Általános ismertető az IPU-ról

Az Interparlamentáris Unió (IPU) szuverén államok parlamentjeinek egyetlen világszervezete, a parlamentek közötti véleménycsere és párbeszéd fóruma, amely 1889-es párizsi megalakulása óta a képviseleti intézmények erősítésével a béke és a népek közötti együttműködés érdekében tevékenykedik.

Fő feladata a parlamentarizmus, a parlamenti intézmények fejlesztése, és ezáltal a demokrácia erősítése a világban. Véleményt nyilvánít a parlamenti intézkedések révén megoldható nemzetközi kérdésekben, fellép, ha valamely tagországban a képviselők mandátumának gyakorlását önkényesen korlátozzák. Politikai és biztonsági kérdések mellett emberi jogi, regionális, környezetvédelmi, népesedési, egészségügyi témákkal is foglalkozik.

Az Interparlamentáris Unió szorosan együttműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetével mint a világszervezet parlamenti dimenziója, támogatva annak célkitűzéseit és erőfeszítéseit. Az ENSZ mellett rendszeres az együttműködés más olyan parlamenti és kormányközi szervezetekkel is, amelyek tevékenységét hasonló elvek és eszmék inspirálják.

A kezdetek

Az IPU alapítói William Randal Cremer brit és Frédéric Passy francia pacifisták voltak.
Az 1889. június 29–30. között Párizsban tartott első konferencián 9 ország (Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Franciaország, Libéria, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország) küldöttei vettek részt. Az akkori magyar parlament részéről magosligeti dr. Hagara Viktor, a nagyszőlősi kerület képviselője, az öt nyelven beszélő kiváló jogtudós és humanista gondolkodó vett részt az alapítókonferencián.
Az IPU neves vezetői közül a francia és az angol alapítók mellett még hatan kapták meg a Nobel-békedíjat. Az Unió a ma létező valamennyi parlamenti és kormányközi szervezet elődjének tekinthető, kezdeményezésére alakult meg például az Állandó Hágai Döntőbíróság. Az IPU fórumain végbement – a béke megerősítését célzó – multilaterális egyeztetések alapozták meg az ENSZ elődjének számító Népszövetség létrejöttét.

Napjainkban

Az Interparlamentáris Unió politikai vezetője jelenleg Duarte Pacheco, a Portugál Köztársasági Gyűlés tagja, a Magyarországot is magában foglaló 12+ Geopolitikai Csoport korábbi vezetője. Pacheco elnököt 2020 novemberében, az IPU Kormányzótanácsának 206. online ülésén választották meg a szervezet élére, s 2020–2023 között tölti be az IPU elnöki tisztségét.
Az IPU Kormányzótanácsa a szervezet 130. genfi közgyűlésén túlnyomó többséggel választotta meg a kameruni származású Martin Chungongot az IPU 8. főtitkárává. A 2014. június 30. óta kinevezett Chungong személyében az afrikai kontinens első ízben delegál küldöttet a főtitkári posztra.

Az Interparlamentáris Unió székhelye – számos más nemzetközi szervezethez hasonlóan – Genf, de ENSZ-beli megfigyelői státuszánál fogva állandó irodával rendelkezik New Yorkban is.


Az IPU szervei és struktúrája

A Közgyűlés

A Közgyűlés (korábban: Interparlamentáris Konferencia) az Unió legfelső törvényes szerve és plenáris fóruma, mely egyöntetűen kifejezi a szervezet politikai kérdésekben kialakított véleményét.
A közgyűlés tavasszal és ősszel egyaránt 4-4 napos ülést tart. A tavaszi konferencia többnyire valamelyik tagországban, az őszi konferencia túlnyomórészt az IPU Titkárságának otthont adó Genfben zajlik. Fővárosunkban eddig háromszor rendeztek IPU-konferenciát (1896, 1936, 1989).
A Közgyűlés az IPU politikai kérdésekről véleményt nyilvánító testülete, mely dönt a sürgősségi napirend témájáról, a jövőbeni közgyűlések napirendjeiről, továbbá a bizottsági jelentések és határozatok elfogadásáról.
Magyarország a Közgyűlésben – népességének függvényében – 12 szavazattal rendelkezik. (Alap szavazatok száma: 10 szavazat + népesség alapján: 2 szavazat.)
A nemek közötti egyenlőség és a nők politikai életben történő részvételének támogatását szem előtt tartandó az IPU szavazat-, illetve delegációslétszám-csökkentéssel szankcionálja a három egymást követő közgyűlésen az egynemű (csak férfi vagy csak női képviselőkből álló) delegációk által képviselt parlamenteket. A fenti esetben az egyes parlamentek által leadható szavazatok száma két szavazattal csökken, a nemzeti parlamenti delegációk létszámát pedig 1 fővel csökkentik. (A közgyűléseken engedélyezett hivatalos delegációs létszám a népességszámtól függően legfeljebb 8-12 fő.)

Az állandó bizottságok

I. számú, Béke és Nemzetközi Biztonság Bizottsága
II. számú, Fenntartható Fejlődés, Pénzügyek és Kereskedelem Bizottsága
III. számú, Demokrácia és Emberi Jogok Bizottsága
IV. számú, az IPU ENSZ-ügyekért Felelős Bizottsága

További bizottságok/testületek

Parlamenti Képviselők Emberi Jogait Vizsgáló Bizottság
Közel-Keleti Kérdésekkel Foglalkozó Bizottság
Ciprus Helyzetével Foglalkozó Bizottság
Nemzetközi Humanitárius Jog Tiszteletben Tartásáért Felelős Bizottság
Egészségügyi Kérdésekkel Foglalkozó Tanácsadó Testület
Terrorizmus és az Erőszakos Szélsőségesség Elleni Magas Szintű Tanácsadó Testület
Nőképviselők Fóruma
Fiatal Parlamenti Képviselők Fóruma

A bizottságok munkáját egy választott elnök és egy alelnök által irányított, az IPU hat geopolitikai csoportja részéről (nem szerinti vegyes összetételben) delegált 3-3 képviselőből álló Büró irányítja. Az IPU tagországai minden bizottságba egy állandó és egy helyettes tagot delegálnak. Az országonként delegált két bizottsági tag felszólalási jogai megegyeznek, viszont bizottsági szavazati joga kizárólag az állandó tagnak, illetőleg távolléte esetén a helyettes tagnak van. Az állandó bizottságok minden közgyűlésen üléseznek, s minden esetben egy korábbi közgyűlés alkalmával választott témát vitatnak meg, az előzetesen kijelölt társ-raportőrök által benyújtott jelentés- és határozattervezetek alapján. A bizottságok az általános gyakorlat szerint évente egy határozatot fogadnak el, valamint a konkrét bizottsági témák mellett, a bizottság feladatkörébe tartozó tetszőleges témákban panelvitákat, meghallgatásokat (hearing), helyszíni látogatásokat (field visit) rendezhetnek, s napirendre tűzhetik korábbi bizottsági határozataik végrehajtásának felülvizsgálatát.

A tavaszi közgyűlések idején a bizottsági ülések mellett általános politikai plenáris vitára is sor kerül, szintén egy előre megállapított témában. Annak érdekében, hogy a közgyűlések résztvevői egy-egy aktuális világpolitikai jelentőségű kérdésben is állást foglalhassanak, a képviselők minden közgyűlés alkalmával sürgősségi napirendet és e témában határozatot fogadnak el. 2002 óta rendszeressé váltak az ún. panelviták és meghallgatások, melyek keretében rendszerint valamely nagy nemzetközi szervezet vezetője nyújt aktuális tájékoztatást a fórumon résztvevő képviselők részére.

A Kormányzótanács

A Kormányzótanács az IPU plenáris vezető szerve, melyben minden, tagsággal rendelkező nemzeti parlament 3 fővel képviselteti magát. A Kormányzótanács 2007. októberétől az őszi közgyűlések során hosszabb – az éves program áttekintését, a költségvetés elfogadását és a beszámolók meghallgatását lehetővé tevő – üléssorozatot tart.

A Kormányzótanács feladatai:
•    Tagfelvétel/újrafelvétel, indokolt esetben a tagság felfüggesztése, illetve kizárási döntés meghozatala.
•    Az IPU munkaprogramjának és költségvetésének elfogadása.
•    Személyi döntések: az IPU elnökének, a Végrehajtó Bizottság tagjainak, illetve a szervezet más tisztségviselőinek megválasztása, beleértve a főtitkárt is. Az IPU elnökének megbízatása 3 évre szól, megbízatása nem újítható meg. Az IPU főtitkári posztja 4 évre szól, melyre a nemzetközi szervezet négyévente nyílt pályázatot ír ki.
•    A soron következő közgyűlés helyének és időpontjának meghatározása.
•    Döntés az IPU speciális szaktanácskozásairól.
•    Döntés az IPU-ban megfigyelő státussal bírók köréről.
•    Döntés ad-hoc bizottság felállításáról.
•    Az IPU éves tagdíjainak megállapítása.
•    Döntés minden egyéb, a Tanács hatáskörébe utalt kérdésről.

Amennyiben egy ország küldöttségében három egymást követő közgyűlésen csak az egyik nem képviselői vannak jelen, a Kormányzótanácsban az adott országot csak két küldött képviselheti (vagyis az adott ország szavazatainak számát háromról kettőre csökkentik).

A Végrehajtó Bizottság

A Végrehajtó Bizottság az Unió legfelsőbb adminisztratív szerve. Feladata egyebek mellett ajánlások kidolgozása a Kormányzótanács számára. Üléseit az IPU elnöke vezeti. Összesen 18 tagja van, ebből 15 tagot az egyes geopolitikai csoportok jelölnek, illetve a Tanács választ meg 4 éves időtartamra. Az IPU alapszabálya szerint a VB legalább három tagjának nőnek kell lennie. Az IPU elnöke és a Nőképviselők Fórumának elnöke, továbbá a Fiatal Parlamenti Képviselők Fórumának elnöke hivatalból tagja a Végrehajtó Bizottságnak.
Az IPU Végrehajtó Bizottságának magyar tagjai (az 1990-es évek kezdetétől): 1992–1994 között dr. Papp-Lehel György, 1994–1996 között dr. Szűrös Mátyás, 2002–2004 között dr. Fazakas Szabolcs, 2004–2006 között dr. Vadai Ágnes.


A Geopolitikai Csoportok

Az Interparlamentáris Unió 179 tagparlamentje jelenleg az alábbi 6 geopolitikai csoportban tevékenykedik:
12+ Csoport, Afrikai, Arab, Ázsiai és Csendes-óceáni, Eurázsiai, valamint Latin-amerikai és Karib-térségi Geopolitikai Csoport. E geopolitikai csoportok jelentős szerepet játszanak az IPU munkájában; tagjaik által meghatározott alapszabály szerint, önállóan alakítják ki munkatervüket; összetételükről és tisztségviselőikről rendszeresen tájékoztatva az IPU Titkárságát.
 
A 12+ Csoport, avagy Fejlett Demokráciák Csoportja

A 12+ Csoport 1974-ben 9 taggal alakult meg. Magyarország 1991 óta tagja.
A jelenleg 47 országot és 2 megfigyelőt (Európai Parlament és Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése) magában foglaló geopolitikai csoport eddig 8 elnököt adott az IPU-nak (három angol, egy belga, egy német, egy spanyol, egy olasz és egy portugál elnök személyében). Az Interparlamentáris Unió jelenlegi elnöke, a portugál IPU-delegáció korábbi vezetője, Duarte Pacheco 2016–2020 között töltötte be a 12+ Csoport elnöki tisztét. A 12+ Csoportnak az IPU Végrehajtó Bizottságában is mindig erős képviselete volt. A portugál IPU-elnök vezetésével működő Végrehajtó Bizottságban jelenleg Kanada, Svájc, Svédország és Szerbia képviselője foglal helyet. A 12+ Csoportnak megalakulása óta összesen 32 elnöke volt, közöttük 5 nő (svájci, török, norvég, kanadai és a jelenlegi holland). A 12+ Geopolitikai Csoport jelenlegi elnöke Arda Gerkens szenátor asszony, a Holland Szenátus alelnöke, az IPU Demokrácia és Emberi Jogok Bizottságának alelnöke, akit a Csoport tagjai 2020. október 26-i virtuális ülésükön választottak meg a Csoport vezetőjévé.

Az IPU Geopolitikai Csoportjai és tagjaik száma:
A 12+ Csoport tagországai: 47 ország, megfigyelői: 2 nemzetközi szervezet.
Az Afrikai Geopolitikai Csoport tagországai: 52 állam.
Az Arab Geopolitikai Csoport tagországai: 21 állam.
Az Ázsiai és Csendes-óceáni Geopolitikai Csoport tagországai: 36 állam.
Az Eurázsiai Geopolitikai Csoport tagországai: 9 állam.
A Latin-amerikai és Karib-térségi Csoport tagországai: 24 állam.