Könyv-jelző

GÖRGEY GUIDÓ

GÖRGEY GUIDÓ
(1920–2013) katonatiszt, diplomata


Két Görgey (részlet)

Október 23-án délután a munkából hazatérve láttam, hogy néhány ember egy kis tűzrakást áll körül a járdán, és a Szabad Nép példányait égeti. Egy telefonfülke ablakára nyomtatványt ragasztottak, tizenkét pontban foglalva össze a nép követelését. A pontok között szerepelt az oroszok kivonulása is. Mindez oly hihetetlen volt, hogy elhatároztam: gyalog megyek tovább a körúton, hogy lássam, mi történik a városban. A Nyugati pályaudvart elhagyva az úttesten haladó menetbe ütköztem, jelszavakat harsogtak, és olyan nemzetiszínű zászlókat vittek, amelyek közepéről a kommunista címert kivágták. Csatlakoztam hozzájuk, kiderült, hogy a Parlament elé mennek. Ott már óriási tömeg volt, amely azt követelte, hogy az épületről vegyék le a vörös csillagot. Az egyik ablakban Nagy Imre jelent meg. A tömeg elcsendesült. „Elvtársak!˝ - kezdte Nagy Imre. A tömeg szavalókórusként válaszolt:
- „Nem vagyunk elvtársak!˝ 
Mögöttem egy szemüveges nő a nagy zajban megszólalt:
- „Én elvtársnak érzem magam!˝
- „Nem látja, hogy ez történelmi pillanat? Itt mindenki egyet akar. Menjen haza, még bajba kerülhet˝ - szóltam hátra. 
Nagy Imre újra megszólalt: - „Barátaim!˝ Hosszú beszédet mondott, amelynek az volt a lényege, hogy minden sebet orvosolni fognak, és hogy mindenki menjen haza. A tömeg maradt, nem tetszett a beszéd. Egy teherautó érkezett a térre, nagy felirattal az oldalán: „Sajtószabadságot!˝ A teherautón állók közül valaki ismét olyan nemzetiszínű zászlót tartott, melyen a kommunista címer helyén kivágás volt. Mellette egy fiatalember szócsővel kiáltott a tömeg felé: 
- „Magyarok! Menjünk a Rádió épületéhez. Itt nem tudunk semmit elérni.˝ A tömegből csoportok váltak ki, és elindultak a Bródy Sándor utca felé. Én azonban hazaindultam. Valaki mondta, hogy a Bem szobornál, a Görgey Artúr laktanya előtt is tüntetések vannak - gondoltam, útközben megnézem, mi történik ott. Mire odaértem, a tüntetésnek már vége volt. így kezdődött számomra a hihetetlen 1956-os forradalom, életem legérdekesebb és legfelemelőbb két hete.

Görgey Guidó: Két Görgey. – Bp.: Helikon, 2004.