Könyv-jelző
SZÁNTÓ PIROSKA
SZÁNTÓ PIROSKA
(1913–1998) festő, grafikus
Forradalmi szvit. 1956. október – december (részlet)
Most is tőle lépünk ki s indulunk a Zichy Jenő utcába Cipiékhez, mikor hirtelen, mintha láva ömlene, minden betorkolló utca zokogó, kiáltozó, rohanó emberek tömegét zúdítja a Bajcsy-Zsilinszky útra, magukkal is sodornának az ellenkező irányba. S jönnek, jönnek torlódva, futva, sikoltozó, síró, jajgató nők és férfiak, egy ember orvosért kiáltozva sebesült lányt támogat, van, aki másodmagával hurcol egy vérző rongybabát, aki nem tud megállni a lábán, csak lóg a feje, valahogy csonttalanul. Egy-egy feltűnő alaknak csak a könnyes, zokogó arca vagy a jajgató szája ugrik ki a tömegből, de már új síró arc, új kiáltozó száj, rémült szem, és közben egyetlen gyalázkodó, káromkodó szó sem hallatszik, csak a vonító, egybeolvadó zaj és hullámzó, fel-felcsapó zokogás, mögöttük a Parlament felől még elszórtan, ropogó sorozatok. Autók állnak meg és autóbuszok, kezek nyúlnak le a sebesültekért, sok, sok a sebesült, de a kapuk is nyitva vannak:
- Ide hozzák be! Van orvos a házban! - És már rohan is ki egy vékony férfi, s a véres test fölé hajol.
„Közénk lőttek!" „A Parlament előtt halottak fekszenek!" „Az ávósok!" „A tankok!" „Az ávósok!" Tájkép csata után.
Juhász Feri ott volt, ő meséli, hogy a parlamenti felvonulás milyen gyönyörűen kezdődött, ugyanolyan kedvesen és vidáman, mint ezek a csoda gyülekezések. Nagy Imrét akarták hallani, de a beszéde után valaki meggyújtott egy rendre intő röpcédulát, aztán mások is, mindenki, apró tüzek lobogása mellett énekelték a Szózatot, a Himnuszt is - eddig a Himnuszt csak szavak nélkül játszották, ha játszották -, de a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről ávósok kezdtek géppisztollyal lőni a tömegre, erre minden összezavarodott, mert az orosz tankok is lőni kezdtek, ők a tankból nyilván nem az éneklőket, hanem a géppisztolyos tüzelő katonákat tekintették rendbontóknak és persze, ahogy ez már lenni szokott, a tömeg szenvedte meg. (Quidquid delirant reges, plectuntur achivi. - Valahányszor a királyok dühbe jönnek, mindig a szegény embereket verik meg.)
Szántó Piroska: Forradalmi szvit. 1956. október–december. – Bp.: Holnap Kiadó, 2006.
