A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK VÁLASZTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJEA Házbizottság az Alaptörvény és a Házszabály rendelkezéseinek figyelembevételével a köztársasági elnök megválasztásának alábbi eljárási rendjében állapodott meg: A jelölési eljárás 1. A Köztársasági elnök jelölésének érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének az 1. sz. melléklet tartalmi elemeinek megfelelő írásbeli ajánlása szükséges. 2. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. 3. A köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének megállapítása - a Házbizottság ajánlása alapján - az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. 4. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés elnöke a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlások benyújtásának határidejéről az elnökválasztás időpontjának kitűzésekor tájékoztatja az Országgyűlést. A választási eljárás 5. A köztársasági elnök megválasztása titkos szavazás útján - borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével - történik és a szükséghez képest két szavazási forduló lehetséges. A szavazatok leadására 40 perc, az értékelésre egy jelölt esetében 20 perc, két vagy több jelölt esetében 40 perc áll rendelkezésre. 6. Több jelölt esetén is egy szavazólap készül. 7. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. 8. Ha az első szavazás eredménytelen volt második szavazást kell tartani, amelyet új ajánlás benyújtása nem előz meg. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes szavazatot kapta. 9. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. 10. A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni. 11. a) Egy jelölt esetén érvényesen szavazni a neve melletti igen b) Több jelölt esetén a jelöltre érvényesen szavazni a neve melletti négyzetbe tett két egymást metsző vonallal lehet. (3. sz. melléklet szerinti szavazólap) 12. Az Országgyűlés határozatát - a 4. számú mellékletben szabályozott, a korábbi köztársasági elnöki megbízatás megszűnésének módjától függő tartalommal - az Országgyűlés elnöke szóban kihirdeti, és gondoskodik annak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről. 13. A megválasztott köztársasági elnök hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel. 14. Ebben az állásfoglalásban nem szabályozott kérdésekben a titkos szavazás rendjét szabályozó házbizottsági állásfoglalás irányadó. A Házbizottság elfogadta: 1998. november 26-án, módosította: 2005. május 30-án, 2010. június 9-én és 2012. április 12-én. megerősítette: 1995. június 1-én, 2002. szeptember 26-án, 2006. július 13-án.
Legalább az országgyűlési képviselők 1/5-e.
T Á J É K O Z T A T Á S
T Á J É K O Z T A T Á S
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||




, illetőleg nem