A több, mint három évtizedes múltra visszatekintő európai uniós témájú pályázat legutóbbi kiírására 2025. október 3-án került sor az Országgyűlés elnöke, az európai uniós ügyekért felelős miniszter és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője által. Ez az együttes kiírás lehetővé teszi azt is, hogy a nyertesek a pénzjutalmon felül, a képviseletvezető úr felajánlásából egy többnapos brüsszeli tanulmányúton vegyenek majd részt. 

A díjazottak:

- A 2025. évi pályázat I. díját Nagy Levente, a Debreceni Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatója nyerte „kreatív rombolás” jeligével benyújtott dolgozatáért.

- A II. díjat Sümegi Szandra, a Szegedi Tudományegyetem jogász képzésének hallgatója nyerte „MiC-A szabályok” jeligével benyújtott munkájáért.

- A III. díjat Sztrein Daniella Stella, a Károli Gáspár Református Egyetem jogász képzésének hallgatója nyerte „Környezetpolitika újracsomagolva” jeligével benyújtott dolgozatáért.

- Az első különdíjat Szegecs Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász képzésének hallgatója nyerte „Algoritmikus igazságszolgáltatás” jeligéjű dolgozatáért. 

- A második különdíjat Vajda Fruzsina Dóra, a Debreceni Egyetem jogász képzésének hallgatója nyerte „Aequitas” jeligével benyújtott dolgozatáért.  ( Sajnos a díjátadón nem tudott részt venni )

A díjátadó teljes videóját, Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter és Zupkó Gábor képviseletvezető köszöntőit, valamint a laudációkat itt tekinthetik meg: 

Az ülést megnyitó beszédében Kövér László, az Országgyűlés és a Fórum elnöke szólt arról, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának tagpártjai által képviselt választópolgárok azt várják a magyar államtól, hogy minden körülmények között védje meg mindazt, amit az elmúlt 16 esztendőben a nemzetpolitikában közösen elértek. Szavai szerint azt várják tőlük, hogy folytassák és ne engedjék semmivel csorbítani "a nemzet közjogi egyesítését, azaz a magyar állampolgárság és az azzal járó szavazati jog kiterjesztését a külhonban élő magyarságra", valamint, hogy folytassák és lehetőségeik szerint bővítsék a nemzetpolitikán belül 1990 óta kialakult támogatási rendszert. Ezzel kapcsolatban elmondta: 1990 és 2010 között mai árfolyamon számolva a magyar állam 400 millió eurónak megfelelő forintot fordított a magyar nemzet 20 százalékát kitevő külhoni magyarság szülőföldön való megmaradásának támogatására, 2010 és 2025 között ez a támogatás 3,2 milliárd euró értékű volt.

Csak 1990-től számítva napjainkig, ezen magyar közösségeink legkevesebb 6 milliárd euró értéket nyújtott Magyarországnak, nagyságrendileg ugyanis legalább ennyi volt az 1990 óta Magyarországon munkát vállaló külhoni magyarok képzési költsége, aminek megfizetésétől mentesült a magyar állam - körülbelül 200 ezer munkavállalóval és 30 ezer euró egy főre jutó képzési költséggel számolva -, így a hazai adófizetők is - jegyezte meg. Kövér László összegzése szerint "az elmúlt 35 évben a külhoni magyarok anyagi értelemben többet adtak Magyarországnak, mint amennyit kaptak tőle", de - emelte ki - a szülőföldön való megmaradás erősítését célzó nemzetpolitika sokkal több, mint számvitel, "a magyar sorsközösség egyik megnyilvánulása".

A KMKF plenáris ülésén elfogadott felhívást itt olvashatják!

MTI / Fotó: Sajtóiroda - Pólya-Pető Dávid
 

A magyar Országgyűlés elnöke úgy értékelt: az Európai Unió 2004-ben, a magyarok és a többi visegrádi ország csatlakozása idején egy egyenlő jogokon alapuló államközi együttműködés volt, amely a béke, a demokrácia és a jólét megerősítésének ígéretét hordozta, mára azonban a tagállami egyenjogúságot felszámolni igyekvő, a háború, a diktatúra és az elszegényedés veszélyét hordozó föderációs törekvés lett.

Hangsúlyozta: Magyarország nem azért szorgalmazza mégis a több mint húsz éve várakozó délkelet-európai országok minél gyorsabb integrációját, hogy ennek révén, kilépésével szabadulhasson a "néhai Szovjetunió testvéri ölelésére" egyre inkább emlékeztető, "a globalista érdekeket szolgáló brüsszeli uniós bürokrácia egyre fojtogatóbb szorításából".

Hanem azért javasolja ezt - folytatta - mert hisz abban, hogy új tagokkal kiegészülve az EU új esélyt kap arra, hogy azzá váljon, aminek teremtették az alapítói: a második világháború utáni világpolitika legeredményesebb államközi együttműködése.

Hangsúlyozta: a fordított integráció és az egyhangúságot igénylő döntéshozatali eljárás eltörlése az a két "brüsszeli munkaeszköz", amellyel az uniós csatlakozásra érdemes és felkészült délkelet-európai országokat a csatlakozásra alkalmatlan és felkészületlen Ukrajna háta mögé akarják kényszeríteni, illetve minden újonnan csatlakozó ország számára másodosztályú tagságot akarnak adni.

Kijelentette: az Ukrajna számára fontolgatott fordított integrációnak nevezett csatlakozási különeljárás - azaz előbb a teljes jogú tagság biztosítása, majd utóbb a csatlakozási feltételek teljesítése - nem csak igazságtalan és méltánytalan a délkelet-európai országokkal szemben, hanem egyben életveszélyes az Európai Unió mint szervezet számára.

Úgy értékelt: az EU dezintegrációs útra lépne Ukrajna idő előtti, nem érdemalapú csatlakoztatásával. "Egy szervezet, amely két lábbal rúgja fel saját szabályait, összeomlásra van ítélve. Ezt kockáztatja az Európai Bizottság a gyors ukrán bővítéssel." - összegzett.

Úgy vélte: Ukrajna népe megérdemel egy európai perspektívát, ezért stratégiai egyezményt kellene kötnie az Európai Uniónak, amely biztosítja ezt számukra. A délkelet-európai országok népei pedig nem érdemlik meg a megalázó brüsszeli kettős mércét, és az Európa Unió jövőjében még bízó európai emberek sem érdemlik meg az unió szétzilálását, amire az ukrán csatlakoztatással jelenleg az Európai Bizottság készül - tette hozzá.

Kijelentette: a magyar Országgyűlés kizárólag objektív kritériumok szerinti, érdemalapú bővítést támogat, elutasít bármiféle másodosztályú tagság ráerőltetését a csatlakozni akaró országokra, és ezen keretek között feltétel nélkül támogatja a délkeleti-európai országok mielőbbi európai integrációját.

Arról is beszélt: Magyarország és az EU vezetése között több ügyben - a migráció, az orosz-ukrán háború kezelése, és az unió bővítése ügyében - is súlyos véleménykülönbség áll fenn, és ezek miatt Magyarországot "fekete báránnyá" tette az Európai Unió jelenlegi vezetése. Felhívta a figyelmet a migráció ügyében Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós bírságra, és az Európai Bizottságot azzal vádolta, hogy pénzügyileg "szégyentelenül zsarol" az országnak járó uniós források többségének befagyasztásával, valamint "ukrán segédlettel energetikailag is gátlástalanul zsarolja Magyarországot".

"Mindezt azért, hogy politikai és gazdasági értelemben megfojtsák a demokratikusan megválasztott jelenlegi magyar kormányt, és elérjék a magyar politika megváltozását" - fogalmazott a házelnök, aki ezt "uniós brüsszeli diktatúrának" nevezte.

Megjegyezte ugyanakkor: a modern pszichológiában a fekete bárányt a család gyógyítójának nevezik, aki sokszor az egyetlen, aki hajlandó szembesülni a család sötét titkaival, kimondja az igazságot, és ezzel megtöri a családi diszfunkciók láncolatát.

Kövér László beszédében felidézett egy, a nyolcvanas évek végéről származó viccet, ami szerint a kommunista pártvezetés tagtoborzó versenyt hirdet érzékelve, hogy egyre kevesebben hajlandóak belépni a pártba, és azt ígéri, hogy dicséretet és jutalmat kap, aki beszervez egy embert, aki pedig két új tagot, az szabadon kiléphet.

A házelnök erre utalva úgy fogalmazott: Magyarország sem brüsszeli kitüntetést nem akar kapni, sem kilépni nem akar az Európai Unióból, hanem a délkelet-európai országokkal, mint az Európai Unió új tagjaival és a többi tagállam képviselőivel együtt azzá akarja tenni az EU-t, amivé alapítóinak szellemében lehetne: "független és egyenlő államoknak a polgáraik békéje, szabadsága és jóléte érdekében működő, alulról építkező demokratikus szövetségévé".

"Make Europe Great Again!" - zárta beszédét a házelnök.

MTI / Fotó: Sajtóiroda - Pólya-Pető Dávid

Az Országgyűlés elnöke szerint az Európai Unió jelenleg mélyülő versenyképtelensége megállításának politikai feltétele nem más, mint a jelenlegi Európai Bizottság mandátumának az Európai Parlamentben történő bizalmatlansági indítvánnyal való mielőbbi visszavonása. Úgy fogalmazott: a legsúlyosabb versenyképtelenségi tényezőnek az a neve, hogy Európai Bizottság.

Kiemelte: a visegrádi országok Európa szívében fekszenek, országaink exportjának közel 80 százaléka az Európai Unióba irányul, tehát nyilvánvaló, hogy gazdasági versenyképességi ügyekben együtt nevetünk vagy együtt sírunk az Európai Unióval. Jelenleg a visegrádi csoport országainak sem külön-külön, sem együttesen nincs okuk nevetni, ugyanis az Európai Unió gazdasága stagnál, a versenyképessége pedig meredeken hanyatlik - mutatott rá az Országgyűlés elnöke. A jelenlegi Európai Bizottság ideológiai alapú gazdaságpolitikája, az európai ipar szempontjait teljesen mellőző hibás klímapolitika, az európai fosszilis energiaszegénységet súlyosbító hibás szankciós politika, az energiabiztonságot szavatoló atomenergia negligálása, az európai demográfiai kihívásokra adott tragikusan rossz munkaerő-politika (évente az unió többet költ az illegális migránsok Európába való behozatalára és ellátására, mint az unióban élő munkanélküli európai fiatalok bevezetésére a munkaerőpiacra), az európai mezőgazdaság feláldozása a globális szabadkereskedelem oltárán - ezek mind-mind az uniós gazdasági romlás mérföldkövei. Rámutatott: mi, magyarok, a magunk eszközeivel és erejével az elmúlt években igyekeztünk megtenni mindent, amit tudtunk, a régiónk országai versenyképességének erősítése érdekében. Kifejtette: a magyar elnökségi program három prioritási területe - versenyképesség, biztonság, konnektivitás - jelzi, hogy mely szakpolitikai területeken intenzív az együttműködés, vagy lenne megfelelő alap az együttműködés megerősítéséhez. Ezek a regionális infrastruktúra-fejlesztés, az energia- és környezetvédelem, az agrárpolitika, a migráció, a belügyi együttműködés, a védelempolitika, az oktatás- és ifjúságpolitika, a turizmus, a kultúra és a tudomány. Kitért arra: a visegrádi országok Európai Unión belüli súlyát jól jelzi, hogy a négy ország együttesen - a csatlakozás óta eltelt időszak jelentős növekedését követően - 2024-ben az EU GDP-jének 8,4 százalékát termelte meg, miközben ez az arány még 10 évvel ezelőtt is 6,4 százalék alatt maradt. 2015 óta az EU GDP-je átlagban 14,9 százalékkal nőtt, míg a visegrádi országoké 17,9-37,1 százalék között emelkedett - ismertette.

Régiónk számára az EU belső piaca elsődleges fontosságú, ezért Magyarország támogatja az egységes piac integrációjának megerősítését, ez az a terület, ahol a közös európai cselekvés tényleges eredményekkel szolgálhat. A V4-ek közös fellépése többek között itt is hozzájárulhat annak biztosításához, hogy olyan uniós eljárások alakuljanak ki, amelyek révén régiónk gazdasági súlyának megfelelően vehet részt az európai piacon - hangsúlyozta.

Az EU mezőgazdasági és kohéziós politikája kapcsán felidézte: a visegrádi országok parlamentjeinek mezőgazdasági bizottságai tavaly november végi budapesti találkozóján a képviselők egyetértettek a közös agrárpolitika kétpilléres szerkezetének megtartásában, a tagállami sajátosságok figyelembevételének szükségességében. Hangsúlyozták a versenyképesség és a biztonság mezőgazdaságban betöltött szerepének jelentőségét, továbbá aggodalmukat fejezték ki az EU-Mercosur megállapodás jelenlegi formában történő aláírásával és alkalmazásával kapcsolatban. Rögzítette: hazánk mindezek mellett határozottan ellenzi, hogy a többéves pénzügyi keretet a reformprogram ürügyén a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz mintájára alakítsák át, és politikai előfeltételeket vezessenek be, továbbá a kondicionalitás rendszerét is, mivel azt a politikai nyomásgyakorlás eszközeként használják.

A demográfiai kérdésekről kiemelte: a 2023-as, legfrissebbnek számító összesített statisztikai adatok szerint a visegrádi országok termékenységi rátájának átlaga (1,45) magasabb, mint az Európai Unió átlaga (1,38), de elmarad a 2,1-es önfenntartási küszöbtől. Rámutatott: a politikának a gyermekvállalást ösztönző eszköztára gyakorlatilag kimerül a különféle költségvetési támogatásokban, ugyanis a társadalomban van egy mentális, gondolkodásbeli határ, amelyen túl a politika önmagában már eszköztelen és tehetetlen, bármennyi felhasználható pénze is volna a cél elérésére. Ezen a határon túl már a korszellem határozza meg az olyan döntéseket, mint a gyermekvállalás - rögzítette, hozzátéve: napjainkban a liberális ideológia igyekszik kiszorítani a keresztény kultúrát a korszellem tartalmának meghatározásából.

Elmondta: a politika nem teljesen eszköztelen és nem is felelősség nélküli a korszellem alakításában. Az oktatáspolitikával, a kultúrpolitikával és a mintaadó kommunikáció társadalompolitikai célkitűzéseiben és intézkedéseiben rejlő üzeneteivel igenis befolyásolja a gyermekvállalás mentális környezetét. Nem mindegy, hogy a migránsok befogadásáról vagy a fiatalok családalapításának elősegítéséről beszélünk-e többet. Vegyük észre, ma Brüsszel az aberrációt, a halál kultúráját támogatja és finanszírozza - fogalmazott, jelezve: a magyar kormány ma már több mint harmincféle módon, a GDP mintegy 5 százalékát kitevő ráfordítással támogatta, illetve támogatja a gyermekvállalást és a családokat.

MTI / Fotó: Sajtóiroda - Pólya-Pető Dávid

Földváryné Kiss Réka felidézte, hogy 1947. február 27-én tartóztatták le a szovjet hatóságok Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát, aki az akkori politikusok közül a legbátrabban lépett fel a szovjet térfoglalás ellen. Ez a nap nem csupán egy politikus személyes tragédiája, hanem az erőszakos kommunista fordulat kibontakozásának jelképe - értékelt.

Emlékeztetett arra, hogy a politikai rendőrség ekkor már hónapok óta készítette elő a koncepciós pereket, amelyeket összehangolt propaganda és sajtókampány kísért. Ennek a kampánynak pedig a kulcsfogalmai, a fokozódó nyelvi terror eszközei a reakció és a reakció elleni harc lett, amihez hozzákapcsolták a fasizmus vádját. Ezek ellen pedig a kommunisták által uralt nyilvánosságban lehetetlen volt védekezni.

Kovács Béla elhurcolása világos fordulópontot jelentett mindazok számára, akik egy demokratikus rendszer felépítésében, a nemzeti szuverenitás helyreállításában reménykedtek - tette hozzá.

A szónok ezt követően a középiskolás diákok részvételével zajló megemlékezésen egyszerű emberek személyes példáin keresztül idézte fel a kommunista diktatúra abszurditását.

Elmesélte például, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után, 1956 decemberében egy alföldi faluban egy csoport 14-17 év közötti fiatal talált egy kanálisban egy használhatatlan géppisztolyt, majd az egyik lány a fiatalok szórakozása közben megjelent a hatástalan fegyverrel a község főutcáján. Ezt követően a csoport tagjait összesen 35 év börtönbüntetésre ítélték.

Hangsúlyozta, hogy 1956-ban a szabadság reményét tiporták el a szovjet harckocsik és a magyar kommunisták, akik azt állították, hogy a forradalom egy fasiszta összeesküvés volt.

Az ünnepség végén Földváryné Kiss Réka mellett az Országgyűlés Hivatala nevében Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a Rákóczi Szövetség nevében Csáky Csongor, a szervezet elnöke és Szalay Zoltán, a Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriumi tagja koszorúzta meg az emlékművet.

MTI / Fotó: Sajtóiroda Póly-Pető Dávid
 

Különleges skótdudás őrségváltás helyszíne volt az Országház főlépcsője Robert Burns születésnapja és II.Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója előtt tisztelegve. Felvételünkön az Országgyűlési Őrség és a Budapest Burns Supper jótékonysági gálaestre érkező skótduda zenekar közös fellépése.

 

 

 

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Országház (@hungarianparliament) által megosztott bejegyzés

Fotó, videó: Pólya-Pető Dávid & Torma László

Az ünnepség házigazdája Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt, aki az Országház kulcsát átadva, egy napra átengedte a gyermekeknek a Ház termeit. Ezután a meglepetésvendég, Kapu Tibor, a második magyar kutatóűrhajós köszöntötte a résztvevőket.

A parlamenti főlépcső színpadán fellépett a 2025-ös Megasztár győztese, Lengyel Johanna és a Bársony Bálint vezette Magyar Rhapsody Projekt zenekar. Színpadra lépett továbbá Tóth Abigél, Vastag Csaba, Peter Šrámek és Oláh Gergő énekesek, valamint Szőke Zsuzsanna és Suti András, illetve Sztana Alexandra és Baranya Dávid profi táncosok. A műsorvezető Világi Vanessa színésznő volt.

A program ezt követően az Országház termeiben folytatódott. A Gobelin-teremben latin és standard táncokat tanulhattak a gyerekek a profi táncosoktól, míg a Vadászteremben a Kulturált Közlekedésért Alapítvány Csupa Csoda Vándorjátszótér közlekedési játékait lehetett kipróbálni. A Felsőházi teremben a Székelyföldi Legendárium Animáció Stúdió legújabb alkotását, Az óriás patkó című rajzfilmet vetítették és gólyalábas mesemondók is szórakoztatták a kis vendégeket. A Delegációs teremben Bársony Bálint és a Magyar Rhapsody Projekt tartott interaktív zenei foglalkozást. 

A Déli Társalgóban a gyerekek több neves sportolóval is találkozhattak: Czene Attila olimpiai bajnok úszóval; Dombi Rudolf olimpiai és Európa-bajnok kajakozóval; Gyarmati Andrea olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszóval; Havasi Gergővel, többszörös magyar bajnok kajakossal; Hárspataki Gábor olimpiai bronzérmes, világbajnoki ezüstérmes karatéssal; Ungvári Miklós olimpiai ezüstérmes, háromszoros Európa-bajnok cselgáncsozóval; Verrasztó Dávid világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok úszóval; Czakó Krisztina hétszeres magyar bajnok és Európa-bajnoki ezüstérmes műkorcsolyázóval; a Team Passion magyar szinkronkorcsolya-válogatott tagjaival, Hiezl Zsófiával és Csomor Kittivel; valamint a Budapesti Honvéd Sportszázad kiválóságaival.

A gyerekcsoportok végiglátogatták az Országház nevezetességeit, kézműves foglalkozásokon vettek részt, de arcfestés, lufihajtogatás és buborékfújás is várta őket.

"Ennek a 19. századi épületnek minden téglájában, minden faragásában és szobrában benne van a ti felmenőiteknek a teljesítménye, adóforintjai, szellemi képességei, szorgalma, tudása és a szíve, lelke is. Ez mindannyiótoké, akik a Kárpát-medence különböző területeiről érkeztetek ide hozzánk" - mondta az Országházi Gyermekkarácsony házigazdájaként Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az NGYSZ Magyar Egyesület elnöke.

A házelnök elmondta, hogy a gyerekek többek közt Délvidékről, Felvidékről és Erdélyből érkeztek a programra, a gyerek házelnök pedig kárpátaljai születésű. "Kárpátalján szomorú, fájdalmas karácsony elé néznek az olyan gyerekek, amilyenek ti is vagytok, ezért amikor kicsit elcsendesedtek, gondoljatok szerető érzéssel rájuk is" - mondta.

MTI / Sajtóiroda