Évfordulók – 125 éve alakult meg Széll Kálmán kormánya

1899. február 26-án alakult meg a kiegyezés utáni dualista Magyarország tizedik kabinetje Széll Kálmán vezetésével. Kormányprogramját a „törvény, jog és igazság” jelmondat igyekezett összefoglalni. A Széll-kormány a számos problémával terhelt időszak után, az újoncjavaslat miatt kitört obstrukció következtében 1903. június 27-én távozott a hatalomból.

Széll Kálmán, aki korábban a Tisza Kálmán-kormány első pénzügyminisztere volt, nehéz körülmények között vette át a Magyar Királyság miniszterelnöki posztját. Tisza Kálmán véderőreform-javaslata belülről, az ellenzéki obstrukció és az utcai tüntetések pedig kívülről gyengítették kabinetjét. Az obstrukciót az ellenzékkel kötött paktummal igyekezett semlegesíteni. Az akadályok elhárultával új házszabályt vezetett be, így sikerült elfogadtatni az obstrukció miatt elakadt törvényjavaslatokat. Saját elképzelései szerint keresztülvitte a gazdasági kiegyezés egyoldalú ideiglenes meghosszabbítását 1907-ig, illetve a közös bankügy ideiglenes meghosszabbítását 1910-ig. Ezek után az 1901-es választásokat kicsivel több mint kétharmados többséggel nyerte pártja, a kormányzó Szabadelvű Párt. Ekkor azonban a kormánynak újabb gazdasági válsággal kellett szembenéznie. 1902-ben sikerült megkötni a kiegyezés értelmében tízévente kötelezően megújítandó gazdasági kiegyezést, mely az ellenzék körében az obstrukció újrakezdését vonta maga után. Mikor Széll megpróbálta (osztrák kérésre) a hadsereg létszámának növelését elérni, újból magasra csaptak az indulatok, aminek eredményeként nem sikerült elfogadtatni az 1903. évi költségvetést. Május 1-jén be is állt a költségvetésen kívüli állapot, így június 27-iki hatállyal Széll Kálmán benyújtotta lemondását.

Széll Kálmán portréja, mely az Országház róla elnevezett termében található. Az alkotó Benczúr Gyula
​​​​​​Széll Kálmán portréja, mely az Országház róla elnevezett termében található. Az alkotó Benczúr Gyula

Forrás: Országgyűlési Múzeum

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

 


Az Országgyűlés megemlékezése a kommunizmus áldozatainak emléknapján

Az Országgyűlés megemlékezése a kommunizmus áldozatainak emléknapján

Fotó: Sajtóiroda

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján arra a hetvenhét esztendővel ezelőtti napra emlékezünk, amikor a hazánkat megszálló szovjet hatóságok mentelmi jogának felfüggesztése nélkül letartóztatták, elhurcolták, majd a Szovjetunióban letöltendő 25 évnyi kényszermunkára ítélték Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Ezt a napot az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozatával a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította. 

Fotó: Sajtóiroda

Az Országgyűlés a Nemzeti Emlékezet Bizottságával és Rákóczi Szövetséggel közösen, több száz Kárpát-medencei középiskolás részvételével emlékezett meg a kommunista diktatúrák áldozatairól a Nemzeti Vértanúk Emlékművénél. Beszédet mondott Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. 
A Nemzeti Vértanúk Emlékművénél koszorút helyezett el Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Sömjéni László Géza, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke.

Fotó: Sajtóiroda

Ezt követően a résztvevők a Kisgazda Polgári Egyesület képviselőivel együtt megkoszorúzták Kovács Béla szobrát.

Fotó: Sajtóiroda


Évfordulók – 130 évvel ezelőtt adta át Munkácsy Mihály a Honfoglalás című festményét, amely jelenleg az Országházban található

Munkácsy Mihály 1890-ben kapott felkérést az Árpád honfoglalása című kép megfestésére, melyet az Országházban terveztek elhelyezni. Mivel az épület a festmény elkészülésekor még épülőfélben volt, a kép a Magyar Nemzeti Múzeum akkor főrendiházként funkcionáló dísztermébe került. A festő 1894. február 24-én adta át a képet.

A monumentális alkotás a magyar történelem egyik ünnepélyes pillanatát, a magyarok Kárpát-medencébe való bejövetelét örökíti meg. A fehér lovon érkező Árpád vezér a honfoglaló magyarok társaságában fogadja a hódoló szláv küldöttséget.

