Bevezetés

Lezárva: 2016. szeptember 5.

A képviselők jogállása
A képviselők tájékoztatását elősegítő jogok
Mentelmi jog
Összeférhetetlenség
Bejelentési és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
A képviselők javadalmazása

 

A képviselők jogállása

Az Alaptörvény B) cikke alapján a közhatalom forrása a nép, amely hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A képviseleti demokrácia, mint elsődleges döntéshozatali mód mellett a közvetlen demokrácia fontos kiegészítő szerepet játszik.

A képviselők jogállásának alapja a szabad és egyenlő képviselői megbízatás, azaz mandátum. Az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. Megválasztásuk után a képviselők jogilag függetlenné válnak választóiktól, nem lehet őket utasítani, beszámoltatni és képviselői tevékenységük vagy leadott szavazatuk miatt visszahívni. A parlamentben állásfoglalásukat szabadon, lelkiismeretük és meggyőződésük szerint alakítják ki, és ennek megfelelően szavaznak.

A képviselőt politikai jellegű kapcsolat fűzi választóihoz, a belé vetett bizalom vagy annak hiánya azonban csak a következő választások során mérettetik meg. Függetlenül attól, hogy egyéni választókerületben, országos vagy nemzetiségi listán választották meg őket, jogállásuk azonos.

A képviselők többsége – szabad elhatározásból – valamelyik párt parlamenti  képviselőcsoportjának (frakciójának) a tagja. A frakcióalakítás jogát az Alaptörvény is elismeri (5. cikk (4) bekezdés). A szabad mandátumból következően a frakció nem kötelezheti a képviselőt egy bizonyos álláspont képviseletére, de a politika működési logikája következtében a hatékony, kiszámítható döntéshozatal érdekében a frakciótagok általában azonos irányt követnek (frakciófegyelem). Ha egy képviselő kilép a frakcióból vagy a képviselőcsoport zárja ki soraiból, mandátumáról nem kell lemondania, erre jogilag nem kötelezhető. Munkáját független képviselőként folytatja tovább, és hat hónap elteltével akár csatlakozhat egy másik frakcióhoz.

A képviselői jogok többségével minden képviselő önállóan is élhet (törvényjavaslatot nyújthat be, interpellálhat, felszólalhat a vitában), de vannak olyan jogok, amelyekkel több képviselő csak együttesen élhet. Legalább öt képviselő (országos önálló pártlistáról történő mandátumszerzés esetén három) kell a frakcióalapításhoz. A házszabályi rendelkezések legalább öt képviselőhöz kötik a napirend módosításának, a vita lezárásának, vagy a minimális időkeret megállapításának kezdeményezését. Gyakori „küszöbszám" még a képviselők egyötöde. Legalább ilyen arány szükséges a bizalmatlansági indítvány benyújtásához, valamint vizsgálóbizottság létrehozásának, képviselő által benyújtott kivételességi javaslat támogatásához, rendkívüli ülésszak vagy ülés összehívásának, illetve politikai vita kezdeményezéséhez.

A képviselők jogait és kötelességeit két csoportba lehet sorolni. Ezekről, valamint jogállásuk és javadalmazásuk egyéb szabályairól az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény rendelkezik.

Az első csoportba az Országgyűlés feladataival, működésével kapcsolatos jogok, illetve kötelezettségek tartoznak. Ilyen például a plenáris üléseken való részvétel, a felszólalási- vagy beszédjog, amelynek alapja a képviselői szólásszabadság, a törvénykezdeményezési, indítványtételi jog, a szavazáshoz való jog, a parlamenti tisztségek viselésének joga, a bizottságokban való részvétel joga, a képviselőcsoport alakításának joga, illetve a tájékoztatáshoz való jog.

A második csoportba azok a jogok és kötelezettségek tartoznak, amelyek a zavartalan parlamenti munka előfeltételeit biztosítják. E körbe sorolható a mentelmi jog, az összeférhetetlenségi szabályok, és a különböző javadalmazáshoz való jogok.
A képviselő alapvető joga és egyben kötelessége is, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak működését. Igazolatlan távolmaradását az Országgyűlés üléseiről egy meghatározott mértéken (az adott hónapban napirend szerint tartott szavazások több mint egynegyede) felül a tiszteletdíj arányos részének megvonásával büntetik.

A képviselők jogaikat személyesen gyakorolják (pl. szavazás), kivétel ez alól a bizottsági ülés, ahol a távol lévő képviselő helyettesítési megbízást adhat egy másik bizottsági tagnak.

A képviselők megbízatása (mandátuma) megválasztásukkal kezdődik, a képviselői mandátum azonban csak annak igazolásával, és eskütétellel válik teljessé. A képviselő csak ezt követően gyakorolhatja képviselői jogait. További feltétel még, hogy vagyonnyilatkozatot tegyen, és szüntesse meg esetleges összeférhetetlenségét.

 

A képviselők tájékoztatását elősegítő jogok

A képviselők csak akkor tudják ellátni feladataikat, ha rendelkeznek mindazokkal az információkkal, amelyek munkájukhoz szükségesek. Különösen fontos, hogy az Országgyűlés által alkotott törvények végrehajtását ellenőrizzék, ennek érdekében tájékozódhassanak a végrehajtó hatalom tevékenységéről. Az Országgyűlésről szóló törvény ezt kétféle módon segíti elő. Egyrészt arra kötelezi az állami szerveket, hogy támogassák a képviselőket megbízatásuk ellátásában, adják meg részükre a szükséges felvilágosítást, másrészt a képviselők jogaként fogalmazzák meg a valamennyi közintézménybe való bejutást, illetve a dokumentumokhoz, kiadványokhoz való hozzáférést. A képviselők információs jogának Alaptörvényben biztosított fontos eszköze az interpelláció és a kérdés. A címzettek válaszadási kötelezettsége e jog hatékony gyakorlásának garanciáját teremti meg. Míg interpellációt csak a Kormány valamely tagjához lehet benyújtani, a képviselő kérdést intézhet a Kormány tagjai mellett az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben (Alaptörvény 7. cikk).

 

Mentelmi jog

Az országgyűlési képviselőket – annak érdekében, hogy tevékenységüket zavartalanul végezhessék – mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogot az az igény hívta életre, hogy védelmet nyújtson a megalapozatlan hatósági üldözésekkel, zaklatásokkal szemben, amely képviselői tevékenysége miatt érheti.

A mentelmi jognak két formája van: a képviselők felelősségmentessége (immunitás) és a sérthetetlensége (inviolabilitás). Az előbbi egyben a képviselői szólásszabadság biztosítéka, lényege, hogy a képviselőt és a volt képviselőt nem lehet felelősségre vonni a megbízatása gyakorlása során a megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt, illetőleg szavazatáért. Ez azonban nem terjed ki a polgári jogi felelősségre, a közigazgatási hatósági eljárásra és a bűncselekmények közül a közösség elleni uszításra, a nemzeti jelkép megsértésére, a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadására és a minősített adattal való visszaélésre.

A képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával (azaz a mentelmi jog felfüggesztésével) lehet büntető-, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető-eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. Ezt jelenti a sérthetetlenség, amely - az immunitással szemben - csak mandátuma fennállásáig illeti meg a képviselőt. A képviselő – a szabálysértési eljárást kivéve – nem mondhat le a mentelmi jogáról, azt köteles mindenki tiszteletben tartani. Az Országgyűlés a képviselő mentelmi jogát a plenáris ülésen jelen levő képviselők kétharmadának szavazatával függesztheti fel az adott ügyben.

A korábbi ciklusokban a képviselők ellen leggyakrabban magánvádlók kezdeményeztek eljárást rágalmazás, becsületsértés miatt. Ezekben az ügyekben az Országgyűlés - figyelemmel a véleménynyilvánítási szabadságról hozott alkotmánybírósági határozatokra - általában nem függesztette fel az érintett képviselő mentelmi jogát. A közvádas ügyekben a legfőbb ügyész megkeresésének viszont az Országgyűlés legtöbbször eleget tett, azaz felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát. Ha az Országgyűlés mégis fenntartja a mentelmi jogot, az ügy akkor sem évül el, a mandátum megszűnése után a képviselő ellen megindítható a büntetőeljárás és el is marasztalható. Nyilatkozatáért, szavazatáért azonban a volt képviselőt sem lehet felelősségre vonni, a mentelmi jog az utólagos retorziótól is védi.

 

Összeférhetetlenség

Az Országgyűlésről szóló törvény és más törvények szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapítanak meg a képviselők számára. Az összeférhetetlenség azt jelenti, hogy a képviselők e megbízatásuk mellett meghatározott tisztséget nem tölthetnek be, bizonyos tevékenységeket nem folytathatnak. Ennek célja, hogy biztosítsa a törvényhozói munka függetlenségét, elejét vegye a nemkívánatos befolyásolásnak, a különböző tisztségek és megbízatások összefonódásának.

Az Országgyűlésről szóló törvény a 2014-ben kezdődött ciklustól a korábbiaknál szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat állapított meg. A képviselői megbízatás összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, egyetemi és főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.

A hivatali összeférhetetlenségnél az Országgyűlésről szóló törvény már nem azt szabályozza, hogy milyen tisztség összeférhetetlen a képviselőséggel, hanem azt a kevés kivételt, ahol az megengedhető. Képviselő lehet állami vezető (miniszterelnök, miniszter, államtitkár). A 2014. évi önkormányzati választások után az országgyűlési képviselő már nem lehet önkormányzati képviselő vagy tisztségviselő, például polgármester. A törvény a korábbiaknál szigorúbb gazdasági összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg.

Az Országgyűlésről szóló törvény meghatározza azokat az eseteket is, amikor a képviselő méltatlanná válik arra, hogy az Országgyűlés tagja legyen, így például ha a közügyektől eltiltás vagy jogerős szabadságvesztés miatt elvesztette választójogát.

A törvény felsorolja azokat a tevékenységeket is, amelyek összeférhetetlenek a képviselőséggel. Így például szakmai vagy üzleti ügyben nem hivatkozhat képviselői minőségére, illetve nem szerezhet és használhat fel jogosulatlanul bizalmas információkat.

A képviselő köteles meghatározott időn belül megszüntetni az összeférhetetlenséget, és ha ezt nem teszi, az Országgyűlés megfoszthatja mandátumától.

 

Bejelentési és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

A képviselő csak kivételesen vállalhat más megbízatást, például civil szervezetben, alapítványnál, köztestületben tagságot, tisztséget. Ezeket a nem összeférhetetlen tisztségeket köteles a házelnöknek bejelenteni.

A képviselőt továbbá nyilatkozattételi kötelezettség is terheli, amely a vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyainak átláthatóságát hivatott biztosítani. Ez a kötelezettség kiterjed a házas- és élettársára, valamint a vele közös háztartásban élő gyermekére is. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat szándékos elmulasztása, a szándékosan valótlan adatközlés az összeférhetetlenség kimondásával járhat, és ezzel a képviselő elveszítheti a mandátumát. A képviselők vagyonnyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni, amit az Országgyűlés honlapján bárki megtekinthet.

 

A képviselők javadalmazása

A képviselők anyagi függetlenségét a tiszteletdíj és egyéb juttatások révén a törvény biztosítja.

A képviselő havi tiszteletdíja azonos a helyettes államtitkári illetménnyel, a bizottsági tagságért nem jár  pótdíj. A képviselő közlekedéséhez üzemanyagkártyát kap. A Budapesten lakástulajdonnal nem rendelkező képviselőt a törvényben meghatározottak szerint lakás használata illeti meg. Az Országgyűlés Hivatalának (vidéken vagy Budapesten) megfelelően felszerelt irodát kell biztosítania a képviselők számára.