Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Engedjenek meg nekem egy gondolatkísérletet! Mi lenne akkor, hogyha 33 évvel a rendszerváltoztatás után mi egy kiegyensúlyozott polgári demokráciában élnénk, amikor a közmédia, a magyar adófizető polgárok több mint 100 milliárd forintjából fenntartott közmédia beszámolt volna a Jobbik-Konzervatívok évadnyitó beszédéről.

(13.50)

Azt gondolom, hogy mindenki összehasonlíthatta volna Orbán Viktor miniszterelnök úr  hát, elég érdekes hallgatóság előtt előadott  évadnyitó beszédével ezt a beszédet, amit egyébként ajánlok mindenkinek, az interneten meg lehet tekinteni. Azt gondolom, ez nagyon komoly jelzés mindazoknak, akik hisznek abban, hogy a polgári Magyarország eszméje nem csak egy, a Fidesz által megfogalmazódott politikai termék.

Azt gondolom, nekünk ki kell vezetnünk a jobboldalt a fideszes egypárti túlhatalom egyiptomi fogságából. Ezt a beszédet úgy nézzék meg, tisztelt hölgyeim és uraim (Rétvári Bence: Ne is hallgassuk, csak nézzük?), ezt a beszédet úgy nézzék meg, hogy ez a kezdete egy olyan mozgalomnak (Rétvári Bence: Már megint?), egy polgári szövetségnek, amelynek a magját a Jobbik-Konzervatívok fogja képviselni, mert nekünk a felelősségünk az, hogy a hazafiság úgy legyen megint, mint gróf Széchenyi István idejében. Én soproni poncichter polgárként Nagycenken, a gróf úr sírjánál tettem esküt még tanulóként. Mi jól emlékszünk arra…  igen, ez még abban az időszakban volt, amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr szélsőségesen liberális politikusként Oxfordba járt Soros-ösztöndíjjal, ne felejtsük el!

Azt gondolom, ki kell mondanunk, hogy a jobboldaliság a XXI. században nem jelentheti azt, amit jelenleg a fideszes kormány képvisel: oroszpártiságot és nyegleséget, oroszpártiságot muszka vezetőkkel. Az önök sztálini béketárbort ajnározó retorikája, amely aljas és cinikus módon (Rétvári Bence: Micsoda?) felhasználja a mindannyiunkban meglévő természetes békevágyat, 1956. november 4-ének a békéjére gondol, az akasztófák békéjére. Ez az önök békevágya, és ez az önök béketábora. (Rétvári Bence: Miről beszélsz?)

Azt gondolom, hogy mi, akik 1956. október 23-ának lyukas zászlaját magasra emeljük, akik ismét magasra emeljük a polgári Magyarország eszméjét, várunk mindenkit, aki elutasítja a szélsőségeket, hiszen konzervatívnak lenni azt jelenti, hogy mi hiszünk abban, hogy az emberi méltóságot mindenekfelett megilleti az európai kultúrkörben a védelem; az emberi méltóságot, amelyet mi, konzervatívok az isteni kinyilatkoztatásból vezettünk le, nem lehet semmilyen szélsőséggel felülírni. És elutasítunk ezért is minden olyan ideológiát, amely az embereket eszköznek tekinti, de azt is elutasítjuk, amely a korlátlan önmegvalósítás pártján állva a közösségellenes magatartást pártolja.

Mi, konzervatívok tudjuk, hogy az állam feladata a XXI. században az, hogy jól működjön, és jól működő oktatást, egészségügyet, lakhatást biztosítson a magyar polgároknak. De nem feladata az államnak mint fideszes egypárti túlhatalomnak megszabni azt a magyar polgároknak, hogy hogyan éljenek, mit gondoljanak, és ha bárki gondolkodni merne valami másról, akkor ellenséget képezve és gyűlöletkeltő propagandával illesse mindazokat. Mi hiszünk abban, hogy az egyéni teljesítményt pozitívan kell az államnak elhatárolnia és támogatnia, de abban is hiszünk keresztényszociális alapon politizáló pártként, hogy a rászorulóknak megfelelő támogatást kell nyújtania egy XXI. századi európai uniós tagállamban az államnak.

Ne felejtsük el: a jövő májusi európai parlamenti választáson minden egyes leadott szavazat a Fideszre azt jelenti, hogy egyre nő az esélye annak, hogy Orbán Viktor és a Fidesz kivezeti hazánkat az Európai Unióból. Nem! Szent István királyunk óta mi a nyugati értékekhez és az európai értékekhez ragaszkodunk, a görög filozófiához, a keresztény kultúrkörhöz és a jog uralmához. Ez az, amit önök mostanában jogállamiságként hallgathatnak, és van mit hallgatniuk. Fel hát a polgári Magyarország zászlaját! Várunk mindenkit. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Dicsőség Steindl Imrének! Államtitkár úr, öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hadd idézzem önnek azt az úriembert, akit ön idézett: „Itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.” (Nacsa Lőrinc: Ez már a polgári?) Ennek az úrnak a szavait ajánlotta ön a figyelmünkbe, azt mondta, hogy a magyar médiának, különösen a közszolgálati médiának ennek az úrnak a szavait kellene visszhangozni mindenhol, ismételni, és mindenkinek erről beszélni. De mondta, hogy az interneten fellelhetők ennek az úrnak, Gyöngyösi Mártonnak, az önök pártelnökének ezek a szavai is, biztos vagyok benne, hogy a legutóbbi beszéde is fellelhető az interneten, de itt is.

