A honvédség egy feldíszített 40 tonnás járművel szállítja a fát a Kossuth térre. Az elindulástól követhető az útja a www.orszagkaracsonyfaja.hu oldalon.
Az Országház hivatalos @hungarianparliament Instagram oldalán folyamatosan beszámolunk a fa érkezéséről, felállításáról és díszítéséről.

Várhatóan vasárnap 19 órától Ibrány – Nyíregyháza – Nyírtelek – M3 – M35 – 4 – M4 - M0 - M1/M7 autópálya közös bevezető szakasza – XI. Budaörsi út – BAH csomópont – XII. Alkotás u. – I. Krisztina krt. – Széll Kálmán tér – II. Margit krt. – Bem József u. – Tölgyfa u. – 4-es 6-os villamos mindkét irányú forgalmának megállításával, a gépjármű forgalom lezárásával Margit híd – 2-es villamos mindkét irányú forgalmának kizárásával Jászai Mari tér – V. Balassi Bálint u. – Kossuth Lajos tér útvonalon okozhat forgalmi korlátozást a fenyőfa érkezése.

Az Ország Karácsonyfája teljes díszben 2025. november 30-tól csodálható meg. Az ünnepi fényeket advent első vasárnapjának délutánján karácsonyi énekek kíséretében kapcsoljuk fel.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a szállítás időpontja az időjárás miatt változhat, ez esetben az új időpontról tájékoztatást adunk.

Hagyományainkhoz híven, idén is kiválasztottuk a Kossuth téren felállítandó Ország Karácsonyfáját. 
Az esztendő során folyamatosan érkeztek a felajánlások az Országgyűlés Hivatalához az ország minden tájáról. A 31 fenyőfából 18 volt megfelelően magas ahhoz, hogy a helyszínen is megvizsgáljuk, sőt a tavalyi válogatásból is több versenyben maradt.

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik jelentkezésükkel segítségünkre voltak az Ország Karácsonyfájának kiválasztásában!

Az elbírálás a megfelelő magasság - hozzávetőleg 20 méter, vagy nagyobb -, az arányos forma és a kellően dús lombozat alapján történt. Ezt követően figyelembe kellett venni a biztonságos megközelíthetőséget, az elektromos vezetékek helyzetét, az emelődaru és a szállítójármű helyigényét, valamint azt is, hogy hogyan viseli el az óriási fenyőfa a kivágás, emelés, rögzítés viszontagságait. A szállítási útvonalak mérlegelését követően született meg a döntés.

Az Ország Karácsonyfája 2025-ben Ibrány város legnagyobb fenyőfája, egy csaknem 23 m magas ezüstfenyő lesz.
A család - amely szeretné megőrizni névtelenségét - az unokák javaslatára, tavaly Szentesete határozta el, hogy az udvarukban negyven év alatt kiterebélyesedett fenyőfát felajánlják az Országgyűlés Hivatalának. Nagy örömmel és büszkeséggel töltötte el Őket, hogy az évtizedekkel ezelőtt még földlabdásan elültetett ezüstfenyőjük az Ország Karácsonyfájaként fogja ékesíteni az ünnepi fényekbe öltöztetett fővárosi Kossuth teret, advent első vasárnapjától vízkeresztig. Elmondásuk szerint az előző években mindig megcsodálták az Országház előtt felállított karácsonyfát, ami az idén különös büszkeséggel fogja eltölteni mindannyiukat.

Felvétel a kiválasztott fáról az Országház Instagram oldalán.

 

 

 

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Országház (@hungarianparliament) által megosztott bejegyzés

A fa kivágásának és szállításának időpontjáról a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Sajtóiroda

2025. november 18.

Kéthly Anna születésnapja alkalmából november 17-én megemlékezést tartottak a képviselőnő bronzszobránál a Széchenyi rakparton. Az eseményt a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezte, és a debreceni Ady Endre Gimnázium tanulói vettek részt rajta.

A szobornál Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke mondott beszédet. Az Országgyűlés elnökének koszorúját Juhász Zoltán, az Országgyűlési Múzeum vezetője helyezte el. Földváryné Kiss Réka elnökasszony és Papp Viktor, a gimnázium történelem szakos tanára is koszorúval tisztelgett a szobornál.

Ezután Petrás Éva, a NEB Hivatalának tudományos kutatója tartott elődadást Kéthly Annáról a diákoknak, akik végül megtekinthették a Hősnők című dramatizált dokumentumfilmet is, mely a magyar országgyűlés első két női képviselőjének, a szociáldemokrata Kéthly Annának és a legitimista Slachta Margitnak drámai történetét mutatja be.

November 11-én átadták az Országgyűlési Könyvtár szakmai támogatásáért járó Nagy Miklós-díjat, amelyet az Országgyűlés elnöke alapított meg a könyvtár fennállásának 150. évfordulóján 2018-ban. Az elismerést azóta minden év novemberében egy-egy arra érdemesült veheti át, aki magas színvonalú szakmai munkájával kiemelkedően segíti a könyvtár tevékenységét, gyűjteményének építését vagy szakmai projektjeit.

Az idei díjazott Biczó Krisztina, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Bánffy Miklós Szakkönyvtárának vezetője volt.

