Az Országház bora - 2025

Magyarországon bor és demokrácia egyfajta sorsközösségben léteznek - mondta az Országgyűlés elnöke kedden Az Országház Bora 2025 verseny díjátadó ünnepségén a Parlamentben. Kövér László felidézte, kilenc évvel ezelőtt azzal a szándékkal indítottuk útjára Az Országház Bora versenyt, hogy méltó módon ismerjék el mindazok áldozatos munkáját, akik minden nap tesznek a magyar borért.

Légli Ottó, Az Országház Bora zsűrijének elnöke elmondta, a borokat szakértő zsűri értékelte és rangsorolta anonim módon, hat bizottságban .

A bormustrára idén 84 borászat nevezett 18 magyarországi és 2 határon túli borvidékről, összesen 194 tétellel.

Az olaszrizling kategória győztese a dél-balatoni Bujdosó Pincészet 2023-as Hegybor 270 tétele lett, a furmintok versenyét a tokaji Dereszla Pincészet 2022-es Furmint Selectionje nyerte, az egyéb fehérbor kategóriában pedig a Balaton-felvidéki Dobosi Borbirtok 2023-as Bio Juhfarkja végzett az első helyen.

A kékfrankosok közül a villányi Bock Pince 2021-es Kékfrankos Selectionjét ítélte a legjobbnak a zsűri, a bikavér kategória nyertese a Vesztergombi Pince 2021-es Szekszárdi Bikavérje lett, míg a kadarkák közül ezúttal a szekszárdi Takler Borbirtok 2024-es Örökség Kadarkája szerzett első helyet.

Lelovits Tamás Pincészetének 2022-es Villányi Cabernet Franc-ja bizonyult a cabernet franc kategória idei legjobbjának, a tokaji aszú kategória aranyérmese az Erzsébet Pince 2017-es 6 puttonyos Tokaji Aszúja lett, a pezsgők között pedig a Dereszla Pincészet 2020-as Tokaji Vintage Brut tétele végzett az élen.

Kövér László teljes beszédét itt olvashatják!

MTI / Fotó: Sajtóiroda


Kövér László házelnök átadta a 2025. évi Návay Lajos és Hajnik Károly díjakat.

Az Országház 123 évvel ezelőtti ünnepélyes átadásának évfordulójához kapcsolódóan az Országgyűlés elnöke adta át a Návay Lajosról, a Ház egykori elnökéről, alelnökéről és a Hajnik Károlyról a reformkori országgyűlések gyorsírójáról, a gyorsiroda hajdani vezetőjéről elnevezett díjakat, ezzel is elismerve az Országgyűlési Hivatal kilenc munkatársának kiemelkedő teljesítményét, példaadó munkáját, helytállását.

Hajnik Károly díjban részesült:

Javellák Katalin az Informatikai Ügyfélszolgálati Osztály munkatársa.

1992. március közepe óta a többszöri átszervezésen átesett Informatikai Osztály dolgozója. A kezdetektől az informatikai ügyfélszolgálat munkatársaként tevékenykedik. Csaknem 10 éve látja el a Helpdesk rendszerrel kapcsolatos alkalmazásgazdai feladatokat. Ő menedzseli és tartja naprakész állapotban a felhasználói igényeket és hibabejelentéseket, illetve ezek megválaszolását. Aktívan közreműködik a felhasználók informatikai támogatásában, a hibák elhárításában és a problémák megoldásában. Nyitott az új rendszerek bevezetésére és a hivatali elvárásoknak megfelelően aktívan részt vesz azok integrálásában. Munkája során tanúsított segítőkész hozzáállásával, jó kommunikációs készségével a hivatal különböző szervezeteiben dolgozó kollégákkal is kiváló kapcsolatot alakított ki. Hivatalunknál töltött, több, mint 3 évtizedes pályafutása alatt munkáját mindvégig önállóan, pontosan, felelősségtudattal végezte és végzi. Kimagasló szorgalma és precíz munkavégzése példaként szolgál a közvetlen munkatársai számára.
Polyák-Baráth Orsolya a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság projekt koordinátora

2015. október 6. óta dolgozik a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságon. Pályafutását a Közönségszolgálati Iroda tárlatfelügyelőjeként kezdte, de pár hónap múlva már az Országgyűlési Múzeum főosztályvezetőjének titkárságát vezette. 2018. január 1-jétől az igazgató személyi asszisztenseként folytatta munkáját, majd a GYED-ről visszatérve, 2021. február 1-jén került a Szakmai Támogató és Adminisztrációs Osztályra, mint az igazgatóság oktatási és képzési felelőse. A Látogatószolgálati Iroda egyik legelső munkatársaként vállalta azokat a nehézségeket, amelyeket a muzeális terek őrzése és bemutatása jelentett. Szervezőképessége már ekkor megmutatkozott, hiszen önszorgalomból csapattá kovácsolta munkatársait, és rendszeresen találkozott velük munkaidő után, hogy közösséggé formálódjanak. Amikor a GYED-ről visszatért, olyan feladatot kapott, amelynek nem volt előzménye: a nagyon sokrétű oktatási és tudásátadási képzéssorozatot magában foglaló Karafiáth Jenő Program már nemcsak a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságon belül, hanem az Országgyűlés Hivatalában is kezd közismertté válni. A díjazottnak a program kiépítésében és az igazgatóságon belüli bevezetésében személyiségének elfogadottságával oroszlánrésze volt és van. A program sikerét mi sem mutatja jobban, hogy vele együttműködve bizonyos részeit átvette az Országgyűlési Őrség, és ezen alapszik a Hivatal próbaidősök számára elkészített oktatási anyaga is. Sokrétű és hatékony munkája mellett díjazottunk elvégezte az e feladathoz szükséges képzést is, így diplomát szerzett Emberi Erőforrások szakirányból. Példája jól mutatja, hogy egy nehéz és eleinte periférikus munkakörből miképp lehet sikeres szakmai karriert felépíteni. Példaértékű munkájával nemcsak vezetőit segíti, hanem az igazgatóság szervezeti integrációját is. Támogatja fiatal munkatársainkat beilleszkedésükben és szakmai pályájuk kibontakoztatásában.
Várkonyi Fruzsina a Gazdasági Főosztály titkárságvezetője