Az eredeti elképzelés szerint a festmény az Országház képviselőházi ülésteremébe került volna. Steindl Imre azonban a kép túlzott méreteire, illetve stílusproblémákra hivatkozva többször is kifejtette, hogy a festmény nem illik az Országház belső díszítéséhez.  Az Építészeti Tanács végül 1900. február 7-én úgy határozott, hogy a festmény nemcsak az ülésteremben nem helyezhető el, hanem az Országházban sem. Az alkotás 1905-ben a Nemzeti Múzeumból az újonnan épülő Szépművészeti Múzeumba került.

Az 1920-as években merült fel az ötlet, hogy a képet az eredeti helyén, az Országházban állítsák fel. A festményt 1926-ban helyezték el a főemeleti képviselőházi helyiségek egyikében, melyet 1956-ot követően Munkácsy-teremként kezdtek el emlegetni a források.

Az alkotás 13,5 méter hosszúságával és 4,5 méter szélességével az Országház legmonumentálisabb olajfestménye.

Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének átvétele az Országház építkezése Végrehajtó Bizottságának ülésén a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében
Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének átvétele az Országház építkezése Végrehajtó Bizottságának ülésén a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében

Forrás: Fortepan/Buzinkay Géza

A Munkácsy-terem ide kattintva tekinthető meg virtuális formában. A festő e grandiózus művét mutatja be a Munkácsy Mihály és az Országház című kötet.

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

 


Együtt Határok Nélkül – Egy csapatban játszunk! – 2024. június 1.

Az Országgyűlés Hivatala idén is várja a középiskolás diákokat szerte a Kárpát-medencéből az Együtt Határok Nélkül című vetélkedőjére, melynek mottója idén: Egy csapatban játszunk! 2024 a párizsi olimpia éve, a vetélkedő témája idén ezért a világszinten is élenjáró magyar sporthoz kapcsolódik.

A 3–5 fős csapatoknak ügyességi és ismeretszerző feladatokat kell majd megoldaniuk a versenyen, a nyertesek pedig a Magyar Olimpiai Bizottság jóvoltából különleges sportélménnyel gazdagodhatnak.
A vetélkedő időpontja: 2024. június 1., szombat.
A jelentkezés határideje: 2024. április 19., péntek.

Bővebb információ és a jelentkezési felület ide kattintva érhető el.
A vetélkedő védnökei: Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.

Az Együtt Határok Nélkül videó indexképe
​​​​​​Forrás: Országgyűlési Múzeum

 


Évfordulók – 140 éve készültek el az Országház módosított tervei

1884. február 24-én mutatta be Steindl Imre az Országos Bizottságának az Országház módosított terveit, melyeken az egy évvel korábban beadott pályázati anyagához képest néhány fontos változtatás látható.

Az 1884. február 12-én aláírt terveken megfigyelhető, hogy – az Országházat 72 méterrel északabbra tervezve – az Alkotmány utca tengelyébe került az épület középtengelye, hosszát a pályázati tervhez képest 25 méterrel rövidebbre, 260 méterre csökkentették, főlépcsőházi szárnya viszont hangsúlyosabb mértékben nyúlt előre. Az épület egy szinttel – a ma is számos irodának helyet adó félemelettel – magasabb lett.

A külsőt érintő látványos módosítás volt a tornyok magas és hegyes sisakokkal való kialakítása. Az eredeti elképzeléssel szemben az építész a felső rakpartra helyezte át a dunai homlokzatot, szabad közlekedést biztosítva az alsó rakparton. A későbbi tervmódosítások során megváltoztatott jellemzők közül kiemelendő, hogy az 1884-es terveken még a Duna íves vonalát követve meg volt törve az épület hossztengelye, illetve a kupoladob felső peremén háromszögű oromzatok sorakoztak.

A végső tervváltozatok 1888 májusára készültek el. Steindl Imre tervei az öt év alatt sok változtatáson estek át, de a lényegi alapok, a tömegkialakítás, az elrendezés és a homlokzat az első, pályázatra benyújtott változatot tükrözik.

Az Országház Duna felőli homlokzatának középrésze a pályázati terven (1883), a módosított terven (1884) és napjainkban
Az Országház Duna felőli homlokzatának középrésze a pályázati terven (1883), a módosított terven (1884) és napjainkban

Forrás: Országgyűlés Hivatala, Műszaki Terv- és Irattár, Tervtár; Bencze-Kovács György, Országgyűlési Múzeum
​​​​​​​

A tervpályázatra érkezett munkákról, Steindl Imre nyertes tervéről és annak módosításairól a Tervpályázatok és az Országház című videó, illetve Az Országház építése és művészete című kötet is áttekintést ad.

