Bevezetés

Lezárva: 2016. szeptember 5.

Az állandó bizottságok
Törvényalkotási bizottság – Magyarországi nemzetiségek bizottsága
Eseti és vizsgálóbizottságok
A bizottsági elnökök értekezlete
A bizottságok működése és ülésezése

 

Az állandó bizottságok

Az Országgyűlés rendszerint az alakuló ülésén hozza létre az állandó bizottsági szervezetét, dönt arról, hogy milyen elnevezéssel, hány taggal és tisztségviselővel, milyen bizottságok működjenek.

Az Országgyűlésről szóló törvény előírja, hogy kötelező létrehozni a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságot, valamint alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, honvédelemmel, európai uniós ügyekkel, nemzetbiztonsággal és nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságot.

Az állandó bizottságok feladatköre alapvetően a kormányzati feladatokhoz igazodik, de ez a megfelelés nem merev: működött már olyan állandó bizottság, amely két vagy több minisztérium ügyeivel foglalkozott, de volt arra is példa, hogy egy minisztérium két állandó bizottságnak „adott feladatokat". Egyes állandó bizottságokat pedig az Országgyűlés a belső működésével, illetőleg a képviselők jogállásával összefüggő kérdések megoldására hoz létre. (Ilyen az ügyrendi kérdésekkel foglalkozó bizottság, illetve a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság.)

Az 1990–94-es ciklus Országgyűlése az alakuló ülésén 14 állandó bizottságot hozott létre, a ciklus végén pedig 18 bizottság működött. Az 1994–98-as ciklusban az alakuló ülést követően 17 állandó bizottság működött, a ciklus végén pedig már 19. Az 1998–2002-es ciklusban 22 állandó bizottság működött, amely a ciklus során 23-ra nőtt. 2002 és 2006 között minden addiginál több, összesen 25 állandó bizottság tevékenykedett. A 2006–2010-es ciklusban a T. Ház egy egyszerűbb és költségtakarékosabb bizottsági rendszert alakított ki 18 állandó bizottsággal. A 2010–2014-es ciklusban 20 állandó bizottság működött, számuk a 2014–2018-as ciklusban 14-re csökkent.

Az állandó bizottságok az Országgyűlés kezdeményező, véleményező, javaslattevő, valamint törvényben és a házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervei.

Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék az Országgyűlést a törvényalkotó és ellenőrző tevékenységében, és előmozdítsák az Országgyűlés tárgyalásának eredményességét. A törvényalkotási eljárásban igen jelentős az állandó bizottságok szerepe, mivel a részletes vitát nem a plenáris, hanem a bizottsági üléseken folytatják le. A bizottságok kompetenciájába is tartozik minden olyan ügy, amely a parlament feladata, sőt, saját kezdeményezésükre foglalkozhatnak mindazokkal a kérdésekkel, amelyeket az állami és társadalmi élet adott területén alapvető jelentőségűnek tartanak. Mozgásterük tehát rendkívül tág, és ezt az ellenőrző funkció gyakorlása során is kamatoztathatják. A bizottságok a jelöltek meghallgatásával fontos szerepet töltenek be egyes közjogi tisztségviselők megválasztása, illetve kinevezése során.
Az állandó bizottságok tevékenysége az Országgyűlés főbb funkcióihoz kapcsolódik. Az egyes állandó bizottságok munkájában azonban eltérő súlyú a törvényalkotó munkában való közreműködés, illetve a kormányzati munka ellenőrzése.

Az állandó bizottságok egyes feladataik elvégzésére albizottságokat hozhatnak létre. Az adott bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, továbbá a deregulációs folyamatokat figyelemmel kísérő albizottság létrehozása valamennyi állandó bizottság számára kötelező.

Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a frakciók közötti létszámaránynak megfelel. Az állandó bizottságokban tehát, a parlamenti arányoknak megfelelően a kormánypárti képviselők vannak többségben. Minden képviselő – ideértve a függetleneket is - számára biztosítani kell, hogy egy bizottság munkájában részt vehessen.

A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságban, továbbá a vizsgálóbizottságokban a kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi taggal rendelkeznek (paritásos bizottság).

A bizottságok többségének – a parlamenti arányoknak megfelelően – kormánypárti elnöke van. Egyes bizottságok élén azonban – ahol a Kormány feletti ellenőrzés hangsúlyt kap – ellenzéki képviselők állnak. Törvény rendelkezése alapján ilyen a Nemzetbiztonsági bizottság, valamint a parlamenti szokásjog alapján a Költségvetési bizottság.

A bizottságok tisztségviselőit és tagjait a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján az Országgyűlés választja meg a képviselők közül.

 

A Törvényalkotási bizottság – Magyarországi nemzetiségek bizottsága

Az állandó bizottságoktól eltérő, sajátos feladatokat lát el a törvényalkotási, továbbá a nemzetiségeket képviselő bizottság.

