Bevezetés, jogi szabályozás

Házszabályi rendelkezések (Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. évi (II. 24.) OGY határozatban foglalt házszabályi rendelkezések egységes szerkezetben. /Kiegészítve az Országgyűlés alakuló ülése óta eltelt időben hozott Házbizottsági állásfoglalásokkal./)
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (hatályos)
Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24) OGY határozat (hatályos)
Az Országgyűlési képviselők megválasztása
Az alakuló ülés
Az Országgyűlés szervezete
Az Országgyűlés tisztségviselői
     Az Országgyűlés elnökének legfontosabb feladatai
     Az Országgyűlés alelnökeinek legfontosabb feladatai
     Az Országgyűlés Törvényalkotásért felelős alelnöke
     Az Országgyűlés háznagyának legfontosabb feladatai
     Az Országgyűlés jegyzőinek legfontosabb feladatai
Az Országgyűlés Házbizottsága
Az Országgyűlés bizottságai
A pártok képviselőcsoportjai (a frakciók)
Az Országgyűlés feladatai
     A törvényalkotás
     A törvényjavaslatok tárgyalási menete
     A Kormány ellenőrzése
Az Országgyűlés ellenőrző szervei
Az Országgyűlés működése

 

Az Alaptörvény meghatározása szerint Magyarország független, demokratikus jogállam. Államformája köztársaság, kormányformája parlamentáris köztársaság. A Kormány felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek, és a többség bizalmából kormányoz. A törvényhozó hatalmat a 199 tagú, egykamarás Országgyűlés gyakorolja.

 

Az Országgyűlési képviselők megválasztása

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvényt a 2014. évi országgyűlési választásokon alkalmazták először. A mintegy 8 millió választópolgár 2014-ben 199 képviselőt választott az Országgyűlésbe, általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással.

A törvény alapján a választópolgárok

106 képviselőt egyéni választókerületben,

93 képviselőt országos listán választanak meg.

Országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható. Nemzetiségi listát a 13 országos nemzeti önkormányzat állíthat. A Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező (határon túl élő) magyar választópolgárok is szavazhatnak pártlistára. Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós.

A 2014. évi Országgyűlési képviselő-választáson az alábbi pártok képviselői szereztek mandátumot:

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) (közös listán)

133 képviselő

MSZP-Együtt-DK-PM-MLP (közös listán)

38 képviselő

Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik)

23 képviselő

Lehet Más a Politika (LMP)

5 képviselő

 
 

A parlamenti pártok választásokon elért eredményei 1990-2014

Párt

MDF

Fidesz

KDNP**

FKgP

MIÉP***

Jobbik

MSZP

SZDSZ

LMP****

1990

I. forduló eredménye (%)

24,73

8,95

6,46

11,73

10,89

21,39

Összes mandátum

165

22

21

44

33

94

1994

I. forduló eredménye (%)

11,73

7,01

7,03

8,82

1,58

32,99

19,73

Összes mandátum

38

20

22

26

0

209

70

1998

I. forduló eredménye (%)

2,80

29,48

2,31

13,15

5,47

32,92

7,57

Összes mandátum

17*

148

0

48

14

134

24

2002

I. forduló eredménye (%)

41,07

0,75

4,37

42,05

5,57

Összes mandátum

188

0

0

178

20

2006

I. forduló eredménye (%)

5,04

42,03

0,02

2,20

43,21

6,50

Összes mandátum

11

164

0

0

190

20

2010

I. forduló eredménye (%)

2,67

52,73

16,67

19,30

7,48

Összes mandátum

0

263

47

59

16

2014*****

A választás eredménye (%)

44,36

20,46

25,89

5,24

Összes mandátum

133

23

38

5

* Az MDF 17 képviselője Fidesz-MDF közös jelöltként nyert egyéni választókerületben.
** 2002-ben a KDNP nem állított listát.
*** A MIÉP 1993-ban alakult meg, így 1994-ben indult először a választásokon.
**** Az LMP 2008-ban alakult meg, így 2010-ben indult először a választásokon.
*****2014-től kezdődően egyfordulós a választás.

