Felszólalás adatai

Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Semjén Zsolt képviselő úr, KDNP, miniszterelnök-helyettes: „10 éves a kedvezményes honosítási törvény” címmel. Miniszterelnök-helyettes úr, öné a szó.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nemzetpolitika legnagyobb tette és a magyar közigazgatás talán legnagyobb vállalkozása a honosítás. Ezekben a napokban ennek különös aktualitást ad egyfelől a trianoni nemzetszétszakíttatás 100. évfordulója, másfelől a kedvezményes honosítás 10. évfordulója.2010. május 26-án fogadta el az Országgyűlés 98 százalékos többséggel az állampolgársági törvény módosítását, ami a határon túli magyarság számára megteremtette az egyszerűsített honosítás lehetőségét. A számok tekintetében a Kárpát-medencében az egyszerűsített honosításnak köszönhetően 940 ezren tettek állampolgársági esküt, míg jellemzően a diaszpórában az állampolgárság-megállapítás lehetőségével élve, illetve hagyományos módon mintegy 160 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot. Összesen tehát 1 millió 100 ezren váltak nemzettársainkból honfitársainkká. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A honosítás kezdetén külhoni magyarok sokasága jött át a határon, hogy magyarországi önkormányzatoknál adja be honosítási kérelmét, majd erdélyi, délvidéki, kárpátaljai konzulátusaink váltak a honosítás központjaivá, ma pedig a legtávolabbi külhoni kis faluba is kimegyünk konzuli napokat tartani. A honosítás lehetősége természetesen mindig nyitva áll, de kimondhatjuk, hogy aki magyar állampolgár akart lenni, az magyar állampolgár lett. Fontos tudni azt is, hogy Magyarország állampolgársági információt nem ad ki, így azok a honosítottak is biztonságban vannak, akik esetében az adott utódállam elvileg tiltja a kettős állampolgárságot.

Tanulságos felidézni azt is, hogy honnan indultunk: a kifejezett közigazgatási és politikai magyarellenességtől. A közigazgatásban a restriktív bürokrácia okozott keserűséget és csalódást a külhoni magyaroknak. Jellemző, hogy például a csángókat nem ismerték el magyarnak, ezért is kellett a mi törvényünkbe külön betennünk a csángó klauzulát. Politikai vonatkozásban pedig ama 2004. december 5e, ami maga volt a nemzetárulás, amikor Gyurcsány Ferenc és szocialista kormánya nem átallott a határon túli magyarok ellen kampányolni, kirekesztve őket a közjogi nemzetből, lelki Trianont okozva. Hála istennek, mostanra mindez már a nemzeti emlékezet szégyenpadjára került.

De azt sem rejthetem véka alá, hogy meg kellett küzdenünk némely kevésbé baráti utódállam ezerféle támadásával, ellenséges titkosszolgálatok dezinformációs aknamunkájával, amiben sajnos néhány itteni újságíró és orgánum is dicstelen szerepet játszott. A nehézségek tanulságosak, az eredmények maradandók. Ma már a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb a hazai anyakönyvezés, az útlevél és elektronikus személyazonosító igazolvány kiadása, és külhoni magyarjaink előtt is megnyílt a magyarországival azonos módon számos lehetőség az anyasági támogatástól a babakötvényig. A honosítottak gyermekei magyar állampolgárnak születnek, és ezzel is a Kárpát-medencébe mintegy visszatér a magyar államhoz való közjogi kötelék, és ami a nemzet közjogi egyesítésének sarokköve, a szavazati jog. Így az Országgyűlés immár valóban nemzetgyűlés.

Tisztelt Nemzetgyűlés! Persze, fontosak a számok, fontos a statisztika. De ami igazán fontos, hogy a számok mögött hús-vér emberek vannak, családok története, oly sokszor kálváriája, akiket egy évszázadon át bozgoroztak, hazátlannak neveztek, de a kedvezményes honosítás lehetőségével egyfajta igazságot szolgáltattunk véreinknek. Nemzetpolitikánk egységes, koherens és mostanra cizellált ívet alkot, aminek integráns, kitüntetett része a honosítás. Ennek az ívnek a tekintetében szólnunk kell arról, hogy az identitásőrzés és -erősítés jegyében több mint megtízszereztük a külhoni magyarok költségvetési támogatását az erdélyi Sapientia Egyetemtől a határokon túl, a Kárpát-medencében épített és újjáépített ezer magyar óvodán át a diaszpórába küldött több száz Kőrösi Csoma Sándor-os ösztöndíjasig, és ami paradigmatikus jelentőségű, a határon túlra menő hatalmas összegű gazdaságfejlesztési expanzió. Száz évig hátrány volt, ha valaki magyar, legfőbb ideje, hogy végre előny legyen. Ez így együtt az asszimiláció megállításának, sőt megfordításának az esélye a Trianonra ma adható reális válasz.

Erre a munkára büszke lehet az Országgyűlés, a magyar közigazgatás, a külhoni magyar szervezetek, az egyházak, önkormányzatok. Az életben, így a közéletben is sok minden mulandó, de a honosítás műve maga a történelem. Köszönöm szépen. (Taps.)

