A frakciók jogai és feladatai

A képviselőcsoport működésével kapcsolatos jogok
Az Országgyűlés feladataival és működésével összefüggő jogok és kötelességek
Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával (jelölésével) kapcsolatos jogok
A bizottságok működésével összefüggő jogok és kötelességek
Egyéb jogok és kötelességek
A képviselőcsoport vezetőjének feladatai (jogai és kötelességei)
A képviselőcsoport működésével kapcsolatos feladatai
Az Országgyűlés üléseivel kapcsolatos jogok és kötelességek
A Házbizottság működésével kapcsolatos jogok és kötelességek
Egyéb jogok és kötelességek
A képviselőcsoport helyettes vezetőjének feladatai, jogai

 

A képviselőcsoport működésével kapcsolatos jogok

Képviselőcsoport alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak. Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. Azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki a választási eljárásról szóló törvény szerint a párt jelöltjeként indult a választáson. (HHSZ 1. § (1)-(3) bek.)

Képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat. Képviselőcsoportot alkothat az ugyanazon párthoz tartozó legalább három képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték. (HHSZ 2. § (1) és (2) bek.)

A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. Képviselőcsoport tagját kizárhatja. A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. (HHSZ 2. § (3) és (4) bek.) A független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és képviselőcsoporthoz nem csatlakozhat. (HHSZ 2. § (6) bek.)

A képviselőcsoport tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezetőhelyetteseket és más tisztségviselőket választhat. (HHSZ 3. §)

A képviselőcsoport önállóan dolgozza fel a hozzá érkezett beadványokat. (HHSZ 137. § (2) bek.)

A képviselőcsoport a működésével járó kiadásokra havonta a képviselői tiszteletdíj (a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosa) tízszeresének, valamint – a képviselőcsoporthoz tartozó képviselőnként – kormánypárt esetében a tiszteletdíj 30%-ának, ellenzéki párt esetében 40%-ának megfelelő összegre jogosult az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből. (Ogytv. 113. § (1) bek.) A kincstár a képviselőcsoport részére ezen összeg kezelésére fizetési számlát, illetve ahhoz kapcsolódó alszámlát vezet. (Ogytv. 113. § (3) bek.)

Az Országgyűlés hivatali szervezete az Országházban vagy az Országgyűlés Irodaházában – térítésmentesen – munkavégzésre alkalmas irodahelyiségeket és a képviselőcsoportok működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához szükséges alapellátást (irodai berendezést, felszerelést stb.), valamint – az erre rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig – a képviselők munkavégzésére alkalmas internetelérést biztosít. (Ogytv. 114. §)

A képviselőcsoport jogosult arra, hogy működését az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott személyek segítsék, akik munkavégzésének a helye a képviselőcsoport irodája.

A képviselőcsoport működését a képviselőcsoport létszámától függően, ha annak létszáma

a) nem haladja meg a tíz főt, öt fő,
b) tizenegy-húsz fő közötti, hét fő,
c) huszonegy-harmincnégy fő közötti, tíz fő,
d) harmincöt-ötven fő közötti, tizenkettő fő,
e) az ötven főt meghaladja, tizenöt fő,
valamint ezen túlmenően a képviselőcsoport létszámával megegyező számú felső- vagy középfokú iskolai végzettségű, az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott személy segítheti.

A képviselőcsoport a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig havonta a fenti létszám és a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset két és félszerese szorzatának megfelelő összegű bérkeretre jogosult.

A cafetéria-juttatások fedezetére a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeget az Országgyűlés Hivatala külön biztosítja. A munkáltatói jogkört gyakorló döntési jogkörébe tartozó egyéb juttatásokra, valamint jutalmazásra a képviselőcsoport a bérkeret 10%-ának megfelelő fedezetre jogosult, amelynek terhére a képviselőcsoport működését segítő személy nem foglalkoztatható. (Ogytv. 115. §)

 

Az Országgyűlés feladataival és működésével összefüggő jogok és kötelességek

Képviselőcsoportok harmincperces időkeretben fejthetik ki álláspontjukat a kivételes tárgyalás esetén. A vita közben a kétperces hozzászólalásokat bele kell számítani az időtartamba.  (HHSZ 63. § (3) bek.)

A napirendi pont tárgyalása során – a határozathozatalok kivételével – az adott napirendi pontot érintően képviselőcsoportonként két képviselő egyperces időtartamban ügyrendi javaslatot tehet. Kötött tárgyalási rendű vitában képviselőcsoportonként egy képviselő tehet ügyrendi javaslatot. (HHSZ 19. § (1) és (3) bek.)

A vezérszónoki felszólalások a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok váltakozó rendjében – ezen belül a képviselőcsoportok létszámának csökkenő sorrendje szerint – hangzanak el, a vezérszónokok rendelkezésére álló időkeretben. Két vagy több képviselőcsoport együttesen is állíthat vezérszónokot, azonban ezek együttes ideje sem haladhatja meg az egy képviselőcsoport számára meghatározott időkeretet. A vezérszónoki időkeretben egy képviselőcsoport több, egymást követő szónokot is állíthat. (HHSZ 36. § (2) és (3) bek.)

Időkeretes tárgyalási rend esetén a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között az időkeret felét a képviselőcsoportok között egyenlően, a másik felét – a nemzetiségek érdekeit, jogait nem érintő napirendi pont esetében az ellenzéki képviselők közé számítva a nemzetiségi képviselőket is – a képviselők számával arányosan kell felosztani, képviselőcsoportonként legkevesebb húsz percet biztosítva. (HHSZ 37. § (2) bek. d) pont)

Az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményező eljárás esetén a vitában a képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő ismertetheti. (HHSZ 76. § (11) bek.)

Az interpellációra adott válaszról szóló bizottsági jelentés plenáris tárgyalásakor képviselőcsoportonként egy képviselő négyperces időtartamban szólalhat fel. (HHSZ 123. § (5) bek.)

Az interpellációkat, kérdéseket és az azonnali kérdéseket az első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk sorrendjében tehetik fel, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselőcsoport ugyanilyen sorrendben teheti fel az interpellációit, kérdéseit, azonnali kérdéseit. (HHSZ 122. § (1) bek. és 126. § (1) bek.)

Ha a képviselő az interpelláció vagy kérdés elhangzásának a napirend szerint várható időtartamában nincs jelen, és az ülésnap kezdetéig nem tájékoztatta a házelnököt más képviselő előterjesztőként történő csatlakozásáról, az interpellációt, illetve a kérdést visszavontnak kell tekinteni. (HHSZ 122. § (5) bek. és 124. § (1) bek.)

Amennyiben a képviselőcsoport vezetője által előzetesen leadott sorrendben azonnali kérdést feltenni kívánó képviselő nincs jelen az ülésteremben vagy a kérdés feltevésétől visszalépett, az előzetesen jelzett azonnali kérdés azért nem hangzik el, mert a kérdést feltenni kívánó képviselő a helyettes kijelölése ellenére személyes válaszadást kér, vagy ha az azonnali kérdés más okból nem hangzik el, akkor az ülést vezető elnök a szót ugyanazon képviselőcsoport soron következő, kérdést feltenni kívánó képviselőjének adja meg. (HHSZ 126. § (2) bek.)

Dönthet a frakcióhoz tartozó képviselők interpellációinak, kérdéseinek sorrendjéről, és ezt meghatározott ideig bejelenti. (HHSZ 122. § (2) bek., 124. § (1) bek. és 125. § (2) bek.)

Minden képviselőcsoport jogosult arra, hogy az ülésen legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. (Ogytv. 42. § (1) bek.)

A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő felszólalhat ötperces időtartamban. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki két percben. (HHSZ 138. § (1) bek.)

