Zsoldos Attila könyve egyszerre tudományos igényű és közérthető munka. Nem pusztán egyetlen oligarcha portréját rajzolja meg, hanem egy korszakét, amikor az ország „szétszabdalt állapotát” a „hűtlen bárók” és a királyi hatalom közötti küzdelmek formálták. A kötet méltó helyet foglal el a magyar középkorról szóló legfontosabb összefoglalások sorában, s ajánlható mindazoknak, akik szeretnék megérteni, hogyan alakult át a király és a főurak viszonya a középkori Magyarországon.
Az ingyenesen letölthető e-könyvekről bővebb információ IDE kattintva érhető el.
Évfordulók – 200 éve ült össze Pozsonyban a reformkor első országgyűlése
A Pozsonyban megtartott 1825-ös országgyűlést szokás az első reformországgyűlésként emlegetni. A diétát szeptember 11-én nyitotta meg az uralkodó, I. Ferenc. Trónbeszédében a királyné megkoronázását, az adó megajánlását, a magánszemélyek pénzviszonyainak rendezését, valamint az 1790–91-es országgyűlés által kiküldött bizottságok reformjavaslatainak elővételét szorgalmazta. A rendek az országgyűlésen határozatot hoztak az 1791-ben felállított reformbizottság munkájának folytatásáról: sikerült kompromisszumra jutni a rendi sérelmek kérdésében, és megteremtették az alapokat a – későbbi nevükön – Magyar Tudományos Akadémia és a Ludoviceum létrehozáshoz is. 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának kerületi ülésén Széchenyi István gróf egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására. Példáját más nemesek is követték: Vay Ábrahám, gróf Andrássy György és gróf Károlyi György stb. Az országgyűlés határozatot hozott a Ludovika Akadémia felállítását támogató, 1808-ban létrehozott alapítvány feltőkésítésére is, az intézmény létrejöttének helyét végül Pesten jelölték ki.
A követi tábla ülésterme Pozsonyban, metszet Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
Az Országház minden esztendőben megnyitja kapuit a Kulturális Örökség Napjain. Idén szeptember 20-án és 21-én tízféle különleges program várja a látogatókat.
Az Országház Filmműhely tartalmait online filmvetítésen nézhetjük meg. A program változatos filmkínálatában minden korosztály találhat kedvére valót. A filmvetítések folyamatosan, megszakítás nélkül zajlanak a digitális térben, így a filmeket otthonról is megnézhetjük. A kínálat részeként ezen a hétvégén Az ország háza című művészettörténeti, történelmi dokumentumfilmmel is találkozhatunk.
A rendhagyó Országház-látogatáson a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot, a képviselőházi társalgót és üléstermet járhatjuk végig. A kupolatúrán nemcsak belülről szemlélhetjük meg az épület boltozatát, hanem felmehetünk a lanternába is. Az alagsorban találkozhatunk a szellőzőfolyosókkal, jégaknákkal, keverőterekkel, fűtő- és hűtőberendezésekkel. Az Országgyűlési Könyvtár sétáján pedig megismerhetjük a bibliotéka muzeális gyűjteményét is.
A Tér-sétán a Kossuth téren zajlott fontos eseményekről, műemlékeinek történetéről hallhatunk – megannyi apró, kevéssé ismert részlettel. A gyerekek játékos, interaktív vezetésen ismerhetik meg a Kossuth teret és az épület legizgalmasabb helyiségeit. Nyitva áll az Országgyűlési Múzeum sok részletében megújult tárlata, A magyar törvényhozás ezer éve is. A Szent Korona és a koronázási ékszerek az Országházban című kiállításon pedig nemzeti ereklyéink művészettörténeti értékeit és eseménydús történetüket ismerhetjük meg.
A helyszíni programok ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. A sétákról, programokról további információ, illetve a regisztrációs felület itt található.
Az Országgyűlés Hivatala július 21. és augusztus 15. között négy ötnapos akkreditált pedagógus-továbbképzést szervezett az Országházban. A programok célja a történeti kutatások legújabb eredményeinek ismertetése mellett olyan pedagógiai, módszertani gyakorlatok bemutatása, illetve kipróbálása volt, melyeket az általános és középiskolai történelemtanárok hatékonyan alkalmazhatnak a magyar történelem egy-egy korszakának tanítása során. A képzéseken összesen 95 pedagógus vett részt.
A Királyok, fejedelmek és szultánok földje – Politikai és társadalmi viszonyok a három részre szakadt Magyarországon című továbbképzés a török kori Magyarország történetét vizsgálta, a köztörténeti csomópontok fókuszba helyezésével, de a mindennapi életbe való betekintésekkel. A résztvevők előadások keretében foglalkoztak az ország két, majd három részre szakadásával, az egyes országrészek berendezkedésével, az ott élők helyzetének vizsgálatával, valamint az ország újraegyesítésének lehetőségeivel. Gyakorlati foglalkozások során a pedagógusok többek között megismerkedtek a késő középkori országgyűlések működésével, felidézték az erdélyi fejedelemválasztásokat, korabeli jogeseteket dolgoztak fel, és különböző módszertani eszközökkel dolgozták fel a korszak dilemmáit. A résztvevők továbbá a Nemzeti Múzeumba látogatva betekintést nyerhettek az ottani törökkori tárgyi emlékekbe és a hozzájuk kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásokba.
Az Állam és politika a dualizmus korszakában címet viselő képzés a dualizmus időszakának kérdéseit járta körül, a boldog békeidőktől egészen a századforduló politikai válságáig. A résztvevők megismerhették e periódus törvényalkotási folyamatát, a parlamenti, képviselői szokásokat, az ellenzék és a házszabály viszonyát. Hallhattak az uralkodó és Magyarország közötti kapcsolatról, a magyar társadalom Monarchiához való viszonyulásáról, arról, hogy az elit hogyan látta Magyarország helyét a Monarchiában és a világban, illetve a világ más hatalmai milyennek ítélték a dualista államalakulatot és benne Magyarországot. A program részeként a csoport a Néprajzi Múzeumba és a Ráth György-villában lévő Iparművészeti Múzeumba is ellátogatott, ahol az intézmények korszakhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai tevékenységébe nyertek betekintést. A pedagógusok emellett ízelítőt kaphattak az e korszakot megelevenítő múzeumpedagógiai foglalkozásokból, és szerepjáték keretében átélhették a kor több meghatározó politikai vitáját is.
A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár együttműködésével zajló Egy ellentmondásos korszak – Politikai élet a két világháború közötti Magyarországon című képzés középpontjában a vizsgált időszak politikai berendezkedése, társadalom-, gazdaság- és külpolitikai döntései álltak. A pedagógusok áttekintést kaphattak a rendszer létrejöttének körülményeiről és működéséről, majd az 1930-as évekre fókuszálva olyan eseményekkel, törvényekkel és jelenségekkel foglalkozhattak, mint a megoldatlan földkérdés, a szociális háló megteremtése, a nagy gazdasági világválság kezelésére hozott kormányzati intézkedések, a revízió, a zsidótörvények, a választójog, a háborúba lépés és az utódállamokban élő magyarság helyzete. A témában való elmélyülést a várpalotai Trianon Múzeumba tett látogatás; az Országház Filmműhely korszakhoz kapcsolódó dokumentumfilmjei és a hozzájuk készült egyéni és csoportmunkában megvalósítható feldolgozási javaslatok; az 1938-as választójogi törvény vitáját modellező szerepjáték és további, tanórákba beépíthető interaktív javaslatok segítették.
A magyar történelem 1956 és 1989 közötti időszakát a Miért így történt? – A rendszerváltozáshoz vezető út története című képzési program mutatta be, mely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára közreműködésével valósult meg. A tanárok átfogó képet kaphattak a pártállam működéséről, annak az 1956-os forradalomhoz való viszonyulásáról, a korszak gazdasági és kulturális sajátosságairól, az 1956-ot követő társadalmi ellenállás formáiról a spontán tüntetésektől a pártok létrejöttéig. A képzés betekintést nyújtott az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal tevékenységébe is. A résztvevők útmutatót kaptak az oktatás során felhasználható filmek és reklámfilmek elemzéséhez; csoportmunkában március 15-i ünnepi műsort állítottak össze, és fiktív szereplők bőrébe bújva vitatták meg a társadalom egyik legjelentősebb dilemmáját a forradalom leverését követően. A pedagógusok a rendszerváltozáshoz köthető események kiemelésével rendhagyó Országház-látogatáson vettek részt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában tett látogatás során pedig megismerkedhettek a levéltár szolgáltatásaival és az ott őrzött anyagokkal.
Egy ellentmondásos korszak – Politikai élet a két világháború közötti Magyarországon című továbbképzés
Forrás: Országgyűlési Múzeum
Évfordulók – 110 éve hunyt el Széll Kálmán miniszterelnök
Széll Kálmán 1843. június 8-án született Gasztonyban. A dualizmus korának egyik legtehetségesebb pénzügyminisztere és miniszterelnöke volt.
1866-ban jogi diplomát szerzett. Barátságot kötött Deák Ferenccel, akinek gyámleányát, Vörösmarty Ilonát vette feleségül. 1868-tól aktívan politizált, 1911-ig megszakítás nélkül a szentgotthárdi kerület képviselője volt. 1875-től három éven keresztül a Wenckheim- és a Tisza Kálmán-kormány pénzügyminisztere volt. Első feladatának az államadósság megszüntetését tekintette, megalapította az Osztrák–Magyar Bankot, majd a Jelzálog Hitelbankot, ahol a vezérigazgatói, majd az elnöki széket foglalta el.
Széll Kálmán 1899. február 26-án lett miniszterelnök, ezzel egyidejűleg a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte. Kormányzása nyugalmat hozott a közéletbe, fontos reformokat hajtott végre, de a parlamenti obstrukció hatására 1903. június 27-én távozni kényszerült tisztségéből, és visszavonult rátóti birtokára. Ott hunyt el 1915. augusztus 16-án.
A királytól 1883-ban titkos tanácsosi címet kapott, majd az uralkodó a Lipót- és 1902-ben a Szent István-rend nagykeresztjével is kitüntette.
Széll Kálmán portréja, 1899 Forrás: Vasárnapi Ujság, 46. évfolyam, 9. szám
125 éve született Pfeiffer Zoltán országgyűlési képviselő, kisgazda politikus, a Magyar Függetlenségi Párt alapítója.
1923-ban szerzett jogi diplomát, később bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1931-től a Független Kisgazdapárt tagja, 1936-tól pártügyésze volt. A német megszállást követően illegalitásba vonult, részt vett a Magyar Front létrehozásában. A nyilas hatalomátvétel után bekapcsolódott a katonai ellenállásba, részt vett a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának munkájában. Az Ideglenes Nemzetgyűlés tagja, majd kisgazda országgyűlési képviselő (1945–1947), a Tildy-, illetve a Nagy Ferenc-kormány igazságügyi államtitkára. Miután Kovács Béla pártelnököt a szovjetek elhurcolták, Pfeiffert lemondatták az államtitkárságról és kizárták a Kisgazdapártból. Ezt követően megalapította a Magyar Függetlenségi Pártot, amely komoly eredményt ért el az 1947-es – ún. kékcédulás – választáson (700 ezer szavazat, 49 mandátum). A kommunisták – és nyomásukra a többi koalíciós párt – a választási bíróságon megtámadták mandátumaikat, és összehangolt propaganda-hadjáratot indítottak a demokratikus értékek mellett kiálló, a kommunista előretörés ellen határozottan fellépő Pfeiffer és pártja ellen. Mentelmi jogát felfüggesztették, pártját feloszlatták. A letartóztatás elől az Egyesült Államokba menekült, itt élt emigrációban 1981-ig, haláláig.
Pfeiffer Zoltán családjával New Yorkba érkezik, 1947 Fotó: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
125 éve, 1900. augusztus 8-án hunyt el Szlávy József politikus, miniszter, miniszterelnök, a képviselőház és a főrendiház elnöke.
1818. november 23-án született Győrben. A szabadságharc alatt fontos szerepe volt a hadianyaggyártás megszervezésében, ami miatt később két éven át raboskodott. A kiegyezést megelőzően összeült két országgyűlésben a Deák-párt színeiben volt képviselő, a dualista rendszer megszületése után pedig belügyi államtitkár, majd ipari és kereskedelmi miniszter volt. 1872 és 1874 között a dualista Magyarország harmadik miniszterelnöke, majd pénzügyminiszter lett. 1879-ben megválasztották a képviselőház elnökének, 1880-tól két évig a Monarchia közös pénzügyminisztereként dolgozott, ezután koronaőr és főrendiházi tag volt. A felső kamarának előbb 1885-től alelnöke, majd 1894-től elnöke lett. Ezzel ő vált az egyetlen olyan magyar politikussá, aki pályája során a törvényhozás mindkét házának élén állt. Utolsó közjogi tisztségéről 1896-ban mondott le megromlott egészségi állapota miatt. 1900. augusztus 8-án hunyt el a Bars vármegyei Zsitvaújfaluban. Végrendeletében 10 ezer koronát hagyott a Magyar Tudományos Akadémiára.
Szlávy József arcképe, 1872 Fotó: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
Kövér László: a keleti nyitás sikertörténete a kínai-magyar kapcsolatok alakulása
Kövér László: a keleti nyitás sikertörténete a kínai-magyar kapcsolatok alakulása
2025 július 25. 20:38
A házelnök, aki Csao Lö-csivel (Zhao Leji), a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnökével közösen tett sajtónyilatkozatot, úgy fogalmazott: parlamenti képviselőként eltökéltek abban, hogy támogatást nyújtsanak saját kormányaiknak a kétoldalú kapcsolatok minél bővebbé tételében és minél inkább szorosabbra fűzésében.
Fotó: Sajtóiroda
Az Országgyűlés elnöke megjegyezte, hogy a kínai vendég megtekinti a Belgrád-Budapest gyorsvasút beruházást is. Kijelentette, hogy ez a beruházás egyfajta szimbóluma annak az együttműködésnek, amely a magyar kormány által 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikája és a Hszi Csin-ping kínai elnök által meghirdetett Egy övezet, egy út politikája találkozásából fakad.
Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója és Liu Csi, a Kínai Népköztárság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának főtitkára Fotó: Sajtóiroda
Kövér László felhívta a figyelmet, hogy Kína Magyarország számára az Európai Unión kívül az első számú kereskedelmi partner. Rámutatott, hogy 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben Kína volt a legnagyobb beruházó Magyarországon, valamint a távol-keleti ország további óriási jelentőségű beruházásokat is meghirdetett, a BYD például Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását fogja végrehajtani.
Négy új kötettel jelentkezett az Országház Könyvkiadó a 96. Ünnepi Könyvhétre. A más-más sorozatba tartozó könyvekről már könyvkiadónk honlapján is tájékozódhatnak. Újonnan indult könyvsorozatunkat, Nagyjainkról-t tíz-tizenkét éveseknek szánjuk. Első kötete Hunyadi János életét mutatja be.
Megújította együttműködési megállapodását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Országgyűlés Hivatala
Megújította és immár harmadik alkalommal bővítette 2013 óta tartó együttműködési megállapodását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Országgyűlés Hivatala. Az együttműködésnek köszönhetően 12 év alatt több ezer diák fordult meg az Országházban különböző programokon, képzéseken, szakmai gyakorlatokon. Most az akkreditált pedagógiai programok módszertanának, tapasztalatainak átadásával bővült a szakmai együttműködés, mely egyebek mellett arra is lehetőséget teremt, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói elmélyítsék a parlamentarizmussal kapcsolatos ismereteiket.
Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója Fotó: Országgyűlés Hivatala, Sajtóiroda
Az Országgyűlési Múzeum idén is különleges programokkal várja látogatóit június 21-én, a Múzeumok Éjszakáján. Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából vendégeink korabeli öltözékekben fotózkodhatnak, és könyvjutalmat is nyerhetnek Budapest-történeti kvízünkön. Rendhagyó tárlatvezetés tárja elénk továbbá Jókai Mór életútját, Cieger András pedig az írófejedelem politikai karrierjéről tart előadást.
E programok mellett Tér-Zene koncert is lesz: az Országház főbejárata előtt Pitti Katalin és Berkes János ad opera- és operettestet.
Évfordulók – 125 éve fogadták el Markup Béla oroszlánszobrainak tervét
Az Országház Kossuth Lajos téri főbejáratát őrző bronz oroszlánpár modelltervei közül a Végrehajtó Bizottság Markup Béla szobrászét választotta ki 1900. június 16-án. A művésszel október 1-én kötöttek szerződést a mintázásra, majd 1901. július 15-én a Schlick gyárat bízták meg az öntési munkákkal.
1902 nyarára helyére került a két szobor. A fiatal szobrász ezen alkotásaival alapozta meg hírnevét: emberalakjai mellett a későbbiekben számos állatszobrot is készített középületekre, így például a Széchenyi fürdő homlokzatára 1913-ban.
Az Országház északi bronzoroszlánja 1944 nyarán elpusztult vagy eltűnt. Helyére az eredeti mintájára, mégis egyéni művészi felfogásban készített új szobrot a hasonlóan kiváló szobrász, Somogyi József.
Oroszlánszobor az Országház főbejárata előtt Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum
Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.
100 éve, 1925. június 14-én született Bején Darvas Iván kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Gyermekkorát Prágában töltötte, ahol apja újságíróként dolgozott. Orosz származású édesanyjától oroszul, az iskolában pedig németül is megtanult. 1939-ben költözött Magyarországra, itt érettségizett 1943-ban.
1946-ban a Művész Színházhoz szerződött, 1949–56 között pedig a Madách Színházban játszott, de karrierjét valójában az 1954-ben forgatott film, a Liliomfi indította el. 1957 és 1959 között az 1956-os forradalmi tevékenysége miatt börtönben ült, szabadulása után segédmunkásként kellett dolgoznia. 1963-tól játszhatott újra a Miskolci Nemzeti, illetve a József Attila Színházban. Ezután a Vígszínházban, a Művész Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban is fellépett. Hosszú pályafutása alatt számtalan játékfilmben, tévéfilmben nyújtott kimagasló alakítást.
A rendszerváltáskor ismét politikai szerepet vállalt, 1990 és 1994 között a Szabad Demokraták Szövetségének színeiben volt országgyűlési képviselő. 2007. június 3-án hunyt el Budapesten.
Darvas Iván (SZDSZ) az Országgyűlés alakuló ülésén, 1990. május 2-án Fotó: Országgyűlési Múzeum / Fotóarchívum
Idén szeptemberben is ösztöndíjprogramok az Országházban
Az Országgyűlés elnöke idén is meghirdette a „Könyvtár, ami összeköt” és a „Múzeum Határok Nélkül” című ösztöndíjprogramokat. E két felhívásra várjuk könyvtári és múzeumi szakemberek jelentkezését szerte a Kárpát-medencéből 2025. július 31-ig. Az ösztöndíj keretében 2025. szeptember 14. és 28. között tíz könyvtáros és hét múzeumi szakember tölthet el két hetet az Országházban.
A győztes pályázóknak lehetőségük lesz megismerni az Országgyűlési Könyvtár és az Országgyűlési Múzeum működését, feladatait, továbbá részt vehetnek a gyakorlati munkavégzésben, és bemutathatják saját szakmai tevékenységüket is. Az ösztöndíjprogramok célja, hogy elősegítse és támogassa a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok és múzeumi szakemberek közös munkavégzését, tapasztalatcseréjét és szakmai együttműködését.
A programra Magyarországon kívül Horvátországból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából lehet pályázni.
Az Országgyűlési Könyvtár pályázati kiírását innen tudják letölteni.
Az Országgyűlés Hivatala idén harmadik alkalommal rendezte meg az Együtt Határok Nélkül című vetélkedőjét a Kárpát-medence középiskolás diákjai számára. A résztvevők a vetélkedő előtti napon már találkoztak egymással az Országházban. A játékos ismerkedést a Kamarás Iván színművésszel történő beszélgetés tette még emlékezetesebbé.
A szombati versenyen a diákoknak 3–5 fős csapatokba szerveződve kellett ügyességi és ismeretszerző feladatokat megoldaniuk. Valamennyi résztvevő értékes díjakban részesült, az első három helyezett pedig az idei év társszervezője, a Nemzeti Filmintézet jóvoltából olyan különleges filmes élményekkel gazdagodhat, mint egy igazi filmforgatás megtekintése, egy filmstúdió exkluzív bejárása vagy egy filmpremieren való részvétel.
Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum, fotóarchívum
Mostantól egyre több e-könyvet olvashatunk az Országház Könyvkiadótól
Kiadványaink közül már több is elérhető ingyenes e-könyvként (ePub, Mobi, PDF) weboldalunkon. Nyomtatásban már megjelent köteteink e-könyv-változatai mellett találkozhatnak olyan kiadványokkal is, amelyek csak elektronikus formában láttak napvilágot.
Olvasóink elsőként az Országgyűlés mártírjairól, az 1839–40. évi országgyűlésről, illetve a középkori nemesi vármegyéről tudhatnak meg többet, amennyiben letöltik kiadványainkat. Kínálatunk idén még számos új e-könyvvel bővül változatos történelmi tematikában: a középkori Magyarország kiskirályaitól Werbőczy István Tripartitumán át egészen az első világháborúig.
Kiadványaink segítséget nyújthatnak egyetemi hallgatóknak, óratervet készítő pedagógusoknak – és szellemi kalandra hívnak mindenkit, kik érdeklődnek e témák iránt.
Az Országház Könyvkiadó ismét bemutatja legújabb kiadványait a 96. Ünnepi Könyvhéten, 2025. június 12. és 15. között a Vigadó téri 8. számú standon. Idén megjelent könyveink közt olvasóink találkozhatnak legújabb, gyermekeknek szóló kiadványunkkal is. Emellett olvasóink kedvükre válogathatnak korábban megjelent magyar és idegen nyelvű történelmi, művészettörténeti, idegenforgalmi, ismeretterjesztő, valamint ifjúsági könyveink közül.
Az Országház Könyvkiadó standja egy korábbi Ünnepi Könyvhéten
Gróf losonci Bánffy Miklós Kolozsváron született 1873. december 30-án, ősei több évszázadra visszamenően töltötték be az ország vezető tisztségeit. Kitűnő oktatásban részesült, tanult rajzot és festészetet is, emellett jogot végzett apja kívánságára. 1901-től országgyűlési képviselő, 1910-től pedig Kolozsvár és Kolozs megye főispánja volt.
Pályája során megismerkedett a szépirodalom, díszlet- és látványtervezés, a rajz- és könyvillusztráció, valamint a folyóirat-szerkesztés rejtelmeivel is. A budapesti Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa, 1916-ban a koronázási ünnepségek kormánybiztosa volt. 1921 áprilisa és 1922 decembere között a Bethlen-kormány külügyminisztereként része volt abban, hogy Magyarországot felvették a Népszövetségbe. 1926-ban visszatelepült Erdélybe, és a magyarság kulturális életének egyik szervezője lett, valamint nagyszabású regénytrilógiában dolgozta fel Erdély történelmét. 1940-ben a Magyar Országgyűlés felsőházának behívott tagja volt. A II. világháború során titkos tárgyalásokkal bízták meg, bosszúból a németek kirabolták és felgyújtották híres bonchidai kastélyát.
A háború után a román hatalom az összes vagyonát elvette, a nagybeteg ember útlevelet is csak 1949 végén kapott Budapesten élő feleségéhez. Itt hunyt el 1950. június 6-án.
Rendhagyó történelemóra és Tér-Zene a Kossuth téren
A nemzeti összetartozás napján, június 4-én a Rákóczi Szövetséggel együttműködésben rendhagyó történelemórát tartottak a Kossuth téren. A nyílt napon a mintegy 250 diák felkereshette az Összetartozás Emlékhelyét, megismerhette az Országházat körülölelő tér szobrait, emlékműveit, és hallhatott a térhez kapcsolódó történelmi eseményekről. A tanulók ezután meglátogatták a Szent Koronáról és a koronázási ékszerekről szóló időszaki kiállítást is, valamint hallhattak Andrássy Gyuláról, Tisza Istvánról és az első világháborúról is. Zárásként az Országház kupolacsarnokában megtekintették a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket.
Délután elkezdődött a Tér-Zene idei évadja is. Az Országház bejárata előtti színpadon elsőként Laposa Julcsi népzenész és zenekara adott egyórás műsort.
Rendhagyó történelemóra a Kossuth téren Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum
Kövér László: nincs külön hazai és külhoni magyar ügy, csak egyetlen és egységes magyar ügy van
Kövér László: nincs külön hazai és külhoni magyar ügy, csak egyetlen és egységes magyar ügy van
2025 június 5. 12:15
Nincs külön határon inneni és túli, nincs külön hazai magyar és külhoni magyar ügy, hanem csak egyetlen és egységes magyar ügy van, hiszen ami történik ma a külhoni magyarsággal, az történhet holnap vagy holnapután a hazai magyarsággal is - mondta Kövér László az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülésén csütörtökön Budapesten.
Az Országgyűlés elnöke szerint ezt röviden úgy nevezik, hogy sorsközösség, és ez a Kárpát-medencében több mint ezer éve fennáll a magyarok között.
Kövér László az elmúlt esztendő legszomorúbb politikai hozadékának azt nevezte, hogy a külhoni és hazai magyar ajkú balliberális aktivisták és propagandisták hevesebben támadják a külhoni magyar politikai szervezeteket, mint a szomszédos országok józan román, szlovák vagy szerb politikai pártjai.
Kitért a parajdi sóbánya katasztrófájára is, aminek a megsemmisülése szerinte európai jelkép is. Kétezer év munkája két nap alatt semmisült meg Parajdon. Európa és benne az Európai Unió sem a történelemmel szemben állt vesztésre, hanem a brüsszeli uniós balliberális globalista politika tör a vesztére. Ha belesodorják egy kontinentális atomháborúba, a kétezer éves keresztény Európa nem két nap, hanem 48 perc alatt semmisülhet meg.
"Parajdnak új bányára, az Európai Uniónak pedig új vezetésre van szüksége, különben nem lesz feltámadás" - jelentette ki az Országgyűlés elnöke.
KMKF állásfoglalás: a diplomáciai eszközök hatékony használatára van szükség a háború megállítására
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) a diplomáciai eszközök hatékony használatát szorgalmazza a háború és a további vérontás megállítására és reményét fejezi ki, hogy egy tartós béke mielőbb megteremthető. Egyúttal felkéri a magyar kormányt, hogy a változó geopolitikai helyzetben minden kínálkozó lehetőséget ragadjon meg a béke előmozdítására.
A KMKF csütörtöki plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban kiemelték: a kontinens hosszú távú békéje és polgárainak biztonsága egyik garanciális elemének tekintik a szülőföldjén nemzeti kisebbségi sorban élő közösségek jogainak rendezését.