2010-i évi belépését követően előbb a Könyvtárban szakkönyvtárkezelőként, majd kommunikációs asszisztensként dolgozott, és közben közgazdász diplomát szerzett következő kollégánk. A főiskola elvégzését követően a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságon kulturális programok, kiállítások, konferenciák könyvbemutatók szervezésében és lebonyolításában vett részt. 2016 decemberétől a Gazdasági és Működtetési Igazgatóság csapatát erősíti. Kezdetben szervezetfejlesztési szakreferensként részt vett a Hivatal integrált kockázatkezelési tevékenységében, a belső szabályozók kidolgozásában, hatályosításában, közzétételében. Precíz munkavégzése és lelkiismeretessége alkalmassá tette a gazdasági főosztályvezető munkájának közvetlen támogatására. Felelőssége a mai napig kiterjed a főosztály adminisztratív feladatainak zökkenőmentes ellátására, a belső és külső partnerek kommunikációjának koordinálására, találkozók, értekezletek megszervezésére, dokumentumok kezelésére. Munkáját mindig odafigyeléssel, lelkiismeretesen, magas színvonalon, a határidők pontos betartásával látja el. A napi feladatok során felmerülő problémákat együttműködésre törekedve, gyorsan és hatékonyan igyekszik megoldani. Közvetlen, derűs személyisége, töretlen lelkesedése, gyors és hatékony problémamegoldó képessége megkönnyíti a főosztály feladatainak gyors és hatékony végrehajtását. 
Kékes-Szabó György az Asztalos és kárpitos műhely művezető-helyettese

Több, mint 14 éve asztalos szakmunkásként kezdte hivatali munkáját. Gyorsan beilleszkedett a csapatba és hozzáállása, szorgalma következtében csakhamar minden szakterületen remek munkatárs vált belőle. Meglátásaival és őszinteségével hatékonyan segítette munkatársainak és vezetőinek munkáját, ezért 2016 februárja óta már az asztalos műhely művezető helyettese. Felelős, de mégis könnyed stílusával jól irányítja a hozzá beosztott kollégákat. Mind épületasztalos, mind pedig a műbútorasztalos munkák terén otthon érzi magát. A mindennapi kisebb-nagyobb karbantartások, átalakítások mellett leglátványosabb tevékenysége az Országházban található szerkezeteken és bútorokon végzett javítási munkák, ahol igazi mesterhez méltóan az eredetivel megegyező minőség garantált a részéről. Munkakörnyezetének rendjére és megjelenésére is nagy gondot fordít. A felmerülő problémák megoldását önálló javaslatokkal, ötletekkel segíti. Mindennapi tevékenységét kezdettől fogva nagy munkabírással, precizitással, környezete elismerésével végzi. Barátságos, segítőkész személyisége nagyban megkönnyíti a társműhelyekkel közös feladatok gyors, hatékony elvégzését. Szakmai hozzáértése, szorgalmas és lelkiismeretes hozzáállása egyaránt példaértékű. 
Laban János a Bizottsági Főosztály főmunkatársa
1989. június 6-án csatlakozott az akkor kialakított hivatali szervezeten belül létrehozott Főtitkársághoz. Gyakorlatilag az első pillanattól kezdve a Honvédelmi Bizottság munkájának segítése volt a fő feladata, és ő lett a munkatársa a több évtizedes "szünet" után megalakított első vizsgálóbizottságnak, a Honvédelmi vizsgálóbizottságnak, amelyet egy, a hadsereg vezetőinek visszaéléseiről szóló könyv (Bokor Imre: Kiskirályok mundérban), valamint az azzal kapcsolatos interpelláció hívott életre. 1990 óta folyamatosan, megszakítás nélkül ő látja el a mindenkori honvédelmi bizottság melletti bizottsági munkatársi feladatokat. Neve már mind a házon belül, mind a kormányzati berkekben összeforrt a Honvédelmi Bizottsággal. Munkáját a bizottság korábbi elnökei pártállástól függetlenül elismerték, és a bizottság tagjaival együtt támaszkodtak szaktudására, tapasztalatára. A bizottsági feladatai mellett a Bizottsági Főosztály mindenkori vezetésének munkáját is támogatta, és főtanácsadóként, főosztályvezető-helyettesként, bizottsági főmunkatársként is részt vett a Főtitkárság, majd később a Törvényhozási Igazgatóság legnagyobb főosztálya vezetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. A bizottsági kollégák mellett a Hivatal más szervezeti egységei, valamint a bizottság feladatköre által érintett minisztériumok, szakmai szervezetek munkatársaival is kiváló szakmai és emberi kapcsolatokat ápol; egy segítőkész és közkedvelt tagja Hivatalunk közösségének.
Mihályfi-Tóth Gábor Alex a Kiállítás-szervezési Csoport csoportvezetője
2017 óta gazdagítja munkájával az Országgyűlési Múzeum tevékenységét. Pályáját muzeológusként kezdte, majd a Kiállításszervezési Csoport vezetőjeként bizonyította kiemelkedő szorgalmát, szakértelmét és elhivatottságát. 2022 óta szakmai vezetőként irányítja A magyar törvényhozás ezer éve című állandó kiállítás folyamatos megújítását és fejlesztését. Kurátori és szervezői munkája során magabiztosan hoz döntéseket egymástól távol eső szakterületeken is: a műtárgyak gondos kiválasztásától, a filmek készítésén át, a legkorszerűbb technikai megoldások alkalmazásáig. Sokoldalú tudásával és tapasztalatával meghatározó szerepet játszik mind az állandó, mind az időszaki kiállítások létrehozásában. Számos sikeres tárlat fűződik nevéhez, köztük a Tisza István életét bemutató időszaki kiállítás, amely Debrecenben jelenleg is látogatható. Munkatársaival olyan távoli városokban is méltó módon mutatta be az Országház páratlan kultúrkincseit, mint Isztambul és Ankara. Kiemelt figyelmet fordít folyamatos szakmai fejlődésére, tanácsaival támogatja a gyűjteményi munkát, előadásokat tart hivatali munkatársaknak, valamint külső szakembereknek is. Kurátori tárlatvezetései tartalmasak és lebilincselőek. Aktívan részt vesz a közös gondolkodást igénylő szakmai folyamatokban, legyen szó jövőbeli kiállításokról vagy a múzeum hosszú távú stratégiájáról. Szakmai elhivatottsága, nyitottsága és elkötelezettsége példaértékű. Kollégái empatikus, segítőkész, határozott és megbízható munkatársként tekintenek rá.
Nagy Szabolcs Zsombor Szerver- és Hálózatüzemeltetési Osztály hálózat és tűzfal rendszeradminisztrátora
Több, mint 20 éve került az akkori Informatikai Főosztályhoz számítógéphálózat üzemeltetőként. 2015-től az Információs Rendszer Üzemeltetési Főosztályon hálózati és tűzfal rendszeradminisztrátori feladatokat lát el. A klasszikus hálózati üzemeltetés mellett a Hivatal informatikai biztonsági rendszereinek fejlődésével az IT tűzfal- és védelmi rendszerek felügyelete is a felelősségi körébe került. Több kiemelt projektben vállalt meghatározó szerepet: 2014-ben közreműködött az IT-hálózat rekonstrukciójában, 2015-ben a külső és belső tűzfalak, valamint a behatolás-megelőző rendszer bevezetésében is az egyik kulcsszereplő volt, amelynek elismeréseként 2017-től szakmai tanácsadói címet kapott. A legutóbbi nagy projektek közül 2024-ben az informatikai vezetékes és vezeték nélküli hálózat megújításában, a belső tűzfalrendszer korszerűsítésében, valamint a mesterséges intelligencia-alapú védelmi rendszer bevezetésében szerzett vitathatatlan érdemeket. Munkaköréből fakadóan a munkaidő leteltével sem ér véget számára a feladatellátás, rendszeresen vállal túlórát, és az elkerülhetetlen üzemszünetek minimalizálása érdekében. Munkáját alaposság és precizitás jellemzi, megfontolt, szakmailag megalapozott álláspontja mellett következetesen kiáll. 
György Bálint a Sajtóiroda helyettes vezetője
2005 óta dolgozik az Országgyűlés Hivatalánál. Ezalatt a 20 esztendő alatt a Sajtóiroda oszlopos tagjává vált. Napi feladatai közé tartozik a plenáris és bizottsági ülések sajtó-előkészítése, a hazai és a külföldi sajtó tájékoztatása az országgyűlés munkájáról valamint az Országházban megrendezett nyilvános eseményekről. Koordinálja az újságírók Országházba és az Országgyűlés Irodaházába történő beléptetését, segíti az épületen belüli tevékenységüket, és ha kell, erélyesen felhívja a figyelmüket a sajtótudósítás rendjének a betartására. 2012 óta a sajtófőnök helyetteseként megbízhatóan és lelkiismeretesen látja el a rábízott feladatokat. Munkáját legjobb tudása szerint és körültekintően végzi. Munkakapcsolata mind a Sajtóiroda mind a társszervek munkatársaival és vezetőivel empatikus, gördülékeny, a gyors megoldást igénylő problémákat gyakran munkaidőn túl is maradéktalanul megoldja. Hozzáállásával és teherbírásával nagymértékben hozzájárul a Sajtóiroda kis létszámú csapatának sikeres munkájához. A Külügyi Igazgatósággal együttműködve kiváló munkát végzett az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége parlamenti programjainak előkészítésében és végrehajtásában. 

Návay Lajos díjban részesült:

Dr. Imréné Horovitz Krisztina az Igazgatási Iroda főosztályvezetője

A díjazott 1989 nyara óta a Hivatal munkatársa. Pályafutását igazgatásszervező diplomával főelőadóként kezdte, majd főmunkatársi beosztásban folytatta. Teljesítményét már korán elismerték: 1991-ben az Országgyűlés Hivatalának tanácsosa címet kapta. Szorgalma, rátermettsége és elkötelezettsége révén 1992-től folyamatosan vezetői beosztásban dolgozik. Előbb az Igazgatási Osztály vezetője, majd 1995-től az Általános Igazgatási Főosztály főosztályvezetőjeként folytatta munkáját. Szakmai elhivatottságát bizonyítja, hogy 2010-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséget szerzett. 2011-ben szakmai főtanácsadói címmel ismerték el tevékenységét. 2014. január 1. óta főosztályvezetői rangban az Igazgatási Iroda vezetőjeként látja el feladatait. Kiemelkedő munkáját 2007-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje (Polgári Tagozat) kitüntetéssel ismerték el. Szervezeti egysége rendkívül sokrétű feladatokat lát el: többek között az országgyűlési képviselők és nemzetiségi szószólók iroda-, lakás- és szállodai elhelyezéséhez kapcsolódó ügyek intézését, a képviselői adatlapok naprakészen tartását, igazolványok kiadását, biztonságtechnikai feladatok szervezését, az elektronikus beléptetőrendszer működtetését, a Hivatal egészségügyi ellátásának megszervezését, különféle rendezvények lebonyolítását, a hivatali dolgozók gyermekeinek Mikulás ünnepének szervezését, a Lakásbizottság és a Kegyeleti Bizottság titkári feladatainak ellátását, valamint a központi postázási és postabontási teendőket. Nevéhez fűződik a jelentős hagyományokra visszatekintő, évtizedek óta sikerrel megrendezett „Gyermekkarácsony” szervezése, amelyen határon innen és túlról érkező gyermekek ezrei vehettek részt az Országházban, felejthetetlen élményekkel gazdagodva. Több évtizedes, elhivatott szakmai munkájával, kiemelkedő emberi hozzáállásával jelentős mértékben hozzájárult a Hivatal és az országgyűlési képviselők munkájának magas színvonalú támogatásához. Kollégái és felettesei egyaránt nagyra értékelik szakmai tudását, empátiáját, elkötelezettségét és kitartását. Irányítása alatt az Igazgatási Iroda munkája a képviselők és a dolgozók érdekeit szem előtt tartva, megbízhatóan és magas színvonalon működik. Szorgalma, vezetői képességei, valamint több mint 36 éven át a Hivatal szolgálatában végzett példaértékű munkája a Gazdasági és Működtetési Igazgatóság emblematikus alakjává tette.

 


Az INPP konferenciája az Országházban

A parlamenti épületek megőrzésével, helyreállításával és felújításával foglalkozó nemzetközi szervezet (International Network of Parliamentary Properties - INPP) szeptember 29. és október 2. között tartotta 2025. évi konferenciáját. Az idén Bécs és Budapest közös rendezésében zajló esemény csütörtökön az Országházban folytatódott, ahol a világ 15 országából érkezett szakemberek vitatták meg elképzeléseiket a fenntarthatósági szempontok és a 21. századi elvárások érvényesítéséről, valamint a műemlékvédelem jövőjéről, hogy miként lehet egyszerre kiszolgálni a hagyományt, a mai technikai, biztonsági és akadálymentességi követelményeket, valamint a látogatók elvárásait. 

Fotó: Sajtóiroda

Számos nyugati ország parlamentjének épülete most jutott el életciklusában oda, hogy átfogó korszerűsítésük időszerűvé vált. A bécsi parlament felújítása 2017-ben kezdődött és csaknem öt éven át tartott, Ottawában a kanadai parlament főépületén jelenleg is folynak a munkálatok, és a leromlott állapotú londoni Westminster renoválása sem halasztható már sokáig. 

Fotó: Sajtóiroda

Az INPP konferenciájának különös jelentőséget ad, hogy most folyik az Országház átfogó felújításának előkészítése. A munkákat koordináló és a konferencia házigazdájának szerepét is betöltő Steindl Imre Program Nonprofit Zrt., valamint az Országgyűlés Hivatala munkatársai így közvetlenül hasznosíthatják az megjelent építészek, műemlékesek, épületgépészek, üzemeltetési és egyéb szakemberek tapasztalatait, átvehetik a jó gyakorlatokat és tanulhatnak a máshol elkövetett hibákból. A világ parlamenti épületei ugyan eltérő korúak, építészeti stílusúak, a törvényhozás folyamata és a törvényhozók száma is különböző, de a cél közös: megőrizni és hatékonyan működtetni ezeket az épületeket úgy, hogy a következő generációk is tisztelettel és csodálattal léphessenek be e falak közé. 


Kárpát-medencei magyar közgyűjteményi szakemberek az Országházban

Két ösztöndíjprogramon, melyeket az Országgyűlés elnöke hirdetett meg korábban, összesen huszonnégy Kárpát-medencei magyar fiatal könyvtárost és muzeológust látott vendégül az Országgyűlési Könyvtár és az Országgyűlési Múzeum szeptember 15-e és 26-a között. Az ösztöndíjasok a szakmai programok mellett kötetlenebb találkozókon is részt vehetek, s ezeken átfogó képet nyerhettek a magyarországi közgyűjtemények rendszeréről, és ápolhatták a hazai és a határon túli intézményi kapcsolatokat.

A Könyvtár, ami összeköt – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése elnevezésű ösztöndíjprogramon idén tíz szakember és három delegált budapesti könyvtáros ismerhette meg az Országházat és a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság munkáját, így bepillantást nyertek az Országgyűlési Könyvtár állományába, szolgáltatásaiba, működésébe is. A program résztvevői bemutatták saját szakmai tevékenységüket, és számos fővárosi és vidéki könyvtárba ellátogatva áttekinthették a magyarországi könyvtári rendszert, elleshették a jó gyakorlatokat és szakmai kapcsolatokat építhettek.

A Múzeum határok nélkül – Kárpát-medencei fiatal magyar múzeumi szakemberek együttműködése pályázat keretében hét ösztöndíjas és négy múzeumi delegált szakember tölthetett el két hetet az Országgyűlési Múzeumban. A résztvevők megismerhették az intézmény működését, szolgáltatásait, kiállítótereit, és más intézményekbe is ellátogatva feltérképezhették a hazai múzeumi rendszert. A muzeológusok ezek mellett Országház-látogatáson, tárlatvezetésen, pedagógiai programon vettek részt, megtekintették a könyvtárat, valamint bemutathatták saját szakmai tevékenységüket, és megvitathatták gyakorlati tapasztalataikat.

E két ösztöndíjprogramra idén is Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Délvidékről és Magyarországról érkeztek a résztvevők.


Évfordulók – 35 éve tartották a rendszerváltás utáni első önkormányzati választást Magyarországon

1990. szeptember 30-án helyhatósági választásokat tartottak Magyarországon. A választások második fordulójára október 14-én került sor. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a tanácsrendszer, amelynek helyét az önkormányzati képviselőtestületek vették át.

Ekkor még a 10 ezer fő feletti lélekszámú települések esetében a polgármestereket az új képviselőtestületek választották meg, míg a 10 ezer fő alatti településeken közvetlenül lehetett szavazni a polgármesterre.

Ez hasonlóan jelentős pillanata volt a demokratikus átalakulást kívánó magyar társadalomnak, mint a fél évvel korábbi országgyűlési képviselőválasztások. Az önkormányzati rendszer kialakításával a választópolgárok közössége önállóan intézhette a legtöbb helyi közügyet. Új alapokra helyeződött a közhatalom és a helyi hatalom kapcsolata, megindult a decentralizáció. Négy évvel később, 1994. decemberében vált lehetővé először, hogy a nemzeti, etnikai kisebbségek is önkormányzatokat válasszanak kollektív jogaik érvényesítésére.

Az Országgyűlés az 57/2000-es határozatában szeptember 30-át − a helyi önkormányzati rendszer létrejöttének tizedik évfordulója tiszteletére − a Helyi Önkormányzatok Napjává nyilvánította.

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

Szavazóhelyiség Budapesten, 1990. szeptember 30.
Szavazóhelyiség Budapesten, 1990. szeptember 30.
Fotó: Szebellédy Géza / MTI

Megjelent és ingyenesen letölthető az Országház Könyvkiadó új e-könyve

Megjelent és ingyenesen letölthető az Országház Könyvkiadó új e-könyve

Megjelent és ingyenesen letölthető az Országház Könyvkiadó új e-könyve, Csák Máté és társai – Oligarchák és tartományaik a 13-14. század Magyarországán címmel.
A kötet szerzője Zsoldos Attila, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kutató professzora.

Zsoldos Attila könyve

Zsoldos Attila könyve egyszerre tudományos igényű és közérthető munka. Nem pusztán egyetlen oligarcha portréját rajzolja meg, hanem egy korszakét, amikor az ország „szétszabdalt állapotát” a „hűtlen bárók” és a királyi hatalom közötti küzdelmek formálták. A kötet méltó helyet foglal el a magyar középkorról szóló legfontosabb összefoglalások sorában, s ajánlható mindazoknak, akik szeretnék megérteni, hogyan alakult át a király és a főurak viszonya a középkori Magyarországon.

Az ingyenesen letölthető e-könyvekről bővebb információ IDE kattintva érhető el.

 

 


Évfordulók – 200 éve ült össze Pozsonyban a reformkor első országgyűlése

A Pozsonyban megtartott 1825-ös országgyűlést szokás az első reformországgyűlésként emlegetni. A diétát szeptember 11-én nyitotta meg az uralkodó, I. Ferenc. Trónbeszédében a királyné megkoronázását, az adó megajánlását, a magánszemélyek pénzviszonyainak rendezését, valamint az 1790–91-es országgyűlés által kiküldött bizottságok reformjavaslatainak elővételét szorgalmazta. A rendek az országgyűlésen határozatot hoztak az 1791-ben felállított reformbizottság munkájának folytatásáról: sikerült kompromisszumra jutni a rendi sérelmek kérdésében, és megteremtették az alapokat a – későbbi nevükön – Magyar Tudományos Akadémia és a Ludoviceum létrehozáshoz is. 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának kerületi ülésén Széchenyi István gróf egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására. Példáját más nemesek is követték: Vay Ábrahám, gróf Andrássy György és gróf Károlyi György stb. Az országgyűlés határozatot hozott a Ludovika Akadémia felállítását támogató, 1808-ban létrehozott alapítvány feltőkésítésére is, az intézmény létrejöttének helyét végül Pesten jelölték ki.

A követi tábla ülésterme Pozsonyban, metszet
A követi tábla ülésterme Pozsonyban, metszet
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.


Országházi programok a Kulturális Örökség Napjain

Országházi programok a Kulturális Örökség Napjain

Az Országház minden esztendőben megnyitja kapuit a Kulturális Örökség Napjain. Idén szeptember 20-án és 21-én tízféle különleges program várja a látogatókat.

Országházi programok a Kulturális Örökség Napjain

Az Országház Filmműhely tartalmait online filmvetítésen nézhetjük meg. A program változatos filmkínálatában minden korosztály találhat kedvére valót. A filmvetítések folyamatosan, megszakítás nélkül zajlanak a digitális térben, így a filmeket otthonról is megnézhetjük. A kínálat részeként ezen a hétvégén Az ország háza című művészettörténeti, történelmi dokumentumfilmmel is találkozhatunk. 

A rendhagyó Országház-látogatáson a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot, a képviselőházi társalgót és üléstermet járhatjuk végig. A kupolatúrán nemcsak belülről szemlélhetjük meg az épület boltozatát, hanem felmehetünk a lanternába is. Az alagsorban találkozhatunk a szellőzőfolyosókkal, jégaknákkal, keverőterekkel, fűtő- és hűtőberendezésekkel. Az Országgyűlési Könyvtár sétáján pedig megismerhetjük a bibliotéka muzeális gyűjteményét is.

A Tér-sétán a Kossuth téren zajlott fontos eseményekről, műemlékeinek történetéről hallhatunk – megannyi apró, kevéssé ismert részlettel. A gyerekek játékos, interaktív vezetésen ismerhetik meg a Kossuth teret és az épület legizgalmasabb helyiségeit. Nyitva áll az Országgyűlési Múzeum sok részletében megújult tárlata, A magyar törvényhozás ezer éve is. A Szent Korona és a koronázási ékszerek az Országházban című kiállításon pedig nemzeti ereklyéink művészettörténeti értékeit és eseménydús történetüket ismerhetjük meg. 

A helyszíni programok ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. A sétákról, programokról további információ, illetve a regisztrációs felület itt található.


Nyári pedagógus-továbbképzések az Országházban

Nyári pedagógus-továbbképzések az Országházban

Az Országgyűlés Hivatala július 21. és augusztus 15. között négy ötnapos akkreditált pedagógus-továbbképzést szervezett az Országházban. A programok célja a történeti kutatások legújabb eredményeinek ismertetése mellett olyan pedagógiai, módszertani gyakorlatok bemutatása, illetve kipróbálása volt, melyeket az általános és középiskolai történelemtanárok hatékonyan alkalmazhatnak a magyar történelem egy-egy korszakának tanítása során. A képzéseken összesen 95 pedagógus vett részt. 

A Királyok, fejedelmek és szultánok földje – Politikai és társadalmi viszonyok a három részre szakadt Magyarországon című továbbképzés a török kori Magyarország történetét vizsgálta, a köztörténeti csomópontok fókuszba helyezésével, de a mindennapi életbe való betekintésekkel. A résztvevők előadások keretében foglalkoztak az ország két, majd három részre szakadásával, az egyes országrészek berendezkedésével, az ott élők helyzetének vizsgálatával, valamint az ország újraegyesítésének lehetőségeivel. Gyakorlati foglalkozások során a pedagógusok többek között megismerkedtek a késő középkori országgyűlések működésével, felidézték az erdélyi fejedelemválasztásokat, korabeli jogeseteket dolgoztak fel, és különböző módszertani eszközökkel dolgozták fel a korszak dilemmáit. A résztvevők továbbá a Nemzeti Múzeumba látogatva betekintést nyerhettek az ottani törökkori tárgyi emlékekbe és a hozzájuk kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásokba.

Az Állam és politika a dualizmus korszakában címet viselő képzés a dualizmus időszakának kérdéseit járta körül, a boldog békeidőktől egészen a századforduló politikai válságáig. A résztvevők megismerhették e periódus törvényalkotási folyamatát, a parlamenti, képviselői szokásokat, az ellenzék és a házszabály viszonyát. Hallhattak az uralkodó és Magyarország közötti kapcsolatról, a magyar társadalom Monarchiához való viszonyulásáról, arról, hogy az elit hogyan látta Magyarország helyét a Monarchiában és a világban, illetve a világ más hatalmai milyennek ítélték a dualista államalakulatot és benne Magyarországot.  A program részeként a csoport a Néprajzi Múzeumba és a Ráth György-villában lévő Iparművészeti Múzeumba is ellátogatott, ahol az intézmények korszakhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai tevékenységébe nyertek betekintést. A pedagógusok emellett ízelítőt kaphattak az e korszakot megelevenítő múzeumpedagógiai foglalkozásokból, és szerepjáték keretében átélhették a kor több meghatározó politikai vitáját is.

A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár együttműködésével zajló Egy ellentmondásos korszak – Politikai élet a két világháború közötti Magyarországon című képzés középpontjában a vizsgált időszak politikai berendezkedése, társadalom-, gazdaság- és külpolitikai döntései álltak. A pedagógusok áttekintést kaphattak a rendszer létrejöttének körülményeiről és működéséről, majd az 1930-as évekre fókuszálva olyan eseményekkel, törvényekkel és jelenségekkel foglalkozhattak, mint a megoldatlan földkérdés, a szociális háló megteremtése, a nagy gazdasági világválság kezelésére hozott kormányzati intézkedések, a revízió, a zsidótörvények, a választójog, a háborúba lépés és az utódállamokban élő magyarság helyzete. A témában való elmélyülést a várpalotai Trianon Múzeumba tett látogatás; az Országház Filmműhely korszakhoz kapcsolódó dokumentumfilmjei és a hozzájuk készült egyéni és csoportmunkában megvalósítható feldolgozási javaslatok; az 1938-as választójogi törvény vitáját modellező szerepjáték és további, tanórákba beépíthető interaktív javaslatok segítették.

A magyar történelem 1956 és 1989 közötti időszakát a Miért így történt? – A rendszerváltozáshoz vezető út története című képzési program mutatta be, mely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára közreműködésével valósult meg. A tanárok átfogó képet kaphattak a pártállam működéséről, annak az 1956-os forradalomhoz való viszonyulásáról, a korszak gazdasági és kulturális sajátosságairól, az 1956-ot követő társadalmi ellenállás formáiról a spontán tüntetésektől a pártok létrejöttéig. A képzés betekintést nyújtott az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal tevékenységébe is. A résztvevők útmutatót kaptak az oktatás során felhasználható filmek és reklámfilmek elemzéséhez; csoportmunkában március 15-i ünnepi műsort állítottak össze, és fiktív szereplők bőrébe bújva vitatták meg a társadalom egyik legjelentősebb dilemmáját a forradalom leverését követően. A pedagógusok a rendszerváltozáshoz köthető események kiemelésével rendhagyó Országház-látogatáson vettek részt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában tett látogatás során pedig megismerkedhettek a levéltár szolgáltatásaival és az ott őrzött anyagokkal.

Egy ellentmondásos korszak – Politikai élet a két világháború közötti Magyarországon című továbbképzés
​​​​​​​Egy ellentmondásos korszak – Politikai élet a két világháború közötti Magyarországon című továbbképzés
Forrás: Országgyűlési Múzeum

 


 

 

 


Évfordulók – 110 éve hunyt el Széll Kálmán miniszterelnök

Széll Kálmán 1843. június 8-án született Gasztonyban. A dualizmus korának egyik legtehetségesebb pénzügyminisztere és miniszterelnöke volt.

1866-ban jogi diplomát szerzett. Barátságot kötött Deák Ferenccel, akinek gyámleányát, Vörösmarty Ilonát vette feleségül. 1868-tól aktívan politizált, 1911-ig megszakítás nélkül a szentgotthárdi kerület képviselője volt. 1875-től három éven keresztül a Wenckheim- és a Tisza Kálmán-kormány pénzügyminisztere volt. Első feladatának az államadósság megszüntetését tekintette, megalapította az Osztrák–Magyar Bankot, majd a Jelzálog Hitelbankot, ahol a vezérigazgatói, majd az elnöki széket foglalta el.

Széll Kálmán 1899. február 26-án lett miniszterelnök, ezzel egyidejűleg a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte. Kormányzása nyugalmat hozott a közéletbe, fontos reformokat hajtott végre, de a parlamenti obstrukció hatására 1903. június 27-én távozni kényszerült tisztségéből, és visszavonult rátóti birtokára. Ott hunyt el 1915. augusztus 16-án.

A királytól 1883-ban titkos tanácsosi címet kapott, majd az uralkodó a Lipót- és 1902-ben a Szent István-rend nagykeresztjével is kitüntette.

Széll Kálmán portréja, 1899

​​​​​​​Széll Kálmán portréja, 1899
Forrás: Vasárnapi Ujság, 46. évfolyam, 9. szám

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

 


Évfordulók – 125 éve született Pfeiffer Zoltán

125 éve született Pfeiffer Zoltán országgyűlési képviselő, kisgazda politikus, a Magyar Függetlenségi Párt alapítója.

