Hírablak Hírablak

In memoriam Szabad György

A Köztársasági Elnöki Hivatal által Magyarország köztársasági elnöke, Országgyűlésének elnöke és miniszterelnöke nevében kiadott közös nyilatkozat

Életének 91. évében elhunyt Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus, a rendszerváltozás meghatározó alakja, az 1990-ben összeült első szabadon választott Országgyűlés elnöke.

Szabad György 1924. augusztus 4-én született Aradon. 1945 januárjában a Független Kisgazdapárt tagja lett, de egy év múlva, miután az 1945-ös választásokat megnyerő pártnak koalícióra kellett lépnie a szovjetek támogatását élvező kommunista párttal, majd a kommunisták nyomására 20 képviselőjét ki kellett zárnia, 1946 tavaszán kilépett a pártból. Ezután semmilyen párttevékenységet nem folytatott 1989-ig. Az 1956-os forradalom idején a bölcsészkari, illetve a történész forradalmi bizottság tagjává választották, emiatt később zaklatták a hatóságok.

1945-ben kezdte meg tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-levéltár szakán, diplomáját 1950-ben szerezte meg. Pályáját a Magyar Országos Levéltárban kezdte, majd 1954-ben az új- és legújabb kori magyar történeti tanszéken adjunktussá, 1956-ban docenssé, 1970-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, s innen vonult nyugdíjba 1994-ben.

1982-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagja. Szakterülete az újkori magyar történelem, pályája kezdetétől a polgári átalakulás problémakörét kutatta. Több művében foglalkozott Kossuthtal, mint a "nemzeti újjászületés" meghatározó alakjával. Számos könyve, tanulmánya jelent meg magyarul és idegen nyelveken.

Az 1947 utáni első szabad többpárti parlamenti választásokon 1990-ben Szabad György a győztes MDF budapesti listájáról került be a parlamentbe. 1990. május 2-án Szabad Györgyöt választották meg az Országgyűlés első alelnökévé, és az államfői teendőket ellátó házelnök, Göncz Árpád helyett ideiglenesen a házelnöki teendők ellátásával bízták meg. Az Országgyűlés elnökévé augusztus 3-án választották meg, a tisztséget a ciklus végéig töltötte be.

Szabad Györgyöt 2000-ben az ország legmagasabb kitüntetésével, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. A szakszerű magyar történetírás megújításában való tevőleges részvételéért, a magyarországi újkorkutatás legjobb hagyományait követő munkásságáért, életműve elismeréseként 2006-ban vehette át a Széchenyi-díjat.

Szabad Györgyöt az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti.

Temetéséről később intézkednek.

Az Országgyűlés július 6-i ülésének napirendi javaslata

Az Országgyűlés 2015. július 6-i ülésének napirendi javaslatát itt olvashatják!

 

Országgyűlés Sajtóirodája

A kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdák emléknapja

Megemlékezés az Országgyűlés plenáris ülésén

2015. június 29.

Jakab István az Országgyűlés alelnöke:

Tisztelt Országgyűlés!

 

Az Országgyűlés 2012-ben a kuláküldözés idején tönkretett gazdák emléknapjává nyilvánította június 29-ét, Péter-Pál napját, amely régi hagyomány szerint egyben a betakarítás kezdete, a parasztság ünnepe.

Határozatában a parlament elítélte a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztsággal szemben tanúsított kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést.

...

Nemzeti összetartozás napja - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt

Katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a trianoni békeszerződés aláírásához kötődő nemzeti összetartozás napján, csütörtök reggel Budapesten, az Országház előtt.

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel a Kossuth Lajos téren. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.

Az ünnepi ceremónián jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke, Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, valamint több minisztérium képviseletében államtitkárok.

Tematikus kereső Tematikus kereső

Élő közvetítés
Élő közvetítés