Hírablak Hírablak

Áder János: Szabad György a szabadságjogok érvényesüléséért dolgozott

Szabad György azt vallotta, a hazát csak a nemzet szabadsága, a polgári szabadságjogok érvényesülése teheti naggyá; ezért a szabadságért dolgozott és küzdött egész életében - mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben Szabad György temetésén.

Összefoglaló az Országgyűlés tavaszi ülésszakáról

Az Országgyűlés idén eddig 460 órát ülésezett, egy javaslat általános vitájára átlagosan négy perccel kevesebb mint másfél óra jutott, míg az azokhoz kapcsolódó módosító indítványokat átlag 28 percben tárgyalták. A képviselők a bizottságokban további 343 órát dolgoztak, az ellenzék pedig mintegy kétezer írásbeli kérdésben fordult válaszokért a kabinethez.

MTI

Megemlékezés Szabad Györgyről az Országgyűlés plenáris ülésén

Kövér László házelnök:

Tisztelt Országgyűlés!

Az Országgyűlés elnökeként nekem adatott meg az a szomorú kötelesség és kegyelem, hogy megemlékezzem az életének 91. esztendejében, 2015. július 3-án elhunyt Szabad Györgyről, az Országgyűlés egykori elnökéről...

In memoriam Szabad György

A Köztársasági Elnöki Hivatal által Magyarország köztársasági elnöke, Országgyűlésének elnöke és miniszterelnöke nevében kiadott közös nyilatkozat

Életének 91. évében elhunyt Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus, a rendszerváltozás meghatározó alakja, az 1990-ben összeült első szabadon választott Országgyűlés elnöke.

Szabad György 1924. augusztus 4-én született Aradon. 1945 januárjában a Független Kisgazdapárt tagja lett, de egy év múlva, miután az 1945-ös választásokat megnyerő pártnak koalícióra kellett lépnie a szovjetek támogatását élvező kommunista párttal, majd a kommunisták nyomására 20 képviselőjét ki kellett zárnia, 1946 tavaszán kilépett a pártból. Ezután semmilyen párttevékenységet nem folytatott 1989-ig. Az 1956-os forradalom idején a bölcsészkari, illetve a történész forradalmi bizottság tagjává választották, emiatt később zaklatták a hatóságok.

1945-ben kezdte meg tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-levéltár szakán, diplomáját 1950-ben szerezte meg. Pályáját a Magyar Országos Levéltárban kezdte, majd 1954-ben az új- és legújabb kori magyar történeti tanszéken adjunktussá, 1956-ban docenssé, 1970-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, s innen vonult nyugdíjba 1994-ben.

1982-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagja. Szakterülete az újkori magyar történelem, pályája kezdetétől a polgári átalakulás problémakörét kutatta. Több művében foglalkozott Kossuthtal, mint a "nemzeti újjászületés" meghatározó alakjával. Számos könyve, tanulmánya jelent meg magyarul és idegen nyelveken.

Az 1947 utáni első szabad többpárti parlamenti választásokon 1990-ben Szabad György a győztes MDF budapesti listájáról került be a parlamentbe. 1990. május 2-án Szabad Györgyöt választották meg az Országgyűlés első alelnökévé, és az államfői teendőket ellátó házelnök, Göncz Árpád helyett ideiglenesen a házelnöki teendők ellátásával bízták meg. Az Országgyűlés elnökévé augusztus 3-án választották meg, a tisztséget a ciklus végéig töltötte be.

Szabad Györgyöt 2000-ben az ország legmagasabb kitüntetésével, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. A szakszerű magyar történetírás megújításában való tevőleges részvételéért, a magyarországi újkorkutatás legjobb hagyományait követő munkásságáért, életműve elismeréseként 2006-ban vehette át a Széchenyi-díjat.

Szabad Györgyöt az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti.

Temetéséről később intézkednek.

Tematikus kereső Tematikus kereső

Élő közvetítés
Élő közvetítés