A rendezvényen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke mondott beszédet. A kitüntetés átadása az Országgyűlési Könyvtár megalapításának napjához, november 6-hoz kapcsolódik. A díj névadója az Országgyűlési Könyvtár egykori igazgatója, Nagy Miklós, aki 1921 és 1940 között sokat tett a gyűjtemény és a tudományos tájékoztatás magas színvonaláért. 1922-ben előkészítette a kötelespéldány-törvényjavaslatot, melyet az ő megfogalmazásában terjesztett a parlament elé Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter.

150 éve, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kuno, a két világháború közötti Magyarország kiemelkedő politikusa Klebelsberg Kuno (1875–1932) 1917-től Kolozsvár, 1920-tól Sopron, 1922-től pedig Komárom országgyűlési képviselője. 1921–1922-ben belügyminiszter, 1922 és 1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter.

Utóbbi tevékenységét korszakos jelentőségű oktatási reformok fémjelzik, melyeknek eredményeképp néhány év alatt több ezer vidéki iskola épült, visszaszorítva ezzel az analfabetizmust és fellendítve a kulturális életet. Minisztersége idején megreformálták a polgári iskolát és leányközépiskolát, felállították a bécsi, berlini és római magyar intézeteket. Törvénnyel biztosította a Magyar Tudományos Akadémia politikai függetlenségét, létrehozta a több közgyűjteményt tömörítő Magyar Nemzeti Gyűjteményegyetemet, népkönyvtárakat létesített, valamint nagyobb vidéki városokban nagyívű egyetemi építkezéseket indított, miközben szorosan követte a magyar tudomány fiatal tehetségeinek pályáját és segítette előrejutásukat. A Magyar Történelmi Társulat és több társadalmi és tudományos egyesület elnöke is volt. Politikusi erényeit, szakmai elkötelezettségét és óriási munkabírását egyértelmű elismerés övezte, hirtelen halála az egész közéletet megrázta.

2025. november 14. és 16. között tartják a 24. Győri Könyvszalont a Győri Nemzeti Színház épületében, melyen idén először az Országház Könyvkiadó is részt vesz.

A könyvvásár programsorozatának részeként Horváth Bence és Pelyach István, a kiadó szerkesztői mutatják be a Nagyjainkról sorozat első két darabját, a Hunyadi Jánost és a Szent Margitot, valamint a készülő Hunyadi Mátyás kötetet november 14-én 11 órától. A könyvekből Török András, a győri Révai Miklós Gimnázium diákja olvas fel részleteket. Standuknál természetesen a kiadó más kötetei is kaphatóak lesznek a könyvvásár teljes időtartama alatt.

200 éve, 1825. november 3-án Széchenyi István gróf a pozsonyi országgyűlés kerületi ülésén birtokai egyéves jövedelmét ajánlotta egy tudós társaság megalapítására.

Aznap a kerületi ülés vitájában szóba kerültek a nemzeti kultúra és az anyanyelv ügye iránt közönnyel viseltető mágnások. A hallgatóság soraiban helyet foglaló ifjú gróf birtokai egyéves jövedelmét ajánlotta fel egy tudós társaság megalapítására. Széchenyi példáját számos vagyonos ember követte, 1827-re mintegy 250 ezer forint gyűlt össze Teleki József gróf pedig családja 30 000 kötetes értékes könyvtárát engedte át, megalapozva ezzel az akadémia könyvtárát. 1826-ban az országgyűlés megtárgyalta a „Plánuma a felállítandó Magyar Tudós Társaságnak” című irományt. Az 1827. évi XI. törvénycikk arról rendelkezett, „Hogy a magyar tudós társaság vagy akadémia, az önkéntes és szabad adományok útján létesítendő alapból, Pest szabad királyi városban, mint állandó székhelyén, a lehető legrövidebb idő alatt minél előbb fölállíttassék”. Az alapítás századik évfordulóján a Nemzetgyűlés törvénybe iktatta Széchenyi István gróf emlékét (1925: XLV. törvény).

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke megkoszorúzta Tisza István egykori képviselőházi elnök, majd miniszterelnök és Návay Lajos volt képviselőházi elnök közös emléktábláját Tisza István halálának 107. évfordulóján az Országházban 2025. október 31-én.

Tisza Kálmán miniszterelnöki kinevezésének 150. évfordulóján „Homokszemre homokszemet, téglára téglát” címmel emlékkonferenciát tartottak október 29-én az Országház főrendiházi üléstermében. A tanácskozás a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány társszervezésében valósult meg.

Az emlékülést Szakály Sándor egyetemi tanár, a VERITAS főigazgatója nyitotta meg. A konferencia fővédnöke az Országgyűlés elnöke, Kövér László volt, akinek köszöntőjét Bellavics István közgyűjteményi és közművelődési igazgató tolmácsolta.

A levezető elnök szerepét Ujváry Gábor, a VERITAS főigazgató-helyettese, valamint Kozári Monika, a Magyar Tudományos Akadémia nyugalmazott főosztályvezetője és Kárbin Ákos, a VERITAS tudományos főmunkatársa töltötte be.