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

 


Zenés őrségváltás az Országház előtt

Zenés őrségváltás az Országház előtt

Az Országgyűlési Őrség és az „All Star” skót duda zenekar közös zenés őrségváltást mutatott be az Országház előtt, Robert Burns születésnapjának tiszteletére. A világhírű skót költő születésnapjának 265. évfordulójára érkező skót duda zenekar tagjait Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte az Országházban.

Immár hagyomány, hogy a Magyar-Skót Társaság minden évben megemlékezik Budapesten Robert Burns születésnapjáról, és ez alkalomból jótékonysági estet szerveznek, amelynek teljes bevételét magyarországi gyermekegészségügyi célokra fordítják. A zenekar tagjai több, rangos skót együttest képviselnek, tagjai között vannak a tizenötszörös világbajnok Shott and Dykehead Caledonia Pipebank dudásai és dobosai, egyikük négyszeres egyéni világbajnok pergődob kategóriában.

Sajtóiroda


 

 


Játékos paragrafusok – Új forráselemző játéksorozat

Játékos paragrafusokAz Országgyűlési Múzeum új online, interaktív játéksorozatot indított Játékos paragrafusok címmel. A sorozat célja, hogy szórakoztató formában segítsen a diákoknak megismerkedni a több évszázados magyar alkotmányfejlődés legfontosabb törvényeivel.






  Kép forrása: Országgyűlési Múzeum


AranybullaA kiválasztott törvények legfontosabb paragrafusainak értelmezéséhez rövid magyarázatok és játékos feladatok nyújtanak segítséget. Elsőként az 1222-ben kiadott Aranybullát dolgozhatják fel ily módon az érdeklődők. A megjelenített tartalom szűrők segítségével igazítható a diákok igényeihez.





  
​​​​​​​  Kép forrása: Országgyűlési Múzeum


Kötet az Országgyűlési Múzeum múltjáról és jelenéről

Az Országgyűlési Múzeum címmel jelent meg az Országház Könyvkiadó Országházi séták sorozatának tizenhetedik kötete. Feitl Írisz történész sok-sok illusztrációval kísért szövegéből megismerhetjük a múzeum megteremtésének közvetlen előzményeit, működését 1929-es megnyitásától 1949-ben bekövetkezett tényleges felszámolásáig. Képet kaphatunk továbbá az intézmény 2014-es újjászervezéséről, programjairól, mindennapjairól.

Az Országgyűlési Múzeum története egyedülálló a magyar közgyűjtemények sorában. Az 1923-ban megalapított, majd a látogatók előtt az Országházban 1929-ben megnyílt múzeum a harmincas és a negyvenes években élte virágkorát: az ország egyik legkedveltebb múzeumává vált. Célja az volt, hogy párttekintet nélkül összegyűjtse és bemutassa a magyar politikai közélet kiemelkedő alakjainak ereklyéit, továbbá hogy ismertesse az országgyűlések emlékezetes eseményeit. Fejlődésének a háború, majd az ország szovjetizálása vetett véget átmenetileg 1949-ben.

Hogyan alakult ki a két világháború között a múzeum gyűjtőköre, s milyen kiállításokkal igyekezett megfelelni célkitűzéseinek? Milyen politikai környezetben folyt lassú elsorvasztása és felszámolása 1945 és 1949 között? Újjászervezését követően miként bővült a múzeum gyűjtőköre, s milyen tudományos, tudományszervező és kutatási tevékenységet folytat napjainkban? Sok egyéb mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk e könyvből.

A kötetbe itt tud belelapozni.

Kötet az Országgyűlési Múzeum múltjáról és jelenéről
 


Évfordulók – 30 éve került vissza az újraalkotott rézvitéz az Országház északi tornyára

1993. január 11-én helyezték vissza az Országház Duna-parti oldalán, a restaurált északi torony tetejére a villámhárítóként is szolgáló négy rézvitéz szobor egyikének másolatát. A mintegy négy méter magas lovagszobrot többórás munkával emelték a hetvenméteres magasságban lévő helyére, a korábbi tartószerkezetre.

A II. világháborúban megsérült szobrot a Százados úti művésztelep négy művésze, Sajó Ákos ötvösművész és Mihály Gábor, Seress János, Szórádi Zsigmond szobrász alkotta újra.

Rézvitéz szobrok az Országház négy kiemelt pontján találhatók: kettő az északi és déli oromzaton, kettő pedig a két dunai kőtorony tetején. A középkori páncélba öltöztetett lovagok az oldalsó, vagyis az oromzatokon „pihenő-”, míg a két dunai kőtorony tetején „vigyázzállásban” állnak őrt. Lándzsájuk végében egy platinahegy található, amely villámhárítóként is funkcionál. A bejáratok feletti szoboralakok hozzávetőleg egy méterrel alacsonyabbak, mint a kőtornyokon lévő 3,70 méter magas figurák.

A rézvitéz alakja az Országház Könyvkiadó több gyerekkönyvének szereplőjeként is feltűnik: Szél hozta rézvitéz, Tettre kész rézvitéz, Országházi tekergő.

Az épületen egykor álló lovagszobrok egyike megtekinthető Az Országház története című kiállításon, virtuálisan is.

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

Helyére kerül az Országház északi tornyának dísze, a rézvitéz, 1994. január 11.
​​​​​​​Helyére kerül az Országház északi tornyának dísze, a rézvitéz, 1994. január 11.
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

 

 


Évfordulók – 50 éve hunyt el Slachta Margit

Évfordulók – 50 éve hunyt el Slachta Margit

1974. január 6-án hunyt el Zadjeli Slachta Margit Borbála szerzetesnő, a Szociális Testvérek Társaságának megalapítója, keresztény feminista politikus, az első magyar női országgyűlési képviselő. Az elvei melletti bátor kiállása miatt szállóigévé vált róla az a Parragi György országgyűlési képviselőhöz, újságíróhoz kötött megjegyzés, hogy „ő az egyetlen férfi a Nemzetgyűlésben”.

Slachta Margit magyar katolikus szerzetesnő az elsők között lépett be a Farkas Edith által alapított Szociális Missziótársulatba. 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) elfogadta a párt hivatalos jelöltjének, 1920. március 25-én a főváros I. kerületében nemzetgyűlési képviselővé választották, így ő lett az első női képviselő Magyarország történetében. Mandátuma lejártával inkább nőmozgalmával foglalkozott, 1923-ban néhány társával megalapította a Szociális Testvérek Társaságát. 1940-ben beadványt írt a munkaszolgálatosok érdekében, tiltakozott a deportálás ellen, keresztény értékrendű világnézeti kurzusokat szervezve igyekezett ellensúlyozni a hitleri propagandát. A vészkorszak idején a Testvérek több rendházban is bújtattak üldözötteket. 1945-ben, pártonkívüli jelöltként, ismét nemzetgyűlési képviselő lett. A Keresztény Női Tábort az 1947-es országgyűlési választásra azonos néven szervezte önálló politikai párttá, amelynek első és egyetlen elnöke lett. Utolsó felszólalását 1948. június 16-án tartotta az egyházi iskolák államosítása ellen. 

Letartóztatástól tartva június 22-én éjjel Ausztriába menekült, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Az emigrációban is aktív maradt, megpróbált segíteni az 56-os menekülteknek is. 1974-ben a Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában hunyt el, Buffalóban. 2021. október 26-án exhumálták földi maradványait, majd 2021. december 7-én Budapesten, a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben ünnepélyesen újratemették.

Slachta Margit, az első magyar képviselőnő a budapesti I. választókerületben átveszi mandátumát
Slachta Margit, az első magyar képviselőnő a budapesti I. választókerületben átveszi mandátumát

Forrás: Vasárnapi Ujság, reprodukció

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.


30 éve történt – 1993. december 21-én az Országgyűlés kormányfővé választotta Boross Pétert

Az Országgyűlés 1993. december 21-én miniszterelnökké választotta Boross Pétert, aki Antall József december 12-én bekövetkezett halála után az ország ügyvezető miniszterelnöke volt. A kormányfői tisztséget 1994. július 15-ig, az 1994-es országgyűlési választások után megalakuló új kormány hivatalba lépéséig látta el. Boross Péter miniszterelnök és kormánya december 21-én tett esküt az Országházban.

Az MTI hírarchívum alapján

Eskütétel az Országházban, 1993. december 21.
Eskütétel az Országházban, 1993. december 21.
Forrás: MTI/Kovács Attila

A 30 éve történt sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.


Évfordulók – 10 éve adták át az Országház megújult homlokzatát

2013. december 20-án adták át az Országház megújult homlokzatát. A Steindl Imre Program keretében folyó felújítási munkálatok során 35.000 darab kő megfaragására és kicserélésére került sor. A közel 6500 köbméter kőanyag a Komárom-Esztergom vármegyei Süttőn található bánya kemény mészkövéből került ki. A helyszíni munkákon naponta átlagosan 40-50 fő dolgozott, s ez létszám az utolsó években közel duplájára emelkedett.

A Ház építésekor ugyan nagy gondot fektettek a felhasznált kövek minőségére, azonban a gyors megmunkálás érdekében az Országház homlokzatának sok elemét félkemény és puha mészkőből faragták, ezért mállásuk az átadás után hamar megindult. Már 1924-ben meg kellett kezdeni a kőtagozatok cseréjét. 1944–1945-ben az épületet háborús kár érte, amelyet pár év alatt, ha ideiglenesen is, de kijavítottak. Az 1970-es évek elején elkezdődött a teljes kőcserés helyreállítás több évtizedre tervezett programja. A dunai oldal 2009 szeptemberére készült el teljes egészében, ami látványos eredménnyel járt, hiszen kisebb megszakításokkal ekkor már két évtizede takarta valahol állványzat az épület fő nézetét. Az északi véghomlokzat, azaz a volt főrendiházi szárny Margit híd felé néző oldala előtt 2009 decemberében kezdték el ácsolni a nehézállványzatot, és a munkálatokat itt 2012 tavaszán fejezték be.

A Kossuth Lajos tér rekonstrukciójával, azaz a Steindl Imre Programmal összefüggésben a hátralévő szakaszok felújítása lényegesen felgyorsult. A teljes kőcserével még érintett déli homlokzatot 2012 tavaszától 2013 végéig sikerült felújítani, miközben a város felőli teljes felületet is beállványozták. Teljes kőcserére itt nem volt szükség, mivel a legrosszabb állapotú részeket az 1960-as és 1970-es években kicserélték. Így 2013 karácsonyára az utolsó állványszakaszt is elbonthatták, és évtizedek óta először minden irányból korlátozás nélkül lehetett megcsodálni a törvényhozás palotáját.

Az Országház tíz különböző méretű, téglaburkolatos homlokzattal kialakított belső udvara közül nyolc felújítása a 2010-es évekig megtörtént. A XV-ös udvar a 2014 nyarára kiépült Látogatóközpont kivitelezését megelőzően újult meg. A III-as udvar rekonstrukciójára 2015 folyamán került sor.

A Steindl Imre Program részeként 2020-ban az Országház homlokzatát díszítő címergaléria megújítását is elvégezték.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgatója az Országház külső felújításának befejezése alkalmából rendezett ünnepségen, 2013. december 20.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgatója az Országház külső felújításának befejezése alkalmából rendezett ünnepségen, 2013. december 20.
Forrás: MTI/Beliczay László

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.


30 éve történt – 1993. december 20. A magyar–EK-szerződés elfogadása

1993. december 20-án az Országgyűlés elfogadta a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló megállapodás kihirdetését célzó 1994. évi I. törvényt. A megállapodás, miután már az Európai Közösségek valamennyi tagállama ratifikálta, 1994. február 1-jén lépett életbe.

Az MTI hírarchívum alapján

Magyar és európai zászló, 2012
Magyar és európai zászló, 2012
Forrás: MTI/Róka László

A 30 éve történt sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

 


Évfordulók – 125 éve tartották meg az országházi kazánház elhelyezésére szolgáló bérház bokrétaünnepét

Steindl Imre nem tudott elképzelni füstölgő kéményt az Országházon, ezért a fűtésre szolgáló központi kazánházat az épülettől mintegy 150 méterre, a mai Balassi Bálint utcában, egy bérház udvarán helyezte el. A bérház bokrétaünnepét 1898. december 17-én tartották meg, vagyis az építkezés ekkor érte el a főpárkány szintjét. Ezután kezdődhetett meg a belső kialakítás és a fűtéshez szükséges berendezések felállítása.

A gépházat a bérház takarásában állították fel, a pincékben pedig a fűtéshez szükséges szénraktárak kaptak helyet. Az épület emellett a tisztviselők és hivatalszolgák elhelyezésére is szolgált. Utcai homlokzatának architektúrája az Országházéhoz hasonló, de kő helyett téglaburkolattal, így építészeti értelemben a legközelebbi rokonai a Ház belső udvari homlokzatai. A sárga színű téglahomlokzatot faragott kőelemek és színes Zsolnay kerámiabetétek élénkítik.

Steindl az Országház fűtésének kialakításakor Európa egyik első gőz alapú távfűtési rendszerét hozta létre: a kazánházat egy 150 méter hosszú, téglából falazott, boltíves közműalagút köti össze az Országházzal, ebben futnak azok a csövek, amelyek a gőzt szállítják a kazánoktól a Parlament pincéjében elhelyezett elosztókba.

Az országházi bér- és gépház részben megőrizte a régi funkcióját, de jelentős részét idővel az Országgyűlési Őrség foglalta el, továbbá itt működött a Független Rendészeti Panasztestület irodája, valamint az Országház központi postai levélelosztója is.

A Steindl Imre Program keretében 2017 és 2019 között sor került az épület teljes rekonstrukciójára, amelynek során lebontották az utólag ráépített ötödik emeletet, helyreállították az eredeti tetőformát, az oromzatokat és az eltávolított homlokzati díszítőelemek is visszakerültek a helyükre. A felújított épület legfelső emeletén kapott helyet a házelnök rezidenciája, többi része továbbra is az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgál. Az irodaházat 2019-ben Tisza Lajosról nevezték el, aki az Országház építését irányította.

A Tisza Lajos Irodaház a rekonstrukciós munkák után, 2017
A Tisza Lajos Irodaház a rekonstrukciós munkák után, 2017
Forrás: Országgyűlési Múzeum

A Kossuth tér épületeit részletesebben A Nemzet Főtere – A Kossuth tér története című kötet mutatja be.

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.


Gyermekkarácsony az Országházban

Gyermekkarácsony az Országházban

Az Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat idén újra közösen szervezte meg az „Országházi Gyermekkarácsonyt”, melyre 800 hátrányos helyzetű, nehéz anyagi körülmények között élő általános iskolás gyermeket hívott meg Magyarországról és a határon túlról.

Fotó: Sajtóiroda

40 magyarországi településről, valamint Székelyföldről, Csángóföldről, a Vajdaságból, Kárpátaljáról, Nagyváradról és a Partiumból, összesen 10 határon túli településről érkeztek gyerekek. Utazásuk, szállásuk és étkezésük költségét a szervezők állták.

Az ünnepség házigazdája Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya volt, aki az Országház kulcsát átadva, egy napra átengedte a gyermekeknek a Ház termeit.

Fotó: Sajtóiroda

A 800 gyermeket népszerű művészek, előadók karácsonyi műsora szórakoztatta. Az ötórás program összesen nyolc helyszínen zajlott.

A parlamenti főlépcső színpadán fellépett Keresztes Ildikó, Vastag Csaba, Vastag Tamás énekesek, Gubik Petra énekes-színésznő, valamint a Gypo Circus és Szirota Jennifer formáció.

Fotó: Sajtóiroda

Kaszás Géza színművész Wass Albert Karácsonyi mese című írását mondta el.
Nagy sikert aratott Youhuu, az Atlétikai VB jókedvű racka juh kabalafigurájának megjelenése, akit Schmidt Ádám, sportért felelős államtitkár szólított a színpadra.

Fotó: Sajtóiroda

A Delegációs teremben a kis vendégek interaktív zenei foglalkozáson vehettek részta Magyar Zene Háza közreműködésével.
A gyerekek fújhattak óriásbuborékot, hajtogathattak vicces lufi-figurákat, kézműveskedhettek, mézeskalácsot készíthettek, az arcfestők pedig szebbnél-szebb maszkokat varázsoltak rájuk. A Felsőház termében gólyalábasok, vándormuzsikusok szórakoztatták a gyerekeket.
Videóüzenetben köszöntötte a gyerekeket Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató, és átadták Karikó Katalin Nobel-díjas kutató karácsonyi jókívánságait is.

Fotó: Sajtóiroda

A Gobelin teremben az Országgyűlési Őrség tartott látványos bemutatót, a Vadászteremben pedig a Kulturált Közlekedésért Alapítvány közlekedési játékait lehetett kipróbálni.
A meghívottaknak bemutatták az Országház nevezetességeit is.

Fotó: Sajtóiroda

A gyerekek több neves sportolóval is találkozhattak: Márton Anita világ- és Európa-bajnok, olimpiai bronzérmes súlylökővel, Kriszt Sarolta többszörös magyar bajnok, EYOF aranyérmes hétpróbázóval, Sulyán Alexa U20 Európa-bajnoki ezüstérmes sprinterrel, Krizsán Szabolcs Európa-bajnoki bronzérmes judóssal, Bruckmann Gergő Junior VB bronzérmes öttusázóval, Barta Luca Junior Öttusa VB bronzérmes öttusázóval, Pupp Noémi Európa-bajnok kajakozóval, Noé Bálint világ- és Európa-bajnok kajakozóval és a Budapest Honvéd FC kis futballistáival.

Fotó: Sajtóiroda

Az érdekes programok és a finom ebéd után Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya, Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke, valamint a rendezvény támogatói a csíkszentdomokosi gyerekek adventi produkciója kíséretében osztották ki az ajándékokat.

Fotó: Sajtóiroda

Az idei karácsonyi rendezvényt támogatta
a Spar Magyarország Kft., a Magyar Pékszövetség, a Magyar Atlétikai Szövetség, a Kulturált Közlekedését Alapítvány, a LillRoad Film, a Magyar Zene Háza, az Oligo 2000 Kft., az Agria Drink Kft., a Fornetti, a Gast-food, az Egertej Kft. és az MBH Bank Nyrt.,
valamint a műsorban fellépő művészek: Keresztes Ildikó, Vastag Csaba, Vastag Tamás, Gubik Petra, a Gypo Circus és Szirota Jennifer,Kaszás Géza.

Az országházi karácsonyok történetéről itt olvashat.

Sajtóiroda


Barankovics István mellszobrának koszorúzási ünnepsége

Barankovics István születésének 117. évfordulóján, 2023. december 13-án a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezésében, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium tanulóinak részvételével tartottak megemlékezést a modern kori magyar kereszténydemokrácia kiemelkedő alakjáról.

A diákok részt vettek Mártonffyné Petrás Éva, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos munkatársának előadásán, melyből megismerhették Barankovics István történelmi jelentőségét. A rendezvény folytatásában a róla elnevezett országgyűlési irodaház aulájában álló mellszobornál Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja, majd Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a Barankovics István Alapítvány kurátora mondott beszédet. Székely Kamilla, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium diákja Barankovics István írásából olvasott fel részletet. Ezt követően megkoszorúzták az alkotást: az Országgyűlés elnökének koszorúját Latorcai János alelnök helyezte el, a Barankovics István Alapítvány nevében pedig Mészáros József elnök koszorúzott. Soós Viktor Attila, valamint Karóczkai Júlia, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium igazgató asszonya is koszorúval tisztelgett az iskola egykori diákjának emléke előtt.
Barankovics István mellszobrának koszorúzási ünnepsége
Barankovics István mellszobrának koszorúzási ünnepsége, 2023. december 13.
Forrás: Országgyűlés Hivatala, Sajtóiroda

 


Emlékkonferencia Antall József egykori miniszterelnök halálának 30. évfordulóján

Antall József egykori miniszterelnök halálának 30. évfordulója tiszteletére emlékkonferenciát tartottak december 12-én az Országház főrendiházi üléstermében. A tanácskozás a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány társszervezésében valósult meg.

A konferenciát Szakály Sándor egyetemi tanár, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója nyitotta meg.

A konferencia előadói Erdődy Gábor egyetemi tanár, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Hermann Róbert egyetemi tanár, Kincses Katalin Mária egyetemi docens és Marinovich Endre professor emeritus, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgató-helyettese, továbbá Martonyi János volt külügyminiszter és Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője voltak.


Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója megnyitóbeszédet tart
Forrás: Országgyűlés Hivatala, Sajtóiroda

 


 

 


Kötet az Országházról és a 19. század parlamenti épületeiről

Az Országház és a 19. század parlamenti épületei címmel jelent meg az Országház Könyvkiadó Országházi séták sorozatának tizenhatodik kötete. A könyv gazdag illusztrációs anyag felhasználásával mutatja be az Országház tervezésének és építésének legfontosabb mozzanatait, majd elhelyezi a magyar törvényhozás otthonát a 19. században épült parlamenti épületek sorában. A szöveget Sisa József művészettörténész írta.

Kifejezetten a törvényhozás céljára emelt épületeket a parlamentáris rendszer általánossá válásával kezdtek el tervezni Európában a 19. században. Az épülettípus kialakulása sajátos utat járt be, hiszen a mintaadó európai demokráciák – angol, francia – törvényhozása már meglévő épületekben működött, vagy azokból indult ki. Mégis ezek lettek az ezt követően emelt paloták előképei.

Hogyan is születtek meg a világ legjelentősebb parlamenti épületei? Miként formálódtak az üléstermek, hogyan használták a reprezentatív helyiségeiket? Milyen szobrokkal és képekkel díszítették az épületek külsejét és belsejét? Mi a parlamenti épületek városképi jelentősége? A kötet az Országház és tizennégy parlamenti épület bemutatásán keresztül ad választ ezekre a kérdésekre.

A kötetbe belelapozni itt van lehetőség.

A kötet borítója.

 


30 éve történt – 1993. december 12-én elhunyt Antall József miniszterelnök

1993. december 12-én, életének 62. évében elhunyt Antall József, a rendszerváltoztatás utáni első szabadon választott kormány miniszterelnöke.
 
Másnap az Országgyűlés plenáris ülésén Szabad György házelnök megemlékezett a miniszterelnökről, és javasolta a temetés napjának országos gyásznappá nyilvánítását.

A koporsót december 17-én az Országház kupolacsarnokában ravatalozták fel, ahol először az állami vezetők, a politikai élet képviselői, a diplomáciai képviseletek tagjai hajtottak fejet az elhunyt előtt, majd a részvétnyilvánításra egybegyűlt polgárok tömege rótta le kegyeletét. A gyászolók az elhunyt végakaratának megfelelően egy-egy szál virágot helyeztek el a ravatal mellett, távozáskor pedig egy emléklapot vehettek át, amelyen Antall József arcképe és egy tőle származó idézet állt: „Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom.”

December 18-án a déli harangszóra a köztársasági ezred díszegyenruhás őrei az Országház előtti főlépcső tetején felépített timpanon alatti ravatalra emelték az elhunyt kormányfő koporsóját, amelyet a dolgozószobájából hozott nemzeti színű lobogó fedett.

Szabad György gyászbeszédét követően a világ magyarsága nevében Sütő András erdélyi író búcsúzott Antall Józseftől. Az egyházi gyászszertartás után a koporsót egy hat fekete ló vontatta ágyútalpra helyezték. A gyászmenet Chopin gyászindulójának hangjaira indult el a Kossuth térről a Kerepesi temetőbe. A menetet sok tízezer gyászoló követte. A kormányfő koporsóját végső nyughelye, Deák Ferenc mauzóleuma közelében ravatalozták fel, majd hantolták el.

Az MTI hírarchívum alapján

Antall József miniszterelnök ravatala az Országház kupolacsarnokában, 1993. december 17.
Antall József miniszterelnök ravatala az Országház kupolacsarnokában, 1993. december 17.
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

Szabad György, az Országgyűlés elnöke beszél Antall József kormányfő ravatalánál az Országház előtti emelvényen, a Kossuth téren 1993. december 18-án
Szabad György, az Országgyűlés elnöke beszél Antall József kormányfő ravatalánál az Országház előtti emelvényen, a Kossuth téren 1993. december 18-án
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

A 30 éve történt sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.


Megérkezett a Betlehemi Békeláng az Országházba

Megérkezett a Betlehemi Békeláng az Országházba

Az adventi várakozás békekívánságának szimbólumát az idén is cserkészek hozták el a törvényhozás épületébe.

A modern kori betlehemi láng története az osztrák televízió karácsonyi jótékonysági műsorához (Licht ins Dunkel, azaz Fény a sötétségbe) kapcsolódik. 
A Felső-ausztriai ORF rádió és televízió 1986-ban kezdeményezte, hogy Karácsony ünnepére, Jézus születésének színhelyéről, a Születés Barlangjában égő örökmécses lángját, Ausztriába vigyék. 

Az osztrák cserkészszövetség a következő évtől karolta fel az akciót: évről évre egy-egy felső-ausztriai kisgyerek, aki az évben valami kiemelkedően jót cselekedett, viszi a lángot Bécsbe, ahonnan az egyes országok, nemzetek cserkészküldöttségei veszik át és viszik speciális lámpásokban közösségeikhez. 

Az idei ünnepségnek a betlehemi események különös súlyt adnak. A háborús helyzet következtében veszélyben volt a láng Ausztriába juttatása. Felső-Ausztria tartományi főnöke lemondta a láng utaztatását. Végül egy betlehemi 12 éves keresztény kislány gyújtotta meg az örökmécsesről a lámpást. A láng - kerülő úton - Ammanon keresztül jutott el Bécsbe, és idén ott vette át az idei békefény gyermeke, Michael Putz 10 éves kisfiú Steyrből. A 2000-es évektől vált szervezetté a Láng hazahozatala és ünnepélyes osztása. A két lelkiségi mozgalom, a katolikus Táborkereszt és a protestáns cserkészeket tömörítő ICHTHÜSZ tiszte ennek szervezése, amelyet évente váltakozva végeznek.
A cserkészek az adventi várakozás békekívánságának szimbólumát az idén is elhozták a magyar törvényhozás épületébe. 

A Betlehemi lángot Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya és Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke vette át és gyújtotta meg vele az adventi koszorú fényeit.