És ha volt képzavar a magyar parlamentarizmus történetében, az biztos, hogy beleillik azok közé az ön felszólalása. Ezek után mondta ön Gyöngyösi Mártonra, hogy ő lesz az, aki Egyiptomból kivezeti az ott rekedt, a fogságban rekedt népet. Ugye, mindannyian ismerjük a Szentírásból, a Bibliából, hogy a zsidókat vezette ki, és pont ön képes ezt a hasonlatot arra az emberre mondani. Azért gondoljunk bele! Tehát ön polgári gondolatról beszél, és azért az ízléstelenségnek is van határa, hogy pont arra az emberre használ egy ilyen ószövetségi hasonlatot, aki azt mondta itt a parlamentben, hogy mindenkit, aki zsidó származású, és az Ószövetségben hisz, listába kéne szedni. Ez a polgári retorika önök szerint, hogy még ennyire sem figyelnek oda ízlésbeli és aránybeli kérdésekre, hogy pont ő lesz az új Mózes?! (Derültség a kormánypártok soraiban.) Nem értem, önök hogyan beszélnek erről.

Ön beszélt a lyukas zászlóról. Azért mégiscsak mit mondott Pongrátz Gergelynek, ’56-os hősünknek, forradalmárunknak, szabadságharcosunknak a testvére az önök működéséről itt az elmúlt napokban? „Felháborodással értesültem, hogy az 1956-os szabadságharcot vérbe fojtó kommunisták szellemi örököseivel, a DK-val és más balliberális pártokkal szövetségbe lépett Jobbik álságos, megtévesztő módon Gergely bátyámra hivatkozik a párt országos kongresszusán, hogy leplezze balliberális kötődését.” Ezt nem mi mondjuk, hanem azok, akikre önök hivatkoznak. Pongrátz Gergely még életében is elhatárolódott attól, amit a Jobbik tett, hogy a forradalom leverőinek örököseihez hozzákötötte önmagát, és utána így akart polgári jobboldali kereszténydemokrata pártként feltűnni.

Önök nevet váltottak, hogy ezzel valami megújulást szimbolizáljanak, de ez önöknek hányadik megújulása? Önöknek nem megújulásai vannak, hanem elvtagadásai vannak, elvtelenségei vannak. Leplezik sok mindennel azt, hogy hozzákötötték magukat Gyurcsány Ferenchez és a baloldalhoz, ahhoz a baloldalhoz, amely egy dollárbaloldal, amely készpénzért, 4 milliárd forintnak megfelelő dollármilliókért eladta Magyarország jövőjét és politikáját, és ezért önök képesek voltak azt mondani többször bele a kamerába, hogy akár a szomszédunkban dúló háborúba fegyvereket vagy katonákat küldenének, ha a többi NATO-tag, a többi európai uniós ország ezt teszi. Most napnál világosabb egy évvel a háború sajnálatos kitörése után, hogy a többi ország ezt teszi. Önök azt mondták, ha a többiek mennek, mi is megyünk, és most azt látjuk, hogy a többiek küldik, küldik és küldik a fegyvereket.

Ebből látszódik, hogy a nemzetárulás mekkora veszéllyel jár, tisztelt képviselő úr, és valóban, a Jobbik Magyarországért Mozgalom teljes nevéből most már a „Magyarországért” részt is kivette. Először a kettőskeresztet cserélték hashtagre, most a „Magyarországért” részt cserélik „Konzervatívok”-ra. Nyilván még sok csere lesz, és lesz még a piros-fehér-zöldből is szivárványos előbb-utóbb, de, tisztelt képviselő úr, ez az, amit a magyar emberek nem bocsátottak meg önöknek: itt ültek harmincan is vagy mennyien, és most itt ül ennek a töredéke. Nem lehet ilyen elvtelenné válni, tisztelt képviselő úr, és nem lehet a választókat ennyire semmibe venni, és nem komoly embernek nézni a választókat, hogy ma önök Gyurcsány-ellenesek, holnap Gyurcsány-pártiak. Ki volt az az egyetlen párt Magyarország történetében, aki EU-s zászlót égetett? A Jobbik. És kinek a képviselője oktat ki most minket európaiságból, meg hogy mit jelent az Európai Unióhoz tartozni? Önök, a zászlóégetők mondják, hogy mi nem vagyunk elég uniópártiak, akik az uniós zászlót…?!

Tisztelt Képviselő Úr! A mi pártunk, a mi pártcsaládunk Európa-párti, Európai Unió-párti, mindig is ezt fogjuk tenni. Nem fogunk aktuálpolitikai helyzetekben úgy viselkedni, mint ahogy önök viselkedtek, hogy amikor zászlót kellett égetni, akkor azt tették, amikor a „Magyarországért” szót kellett kivenni a nevükből, akkor meg kivették. Képviselő úr, hála istennek, a polgári értéket, a polgári értékrendet nem a Jobbik képviseli, hanem a Fidesz-KDNP-pártszövetség néppártként. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Lukács László György: Ja, persze!)

ELNÖK: Szintén napirend előtti hozzászólásra jelentkezett Hiller István képviselő úr. Öné a szó.

Felszólalások:   10-13   14-17   18-21      Ülésnap adatai