125 éve, 1900. augusztus 8-án hunyt el Szlávy József politikus, miniszter, miniszterelnök, a képviselőház és a főrendiház elnöke.
1818. november 23-án született Győrben. A szabadságharc alatt fontos szerepe volt a hadianyaggyártás megszervezésében, ami miatt később két éven át raboskodott. A kiegyezést megelőzően összeült két országgyűlésben a Deák-párt színeiben volt képviselő, a dualista rendszer megszületése után pedig belügyi államtitkár, majd ipari és kereskedelmi miniszter volt. 1872 és 1874 között a dualista Magyarország harmadik miniszterelnöke, majd pénzügyminiszter lett. 1879-ben megválasztották a képviselőház elnökének, 1880-tól két évig a Monarchia közös pénzügyminisztereként dolgozott, ezután koronaőr és főrendiházi tag volt. A felső kamarának előbb 1885-től alelnöke, majd 1894-től elnöke lett. Ezzel ő vált az egyetlen olyan magyar politikussá, aki pályája során a törvényhozás mindkét házának élén állt. Utolsó közjogi tisztségéről 1896-ban mondott le megromlott egészségi állapota miatt. 1900. augusztus 8-án hunyt el a Bars vármegyei Zsitvaújfaluban. Végrendeletében 10 ezer koronát hagyott a Magyar Tudományos Akadémiára.
Szlávy József arcképe, 1872 Fotó: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
Kövér László: a keleti nyitás sikertörténete a kínai-magyar kapcsolatok alakulása
Kövér László: a keleti nyitás sikertörténete a kínai-magyar kapcsolatok alakulása
2025 július 25. 20:38
A házelnök, aki Csao Lö-csivel (Zhao Leji), a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnökével közösen tett sajtónyilatkozatot, úgy fogalmazott: parlamenti képviselőként eltökéltek abban, hogy támogatást nyújtsanak saját kormányaiknak a kétoldalú kapcsolatok minél bővebbé tételében és minél inkább szorosabbra fűzésében.
Fotó: Sajtóiroda
Az Országgyűlés elnöke megjegyezte, hogy a kínai vendég megtekinti a Belgrád-Budapest gyorsvasút beruházást is. Kijelentette, hogy ez a beruházás egyfajta szimbóluma annak az együttműködésnek, amely a magyar kormány által 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikája és a Hszi Csin-ping kínai elnök által meghirdetett Egy övezet, egy út politikája találkozásából fakad.
Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója és Liu Csi, a Kínai Népköztárság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának főtitkára Fotó: Sajtóiroda
Kövér László felhívta a figyelmet, hogy Kína Magyarország számára az Európai Unión kívül az első számú kereskedelmi partner. Rámutatott, hogy 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben Kína volt a legnagyobb beruházó Magyarországon, valamint a távol-keleti ország további óriási jelentőségű beruházásokat is meghirdetett, a BYD például Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását fogja végrehajtani.
Négy új kötettel jelentkezett az Országház Könyvkiadó a 96. Ünnepi Könyvhétre. A más-más sorozatba tartozó könyvekről már könyvkiadónk honlapján is tájékozódhatnak. Újonnan indult könyvsorozatunkat, Nagyjainkról-t tíz-tizenkét éveseknek szánjuk. Első kötete Hunyadi János életét mutatja be.
Megújította együttműködési megállapodását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Országgyűlés Hivatala
Megújította és immár harmadik alkalommal bővítette 2013 óta tartó együttműködési megállapodását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Országgyűlés Hivatala. Az együttműködésnek köszönhetően 12 év alatt több ezer diák fordult meg az Országházban különböző programokon, képzéseken, szakmai gyakorlatokon. Most az akkreditált pedagógiai programok módszertanának, tapasztalatainak átadásával bővült a szakmai együttműködés, mely egyebek mellett arra is lehetőséget teremt, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói elmélyítsék a parlamentarizmussal kapcsolatos ismereteiket.
Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója Fotó: Országgyűlés Hivatala, Sajtóiroda
Az Országgyűlési Múzeum idén is különleges programokkal várja látogatóit június 21-én, a Múzeumok Éjszakáján. Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából vendégeink korabeli öltözékekben fotózkodhatnak, és könyvjutalmat is nyerhetnek Budapest-történeti kvízünkön. Rendhagyó tárlatvezetés tárja elénk továbbá Jókai Mór életútját, Cieger András pedig az írófejedelem politikai karrierjéről tart előadást.
E programok mellett Tér-Zene koncert is lesz: az Országház főbejárata előtt Pitti Katalin és Berkes János ad opera- és operettestet.
Évfordulók – 125 éve fogadták el Markup Béla oroszlánszobrainak tervét
Az Országház Kossuth Lajos téri főbejáratát őrző bronz oroszlánpár modelltervei közül a Végrehajtó Bizottság Markup Béla szobrászét választotta ki 1900. június 16-án. A művésszel október 1-én kötöttek szerződést a mintázásra, majd 1901. július 15-én a Schlick gyárat bízták meg az öntési munkákkal.
1902 nyarára helyére került a két szobor. A fiatal szobrász ezen alkotásaival alapozta meg hírnevét: emberalakjai mellett a későbbiekben számos állatszobrot is készített középületekre, így például a Széchenyi fürdő homlokzatára 1913-ban.
Az Országház északi bronzoroszlánja 1944 nyarán elpusztult vagy eltűnt. Helyére az eredeti mintájára, mégis egyéni művészi felfogásban készített új szobrot a hasonlóan kiváló szobrász, Somogyi József.
Oroszlánszobor az Országház főbejárata előtt Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum
Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.
100 éve, 1925. június 14-én született Bején Darvas Iván kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Gyermekkorát Prágában töltötte, ahol apja újságíróként dolgozott. Orosz származású édesanyjától oroszul, az iskolában pedig németül is megtanult. 1939-ben költözött Magyarországra, itt érettségizett 1943-ban.
1946-ban a Művész Színházhoz szerződött, 1949–56 között pedig a Madách Színházban játszott, de karrierjét valójában az 1954-ben forgatott film, a Liliomfi indította el. 1957 és 1959 között az 1956-os forradalmi tevékenysége miatt börtönben ült, szabadulása után segédmunkásként kellett dolgoznia. 1963-tól játszhatott újra a Miskolci Nemzeti, illetve a József Attila Színházban. Ezután a Vígszínházban, a Művész Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban is fellépett. Hosszú pályafutása alatt számtalan játékfilmben, tévéfilmben nyújtott kimagasló alakítást.
A rendszerváltáskor ismét politikai szerepet vállalt, 1990 és 1994 között a Szabad Demokraták Szövetségének színeiben volt országgyűlési képviselő. 2007. június 3-án hunyt el Budapesten.
Darvas Iván (SZDSZ) az Országgyűlés alakuló ülésén, 1990. május 2-án Fotó: Országgyűlési Múzeum / Fotóarchívum
Idén szeptemberben is ösztöndíjprogramok az Országházban
Az Országgyűlés elnöke idén is meghirdette a „Könyvtár, ami összeköt” és a „Múzeum Határok Nélkül” című ösztöndíjprogramokat. E két felhívásra várjuk könyvtári és múzeumi szakemberek jelentkezését szerte a Kárpát-medencéből 2025. július 31-ig. Az ösztöndíj keretében 2025. szeptember 14. és 28. között tíz könyvtáros és hét múzeumi szakember tölthet el két hetet az Országházban.
A győztes pályázóknak lehetőségük lesz megismerni az Országgyűlési Könyvtár és az Országgyűlési Múzeum működését, feladatait, továbbá részt vehetnek a gyakorlati munkavégzésben, és bemutathatják saját szakmai tevékenységüket is. Az ösztöndíjprogramok célja, hogy elősegítse és támogassa a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok és múzeumi szakemberek közös munkavégzését, tapasztalatcseréjét és szakmai együttműködését.