A törvényalkotási bizottság az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során eljáró, annak javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben szerve. A törvényalkotási bizottság súlyát jelzi, hogy elnöke egyben az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke. A Törvényalkotási bizottság a bizottságok módosító javaslatait összegző módosító javaslatba foglalja össze, és erről jelentést nyújt be. Az Országgyűlés a plenáris ülésén erről az összegző módosító javaslatról határoz. A bizottságnak ügydöntő jogköre van, hiszen ő dönt arról, hogy milyen módosító javaslatokról szavazzon az Országgyűlés.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a nemzetiségek érdekeit, jogait érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve. Sajátossága, hogy a jelenlegi parlamenti ciklusban a nemzetiségi szószólók a tagjai, akiket, bár nem képviselők, a bizottságban – a plenáris üléstől eltérően – szavazati jog illet meg. E bizottság foglal állást a Kormány által előterjesztett, a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolóról, valamint az alapvető jogok biztosának beszámolójáról. A bizottság elnöke kezdeményezheti, hogy a Házbizottság valamely napirendi pontot a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendként határozzon meg, amelynek vitájában a szószóló is részt vehet.

 

Eseti és vizsgálóbizottságok

Az Országgyűlés eseti bizottságot az azt létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére alakíthat, így jellemzően valamely aktuális ügy intézése érdekében. Ilyen volt például a nemzeti lovas program előkészítése, a parlagfű-mentesség előmozdítása, a műsorterjesztéssel és a digitális átállással kapcsolatos pályázati eljárás ellenőrzése, az innováció és fejlesztés, továbbá az új alkotmány előkészítése.

Az Országgyűlés bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot hozhat létre. Ugyanakkor az ilyen vizsgálatnak több korlátja is van: nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van. Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.

A vizsgálóbizottság felállítását a képviselők egyötöde kezdeményezheti, létrehozásáról, megalakításáról, megbízatásának idejéről az Országgyűlés dönt.

Az eseti és a vizsgálóbizottságok feladatait az ezeket létrehozó országgyűlési határozat rögzíti.

A vizsgálóbizottság tisztségviselője, illetve tagja csak képviselő lehet. Az eseti bizottságnak viszont lehet olyan tagja is, aki nem képviselő, de őt nem illeti meg szavazati jog.

Mind az eseti, mind a vizsgálóbizottság munkájának eredményéről jelentést nyújt be az Országgyűlésnek, amely azt plenáris ülésén megvitatja, majd dönt a jelentés elfogadásáról.

 

 A bizottsági elnökök értekezlete

A bizottságok tevékenységének összehangolásában, a bizottságok működésével kapcsolatos vitás kérdések egyeztetésében és rendezésében, valamint a bizottságok működését érintő javaslatok véleményezésében fontos szerep hárul a bizottsági elnökök értekezletére, amely szükség szerint ülésezik, de rendes ülésszakonként legalább három ülést tart. Az értekezletet a házelnök hívja össze és vezeti.

 

A bizottságok működése és ülésezése

A bizottságok létrehozására és működésére vonatkozó szabályokat az Országgyűlésről szóló törvény, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat állapítja meg. A bizottságok működési rendjüket e kereteken belül maguk határozzák meg. Ha a házszabályi rendelkezések vagy – amennyiben a bizottság ügyrendet fogadott el – a bizottság ügyrendje a bizottság működésére külön rendelkezéseket nem tartalmaznak, a bizottság tárgyalása során az Országgyűlés plenáris ülésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Főszabályként a plenáris ülések alatt a bizottságok nem ülésezhetnek. Az üléseket a bizottság elnöke (távollétében az alelnöke) hívja össze. A plenáris üléshez hasonlóan a bizottsági ülésen is el kell fogadni az ülések kezdetén a napirendet. A határozatképességhez a tagok több mint felének jelen kell lennie. Az Országgyűlésről szóló törvény lehetővé teszi, hogy egy távol lévő bizottsági tag a bizottság egy másik tagját bízza meg a helyettesítésével.

A Kormány (a minisztériumok) képviselőinek részvétele az egyes törvényjavaslatok tárgyalása során alapfeltétele a bizottságok munkájának. Egyes kérdések tárgyalására azonban a bizottságok meghívhatják a különböző társadalmi és érdek–képviseleti szervezetek vezetőit is. A bizottságok munkájukhoz szakértőket vehetnek igénybe.

A bizottsági ülések 2012 áprilisa óta már nemcsak a sajtó, hanem – a bizottság elnöke által meghatározott létszámban – bármely érdeklődő számára nyilvánosak. A bizottság zárt ülést rendelhet el minősített, illetve személyes adat, üzleti titok vagy törvény által védett más adat védelme érdekében. (Jellemzően zárt ülésen tanácskozik például a nemzetbiztonsági, illetve a mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság.) A bizottsági ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amely – a zárt ülések jegyzőkönyveinek kivételével – az Országgyűlés honlapján minden érdeklődő számára hozzáférhető.

Az eseti és vizsgálóbizottság működésének szabályaira – az Országgyűlés vagy a bizottság eltérő rendelkezésének hiányában – az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. E bizottságok általában megalakításukat követően ügyrendben határozzák meg működésük szabályait, hogy e kérdések minél kevesebb vitára adhassanak alkalmat tevékenységük során.