A tárgyalási rend fenntartása, a fegyelmi jogkör

Az Országgyűlés elnökének feladata az Országgyűlés tekintélyének megóvása, és rendjének fenntartása. Mivel az elnöki feladatok jórészt a plenáris üléshez kötődnek, amelyet az ülésvezető alelnökök szintén gyakorolnak, így a rendfenntartásra vonatkozó jogkör mindnyájukat megilleti.

Az Országgyűlésről szóló törvény 2012-ben a korábbiaknál szigorúbb fegyelmi jogkört vezetett be. Megőrizte a szómegvonást és a rendreutasítást, de kiegészítette ezeket az ülésről való kizárással és a tiszteletdíj csökkentésével. A legsúlyosabb esetben (ha a képviselő fizikai erőszakot alkalmazott, vagy azzal fenyegetett) a kizárással együtt a képviselő jogainak gyakorlását is fel lehetett függeszteni meghatározott időre. Ha a legsúlyosabb eset miatt került sor az ülésről való kizárásra és a képviselő nem hagyta el az üléstermet, az elnök – a 2013. januárjától felállított – Országgyűlési Őrséggel kivezettethette.

Az Országgyűlésről szóló törvény 2020-ban hatályba lépett módosítása a korábbinál szélesebb és szigorúbb jogi eszköztárat biztosít az ülésvezető elnök számára a tárgyalási rend fenntartása érdekében. Továbbra is megtartja a szómegvonás, rendreutasítás, tiszteletdíj-csökkentés illetve az ülésről történő kitiltás lehetőségét, ugyanakkor a törvény megteremti a jogi alapot a képviselői jogok szigorúbb korlátozására, például az Országház, az Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépéstől való eltiltásra a felfüggesztés ideje alatt.