A programra Magyarországon kívül Horvátországból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából lehet pályázni.
Az Országgyűlési Könyvtár pályázati kiírását innen tudják letölteni.
Az Országgyűlés Hivatala idén harmadik alkalommal rendezte meg az Együtt Határok Nélkül című vetélkedőjét a Kárpát-medence középiskolás diákjai számára. A résztvevők a vetélkedő előtti napon már találkoztak egymással az Országházban. A játékos ismerkedést a Kamarás Iván színművésszel történő beszélgetés tette még emlékezetesebbé.
A szombati versenyen a diákoknak 3–5 fős csapatokba szerveződve kellett ügyességi és ismeretszerző feladatokat megoldaniuk. Valamennyi résztvevő értékes díjakban részesült, az első három helyezett pedig az idei év társszervezője, a Nemzeti Filmintézet jóvoltából olyan különleges filmes élményekkel gazdagodhat, mint egy igazi filmforgatás megtekintése, egy filmstúdió exkluzív bejárása vagy egy filmpremieren való részvétel.
Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum, fotóarchívum
Mostantól egyre több e-könyvet olvashatunk az Országház Könyvkiadótól
Kiadványaink közül már több is elérhető ingyenes e-könyvként (ePub, Mobi, PDF) weboldalunkon. Nyomtatásban már megjelent köteteink e-könyv-változatai mellett találkozhatnak olyan kiadványokkal is, amelyek csak elektronikus formában láttak napvilágot.
Olvasóink elsőként az Országgyűlés mártírjairól, az 1839–40. évi országgyűlésről, illetve a középkori nemesi vármegyéről tudhatnak meg többet, amennyiben letöltik kiadványainkat. Kínálatunk idén még számos új e-könyvvel bővül változatos történelmi tematikában: a középkori Magyarország kiskirályaitól Werbőczy István Tripartitumán át egészen az első világháborúig.
Kiadványaink segítséget nyújthatnak egyetemi hallgatóknak, óratervet készítő pedagógusoknak – és szellemi kalandra hívnak mindenkit, kik érdeklődnek e témák iránt.
Az Országház Könyvkiadó ismét bemutatja legújabb kiadványait a 96. Ünnepi Könyvhéten, 2025. június 12. és 15. között a Vigadó téri 8. számú standon. Idén megjelent könyveink közt olvasóink találkozhatnak legújabb, gyermekeknek szóló kiadványunkkal is. Emellett olvasóink kedvükre válogathatnak korábban megjelent magyar és idegen nyelvű történelmi, művészettörténeti, idegenforgalmi, ismeretterjesztő, valamint ifjúsági könyveink közül.
Az Országház Könyvkiadó standja egy korábbi Ünnepi Könyvhéten
Gróf losonci Bánffy Miklós Kolozsváron született 1873. december 30-án, ősei több évszázadra visszamenően töltötték be az ország vezető tisztségeit. Kitűnő oktatásban részesült, tanult rajzot és festészetet is, emellett jogot végzett apja kívánságára. 1901-től országgyűlési képviselő, 1910-től pedig Kolozsvár és Kolozs megye főispánja volt.
Pályája során megismerkedett a szépirodalom, díszlet- és látványtervezés, a rajz- és könyvillusztráció, valamint a folyóirat-szerkesztés rejtelmeivel is. A budapesti Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa, 1916-ban a koronázási ünnepségek kormánybiztosa volt. 1921 áprilisa és 1922 decembere között a Bethlen-kormány külügyminisztereként része volt abban, hogy Magyarországot felvették a Népszövetségbe. 1926-ban visszatelepült Erdélybe, és a magyarság kulturális életének egyik szervezője lett, valamint nagyszabású regénytrilógiában dolgozta fel Erdély történelmét. 1940-ben a Magyar Országgyűlés felsőházának behívott tagja volt. A II. világháború során titkos tárgyalásokkal bízták meg, bosszúból a németek kirabolták és felgyújtották híres bonchidai kastélyát.