Bármely képviselőcsoport kérésére a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állást foglal a házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban felmerült vitás kérdésekben. (Ogytv. 61. § (1) bek. és (3) bek.) Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. Az Országgyűlés a kérelemről annak beérkezését követő harminc napon belül határoz. A határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni. (Ogytv. 61. § (5) bek.)

 

Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával (jelölésével) kapcsolatos jogok

Az Országgyűlés az alakuló ülésén – a képviselőcsoportok vezetőinek indítványára, a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) javaslata alapján – a házelnököt titkos szavazással, az alelnököket és a jegyzőket nyílt szavazással megválasztja. (Ogytv. 6. § (1) bek.)

A házelnök, alelnök és jegyző megbízatása megszűnik többek között a képviselői megbízatásának megszűnésével, a képviselőcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, független képviselő esetében valamelyik képviselőcsoporthoz való csatlakozásával vagy ha megszűnik azon képviselőcsoport, amelynek tagja. (Ogytv. 10. § (1) bek.)

 

A bizottságok működésével összefüggő jogok és kötelességek

Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel. (Ogytv. 17. § (1) és (2) bek.)

A képviselőcsoportok megállapodásuk szerint javaslatot tesznek az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, a képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjai számára. (Ogytv. 18. § (1) bek.)

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottságnak az európai uniós tervezettel kapcsolatos állásfoglalás kialakításáról szóló zárt ülésére meghívja a kijelölt állandó bizottság elnökét, valamint képviselőcsoportonként egy szakértőt is. (HHSZ 140. § (5) bek.)

Képviselőcsoportonként egy szakértő az országgyűlési bizottság ülésén adott napirendi pont tárgyalásánál jelen lehet. (Ogytv. 40. § (5) bek.)

 

Egyéb jogok és kötelességek

Tagot delegál a Médiatanács tagjait megválasztó eseti jelölőbizottságba. (Médiatv. 124. § (3) bek.)

Tagokat delegál a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumába. (Médiatv. 86. § (2) bek.)

A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány kezelő szervének tagjait az alapító párt országgyűlési képviselőcsoportja nevében a képviselőcsoport vezetője jelöli ki ötéves időtartamra. (2003. évi XLVII. törvény 3. § (7) bek.)

Képviselőcsoportonként egy tagot delegál a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsba. (A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló 57/2008. (V. 22.) OGY határozat)

Képviselőcsoportonként egy tagot delegál a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumába. (A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumáról szóló 19/2010. (II. 26.) OGY határozat)

Három tagot delegál a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumába. (A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Statútuma 2/1. c) pont)1

 

A képviselőcsoport vezetőjének feladatai (jogai és kötelességei)

Azon az ülésnapon, amelynek napirendjén vagy tervezett napirendjén az azonnali kérdések órája szerepel, legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával a képviselőcsoport vezetője kérheti, hogy az általa megjelölt képviselők az általa megjelölt sorrendben az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessenek fel. A képviselőcsoport vezetője az ülésnap megkezdéséig tájékoztathatja a házelnököt arról, hogy a sorrend megváltoztatása nélkül a korábban megjelölt képviselők körét a kérdés elmondására jogosult további képviselővel kiegészíti. (HHSZ 125. § (2) bek.)

Legkésőbb az ülés megnyitását megelőzően egy órával a képviselőcsoport vezetője indokolással ellátott írásbeli javaslatot nyújthat be a házelnöknek a napirendi javaslat módosítására. (HHSZ 15. § (4) bek.)

A képviselőcsoporthoz tartozó képviselő a képviselőcsoport vezetőjét előzetesen tájékoztatja a plenáris ülésről való távolmaradásáról. A képviselőcsoport vezetője és a független képviselő a távolmaradásról szóló bejelentést legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával juttatja el a házelnöknek. (HHSZ 14. § (3) bek.)

