1993. március 22-én, az 1568-as tordai országgyűlés 425. évfordulóján az Országgyűlés Szabad György házelnök emlékező szavaival kezdte meg plenáris ülését. Az Országgyűlés elnöke a tordai országgyűlés 1568-ban hozott határozatát méltatta, amely a világon elsőként mondta ki a vallás- és lelkiismereti szabadságot, és követelményként állította a szabad vallásgyakorlást.

„1568-ban a tordai országgyűlés […] elsőként mondotta ki törvényhozó testületként a vallás- és lelkiismereti szabadságot azzal, hogy követelményként állította fel a szabad vallásgyakorlatot, eltiltva minden földi hatóságot az egymástól különböző felekezetek bármelyikének üldözésétől.

Ezzel a tettével, amellyel korának megfogalmazása szerint, de korlátokat a kimondott tételek érvényesítésében nem alkotva, olyan kívánalmat, követelményt fogalmazott meg, amely Bethlen Gábor erdélyi fejedelemsége idején virágzott ki. De tovább is élt, újra és újra megkísérelte az ellenáramlatokkal szemben érvényesülését Rákóczi szabadságharca idején, majd a reformkorban és 1848-ban, hogy eljusson végső törvényes megfogalmazásáig.”

Részlet Szabad György házelnök beszédéből, Országgyűlési napló, 1993. március 22.

Az MTI hírarchívum alapján

Körösfői-Kriesch Aladár: Az 1568-as tordai országgyűlés vázlata. Az olajkép a nagy tordai kép kompozíciós tanulmánya, mely a végleges koncepciót mutatja, és attól csak igen kevéssé különbözik
Forrás: Országgyűlés Hivatala

A 30 éve történt sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.