(12.00)

ELNÖK: Köszönöm, miniszterelnök-helyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orbán Balázs államtitkár úrnak, aki a kormány nevében válaszol az elhangzottakra. Öné a szó.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! A felszólalásban is elhangzott, 2010. május 26-án fogadta el az Országgyűlés az állampolgársági törvény módosítását, megteremtve az úgynevezett, technikai nyelvezettel mondva egyszerűsített honosítás lehetőségét, ami a határon túli magyar közösségeknek és nagyon sokaknak, akik az anyaországban élnek, régi vágyuk volt. Szinte példátlan nemzeti egység alakult ki, ezt is érdemes itt rögzítenünk  azt hiszem, ez különösen aktuális a mai napirend előtti vita után , hogy a törvénymódosítást közel egyhangúlag, 97,7 százalékos többséggel fogadta el az Országgyűlés. Ritka pillanat volt ez, és 2011. január 1-jén óriási infrastrukturális, informatikai, személyügyi szervezés után indulhatott el a folyamat. Nagyon büszke vagyok arra egyébként, hogy a munka elején pályakezdő jogászként, köztisztviselőként én is részt vehettem benne. El is hangzott, hogy az elmúlt 9 évben 983 ezer egyszerűsített honosítási kérelmet nyújtottak be, 936 ezren tehették le az állampolgári esküt, 41 ezer esetben került sor elutasításra, 202 esetben pedig az állampolgárság visszavonására. A magyar diaszpóra körében ezen túlmenően mintegy 153 ezer főt sikerült honosítani vagy hagyományos módon, vagy a magyar állampolgárságukat elismertetni, tehát őket a magyar állampolgárságot igazoló okmányokhoz juttatni. Így sikerült azt a célunkat teljesíteni, hogy több mint egymillió új magyar állampolgár legyen. 2010-ben szinte a nulláról indultunk, kifejezetten magyarellenes állampolgársági szabályozással, és egy rettenetesen bonyolult, restriktív bürokráciával találkoztunk. Nagyon sok honfitársunknak okozott mélységes csalódást.

Az egyszerűsített honosítás bevezetése éppen ezért az elmúlt tíz év egyik legnagyobb eredménye, a korábbi, évi 5 ezer kérelemmel szemben 2011-ben közel 200 ezer kérelmet kellett pontosan, határidőben és empatikusan elbírálni. Ez az egész magyar közigazgatás erőpróbája és nagy eredménye volt a legkisebb települések anyakönyvvezetőjétől egy tengerentúli nagykövetség vezetőjéig, úgyhogy ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek a fáradságot és az állhatatos munkát ezen a téren.

2010-ben nemhogy egyszerűsített honosítási kérelem nem volt, de a magyar külképviseletek még magyar útlevelet sem tudtak kiadni. Ma már a teljes jogú magyar állampolgárok útlevelet, elektronikus személyazonosító igazolványt kérelmezhetnek, anyakönyvi eseményeik a magyar anyakönyvekbe kerülnek be. A magyar állampolgárság igazolása, a hazai anyakönyvezés a lehető legegyszerűbbé vált. Megnyílt a lehetőség a hadigondozásra, a babakötvényre és az anyasági támogatásra. A nemzet közjogi egyesítésének egyik legfontosabb pontja  ezt miniszterelnök-helyettes úr is említette , hogy minden magyar állampolgár szavazhat. Ennek is az alapja természetesen maga az egyszerűsített honosítás intézménye.

Az előző kormány 2010-re egy sor nagykövetséget, főkonzulátust zárt be, amelyeket azóta sikerült újranyitni, egy sor új külképviseletet létesítettünk. A külképviseletek megnyíltak és kiváló kapcsolatot tartanak fenn helyi magyar közösségekkel, kölcsönösen segítik egymás munkáját, a magyarság fennmaradását. Kiemelkedő jelentősége van az úgynevezett kihelyezett konzuli napoknak, amelyeket a magyar külképviseletek tartanak, és amelyek a nagy távolságok miatt óriási segítséget nyújtanak nemcsak a kérelmezőknek, hanem minden magyar állampolgárnak. Ezzel akár a legkisebb erdélyi faluba is visszatér a magyar közigazgatás, hiszen mindig vannak újabb kérelmezők, s örvendetes, hogy a honosítottak gyermekei már magyar állampolgárokként látják meg a napvilágot.

Statisztikák  minden szám mögött egy-egy ember, egy-egy emberi sors van. Fiatalok, idősek, akadémikusok, szerzetesek, egyszerű emberek tehették le az állampolgársági esküt, mely nagyon sok esetben katartikus, életre szóló élménnyé vált. Több mint százéves honfitársaink lehettek könnyes szemekkel újra, másodjára, harmadjára magyar állampolgárok. Ezzel lehetett a gyászos emlékű december 5-ei népszavazás okozta sebeket ma begyógyítani.

Az elmúlt tíz év minden félelmet, riogatást megcáfolt, mely akár a kettős állampolgársággal, akár a külhoni választás lebonyolításával kapcsolatos volt. Ezek a zsigeri riogatások visszaolvashatók, felidézhetők. A magyar nemzetpolitika, az egyszerűsített honosítás intézménye egész sor támadásnak volt kitéve az elmúlt években, a hamis hírektől az idegen országok titkosszolgálati akcióiig. Alapvetés, hogy a magyar kormány minden magyart megvéd, és ezt sikeresen meg is tettük, legyen az egy-egy közösség joga vagy az új állampolgárok adatai.

Az egyszerűsített honosítás a nemzet közjogi egyesítése, amelyre mint stabil alapra épül a teljes magyar nemzetpolitika. Kifejezetten sikeres évtizeden vagyunk túl, ma már büszkén mondhatjuk, hogy összetartozunk. Magyarország Kormánya pedig elkötelezett ezen összetartozás további erősítése mellett. Köszönjük, ha támogatják munkánkat. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai