1993. március 22-én, az 1568-as tordai országgyűlés 425. évfordulóján az Országgyűlés Szabad György házelnök emlékező szavaival kezdte meg plenáris ülését. Az Országgyűlés elnöke a tordai országgyűlés 1568-ban hozott határozatát méltatta, amely a világon elsőként mondta ki a vallás- és lelkiismereti szabadságot, és követelményként állította a szabad vallásgyakorlást.

1993. március 18–21. között A gyermekek védelme az átalakulás időszakában címmel nemzetközi tanácskozást rendezett Budapesten az Unicef – az ENSZ gyermekszervezete – és az Interparlamentáris Unió. A rendezvényt Szabad György, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az Országházban.

A pozsonyi országgyűlés történelmi jelentőségű törvényalkotó munkájával megteremtette a hazai polgári fejlődés alapjait. Ezen törvények sorába tartozik az 1848. március 18-án elfogadott 1848. évi VIII. törvénycikk, amely kimondta a közteherviselés elvét, megszüntetve ezzel a nemesség és az egyházak közel egy évezredes adómentességét: „Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai minden közterheket különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik.”

A Stasher turisztikai blog által közzétett népszerűségi listán, melynek összeállításához többek között a Google-értékeléseket, a TikTok-népszerűséget, a szállások minőségét és az ország közbiztonságát vették alapul, az Országház a világ 99 legnépszerűbb látványossága közül az első helyezést érte el. A Duna-parti neogótikus palota olyan nevezetességeket utasított maga mögé, mint a franciaországi Disneyland, az olaszországi Colosseum, az amerikai egyesült államokbeli Central Park vagy a perui Machu Picchu.

Miután az Országgyűlés elfogadta a Kossuth-díj alapításáról szóló törvényjavaslatot, az 1948. évi XVIII. törvénycikknek megfelelően az első díjakat 1948. március 14-én, az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumán adták át.