125 éve, 1900. augusztus 8-án hunyt el Szlávy József politikus, miniszter, miniszterelnök, a képviselőház és a főrendiház elnöke.

1818. november 23-án született Győrben. A szabadságharc alatt fontos szerepe volt a hadianyaggyártás megszervezésében, ami miatt később két éven át raboskodott. A kiegyezést megelőzően összeült két országgyűlésben a Deák-párt színeiben volt képviselő, a dualista rendszer megszületése után pedig belügyi államtitkár, majd ipari és kereskedelmi miniszter volt. 1872 és 1874 között a dualista Magyarország harmadik miniszterelnöke, majd pénzügyminiszter lett. 1879-ben megválasztották a képviselőház elnökének, 1880-tól két évig a Monarchia közös pénzügyminisztereként dolgozott, ezután koronaőr és főrendiházi tag volt. A felső kamarának előbb 1885-től alelnöke, majd 1894-től elnöke lett. Ezzel ő vált az egyetlen olyan magyar politikussá, aki pályája során a törvényhozás mindkét házának élén állt. Utolsó közjogi tisztségéről 1896-ban mondott le megromlott egészségi állapota miatt. 1900. augusztus 8-án hunyt el a Bars vármegyei Zsitvaújfaluban. Végrendeletében 10 ezer koronát hagyott a Magyar Tudományos Akadémiára.



​​​​​​​Szlávy József arcképe, 1872
Fotó: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.