 

Az alakuló ülés

Az Országgyűlés megbízatása alakuló ülésével kezdődik, amelyet – a választást követő egy hónapon belül – a köztársasági elnök hív össze.

Az alakuló ülés feladata, hogy az Országgyűlés megteremtse működésének alapvető személyi és szervezeti feltételeit: elfogadja a választási beszámolókat, igazolja a képviselők mandátumát, megválassza az Országgyűlés tisztségviselőit. A képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek. Az Országgyűlés már az alakuló ülésen megalakíthatja állandó bizottságait, de erre egy későbbi ülésen is sor kerülhet. (Ez történt 1998-ban és 2006-ban.) Az Országgyűlés alakuló ülésén a köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, ezt követően – az új kormány megalakításáig, azaz a miniszterek kinevezéséig – ügyvezető kormányként látja el feladatait. Az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselők, bizottsági rendszer) a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.

 

Az Országgyűlés szervezete

Az Alaptörvény mellett az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza az Országgyűlés jogállását és szervezetét, amely magában foglalja a képviselők jogállására és a javadalmazásra vonatkozó házszabályi rendelkezéseket, továbbá az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködésének normáit, amelyeket eddig külön törvények szabályoztak.

Az Országgyűlés működését, belső eljárását országgyűlési határozat (az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014 (II. 24.) OGY határozat) szabályozza.

 

Az Országgyűlés tisztségviselői

Az Országgyűlés üléseit a képviselők közül választott tisztségviselők, az elnök és az alelnökök vezetik, a jegyzők segítségével. A választott tisztségviselők közül az Országgyűlés elnökének (házelnök) van a legfontosabb szerepe. Ő gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint munkájának megszervezéséről.

 

Az Országgyűlés elnökének legfontosabb feladatai:

  • képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban,
  • képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, illetve a civil szervezetekkel való kapcsolatában,
  • összehívja az Országgyűlés ülésszakát és ezen belül az egyes üléseket,
  • megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti az üléseket, ügyel a Házszabály betartására és az ülések rendjére,
  • összehívja és vezeti a Házbizottság üléseit,
  • összehangolja a bizottságok munkáját,
  • irányítja az Országgyűlés Hivatalát, kinevezi vezetőit,
  • megteszi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket,
  • rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol az Országgyűlés zavartalan működése és méltóságának megőrzésé érdekében.

 

Az Országgyűlés alelnökeinek legfontosabb feladatai:

  • egymást váltva vezetik az Országgyűlés ülését,
  • összehívják és vezetik a bizottsági elnökök értekezletét,
  • helyettesítik az Országgyűlés elnökét.

 

Az Országgyűlés Törvényalkotásért felelős alelnöke:

Az Országgyűlés az alelnökök sorában törvényalkotásért felelős alelnököt is választ. A törvényalkotásért felelős alelnök egyben a Törvényalkotási bizottság elnöke is. Fő feladata a bizottság funkciójából adódóan alapvetően törvényalkotással kapcsolatos. A plenáris ülések vezetésében nem vesz részt.

 

Az Országgyűlés háznagyának legfontosabb feladatai:

A háznagy az Országgyűlés elnökének azon feladatait látja el, amelyeket a házelnök az Országgyűlésről szóló törvény alapján részére átad, így különösen:

  • képviseli az Országgyűlést más állami szervek, civil és egyéb szervezetek felé,
  • képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban,ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az Országgyűlésről szóló törvény alapján számára eseti jelleggel a házelnök meghatároz.

 

Az Országgyűlés jegyzőinek legfontosabb feladatai:

  • A jegyzők közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében, hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét.

Az Országgyűlés ülésén - a házelnök által meghatározott sorrendben - egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik.  Ha a jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására.

