Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Jobbik képviselőcsoportjából Varga-Damm Andrea képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásom címe: „Ilyen egy államférfi”. Bizonyára nem tudják képviselőtársaim, hogy kiről vagy milyen módon kívánok megemlékezni. Napról napra, hétről hétre napirend után igyekszem valamifajta történelmi párhuzamot idehozni a Ház elé, amelyből tanulhatunk is, és néha talán követhetjük is. 1571. május 25-én az erdélyi rendek gyűlést hívtak össze, és a gyulafehérvári országgyűlés Báthory Istvánt választotta erdélyi fejedelemmé. Ő volt az ország leghatalmasabb ura. A rá való emlékezés a mai napirend utáni felszólalásom témája.

53 évet élt, hihetetlen tartalmas élete volt. A történelemben nem sokan mondhatják el magukról mindezt. Ekkor, 1571-ben az országunk Habsburg-uralom alatt állt, és török uralom alatt is, az ország három részre volt szakadva, a királyi Magyarországra, a török uralom alatt álló területekre és az Erdélyi Fejedelemségre. Erdélyi fejedelemmé választása után már két éven belül szervezkedtek ellene a királyi Magyarországról, folyamatos hatalmi harcokat vívtak ellene. Haláláig 15 éven át, 1586. december 12-éig bármilyen tisztségbe, uralkodói pozícióba került, csak a támadás, a legyőzés és a bekebelezés volt az, amit meg kellett élnie, de ellenállt, és mindkét uralkodói pozícióját sikerrel fejezte be.

Belpolitikájában a fejedelmi hatalom megerősítésére törekedett, felülvizsgálta a korábbi birtokadományokat, számba vette az állami jövedelmeket, fejlesztette a kereskedelmet, a bányászatot, szóval, nagyon sok jót tett Erdélyért. 1581-ben jezsuita kollégiumot alapított Kolozsváron, amely a mai Szegedi Tudományegyetem elődje. Udvarában folyamatosan külhoni tudósokat látott vendégül azért, hogy fejlessze a magyar tudományt, és fejlessze a magyar polgárok ismeretét. A Wesselényiek és a Bethlenek ebből a körből emelkedtek ki. Maga a fejedelem is kiváló író volt, levelei stílusremekek, ahogy mondják a kutatók.

Amint minden középkori, kora újkori uralkodó, számtalan vitatható intézkedést tett uralkodása során, hiszen több száz év a hódítás korának tekinthető, folyamatosan támadták uralkodói státuszukat, de mégis a történelem ítélőszéke az eredményeiket kell hogy értékelje, amit most én is tenni fogok.

Eljött 1576. május 1-je, amikor is Krakkóban a waweli székesegyházban Báthory István erdélyi fejedelmet lengyel királlyá koronázták. Ez olyan óriási eredménye volt a magyarságnak, a magyar nemességnek, amit azóta is csak a pátosz vesz körül. 1585-ben, halála előtt egy évvel a királyi Magyarországtól még Nagybányát is visszaszerezte Erdélynek. Lengyelországban is abban igyekezett, hogy a központi hatalmat megerősítse, a gazdaságot fejlessze, fogyasztási adókat vetett ki, a rendektől független zsoldoshadsereget hozott létre, s nagyon szívesen alkalmazott erdélyieket. Volt olyan időszak, hogy a lengyel uralkodói hadseregben 5 ezer erdélyi szolgált. Számos székely harcolt Báthory oldalán, és amikor a lengyel rendek azt kérték tőle mint lengyel királytól, hogy a livóniai háborúban elvesztett, a Rettegett Iván cár által elfoglalt területeket szerezze vissza, akkor ugyan a lengyelek előadták az igényüket, csak éppen eszközt nem adtak hozzá. S mivel meg kívánta szolgálni ez az uralkodó a lengyelek bizalmát, ezért magyar hajdúkból, könnyűlovasokból, székelyekből, lengyel zsoldosokból, németekből, csehekből, románokból hadsereget szervezett, és két év alatt 1581-re visszaszerezte a cártól a lengyel területeket. Ezért tisztelik őt a lengyelek a legnagyobb királyként.

Miért is hoztam ide ma mindezt azon túl, hogy őt erdélyi fejedelemmé választották 1571-ben? Azért, mert én azt szeretném, hogy amikor mi politikusokként arról beszélünk, hogy hogy szeretnénk a népünknek szolgálni, hogy szeretnénk a politikai közösségünket szolgálni, hogy szeretnénk azt elérni, hogy minket a történelem majd pozitív szereplőkként mutasson be, akkor őróluk kell példát venni. Az egységről, az összetartásról, a felelősségről, a méltányosságról, s mindarról az uralkodói és államférfiúi stílusról szeretném megismerni a magyar politikusokat is, amely akkor például ezt a nagyszerű embert jellemezte.

Én azt kívánom minden országgyűlési képviselőnek Magyarországon, hogy azzal a lélekkel, ahogy ez az ember akkor két országot uralt tizenöt éven át, így uraljuk ma a magyar népünk szebb jövőjét. Köszönöm szépen. (Taps.)