30 éve történt – 1990. július 3-án döntés született az új címerről

30 éve történt – 1990. július 3-án döntés született az új címerről

Hosszú vita után az Országgyűlés 1990. július 3-án a koronás kis címert nyilvánította a Magyar Köztársaság állami jelképévé.
 
Az alkotmánymódosítás szerint, amely 1990. július 11-én lépett hatályba: „A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.”

A rendelkezés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló – többször módosított – 1949. évi XX. törvény 76. §-a (2) bekezdésének helyébe lépett.

Magyarország címere, amely a Himnusz és Magyarország zászlaja mellett egyik állami jelképünk
Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 

30 éve történt – A Varsói Szerződésből történő kilépés első állomása, 1990. június 26.

30 éve történt – A Varsói Szerződésből történő kilépés első állomása, 1990. június 26.

1990. június 26-án az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy kezdje meg a Varsói Szerződésből való kilépésről szóló tárgyalásokat.
A kormány rendkívüli ülés keretében megkezdte a legsürgősebb gazdasági intézkedések kidolgozását.

1990. június 26. Antall József miniszterelnök az Országház díszpáholyában összehajolva beszélget Sütő András romániai magyar íróval, aki az 1990. márciusi marosvásárhelyi etnikai zavargások következtében szenvedett súlyos szemsérülést
Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 

 

 

30 éve történt – 1990. június 19-én az Országgyűlés módosította az alkotmányt

30 éve történt – 1990. június 19-én az Országgyűlés módosította az alkotmányt

1990. június 19-én az Országgyűlés módosította a Magyar Köztársaság Alkotmányát, amely kimondta, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Az ország gazdasága a továbbiakban a piacgazdaság szabályai szerint működik. A parlament úgy döntött, hogy a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 5 éves időtartamra. Az alkotmány lehetőséget adott a miniszterelnökkel szembeni ún. konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtására, a képviselők legalább egyötödének javaslatára.

Az alkotmány módosításával megszűnt az alkotmányerejű törvény fogalma, helyette 20 szabályozási területet határoztak meg, a döntéshez minősített, kétharmados parlamenti többség volt szükséges.

Folytatódott a címervita, de ekkor még a képviselők nem tudtak dönteni az új magyar címerről: sem a Kossuth-, sem a koronás kiscímer nem kapta meg a minősített többséget.

Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportjának frakcióvezetője és mellette Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke az Országházban az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának második napján, 1990. június 19.
Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 

 

A magyar népképviselet újjászületése képekben (1990–1994)

A magyar népképviselet újjászületése képekben (1990–1994)

A rendszerváltoztatás utáni első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának harmincadik évfordulójára „…a második magyar ezerév kezdete…” – A magyar népképviselet újjászületése képekben (1990–1994) címmel fotóalbum jelent meg az Országház Könyvkiadó gondozásában.

A kötet bevezető, személyes emlékeken alapuló írásában Kónya Imre, az első szabadon választott Országgyűlés képviselője idézi meg a kort, majd a több mint négyszáz fotó az 1990 és 1994 közötti időszakot, illetve annak előzményeit eleveníti meg. Az események kronologikus sorrendben követhetők, a képek az Országház tetején lévő vörös csillag eltávolításától kezdve bemutatják az alakuló ülés előzményeit, a köztársaság kikiáltását, az Ellenzéki Kerekasztal munkáját, Varga Béla hazaérkezését, majd az 1990. május 2–3-i alakuló ülés pillanatait. A parlamenti munkát megörökítő több mint 300 életkép pedig hűen tükrözi az akkori hangulatot. A kiadvány arcképcsarnokában az 1990–1994 közötti ciklus valamennyi képviselőjének korabeli fotója megtalálható.

A kötet kapcsán rendezett beszélgetés, melynek résztvevője Horváth József volt országgyűlési képviselő, a kötet egyik szerkesztője és Pelyach István történész, a kiadó könyvprogramjának koordinátora volt, itt tekinthető meg.

A kiadványba belelapozni itt van lehetőség.

 

 

Virtuális körséta az Országházban

Virtuális körséta az Országházban

Az érdeklődők online ismerkedhetnek meg az Országház nevezetes helyszíneivel és az Országgyűlési Múzeum kiállítótereivel. A Virtuális Országház kezdeményezés keretében először a kupolacsarnok, a képviselőházi és a főrendiházi társalgó, a ritkán látogatható Munkácsy-terem, valamint a múzeum három állandó kiállítása kerül bemutatásra.

A virtuális látogatás során a kupolacsarnokban megtekinthetők a koronázási jelvényekről készült eddigi legrészletesebb felvételek, aminek köszönhetően az apró, szabad szemmel alig látható részletekre is rácsodálkozhatunk.

A főrendiházi és a képviselőházi társalgó részletgazdag bemutatása során megismerkedhetünk a termek funkciójával, és körbejárhatjuk az ott lévő szobrokat is.

A Munkácsy-teremben az Országház legmonumentálisabb olajfestményét, Munkácsy Mihály Honfoglalás című alkotását tekinthetjük meg.

Az Országgyűlési Múzeum virtuális tárlatvezetései során átfogó ismeretet szerezhetünk a magyar törvényhozás ezer évéről, az Országház építésének történetéről, valamint bejárhatjuk a Kossuth téren található In memoriam 1956. október 25. emlékhelyet és kiállítást.

A Virtuális Országházról bővebben Kerekes Margit, az Országgyűlési Múzeum művészettörténésze számolt be, a vele készült interjú itt érhető el.

Az Országház nevezetes helyszínei itt, az Országgyűlési Múzeum kiállításai itt tekinthetők meg.

 

30 éve történt – 1990. május 23-án megalakult az Antall-kormány

30 éve történt – 1990. május 23-án megalakult az Antall-kormány

1990. május 23-án az első szabad, többpárti választások nyomán összeült Országgyűlés megválasztotta Antall Józsefet miniszterelnökké, elfogadta a kormány programját. Az új kormány letette esküjét, és megtartotta alakuló ülését. A kabinetbe az MDF 9, az FKGP 4, a KDNP 1 tagot delegált, 3 tárca élére független, párton kívüli politikusok kerültek. A hárompárti koalíciós kormány megalakulásakor 59,5 százalékos parlamenti többséggel rendelkezett.

Antall József miniszterelnök és kormánya. Ülő sor (balról jobbra): Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter, Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter, Jeszenszky Géza külügyminiszter, Antall József miniszterelnök, Kiss Gyula tárca nélküli miniszter, Győriványi Sándor munkaügyi miniszter és Kádár Béla, a nemzetközi kapcsolatok minisztere. Álló sor (balról jobbra): Balsai István igazságügyminiszter, Rabár Ferenc pénzügyminiszter, Siklós Csaba közlekedési és távközlési miniszter, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter, Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, Surján László népjóléti miniszter, Andrásfalvy Bertalan művelődésügyi és közoktatási miniszter, Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, Horváth Balázs belügyminiszter és Für Lajos honvédelmi miniszter.

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 

Részlet Antall József miniszterelnök felszólalásából, 1990. május 23.:
„Nem kell hangsúlyoznom, hogy túl az eskün, ami engem kötelez, engem egy formális eskünél, aminek tiszteletbentartása szent kötelességem – sokkal mélyebb gyökerek és sokkal nagyobb elszántság köt ehhez a nemzethez. Számomra ez a nap azt jelenti, hogy véget ért valami az életemben – és kezdődik valami új. Nem titkolom, kétségek gyötörnek; nem titkolom, a felelősség súlya olyan mértékben nehezedik reám, hogy minden akaraterőmre és hitemre szükségem van a helytálláshoz – de meg fogom tenni, azért mert vállaltam, és azért, mert ezt az esélyt ez az ország, ez a nemzet nem hagyhatja figyelmen kívül. Szerény kormányosa kívánok lenni, nagy szavak nélkül – tudva azt, hogy milyen mélységek és milyen szakadékok tátonganak előttünk, tudva azt, hogy minden biztatás és minden remény ellenére, a világ kísérő figyelme mellett is hihetetlen veszélyek fenyegetik ezt az országot. Külső és belső veszélyek is felgyülemlenek akkor, ha itt bármi rossz irányba fordul. Nekünk ezt a közös hajót olyan hittel, tudással és akaraterővel kell irányítani, hogy megpróbáljunk átkelni azon a viharos fokon, amely valóban, a századvégen keresztül a jövő évszázadba vezet.”

Országgyűlési Napló

 

30 éve történt – 1990. május 22-én Antall József ismertette kormányának programját

30 éve történt – 1990. május 22-én Antall József ismertette kormányának programját

1990. május 22-én az Országgyűlés ülésén Antall József kijelölt miniszterelnök ismertette kormánya programját, amelyet négy irányelv határoz meg: a teljes körű szabadság, a népérdek, a gazdasági fordulat és az európaiság. Antall József a legfontosabb feladatnak az infláció csökkentését tartotta, a kormány egyik elsődleges célja a külföldi eladósodás megállítása volt. Az agrárpolitikával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a parlamenti döntésig felfüggesztik a földeladásokat. A magyar külpolitikai kapcsolatokban Európa került a fókuszba, azzal, hogy a magyar kormány a Szovjetunióval egyenjogúságra épülő jószomszédi viszonyra törekedett.

A képviselők a kormányprogram ismertetése után tapssal köszöntik Antall József kijelölt miniszterelnököt az Országházban 1990. május 22-én, az Országgyűlés kormányalakító ülésén. Ezt követően a pártok frakcióvezetői szólaltak fel.
Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum


Részlet Antall József felszólalásából, 1990. május 22.:
„Ünnepi pillanatban állok a magyar Országgyűlés és az egész nemzet nyilvánossága előtt olyan pillanatban, amelyet végtelennek tűnő várakozás előzött meg, s amelyről gyakran hittük, hogy talán sosem fog eljönni. De ha el is jön valaha, azt közülünk kevesen érik meg. Megrendülve gondolok azokra a társainkra, nevesekre és névtelenekre, akik nem élték meg e hőn áhított napot. [...]
Nehéz történelmünk üzenete, ha a nemzet létrédekeiről van szó: egymás mellett kell állnunk alapvető kérdésekben és ez vonatkozik nemcsak a koalíció politikai pártjaira, nemcsak az általunk megbecsült ellenzékre, vonatkozik mindazokra, akik e hazában élnek. Ebben a szellemben, egy megszülető modern magyar parlamentarizmus otthonában, a magyar közjogi folytonosság házában kérem erre a kormány többségét és kérem erre az ellenzéket, amelynek felelőssége éppen olyan, mint a kormányzaté – van kormány és van ellenzéki felelősség – és úgy gondolom, hogy ez az Országgyűlés e rövid néhány hét alatt is megmutatta Európának és a világnak, hogy működőképes, kormányzó pártokat és ellenzéket befogadtatni képes parlament, amelyik képes lesz a magyar jövő alapjait közösen lerakni. (Taps a jobboldalon.) E szellemben kérem a kormány törekvéseinek megvalósításához a nemzet és a parlament bizalmát és támogatását.”

Országgyűlési Napló

 

30 éve történt – 1990. május 16-án ismertették az új magyar kormány leendő tagjainak névsorát

30 éve történt – 1990. május 16-án ismertették az új magyar kormány leendő tagjainak névsorát

1990. május 16-án az  Országházban Antall József kijelölt miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztató keretében ismertette leendő kormánya összetételét.

A jelöltek névsora a következő volt: belügyminiszter Horváth Balázs (MDF), földművelésügyi miniszter Nagy Ferenc József (FKGP), honvédelmi miniszter Für Lajos (MDF), igazságügyi miniszter Balsai István (MDF), környezetvédelmi miniszter Keresztes K. Sándor (MDF), ipari és kereskedelmi miniszter Bod Péter Ákos (MDF), közlekedési és hírközlési miniszter Siklós Csaba (MDF), külügyminiszter Jeszenszky Géza (MDF), munkaügyi miniszter Győriványi Sándor (FKGP), művelődési és közoktatási miniszter Andrásfalvy Bertalan (MDF), nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere Kádár Béla (független), népjóléti miniszter Surján László (KDNP), pénzügyminiszter Rabár Ferenc (független). Tárca nélküli miniszter: Gerbovits Jenő, Kiss Gyula, Mádl Ferenc.

Győriványi Sándor munkaügyi miniszterjelölt (balra) és Für Lajos honvédelmi miniszterjelölt (jobbra), az új magyar kormány leendő tagjai az Országházban tartott bemutatkozó ülésen, 1990. május 16.
Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 

 

 

„Az üvegek a fény által kelnek igazán életre” – Interjú Kerekes Margittal, Az Országház üvegművészete című kiadvány szerzőjével

„Az üvegek a fény által kelnek igazán életre” – Interjú Kerekes Margittal, Az Országház üvegművészete című kiadvány szerzőjével

Nemrég jelent meg az Országházi séták könyvsorozat tizedik kötete, Az Országház üvegművészete. Ebből az alkalomból beszélgettünk Kerekes Margit művészettörténésszel, a Tisza Kálmán Program vezetőjével és a sorozat szerkesztőjével, aki egyben ennek a kötetnek a szerzője is. Az interjú során szó esett a kutatás legfontosabb eredményeiről, Róth Miksáról mint az Országház üvegfestészti együttesének legjelentősebb alkotójáról, a díszítési programról, az ablakok sorsának alakulásáról, valamint a Tisza Kálmán Programról és a sorozat várható köteteiről is.

Az Országházi séták sorozat szerkesztőjeként miben látja ezeknek a kiadványoknak az értékét?
A sorozat erénye, hogy mélyfúrásokat végez egy-egy témában. Így azok, akik az érdekességeket, részleteket szeretik, és elolvassák a köteteket, szinte mindent megtudhatnak az Országházzal kapcsolatban. Ennek érdekében igyekszünk egy-egy tematikát közérthető nyelvezettel, de tudományos részletességgel bemutatni, a köteteinket sok értelmező képpel, térképpel, ábrával és néhány esetben kislexikonnal látjuk el.

Az Országház üvegművészete című kiadvány a sorozat tizedik része. Hogyan és miért esett a választása erre a témára?
Mindig is elbűvöltek az üvegek – amelyek önmagukban is szépek, de a fény által kelnek igazán életre. Ezért egyetemista éveimben elvégeztem egy kétéves képzést üvegfestő- és ólomüvegező szakon. A technikát ekkor ismertem meg. Az, hogy ez épp a tizedik kötet lett, nem volt tudatos tervezés, az csak a véletlen műve.

Kerekes Margit a Thék Endre-emlékkonferencián, 2019
Fotó: Bencze-Kovács György, Országgyűlési Múzeum

Az Országház üvegablakainak története napjainkra szinte teljesen egybeforrt Róth Miksa nevével. Valóban csupán ő volt az egyetlen alkotó?
Róth Miksa mellett egy műhely dolgozott, amit – az üzlet növekedésével – jó barátja, Gyermek László vezetett. Kopp Ferenc – aki később maga is alkotott az Országházba –  szintén itt tanult és dolgozott, valamint Róth testvére, Róth Manó is tagja volt a műhelynek. A Forgó és társa cég úgyszintén közreműködött az Országház munkálataiban, így a később önállósodott Waltherr Guido vagy Forgó Miklós neve is megemlíthető. Az alkotóságuk azért sem kétséges, mert a Steindl Imre 60. születésnapjára készült úgynevezett Steindl-albumban a mestert köszöntők között mindannyiuk fényképe látható.

Szakmailag milyen kihívást jelentett ennek a témának a feldolgozása?
Több dolgot is tudnék említeni. Az egyik nagy kérdés, hogy egy ilyen iparos-tervező-alkotónál, mint Róth Miksa, hol kezdődik az üzletember és hol a művész. Ennek a kérdésnek a boncolgatása mindig nagy kihívás. Továbbá, mivel az ilyen mesterek több tíz főt is dolgoztattak egyszerre, akkor hogyan nevezhető meg az alkotó pontosan? Nehézséget jelentett az is, hogy habár Róth Miksa munkásságát sokan kutatták, az országházi munkái kevéssé ismertek, mert ez mégiscsak egy zárt középület. Az pedig szerzőként okozott nehézséget, hogy ne legyen túl részletező a könyvecske. Mivel erről a témáról ilyen alapossággal még nem született mű, néhol nehéz volt megállni, hogy ne közöljek minden fellelt adatot, hiszen azok valakinek még hasznosak lehetnének a jövőben. Szakmailag izgalmas lett volna az előképek, párhuzamok kutatása is, de erre a könyv terjedelmi keretei már nem adtak lehetőséget.

A könyvsorozat a Tisza Kálmán Program szakmai eredménye. Ennek a kutatásnak Ön a vezetője. Milyen tevékenységeket folytatnak?
A Tisza Kálmán Program célja az Országházban lévő termek egykori funkcióinak meghatározása és műtárgyainak feltérképezése, ezért az ezzel foglalkozó munkacsoport forrásgyűjtő és rendszerező tevékenységet végez. A kutatás kiterjed a forrásanyagok feldolgozására, a kapcsolódó intézmények (levéltárak, múzeumok) anyagainak átnézésére, begyűjtésére, a napi- és hetilapok, valamint a folyóiratok cikkeinek, fotóinak összeszedésére, illetve az egykor itt dolgozó munkatársak és művészek leszármazottaival való interjúk készítésére. A projekt eredményeit az Országház Könyvkiadó gondozásában megjelenő kötetekben is közzétesszük.

Hol és hogyan végezte a saját kutatásait?
Főként az Országház épen fennmaradt Terv- és Irattárának vonatkozó anyagait kutattam, ezen kívül természetesen számos másik gyűjteményt, például az Építészeti Múzeum anyagait is lehetőségem nyílt megtekinteni, továbbá a BME Építészettörténeti Tanszékének a Könyvtárába és a BTM Kiscelli Múzeum Fotótárába is bepillanthattam, melyek sok érdekes képpel vagy információval rendelkeztek. Az iratok átnézésén túl sok esetben fotók összehasonlítása is kellett ahhoz, hogy azonosítsuk, egy-egy terv melyik ablakhoz is készülhetett.

Ezekből mely eredményeket emelné ki?
Főként az új képeket, amelyeket eddig még nem közöltek sehol. Például a kommunizmus  ideje alatt vörös csillaggal és aktuális címerekkel ellátott üvegablakokat, vagy a tervpályázat során beérkezett terveket. Ezek között vannak például a Schiller testvérek rajzai is, amelyeket látva képet alkothatunk arról, hogy milyen lett volna az Országház díszüvegezése, ha nem Róthék nyerik a pályázatokat.

Milyen jelentőséggel bírt Róth Miksa életművében az Országház üvegablakainak elkészítése?
Az első pályázat kiírásakor még kezdő iparos volt Róth, de Steindl Imre jól ismerte igényességét, megbízhatóságát a Máriafalvi templom munkálatai idejéből. Mivel nem rendelkezett elég tőkével és anyaggal az országházi munkák idején, ezért együtt pályázott a Forgó és társa céggel. Steindl mondhatni vakon bízott benne, aminek következtében elnyerte mindkét díszüvegezési munkát. Ez volt korai munkásságának legjelentősebb megbízása. Részben ennek a munkának, részben további eredményeinek köszönhetően országszerte ismert lett, sőt a munkák befejezésének idejére már nemzetközi díjakat, kitüntetéseket szerzett.

Részlet a könyvből – Monumentális ablakok szőnyegszerű mintával
Fotó: Kerekes Margit, Országgyűlési Múzeum

Milyen díszítési programot követtek az üvegablakok elkészítése folyamán?
Szerencsére Róth Miksa a második világháború alatt írt könyvében beszámol az Országház ablakainak tervezésével kapcsolatos gondolatairól. A dunai oldal folyosóinál például kifejezett szándéka volt, hogy az ablakok csak keretet adjanak a gyönyörű látképnek. A kiviteli terveket Steindl Imre, az Országház építésze maga felügyelte, és a tervezésnél Róth igénybe vehette a mester műegyetemi könyvtárát. Fennmaradtak Reissmann Károly Miksa rajzai is, melyeket részben a díszítőfestéshez, részben az üvegezéshez készített, így az mindenképp elmondható, hogy végig figyelembe vették e kettő egységes kiképzését. Az üvegablakoknál figurális mintát csak az Étteremhez, a mai Vadászteremhez terveztek, erről két színezett rajz is fennmaradt. Ám ezek – eddigi tudomásunk szerint – nem valósultak meg, így gótikus elemekkel, építészeti részekkel, szörnyalakokkal, magyaros és középkori öltözetű emberekkel, fejmotívumokkal és a reneszánsz formavilágával kevert színes ólmozott üvegek készültek.

Az Országház díszítései közül az üveg a legsérülékenyebb. Mely eredeti ablakok maradtak meg az épületben?
A díszlépcsőház ablakai a legépebbek, itt a felső medalionok közt lehetett egy-két világháborús sérülés utáni cserélt darab. A delegációs folyosó nagy ablakai még viszonylag „eredetinek” mondhatók, és a képviselőházi társalgó ablakai is jórészt eredetiek – nem biztos, hogy mindegyik az eredeti helyen van. A kupolacsarnok ablakai, melyeknek mintázatai a delegációs folyosó ablakaihoz hasonlítottak, sajnos mind megsemmisültek a második világháborúban. Ezeknek a rekonstrukciója tervben volt, de elmaradt.

Részlet a könyvből – Fényjáték az Országház delegációs folyosóján
Fotó: Országgyűlési Múzeum – Fotógyűjtemény (Vékás Magdolna fotója)

Milyen érzés volt szerzőként venni részt a kiadvány elkészítésében?
Nagyon nehéz! (Nevetés.) Először is nehezen tudtam lezárni a szöveg írását. Hozzászoktam, hogy a szerzőket eddig én nógattam, hogy fejezzék már be a kéziratot... Emellett, mivel nem tudtam a saját írásomat „külső” szemlélőként látni, sokakat megkértem, hogy olvassák el, és mondják el véleményüket, mennyire érthető a szöveg. Hálás vagyok a kollégáknak és a szakmai lektoroknak, akik segítettek a szöveg véglegesítésében. Ezen kívül a tördelésbe a szerzők általában csak akkor szólnak bele, ha nagy szakmai hibát látnak, de szerző-szerkesztőként ezt gyakran megtehettem. Ez viszont sok pluszmunkát jelentett, többek között a könyvtervezőnek is.

A könyvsorozat mely témákkal fog folytatódni?
A következő – már készülő – kötet az Országház nagy műgonddal tervezett és kivitelezett bútorait, valamint mennyezeteit és faburkolatait fogja bemutatni. Nagyon izgalmas, hogy az utóbbiak között szinte alig van két ugyanolyan az Országházban! Ezen kívül készülőben van egyéb kiemelt iparművészeti ágak országházi termékeiről, így a szőnyegekről, vasmunkákról, kerámiákról is egy könyvecske. Egy másik kötetben pedig az Országház népművészettel összefüggő motívumait és tárgyait fogjuk bemutatni. További könyveket is tervezünk, de ezek témája egyelőre maradjon titok!

A kötetbe belelapozni itt van lehetőség.

30 éve történt – Alkotmánymódosítás a kormány tagjairól, 1990. május 9.

30 éve történt – Alkotmánymódosítás a kormány tagjairól, 1990. május 9.

Az Országgyűlés 1990. május 9-i ülésén elfogadott alkotmánymódosítás értelmében a kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből – köztük tárca nélküli miniszterekből – áll. Megszűnt a miniszterelnök-helyettesi funkció.
A miniszterelnököt – a köztársasági elnök javaslatára – az Országgyűlés, tagjai többségének szavazatával választja. A parlament egyszerre határoz a kormányfő megválasztásáról és a Minisztertanács programjának elfogadásáról, amely még nem jelent részletes elképzeléseket. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.
Ugyanezen az ülésen Vásárhelyi Miklós indítványozta a Varsói Szerződésből való kilépési tárgyalások megkezdését.

 

Megkezdődött az Országgyűlés plenáris ülése. Az Országházban május 9-én megkezdte érdemi munkáját az egy hete alakult új parlament. A képen: Vásárhelyi Miklós, az SZDSZ képviselője
 

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 


Részlet Vásárhelyi Miklós (SZDSZ)  felszólalásából, 1990. május 9.:


„Ismeretes, hogy 1956. november 1-jén Magyarország forradalmi kormánya a Varsói Szerződést azonnali hatállyal felmondta. A további események, a szovjet katonai intervenció megakadályozta azt, hogy a Kormány ezzel kapcsolatos elhatározását megvalósítsa [...]. Nekünk az a javaslatunk, hogy a jelenlegi Országgyűlés határozzon az 1956. november 1-jei kormánynyilatkozatról, és levonja annak következményeit. Ezért azt javasoljuk, hogy az Országgyűlés kérje fel a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy a fentiek alapján jelentse ki azt a szándékát, hogy Magyarországnak a Varsói Szerződésben való részvételét fel kívánja mondani. Felkéri a Magyar Köztársaság kormányát továbbá, hogy kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződésben részes államok kormányaival a jog szerinti helyzet – tehát az 1956. november 1-jei helyzet – visszaállításáról, és kezdjen tárgyalásokat a Szovjetunióval a kívánatos egyetértés érdekében arra, hogy Magyarország ne legyen tagja a Varsói Szerződésnek. Addig is, amíg az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy ilyen értelemben járjon el, javasoljuk, hogy szüneteltesse Magyarország részvételét a Varsói Szerződés katonai szervezetében.”


Országgyűlési Napló

 

 

 

Virtuális kiállítás a Kossuth téri sortűzről

Virtuális kiállítás a Kossuth téri sortűzről

Virtuálisan elérhetővé vált az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelye és a hozzá kapcsolódó kiállítás.


Az online tárlatvezetés során megtekinthető a Kossuth téren 1956. október 25-én lezajlott kegyetlen sortüzet és a hozzá vezető eseményeket megvilágító kiállítás, valamint az emlékezés helyeként kialakított rotunda.


A virtuális séta különlegessége, hogy a Kossuth téri események tanulmányozása nemcsak a föld alatti kiállítótérben lehetséges, hanem a téren is. Megtekinthetők például azok a helyszínek (a szovjet T-54-es harckocsik, az államvédelmi egységek és a határőr alakulatok elhelyezkedése), ahonnan feltételezhetően sortüzet adtak le a téren összegyűlt fegyvertelen civilekre.

Az Országgyűlési Múzeum In memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállítás virtuális tárlata itt tekinthető meg.

 

 

30 éve történt – Göncz Árpád lett a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, 1990. május 3.

30 éve történt – Göncz Árpád lett a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, 1990. május 3.

Az Országgyűlés 1990. május 3-i ülésén 339 szavazattal Göncz Árpádot (SZDSZ) választották meg a parlament elnökévé. Az alkotmány értelmében ezzel Göncz Árpád lett az ideiglenes köztársasági elnök.

Az Országgyűlés alelnöke Szabad György (MDF), Vörös Vince (FKGP) és Szűrös Mátyás (MSZP) lett. Az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét Szabad György töltötte be.

Az Országgyűlés jegyzője Balás István (MDF), Kóródi Mária (SZDSZ), Bárdos Balázs (FKGP), Bossányi Katalin (MSZP), Glattfelder Béla (Fidesz), Trombitás Zoltán (Fidesz), Balogh Gábor (KDNP) és Tóth Sándor (KDNP) lett.

Göncz Árpád köztársasági elnökjelölt Antall József politikussal beszélget az ülésteremben az Országgyűlés május 3-i ülésén.

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 

30 éve történt – 1990. május 2-án megtartották az új, demokratikusan választott, többpárti Országgyűlés alakuló ülését

30 éve történt – 1990. május 2-án megtartották az új, demokratikusan választott, többpárti Országgyűlés alakuló ülését

1990. május 2-án Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke nyitotta meg a 43 év utáni első, szabad, többpárti Országgyűlés alakuló ülését. A képviselők elénekelték a Himnuszt, majd meghallgatták Petőfi Sándor: A nemzetgyűléshez című versét.

Szűrös Mátyás ünnepi megnyitóját követően Varga Béla mondott beszédet, majd Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője szólalt fel.

A Házszabályok értelmében a tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezette, a jegyzői feladatokat pedig a négy legfiatalabb képviselő korjegyzőként látta el. Szűrös Mátyás, a korelnöki feladatok ellátására az akkor 89 esztendős Kéri Kálmánt (MDF) kérte fel. Munkáját a Fidesz képviselői, a 23 esztendős Glattfelder Béla, Szelényi Zsuzsanna, Deutsch Tamás és Wachsler Tamás felváltva segítették.

Ekkor alakultak meg a képviselőcsoportok is. A Magyar Demokrata Fórum Antall Józsefet, a Szabad Demokraták Szövetsége Tölgyessy Pétert, a Független Kisgazdapárt Torgyán Józsefet, az MSZP Pozsgay Imrét, a Fiatal Demokraták Szövetsége Orbán Viktort, a Kereszténydemokrata Néppárt Füzessy Tibort választotta a csoport vezetőjévé. A független képviselők megbízottja Fodor István lett.

Az MDF és az SZDSZ abban egyezett meg, hogy a házelnöki posztra az SZDSZ állít jelöltet, míg az MDF az egyik alelnök személyére tesz javaslatot.

Az Országházban május 2-án délelőtt 10 órakor megkezdődött a – 43 esztendő után ismét – többpárti parlament alakuló ülése. A képen: az ünnepélyes Országgyűlés.

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 

 

 

 

A digitális oktatás segítése

Az Országgyűlési Múzeum segítséget kíván nyújtani a pedagógusoknak az online tanításra való átállásban és a változatos digitális tananyag elkészítésében, illetve a diákoknak a minél hatékonyabb ismeretszerzésben, ezért olyan rövid videók készítésébe fogott, melyek beépíthetők a tananyagba. A múzeum oktató célú videói a magyar történelem, a parlamentarizmus és az állampolgári ismeretek kulcskérdéseit mutatják be, és hozzájuk tudásellenőrző kérdések is kapcsolódnak.


Az Aranybullát és II. András korát ismertető videó az Országház Filmműhely YouTube csatornán, ide kattintva, érhető el. A tartalom folyamatosan bővül.

 

 

30 éve történt – 1990. április 24-én folytatódtak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő szakértői tárgyalások

30 éve történt – 1990. április 24-én folytatódtak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő szakértői tárgyalások

1990. április 24-én folytatódtak az Országházban az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő szakértői tárgyalások, melyeken az állandó és ideiglenes parlamenti bizottságok körének és összetételének a meghatározása volt a legfontosabb napirend. A Magyar Demokrata Fórum szakértői ezen a napon kérték, hogy a Magyar Népköztársaság címerét május 2-ára távolítsák el az ülésteremből.

Leszerelik a Magyar Népköztársaság címerét az Országházban az új Országgyűlés ülésszakának megkezdése előtt, 1990. április 28.

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

Virtuális tárlatvezetés

Virtuális tárlatvezetés

Az Országgyűlési Múzeum elkészítette A magyar törvényhozás ezer éve című kiállításának virtuális, 360 fokban körbejárható változatát.


A gazdag képi és videótartalommal ellátott tárlat az ezeréves törvényhozásunk történetét egyedi szemszögből mutatja be. A virtuális kiállítás olyan érdekességeket is tartalmaz, amelyek a személyes látogatás során nem láthatók, az élőszavas tárlatvezetés során nem hallhatók.


A következő hetekben a múzeum további kiállításainak és az Országház nevezetes termeinek virtuális változata is megtekinthető lesz.


A kiállítási tér bejárásához kattintson ide!


 

30 éve történt – Frakcióvezetői egyeztetések 1990. április 19-én

30 éve történt – Frakcióvezetői egyeztetések 1990. április 19-én

1990. április 19-én Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök vezetésével a parlamentbe jutott pártok frakcióvezetői az Országgyűlés működésével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg.
A jelenlévő frakcióvezetők egyetértettek abban, hogy az Országgyűlés elnökét az MDF állítja, míg a három alelnököt az SZDSZ, az FKGP és az MSZP jelölje. Abban is megállapodtak, hogy a parlament ideiglenes elnöke az SZDSZ képviselői közül kerüljön ki. A tárgyalások során megállapodtak abban is, hogy a parlamentnek nyolc jegyzője közül a Fidesz és a KDNP kettőt-kettőt, a többiek egyet-egyet állíthattak.

Antall József miniszterelnök és Tölgyessy Péter SZDSZ-es frakcióvezető beszélgetnek a parlamenti pártok képviselőinek konzultációján, 1990. április 19.

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 

 

 

30 éve történt – Az Országgyűlés alakuló ülésének összehívása, 1990. április 14.

30 éve történt – Az Országgyűlés alakuló ülésének összehívása, 1990. április 14.

Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján 1990. május 2-ára összehívta az Országgyűlés alakuló ülését.

 

30 éve történt – A Magyar Demokrata Fórum győzelme a választásokon, 1990. április 8.

30 éve történt – A Magyar Demokrata Fórum győzelme a választásokon, 1990. április 8.

A választások második fordulója után a Magyar Demokrata Fórum meggyőző győzelmet aratott, az ország második legerősebb pártja pedig az SZDSZ lett.
Antall József, az MDF elnöke éjféli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy kiskoalícióban – a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal – képzeli el a kormányzást.

Az országos eredmények ide kattintva tekinthetők meg.

Antall József, az MDF elnöke az újságírók és fotóriporterek gyűrűjében, mielőtt a választások második fordulójában leadja szavazatát a XI. kerület Zólyom u. 20. szám alatti szavazóhelyiségben, 1990. április 8.

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 

 

30 éve történt – 1990. március 25-én megkezdődtek az országgyűlési képviselői választások

30 éve történt – 1990. március 25-én megkezdődtek az országgyűlési képviselői választások

1990. március 25-én rendezték meg az országgyűlési választások első fordulóját. A 43 év utáni első többpárti választáson 7 millió 853 ezer szavazásra jogosult állampolgár járulhatott a 11 ezer szavazókörzetben elhelyezett urnákhoz. A 176 egyéni választókerületben mintegy 1600 képviselőjelöltre, valamint a területi listát állított pártokra és szervezetekre lehetett szavazni. A választások második fordulójára április 8-án került sor.

Az országos eredmények ide kattintva tekinthetők meg.

Berényi István 23 éves szakoktató-kereskedő népviseletben voksol felesége és kislánya társaságában a Heves megyei Boldog községben a 4. számú választókerületben, ahol 3300 lakos közül 2383-an járulhattak az urnákhoz az országgyűlési választásokon, 1990. március 25.

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum