Felszólalás adatai

KOLTAI ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A különböző társadalomkutatási adatok bizonyítják, hogy a gyermeket nevelő családok körében a szegénység nagyobb arányban van jelen, mint azokban a háztartásokban, ahol a családnak nincsenek gyermekkorú tagjai. A gyermekes családok közül a három vagy több gyermeket nevelők, főként pedig az egyedülálló szülők esetében a legnagyobb a szegénység kockázata.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt fontosnak tartja, hogy támogatni kell azokat, akik kenyeret keresnek, s a munka mellett gyermeket, gyermekeket nevelnek. Az 1998 óta kormányzó polgári koalíció kormánya a népességcsökkentés megállítását, a gyermekvállalás és a gyermekes családok helyzetének javítását kiemelt fontosságú kérdésként kezeli. A gyermekes családok támogatását az ellenzékben levő pártok is lényegesnek tartják, de a támogatást a rászorultsági elv alapján elsősorban a szegény családokra koncentrálnák. A kormányoldal és az ellenzék vitája tehát ebben az esetben alapvetően szemléleti és értékrendi különbségekre vezethető vissza. A rászorultak mellett - és hadd ismételjem meg: a rászorultak mellett - a középrétegeket is támogatni kívánó kormánykoalíció ennek érdekében vezette be ismételten a gyedet, illetve a gyermekek után járó adókedvezményt.

A gyermeket nevelő családok támogatására a szociális ellátórendszeren belül elkülönült önálló családtámogatási rendszer épült ki, amely a szociális ellátórendszer egyik legfőbb elemét képezi. A családtámogatások rendszerének kiemeltségét mutatja, hogy a rendszerváltást követően e területen történtek a szociális reformot érintő legnagyobb változások, a családtámogatási rendszernek lényegében minden eleme komoly átalakításon ment keresztül. Ezt nemcsak a gyermeket nevelő családok megváltozott életkörülményei, hanem a demográfiai mutatók kedvezőtlen alakulása is indokolta.

(10.20)

Az elmúlt tíz év alatt hozott konkrét intézkedések azonban nagyon jól mutatják, hogy az egyes keresztény-konzervatív kormányok - a '90-94 közötti és a '98 óta kormányzó - a gyermekneveléssel kapcsolatos támogatási formák számának bővítésére törekedtek, és minden gyermeket nevelő családot egyaránt támogatni kívánnak és kívántak. Addig a szociálliberális kormány a rendelkezésre álló anyagi forrásokat igyekezett koncentrálni, csak a legszegényebb családok számára biztosította az ellátásokat, vagyis a támogatási rendszerek ez idő alatt rászorultság alapján működtek.

A kormányzati ciklusokhoz kötődő paradigmaváltások a családok körülbelül 10-15 százalékának helyzetét érintették, mert átmenetileg ennyien veszítették el az ellátásokra való jogosultságot magasabb jövedelmük miatt. Itt hadd mondjam el, hogy ezek a magasabb jövedelmek nem jelentették azt, hogy gazdagok és nagyon gazdagok, a középrétegbe tartozók közül nagyon-nagyon sokan veszítették el ezeket az ellátási formákat.

A biztosítási jogviszonytól függő, jövedelemarányos és számunkra nagyon fontosnak tartott gyermekgondozási díj '96. április 15-étől kezdődően megszűnt, azonban a kormányzati koncepcióváltás eredményeként a gyermekgondozási díj rendszere 2000. január 1-jétől visszaállításra került. A gyermeket nevelő szülők megélhetését segítő támogatások - ilyen a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás - folyósításának időszaka nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül. Ezért a szülőknek hosszabb távon sem kell a gyermeknevelés miatt hátrányokkal számolniuk.

A családtámogatási rendszert érintő lényeges áttörést a kormánynak az a döntése jelentette, amellyel a támogatásokat új alapokra kívánta helyezni, és ennek egyik fontos eleme volt a családi pótlékra vonatkozó valamennyi jogosultság visszaállítása és a családi adókedvezmények új típusú bevezetése. Az új típusú családtámogatási rendszer felépítésében - mint már mondtam - nagyon fontos elem volt a gyermekek után érvényesíthető adókedvezmény ismételt bevezetése. Az adókedvezmény havi, gyermekenként figyelembe vehető mértéke - és most adókedvezményt mondtam - (Göndör István közbeszól.) egy és két gyermek után 1999-ben 1700 forint volt, 2000-ben 2200 forint; három és több gyermek után 2300 forint, 2000-ben 3000 forint; fogyatékos gyermek után '99-ben 2600, 2000-ben pedig 3400 forint. Az adókedvezményt a szülők választásuk szerint akár megosztva is érvényesíthetik. Adókedvezmény formájában az állami költségvetés 1999-ben évi 36 milliárd forint támogatással számolt, majd 2000-ben e címen további 30 százalékos támogatásemelkedés került betervezésre.

A 2001-re vonatkozó módosítási javaslatok közül a legnagyobb változtatás a személyi jövedelemadóban - a kormányprogramban megfogalmazottak teljesítése érdekében - a családi kedvezmény rendszerének a továbbfejlesztése. A javaslatok közül összességében mintegy 63 milliárd forint felhasználása szerepel a gyermekes családok támogatására, továbbá a nemzetgazdasági átlagos adóterhelés csökkentésére, amely a tervek szerint 0,1 százalékponttal lesz alacsonyabb az ez évi 20,8 százalékos tervezettnél.

A családi kedvezmény javasolt növekedésének összege 32 milliárd forint, amely által az adó alól mentesített éves jövedelem a következők szerint alakul: egy gyermek esetén a 2001. évre javasolt az eddigi 330 ezer forint helyett 400 ezer forint, amely 21,2 százalékos változást jelent, természetesen pluszban. Két gyermek esetén 642 867 forint az idei 460 ezer forint helyett, ez már 39,8 százalékos növekedést jelent. Három gyermek esetén pedig 1 millió 30 ezer forint, ami plusz 105,4 százalékos emelkedést jelent. Négy gyermek esetén ez plusz 112 százalékot jelent. A háromnál több gyermekes családokban az adó alól mentesített éves jövedelem gyermekenként legalább további 300-300 ezer forinttal emelkedik. A családi kedvezmény összege a fogyatékos, a magasabb összegű családi pótlékban vagy rokkantsági járadékban részesülő gyermek, illetve felnőtt eltartottak esetében ugyanolyan összegű, mint a gyermekek esetében.

A családi adókedvezmények révén az érintett családok 2001-ben több mint 80 milliárd forintnyi közvetett támogatásban részesülhetnek. Kiemelt támogatást élveznek - mint már elmondtam - a legalább három gyermeket nevelő családok, akik az előbbi összeg körülbelül 36 százalékát, közel 30 milliárd forintot érvényesíthetnek. A legalább három gyermeket nevelő háztartások száma 154 ezerre becsülhető, amely az összes háztartásszám körülbelül 4 százalékát, míg a gyermeket nevelő háztartások mintegy 10 százalékát jelenti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Abban, amit elmondtam és abból, amit elmondtam, egyértelműen és világosan kitűnik, hogy amikor a polgári koalíció kormánya meghirdette, hogy ez a kormány a családok kormánya, amikor meghirdette, hogy számunkra a családok nagyon fontosak, akkor nem a levegőbe beszélt, ezért a célért minden évben letesz egy olyan javaslatot az asztalra, amellyel megkönnyítheti ebben az országban a gyermeküket nevelő családok megélhetését. Nagyon remélem, hogy ezek a támogatások a további években is egyre nőni fognak; nagyon remélem, hogy ezek az intézkedések meg fogják állítani a kedvezőtlen népesedési mutatókat; és nagyon remélem, hogy ebben az országban a gyermekes családok mellett az összes család és az összes polgár jól fogja érezni magát.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt elfogadásra javasolja a törvényt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)