Könyv-jelző
VATHY ZSUZSA
VATHY ZSUZSA
(1940 - 2017) író, újságíró, szerkesztő, vegyészmérnök
1964-Sziget (részlet)
(…)
Országgyűlési Könyvtár
Azért jöttem ide, hogy dolgozzak. Nem mint országgyűlési képviselő, hanem mint egyszerű állampolgár, mint író. Nem emlékszem, ki hozott el először az Országgyűlési Könyvtárba, de amikor figyelmembe ajánlotta, mint lehetséges munkahelyet, egyértelmű lett, hogy itt fogok dolgozni. Ha két író él együtt, két gyermekük van és két szobás lakásuk, világos, hogy – saját érdekében – a nő megy el hazulról. Az Országgyűlési Könyvtár huszonöt évvel ezelőtt közel sem volt ilyen pazarul berendezett, kétszer annyi szék és asztal volt benne mint most, és az asztalok között járkáló őrök, öregasszonyok olyan hangon szóltak rá az asztalnál ülőkre, mint a lovakra a kocsisok.
Máig sem tudom, azért változott meg a hang, mert nagyobb tisztelet illeti meg az értelmiségit, mint akkor, vagy azért, mert a munkanélküliség miatt minden könyvtári dolgozó diplomás, esetleg doktor.
Semmi kétség, a Széchenyi Könyvtár mellett itt lehet a legjobban dolgozni. Majdnem minden folyóirat elérhető, van vagy tíz-tizenöt számítógép, és a két kutatószobából a Dunára látni. Mielőtt leülök, hogy hozzákezdjek a munkához, szokásom szerint körbejárom az olvasótermet, találomra ránézek a könyvespolcokon lévő könyvekre és az olvasókra. Képviselőházi Irományok. Külön az alsóházé, külön a felsőházé. Törvények és rendeletek. Vallástörténetek. XX. századi filozófia. Umberto Eco: Kant és a kacsacsőrű emlős.
Tetszik a cím. Megfogadom, amilyen hamar tudom, elolvasom. (…)
(…)
Országgyűlési Könyvtár
Azért jöttem ide, hogy dolgozzak. Nem mint országgyűlési képviselő, hanem mint egyszerű állampolgár, mint író. Nem emlékszem, ki hozott el először az Országgyűlési Könyvtárba, de amikor figyelmembe ajánlotta, mint lehetséges munkahelyet, egyértelmű lett, hogy itt fogok dolgozni. Ha két író él együtt, két gyermekük van és két szobás lakásuk, világos, hogy – saját érdekében – a nő megy el hazulról. Az Országgyűlési Könyvtár huszonöt évvel ezelőtt közel sem volt ilyen pazarul berendezett, kétszer annyi szék és asztal volt benne mint most, és az asztalok között járkáló őrök, öregasszonyok olyan hangon szóltak rá az asztalnál ülőkre, mint a lovakra a kocsisok.
Máig sem tudom, azért változott meg a hang, mert nagyobb tisztelet illeti meg az értelmiségit, mint akkor, vagy azért, mert a munkanélküliség miatt minden könyvtári dolgozó diplomás, esetleg doktor.
Semmi kétség, a Széchenyi Könyvtár mellett itt lehet a legjobban dolgozni. Majdnem minden folyóirat elérhető, van vagy tíz-tizenöt számítógép, és a két kutatószobából a Dunára látni. Mielőtt leülök, hogy hozzákezdjek a munkához, szokásom szerint körbejárom az olvasótermet, találomra ránézek a könyvespolcokon lévő könyvekre és az olvasókra. Képviselőházi Irományok. Külön az alsóházé, külön a felsőházé. Törvények és rendeletek. Vallástörténetek. XX. századi filozófia. Umberto Eco: Kant és a kacsacsőrű emlős.
Tetszik a cím. Megfogadom, amilyen hamar tudom, elolvasom. (…)
Vathy Zsuzsa: 1964-Sziget (részlet) – Litera.hu, 2011. november 29.
