Lead

 

A cikksorozat az Országgyűléshez, az Országházhoz és a Kossuth térhez kapcsolódó jelentősebb évfordulókról emlékezik meg. A Parlament.hu kulturális hírei között hétről hétre megjelent cikkek összegyűjtve itt olvashatók el.

Évfordulók

1993. január 11-én helyezték vissza az Országház Duna-parti oldalán, a restaurált északi torony tetejére a villámhárítóként is...
1974. január 6-án hunyt el Zadjeli Slachta Margit Borbála szerzetesnő, a Szociális Testvérek Társaságának megalapítója,...
2013. december 20-án adták át az Országház megújult homlokzatát. A Steindl Imre Program keretében folyó felújítási munkálatok...
Steindl Imre nem tudott elképzelni füstölgő kéményt az Országházon, ezért a fűtésre szolgáló központi kazánházat az épülettől...
Az Országgyűlési Könyvtár megalapítását az 1868. november 6-i képviselőházi házszabály 215. paragrafusa mondta ki: „A Ház,...
Az Országház homlokzatán a magyar történelem jeles alakjait megjelenítő 90 kőszobor kapott helyet. A Végrehajtó Bizottság...
Az Országház Delegációs termének, mely eredetileg az Osztrák–Magyar Monarchia közös ügyeinek tárgyalására szolgált,...
Az Erdély és Magyarország unióját nemcsak elutasító, hanem ellenében nyíltan fegyverkező szászok és románok magyarellenes...
Kossuth Lajos javaslatára 1848. szeptember 16-án a képviselőház kijelölt egy testületet, amelynek tagjai – volt miniszterek,...
Az Igazságügyi Palota a Kossuth tér másodikként átadott középülete volt a Földművelésügyi Minisztérium épülete után, és...
1893. augusztus 3-án pályázatot írtak ki Ferenc József és Erzsébet királyné szoborcsoportjának elkészítésére. Az alkotást az...
A villamosság annyira új volt az Országház építése idején, hogy az épületben a bevált gázvilágítás mellé tulajdonképpen csak...
Az Országház iparművészeti remekei közül kiemelkednek az épületbe tervezett bútorok és famunkák, melyek kivitelezésében...
Az első, népképviseleti alapon összeülő országgyűlést 1848. július 2-ára hívták össze, ám az ünnepélyes megnyitót július 5-re...
Az Országház építésénél több kiemelt rendeltetésű helyiségében alkalmaztak márványanyagokat. Habár fontos szempont volt, hogy...
A Kolozsváron tartott utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848. május 29. és július 18. között alapvető fontosságú törvényeket...
Az Országház díszítőfestészeti alkotásai Scholtz Róbert és közel százfős műhelye megfeszített munkájának köszönhetők. Scholtz...
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1898. május 12-i ülésén a Tömő teret (a mai Kossuth teret) övező telekrendezési ügyek kapcsán...
Az Országház tervpályázatára, mely 1882. április 9-én jelent meg a hírlapokban, 1883. február 1-jéig lehetett pályaműveket...
1848. április 11-én alakult meg az első, parlamentnek felelős kormány, a Batthyány-kormány. A felelős magyar kormány...
V. Ferdinánd király 1848. április 11-én szentesítette az utolsó magyar rendi, 1847–1848-as pozsonyi országgyűlésen elfogadott...
Miután az Országgyűlés elfogadta a Kossuth-díj alapításáról szóló törvényjavaslatot, az 1948. évi XVIII. törvénycikknek...
1823. március 8-án született gróf Andrássy Gyula egykori miniszterelnök.   Andrássy kezdetben Széchenyi híve volt, majd...
1848. március 3-án „roppant számu hallgatóság, fuladásig tömött karzatok” előtt, „remegő várakozás” közepette kezdődött meg a...
A Végrehajtó Bizottság 1898. február 16-án kötött szerződést Zsolnay Vilmossal száz szobor kivitelezésére: nyolcvannyolc...
1933. február 7-én, 87 éves korában elhunyt gróf Apponyi Albert házelnök, majd vallás- és közoktatási miniszter, az 1920-as...
Perczel Dezső jogász, szabadelvű párti politikus, miniszter, házelnök 1848. január 18-án született Szekszárdon. Apja, Perczel...
Trefort Ágoston kultuszminiszter az Országgyűlés 1883. január 12-i ülésén jelentette ki először, hogy az Országház építését...
Az Országgyűlési Őrséget az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény hozta létre, működését 2013. január 1-jén kezdte...
I. Ferenc József 1872. december 23-án szentesítette a „Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről” szóló...
Nagyatádi Szabó István kisgazda politikus, földművelésügyi miniszter három méter magas bronzszobrát 1932. április 29-én...
Az I. világháborút követően a Bethlen-kormány úgy döntött, hogy a rendkívül súlyos mértékű államháztartási deficit ellenére...
1847. november 11-én nyitotta meg az uralkodó, V. Ferdinánd Magyarország utolsó rendi országgyűlését, amely elindította...
1902. október 8-án az Országgyűlés képviselőháza gróf Apponyi Albert házelnök vezetésével megnyitotta első ülését az...
1897. szeptember 17-én hunyt el Péchy Tamás politikus, országgyűlési képviselő, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, a...
1897. szeptember 15-én kötöttek szerződést Vajda Zsigmonddal a két országházi társalgó mennyezetképének elkészítésére. A két...
Steindl Imre építész, műegyetemi tanár munkásságának csúcsát az Országház épülete jelentette. Művének végső befejezését és...
1947. augusztus 31-én tartották Magyarország második világháborút követő utolsó legalább részben szabadnak tekinthető...
Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter 1922. július 26-án terjesztette a Nemzetgyűlés elé „A nemzeti nagy...
1892. július 18-án nemzetközi pályázatot írtak ki gróf Andrássy Gyula egykori miniszterelnök, az Osztrák–Magyar Monarchia...
1722. június 30-án a magyar országgyűlés is elfogadta a Pragmatica Sanctio néven ismertté vált 1722. évi I–III....
Az Országgyűlés 1902 nyarán és őszén költözött be az Országház épületébe. A június 20-tól október 6-ig tartó ülésezési...
1922 május végén és júniusban országgyűlési választásokat tartottak. Ezt megelőzte egyrészt az új kormánypárt, az Egységes...
1912. június 7-én lőttek rá Tisza István házelnökre az ülésteremben. A pulpituson örökre megmaradt a golyó ütötte lyuk. 1912...
Az 1947-es év politikai vitáit a megfélemlítés, az erőszak és a zsarolás jellemezte. A legjelentősebb, egyben legtragikusabb...
1622-ben kezdődött meg a soproni országgyűlés, melyre május 24-én érkezett meg II. Ferdinánd császár, magyar király, akit az...
Az Országház üvegfestészeti együttesének a megalkotása Róth Miksa életművének egyik első jelentős munkája volt. A kivitelezés...
1822. május 3-án született Bittó István miniszterelnök, képviselőházi elnök. Bittó István már 1848–49-ben tagja volt az első...
II. András 800 évvel ezelőtt, 1222. április közepén bocsátotta ki Székesfehérváron az Aranybullát, a magyar középkor egyik...
1882. március 31-re készült el véglegesen az Országház tervpályázatának programja, és április 9-én jelent meg a hírlapokban. A...
1897. március 28-án született Sulyok Dezső ügyvéd, kisgazdapárti politikus. Sulyok Dezsőt 1935-ben a kormánypárt színeiben...
Az Országház kupolacsarnokban, körben a pilléreken 16 magyar uralkodó, kormányzó, illetve erdélyi fejedelem horganyból öntött...
Ghyczy Ignácz uradalmi jószágigazgató, országgyűlési képviselő, híres könyvgyűjtő volt. Könyvtárát halála után gyermekei a...
Varga Béla, a Nemzetgyűlés elnöke 1947. február 26-án jelentette be a Tisztelt Háznak, hogy a szovjet katonai hatóságok előző...
A második világháborút hivatalosan lezáró, 1947. február 10-én aláírt egyezmény visszaállította hazánk trianoni határait....
1922. február 10-én született Göncz Árpád író, műfordító, az Országgyűlés elnöke, köztársasági elnök. Göncz Árpád a Pázmány...
1847. január 16-án Szklabonyán született Mikszáth Kálmán író, a képviselőház krónikása, a magyar kritikai realista próza...
2012. január 1-jétől lett a Kossuth tér az ország egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelye, amelynek része az Országház, a tér, az...
1796. december 30-án született báró Wesselényi Miklós erdélyi arisztokrata és földbirtokos, a főrendiház és a Magyar...
1351. december 11-én hirdette ki Budán Nagy Lajos magyar király az ősiség törvényét, amely a földbirtokok feletti rendelkezést...
Az Országház építésére kiírandó pályázat összeállításával megbízott albizottság 1881. december 8-i ülésén gróf Andrássy Gyula...
Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter 1946. december 3-án nyújtotta be törvényjavaslatát a paraszt- és...
A Delegációs terem reprezentatív dísze a Ferenc József koronázási kardvágását megörökítő falkép, melyet 1901. november 20-án...
1871. november 16-án hangzott el gróf Lónyay Menyhért miniszterelnök kormányprogramja az Országgyűlés képviselőházában. Az...
1921. november 6-án szavazta meg a nemzetgyűlés a „IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház...
1901. november 1-jén helyezték üzembe az Országház fűtési rendszerét, mely a korban a legmodernebbnek számított. A...
Az Országház kupolájára 1950. augusztus 20-án került a szocializmust szimbolizáló három méter átmérőjű, tíz mázsa súlyú vörös...
1946. október 5-én hunyt el gróf Bethlen István, a két világháború közötti Magyarország egyik legbefolyásosabb politikusa. Az...
Az Országház képviselőházi üléstermének karzatáról öt lövést adott le 1921. szeptember 24-én a teremben ülő Rakovszky István...
Wekerle Sándor, a dualista Magyarország háromszoros miniszterelnöke 1921. augusztus 26-án, 73 éves korában hunyt el. Első...
1921. augusztus 12-én választották meg Gaál Gasztont a Nemzetgyűlés elnökévé, s ezt a tisztet 1922. augusztus 8-ig töltötte...
A világcsúcsot döntő infláció megszüntetésére és a gazdaság stabilizálására a képviselők 1946. július 31-én elfogadták az...
A Vadászterem az Országház egyik leggazdagabb falképprogramjával rendelkező helyisége. Az ablakokkal szembeni falra Spányi...
Az Országgyűlés 2011. július 11-én döntött arról, hogy 2014. május 31-ig át kell alakítani a Kossuth Lajos teret. Az...
Pulszky Ágost 1846. július 3-án született Bécsben. 1871-től országgyűlési képviselő, a Képviselőházi Könyvtár lelkes...

Könyvajánló

 

A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.

De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)

A kötetet itt lehet előjegyezni.