A köztársasági elnök napirenden kívüli felszólalásához – a Házbizottság eseti döntése alapján – a képviselőcsoport vezetője, a miniszterelnök felszólalásához a képviselőcsoport vezetője hozzászólhat. A miniszter napirenden kívüli felszólalását követően, észrevétel céljából a képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja kétperces hozzászólásra kérhet szót. (HHSZ 18. § (1a) és (3) bek.)

Rendkívüli ügyben az ülés első hetének első – többnapos ülés esetén annak első két – ülésnapján, valamint az ülés második és minden további hetének a napirendben megállapított ülésnapján az ülésnap kezdetekor a felszólalás tárgyát és okát megjelölve a képviselőcsoport nevében annak vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja legfeljebb ötperces időtartamban felszólalásra jogosult. Elsőként az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk növekvő sorrendjében szólalnak fel, azt követően a kormánypárti képviselőcsoportok ugyanilyen sorrendben. A felszólalási szándékot a képviselőcsoport vezetőjének az ülés első hetében legkésőbb az ülés, második és minden további hetében legkésőbb a napirendben megállapított ülésnap megnyitása előtt egy órával írásban be kell jelentenie a házelnöknek. (HHSZ 18. § (5) és (6) bek.)

Ha a képviselő által benyújtott és a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét – a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elutasító döntésétől számított nyolc napon belül – annak a képviselőcsoportnak a vezetője kéri, amely képviselőcsoporthoz a törvényjavaslatot benyújtó képviselő tartozik, a tárgysorozatba vételről a törvényalkotási bizottság határoz. Tárgysorozatba vétel iránti kérelmet minden képviselőcsoport ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal, kizárólag azon a rendes ülésszakon nyújthat be, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elutasította. (HHSZ 58. § (5) és (7) bek.)

A törvényjavaslat általános vitájához történő hozzászólást egy órával az ülésnap megkezdése előtt, írásban a képviselőcsoport vezetőjének jeleznie kell a soros jegyzőnél. (HHSZ 35. § (1) bek.)

A felszólalási sorrend a képviselőcsoporton belül a képviselőcsoport vezetőjének írásbeli jóváhagyásával vagy a képviselők írásbeli megegyezésével az ülés közben is módosítható. (HHSZ 35. § (6) bek.)

Az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont esetében az európai parlamenti képviselő felszólalási ideje – amennyiben a képviselőcsoport vezetője útján jelentkezett – annak a képviselőcsoportnak a felszólalási idejébe számít bele, amely felszólalóként bejelentette. (HHSZ 37. § (2) bek. és 47. § (6) bek.)

A képviselőcsoport vezetője képviselőcsoportvezetői megbízatásának időtartamára a képviselői tiszteletdíj kétszeresének megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosult. (Ogytv. 104. § (5) bek.)

 

A képviselőcsoport működésével kapcsolatos feladatai

A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentést a korelnök, a változásokat a házelnök részére kell írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a képviselőcsoport vezetője és az esetleges egyéb tisztségviselők nevét, valamint a képviselőcsoportot alkotó képviselők névsorát. (HHSZ 12. §)

Haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenti az Országgyűlés elnökének a képviselőcsoport megszűnésének tényét. (HHSZ 5. § (3) bek.)

Meghatározza, hogy a képviselőcsoport elkülönített költségvetésén belül milyen kötelezettséget vállalhat és milyen kifizetést teljesíthet. (HHSZ 4. § (2) bek.)

 

Az Országgyűlés üléseivel kapcsolatos jogok és kötelességek

A képviselőcsoporthoz tartozó képviselő a képviselőcsoport vezetőjét előzetesen tájékoztatja a plenáris ülésről való távolmaradásáról. A képviselőcsoport vezetője és a független képviselő a távolmaradásról szóló bejelentést legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával juttatja el a házelnöknek. Az országgyűlési bizottság tagja a bizottsági ülésről való távolmaradásáról a képviselőcsoport vezetője útján is tájékoztathatja a bizottság elnökét. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok üléseiről való távolmaradás bejelentésének, igazolásának eljárási szabályait a HHSZ 5. melléklete tartalmazza. (HHSZ 14. § (3) és (4) bek., valamint 113/A. § (3) és (4) bek.)

Kérésére az elnök a napirendi pont tárgyalása közben vagy a határozathozatal során egy-egy alkalommal legfeljebb két óra időtartamra tárgyalási szünetet rendelhet el. (HHSZ 21. §)

Az ülést megelőző hét utolsó munkanapján, amelyen a határozathozatal szerepel, a képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti, hogy az Országgyűlés az összegző módosító javaslat valamely pontjáról külön szavazzon. (HHSZ 48. § (2) bek.)

A képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti az Országgyűlést – abban az esetben is, ha a törvényalkotási bizottság csak összegző jelentést nyújtott be –, hogy az összegző módosító javaslatban nem szereplő valamely módosító javaslatot tartson fenn. Nem lehet kérni túlterjeszkedő módosító javaslat és szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslathoz benyújtott módosító javaslat fenntartását. (HHSZ 48. § (4) bek.)

Legkésőbb azt az ülést megelőző hét utolsó munkanapján, amely ülés tervezett napirendjén a második összegző módosító javaslatról történő határozathozatal szerepel, bármely képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti, hogy az Országgyűlés a második összegző módosító javaslat legfeljebb három pontjáról külön szavazzon. (HHSZ 49. § (3) bek.)

 

A Házbizottság működésével kapcsolatos jogok és kötelességek

A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. (Ogytv. 13. § (5) bek.)

A képviselőcsoport vezetője tagja a Házbizottságnak és szavazati joggal rendelkezik. (Ogytv. 12. § (1) bek. és 13. § (1) bek.)

A képviselőcsoport vezetője megvitatásra egyéb kérdéseket terjeszthet elő. (Ogytv. 11. § (1) bek. q) pont)

 

Egyéb jogok és kötelességek

A képviselőcsoport vezetője véleményt ad a köztársasági elnök számára az Országgyűlés feloszlatása előtt. (Alaptörvény 3. cikk (4) bek.)

A képviselőcsoport vezetője tagja a Honvédelmi Tanácsnak. (Alaptörvény 49. cikk (1) bek.)2

A képviselőcsoport vezetője részt vesz az Országgyűlés Európai Uniós Konzultációs Testületének ülésén. (Ogytv. 69. § (3) bek.)

 

A képviselőcsoport helyettes vezetőjének feladatai, jogai

A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettese mindazon jogokat gyakorolja, amelyeket a HHSZ a képviselőcsoport vezetőjének biztosít. (HHSZ 3. §)

A képviselőcsoport vezetőjének helyettese (a továbbiakban: képviselőcsoportvezető-helyettes) a képviselőcsoportvezető-helyettesi megbízatásának időtartamára a képviselői tiszteletdíj 1,7-szeresének megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosult. E tiszteletdíjra képviselőcsoportonként minden megkezdett huszonöt tag után egy-egy képviselőcsoportvezető-helyettes jogosult. (Ogytv. 104. § (6) bek.)

 

Lábjegyzetek:

1. Ugyan a Statútum hivatkozott rendelkezése az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok jogává teszi a delegálást, mivel azonban a legtöbb országgyűlési képviselettel rendelkező pártnak van képviselőcsoportja, ezért a delegálás jogát ebben a fejezetben szerepeltetjük.

2. A Honvédelmi Tanácsban a képviselőcsoport vezetőjét – akadályoztatása esetén – a képviselőcsoport által megválasztott és az Országgyűlés elnökénél bejelentett képviselő helyettesítheti. (Hvt. 32. § (1) bek. c) pont)

 

A rövidítve jelölt, hivatkozott jogszabályok:

Alaptörvény

:

Magyarország Alaptörvénye

Ogytv.

:

2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről

HHSZ

:

10/2014. (II 24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről

Médiatv.

:

2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

Hvt.

:

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről

2003. évi XLVII. törvény : 2003. évi XLVII. törvény a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról