Megemlékezés az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyén

Megemlékezés az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyén

Kövér László házelnök és Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke jelenlétében katonai tiszteletadással félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Kossuth téren az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékére. Ezt követőpen koszorút helyeztek el a sortűz áldozatainak emlékhelyénél.

Kövér László házelnök (b, háttal) és Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke (j, háttal) jelenlétében katonai tiszteletadással félárbocra engedik a nemzeti lobogót a Kossuth téren az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékére 2020. október 25-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Fotó: Sajtóiroda

Fotó: Sajtóiroda

Fotó: Sajtóiroda

Fotó: Sajtóiroda

30 éve történt – 1990. október 25. és 29. között zajlott a taxisblokád

30 éve történt – 1990. október 25. és 29. között zajlott a taxisblokád

1990. október 25. és 29. között zajlott az ún. taxisblokád, amelynek közvetlen előzménye az volt, hogy 65%-os benzináremelést jelentett be a kormány. A taxisok október 25-én, az esti órákban országos tiltakozó akcióba kezdtek.

Az ezt követő napokban országszerte tiltakozásokra került sor, úttorlaszokkal és blokádokkal. A tiltakozás hatására október 30-tól átmenetileg 12 Ft-tal csökkent a benzin ára, azzal, hogy az azt követő héten az Országgyűlés hatáskörébe került az üzemanyagárak liberalizálása. Másnapra a taxisok minden útlezárást megszüntettek.

1990. október 26. Taxisok demonstrációja a Kossuth téren
Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 

Október 23. - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt

Október 23. - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt

A lobogót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység.

Budapest, 2020. október 23. A honvédség díszegysége a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, ahol katonai tiszteletadással felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 64. évfordulóján 2020. október 23-án. A háttérben Kövér László, az Országgyűlés elnöke (k), Benkő Tibor honvédelmi miniszter (b) és Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség főparancsnoka. MTI/Balogh Zoltán

A koronavírus-járvány miatt idén az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére szervezett központi események legtöbbje elmarad.A Nemzeti Ünnepek és Emléknapok YouTube-csatornáján egész nap játékfilmek és dokumentumfilmek, valamint egyéb, az ünnephez kapcsolódó tartalmak lesznek láthatók.

November 4-éig megtekinthető az "Emlékképek 1956 - Városi kiállítás". Budapest ikonikus helyszínein korabeli fotók emlékeztetnek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire.A forradalom évfordulóján országszerte leróják tiszteletüket az emberek valamilyen formában, de a járványhelyzet miatt idén általában csak kisebb megemlékezéseket tartanak az önkormányzatok.

Budapest, 2020. október 23. Katonai tiszteletadással felvonják Magyarország nemzeti lobogóját a Parlament előtti Kossuth Lajos téren az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 64. évfordulóján 2020. október 23-án. MTI/Balogh Zoltán

Magyarországon 1956 októberében békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-ai kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.

MTI

30 éve történt – 1990. október 23. Emlékülés az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából

30 éve történt – 1990. október 23. Emlékülés az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából

1990. október 23-án az Országgyűlés ünnepi ülést tartott az 1956-os forradalom és a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából.

Szabad György az Országgyűlés elnökének szavai:
„1956 mérföldkő Magyarország, sőt a világ történetében. Mérföldkő a magyar történelemben, de nem határkő, amelynek felirata azt mondja: eddig; hanem útjelző, amelynek felirata azt mondja: előre! A temetett és temetetlen mártírok nyughelyéről, akinek füle van, meghallja az üzenetet. Folytassátok, amit mi elkezdtünk! És a szabadon választott magyar Országgyűlés, az általa a köztársasági székbe emelt elnök, a neki felelős, az Országgyűlésnek felelős Kormány és a demokratikusan választott önkormányzatok - reményünk szerint - megfelelnek ennek a felszólításnak.”

Antall József miniszterelnök beszédében kiemelte, hogy „1956 Európa és a világ számára vízválasztóvá vált tisztesség és csalárdság, demokrácia és diktatúra között. […] 1956 közös eszmeiségének erre kell bennünket köteleznie: hogy a magyar Országgyűlés, az Országgyűlésnek felelős kormányzás mindent elkövessen azért, hogy a leggyorsabban megalkossuk azokat a törvényeket, és megteremtsük e súlyos válságból való kilábalás feltételeit. Ezt várja tőlünk az ország, ezt várja tőlünk a világ; és csak így lehet rajtunk segíteni.”

Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök az Országgyűlés ünnepi ülésén 1990. október 23-án

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

Kövér László átadta a 2020. évi Návay Lajos és Hajnik Károly díjakat

Kövér László átadta a 2020. évi Návay Lajos és Hajnik Károly díjakat

Kövér László házelnök az Országház 118 évvel ezelőtti ünnepélyes átadásának évfordulóján, immár nyolcadik alkalommal adta át a Návay Lajosról, a Ház egykori elnökéről, alelnökéről és a Hajnik Károlyról a reformkori országgyűlések gyorsírójáról, a gyorsíróiroda hajdani vezetőjéről elnevezett díjat, ezzel ismerve el a díjazottak kiemelkedő teljesítményét, példaadó munkáját, helytállását.

Hajnik Károly díj

Baráthné Balogh Katalin 
1993. április 1-jétől dolgozik a Hivatalban. 10 éven keresztül a műszaki igazgató mellett látott el titkárnői feladatokat. Kiemelkedő munkájának elismeréseként 2001. június 1-én címzetes főmunkatársi címet kapott. 2006. január 1-től az Országgyűlés Irodaházában gondnoki teendőket végez. Kiemelkedő kapcsolatteremtő és szervező képességének, rugalmasságának köszönhetően több alkalommal sikeresen oldotta meg a ciklusváltásokkal, a költöztetésekkel kapcsolatos feladatokat. Mindennapi tevékenységét kezdettől fogva nagy munkabírással, precizitással, a nap bármely időszakában elérhetően, környezete elismerésével végzi.

 

 

 

Gyurisné Csóka Éva
2008. április 1-jén került a Hivatal Informatikai Főosztályára rendszerszervező, fejlesztő munkakörbe. Feladatai közé tartozott a html alapú webhely fejlesztési feladatok ellátása. 2017. december 1-jétől az Információs Rendszer Üzemeltetési Főosztályon dolgozik web-adminisztrátori munkakörben. 2014-ben kiemelt szerepe volt a webportal rendszereink bevezetésénél, főként a funkcionális teszteléseknél, és nagyszerű meglátásai voltak a design tervezésnél is. Igazi csapatjátékos, aki az új helyzetekre, kihívásokra is gyorsan reagál. Jó kommunikációs készségét gyakran kamatoztatja, hiszen a Hivatal munkatársai részére mindig színvonalas oktatásokat tart a webportál rendszereink tartalom menedzselésének témakörében és mindezt mindig nagy türelmemmel, kiváló empátiás készséggel végzi.

 

 

Jancsó Annamária
2016-ban a Látogatóközpontban csoportvezetőként kezdte, majd kisvártatva már osztályvezetőként folytatta pályafutását. Szakmai tapasztalatával tevékenyen hozzájárult az egyre növekvő látogatószám következtében előállt szervezetfejlesztési feladatok ellátásához. Szolgáltatásközpontú, célratörő, probléma-megoldó és lelkiismeretes munkavégzés jellemzi, mindennapi feladatait magas szinten teljesíti. Kiváló kommunikációs és szervezőkészséggel rendelkezik, munka-társait hatékonyan fogja össze és irányítja. Nagy gondot fordít a folyamatos szakmai fejlődésre, példamutató szorgalommal és motiváltsággal képezi magát. Szakértelme, fáradhatatlan munkavégzése mellett megbízhatósága és segítőkészsége is kimagasló. 

 

 

 

Németh Zoltán
1994 júniusában lépett a Terembiztos Szolgálat kötelékébe. Első munkanapjától kezdve bizonyította azokat a tulajdonságait, amelyeket már előző munkahelyén, a Vám- és Pénzügyőrségnél is kamatoztatott. Kiemelkedik ezek közül is a fegyelem, a pontosság és a szakszerűség. Sokoldalúságát jellemzi, hogy valamennyi rá osztott feladat esetén maradéktalanul helyt áll, legyen ez eskütétel, zárt ülés, nagylétszámú konferencia vagy szakmai célú látogatás. A Szolgálat központi alakja, kiváló csapattag, hatékonyan részt vesz a fiatalabb kollégák felkészítésében, elvárva tőlük is mindazt, amit önmaga számára megfogalmaz. Alkalmazkodóképessége kifogástalan, és mivel sokszínű közegben kell feladatát végrehajtania, nyugalmára és problémamegoldó képességére a jövőben is nagy szükség lesz. 

 

 

Olariu Csaba
2003. január 1. óta az Országgyűlés Hivatalának dolgozója. A kőműves műhelyben festő szakmunkásként eltöltött 17 év alatt jellemzően az Országház napi karbantartásában vett részt. Amint az épület belső tereinek, kiemelt helyiségeinek eredeti állapot szerinti helyreállítása lehetővé vált, szakértelmére mindig számíthatott a Műszaki Főosztály. Az eredeti díszfestések felkutatása, azonosítása, valamint rögzítése nagyrészt az ő személyéhez köthető. A külső kivitelezők az általa készített mintafelületek alapján állították helyre többek között az Országgyűlési Könyvtár nagyolvasóját vagy a Munkácsy terem díszfestését. Csendes, visszahúzódó jelleme, külső szemlélő által alig észrevehetően, de a szakemberek számára pótolhatatlan lelkesedéssel segítette elő az Országház értékeinek megmentését, helyreállítását. 

 

 

dr. Sorossy Péter
2009 óta dolgozik az Országgyűlés Hivatalában. A Jogi Főosztályon szerzett tapasztalatait 2015-től a Jegyzői Iroda tevékenységi körében hasznosítja. Fő feladata a plenáris ülések forgatókönyvének hibamentes elkészítése, az ülések zökkenőmentes lebonyolításának támogatása. Amellett, hogy innovatív és problémamegoldó gondolkodása számos helyzetben segíti a felmerülő kérdések gyors megoldását, számos javaslata és elképzelése a Hivatal egyes informatikai fejlesztéseit is előmozdította. Közvetlen és barátságos személyisége, magasfokú szakmai tudása folytán könnyen megtalálja a helyes hangot úgy az országgyűlési képviselőkkel és szakértőikkel, mint a Hivatal vezetőivel, valamennyi munkatársával és a minisztériumi kollégákkal egyaránt. 

 

 

Dr. Szabó Ilona
2008. november 15. óta dolgozik a Bizottsági Főosztály törzskarában. Ezen időszak alatt számos fontos, a bizottsági rendszerrel, a bizottságok működésével kapcsolatos szakmai anyagot készített, és oroszlánrészt vállalt a bizottságokat érintő vezetői levelezés előkészítésében is. Közreműködött a 2014-ben hatályba lépett új házszabályi rendelkezések előkészítésében, továbbá a kollégáknak az új szabályok alkalmazására történő felkészítésében. Aktívan részt vesz a főosztályon működő szakmai munkacsoportok tevékenységében, és rendszeresen tart előadásokat a főosztálya, valamint a bizottságok munkájáról új kollégáknak, ösztön-díjasoknak, külföldi delegációknak. Elemző-képességének és átfogó jogi ismereteinek köszönhetően kiemelt szerepe van a Bizottsági Főosztály által végzett munkában. Szakmai elhivatottsága mellett empátiája és segítőkészsége is kimagasló, így kollégáival is nagyszerű a kapcsolata. 

 

 

Tóth Tamás
1996 óta dolgozik az Országgyűlési Könyvtárban. Kezdetben a Magyar Parlamenti Gyűjteményben, majd 2001-től a Könyvtárgépesítési csoportban. Jelentős szerepe volt a könyvtári és olvasói hálózat kiépítésében, majd rendszeres fejlesztésében, a különböző munka-folyamatok számítógépes kialakításában, valamint az Aleph integrált rendszer bevezetésében és annak új verzióira való átállásokban. A wifi-hálózat kiépítése, a beiratkozás távoli lehetősége, az online katalógus beüzemelése csupán néhány azok közül a fejlesztések közül, amelyeket a könyvtárban 2012 óta végrehajtott. Vezető szerepe volt az intézmény állományvédelmi rendszerének modernizálásában. A könyvtári informatika hivatali integrációjában főtanácsadóként vett részt. Az olvasói hálózat gondozása, fejlesztése továbbra is az ő irányítása alatt történik. 

 

 

 

Návay Lajos díj

Bordács Csaba
1982. április 15-én lépett be az Országgyűlés Irodájába. Előadóként kezdett, majd főelőadó lett, az Országgyűlés Hivatala létrejöttekor már osztályvezető-helyettes volt. Az akkori Főkönyvelőség kötelékében hamarosan osztályvezető lett. Rátermettségére, pontos munkájára, nagy munkabírására tekintettel pénzügyi osztályvezetőként 1995-ben főtanácsadói címet kapott. 1997-ben a ranglétra újabb lépcsőfokára lépve, főosztályvezetői besorolással a gazdasági igazgatói munkakört tölti be, és azt napjainkig – hét éve már gazdasági főosztályvezetői megnevezéssel – ellátja. 1998-ban kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskereszt Polgári Tagozat kitüntetésben részesült. Feladatai közül kiemelkednek az Országgyűlés Hivatala részére jóváhagyott előirányzatokkal való gazdálkodás, a hivatali szervek kereteinek kidolgozása és felhasználásuk figyelemmel kísérése, a számviteli és a költségvetési beszámolási feladatok elvégzésének irányítása, valamint a pénzgazdálkodási funkciók gyakorlása. Munkájával hozzájárult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma eredményes működéséhez is, ellátva a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány Igazgatóságának társelnöki feladatait. Szorgalma, elkötelezettsége és a szervezetben eltöltött hosszú, több mint 38 évnyi munkaideje a Gazdasági és Működtetési Igazgatóság emblematikus alakjává tette. 

Megjelent Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai sorozat ötödik kötete

Megjelent Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai sorozat ötödik kötete

Az első népképviseleti országgyűlés mártírjairól: Batthyány Lajos grófról, Csány Lászlóról, Jeszenák János báróról, Perényi Zsigmond báróról és Szacsvay Imréről az Országgyűlési Múzeum szervezésében konferenciasorozattal emlékeznek meg a korszak neves kutatói. A 2015 óta évente megrendezésre kerülő emlékülés fókuszában minden alkalommal az öt történelmi személyiség egyike áll. Az előadások szerkesztett változata Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai sorozatban jelenik meg. Nemrég látott napvilágot az ötödik, Perényi Zsigmond báró című tanulmánykötet.

Perényi Zsigmond báró a reformkor és 1848–1849 történetének egyik legtevékenyebb ellenzéki magyar főnemese volt. Vármegyei főispánként, a legmagasabb bírói fórum tagjaként is az ellenzéki főnemesek táborát erősítette a rendi országgyűléseken. Az első népképviseleti országgyűlés felsőházának másodelnökeként pedig gyakorlatilag ő irányította annak munkáját, s biztosította határozatképességét. Pályafutása ennek ellenére kevéssé ismert.

A 2019-ben megtartott Perényi Zsigmond-emlékülés előadói részletező alapossággal elemezték a báró munkásságának, egyéni s közösségi sorsának meghatározó állomásait.

A konferencia előadói és egyben a kiadvány szerzői: Csatáry György, Csorba György, Hermann Róbert, Kedves Gyula, Melkovics Tamás, Miskolczy Ambrus és Pelyach István.

A kötetbe belelapozni itt van lehetőség.

A sorozat korábban megjelent köteteiről az Országház Könyvkiadó honlapján lehet tájékozódni.

A magyar Országgyűlés képviselőházi elnökeinek arcképcsarnoka

A magyar Országgyűlés képviselőházi elnökeinek arcképcsarnoka

Egészen a második világháború végéig az Országgyűlés egyik hagyománya volt az ott dolgozó tisztviselők képmásainak az elkészítése. A portrékból kialakult képviselőházi, főrendiházi elnöki és háznagyi arcképcsarnok az Országház épületében reprezentálta az Országgyűlést. Az államszocializmus éveiben a festmények szétszóródtak. A rendszerváltoztatás után felkutatták a képviselőházi elnökök arcképcsarnokát, majd 2017-ben rekonstruálták a megmaradt fotók és dokumentumok segítségével. Többek között ennek a munkának az eredményeként látott nemrégiben napvilágot A magyar Országgyűlés képviselőházi elnökeinek arcképcsarnoka címet viselő impozáns kötet.

Az Országház Könyvkiadó legújabb, gazdag illusztrációs anyagot felvonultató magyar és angol nyelvű kötete tudományos igényességgel mutatja be a házelnöki portrégaléria történetét, korszakonként ismerteti a házelnöki tisztség hatáskörét és szerepét, valamint az e tisztséget betöltő személyek portréit és életrajzait az 1848-as első népképviseleti országgyűléstől napjainkig.

A kötet szerzői: Cieger András, Dévényi Anna, Feitl Írisz, Feitl István, Horváth Attila, Kerekes Margit, Palasik Mária, Smuk Péter, Soltész István. A kiadványt Gödölle Mátyás szerkesztette.

A kötetbe belelapozni itt van lehetőség.

 

30 éve történt – 1990. október 14. Lezajlott az önkormányzati választások második fordulója

30 éve történt – 1990. október 14. Lezajlott az önkormányzati választások második fordulója

1990. október 14-én a helyhatósági választások második fordulójában a szavazásra jogosultak alig 29%-a járult az urnákhoz. A fővárosban és a 10 ezernél nagyobb lélekszámú települések többségében az SZDSZ kapta a legtöbb mandátumot a képviselő-testületekben, a 10 ezernél kisebb lélekszámú településeken pedig főként függetleneket választottak meg helyi képviselőnek.

Az Országos Választási Központban, 1990. október 14.
Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 

A Tripartitum és egyéb könyvritkaságok tekinthetők meg az Országházban

A Tripartitum és egyéb könyvritkaságok tekinthetők meg az Országházban

Az Országházban kialakított kiállítótérben a nagyközönség számára is megtekinthetők az Országgyűlési Könyvtár mintegy 8000 műből álló muzeális gyűjteményének legrégebbi és legértékesebb darabjai. A kiállításon a jogi, politikai, országgyűlési, államtudományi és történeti kötetek mellett a földrajzi, gazdasági, hadtudományi, botanikai és szépirodalmi művek szintén helyet kaptak, köztük az eddig zárt raktárban lévő különlegesen szép, illusztrált kiadványok is.

A muzeális könyvek egy része a 150 éve elhunyt Ghyczy Ignác híres komáromi könyvgyűjtő, országgyűlési képviselő hagyatékából származnak, amelyet 1872-ben örökösei ajándékoztak a Képviselőházi Könyvtárnak. A kiállításban megtekinthető a könyvtár legrégebbi kötete, Werbőczy István 1517-ben kiadott Tripartituma is. Emellett megcsodálható a gyűjtemény különösen becses dokumentumai közé tartozó Bonfini Rerum Ungaricumának Zsámboki János által 1581-ben átdolgozott műve, az 1595-ben megjelent Ortelius Theatrum orbis terrarum, Nádasdy Ferenc 1664-es Mausoleuma, de láthatók az Ónodi országgyűlés 1707-ből származó articulusai, illetve Decsy Sámuel Szent Koronáról és a koronázási jelvényekről 1792-ben írott műve is.

A könyvtár legrégebbi könyve, az 500 éves Werbőczy Hármaskönyv
Forrás: Országgyűlési Könyvtár

A látogatói csoportokat keddenként és csütörtökönként 10 órától fogadják az Országgyűlési Könyvtár munkatársai. A látogatás előzetes regisztrációhoz kötött, jelentkezni a latogatas@ogyk.hu e-mail-címen lehet.

XVIII. századi országgyűlési dokumentumok a kiállítótérben
Forrás: Roberto Nencini

 

Átadták „Az Országház Bora 2020” borkiválasztás elismeréseit

Immáron negyedik alkalommal választotta ki a dr. Kállay Miklós, a Szent István Egyetem professzor emeritusa, a Magyar Borakadémia tiszteletbeli elnöke által vezetett szakmai zsűri a 18 magyar borvidék 103 borászata által idén benevezett 231 bora közül azokat a különleges nedűket, amelyek Az Országház bora 2020 elismerő címet viselhetik egy újabb válogatással gazdagítva az Országgyűlés reprezentációs célú borkínálatát.

A megmérettetésen elsősorban a Kárpát-medencében őshonos vagy már régen meghonosodott szőlőfajták és tradicionális házasítások, borstílusok kapnak szerepet. A pincék összesen kilenc kategóriába nevezhettek versenyborokat: az ország két világhírű házasítása, a bikavér és a tokaji aszú mellett az olaszrizling, a furmint, illetve egy kategóriába sűrítve négy fajta – a hárslevelű, juhfark, ezerjó, kéknyelű – továbbá a kadarka, a kékfrankos, a cabernet franc és idén először a rozé szerepelt a válogatásban.

Az Országgyűlés elnöke a rendezvényt köszöntő levelében így fogalmazott: „Változó világunkban egy ország, egy nemzet versenyképessége a megújulási erejében rejlik. A magyar bortermelés ezt az erőt példázza: az évszázados hagyományok tiszteletben tartása mellett képes volt az állandó megújulásra, példáját adva a múltat, a jelent és a jövőt összefogó szerves fejlődésnek.  Az Országház bora borválogatás ennek az időtállóságnak, megújulási képességnek és minőségnek a támogatója és hirdetője. A díjnyertes borok a magyar törvényhozás otthonában, a reprezentáció részeként méltó módon képviselik borkultúránkat, ezzel is hozzájárulva nemzetünk önbecsülésének és országunk hírnevének öregbítéséhez. A magyar bor összeköt bennünket egymással és más nemzetekkel, a nagyvilággal.”

Az elismeréseket az első, második és harmadik helyezetteknek Jakab István, az Országgyűlés alelnöke adta át. Jakab István pohárköszöntőjében úgy fogalmazott: „tisztelet és köszönet jár minden résztvevőnek, annak a 18 magyar borvidék 103 borászatának, amely a jelenkor kihívásaira és nehézségeire nem megfutamodással és feladással, hanem jó magyar szokás szerint áldozatos kitartással, akarattal, igaz küzdelemmel válaszol, és vállalta a megmérettetés próbatételét. Tisztelegjünk a minőségi magyar borkultúra jeles képviselői előtt. Azok előtt, akik ezúttal is fontosnak tartották, hogy részt vegyenek borkiválasztásunkon és annak eredményeként egy éven át méltóképpen képviseljék az országot és a magyar Országgyűlést.”

 


Az első helyezett borok, Az Országház Bora 2020 cím birtokosai:

Olaszrizling: 2017-es Olaszrizling Birtokválogatás, Petrányi Pince, Csopak

Furmint: 2017-es MAD Furmint Selection, MAD Wine Borászat, Mád

Egyéb fehérbor: 2019-es „Kékderű” Badacsonyi Kéknyelű, Istvándy Pincészet, Káptalantóti

Rozé: 2019-es Gál Kékfrankos rosé, Gál Szőlőbirtok és Pincészet, Szigetcsép

Kékfrankos: 2017-es Teleki Selection – Villányi Kékfrankos, Csányi Pincészet, Villány

Bikavér: 2016-os Egri Bikavér Superior, Thummerer Pincészet, Noszvaj

Kadarka: 2018-as Szekszárdi Kadarka, Németh János Pincészet, Szekszárd

Cabernet franc: 2017-es Villányi Franc, Koch Csaba Vin Art Pincészet, Nagyharsány

Tokaji aszú: 2016-os Béres Tokaji Aszú 6 puttonyos, Béres Szőlőbirtok és Pincészet, Erdőbénye


A második helyezett borok:


Olaszrizling: 2018-as „Varázslat” Csopaki Olaszrizling, Söptei Pincészet, Csopak

Furmint: 2018-as Estate Furmint, Erzsébet Pince, Tokaj

Egyéb fehérbor: 2018-as Örvényesi Juhfark Battonage, Fodorvin Családi Pincészet, Aszófő

Rozé: 2019-es Gál Pinot noir rosé, Gál Szőlőbirtok és Pincészet, Szigetcsép

Kékfrankos: 2017-es Kékfrankos „Hársfás—út”, Sziegl Pince, Hajós

Bikavér: 2017-es Szekszárdi Bikavér, Fritz Borház, Decs

Kadarka: 2019-es Szekszárdi Kadarka, Heimann Családi Birtok, Szekszárd

Cabernet franc: 2015- ös Teleki Tradíció – Villányi Franc, Csányi Pincészet, Villány

Tokaji aszú: 2016-os Royal Tokaji 6 puttonyos Aszú, Royal Tokaji Borászat, Mád


A harmadik helyezett borok:


Olaszrizling: 2017-es Szent György-hegyi Olaszrizling Válogatás, Nyári Pince, Hegymagas

Furmint: 2017-es Gróf Degenfeld Tokaji Furmint „Zomborka”, Gróf Degenfeld Szőlőbirtok, Mezőzombor

Egyéb fehérbor: 2019-es Soltvadkerti Ezerjó, Frittmann Borászat, Soltvadkert

Rozé: 2019-es Pirkadat, Kányaváry Borbirtok, Zalaszabar

Kékfrankos: 2016-os Etyeki Kúria Kékfrankos, Etyeki Kúria Borgazdaság, Etyek

Bikavér: 2016-os Síkhegy Egri Bikavér Grand Superior, Gál Tibor Pincészet, Eger

Kadarka: 2018-as Frisch Kadarka, Koch Borászat, Borota

Cabernet franc: 2015-ös Tűzkő Cabernet Franc, Tűzkő Birtok, Bátaapáti

Tokaji aszú: 2016-os Áts Pincészet Tokaji Aszú, Áts Családi Pincészet, Tarcal

MTI/ Az Országgyűlés Sajtóirodája

Tanulmánykötet a Magyarországi Tanácsköztársaságról

Tanulmánykötet a Magyarországi Tanácsköztársaságról

Az Országház Könyvkiadó gondozásában megjelent a „…minden édenek neve vad poklokat büvöl…”– A Magyarországi Tanácsköztársaság című kötet, mely a tavaly megrendezett történettudományi konferencia előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza.

Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság 133 napja a 20. századi magyar történelem egyik tragikus eseménysorozata volt, amelyről az elmúlt száz év alatt egymással ellentétes, olykor szélsőséges értékelések láttak napvilágot. A centenáriumi évfordulón, 2019. szeptember 11–12-én az Országgyűlés Hivatala, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, valamint a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár nemzetközi konferenciát rendezett, mely alkalmat adott az e diktatúrával kapcsolatos régebbi problémák újragondolására és új kérdések megfogalmazására is.

Az előadások fókuszában többek között olyan kérdések álltak, mint hogy hol a helye a Tanácsköztársaságnak a 20. századi magyar történelemben; miként jött létre a proletárdiktatúra 1919 márciusában, milyen távlati célkitűzéseik voltak az új rendszer irányítóinak; milyen célokért küzdöttek a Vörös Hadsereg katonái. A vizsgálat tárgyát képezte az is, hogy milyen volt a diktatúra társadalmi támogatottsága, milyen eljárások alkalmazásával lehet erről évtizedekkel később információkat szerezni; mit tudtak tenni a tanácsköztársaság megbuktatása érdekében tevékenykedő politikusok, illetve hogyan alakult e 133 nap utóélete.

A kötet szerzői: Ablonczy Balázs, Anka László, B. Müller Tamás, Csunderlik Péter, Fazekas Csaba, Gali Máté, Gángó Gábor, Hatos Pál, K. Lengyel Zsolt, Ligeti Dávid, Nagy Szabolcs, Paksa Rudolf, Pók Attila, Révész Tamás, Sárándi Tamás, Turbucz Dávid, Ujváry Gábor és Vörös Boldizsár.

A kiadványba belelapozni itt van lehetőség.

A Tudományos konferenciák az Országházban sorozat korábban megjelent köteteiről az Országház Könyvkiadó honlapján lehet tájékozódni.

 

30 éve történt – 1990. október 2. Javaslat Magyarország ET-be való felvételére

30 éve történt – 1990. október 2. Javaslat Magyarország ET-be való felvételére

1990. október 2-án Strasbourgban az Európa Tanács intézményei javasolták, hogy elsőként a közép- és kelet-európai államok közül Magyarországot vegyék fel a testület tagjainak sorába.

Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke és Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkárának megbeszélése, 1990. október 2.

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 

30 éve történt – Az önkormányzati választások első fordulója, 1990. szeptember 30.

30 éve történt – Az önkormányzati választások első fordulója, 1990. szeptember 30.

1990. szeptember 30-án helyhatósági választásokat tartottak Magyarországon, és ezzel megszűnt a tanácsrendszer, amelynek helyét az önkormányzati képviselő-testületek vették át.

Az önkormányzati választások második fordulójára – az OVB döntése szerint – október 14-én került sor.

A Zolyomi utcai szavazóhelyiség, 1990. szeptember 30.

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 

Országházi tekergő

Országházi tekergő

Országházi tekergő címmel foglalkoztató füzet jelent meg gyerekeknek az Országház Könyvkiadó gondozásában. A kiadvány sok-sok illusztrációval, érdekességgel, közérthető magyarázatokkal és változatos, játékos feladatokkal mutatja be az Országházat a pincétől a padlásig.

A füzet egy izgalmas interaktív felfedezőtúrára invitálja a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt. A barangolás során Vili, a kis rézvitéz nyomába szegődve felfedezhetők egyéb érdekességek mellett a vízköpők, a színes üvegablakok, a szobrok, a falak varázslatos díszítőfestés-lényei, valamint a kupolacsarnok kincsei: a Szent Korona és a koronázási jelvények. Egy rövid társasjáték keretében pedig az is kipróbálható, hogyan működik a törvényhozás.

A szöveget May Szilvia írta, a füzetet Pikler Éva illusztrálta.

Ajánlott korosztály: 7–12 évesek. Az Országházba látogató 1–6. osztályos diákcsoportok számára a kiadvány ingyenes.

A foglalkoztató füzetbe belelapozni itt van lehetőség.

 

 

 

A magyar választási rendszer – Új animációs kisfilm az Országház YouTube csatornáján

A magyar választási rendszer – Új animációs kisfilm az Országház YouTube csatornáján

Az Országház Filmműhely legújabb animációs kisfilmje a mai választási rendszert és a választójog jellemzőit ismerteti. A videó rövid, könnyen követhető és szemléletes összefoglalót ad a témában; közérthetően magyarázza el, hogy mit jelent az általános, titkos, egyenlő és közvetlen választójog, bemutatja a szavazás menetét, valamint a magyar vegyes választási rendszert összehasonlítja a más országokban alkalmazott többségi és arányos választási rendszerekkel.

A videó a kerettantervi fogalmakra épül, ezért az állampolgári ismeretek tananyagához is hasznos kiegészítésként szolgálhat.

 

Kulturális Örökség Napjai az Országházban

Kulturális Örökség Napjai az Országházban

Az Országház a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat keretében 2011 óta minden esztendőben megnyitja kapuit az érdeklődők előtt. Idén szeptember 19-én és 20-án 5 féle különleges sétán lehet részt venni. Szombaton 16 órától Tér-Zene koncert kerül megrendezésre.

A rendhagyó, kibővített Országház-látogatás során a díszlépcsőház, a kupolacsarnok, a képviselőházi társalgó és ülésterem, valamint a Vadászterem tekinthető meg. A gyerekek az épület legizgalmasabb tereit játékos, interaktív vezetés keretében nézhetik meg. Az Országgyűlési Könyvtárban múltidéző kiállítás, különgyűjtemények, illetve a kibővített és felújított olvasóterem várja a látogatókat. Ebben az évben újdonság az Országház világkiállításokat is megjárt legszebb bútoregyütteseit, kialakulásuk és tervezésük történetét ismertető séta, valamint az Országgyűlési Múzeum tárlatvezetése az Új világ hajnalán – Tisza István című új időszaki kiállításban.

A Tér-Zene ez évi 9. és egyben utolsó koncertje a rendezvény részeként szeptember 19-én 16 órától került megrendezésre a Kossuth téren. Fellép a 2019-es Kamara Virtuózok nyertese, a TanBorEn Trio.

A programokon való részvétel ingyenes, de – a Tér-Zene kivételével – regisztrációhoz kötött. A sétákról, programokról további információ, illetve a regisztrációs felület itt található.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

Kulturális Örökség Napjai, 2019

Forrás: Bencze-Kovács György, Országgyűlési Múzeum

 

Krónika jellegű kötet a Kossuth térről

Krónika jellegű kötet a Kossuth térről

A Nemzet Főtere – A Kossuth tér története címmel megjelent az Országház Könyvkiadó új kiadványa. A krónika jellegű kötet a Kossuth Lajos tér sokoldalú politika-, építészet-, művészet-, társadalom- és közlekedéstörténetét feltárva bemutatja, hogy miként született meg az egykori városszéli területből az Országház reprezentatív tere, és ismerteti, hogy az miként vált a huszadik századi történelmünk esszenciális kivonatát hordozó helyszínévé, a Nemzet Főterévé.

A reprezentatív megjelenésű kiadvány a magyar nemzet közel másfél évszázados történetét egyetlen állandó helyszín középpontba helyezésével, szépirodalmi idézetekkel és rendkívül gazdag képi illusztrációval, több mint százharminc ismeretterjesztő cikkben járja körbe. Emellett megdöbbentő, elfeledett vagy éppen tudatosan felejtésre ítélt történeteket tár fel az olvasók előtt.

A több mint 400 oldalas mű három fő részre tagolódik. Elsőként részletesen ismerteti a Kossuth téren található épületek, emlékművek és parkok történetét, majd a rendszerváltoztatással bezáródóan feltárja e helyszín rendkívül gazdag politikatörténeti folyamát, végül pedig bemutatja a tér és a főváros mindennapi életének összefonódását.

A könyv szerzői: B. Müller Tamás és Csorba György történészek, az Országgyűlés Hivatalának kutató munkatársai, a szerkesztő Zsuppán András újságíró, fordító.

A kötetbe belelapozni itt van lehetőség.

 

Megnyílt az Új világ hajnalán – Tisza István című időszaki kiállítás

Megnyílt az Új világ hajnalán – Tisza István című időszaki kiállítás

Az Országház egyik belső udvarában kialakított Steindl Imre teremben augusztus 31-én megnyílt az Országgyűlési Múzeum időszaki kiállítása, az Új világ hajnalán – Tisza István. A tárlat a 20. század egyik legjelentősebb magyar államférfiját mutatja be, akinek személye és politikája ma is viták kereszttüzében áll. A kiállítás a kétszeres miniszterelnök és házelnök politikai szemléletének és döntéseinek motivációira koncentrál. Az események fonalát a főbb politikai és társadalmi problémák köré szervezve ismerhetjük meg. Tisza István tragikus sorsa szimbolikusan is összefonódott a történelmi Magyarország végével.

A tárlatba belépve megismerhetjük Tisza István gyermekkorát, azt az idilli családi közeget, ahol felnőtt, s ahonnan elindult a politikai élet felé. Eredeti családi fényképek, tárgyak és birtokuk központjából, a geszti kastélyból származó bútordarabok segítenek megidézni a kor szellemét. Ezzel párhuzamosan arra is választ kapunk, hogy miként lehetett valaki országgyűlési képviselő a dualizmus időszakában.

A geszti Tisza-kastélyból származó eredeti bútordarabok a kiállítás enteriőrjében

Tisza maga meséli el történetét, a kiállítás megtekintése során mindvégig az ő szavait hallhatjuk, az ő gondolkodásába nyerhetünk bepillantást az auidoguide készülék használatával. S amint átlépjük a szimbolikus választóvonalat, amely a családi birtok és a parlamenti élet között húzódik, találkozhatunk a politikai ellenfelek gondolataival is. A korszaknak azok az ellenzéki képviselői szólnak hozzánk, akik olykor élesen bírálták Tisza István politikai elveit és döntéseit.

A kiállítás egyik központi részében Tisza István első miniszterelnökségétől (1903–1905) a képviselőház elnökévé választásáig követhetjük az eseményeket. Tisza politikai hitvallását megismerve arra is választ kapunk, hogy hogyan akarta a miniszterelnök megszünteti és megoldani a korabeli parlamenti élet válságát, az obstrukciót.

Botrányos események elevenednek meg előttünk; kiderül, hogy miért verték szét az ellenzéki képviselők a képviselőház új bútorzatát, hogy mi is volt pontosan a „vérvörös csütörtök”, és hogy valóban dördültek-e pisztolylövések 1912-ben az ülésteremben.

A politikai ellentétek gyakran túlnőttek az Országház falain, s több esetben személyes konfliktusok formájában öltöttek testet. Jó példa erre Tisza István és Károlyi Mihály 1913-as kardpárbaja. A kiállítás megtekintése során arra is fény derül, hogy mi váltotta ki kettőjük párbaját, és hogyan is zajlott egy ilyen küzdelem.

Ahogy a dualista Magyarország utolsó éveiben, úgy a kiállítótérben is felgyorsulnak az események. Tisza István második miniszterelnökségétől, 1913-tól haláláig, 1918-ig azokkal a főbb problémákkal találkozhatunk, amelyek lázban tartották a közvéleményt és a politikai életet. A látogató egy vasúti pályaudvar miliőjében találja magát, ahol ismerős utcák, terek és épületek képei villannak fel; mindez Budapest századfordulós fejlődését mutatja be, azokat az ikonikus helyszíneket, amelyek a mai napig meghatározzák a főváros látképét.

A gazdasági és ipari fejlődés és az ezzel járó társadalmi feszültségek ugyanakkor a korszak számos politikusát gondolkodásra és megoldásra késztették. Vajon hogy vélekedett Tisza az általános választójogról és a nemzetiségeket érintő főbb kérdésekről ebben a gyorsuló világban? Mit gondoltak erről az ellentábor prominens képviselői?

A szarajevói merénylet évében, 1914-ben Tisza István volt a Monarchia egyetlen politikai vezetője, aki ellenezte a háború azonnali megindítását. Európai szinten jelentős politikusnak számított, akinek szavát meghallgatták a német és az osztrák vezetők. Ennek ellenére be kellett látnia, hogy egy ilyen világméretű konfliktus – felismerve Magyarország geopolitikai helyzetét – több szempontból elkerülhetetlen. Ahogy ő fogalmazott: „nyakunkon volt a hurok”, így nem volt mit tenni, mint beletörődni a háború lehetőségébe. A kiállítás utolsó részében személyes érzéseit, ezredesi szolgálatában unokájának írott leveleit ismerhetjük meg, az első világégés eseményeivel karöltve.


Részlet a kiállítás első világháborút ismertető fejezetéből

Az 1918-ra már a perifériára szorult Tisza István személye mindvégig meghatározó volt a politikai életben. Egy liberális, konzervatív politikus volt, akinek tragikus sorsa szimbolikusan összefonódott a korszak végével, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullásával.

A kiállítással kapcsolatos további információk itt találhatók.

Nagymonográfia az Országházról

Nagymonográfia az Országházról

Az Országház Könyvkiadó gondozásában megjelent Az Országház építése és művészete című nagymonográfia. A több mint 800 oldalas, gazdag illusztrációs anyaggal rendelkező mű a legapróbb részletességgel mutatja be az épület keletkezéstörténetét és művészeti kialakítását. A kötet a korabeli írott, nyomtatott és tárgyi forrásokon alapszik, különös tekintettel az Országgyűlés Hivatalában őrzött eredeti terv- és iratanyagra.

A nagymonográfia feltárja az Országház építésére kiírt tervpályázat hátterét, ismerteti a terveket és a pályázókat. Áttekinti az építés egész folyamatát és az épület technikai jellemzőit. A könyv nagy hangsúlyt fektet az Országház felszerelésének, díszítésének, szobrainak és képeinek bemutatására is. Külön fejezet foglalkozik az épület használatbavételével, valamint fogadtatásával. A kötetből megismerhetjük a magyar Országház helyét a világ parlament-építészetében, s megérthetjük azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A monográfia külön értéke, hogy a szöveget gazdag és sokrétű képanyag kíséri.

A könyv szerkesztője Sisa József művészettörténész, aki egyben számos fejezet szerzője is. A munka szaktanácsadója Lukács József, az Országház főépítésze, aki nevével szintén több fejezetet jegyez. Hozzájuk csatlakozott néhány, országházi kutatással foglalkozó fiatal művészettörténész – Andrássy Dorottya, Dúzsi Éva, Horváth Zsuzsa, Kelecsényi Kristóf, Kerekes Margit –, akik a kötet számára egy-egy résztémát dolgoztak fel. Katona Júlia művészettörténész pedig az ornamentika neves kutatójaként írta meg vonatkozó fejezetét.

A kötetbe belelapozni itt van lehetőség.

 

 

30 éve történt – 1990. szeptember 3-án megkezdődött az Országgyűlés rendes ülésszaka

30 éve történt – 1990. szeptember 3-án megkezdődött az Országgyűlés rendes ülésszaka

Az Országgyűlés 1990. szeptember 3-án a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját, és egyben kezdte meg rendes ülésszakának első munkanapját.

Ülésezik az Országgyűlés, 1990. december 17.
Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum