Európai uniós parlamentközi együttműködés

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével az Európai Unió tevékenységében a nemzeti parlamentek nagyobb mértékű részvétele vált lehetővé. Kibővültek azok a keretek, amelyek révén a parlamentek kifejthetik nézeteiket az Európai Unió jogalkotási aktusainak tervezeteire vonatkozóan, valamint a különös érdeklődésükre számot tartó ügyekben. Ehhez alapvető fontosságú a nemzeti parlamentek közötti együttműködés fejlesztése, amely az utóbbi időben jelentős lendületet kapott.

Az Európai Unión belüli interparlamentáris együttműködésnek számos meghatározó színtere van, amelyeken a magyar Országgyűlés is rendszeresen megjelenik. A Lisszaboni Szerződéssel bevezetett és mára kiemelt területté vált szubszidiaritás elvének ellenőrzéséhez kapcsolódó együttműködésen túl a döntések meghatározó, legmagasabb szintű fóruma az évente megrendezett EU Parlamenti Elnökök Konferenciája, amelynek fő feladata a parlamenti együttműködés kereteinek és stratégiai céljainak meghatározása. Ezen kívül fontos kiemelni az 1989-ben létrehozott, az Európai Unió tagállamainak nemzeti parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak konferenciáját (a COSAC-ot), amelyet a soros EU-elnökséget betöltő tagállamban szerveznek meg félévente. A COSAC plenáris ülést megelőzően az uniós bizottságok elnökei előkészítő ülést tartanak. Fontos szerepet játszik továbbá az elmúlt években felállított, a közös kül- és biztonságpolitika, illetve a közös biztonság- és védelempolitika parlamenti ellenőrzéséért felelős parlamentközi konferencia (KKBP/KBVP konferencia), amely az EU tagállamok nemzeti parlamentjei külpolitikáért és védelempolitikáért felelős bizottsági elnökeinek, illetve az Európai Parlament illetékes képviselői delegációinak találkozója. Érdemes kiemelni még az EU gazdasági és pénzügyi kormányzásával foglalkozó parlamentközi konferenciát, amelynek célja a költségvetési politikák és a Stabilitási szerződés (Szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról) hatálya alá tartozó egyéb kérdések megvitatása.

Az Európai Unión belüli nemzeti parlamenti együttműködésben meghatározó jelentősége van a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament kapcsolatának. Az együttműködésnek különböző fórumai vannak. Ilyen fórumok az Európai Parlament és a soros elnökséget adó tagállam közös szervezésében megvalósuló, a nemzeti parlamenti képviselők részvételével zajló együttes parlamenti találkozók és együttes bizottsági találkozók, amelyek közös érdeklődésre számot tartó témák megvitatását célozzák. Ezen kívül az Európai Parlament szakbizottságai gyakran kibővített bizottsági üléseket is tartanak nemzeti parlamenti képviselők részvételével, meghatározott jogalkotási kérdések megvitatása érdekében, míg az Európai Parlamenti Hét keretében európai parlamenti képviselők és nemzeti parlamenti képviselők vitatják meg az európai szemeszterrel kapcsolatos kérdéseket. További információk a 'Kapcsolattartás az Európai Parlamenttel' menüpont alatt találhatóak.

Az európai parlamentközi együttműködés fontos terepét jelentik fentieken kívül az Európa Unió soros elnökségét adó tagállam által minden félévben szervezett parlamenti bizottsági elnöki találkozók, amelyek a parlamentközi gyakorlat alapján működő, kevéssé intézményesült formák. A bizottsági elnöki találkozók témái általában illeszkednek az elnökségi prioritásokhoz és az adott bizottság számára lényeges kérdéseket érintenek.

Magyarország 2011 első felében, első alkalommal töltötte be az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségét.

Az EU soros elnökségét 2021. első félévében Portugália látja el, majd 2021. második félévében Szlovénia veszi át e tisztséget.

A féléves elnökségi programok koherenciája és folytonossága érdekében a Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta az elnöki tisztet betöltő tagállamok hármas csoportokban, úgynevezett elnökségi triók formájában működnek együtt. A trió tagjai közös programot készítenek, amely tartalmazza a 18 hónap alatt közösen elérni kívánt célkitűzéseket.

Az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét betöltő országok 2030-ig