  • A jegyzők az elnöki emelvényen figyelemmel kísérik az ülésteremben történteket, szükség esetén felhívják az elnök figyelmét a képviselők felszólalási szándékára, illetőleg az ülés rendjét befolyásoló eseményekre. Az ülést vezető elnök munkáját segítve ellenőrzik a szavazási eredmény helyességét, szükség esetén az ülésteremben történtek események rekonstruálásával.
  • Az elnök megbízásából egyeztetnek az ülés résztvevőivel.
  • A jegyzők olvassák fel az országgyűlési iratokat, az Országgyűlés politikai nyilatkozatait, eskütételnél előolvassák a magyar nyelvű eskü szövegét.
  • Az Országgyűlés nyilvános ülésén elhangzottakról készült szó szerinti jegyzőkönyvet hitelesítik.
  • Törvényjavaslat általános vitájához hozzászólásra az ülésnap megnyitása előtt írásban, illetve a vita során közvetlenül, gombnyomással a soros, az Országgyűlés ülésén szolgálatot teljesítő jegyzőnél kell jelentkezni. Vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát.
  • Kézfelemeléssel történő szavazásnál - szükség esetén - összeszámolják a szavazatokat.
  • Nyílt szavazás menete alatt amennyiben egy képviselő a gépi szavazást követően úgy ítéli meg, hogy az elektronikus nyilvántartás nem a szándéka szerinti eredményt tartalmazza, a jegyzőhöz egy napon belül bejelentést lehet tenni.
  • Nyílt szavazás alatt amennyiben az ülést vezető elnök kétségesnek ítéli meg a szavazás eredményét, a jegyzők segítik az elnököt ellenőrizni az eredmény helyességét.
  • Titkos szavazás esetén a jegyzők ismertetik a szavazás főbb szabályait, felügyelik a szavazás házszabályszerű menetét. A szavazás előtt egy nappal, de legkésőbb a szavazás napján bélyegzővel felülbélyegzett zárt borítékban helyezik el a szavazólapokat, hitelesítőként aláírásukkal látják el ezeket a borítékokat, aláírják a szavazásról készült jegyzőkönyvet, egyben szavazatszámláló testületként járnak el. A szavazási eljárás során legalább két jegyző az urna mellett tartózkodik, míg a többi jegyző adja ki a névjegyzék szerint a szavazólapokat.
  • Az Országgyűlés határozatait a házelnök mellett a soros jegyzők írják alá.
  • A soros jegyzők mérik és képviselőcsoportonként összesítik a képviselők által igénybe vett felszólalási időket. Jelzik az ülést vezető házelnöknek vagy alelnöknek a beszédidő lejártát, valamint tájékoztatják az ülést vezető elnököt arról, ha a képviselőcsoport, a képviselő vagy a szószóló felszólalási idejét kitöltötte. A plenáris üléseken egyidejűleg egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző látja el a feladatokat.

 

Az Országgyűlés Házbizottsága

A Házbizottság az Országgyűlés döntés-előkészítő testülete, melynek elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az Országgyűlés alelnökei, a képviselőcsoportok (frakciók) vezetői és a háznagy. A Házbizottság ülésein részt vesz a Kormány képviselője is.

Legfontosabb feladatai:

  • biztosítja az Országgyűlés folyamatos, zavartalan működését,
  • javaslatot tesz az Országgyűlés üléseinek napirendjére,
  • állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti munkarendjéről,
  • előkészíti az Országgyűlés személyi döntéseit.

A Házbizottság döntéseit egyhangúlag hozza meg. Szavazati joguk csak a frakcióvezetőknek van. Ha nincs konszenzus, az Országgyűlés napirendje tárgyában, a napirendi javaslatot az Országgyűlés elnöke készíti el, és terjeszti az Országgyűlés elé szavazásra.

 

Az Országgyűlés bizottságai

Az Országgyűlés rendszerint az alakuló ülésén hozza létre az állandó bizottsági szervezetét, dönt arról, hogy milyen elnevezéssel, hány taggal, illetőleg tisztségviselővel, mely bizottságok működjenek. Az Országgyűlésről szóló törvény előírja, hogy kötelező létrehozni a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságot, valamint

  • alkotmányügyi kérdésekkel,
  • költségvetéssel,
  • külügyekkel,
  • honvédelemmel,
  • európai uniós ügyekkel,
  • nemzetbiztonsággal és
  • nemzetpolitikával

foglalkozó állandó bizottságokat.

Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik, de ez a megfelelés nem merev: működött már olyan állandó bizottság, amely két vagy több minisztérium ügyeivel foglalkozott, de volt arra is példa, hogy egy minisztérium két állandó bizottságnak „adott feladatokat". Egyes állandó bizottságokat pedig az Országgyűlés a belső működésével, illetőleg a képviselők jogállásával összefüggő kérdések megoldására hoz létre. (Ilyen az ügyrendi kérdésekkel foglalkozó bizottság, illetve a Mentelmi bizottság.)

Az állandó bizottságoktól eltérő, sajátos feladatokat lát el a Törvényalkotási bizottság, továbbá a Magyarországi nemzetiségek bizottsága.

A Törvényalkotási bizottság súlyát jelzi, hogy elnöke az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke. A Törvényalkotási bizottság az állandó bizottságok és saját módosító javaslatait összegző módosító javaslatba foglalja össze, és erről jelentést nyújt be. Az Országgyűlés a plenáris ülésén erről az összegző módosító javaslatról határoz. A bizottságnak ügydöntő jogköre van, hiszen ő dönt arról, hogy milyen módosító javaslatokról szavazzon az Országgyűlés.

A nemzetiségeket képviselő bizottság sajátossága, hogy nemcsak a képviselők, a nemzetiségi képviselők, hanem a nemzetiségi szószólók is tagjai, akiket – bár nem képviselők - a bizottságban szavazati jog illet meg. E bizottság foglal állást a Kormány nemzetiségek helyzetéről készített beszámolójáról, valamint az alapvető jogok biztosának beszámolójáról. A bizottság elnöke kezdeményezheti, hogy a Házbizottság valamely napirendi pontot a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendként határozzon meg, amelynek vitájában a szószóló is részt vehet.

Az állandó bizottságok mellett az Országgyűlés eseti és vizsgálóbizottságokat is alakíthat. Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti. Az eseti bizottságot időszerű ügyek intézésére, vizsgálóbizottságot pedig meghatározott kérdés megvizsgálására hoz létre az Országgyűlés. Mind az eseti, mind a vizsgálóbizottság munkájának eredményéről jelentést nyújt be az Országgyűlésnek, amely azt megvitatja, majd dönt arról, hogy a jelentést elfogadja-e vagy sem.

A bizottságok tevékenységének összehangolásában, a bizottságok közötti viták rendezésében és a bizottságok működését érintő javaslatok véleményezésében fontos szerep hárul a bizottsági elnökök értekezletére, amely szükség szerint ülésezik, de rendes ülésszakonként legalább három ülést tart. Az értekezletet a házelnök hívja össze és ő is vezeti.

 

A pártok képviselőcsoportjai (a frakciók)

A pártokhoz tartozó képviselők képviselőcsoportokat (frakciókat) alakíthatnak. Képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat, de három képviselő is elégséges a frakcióalakításhoz, amennyiben mindhárman ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték mandátumukat.

A frakcióknak és vezetőiknek a parlamenti munka számos fontos kérdésében meghatározó szerepük van. Ilyen például a parlamenti tisztségviselők jelölése, a bizottsági rendszer kialakítása és tagjainak jelölése, javaslattétel a plenáris ülések napirendjére. A képviselők a frakciók delegáltjaiként vesznek részt a parlamenti bizottságok munkájában.

 

Az Országgyűlés feladatai

Az Országgyűlés fontosabb feladatait az Alaptörvény határozza meg:

  • megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
  • törvényeket alkot;
  • elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
  • felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörbe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése;
  • megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét;
  • megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
  • feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
  • határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
  • különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;
  • közkegyelmet gyakorol.

Az Országgyűlés feladatai 1990-től számottevően és folyamatosan bővültek. A fenti, alaptörvényi rendelkezéseken felül ma már közel ötszáz különböző jogszabályokban meghatározott feladatot tartunk számon.

Az Országgyűlés két fő funkciója: a törvényalkotás és a Kormány ellenőrzése.

 

A törvényalkotás

Az Országgyűlésnek:

  • a köztársasági elnök,
  • a Kormány,
  • országgyűlési bizottság,
  • bármely országgyűlési képviselő

nyújthat be törvényjavaslatot.

 

A törvényjavaslatok tárgyalási menete

A törvényjavaslatok tárgyalása a plenáris és a bizottsági tárgyalás egymást váltó szakaszaiból áll. Ennek rendjét az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat rögzíti.

Tárgyalási szakasz neve

Helye

általános vita

plenáris (teljes) ülés

részletes vita

az állandó bizottságok ülései


a Törvényalkotási bizottság eljárása
 
a Törvényalkotási bizottság ülései

Vita a bizottsági jelentésekről,

az összegző jelentésről

és az összegző módosító javaslatról

plenáris ülés

szavazás az összegző módosítóról, zárószavazás

plenáris ülés

 

A Kormány ellenőrzése

A törvényalkotás mellett az Országgyűlés másik fontos feladata a Kormány és az általa irányított közigazgatás ellenőrzése. Az ellenőrzés alapvetően arra irányul, hogy megvalósul-e a törvényhozói akarat, a törvényeknek megfelelően működik-e a kormányzat.

A végrehajtó hatalom ellenőrzésének parlamenti funkciója a Kormány Országgyűlés előtti politikai felelősségének elvéből következik. Az Alaptörvény kimondja, hogy a Kormány az Országgyűlésnek felelős.

A végrehajtó hatalom parlamenti felelősségének elve alapján az Országgyűlés megvonhatja bizalmát a Kormánytól, ha nem ért egyet annak politikájával. Ennek eszköze az ún. konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelyen keresztül a képviselők abszolút többsége oly módon szüntetheti meg a hivatalban lévő Kormány megbízatását, hogy egyben megválasztja az új kormányfőt, biztosítva ezzel a kormányzás folyamatosságát.

A parlamenti ellenőrzést a plénum, a bizottságok és az egyes képviselők is gyakorolhatják. Az ellenőrzés történhet kifejezetten erre szakosodott, parlamenti felügyelet alatt álló szervezetek révén is, mint amilyen az Állami Számvevőszék vagy az alapvető jogok biztosa (ombudsman).

 

A plenáris ülésen

Az ellenőrzés fontos eszköze a Kormány különböző beszámolóinak, jelentéseinek megtárgyalása és azok elfogadása, továbbá a politikai vita, amelyet mind a Kormány, mind a képviselők egyötöde kezdeményezhet.

 

A bizottságokban

A bizottságok révén megvalósuló ellenőrzés fontos területe a különböző beszámolók, jelentések és tájékoztatók megvitatása. A bizottságok határozati javaslatot nyújthatnak be az Országgyűlésnek, amelyben a beszámoltatással összefüggésben intézkedések, feladatok meghatározását kezdeményezik. Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri. A bizottságok, azok kinevezése előtt meghallgatják a miniszterjelölteket, majd évente meghallgatják a feladatkörüket érintő minisztereket végzett munkájukról. Meghatározott témakörökben a bizottsági tagok egyötödének kezdeményezésére is meghallgathatják a minisztereket és a központi közigazgatási szervek vezetőit.

 

A képviselők által

A plenáris ülésen az egyes képviselők által gyakorolható hagyományos parlamenti ellenőrzési eszköz az interpelláció, a kérdés, valamint az azonnali kérdés. Az interpelláció különleges súlyát az adja meg, hogy az arra adott válaszról (ha azt a képviselő nem fogadta el) az Országgyűlés dönt, és ha azt nem fogadja el, az interpelláció – bizottsági jelentés formájában – ismét a plénum elé kerül.

A képviselőknek egyéb eszközeik is vannak a Kormány ellenőrzésére. Ilyen a napirenden kívüli felszólalás, különösen a napirend előtti felszólalás.

 

Az Országgyűlés ellenőrző szervei

Állami Számvevőszék

1990-től újból működik az Országgyűlés saját, a Kormánytól független pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék. Véleményt mond a költségvetési törvényjavaslatról, ellenőrzi a költségvetési törvény végrehajtását, továbbá általában a közpénzek felhasználását és az állami vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék hatásköre minden olyan gazdálkodási tevékenységre kiterjed, ahol közpénzeket használnak fel, és az államszervezet minden szintjén végezhet ellenőrzéseket. Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés választja meg, alelnökét viszont az elnök nevezi ki. Az ÁSZ elnöke a központi költségvetési törvényjavaslathoz véleményt, a zárszámadásról szóló törvényjavaslathoz jelentést nyújt be, és évente beszámol munkájáról az Országgyűlésnek. A különböző vizsgálatait összegző jelentéseit pedig a bizottságok tárgyalják meg. Az Állami Számvevőszék elnöke Domokos László, alelnöke Warvasovszky Tihamér.

 

Alapvető jogok biztosa

Az Alaptörvény szerint az alapvető jogok biztosának feladata alapjogvédelmi tevékenység. Helyettesei a jövő nemzedékek érdekeit és a nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az alapvető jogok biztosa Székely László, a jövő nemzedékek érdekeit ellátó helyettese Szabó Marcel, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese Szalayné Sándor Erzsébet.

 

Az Országgyűlés működése

Az Országgyűlés megbízatása az alakuló üléssel kezdődik és az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.

Az Országgyűlést az Alaptörvényben meghatározott esetekben (sikertelen kormányalakítás, vagy ha az Országgyűlés március 31-ig nem fogadja el a központi költségvetést) a köztársasági elnök feloszlathatja. Az Országgyűlés maga is kimondhatja feloszlását megbízatási idejének lejárta előtt. 1990 óta minden Országgyűlés kitöltötte a megbízatásának négy évét.

Az Országgyűlés működésének alapvető, garanciális szabályairól az Alaptörvény rendelkezik, a működési rend részletes szabályait pedig a házszabályi rendelkezések állapítják meg. Ezek egy részét az Országgyűlésről szóló törvény, más részét az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat tartalmazza. Az Alaptörvény elfogadásához és módosításához az összes képviselő, míg a házszabályi rendelkezések elfogadásához és módosításához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A működési szabályok közül kiemelkedő jelentőségű a törvények tárgyalására és elfogadására vonatkozó rendelkezések, mivel azok a parlament egyik alapfunkciójának kereteit jelölik ki.

Az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart:

  • február 1-jétől június 15-ig és
  • szeptember 1-jétől december 15-éig.

Az Országgyűlés az ülésszakok alatt rendszeresen ülésezik. Az üléseket az Országgyűlés elnöke hívja össze. Napirendjére a Házbizottság vagy – ha a frakciók között ebben nincs egyetértés – az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot. A napirend elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

Az ülések napirendjén az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatok és más indítványok vitái és szavazásai, a beszámolók és jelentések tárgyalása, továbbá az interpellációk és kérdések szerepelnek.

Rendkívüli ülésszakot vagy ülést kell összehívni a köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének kérelmére.

Az Országgyűlés döntéseit tagjai többségének részvételével, rendszerint egyszerű többséggel hozza meg, de az Alaptörvény módosításáról, a sarkalatos törvényekről, és a parlament működésével kapcsolatos egyes kérdésekről csak az Alaptörvényben vagy a házszabályi rendelkezésekben előírt minősített többséggel dönthet. Ugyancsak különleges többséget igényelnek a legfontosabb személyi döntések (pl. a közjogi tisztségviselők megválasztása) is.

Az ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az Országgyűlés a honlapján közzétesz (Napló). Az ülésekről a közszolgálati televízió élő közvetítést ad. Az Országgyűlés honlapján szintén az egész ülésnapról élő televíziós közvetítés látható és visszanézhető.