A háború után a román hatalom az összes vagyonát elvette, a nagybeteg ember útlevelet is csak 1949 végén kapott Budapesten élő feleségéhez. Itt hunyt el 1950. június 6-án.
Rendhagyó történelemóra és Tér-Zene a Kossuth téren
A nemzeti összetartozás napján, június 4-én a Rákóczi Szövetséggel együttműködésben rendhagyó történelemórát tartottak a Kossuth téren. A nyílt napon a mintegy 250 diák felkereshette az Összetartozás Emlékhelyét, megismerhette az Országházat körülölelő tér szobrait, emlékműveit, és hallhatott a térhez kapcsolódó történelmi eseményekről. A tanulók ezután meglátogatták a Szent Koronáról és a koronázási ékszerekről szóló időszaki kiállítást is, valamint hallhattak Andrássy Gyuláról, Tisza Istvánról és az első világháborúról is. Zárásként az Országház kupolacsarnokában megtekintették a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket.
Délután elkezdődött a Tér-Zene idei évadja is. Az Országház bejárata előtti színpadon elsőként Laposa Julcsi népzenész és zenekara adott egyórás műsort.
Rendhagyó történelemóra a Kossuth téren Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum
Kövér László: nincs külön hazai és külhoni magyar ügy, csak egyetlen és egységes magyar ügy van
Kövér László: nincs külön hazai és külhoni magyar ügy, csak egyetlen és egységes magyar ügy van
2025 június 5. 12:15
Nincs külön határon inneni és túli, nincs külön hazai magyar és külhoni magyar ügy, hanem csak egyetlen és egységes magyar ügy van, hiszen ami történik ma a külhoni magyarsággal, az történhet holnap vagy holnapután a hazai magyarsággal is - mondta Kövér László az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülésén csütörtökön Budapesten.
Az Országgyűlés elnöke szerint ezt röviden úgy nevezik, hogy sorsközösség, és ez a Kárpát-medencében több mint ezer éve fennáll a magyarok között.
Kövér László az elmúlt esztendő legszomorúbb politikai hozadékának azt nevezte, hogy a külhoni és hazai magyar ajkú balliberális aktivisták és propagandisták hevesebben támadják a külhoni magyar politikai szervezeteket, mint a szomszédos országok józan román, szlovák vagy szerb politikai pártjai.
Kitért a parajdi sóbánya katasztrófájára is, aminek a megsemmisülése szerinte európai jelkép is. Kétezer év munkája két nap alatt semmisült meg Parajdon. Európa és benne az Európai Unió sem a történelemmel szemben állt vesztésre, hanem a brüsszeli uniós balliberális globalista politika tör a vesztére. Ha belesodorják egy kontinentális atomháborúba, a kétezer éves keresztény Európa nem két nap, hanem 48 perc alatt semmisülhet meg.
"Parajdnak új bányára, az Európai Uniónak pedig új vezetésre van szüksége, különben nem lesz feltámadás" - jelentette ki az Országgyűlés elnöke.
KMKF állásfoglalás: a diplomáciai eszközök hatékony használatára van szükség a háború megállítására
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) a diplomáciai eszközök hatékony használatát szorgalmazza a háború és a további vérontás megállítására és reményét fejezi ki, hogy egy tartós béke mielőbb megteremthető. Egyúttal felkéri a magyar kormányt, hogy a változó geopolitikai helyzetben minden kínálkozó lehetőséget ragadjon meg a béke előmozdítására.
A KMKF csütörtöki plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban kiemelték: a kontinens hosszú távú békéje és polgárainak biztonsága egyik garanciális elemének tekintik a szülőföldjén nemzeti kisebbségi sorban élő közösségek jogainak rendezését.
„Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban”
A díjátadón elhangzott: az uniós témájú pályázat harmincéves múltra tekint vissza. A tavaly novemberi kiírásra 49 dolgozatot adtak be a pályázók, egyebek mellett a mesterséges intelligencia szabályozásával, az uniós energiahelyzettel, a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz történő hozzáféréssel, a vonalhajózással, a szuperbaktériumokkal, a biohackinggel és az önrendelkezési joggal kapcsolatban.
Az Országgyűlés elnöke, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, valamint az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője által egyetemistáknak és főiskolásoknak meghirdetett pályázat ünnepélyes országházi díjkiosztóján Bóka János az EU előtt álló kihívásokról szólva azt mondta, a világ és Európa is változik, a második világháború óta pedig ezeket a változásokat nem Európa indukálja, többé vagy kevésbé igyekszik lekövetni azokat.
Zupkó Gábor, a Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője arról beszélt, ma, amikor többek közt a versenyképesség, a klímaváltozás vagy a közös európai biztonság megteremtésének kihívásával küzd az unió, felmerül a kérdés, melyek azok a területek, amelyeken közös fellépésre vagy közös szabályozásra van szükség. Más esetekben azonban lehet, hogy túl messzire ment a közös szabályzás, ezért az egyszerűsítés indokolt - tette hozzá.
Különdíjasok
A bírálóbizottság ez alkalommal két különdíj odaítéléséről döntött.
Az első különdíjat elnyert dolgozat témaválasztásával tűnt ki. Már az ókori rómaiak is tudták, hogy hajózni szükséges, de a pályamű témájáról - napjaink tengeri kereskedelemről - a legtöbben csekély tudással rendelkeznek. A nyílt tengerek világáról pedig gyakran a Cousteau kapitány által bemutatott páratlan vízivilág jut eszünkbe.
Az esszé témája egyedi, mert a szerző az uniós versenyjog érvényesülését vizsgálta a vonalhajózás, más néven konténerhajózás tekintetében. Ez rendszeres fizetett áruszállítást jelent egy adott útvonalon előre közzétett menetrendek és hajózási időpontok szerint. A szerző történeti áttekintésben bemutatja, hogy a globalizáció fejlődéséhez miként járult hozzá a tengeri kereskedelem robbanásszerű növekedése, hiszen az elmúlt négy évtizedben a szállított mennyiség megnégyszereződött. A versenyjog a konzorciumokat érinti, amelyek kizárólag teherszállítás céljára nemzetközi vonalhajózási szolgáltatást nyújtanak.
A szerző elmélyült elemzése a téma iránti elkötelezettségét mutatja. Az esszé végén rávilágított arra, hogy a tengeri kereskedelem versenyjogát szabályozó rendelet az egyik legvitatottabb joganyag lett, és annak értelmezését is bizonytalanság övezi. A szerző önálló gondolatokat fogalmazott meg a szakirodalom szintetizálása alapján.
Az első különdíjat Jurasits Zsolt András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász képzésének hallgatója nyerte „MAERSK” jeligéjű dolgozatáért.
A másik különdíjat egy olyan pályázat érdemelte ki, amely az Európai Unió versenyképessége és a szerződési jog egységesítési lehetősége közötti összefüggést vizsgálta. A szerző részletesen elemezte az uniós belső piac működésének határait, amelyet az egyes tagállami jogrendszerek különbsége okoz. Feltárta, hogy a szerződési jog egységesítése hogyan erősíthetné Európa versenyképességét, különösen a kis- és középvállalkozások számára.
A pályázó az európai jogegységesítési eredmények bemutatása mellett, kritikával illette az Európai Bizottság által elképzelt - az innovatív vállalkozások európai növekedését elősegítő - huszonnyolcadik társasági jogi szabályozást. Szellemes megállapítása szerint - áttekintve az európai szerződési jogi törekvések történetét - a 28-ik uniós rezsim gondolata olyan, mint, ha taxit foglalnánk a reptérről a hotelig, még mielőtt megvennénk a repülőjegyet. Az elemzés jól alátámasztott, mélyreható szakirodalmi hivatkozásokkal, amelyek között számos idegen nyelvű forrás is található. A szöveg tagolása megfelelő, az írásbeli stílus gördülékeny, könnyen olvasható. Az alkalmazott jogi kifejezések precízek, és az interdiszciplináris megközelítés is megjelenik.
A második különdíjat Virányi Péter Áron, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogász képzésének hallgatója nyerte „Lex contractus Europae”” jeligével benyújtott dolgozatáért.
Díjazott dolgozatok
A III. helyezésben részesült dolgozat a zöldítés árnyoldalait emelte ki. Az összehasonlító, elemző pályamű arra kereste a választ, hogy az EU szén-dioxid-kvótarendszere milyen hatással van az uniós versenyképességre.
A szerző világosan rámutat arra, hogy fontos szemléletbéli különbség húzódik meg az EU, valamint Kína és az Amerikai Egyesült Államok környezet- és karbonpolitikája között. A részletes elemzés után, a szerző kiemelte a fő különbséget a kibocsátáskereskedelmi rendszerekben: Kínában a zöldítés csak a gazdasági fejlődést megtámogatva képzelhető el, míg az unióban akár annak kárára is. Az USA szabályozásából kitűnik, hogy ott a zöldítés elsődleges módszerei az adókedvezmények és a támogatások, míg az EU-ban domináló karbonárazás csak harmadik helyen áll. A dolgozat nagyban támaszkodik az unió és más világszervezetek elemzéseire, statisztikáira, illetve gyakran előfordulnak benne nemzetközi kitekintések is, így megérdemelten került a legjobbak közé.
A III. díjat Sárosi Boglárka, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász képzésének hallgatója nyerte „sötétzöld” jeligével benyújtott dolgozatáért.
A II. helyezésben részesült esszé az Unió klímaválság elleni küzdelmet „forradalmasító” irányelvét és annak globális hatásait elemezte. A választott téma a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló tavalyi irányelv.
Az elemzésben következetesen megjelenik a szerző álláspontja, amelyet megfelelő érvekkel támaszt alá. A pályázó nehéz feladatot vállalt magára az irányelv lehetséges hatásainak elemzésekor, hiszen e jogszabály tagállami átültetési határideje még nem telt le. Pozitívan értékelendő, hogy a szabályozás újdonsága miatt a téma sokak számára terra incognita, azaz ismeretlen terület. A szerző lépésről lépésre mutatta be, hogy milyen okok vezettek a vállalatok környezeti felelősségének kiterjesztéséhez, beleértve a beszállítói vállalatokat is. A létező tagállami szabályozások tapasztalatai több kérdést vetnek fel az irányelv által keletkeztetett terhekről, megfelelési költségekről és a végrehajtásról. Ez is közre játszhatott abban, hogy az Európai Bizottság idén februárban javaslatot terjesztett elő az irányelv tagállami átültetési határidejének egy évvel történő elhalasztására. A dolgozat szerkezete tiszta, az egyes részek jó arányban illeszkednek egymáshoz, segítve ezzel a gondolatmenet gördülékenységét.
Mindhárom bíráló díjazásra javasolta a pályaművet, így az méltán került a legjobbak közé.
A II. díjat Pákh Lilla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogász képzésének hallgatója nyerte „Sapere aude” jeligével benyújtott munkájáért.
A győztes pályaműről érdemes kiemelni, hogy a három bíráló külön-külön első díjra javasolta azt. Ilyen fajta egyhangúságra alig van példa a múltból, mert az ritka, mint a fehér holló.
Az Európai Unió versenyképességét több dolgozat is tárgyalta, de leginkább ennek a pályaműnek sikerült ezt a témát összefogottan, érdekesen és olvasmányosan feldolgoznia. A versenyképesség egyfajta modern kori panacea, azaz gyógyír, amely meghatározza a nemzetgazdaságok jövőjét és a társadalmi jólét fenntarthatóságát. A tanulmány erénye az átfogó megközelítés, amely történelmi összefüggésben mutatja be az EU versenyképességének alakulását a múlt századtól napjainkig. Hozzáadott értéket jelent a történelmi folyamatok, tényezők bemutatása mellett az, hogy a szerző elvégezte az Európai Unió globális versenyképességi helyzetének elemzését. A referencia adatok csak az egyes országokra vonatkoznak, ezért a szerző az EU szintjére súlyozott átlagolást alkalmazott. Önálló elemzése példaértékű. Hozzáértő figyelme és kutatása kiterjedt a legújabb uniós fejleményekre, beleértve a magyar EU-elnökség Budapesti Nyilatkozatát is. Az elemzés alapján egyértelmű, hogy az uniós versenyképesség egyik gyenge láncszeme a termelékenység, amelyet az innovációs szakadék áthidalásával lehet orvosolni. A szakirodalom feldolgozása és az alkalmazott kutatási módszerek tudományos színvonalúak. A szerző kutatása elismerést érdemel azzal, hogy a díjazás szolgáljon ösztönzésként a további munkához.
A 2024. évi pályázat I. díját Nagy Levente, a Debreceni Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatója nyerte „termelékenység” jeligével benyújtott dolgozatáért.
2025 nyarán is rendhagyó zenei programokkal várunk minden érdeklődőt a Kossuth térre. A Tér–Zene elnevezésű rendezvénysorozaton hétről hétre különböző zenekarok adnak ingyenes koncertet Budapest történelmi helyszínén, az Országház előtt.
A sokszínűség jegyében minden alkalommal más és más stílusú zene lesz hallható: klasszikus zene, rézfúvósok, opera- és operettáriák, akusztikus könnyűzene, katonazene. A fellépők széles repertoárt kínálnak, így a közönség sok igényes művel ismerkedhet meg.
Az Országház főbejárata előtti színpadon idén elsőként Laposa Julcsi és zenekara ad egyórás műsort. Az előadásról ITT található bővebb információ.
A koncertsorozat egész nyáron várja a látogatókat.
Latorcai János megkoszorúzta az I. világháború országgyűlési áldozatainak emléktábláját
Latorcai János megkoszorúzta az I. világháború országgyűlési áldozatainak emléktábláját
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a hősök napja alkalmából megkoszorúzta az I. világháború országgyűlési áldozatainak emléktábláját az Országházban. Az Országgyűlés a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvényben nyilvánította a magyar hősök emlékünnepévé minden esztendő májusának utolsó vasárnapját.
Kövér László, az Országgyűlés elnökének megemlékezése a plenáris ülésen a Magyar Honvédelem Napjáról:
176 évvel ezelőtt e napon került sor a magyar szabadságharc egyik legfényesebb diadalára. 1849. május 21-én a magyar honvédsereg háromhetes ostromot követően visszafoglalta Buda várát a császári védőktől. A diadal nemcsak katonailag volt jelentős, hanem azért is, mert Magyarország ezzel a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadását követően szuverenitásának egyik legfőbb szimbólumát is visszaszerezte. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata, majd pedig a 2021. évi CXL. törvény 49. §-a alapján ezen a napon ünnepeljük a magyar honvédelem napját.
Tisztelt Képviselőtársaim! Alaptörvényünk egyértelműen kinyilvánítja, hogy a haza védelme nemzeti ügy, minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. Hazánk védelme tehát mindannyiunk kötelessége, de katonáink ennél többre vállalkoznak, hiszen a katonai hivatás több a rendkívüli kötelezettségnél. Honvédeink békeidőszakban is hazánk és mindennapjaink biztonságának őrzői. Hivatásuk egyszerre szól a hazáért való tenni akarásról, a bajtársiasságról, az áldozatkészségről, a közösség szolgálatáról és az örökös készenlétről. Mindezt nemcsak háborús veszélyben, hanem békeidőben is vállalják mindannyiunkért, belföldön és nemzetközi missziókban egyaránt.
„Nincs oly szegény ember e földön, kinek nem volna valamije, mivel a hazának áldozhat” - írta Eötvös József báró közel kétszáz évvel ezelőtt, a reformkor derekán. Honvédeink azonban nem pusztán valamit ajánlanak fel hazájuknak, esküjükhöz híven és egyben honvédő hőseink példáját követve a legértékesebb áldozatra, életük feláldozására is készek.
Ma, amikor a szomszédunkban több mint három éve háború dúl, és a globális biztonsági környezetet is egyre újabb és újabb kihívások teszik kiszámíthatatlanabbá, mindennél egyértelműbben látszik, hogy a biztonság nem magától létezik. A biztonsághoz szükségünk van az áldozatkész, professzionálisan felkészült és világszínvonalú technikával rendelkező, jól felszerelt honvédeinkre. Megnyugvással tölt el bennünket, hogy ma egy fejlődő és létszámában fokozatosan növekvő Magyar Honvédség garantálja országunk biztonságát és területi szuverenitását.
Tisztelt Országgyűlés! Miközben az idén 177 éves Magyar Honvédség és egyben a honvédelem napját ünnepeljük, ne feledkezzünk meg a múlt honvédő harcaiban elesett katonáinkról sem. Pár nap múlva, május utolsó vasárnapján lesz a magyar hősök emlékünnepe, melyet az Országgyűlés 2001. évi LXIII. törvénye iktatott az emléknapjaink sorába.
A mai napon az Országgyűlés köszönetét fejezi ki minden magyar hivatásos, szerződéses és tartalékos katonának, a Magyar Honvédség teljes állományának. Egyúttal fejet hajtunk a magyar történelem minden katonahőse előtt, akik a legértékesebb áldozatot, az életüket adták hazájukért. Emléküket kegyelettel ápoljuk, és hálával emlékezzünk rájuk azért, hogy ma békében élhetünk egy szabad hazában.
Ingyenes tárlatvezetések az Országgyűlési Múzeumban
Ingyenes tárlatvezetéseket indít az Országgyűlési Múzeum 2025. május 24-től. A 45 perces múzeumlátogatások az Országház Látogatóközpontjából indulnak minden szombaton, délelőtt 10 órától. Vendégeink A magyar törvényhozás ezer éve című, folyamatosan megújuló kiállításunkat tekinthetik meg. A részvétel regisztrációhoz kötött: jelentkezni a tárlatvezetést megelőző napon 10 óráig lehet a nemzetfotere@parlament.hu e-mail címen. Egy sétán legfeljebb 30 fő vehet részt a visszaigazoló e-mail felmutatásával.
A kiállítás Reformkort bemutató részlete Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum
Évfordulók – 130 éve helyezték el a kupolacsarnok zárókövét
1896. június 8-ra millenniumi díszülést terveztek összehívni az Országházban, és ehhez el kellett készülnie a középső traktusnak, vagyis a díszlépcsőházat és a kupolacsarnokot magában foglaló épületrésznek. 1895-re rendkívüli mértékben felgyorsult a munka, így készülhetett el a kupolacsarnok boltozata is, amelynek zárókövét május 16-án helyezték el.
Két hónappal korábban kötöttek szerződést Scholtz Róberttel a díszítőfestés elkészítésére, aki munkatársaival a kupola felületén és a környezetében lévő boltozatokon is dolgozott. A kupola záróköve alá helyezték el a csillárt, a boltozati bordák metszéspontjaiban pedig 16 történelmi címert, a kupolacsarnok ugyanennyi szobrának megfelelően. Minden szobortól jobbra található a hozzá tartozó címer a kupolán. A második világháborúban megsérült, részben beomlott kupolát helyreállították, és díszítőfestését, címereit is restaurálták, illetve ahol kellett, rekonstruálták.
Az Országház kupolacsarnokának boltozata, csillárja Fotó: Bencze-Kovács György / Országgyűlési Múzeum