A konferencia előadói voltak: Anka László, a VERITAS tudományos főmunkatársa, Császtvay Tünde, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Irodalomtudományi Kutatóintézet osztályvezetője, Csorba László, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, Hermann Róbert, a VERITAS intézetvezetője, Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának sajtóreferense, Kincses Katalin Mária és Kovács Kálmán, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársai, valamint Stipta István, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára és Szigeti István, a Miniszterelnökség kormány-főtanácsosa.

A kommunisták soha nem akartak jóban lenni a magyar emberekkel, ahogy a nyilaskeresztesek sem, sőt általában a kifelé kacsintó hazai politikusaink és politikai erőink egyike sem - mondta Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese a Kossuth téri sortűz áldozatairól tartott szombati megemlékezésen, a Kossuth téri emlékhelyen.

Hozzáfűzte: ezeket a politikusokat a nagy eszmék megvalósításában és a világmegváltó törekvéseik útjában általában csak zavarták a magyar emberek.

Október 25-ében sűrűsödik össze az, amit a mi kommunistáink gondoltak és gondolnak rólunk: egy jól átlátható, szimbolikus térre összegyülekező vagy éppen összetömörített, békés emberek lemészárlása. "Olyan embereké, akik ugyan békések, nincsenek felfegyverezve, de világosan tudják, hogy mit akarnak és mit nem akarnak" - emelte ki Máthé Áron. Hozzátette: tudták, hogy nem akarnak idegen megszállás alatt élni.

"Magyar történelmünkben számos tragikus eseményre emlékezhetünk. (...) Október 25-ére azonban azért kell emlékezni, mert világosan megmutatja a különbséget, hogy ki hol állt a 20. század második felének magyar történelmében" - hangsúlyozta.

A Kossuth téren 1956. október 25-én eldördült sortűzben meggyilkolt és megsebesített áldozatokról emlékezve koszorút helyezett el az emlékhelyen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Sömjéni László Géza, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.

2025. október 25.

MTI / Fotó: Sajtóiroda

2025. október 15. és 17. között első ízben rendezte meg az Országgyűlés Hivatala a Ne csak nézd, használd is! – Filmek helye és szerepe az oktatásban című akkreditált pedagógus-továbbképzését.

A képzésnek ezúttal a Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont adott helyet Sátoraljaújhelyen. Az általános és középiskolai pedagógusok külföldi és magyar játékfilmeket tekinthettek meg e három nap során, és szakértőkkel, filmes alkotókkal beszélgethettek róluk. Az Országgyűlési Múzeum munkatársai feldolgozási javaslatokkal készültek, amelyeket a pedagógusok ki is próbálhattak, valamint útmutatót kaptak ahhoz, hogy miként illeszthetik e filmeket tanóráikba. A program a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közreműködésével valósult meg.

150 éve, 1875. október 20-án Tisza Kálmán lett Magyarország miniszterelnöke, aki 1890. március 13-ig töltötte be ezt a posztot. 1875-ben az addig kormányzó, Deák Ferenc vezette Deák-párt és a Tisza Kálmán vezette Balközép Párt fúziójából létrejött a Szabadelvű Párt.

A párt az 1875-ös választások abszolút nyerteseként előbb Wenckheim Béla vezetésével alakított kormányt, majd annak lemondása után az addigi pártelnök és belügyminiszter, Tisza Kálmán alakította meg saját kormányát. Borosjenői Tisza Kálmán (1830. december 16. – 1902. március 23.), előbb a Képviselőház alelnöke, később a Wenckheim-kormány belügyminisztere volt. Miniszterelnökként felváltva látta el a belügyminiszteri, a pénzügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri posztot is. Kormányfői ideje alatt Magyarország addig soha nem látott fejlődésnek indult, ekkor került sor többek közt a vármegyerendezésre, Bosznia és Hercegovina okkupációjára, valamint a Csemegi-kódex elfogadására és bevezetésére. Elkészült a Magyar Állami Operaház, valamint megindulhatott az Országház építése is. Folyamatosan csökkenő tekintélye, az 1889. évi véderő-törvényjavaslat, valamint az állampolgársági törvény népszerűtlensége 1890-ben Tisza Kálmán lemondásához vezetett.

Az 1883 májusa és 1885 októbere között dolgozta ki Steindl Imre munkatársaival az Országház véglegesnek szánt tervét. Ez alapján indulhatott meg az építkezés, bár e tervet a későbbbiekben többször módosították. Az építőmunkát az alapgödör kiásása kellett, hogy megelőzze, amely az épület mérete és a Duna közelség miatt igen nagy kihívás volt. E munka 1887 júniusáig tartott, és ekkor foghattak az alapok betonozásához, hogy aztán másfél évtized alatt, 1902-re elkészülhessen az Országház épülete.

Fotóarchívum: Az Országház építésének kezdeti munkálatai 1887-ben

Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak október 10-én az első népképviseleti országgyűlés 1849-ben kivégzett öt tagjának tiszteletére. Az eseményt az Országgyűlés Hivatala szervezte a Szemere Bertalan Általános Iskola közreműködésével.

Elsőként Pelyach István történész mondott beszédet a mártírhalált halt politikusok emléktáblájánál. Ezt követően Fleisz János, a Nagyváradi Egyetem nyugalmazott tanára, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Partium régióért felelős alelnöke méltatta Szacsvay Imrének, a képviselőház jegyzőjének Nagyváradon és a Partiumban mindmáig töretlenül élő emlékezetét. Majd leszármazottja, Szacsvay László színművész, a Nemzet Színésze adott elő részletet Szacsvay Imre 1849. január 13-i nagy hatású beszédéből. A tábla felett védnökséget vállaló Szemere Bertalan Általános Iskola diákjai rövid műsorral járultak hozzá a méltó megemlékezéshez.

A rendezvényen az Országgyűlés elnökének koszorúját Juhász Zoltán, az Országgyűlési Múzeum főosztályvezetője helyezte el, a Szemere Bertalan Általános Iskola nevében pedig Arapovics Miklós igazgató koszorúzott. A Hagyományőrző Budai 2-ik Honvédzászlóalj díszőrséggel rótta le kegyeletét a mártírok előtt.

Az 1848–49-es szabadságharc bukása után rengetegen raboskodtak a katonai létesítményként szolgáló pesti Újépületben. Az erőd mellett végeztek ki öt jeles politikust: gróf Batthyány Lajost, báró Perényi Zsigmondot, Szacsvay Imrét, Csány Lászlót és Jeszenák Jánost. Az egykori Újépület északkeleti sarkának helyén, a mai Szabadság tér közelében emelt emléktábla 2019. október 7. óta őrzi az Országgyűlés mártírjainak emlékét.

Magyarországon bor és demokrácia egyfajta sorsközösségben léteznek - mondta az Országgyűlés elnöke kedden Az Országház Bora 2025 verseny díjátadó ünnepségén a Parlamentben. Kövér László felidézte, kilenc évvel ezelőtt azzal a szándékkal indítottuk útjára Az Országház Bora versenyt, hogy méltó módon ismerjék el mindazok áldozatos munkáját, akik minden nap tesznek a magyar borért.

Légli Ottó, Az Országház Bora zsűrijének elnöke elmondta, a borokat szakértő zsűri értékelte és rangsorolta anonim módon, hat bizottságban .

A bormustrára idén 84 borászat nevezett 18 magyarországi és 2 határon túli borvidékről, összesen 194 tétellel.

Az olaszrizling kategória győztese a dél-balatoni Bujdosó Pincészet 2023-as Hegybor 270 tétele lett, a furmintok versenyét a tokaji Dereszla Pincészet 2022-es Furmint Selectionje nyerte, az egyéb fehérbor kategóriában pedig a Balaton-felvidéki Dobosi Borbirtok 2023-as Bio Juhfarkja végzett az első helyen.

A kékfrankosok közül a villányi Bock Pince 2021-es Kékfrankos Selectionjét ítélte a legjobbnak a zsűri, a bikavér kategória nyertese a Vesztergombi Pince 2021-es Szekszárdi Bikavérje lett, míg a kadarkák közül ezúttal a szekszárdi Takler Borbirtok 2024-es Örökség Kadarkája szerzett első helyet.

Lelovits Tamás Pincészetének 2022-es Villányi Cabernet Franc-ja bizonyult a cabernet franc kategória idei legjobbjának, a tokaji aszú kategória aranyérmese az Erzsébet Pince 2017-es 6 puttonyos Tokaji Aszúja lett, a pezsgők között pedig a Dereszla Pincészet 2020-as Tokaji Vintage Brut tétele végzett az élen.

Kövér László teljes beszédét itt olvashatják!

MTI / Fotó: Sajtóiroda

Az Országház 123 évvel ezelőtti ünnepélyes átadásának évfordulójához kapcsolódóan az Országgyűlés elnöke adta át a Návay Lajosról, a Ház egykori elnökéről, alelnökéről és a Hajnik Károlyról a reformkori országgyűlések gyorsírójáról, a gyorsiroda hajdani vezetőjéről elnevezett díjakat, ezzel is elismerve az Országgyűlési Hivatal kilenc munkatársának kiemelkedő teljesítményét, példaadó munkáját, helytállását.

Hajnik Károly díjban részesült:

Javellák Katalin az Informatikai Ügyfélszolgálati Osztály munkatársa.
	1992. március közepe óta a többszöri átszervezésen átesett Informatikai Osztály dolgozója. A kezdetektől az informatikai ügyfélszolgálat munkatársaként tevékenykedik. Csaknem 10 éve látja el a Helpdesk rendszerrel kapcsolatos alkalmazásgazdai feladatokat. Ő menedzseli és tartja naprakész állapotban a felhasználói igényeket és hibabejelentéseket, illetve ezek megválaszolását. Aktívan közreműködik a felhasználók informatikai támogatásában, a hibák elhárításában és a problémák megoldásában. Nyitott az új rendszerek bevezetésére és a hivatali elvárásoknak megfelelően aktívan részt vesz azok integrálásában. Munkája során tanúsított segítőkész hozzáállásával, jó kommunikációs készségével a hivatal különböző szervezeteiben dolgozó kollégákkal is kiváló kapcsolatot alakított ki. Hivatalunknál töltött, több, mint 3 évtizedes pályafutása alatt munkáját mindvégig önállóan, pontosan, felelősségtudattal végezte és végzi. Kimagasló szorgalma és precíz munkavégzése példaként szolgál a közvetlen munkatársai számára.
Polyák-Baráth Orsolya a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság projekt koordinátora
	2015. október 6. óta dolgozik a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságon. Pályafutását a Közönségszolgálati Iroda tárlatfelügyelőjeként kezdte, de pár hónap múlva már az Országgyűlési Múzeum főosztályvezetőjének titkárságát vezette. 2018. január 1-jétől az igazgató személyi asszisztenseként folytatta munkáját, majd a GYED-ről visszatérve, 2021. február 1-jén került a Szakmai Támogató és Adminisztrációs Osztályra, mint az igazgatóság oktatási és képzési felelőse. A Látogatószolgálati Iroda egyik legelső munkatársaként vállalta azokat a nehézségeket, amelyeket a muzeális terek őrzése és bemutatása jelentett. Szervezőképessége már ekkor megmutatkozott, hiszen önszorgalomból csapattá kovácsolta munkatársait, és rendszeresen találkozott velük munkaidő után, hogy közösséggé formálódjanak. Amikor a GYED-ről visszatért, olyan feladatot kapott, amelynek nem volt előzménye: a nagyon sokrétű oktatási és tudásátadási képzéssorozatot magában foglaló Karafiáth Jenő Program már nemcsak a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságon belül, hanem az Országgyűlés Hivatalában is kezd közismertté válni. A díjazottnak a program kiépítésében és az igazgatóságon belüli bevezetésében személyiségének elfogadottságával oroszlánrésze volt és van. A program sikerét mi sem mutatja jobban, hogy vele együttműködve bizonyos részeit átvette az Országgyűlési Őrség, és ezen alapszik a Hivatal próbaidősök számára elkészített oktatási anyaga is. Sokrétű és hatékony munkája mellett díjazottunk elvégezte az e feladathoz szükséges képzést is, így diplomát szerzett Emberi Erőforrások szakirányból. Példája jól mutatja, hogy egy nehéz és eleinte periférikus munkakörből miképp lehet sikeres szakmai karriert felépíteni. Példaértékű munkájával nemcsak vezetőit segíti, hanem az igazgatóság szervezeti integrációját is. Támogatja fiatal munkatársainkat beilleszkedésükben és szakmai pályájuk kibontakoztatásában.
Várkonyi Fruzsina a Gazdasági Főosztály titkárságvezetője
	2010-i évi belépését követően előbb a Könyvtárban szakkönyvtárkezelőként, majd kommunikációs asszisztensként dolgozott, és közben közgazdász diplomát szerzett következő kollégánk. A főiskola elvégzését követően a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságon kulturális programok, kiállítások, konferenciák könyvbemutatók szervezésében és lebonyolításában vett részt. 2016 decemberétől a Gazdasági és Működtetési Igazgatóság csapatát erősíti. Kezdetben szervezetfejlesztési szakreferensként részt vett a Hivatal integrált kockázatkezelési tevékenységében, a belső szabályozók kidolgozásában, hatályosításában, közzétételében. Precíz munkavégzése és lelkiismeretessége alkalmassá tette a gazdasági főosztályvezető munkájának közvetlen támogatására. Felelőssége a mai napig kiterjed a főosztály adminisztratív feladatainak zökkenőmentes ellátására, a belső és külső partnerek kommunikációjának koordinálására, találkozók, értekezletek megszervezésére, dokumentumok kezelésére. Munkáját mindig odafigyeléssel, lelkiismeretesen, magas színvonalon, a határidők pontos betartásával látja el. A napi feladatok során felmerülő problémákat együttműködésre törekedve, gyorsan és hatékonyan igyekszik megoldani. Közvetlen, derűs személyisége, töretlen lelkesedése, gyors és hatékony problémamegoldó képessége megkönnyíti a főosztály feladatainak gyors és hatékony végrehajtását.
Kékes-Szabó György az Asztalos és kárpitos műhely művezető-helyettese
	Több, mint 14 éve asztalos szakmunkásként kezdte hivatali munkáját. Gyorsan beilleszkedett a csapatba és hozzáállása, szorgalma következtében csakhamar minden szakterületen remek munkatárs vált belőle. Meglátásaival és őszinteségével hatékonyan segítette munkatársainak és vezetőinek munkáját, ezért 2016 februárja óta már az asztalos műhely művezető helyettese. Felelős, de mégis könnyed stílusával jól irányítja a hozzá beosztott kollégákat. Mind épületasztalos, mind pedig a műbútorasztalos munkák terén otthon érzi magát. A mindennapi kisebb-nagyobb karbantartások, átalakítások mellett leglátványosabb tevékenysége az Országházban található szerkezeteken és bútorokon végzett javítási munkák, ahol igazi mesterhez méltóan az eredetivel megegyező minőség garantált a részéről. Munkakörnyezetének rendjére és megjelenésére is nagy gondot fordít. A felmerülő problémák megoldását önálló javaslatokkal, ötletekkel segíti. Mindennapi tevékenységét kezdettől fogva nagy munkabírással, precizitással, környezete elismerésével végzi. Barátságos, segítőkész személyisége nagyban megkönnyíti a társműhelyekkel közös feladatok gyors, hatékony elvégzését. Szakmai hozzáértése, szorgalmas és lelkiismeretes hozzáállása egyaránt példaértékű.
Laban János a Bizottsági Főosztály főmunkatársa
	1989. június 6-án csatlakozott az akkor kialakított hivatali szervezeten belül létrehozott Főtitkársághoz. Gyakorlatilag az első pillanattól kezdve a Honvédelmi Bizottság munkájának segítése volt a fő feladata, és ő lett a munkatársa a több évtizedes "szünet" után megalakított első vizsgálóbizottságnak, a Honvédelmi vizsgálóbizottságnak, amelyet egy, a hadsereg vezetőinek visszaéléseiről szóló könyv (Bokor Imre: Kiskirályok mundérban), valamint az azzal kapcsolatos interpelláció hívott életre. 1990 óta folyamatosan, megszakítás nélkül ő látja el a mindenkori honvédelmi bizottság melletti bizottsági munkatársi feladatokat. Neve már mind a házon belül, mind a kormányzati berkekben összeforrt a Honvédelmi Bizottsággal. Munkáját a bizottság korábbi elnökei pártállástól függetlenül elismerték, és a bizottság tagjaival együtt támaszkodtak szaktudására, tapasztalatára. A bizottsági feladatai mellett a Bizottsági Főosztály mindenkori vezetésének munkáját is támogatta, és főtanácsadóként, főosztályvezető-helyettesként, bizottsági főmunkatársként is részt vett a Főtitkárság, majd később a Törvényhozási Igazgatóság legnagyobb főosztálya vezetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. A bizottsági kollégák mellett a Hivatal más szervezeti egységei, valamint a bizottság feladatköre által érintett minisztériumok, szakmai szervezetek munkatársaival is kiváló szakmai és emberi kapcsolatokat ápol; egy segítőkész és közkedvelt tagja Hivatalunk közösségének.
Mihályfi-Tóth Gábor Alex a Kiállítás-szervezési Csoport csoportvezetője
	2017 óta gazdagítja munkájával az Országgyűlési Múzeum tevékenységét. Pályáját muzeológusként kezdte, majd a Kiállításszervezési Csoport vezetőjeként bizonyította kiemelkedő szorgalmát, szakértelmét és elhivatottságát. 2022 óta szakmai vezetőként irányítja A magyar törvényhozás ezer éve című állandó kiállítás folyamatos megújítását és fejlesztését. Kurátori és szervezői munkája során magabiztosan hoz döntéseket egymástól távol eső szakterületeken is: a műtárgyak gondos kiválasztásától, a filmek készítésén át, a legkorszerűbb technikai megoldások alkalmazásáig. Sokoldalú tudásával és tapasztalatával meghatározó szerepet játszik mind az állandó, mind az időszaki kiállítások létrehozásában. Számos sikeres tárlat fűződik nevéhez, köztük a Tisza István életét bemutató időszaki kiállítás, amely Debrecenben jelenleg is látogatható. Munkatársaival olyan távoli városokban is méltó módon mutatta be az Országház páratlan kultúrkincseit, mint Isztambul és Ankara. Kiemelt figyelmet fordít folyamatos szakmai fejlődésére, tanácsaival támogatja a gyűjteményi munkát, előadásokat tart hivatali munkatársaknak, valamint külső szakembereknek is. Kurátori tárlatvezetései tartalmasak és lebilincselőek. Aktívan részt vesz a közös gondolkodást igénylő szakmai folyamatokban, legyen szó jövőbeli kiállításokról vagy a múzeum hosszú távú stratégiájáról. Szakmai elhivatottsága, nyitottsága és elkötelezettsége példaértékű. Kollégái empatikus, segítőkész, határozott és megbízható munkatársként tekintenek rá.
Nagy Szabolcs Zsombor Szerver- és Hálózatüzemeltetési Osztály hálózat és tűzfal rendszeradminisztrátora
	Több, mint 20 éve került az akkori Informatikai Főosztályhoz számítógéphálózat üzemeltetőként. 2015-től az Információs Rendszer Üzemeltetési Főosztályon hálózati és tűzfal rendszeradminisztrátori feladatokat lát el. A klasszikus hálózati üzemeltetés mellett a Hivatal informatikai biztonsági rendszereinek fejlődésével az IT tűzfal- és védelmi rendszerek felügyelete is a felelősségi körébe került. Több kiemelt projektben vállalt meghatározó szerepet: 2014-ben közreműködött az IT-hálózat rekonstrukciójában, 2015-ben a külső és belső tűzfalak, valamint a behatolás-megelőző rendszer bevezetésében is az egyik kulcsszereplő volt, amelynek elismeréseként 2017-től szakmai tanácsadói címet kapott. A legutóbbi nagy projektek közül 2024-ben az informatikai vezetékes és vezeték nélküli hálózat megújításában, a belső tűzfalrendszer korszerűsítésében, valamint a mesterséges intelligencia-alapú védelmi rendszer bevezetésében szerzett vitathatatlan érdemeket. Munkaköréből fakadóan a munkaidő leteltével sem ér véget számára a feladatellátás, rendszeresen vállal túlórát, és az elkerülhetetlen üzemszünetek minimalizálása érdekében. Munkáját alaposság és precizitás jellemzi, megfontolt, szakmailag megalapozott álláspontja mellett következetesen kiáll.
György Bálint a Sajtóiroda helyettes vezetője
	2005 óta dolgozik az Országgyűlés Hivatalánál. Ezalatt a 20 esztendő alatt a Sajtóiroda oszlopos tagjává vált. Napi feladatai közé tartozik a plenáris és bizottsági ülések sajtó-előkészítése, a hazai és a külföldi sajtó tájékoztatása az országgyűlés munkájáról valamint az Országházban megrendezett nyilvános eseményekről. Koordinálja az újságírók Országházba és az Országgyűlés Irodaházába történő beléptetését, segíti az épületen belüli tevékenységüket, és ha kell, erélyesen felhívja a figyelmüket a sajtótudósítás rendjének a betartására. 2012 óta a sajtófőnök helyetteseként megbízhatóan és lelkiismeretesen látja el a rábízott feladatokat. Munkáját legjobb tudása szerint és körültekintően végzi. Munkakapcsolata mind a Sajtóiroda mind a társszervek munkatársaival és vezetőivel empatikus, gördülékeny, a gyors megoldást igénylő problémákat gyakran munkaidőn túl is maradéktalanul megoldja. Hozzáállásával és teherbírásával nagymértékben hozzájárul a Sajtóiroda kis létszámú csapatának sikeres munkájához. A Külügyi Igazgatósággal együttműködve kiváló munkát végzett az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége parlamenti programjainak előkészítésében és végrehajtásában.
Návay Lajos díjban részesült: Dr. Imréné Horovitz Krisztina az Igazgatási Iroda főosztályvezetője
	A díjazott 1989 nyara óta a Hivatal munkatársa. Pályafutását igazgatásszervező diplomával főelőadóként kezdte, majd főmunkatársi beosztásban folytatta. Teljesítményét már korán elismerték: 1991-ben az Országgyűlés Hivatalának tanácsosa címet kapta. Szorgalma, rátermettsége és elkötelezettsége révén 1992-től folyamatosan vezetői beosztásban dolgozik. Előbb az Igazgatási Osztály vezetője, majd 1995-től az Általános Igazgatási Főosztály főosztályvezetőjeként folytatta munkáját. Szakmai elhivatottságát bizonyítja, hogy 2010-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséget szerzett. 2011-ben szakmai főtanácsadói címmel ismerték el tevékenységét. 2014. január 1. óta főosztályvezetői rangban az Igazgatási Iroda vezetőjeként látja el feladatait. Kiemelkedő munkáját 2007-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje (Polgári Tagozat) kitüntetéssel ismerték el. Szervezeti egysége rendkívül sokrétű feladatokat lát el: többek között az országgyűlési képviselők és nemzetiségi szószólók iroda-, lakás- és szállodai elhelyezéséhez kapcsolódó ügyek intézését, a képviselői adatlapok naprakészen tartását, igazolványok kiadását, biztonságtechnikai feladatok szervezését, az elektronikus beléptetőrendszer működtetését, a Hivatal egészségügyi ellátásának megszervezését, különféle rendezvények lebonyolítását, a hivatali dolgozók gyermekeinek Mikulás ünnepének szervezését, a Lakásbizottság és a Kegyeleti Bizottság titkári feladatainak ellátását, valamint a központi postázási és postabontási teendőket. Nevéhez fűződik a jelentős hagyományokra visszatekintő, évtizedek óta sikerrel megrendezett „Gyermekkarácsony” szervezése, amelyen határon innen és túlról érkező gyermekek ezrei vehettek részt az Országházban, felejthetetlen élményekkel gazdagodva. Több évtizedes, elhivatott szakmai munkájával, kiemelkedő emberi hozzáállásával jelentős mértékben hozzájárult a Hivatal és az országgyűlési képviselők munkájának magas színvonalú támogatásához. Kollégái és felettesei egyaránt nagyra értékelik szakmai tudását, empátiáját, elkötelezettségét és kitartását. Irányítása alatt az Igazgatási Iroda munkája a képviselők és a dolgozók érdekeit szem előtt tartva, megbízhatóan és magas színvonalon működik. Szorgalma, vezetői képességei, valamint több mint 36 éven át a Hivatal szolgálatában végzett példaértékű munkája a Gazdasági és Működtetési Igazgatóság emblematikus alakjává tette.

A parlamenti épületek megőrzésével, helyreállításával és felújításával foglalkozó nemzetközi szervezet (International Network of Parliamentary Properties - INPP) szeptember 29. és október 2. között tartotta 2025. évi konferenciáját. Az idén Bécs és Budapest közös rendezésében zajló esemény csütörtökön az Országházban folytatódott, ahol a világ 15 országából érkezett szakemberek vitatták meg elképzeléseiket a fenntarthatósági szempontok és a 21. századi elvárások érvényesítéséről, valamint a műemlékvédelem jövőjéről, hogy miként lehet egyszerre kiszolgálni a hagyományt, a mai technikai, biztonsági és akadálymentességi követelményeket, valamint a látogatók elvárásait. 

Számos nyugati ország parlamentjének épülete most jutott el életciklusában oda, hogy átfogó korszerűsítésük időszerűvé vált. A bécsi parlament felújítása 2017-ben kezdődött és csaknem öt éven át tartott, Ottawában a kanadai parlament főépületén jelenleg is folynak a munkálatok, és a leromlott állapotú londoni Westminster renoválása sem halasztható már sokáig. 

Az INPP konferenciájának különös jelentőséget ad, hogy most folyik az Országház átfogó felújításának előkészítése. A munkákat koordináló és a konferencia házigazdájának szerepét is betöltő Steindl Imre Program Nonprofit Zrt., valamint az Országgyűlés Hivatala munkatársai így közvetlenül hasznosíthatják az megjelent építészek, műemlékesek, épületgépészek, üzemeltetési és egyéb szakemberek tapasztalatait, átvehetik a jó gyakorlatokat és tanulhatnak a máshol elkövetett hibákból. A világ parlamenti épületei ugyan eltérő korúak, építészeti stílusúak, a törvényhozás folyamata és a törvényhozók száma is különböző, de a cél közös: megőrizni és hatékonyan működtetni ezeket az épületeket úgy, hogy a következő generációk is tisztelettel és csodálattal léphessenek be e falak közé. 

Két ösztöndíjprogramon, melyeket az Országgyűlés elnöke hirdetett meg korábban, összesen huszonnégy Kárpát-medencei magyar fiatal könyvtárost és muzeológust látott vendégül az Országgyűlési Könyvtár és az Országgyűlési Múzeum szeptember 15-e és 26-a között. Az ösztöndíjasok a szakmai programok mellett kötetlenebb találkozókon is részt vehetek, s ezeken átfogó képet nyerhettek a magyarországi közgyűjtemények rendszeréről, és ápolhatták a hazai és a határon túli intézményi kapcsolatokat.

A Könyvtár, ami összeköt – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése elnevezésű ösztöndíjprogramon idén tíz szakember és három delegált budapesti könyvtáros ismerhette meg az Országházat és a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság munkáját, így bepillantást nyertek az Országgyűlési Könyvtár állományába, szolgáltatásaiba, működésébe is. A program résztvevői bemutatták saját szakmai tevékenységüket, és számos fővárosi és vidéki könyvtárba ellátogatva áttekinthették a magyarországi könyvtári rendszert, elleshették a jó gyakorlatokat és szakmai kapcsolatokat építhettek.

A Múzeum határok nélkül – Kárpát-medencei fiatal magyar múzeumi szakemberek együttműködése pályázat keretében hét ösztöndíjas és négy múzeumi delegált szakember tölthetett el két hetet az Országgyűlési Múzeumban. A résztvevők megismerhették az intézmény működését, szolgáltatásait, kiállítótereit, és más intézményekbe is ellátogatva feltérképezhették a hazai múzeumi rendszert. A muzeológusok ezek mellett Országház-látogatáson, tárlatvezetésen, pedagógiai programon vettek részt, megtekintették a könyvtárat, valamint bemutathatták saját szakmai tevékenységüket, és megvitathatták gyakorlati tapasztalataikat.

E két ösztöndíjprogramra idén is Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Délvidékről és Magyarországról érkeztek a résztvevők.

1990. szeptember 30-án helyhatósági választásokat tartottak Magyarországon. A választások második fordulójára október 14-én került sor. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a tanácsrendszer, amelynek helyét az önkormányzati képviselőtestületek vették át.

Ekkor még a 10 ezer fő feletti lélekszámú települések esetében a polgármestereket az új képviselőtestületek választották meg, míg a 10 ezer fő alatti településeken közvetlenül lehetett szavazni a polgármesterre.

Ez hasonlóan jelentős pillanata volt a demokratikus átalakulást kívánó magyar társadalomnak, mint a fél évvel korábbi országgyűlési képviselőválasztások. Az önkormányzati rendszer kialakításával a választópolgárok közössége önállóan intézhette a legtöbb helyi közügyet. Új alapokra helyeződött a közhatalom és a helyi hatalom kapcsolata, megindult a decentralizáció. Négy évvel később, 1994. decemberében vált lehetővé először, hogy a nemzeti, etnikai kisebbségek is önkormányzatokat válasszanak kollektív jogaik érvényesítésére.

Az Országgyűlés az 57/2000-es határozatában szeptember 30-át − a helyi önkormányzati rendszer létrejöttének tizedik évfordulója tiszteletére − a Helyi Önkormányzatok Napjává nyilvánította.

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

A Pozsonyban megtartott 1825-ös országgyűlést szokás az első reformországgyűlésként emlegetni. A diétát szeptember 11-én nyitotta meg az uralkodó, I. Ferenc. Trónbeszédében a királyné megkoronázását, az adó megajánlását, a magánszemélyek pénzviszonyainak rendezését, valamint az 1790–91-es országgyűlés által kiküldött bizottságok reformjavaslatainak elővételét szorgalmazta. A rendek az országgyűlésen határozatot hoztak az 1791-ben felállított reformbizottság munkájának folytatásáról: sikerült kompromisszumra jutni a rendi sérelmek kérdésében, és megteremtették az alapokat a – későbbi nevükön – Magyar Tudományos Akadémia és a Ludoviceum létrehozáshoz is. 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának kerületi ülésén Széchenyi István gróf egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására. Példáját más nemesek is követték: Vay Ábrahám, gróf Andrássy György és gróf Károlyi György stb. Az országgyűlés határozatot hozott a Ludovika Akadémia felállítását támogató, 1808-ban létrehozott alapítvány feltőkésítésére is, az intézmény létrejöttének helyét végül Pesten jelölték ki.

A követi tábla ülésterme Pozsonyban, metszet
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.