1923-ban szerzett jogi diplomát, később bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1931-től a Független Kisgazdapárt tagja, 1936-tól pártügyésze volt. A német megszállást követően illegalitásba vonult, részt vett a Magyar Front létrehozásában. A nyilas hatalomátvétel után bekapcsolódott a katonai ellenállásba, részt vett a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának munkájában. Az Ideglenes Nemzetgyűlés tagja, majd kisgazda országgyűlési képviselő (1945–1947), a Tildy-, illetve a Nagy Ferenc-kormány igazságügyi államtitkára. Miután Kovács Béla pártelnököt a szovjetek elhurcolták, Pfeiffert lemondatták az államtitkárságról és kizárták a Kisgazdapártból. Ezt követően megalapította a Magyar Függetlenségi Pártot, amely komoly eredményt ért el az 1947-es – ún. kékcédulás – választáson (700 ezer szavazat, 49 mandátum). A kommunisták – és nyomásukra a többi koalíciós párt – a választási bíróságon megtámadták mandátumaikat, és összehangolt propaganda-hadjáratot indítottak a demokratikus értékek mellett kiálló, a kommunista előretörés ellen határozottan fellépő Pfeiffer és pártja ellen. Mentelmi jogát felfüggesztették, pártját feloszlatták. A letartóztatás elől az Egyesült Államokba menekült, itt élt emigrációban 1981-ig, haláláig.

Pfeiffer Zoltán családjával New Yorkba érkezik, 1947

​​​​​​​Pfeiffer Zoltán családjával New Yorkba érkezik, 1947
Fotó: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

 


Évfordulók – 125 éve hunyt el Szlávy József

125 éve, 1900. augusztus 8-án hunyt el Szlávy József politikus, miniszter, miniszterelnök, a képviselőház és a főrendiház elnöke.

1818. november 23-án született Győrben. A szabadságharc alatt fontos szerepe volt a hadianyaggyártás megszervezésében, ami miatt később két éven át raboskodott. A kiegyezést megelőzően összeült két országgyűlésben a Deák-párt színeiben volt képviselő, a dualista rendszer megszületése után pedig belügyi államtitkár, majd ipari és kereskedelmi miniszter volt. 1872 és 1874 között a dualista Magyarország harmadik miniszterelnöke, majd pénzügyminiszter lett. 1879-ben megválasztották a képviselőház elnökének, 1880-tól két évig a Monarchia közös pénzügyminisztereként dolgozott, ezután koronaőr és főrendiházi tag volt. A felső kamarának előbb 1885-től alelnöke, majd 1894-től elnöke lett. Ezzel ő vált az egyetlen olyan magyar politikussá, aki pályája során a törvényhozás mindkét házának élén állt. Utolsó közjogi tisztségéről 1896-ban mondott le megromlott egészségi állapota miatt. 1900. augusztus 8-án hunyt el a Bars vármegyei Zsitvaújfaluban. Végrendeletében 10 ezer koronát hagyott a Magyar Tudományos Akadémiára.

Szlávy József arcképe, 1872

​​​​​​​Szlávy József arcképe, 1872
Fotó: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

 


Kövér László: a keleti nyitás sikertörténete a kínai-magyar kapcsolatok alakulása

Kövér László: a keleti nyitás sikertörténete a kínai-magyar kapcsolatok alakulása

A házelnök, aki Csao Lö-csivel (Zhao Leji), a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnökével közösen tett sajtónyilatkozatot, úgy fogalmazott: parlamenti képviselőként eltökéltek abban, hogy támogatást nyújtsanak saját kormányaiknak a kétoldalú kapcsolatok minél bővebbé tételében és minél inkább szorosabbra fűzésében.

Fotó: Sajtóiroda

Az Országgyűlés elnöke megjegyezte, hogy a kínai vendég megtekinti a Belgrád-Budapest gyorsvasút beruházást is. Kijelentette, hogy ez a beruházás egyfajta szimbóluma annak az együttműködésnek, amely a magyar kormány által 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikája és a Hszi Csin-ping kínai elnök által meghirdetett Egy övezet, egy út politikája találkozásából fakad.

Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója és Liu Csi, a Kínai Népköztárság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának főtitkára
Fotó: Sajtóiroda

Kövér László felhívta a figyelmet, hogy Kína Magyarország számára az Európai Unión kívül az első számú kereskedelmi partner. Rámutatott, hogy 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben Kína volt a legnagyobb beruházó Magyarországon, valamint a távol-keleti ország további óriási jelentőségű beruházásokat is meghirdetett, a BYD például Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását fogja végrehajtani.

MTI


Új kötetek az Országház Könyvkiadótól

Négy új kötettel jelentkezett az Országház Könyvkiadó a 96. Ünnepi Könyvhétre. A más-más sorozatba tartozó könyvekről már könyvkiadónk honlapján is tájékozódhatnak. Újonnan indult könyvsorozatunkat, Nagyjainkról-t tíz-tizenkét éveseknek szánjuk. Első kötete Hunyadi János életét mutatja be.

Olvasóink emellett a Szent Koronáról, az Országház műkincseiről, valamint Wlassics Gyula báróról is többet megtudhatnak új kiadványainkból.

​​​​


Megújította együttműködési megállapodását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Országgyűlés Hivatala

Megújította és immár harmadik alkalommal bővítette 2013 óta tartó együttműködési megállapodását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Országgyűlés Hivatala. Az együttműködésnek köszönhetően 12 év alatt több ezer diák fordult meg az Országházban különböző programokon, képzéseken, szakmai gyakorlatokon. Most az akkreditált pedagógiai programok módszertanának, tapasztalatainak átadásával bővült a szakmai együttműködés, mely egyebek mellett arra is lehetőséget teremt, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói elmélyítsék a parlamentarizmussal kapcsolatos ismereteiket.

Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója

Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója
Fotó: Országgyűlés Hivatala, Sajtóiroda

 


Múzeumok Éjszakája az Országgyűlési Múzeumban

Az Országgyűlési Múzeum idén is különleges programokkal várja látogatóit június 21-én, a Múzeumok Éjszakáján. Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából vendégeink korabeli öltözékekben fotózkodhatnak, és könyvjutalmat is nyerhetnek Budapest-történeti kvízünkön. Rendhagyó tárlatvezetés tárja elénk továbbá Jókai Mór életútját, Cieger András pedig az írófejedelem politikai karrierjéről tart előadást.

E programok mellett Tér-Zene koncert is lesz: az Országház főbejárata előtt Pitti Katalin és Berkes János ad opera- és operettestet.

 


Évfordulók – 125 éve fogadták el Markup Béla oroszlánszobrainak tervét

Az Országház Kossuth Lajos téri főbejáratát őrző bronz oroszlánpár modelltervei közül a Végrehajtó Bizottság Markup Béla szobrászét választotta ki 1900. június 16-án. A művésszel október 1-én kötöttek szerződést a mintázásra, majd 1901. július 15-én a Schlick gyárat bízták meg az öntési munkákkal.

1902 nyarára helyére került a két szobor. A fiatal szobrász ezen alkotásaival alapozta meg hírnevét: emberalakjai mellett a későbbiekben számos állatszobrot is készített középületekre, így például a Széchenyi fürdő homlokzatára 1913-ban.

Az Országház északi bronzoroszlánja 1944 nyarán elpusztult vagy eltűnt. Helyére az eredeti mintájára, mégis egyéni művészi felfogásban készített új szobrot a hasonlóan kiváló szobrász, Somogyi József.

Oroszlánszobor az Országház főbejárata előtt

Oroszlánszobor az Országház főbejárata előtt
Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum

​​​​​​Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

 


Évfordulók – 100 éve született Darvas Iván

100 éve, 1925. június 14-én született Bején Darvas Iván kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Gyermekkorát Prágában töltötte, ahol apja újságíróként dolgozott. Orosz származású édesanyjától oroszul, az iskolában pedig németül is megtanult. 1939-ben költözött Magyarországra, itt érettségizett 1943-ban.

1946-ban a Művész Színházhoz szerződött, 1949–56 között pedig a Madách Színházban játszott, de karrierjét valójában az 1954-ben forgatott film, a Liliomfi indította el. 1957 és 1959 között az 1956-os forradalmi tevékenysége miatt börtönben ült, szabadulása után segédmunkásként kellett dolgoznia. 1963-tól játszhatott újra a Miskolci Nemzeti, illetve a József Attila Színházban. Ezután a Vígszínházban, a Művész Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban is fellépett. Hosszú pályafutása alatt számtalan játékfilmben, tévéfilmben nyújtott kimagasló alakítást.

A rendszerváltáskor ismét politikai szerepet vállalt, 1990 és 1994 között a Szabad Demokraták Szövetségének színeiben volt országgyűlési képviselő. 2007. június 3-án hunyt el Budapesten.

​​​​​​Darvas Iván (SZDSZ) az Országgyűlés alakuló ülésén, 1990. május 2-án

​​​​​​Darvas Iván (SZDSZ) az Országgyűlés alakuló ülésén, 1990. május 2-án
Fotó: Országgyűlési Múzeum / Fotóarchívum

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

 


Idén szeptemberben is ösztöndíjprogramok az Országházban

Az Országgyűlés elnöke idén is meghirdette a „Könyvtár, ami összeköt” és a „Múzeum Határok Nélkül” című ösztöndíjprogramokat. E két felhívásra várjuk könyvtári és múzeumi szakemberek jelentkezését szerte a Kárpát-medencéből 2025. július 31-ig. Az ösztöndíj keretében 2025. szeptember 14. és 28. között tíz könyvtáros és hét múzeumi szakember tölthet el két hetet az Országházban.

A győztes pályázóknak lehetőségük lesz megismerni az Országgyűlési Könyvtár és az Országgyűlési Múzeum működését, feladatait, továbbá részt vehetnek a gyakorlati munkavégzésben, és bemutathatják saját szakmai tevékenységüket is. Az ösztöndíjprogramok célja, hogy elősegítse és támogassa a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok és múzeumi szakemberek közös munkavégzését, tapasztalatcseréjét és szakmai együttműködését.

A programra Magyarországon kívül Horvátországból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából lehet pályázni.

Az Országgyűlési Könyvtár pályázati kiírását innen tudják letölteni.

Az Országgyűlési Múzeum pályázata itt érhető el.

Szeretettel várjuk ifjú kollégáink jelentkezését!

A Könyvtár, ami összeköt és a Múzeum Határok Nélkül ösztöndíjprogram résztvevői, 2024

A Könyvtár, ami összeköt és a Múzeum Határok Nélkül ösztöndíjprogram résztvevői, 2024
Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum

 


Együtt Határok Nélkül – A kamera értünk forog!

Együtt Határok Nélkül – A kamera értünk forog!

Az Országgyűlés Hivatala idén harmadik alkalommal rendezte meg az Együtt Határok Nélkül című vetélkedőjét a Kárpát-medence középiskolás diákjai számára. A résztvevők a vetélkedő előtti napon már találkoztak egymással az Országházban. A játékos ismerkedést a Kamarás Iván színművésszel történő beszélgetés tette még emlékezetesebbé.

Együtt Határok Nélkül vetélkedő az Országházban, 2025. június 6-7-én.



A szombati versenyen a diákoknak 3–5 fős csapatokba szerveződve kellett ügyességi és ismeretszerző feladatokat megoldaniuk. Valamennyi résztvevő értékes díjakban részesült, az első három helyezett pedig az idei év társszervezője, a Nemzeti Filmintézet jóvoltából olyan különleges filmes élményekkel gazdagodhat, mint egy igazi filmforgatás megtekintése, egy filmstúdió exkluzív bejárása vagy egy filmpremieren való részvétel.

Együtt Határok Nélkül vetélkedő az Országházban, 2025. június 6-7-én.

Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum, fotóarchívum