A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! A kormány 2012 októberében döntött az online pénztárgépek bevezetése mellett. A bevezetés egyik legfontosabb célja a költségvetési bevételek növelése, emellett fontos szempont az adóelkerüléssel tisztességtelen versenyelőnyhöz jutó vállalkozások jogkövető magatartásra szorítása és ezzel egyidejűleg a tisztességesen adózó vállalkozások versenyhelyzetének erősítése. Az online pénztárgépekre történő átállást a kormányzat nemcsak megfelelő határidővel segítette, hanem a pénzügyi terhek csökkentése érdekében az új készülékek beszerzéséhez két körben vissza nem térítendő állami támogatás igénybevételét is biztosította az üzemeltetők számára. 2013-2014-ben 2,9 milliárd forint állami támogatás kiutalására, majd második körben, a 2016-2017. években 518 millió forint állami támogatás kiutalására került sor.

2013 óta összesen 278 409 darab pénztárgép üzembe helyezése történt meg. A jelenlegi állapot szerint 194 810 darab nem számítógép alapú online pénztárgép, úgynevezett kiskassza, valamint 39 795 darab számítógép alapú online pénztárgép üzemel, mindösszesen pedig 234 605 darab. A két számadat közti különbség oka a gépek természetes cserélődése, ez az elmúlt közel öt évben történt.

Az online pénztárgéprendszer a kezdetektől eredményes, hiszen önmagában az új készülékek használatával növekedtek a költségvetési bevételek. Az adózók az értékesítésükhöz kapcsolódó adatokat rögzítik a pénztárgépben, amelyek azonnal megjelennek az adóhatóság rendszerében. Ez a korábbiaknál jóval szélesebb rálátási lehetőséget nyújt az adózó gazdasági tevékenységére, mivel valós időben, a keletkezésük folyamatában érhetők el mindazok az információk, amelyek az adózók értékesítési tevékenységéhez kapcsolódóan keletkeznek. Mindez jelentős preventív hatást gyakorol a jogellenes magatartási formákra, sőt mára már elmondható, hogy számos, egyébként nem kötelezett adózó önként dönt az online pénztárgép használata mellett, hiszen ez az ő gazdasági érdekét is szolgálja.

Az előbb említett költségvetésibevétel-növelő hatás mellett az online pénztárgépek más összefüggésben is jelentősen hozzájárulnak a gazdaság fehérítéséhez. Jó példa erre, hogy a feketefoglalkoztatás elleni fellépésben is hatékony segítséget jelent, ha azt látja az adóhatóság, hogy az adott adózó több online pénztárgépet használ, mint amennyi munkavállalót bejelentett. Az elmúlt 1-2 évben megtörtént a rendszer továbbfejlesztése és újabb kötelezetti kör bevonása a pénztárgéphasználatba, amely intézkedés ugyancsak a gazdaság fehérítése irányába hat.

A számadatok tekintetében a következők emelendők ki: az online pénztárgép 2014-es bevezetése óta Magyarországon 7,2 százalékponttal csökkent az áfaadórés. Az Európai Bizottság tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfaadórés mértéke a 2013. évi 20,9 százalékról, köszönhetően az adóelkerülés visszaszorítását célzó kormányzati intézkedéseknek, 13,7 százalékra csökkent 2015-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország fejlődése megkérdőjelezhetetlen. Feleakkora az adóelkerülés hazánkban, mint a régió országaiban.

Bevezetésük óta folyamatos a fokozott nemzetközi érdeklődés, ez nyilván azt bizonyítja, hogy helyes úton járunk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az online pénztárgépekhez kapcsolódó hatósági árakat pedig majd egy későbbi válasz folyamán tudjuk pontosítani, de azt elmondhatjuk, hogy tervezzük szükség szerint, lehetőség szerint, hogy árcsökkenés várható ezen a területen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a központi költségvetés biztosította lehetőségeket szem előtt tartva hozta meg és hozza meg a jövőben is az életpályák kialakítására, illetve a bérek emelésére vonatkozó döntéseit. Bizonyára ön előtt is ismert a pedagógus-életpálya 2013. évi bevezetése, amely előbb a pedagógusokra, majd pedig a pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkező, nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottakra is vonatkozik. A 2015-ben elindított rendvédelmi és honvédelmi életpálya öt év alatt összességében 50 százalékos átlagos illetményemelkedést jelentett, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjait is érintette. Az állami tisztviselők életpályája a járási kormányhivatalok dolgozói után 2017-től a megyei kormányhivatalokra is kiterjed, és biztosít mintegy 30 százalékos illetményemelkedést. Ezenfelül tavaly 15 százalékos bérfejlesztés valósult meg a kulturális ágazatban. A felsőoktatásban az oktató, kutató és tanár munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye 2016-ban 15 százalékkal, 2017-ben és 2018-ban pedig további 5-5 százalékkal növekedett.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az egészségügyi ágazatban megvalósuló bérfejlesztésre a szakdolgozók esetében négy, az orvosok esetében két lépcsőben került sor. Így az egészségügyi szakdolgozók esetében a 2016. évi 26,5 százalékot követően 2017 novemberétől 12 százalék, majd 2018 januárjától 8 százalék, és 2019 novemberétől további 8 százalék emelés várható. A szociális ágazat 2014. január 1-jétől differenciált mértékű ágazati pótlék bevezetésében részesült, a kiegészítő pótlékok átlagosan mintegy 20 százalékot meghaladó bérnövekedést biztosítottak.

(15.00)

A bölcsődékben dolgozó, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőkre ’16. január 1-től lett kiterjesztve a pedagógus-életpálya, majd pedig ’17. január 1től megkapták azok is a támogatást, akik középfokú végzettséggel rendelkeznek.

A kormány a költségvetés biztosította lehetőségek keretei között a következő években is folytatni kívánja a bérintézkedéseket, illetve az életpályák kialakítását. Ennek keretében 2019 januárjától a kormány- és köztisztviselői réteg illetményének rendezésére kerül sor. A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatott kormány- és köztisztviselők esetében 2019. január 1-től átlagosan mintegy 25-30 százalékos illetményemelkedés várható. A részletszabályok kidolgozására az ősz folyamán kerül sor. A központi költségvetés céltartalékában erre 51,9 milliárd forint áll rendelkezésre.

Mint ismert, 2017 óta a településeknek lehetőségük van arra, hogy a köztisztviselők bérének saját hatáskörben történő emelését megvalósítsák, és ennek köszönhetően a dolgozók több mint fele már most is a törvényi minimumszintnél magasabb illetményben részesül. A kormány fontosnak tartja ugyanakkor, hogy az elvándorlás megelőzése és a szakmai feladatok biztonságos ellátása érdekében azoknak a településeknek is legyen módja a hivatali munkatársak juttatásainak érdemi emelésére, amelyek megfelelő saját forrás hiányában erre képtelenek. Éppen ezért a 2019. évi költségvetési törvényjavaslatba beépült egy 11 milliárd forintos kiegyenlítő bérrendezési alap, amelyből ezek a szegényebb önkormányzatok igényelhetnek támogatást a béremelés megvalósításához. Az alap kiegyenlítő jellegét alapvetően az adja, hogy a támogatás fedezetét a béremelést saját forrásból megvalósítani képes, nagyobb bevételi lehetőséggel rendelkező önkormányzatok biztosítják a szolidaritási hozzájárulás mértékének megemelésével.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmét és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Erre a kérdésre, hogy miért nem a magyar embereket támogatja a kormány az EU-s pénzekkel, egy nagyon egyszerű és rövid választ is adhatnék: őket támogatja. Őket támogatta az előző európai uniós ciklusban is, amikor alapvetően humán-infrastrukturális fejlesztések valósultak meg, és ezekre is szükség volt, mert bizony az önkormányzatoknak az azt megelőző időkben nem nagyon volt erre forrásuk. A jelenlegi európai uniós ciklusban is a magyar embereket, önkormányzatokat, vállalkozásokat segíti az uniós forrás, hiszen tudjuk nagyon jól  bizonyára ön is értesült erről , hogy alapvetően közel 60 százalék gazdaságélénkítésre kerül felhasználásra, egyébként nagyon helyesen. Úgy tűnik, hogy a magyarok, a választók ezzel elégedettek, hiszen április 8-án erről azért elég meggyőző döntést hoztak, meggyőző véleményt nyilvánítottak.

Az is tény, hogy Magyarországnak a jelen ciklusban járó összes forrása már meghirdetésre került a kedvezményezettek felé, a kötelezettségvállalások szinte 100 százaléka meg is történt, a szerződéskötések és a kifizetések vannak hátra. Természetesen  sajnos már azt kell mondjam, természetesen  nem mindenki örül ezeknek az eredményeknek, így a szövetségeseink mellett bizony vannak ellendrukkereink is, magyar állampolgárok, brüsszeli bürokraták, akik alkalmanként bizony mindent elkövetnek, hogy azokból a problémás projektekből, amelyeknek az orvoslása, korrigálása nem tűnik túlságosan bonyolultnak, azokból bizony jó nagy politikai vihart kreáljanak, és esetünkben is valami ilyesmiről van szó.

Természetesen, ha a hatékonyságot nézzük, egyébként szerintem ugyanolyan fontos, hogy a középületek is korszerűsítésre, fejlesztésre kerüljenek, hiszen azokat is a magyar emberek használják.

Köszönöm szépen kérdését, és remélem, hogy a következő időszak fejlesztései meggyőzik önt is a döntésünk helyességéről. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő úr, valami érdekességre fölhívnám a figyelmét: általában azokban az országokban történik ilyen jellegű kritikai észrevétel, amelyek nem kívánnak csatlakozni az európai ügyészséghez. Ebben azért valami furcsa, valami érdekes mindenképpen megjelenik. És ebben a helyzetben én azt gondolom, hogy Magyarország Kormánya bizony nagyon helyesen együttműködik ezzel a rendszerrel, de azokat a döntéseket, amelyeket a jogi határon belül meghozunk, én úgy gondolom, nincs helye és értelme különösebben kritizálni. Egyébként, amikor a tényleges elszámolásokra kerül a sor, akkor ezek a víziók, amiket ön itt vázolt, hogy miféle mulasztások történnek nálunk, közel sem igazolódnak be. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A baloldal gazdaságpolitikájával szemben a kormány az adórendszer versenyképességének növelésével, illetve a feketegazdaság további visszaszorításával biztosítja a mozgásteret az elkövetkező évek adóterheinek csökkentéséhez. A Fidesz-kormány immár 8 éve folyamatosan csökkenti a magánszemélyek és a vállalkozások adóját. A 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadóval jelenleg dobogós helyen áll hazánk az Európai Unió tagállamainak versenyében, a 9 százalékos társasági adó pedig Magyarországon a legalacsonyabb. A kormány alapelve az adózásban változatlan: az adókat csökkenteni kell, a mérsékelt közterheket viszont mindenkitől be kell szedni. A kormány adópolitikájának fókuszában továbbra is a jövedelmet terhelő adók állnak, ezen belül kiemelten a munka közterheinek csökkentése. A VKF-megállapodás szerint négy év múlva akár 11,5 százalék lehet a szociális hozzájárulási adó mértéke, így a munka összes adó- és járulékterhe a visegrádi országok átlagos szintjére csökken. A megállapodás értelmében a minimálbér 2017-ben 15, 2018-ban 8, míg a szakmunkás-minimálbér 2017-ben 25, 2018-ban pedig 12 százalékkal nőtt. A családok támogatása érdekében 2016-ban megindult az a program, amely négy év alatt egyenlő részletekben duplájára emeli a két gyermeket nevelő szülőket megillető kedvezményt. Az érintettek havi 20 ezer forint helyett 2019-ben már 40 ezer forintra lesznek jogosultak.

A gyermekvállalás támogatása, a munkahelyteremtés, a fizetések és a versenyképesség növelése segíthet hozzá az életszínvonal emelkedéséhez és a gazdasági növekedés fenntartásához. Ez a különbség az egykori és a mostani költségvetés között. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen az észrevételt és a reagálást. Valóban így van, hogy az ország teljesítőképessége leginkább azon múlik, hogy milyen gazdasági potenciált képes megvalósítani. Ennek nyilvánvalóan több feltétele van, több körülmény sikeres együttállásából születhet a legjobb eredmény, de az teljesen egyértelmű, hogy ha az adókörnyezet megfelelő, az mindenképpen inspirálja a munkaadókat és a munkavállalókat is. Jelen esetünkben erről beszélhetünk. Ami a gazdaságélénkítés struktúrájának átalakítását illeti: ott teljesen egyértelmű, amiről már korábban szót váltottunk, hogy az európai uniós források felhasználásának átirányítása a gazdaságélénkítés irányába mindenképpen egy olyan tartalmas és hosszú távú fejlődésnek lehet az alapja, ami látható eredményeket fog hozni. De nem csak kizárólagosan ezen múlnak az eredmények, hiszen ha a számok mögé nézünk, akkor látjuk, hogy igazából ezek nélkül a források nélkül is igen jelentős lenne a gazdasági növekedés.

Köszönöm szépen még egyszer a hozzászólását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Tájékoztatom, hogy a magyar munkavállalók nem biorobotok, és most is van hatékony munkavédelmi felügyelet. A munkavédelemmel kapcsolatos érdekképviselet speciális formája a munkavédelmi képviselők jogintézménye. Ennek megerősítését hajtottuk végre egyébként az önök támogatásával 2016 nyarán, amikor a munkavédelmi törvény széles körű módosítását nagy konszenzussal támogatta az Országgyűlés. Ennek egyik lényeges eleme, hogy 50 helyett már 20 fős cégek is választhatnak a maguk köreiből munkavédelmi képviselőt, és ennek következtében megduplázódott a munkavédelmi képviselők száma Magyarországon.

A szakszervezetek és más érdekképviseletek jelenleg is sokat tehetnek a munkakörülmények fejlesztése érdekében, és hiszem egyébként, hogy tesznek is. Ezekben a percekben is ülésezik a munkáltatói és munkavállalói érdekképviselet egyik jeles konzultációs formája, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, és az Országos Munkavédelmi Bizottság is működik. Megvalósítás alatt van hazánk munkavédelmi stratégiája, hiszen 2016-ban a kormány 22 olyan területet határozott meg, ahol tennivaló van. Ennek nyilvánvalóan az egyik leglényegesebb része a munkahelyi balesetek számának a csökkentése.

Nos, örömmel tájékoztathatom, bár ugye, minden baleset sajnálatos, és olykor tragikus is, de a gazdaság, illetve a foglalkoztatás teljesítőképességéhez mérten kisebb mértékben emelkedett a balesetek száma, a halálos munkabalesetek száma pedig az elmúlt három évben csökkent. Kollégáink kiemelt figyelmet fordítanak a mezőgazdaságban, illetve az építőiparban történő ellenőrzésekre - sajnos itt történik a legtöbb baleset. A kormány törekvései, a jogszabályok és - ami nagyon fontos - a biztonságos munkavédelmi feltételek megteremtése a munkáltatók részéről közösen járulhat hozzá az eredményességhez. Köszönöm szépen.

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ország kiürítésével éppen ellentétes folyamatokat jeleznek a legutóbbi foglalkoztatási és aktivitási adatok. Az valóság, hogy a demográfiai trend következményeként százezerrel kevesebb munkavállalási korú népessége van az országnak, de ezt nem szabad összekeverni a migrációval. Néhány KSH-adatot javaslok figyelmébe. A legutóbbi mérés szerint a 2010-es kormányváltás óta mintegy 750 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és ebből 600 ezren a versenyszférában dolgoznak. A kormányzati intézkedések eredményeképpen 436 ezer főt sikerült visszavezetni a munkaerőpiacra, és a munkavállalási korú népesség aktivitási rátája 72 százalék környékén áll. Ezek konkrét adatok, képviselő úr.

A külföldön élőkkel kapcsolatosan: nos, a régióban a legkisebb mértékű a munkaerő elvándorlása, de ami még ennél is fontosabb, hogy a jelzett 600 ezerből több mint félmillióan 2010 előtt hagyták el az országot. 2010 és 2017 között ugyanis mindössze 93 ezres volt a vándorlási veszteség, miközben a tavalyi adatok már a migrációs trend megfordulására utalnak. Évtizedek óta az előző évben fordult elő első alkalommal, hogy többen jöttek haza, mint ahányan elmentek, és ez mindenképpen egy nagyon örömteli dolog.

A munkaerő megtartásának nyilván leghatékonyabb módja a munkakörülmények javítása és a bérek emelése, ezen is dolgozik a kormány. A 2010-es kormányváltás óta a reálbérek több mint 30 százalékkal növekedtek, míg ha a gyermekkedvezményeket is figyelembe vesszük, ez a növekedési szám 36 százalék.

A magyar gazdaság új növekedési fokozatba kapcsolt, és nagyon cáfolnom kell azt, amit ön mondott, hogy nincs beruházás, hiszen a beruházások 17 százalékkal növekedtek.

Az ország biztonsága, a reálbérek növekedése várhatóan a következő időszakban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) is kedvező hatást gyakorolnak arra, hogy a külföldön dolgozók visszatérjenek hozzánk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi állam-titkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány a saját felelősségi körében tud a közszférában közvetlen bérintézkedéseket hozni, és az ön állításával ellentétesen azt kell mondjam, hogy bizony érdemi bérintézkedések történtek az előző években. 2013 óta folyamatosan emelkedik a közszférában dolgozók átlagos reálkeresete, mégpedig rendre a versenyszférát meghaladó mértékben. Tehát itt is ellentmondásba keveredtünk. A kormány a közszférában nem általánosan, hanem egy-egy életpályamodellhez kapcsolódóan hajt végre béremeléseket, ezzel is jelezve tulajdonképpen a folyamatos, tartós elkötelezettséget, illetve a kiszámíthatóságot. Néhány példát engedjen meg, hiszen mégiscsak úgy reális a véleményünk ütköztetése: a szociális ágazatban 2014-15-ben 20 százalékot meghaladó, a bölcsődékben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű gyermeknevelők 2016-ban 30-40 százalékos, 2017 elején pedig a középfokú képesítéssel rendelkező gyermeknevelők kaptak 12 százalékos béremelést. Ez is egy vitatott téma volt, de a kormányzat nem feledkezett el azokról sem, akik középfokú végzettséggel rendelkeznek, és szintén fontos munkát végeznek az ágazatban. Az ágazatban dolgozók többségét valóban érintette a minimálbér és a garantált bérminimum 2017-18. évi jelentős emelése is.

A következő bérrendezés azokra terjedt ki az ágazatban, akiket a 2017. évi minimálbér, illetve garantált bérminimum emelése nem, vagy csak aránytalanul kis mértékben érintett, vagyis láthatóan a kormányzat folyamatosan odafigyelt erre az ágazatra is. Látszik, hogy nincsenek elfelejtve, a kormány tehát elkötelezett anyagilag és erkölcsileg is, hogy megbecsülje ezt a nagyon-nagyon kemény munkát, amit ebben az ágazatban végeznek.

De hogy ne legyek egyoldalú, a közszféra más területeiről is szeretnék néhány példát hozni a bérintézkedések területén. Megemlítendő a 2013-ban bevezetett pedagóguséletpálya-modell, ami öt év alatt 50 százalékos átlagos béremelést eredményezett, és a 2015. július 1-jétől indított életpályamodellek a rendvédelemben, illetve a katonák számára szintén 50 százalékos béremelést jelentettek.

(8.20)

Emelésben részesültek a felsőoktatásban dolgozó oktatók és tudományos kutatók 2016-tól kezdődően, három év alatt 25 százalékos mértékben. Béremelésben részesültek az igazságügy területén dolgozók is, 2012-től összesen 25 százalékos emelés történt. Az állami tisztviselői életpálya elindításával 2016. július 1jétől először a járási hivatalokban, az ügyfelekkel közvetlenül találkozók részesültek béremelésben 35 százalékos mértékben, ’17 januárjától pedig a megyei kormányhivatalokban dolgozók 25 százalékos béremelésben részesültek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 2016-ban indított életpálya három év alatt 50 százalékos, a kulturális ágazatban ’17 elejétől 15 százalékos, a közoktatásban a nevelő-oktató munkát segítők pedig 10 százalékos béremelésben részesültek. Ez is egy korábban érzékeny pont volt, ezt is sikerült megoldani. A vízügyi igazgatóságokon foglalkoztatott közalkalmazottak bére 2017. szeptember 1-jétől nőtt 15 százalékkal, és újabb 15 százalékos emelés valósult meg ’18. január 1-jétől.

Fontos tehát megemlíteni, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a közalkalmazottakra, azokra is, ahol már a gazdaság teljesítőképességének függvényében sikerült megvalósítani, elindítani ezeket a béremeléseket, illetve életpályamodelleket, és nyilvánvalóan azokra is figyelmet fordít, akik eddig nem részesültek béremelésben. Jelenleg is tárgyalások zajlanak az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretén belül, és azt kell mondjam, hogy az idei, tehát a benyújtott 2019. évi költségvetésben is látható jelei vannak annak, hogy a kormányzat odafigyel a közalkalmazottakra.

Tulajdonképpen annyit tudnék önnek javasolni ennek a hozzászólásnak a kapcsán, hogy olvassa el figyelmesen a következő évi költségvetést, és lehetőség szerint támogassa is azt, ezzel is segít a közszolgálatban dolgozóknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Amikor az interpellációját halljuk, illetve olvashattuk, az volt a véleményem személyesen is, hogy olyan dolgokat fogalmaz meg, mintha úgy gondolná, hogy a munkaerőpiaci döntések valami távoli félhomályban, mindenkitől elzártan, ötletszerűen születnének. Ezt teljes mértékben vissza kell utasítanom. Ha nem lenne elégséges az én szavam, akkor javaslom figyelmébe azokat az adatokat, amelyek egyértelműen nyilvánosak.Ma Magyarországon 4,4 millió ember végez értékteremtő munkát, ami, azt gondolom, példaértékűen szép szám. Látni kell azt is, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelkedése kiszámítható, a partnerekkel egyeztetett. Ön szerint nincs garancia arra, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkenéséből adódó költségcsökkentést a vállalkozások a munkavállalók bérének növelésére fordítják. Hát, cáfolom önt tényszerűen, hiszen a bérnövekedés mértéke többszörösen meghaladja a szociális hozzájárulási adó csökkentésének mértékét.

2017-ben a hozzájárulási adó 5 százalékponttal csökkent, miközben a versenyszférában a bruttó és a nettó keresetek 11,6 százalékkal növekedtek. 2018-ban pedig a szociális hozzájárulási adó további 2,5 százalékos csökkentése mellett az év első harmadában az átlagkeresetek 10,8 százalékkal növekedtek. A két jelenség között az összefüggés teljesen egyértelmű. Természetesen nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum esetében van emelkedés, valamennyi jövedelemsávban érezhető ez.

Rákérdezett a munkavállalói járulékok sorsára. Hát, ez elég egyértelmű szerintem minden közszereplő számára, hiszen itt az egyén társadalombiztosítási ellátását, például a nyugdíjat, táppénzt, egészségügyi hozzájárulást kell biztosítania. Az adóék kapcsán szintén egy konkrét választ tudok adni önnek, két év alatt, 2016-ról ’18-ra az adóék mértéke 48,3 százalékról 45 százalékra csökkent.

És még néhány adat az 55 év fölöttiek foglalkoztatásával kapcsolatosan. A munkahelyvédelmi akció bevezetése, azaz ’13 óta 30 százalékkal, 160 ezerrel nőtt az 55 év felettiek foglalkoztatása. A foglalkoztatási ráta az uniós átlagnál lényegesen gyorsabb ütemben, 13,8 százalékkal nőtt az idősebb munkavállalók esetében. Az elmúlt évben a munkahelyvédelmi akció keretében mintegy 350 ezer 55 év feletti munkavállaló támogatására került sor, ami több mint 40 milliárd forintot hagyott a versenyszféra vállalkozásainál. Bizonyára ön is tudja, hogy mára azért jelentősen megváltoztak a munkaerőpiac feltételrendszerei. De a kedvezményrendszer már nem a munkahelyek védelmére kell hogy irányuljon elsősorban, hanem valóban a bajbajutottak megsegítésére és újabb emberek bevonására a munkaerőpiacra.

(15.10)

A mindenkinek járó kedvezmény megtartása már nem föltétlenül indokolt, az új szabályok sokkal kedvezőbb feltételeket biztosítanak egyébként a nyugdíj előtt állók foglalkoztatására. Ennek konkrét példája az újonnan bevezetendő, munkaerőpiacra lépők kedvezménye, ugyanis ez mindenki számára biztosít, aki 9 hónapból legalább 6 hónapig munkanélkülin volt, kedvezményes foglalkoztatást.

Ezek konkrét tények, képviselő úr, javaslom, hogy ezek figyelembevételével ön is járjon nyitott szemmel a munkaerőpiac világában, és ismerkedjen még a további programokkal, mint például az „Út a munkaerőpiacra” (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ami szintén az 50 év fölöttieket segíti.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Valóban így van, 2018 a családok éve, és a kormány számtalan döntéssel bizonyította, hogy ennek az elhatározásnak tartalma is van. Ez a tartalom tovább folytatódik abban a projektben, amit ön is említett, hiszen a Pest megye fejlesztését szolgáló 80 milliárd forintos támogatási program egyik lényeges elemének a meghirdetése történt az előző napokban, amikor is önkormányzati tulajdonú bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fejlesztésének támogatására írt ki pályázatot 4,5 milliárd összegben. A program része a meglévő épületek korszerűsítése, új épületek megépítése, és mindenképpen feltétel, hogy a férőhelyszám is gyarapodjon. Lehetőség van maximum 100 millió forint elnyerésével bölcsődék felújítására, illetve 400 millió forintos támogatási összeg határáig újak építésére. Szerencsére a kormányzat a kisebb településekre is gondol, ezért a minibölcsődék létesítésére is van pályázati forrás. Itt maximum 50 millió forint áll rendelkezésre egy-egy pályázat esetén. Azt, hogy a bölcsődei férőhelyek száma hogyan és miképpen alakítja egy család, egy település életét, azt gondolom, nem kell különösebben indokolni, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy egészen más a szülők hozzáállása, a szülők munkamorálja abban az esetben, ha tudják, hogy a gyermekeik jó helyen vannak. Ez a hangulat egyértelműen lehetőséget teremt arra, hogy a gyermekvállalás mellett a munkaerőpiacon is megjelenjenek ezek a fiatal szülők, és tényleg hatékony legyen a tevékenységük. Az intézmények fenntartása is egy újabb kihívás, de energiatakarékos létesítmények esetén nyilván sokkal könnyebb.

Maga a pályázati kiírás 2018. szeptember 10-én reggel 8 órakor jelenik meg a Magyar Államkincstár honlapján, oda lehet a pályázatokat benyújtani, és ezzel is fejlődik Pest megye. További jó munkát kívánok mindannyiunknak a megvalósításához.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Asszony! Köszönöm szépen, hogy egy ilyen fontos pályázati lehetőségre és eljárási rendre irányította a figyelmet a mai hozzászólásával. Valóban, a területi operatív program pályázatai egy rendkívül népszerű kategória, ahol az önkormányzatok legjobb tudásuk, elgondolásuk szerint választották ki, hogy mi az a terület, amit fejleszteni kívánnak. Be kell látnunk, hogy ez korábban azért nem így volt, sokszor a pályázati kiírásokhoz kellett igazítani az elképzeléseket, míg itt tényleg a valóság diktálta az élethelyzetet. Százszázalékos támogatásról van szó, ez is, azt gondolom, mindenképpen azt bizonyítja, hogy olyan kormányzati szándék van, ami a legkisebb településeknek is fejlesztési lehetőséget biztosít, nem önerő függvénye esetenként egy-egy ilyen program megvalósítása.

A kérdés további részére vonatkozóan: valóban az volt, hogy egy műszakitartalom-felülvizsgálatra sor kerülhetett, de ez a program érdemi részét nem befolyásolhatta. Tehát ami szükséges ahhoz, hogy a fejlesztés megvalósuljon, az a műszaki tartalom felülvizsgálata során is benne maradt. Ha voltak olyan részei a programnak, amelyek nélkülözhetőek voltak, az volt, ami esetleg csökkenthette a további költségeket.

A közbeszerzési eljárás tekintetében valóban volt lehetőség arra, hogy meghívásos vagy nyílt eljárás formájában ez megtörténjen, és ennek eredményeképpen, én azt gondolom, hogy nagyon sok helyen sikerült kiválasztani a kivitelezőket.

(11.10)

Az idő múlásával, illetve az árak alakulásával valóban előfordult olyan is, hogy esetenként saját forrás bevonására is sor kerülhet, ahol ez rendelkezésre áll, illetve van olyan kezdeményezés több önkormányzat részéről is, amelyek több évre esedékes fejlesztési hitelt szeretnének felvenni ennek a megvalósításához.

Ami az államkincstári számlával kapcsolatos észrevételét, kérdését illeti: az önkormányzatok ezt a támogatási formát, támogatási összeget megkapták, saját alszámlájukon ez rendelkezésre áll. Nagyon sok helyen már megtörtént a kivitelezés és a kifizetés is, tehát itt már az elszámolási időszak zajlik. Vannak olyan önkormányzatok, amelyek október végéig ezt meg fogják tudni tenni, és itt is teljes mértékben rendben van a dolog.

Azonban az is előfordul, hogy vannak önkormányzatok, amelyek ebben az évben már nem tudják megvalósítani ezt a fejlesztési programot különböző okok miatt. Nos, az ő esetükben semmiféle elvonásról egyáltalán szó sincs, erről a polgármestereket, a polgármesteri hivatalokat tájékoztatták. Annyi történik mindösszesen, hogy az Államkincstár által vezetett, de az ő nevükre szóló államkincstári számlára kerül ez a pénz pénzügyi okokból a további időszakban, a program megvalósításáig vezetésre. Tehát nem helyénvaló, és azt gondolom, információhiányból vagy esetleg rossz szándékból adódik, hogy azt tételezik fel, hogy valaki ezt a forrást el akarná tőlük vonni. Nos, erről egyáltalán nincs szó, hangsúlyozom még egyszer, hogy ez a forrás továbbra is rendelkezésükre áll; annyi pénzügyi eljárási változás van, hogy az eddigi alszámla helyett egy államkincstári számlán kerül vezetésre mindaddig, amíg ez a program meg nem valósul a következő időszakban.

Kérem képviselő asszonyt, hogy nyugodtan tájékoztassa erről a polgármester kollégáit. Ez egy hivatalos pénzügyi eljárás, és én hiszem, hogy ez azt szolgálja a következő időszakban, hogy ezek a fejlesztések meg fognak valósulni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi állam-titkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Soha nem volt, nincs is, és nem is lesz ilyen kormányzati szándék, amit ön a kérdésében megfogalmazott, tehát ezt így alapból vissza is kell hogy utasítsam. Az teljesen egyértelmű, hogy a piacgazdaságban a bérek növelése és a bérek, javadalmak alakulása a gazdasági lehetőségektől függ, és a béreket alapvetően a piaci szereplők, a munkaadók és a munkavállalók alkuja határozza meg. Ebbe természetesen azért a kormányzatnak is van beleszólási lehetősége, közvetlenül a minimálbér, illetve a garantált bérminimum megállapításával. A kafetériajuttatásokra is utalt egy gondolatban. A kafetériajuttatások a béreknél kedvezőbb feltételekkel adóztak, és valamilyen szinten nyilvánvalóan kiegészítették a javadalmakat, de azzal ön is egyetértett, hiszen a mondandójának többi részéből erre következtethettem, hogy az elérendő cél mégiscsak az, hogy a munkavállalók munkájuk ellenértékeként egy szabadon felhasználható, tisztességes munkabért kapjanak.

A kormány továbbra sem támogatja a béruniós kezdeményezést, sokkal inkább a hosszabb távú bérmegállapodásokat, amire egyébként konkrét példa van, és a munkaadók, munkavállalók egyetértenek ebben, illetve az életpályamodellek megalkotása, ami szintén kedvező eredményeket mutat.

És a konkrét borsodi példa: a tavalyi és az idei jelentős mértékű minimálbér-emelésnek és a garantált bérminimum emelésének köszönhetően a bérek általában a kevésbé fejlett régiókban növekedtek jobban, így az első félévben pont az ön által említett térségben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 13,4 százalékkal, vagy a közeli Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 12 százalékkal, tehát az országos átlagot meghaladó mértékben. Emellett nyilvánvalóan azt is látni kell, hogy ezekben a megyékben valóban alacsonyabb az átlagjövedelem, de ha a felzárkózás így folytatódik, akkor reméljük, hogy hamarosan majd ez kiegyenlítődik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi állam-titkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! A hangulatkeltéssel szemben én néhány konkrét tényt ajánlok a figyelmébe, nevezetesen, hogy a kormány kiemelt fontosságú célkitűzése a magyar dolgozók bérének az emelése, a piacgazdaságban azonban a bérek alakulása nyilván a gazdaság lehetőségeitől függ, és itt a piaci szereplők alkuja, nevezetesen a munkaadók és a munkavállalók alkuja a meghatározó. Ebbe a folyamatba a kormány közvetlenül nem avatkozik be, a minimálbér, illetve a garantált bérminimum megállapításánál igen, áttételesen pedig az adók csökkentésével tud segíteni. A szociális partnerekkel 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás kiszámíthatóságot és stabilitást biztosít a vállalkozásoknak, így el tudják tervezni hosszabb távú üzleti elképzeléseiket is.Két konkrét tényre azért mindenképpen fölhívnám a figyelmet. Az egyik például az, hogy 2017-ben, tehát egy lezárt gazdasági évben a szociális hozzájárulási adó 5 százalékponttal csökkent, miközben a versenyszférában a bruttó és a nettó keresetek 11,6 százalékkal növekedtek.

A másik pedig egy tendencia, amit szintén ajánlok figyelmébe, nevezetesen, hogy a 2010-es kormányváltás óta a reálbérek több mint 30 százalékkal, a gyermekkedvezmények figyelembevételével pedig 36 százalékot meghaladó mértékben nőttek a gazdaságban. A hivatalos kereseti adatokat a Központi Statisztikai Hivatal méri fel, ezeket havi szinten publikálja, és a legutóbbi mérés szerint a bruttó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 324 700 forint volt 2018. január-július időszakban, így az ön által említett 220 ezer forint téves adat.

A következő évben is folytatódnak a bértárgyalások; ahogy hangsúlyoztam, a munkaadói és a munkavállalói oldal tárgyalásai a meghatározóak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi állam-titkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálatos módon önt most az indulatai vezérlik (Tordai Bence: A számok vezérelnek!  Cseresnyés Péter: Hazudsz!), de azért próbálom tájékoztatni konkrét dolgokról is, hiszem, hogy ez majd segíteni fog.A gazdasági folyamatokról, valóban, abban igaza van, különféle statisztikai adatok jelennek meg, és azokon alapulóan nyilván különböző elemzéseket lehet elvégezni. Én ajánlom az ön figyelmébe azt a hivatalos forrást, amit a Központi Statisztikai Hivatal által kibocsátottnak nevezünk. Azt hiszem, ez segíteni fog. A keresetek esetében pedig a keresetstatisztika lehet ez a releváns adatforrás az ön számára.

A KSH 2019-től valóban a NAV adataira támaszkodva fogja majd tájékoztatásul nyilvánosságra hozni azokat az adatokat, amelyek tényszerűek, és nem pedig a korábban a közéletben is tapasztalható vita ennek az oka, hanem egy konkrét szakmai magyarázat, és ennek egy alapos módszertani előkészítése történik most. A KSH közleményében felhívja a figyelmet, hogy a kereseti viszonyokat több mutatóval, többek között az átlag és a medián alapján is lehet jellemezni, esetleg elképzelhető, hogy ez is okozott némi zavart a kérdés feltevésekor. A hazai átlagkeresetek dinamikus növekedése ténykérdés, miként a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak esetenként az átlagkereseteket meghaladó mértékű növekedése szintén.

Azt nem állította senki, és egyetlen országban sincs így, hogy a keresetek megoszlása egyenletes lenne. Ez általános dolog, valamennyi országban így van, az tapasztalható, hogy az átlagkereset fölötti bérszinteknél minél magasabb kereseti sávba tartozó munkavállalói kört vizsgálunk, ők annál kevesebben vannak. A nettó keresetek értékeléséhez talán érdemes figyelembe venni a családi kedvezményeket, a családi kedvezményeknek a nettó keresetekre gyakorolt hatását is. Kérem, ezt tegye meg, illetve ajánlom önnek tájékoztatásul, hogy az elmúlt három évben a visegrádi országok közül a magyarországi átlagos bérnövekedés volt a leggyorsabb ütemű. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi állam-titkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Valóban megdöbbentő stílusbeli megfogalmazást hallhattunk (Közbeszólás a Jobbik soraiból.), én azért visszaterelném a kérdést a tényszerű dolgok mezejére. Ön azt fogalmazza meg itt a kérdésében, hogy Magyarországon az átlag-munkavállaló akkor sem kap pénzt, ha dolgozik. El tudja ön ezt az élethelyzetet képzelni? Ez szerintem egy értelmezhetetlen dolog. Aztán azt is megfogalmazza, hogy nem nőnek a bérek Magyarországon. Nos, erre konkrét, tényszerű adatok vannak, amiről itt már néhány perccel korábban is részletes tájékoztatást adtam, és ezek az adatok egyébként európai uniós vagy V4-es összehasonlításban is kiemelkedőek. Sajnos, ebben a kérdésben egyébként semmi más nincs, mint a béruniós elképzelésnek egy ilyen nehezen értelmezhető kampánytémává tétele: nincs erről semmiféle szakmai elképzelés, semmiféle számítási alap, ez egy kommunikáció, és engedelmével, de még inkább a választók felhatalmazása alapján ezzel túlságosan sokat nem is szabad foglalkozni.

Inkább foglalkozni kell az eredményes gazdaságpolitikával, aminek következtében például, és ez egy konkrét számadat, a minimálbér bruttó összege a 2010. évi szintnél ma 87,8 százalékkal magasabb, míg a garantált bérminimum összege pedig ugyanezen időszak alatt több mint duplájára, 101,7 százalékkal emelkedett.

Azt gondolom, nem lehet kérdés, hogy a bérek nemzeti hatáskörben tartása, illetve a legutóbbi évek jelentős béremelkedésének folytatása a gazdaságpolitikai irányunk helyes továbbvitelét jelenti, és ez a fejlődésünk és az előrehaladásunk záloga. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő úr, köszönöm szépen, hogy erre a fontos kérdésre ráirányította a figyelmünket. Valóban így van, a magyar kormány számára minden munkavállaló fontos, de a 25 éven aluliak különös figyelmet érdemelnek. Nyilvánvalóan ők kevesebb munkatapasztalattal rendelkeznek, olykor minimálissal, friss szaktudással, némi bizonytalansággal a munkaerőpiacon, így nekünk, tapasztaltabb állampolgároknak, azt gondolom, kötelességünk segíteni őket. Ezt teszi egyébként a kormány is.

Ennek eredménye az a fontos adat, amit érdemes hangsúlyozni itt, a magyar parlamentben is, hogy az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2018-ra 28 százalék körüli szintről harmadára, 9,5 százalékra csökkent, és ez sokkal jobb, mint az európai uniós átlag. Nyilvánvalóan ennek fordítottja kell hogy legyen  és az is  a fiatalok foglalkoztatási mutatója, ami a 2010-es 18,3 százalékról 2018 második negyedévére 28,7 százalékra növekedett.

Ez természetesen nem magától ment, ezért nagyon sokat kellett dolgozni, hasznos, tartalmas programokat indítani. Ezek közül különösen kiemelném az „Ifjúsági garancia” rendszert, amely több, a munkába állást, a vállalkozóvá válást, illetve a képzést támogató programot ölel fel összességében mintegy 254 milliárd forint keretösszegben.

Az „Ifjúsági garancia” munkaerőpiaci program a rendszer egyik eleme, amely valóban, ahogy ön is említette már, több mint 102 ezer 25 év alatti álláskereső elhelyezkedéséhez vagy szakképesítés megszerzéséhez nyújtott támogatást, és nyilván itt még nem ért véget a feladat. A terveink szerint 2021 végéig több mint 160 ezer fiatalnak kívánunk segíteni.

Természetesen több program is van, amely az ő előrehaladásukat segíti. Erre majd a következő reagálásomban fogok válaszolni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Ahogy néhány perccel ezelőtt ígértem, nyilván konkrét példát is fogok tudni mondani arra, hogy miben és milyen formában segít a kormányzat. Az egyik a szakképzett pályakezdők munkatapasztalat-szerzését támogató program, a gyakornoki program, amelynek révén eddig közel 5100-an tudtak elhelyezkedni, és nyilvánvalóan ez még folytatódni fog. A másik pedig a fiatalok vállalkozóvá válását támogató program, amely eddig mintegy 1900 fiatalnak segített a vállalkozásuk létrehozásához, és közülük 571-en már a vállalkozás megindításához szükséges forrásokat, támogatást is megkapták. Ezt a munkát kívánjuk folytatni a jövőben is.

Köszönöm szépen a kérdését és a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A magyar kormány az ország minden egyes földrajzi térségére egyformán figyel, és a kérdésében megfogalmazott sugallatot én igazából vissza is utasítom, mert ilyenről szó sincs.A területi különbségek mérséklése évtizedek óta a kormányzat egyik fontos feladata, és ennek próbál minél inkább meg is felelni. Engedelmével néhány konkrét példát is ajánlok az ön figyelmébe. Az egyik nevezetesen a szabad vállalkozási zónák kialakítása, ami nyilvánvalóan ezekben a térségekben leginkább hatékony tud lenni.

A másik pedig, ami szintén nagyon nagy segítség volt ezeknek a települési önkormányzatoknak is, amelyekről ön beszél, ezeknek a térségeknek, 2010-ben sikerült rendezni az önkormányzatok adósságát, illetve elindult a „Magyar falvak”, illetve a „Modern városok” program, ami szintén nagyon nagy segítség.

De hogy a konkrét foglalkoztatásról is szóljak, egyértelműnek tűnik most már, azt hiszem, az ön számára is, hogy az országban nőtt a foglalkoztatottság, drasztikusan csökkent a munkanélküliség, és egyébként ez azt a térséget is érinti, amiről ön beszél.

Az adatok egyértelműen jól mutatják, hogy a képviselő úrnak konkrétan nincs igaza, hiszen a jelenleg is futó támogatási időszakban hazánk Dunától keletre fekvő területe nagyobb támogatásban részesült, mint a nyugati rész. A keleti országrészben több mint 16 ezer projektet támogattunk mintegy 3000 milliárd forint megítélt támogatással, amíg a nyugati országrészben 11 ezer projekt kap támogatást 2400 milliárd forint értékben. Ebből egyértelműen látszik tehát az a kormányzati szándék, hogy a keleti részeken is nyilvánvalóan nagyon jól jön a segítség, és minden gazdasági intézkedés abba az irányba is mutat, hogy ez célba érjen és megvalósuljon.

Engedelmével még néhány konkrét dolog, amellyel szintén, remélem, tudok segíteni abban, hogy meggyőzzem önt arról, hogy a kérdésfeltevése csak részben felel meg, az ön által megfogalmazottak csak részben felelnek meg a realitásnak, hiszen az elmúlt években a bruttó és nettó, valamint a reálbérek is folyamatosan emelkedtek, és ez egyaránt érinti azt a régiót is, amiről ön beszél. A területi statisztikai adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az ön által említett keleti országrészben nincs ilyen értelemben lényeges lemaradás. A bruttó béreket tekintve az észak-magyarországi, valamint a dél-alföldi régióban az országos átlagot meghaladó növekedés volt tapasztalható  mindemellett azt nyilván el kell ismerjük, hogy ott alacsonyabb volt az a szám, ahonnan sikerült indulni , és az észak-alföldi régió bérnövekedése sem maradt el érdemben az országos átlagtól. Itt a növekedés arányáról adok most tájékoztatást önnek. Ebből tehát egyértelműnek tűnik, hogy a kormányzat egyértelműen odafigyel az ország keleti területeire is.

Az pedig, azt gondolom, nem egy ilyen viszonylag rövid kérdés-feleletnek az érdemi része kell hogy legyen, hogy megvitassuk, hogy egy országon belül bizony vannak földrajzi gazdasági eltérések, és ez nemcsak magyar sajátosság, hanem ez akár Olaszországban vagy akár Németországban is megvan. Az a fontos, hogy a kormányzat odafigyelése meglegyen ebben a kérdésben.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ezekben az említett országrészekben, a keleti részekben nagyon-nagyon nagy és jelentős még mindig a közfoglalkoztatottak munkába bevonása, ami nyilvánvalóan megint egy fontos dolog, fontos intézkedés ezeken a területeken.

(14.40)

Természetesen látjuk és tudjuk, hogy ez csak időleges segítség lehet, de azt gondolom, ebben a helyzetben, ebben a térségben ez is mindenképpen egy előrevivő munka.

Azt is látni kell, hogy ebben a munkában most már egyértelmű értékteremtő tevékenység zajlik, és hiszem, hogy ez is felkészíti azokat az állampolgárokat arra, hogy majd a későbbiekben a versenyszférában a munkaerőpiacon is helyt tudjanak állni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több, foglalkoztatást érintő törvény módosítását tartalmazza. A módosítások kisebb mértékűek ugyan, de céljukat és tartalmukat tekintve fontosak.A kormány által benyújtott jelen javaslat célja egyrészt az, hogy a különböző szintű törvényi rendelkezések közötti összhangot megteremtse, másrészt az, hogy az egységes jogalkalmazást biztosítani tudja. A javaslat oly módon módosítja a foglalkoztatási törvényt, hogy megteremti a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatás visszakövetelése, az ügyleti és késedelmi kamat, továbbá a méltányossági jogkör gyakorlása körében az általános közigazgatási rendtartásról és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szabályaival történő még teljesebb összhangot.

Új elemként meghatározza a javaslat a szabadságvesztés büntetését töltő, reintegrációs őrizetben lévő személy álláskereséséhez kapcsolódó szabályokat is. Az új szabályozás a reintegrációs őrizetben lévő fogvatartott társadalomba történő sikeres visszaintegrálódását szolgálja. Ehhez szükséges, hogy a fogvatartott ténylegesen munkahelykereső tevékenységet folytathasson, és ezt megelőzően álláskeresőként is megjelenhessen a munkaerőpiacon, mert erre jelenleg nincs lehetőség. A módosítás elfogadásával a reintegrációs őrizet hatálya alatt álló fogvatartottak álláskeresőként nyilvántartásba vehetővé válnak, valamint jogosultak lesznek az álláskeresési ellátásokra is. Ezzel a reintegrációs őrizet céljai megvalósíthatókká válnak.

Módosulnak a képzési támogatásra vonatkozó szabályok is. A hatályos rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy 30 óránál magasabb óraszámú képzésben vegyen részt az a szülő, aki gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermekgondozási segélyben részesül és nem álláskereső. Ugyanakkor ez a személyi kör a gyermek féléves korát követően időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. A javaslat szerint a gyermekgondozást segítő ellátásban gyermekgondozási segélyben részesülők esetében megszűnik a heti 30 órás tanfolyami korlát. Ezen túlmenően a képzési támogatást igénybe vevő személy számára támogathatóvá válik a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése is.

Jelenleg a munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevétele és a képzési támogatás nyújtása esetén téríthető meg a gyermek felügyeletével és a hozzátartozó gondozásával kapcsolatban felmerült indokolt költség. A javaslat szerint bértámogatás nyújtása esetén is biztosíthatóvá válik ezen költségek megtérítése. A módosítás célja tehát a hozzátartozójukat gondozók, valamint a kisgyermekes nők munkába állásának elősegítése.

A jogszabályi koherencia megteremtése érdekében pontosításra kerül továbbá a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű személy, valamint a hozzátartozó fogalma. Az uniós szabályoknak való megfelelés érdekében pedig az Európai Szociális Alap adatbázisában szereplő közös kimeneti és eredménymutatókhoz kapcsolódóan szükséges a módosítás.

A javaslat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény tekintetében rendelkezik a kollektív szerződéseknek a munka törvénykönyvétől való eltéréséről. A törvény jelenleg nem tartalmaz az eltérés tekintetében egyértelmű rendelkezést, ezért a javaslat rendezi, hogy a munka törvénykönyve közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabályaitól hogyan térhet el a kollektív szerződés.

A módosítást követően a tankerületi központok esetében is mérhetővé válik a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitás. A távmunka szabályait is módosítja a javaslat a munkavédelemről szóló törvényben.

A munkavégzés új formáinak elterjedése miatt a vállalkozások versenyképességének megőrzését szolgálja a távmunkára vonatkozó külön munkavédelmi előírások egyszerűsítése. A távmunkát érintő szabályok korszerűsítése a munkáltatói adminisztratív terhek csökkentése mellett biztosítja, hogy a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogai ne sérüljenek.

A gyakorlati tapasztalatok alapján egyértelműsíti a javaslat a munkavédelmi képviselőre vonatkozó szabályokat, pontosítva a jogosultságait és a feladatait. A javaslat szerint a munkavédelmi képviselő minden esetben jogosult részt venni az őt megválasztó munkavállalókat érintő balesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában, a megelőzés és a munkavállalók érdekében. A javaslat pontosítja továbbá a munkavédelemről szóló törvény szó- és fogalomhasználatát, így a közúti közlekedés fogalmából a helyi és helyközi menetrend szerinti járat kitételt törli a javaslat, mivel nem csak menetrend szerinti járatokkal lehetséges a közúti közlekedés.

A javaslat a bérgaranciáról szóló törvény rendelkezéseit is módosítja. A módosítások az eljárási szabályoknak az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel való összhangját biztosítják. A javaslat elhagyja a speciális esedékességi szabályt, amelynek következtében a többi felszámolási költséghez hasonló általános szabály érvényesülésével a bérgarancia-igények kielégítési arányának nagymértékű növekedését teszi lehetővé.

(14.40)

A javaslat a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel és a bérgarancia-törvényben meghatározott egyéb szankciók eredményességét figyelembe véve a csekély visszatartó erővel és hatékonysággal bíró késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt a gyakorlati ellenőrzési tapasztalatokhoz és az irányadó bírósági gyakorlathoz igazodóan módosítja a javaslat, emellett pontosítja az utóellenőrzésre vonatkozó szabályokat, csökkentve ezzel az adóhatóságra mint általános végrehajtó szervre nehezedő terheket, rendelkezik a kötelezett által benyújtott fizetési kedvezmény, részletfizetés elbírálásáról a végrehajtás elrendelése előtt.

A javaslat megteremti továbbá a munkáltatói kérelemre történő hatósági bizonyítvány kiállításának a lehetőségét is. A hatósági bizonyítvány igazolja, hogy a munkáltató nem követett el olyan munkaügyi jogsértést, amely miatt a hatósági nyilvántartásban szerepelnie kellene. Ennek különösen a hazai cégek külföldi közbeszerzési eljárása során lehet nagy jelentősége, a jelenlegi joggyakorlat szerint ugyanis nem az ügyfeleknek kell a munkaügyi hatóságtól hatósági bizonyítványt kérnie arra nézve, hogy szerepelnek-e a hatóság által vezetett nyilvántartásban, hanem az adott pályázat elbírálójának kötelessége megtekinteni azt az interneten. A gyakorlati tapasztalatok szerint azonban számos hazai cég a külföldi közbeszerzési eljárások során csak a magyar hatóság által kiállított bizonyítvány benyújtásával tudja igazolni, hogy nem követett el olyan munkaügyi jogsértést, amely miatt a hatósági nyilvántartásban szerepelnie kellene.

A javaslat az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt az adóhatóság részére teljesített bejelentés visszavonására és módosítására biztosított határidő tekintetében módosítja. A gyakorlati igényeket figyelembe véve a korábbinál hosszabb bejelentési határidőt biztosít, ezzel elkerülhetővé válik a felesleges termelői adminisztráció, valamint hatékonyabb lesz a munkavégzés, különösen az agrárágazaton belül, a mezőgazdasági munkavégzés tekintetében.

A javaslat pontosítja több esetben a fogalom- és szóhasználatot, valamint a téves vagy elírt jogszabályhelyeket is korrigálja, ezzel megkönnyítve a jogalkalmazást.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak ismeretében kérem, hogy a vita során támogassák a kormány által benyújtott javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a hozzászólásokat, úgy a támogató, elismerő szavakat, mint a kritikát megfogalmazókat. Én hiszem, hogy így együttesen ezekből lehet még hasznosabb és még inkább az élethez igazodó szabályokat alkotni, ami mindannyiunk életét egyszerűbbé és könnyebbé teheti. Engedelmükkel elsőként a konkrét kérdésekre válaszolnék, azt követően pedig egy általános hozzáállás vagy esetleg konkrét képviselői megnyilatkozások kapcsán is elmondanám a véleményemet.

Az elmúlt években a megtett intézkedések hatására sikerült megállítani egyébként a romló munkabaleseti tendenciákat. A halálos munkabalesetek száma 2016 óta csökken.

A nem halálos munkabalesetek számának emelkedése is megállt, de természetesen egy olyan terület  ahogy szoktuk mondani, és így is érezzük, én hiszem, mindannyian , hogy itt az egy baleset is sok.

Egyébként valóban így van, hogy néha egészen elképesztő konkrét eseteket hallunk a híradásokban, amire mindannyian azt mondjuk, hogy hogy is nem lehetett ezt megelőzni. Engedelmükkel erre azt mondom, hogy minden egyes kitört vagy betört ablak, nem alkalmazott rács mellé nem lehet munkafelügyelőket állítani. Én hiszem, hogy az egyén felelőssége ugyanúgy jelen kell hogy legyen, mint a munkaadóé, és természetesen nem húzódunk el ilyen szempontból az ellenőrzés kapcsán sem, tehát itt egy együttműködési szándék mindenképpen indokolt.

A munkakörülmények fejlesztése egyébként továbbra is feladatunk, ezt többen is igényként fogalmazták meg, és erre egészen kedvező választ is tudok adni, hiszen olyan konkrét GINOP-os projekt indul be a következő időszakban, ami hiszem, hogy meghozza ezeken a területeken az eredményeket, ami egyébként elsődlegesen azt a módszertant választja, hogy elsőként fölmér, tapasztalatokat szerez, javaslatokat fogalmaz meg, figyelmeztet, és csak a következő időszakban jut el odáig, amit talán itt néhányan azonnali lépésként várnának, hogy szigorú fellépéssel, büntetéssel jelenjen meg. Az természetesen teljesen egyértelmű, hogy ha valami olyan kirívó szabálysértést tapasztalnak a kollégáink, ott nincs helye semmiféle figyelmeztetésnek, ejnye-bejnyének, ott egy nagyon határozott fellépést várunk el a kollégáinktól.

Egyébként két olyan ágazat van, ami ebből a szempontból különösen érzékenynek számít, nyilvánvalóan a statisztikai adatokból számoltuk ki, következtettük ki, hogy melyik is ez a kettő, de én hiszem, hogy nagyon sokan elsőre is eltalálnák, ha ez egy feladvány lenne, nevezetesen: az egyik a mezőgazdaság, a másik pedig az építőipar. Ez két olyan terület, amelyet most célirányosan is a kollégáim ebben az évben és a következő évben is fokozottan ellenőrizni kívánnak, hiszen mind a kettő egy veszélyes üzem, és itt arányaihoz képest nagyon sok munkabaleset történik.

Fölmerült az is, hogy a munkabalesetek száma hogyan és miképpen viszonyul az európai uniós átlaghoz. Nyilván ez sok mindentől függ, de alapvetően az európai uniós átlag környékén van, de ahogy hangsúlyoztam, itt természetesen mindig van intézkednivaló, és ezeket a számadatokat mindenütt célszerű csökkenteni.

Az egészségkárosodási kockázatok szintén egy olyan téma volt, amit többen is megfogalmaztak. A vállalkozók és a kormány egyeztető fórumán, illetve ezeknek a munkabizottságában ez már 2015 óta több tárgyalási fordulót is megélt. Én most az utolsó, szeptemberi VKF-ülésen azt kértem a partnerektől, hogy ezzel kapcsolatosan most már mindenképpen legyen egy konkrét javaslat, egy konkrét intézkedés, hiszen eddig az oldalak, úgy értem, a munkaadók és a munkavállalók nem jutottak közös megállapodásra ebben a témakörben, de én azt gondolom, ennek eljött az ideje, hogy itt valamiféle konkrét eredmény is szülessen.

A képzési támogatás tárgykörében szintén felhívom a képviselőtársaim figyelmét, hogy azért a számokat mindenképpen érdemes egy ilyen esetben pontosan, illetve az élethez igazodóan értelmezni. A gyermek féléves koráig az édesanya a gyermek gondozását lássa el, és ne vegyen részt akár egy heti 40 órás, azaz napi 8 órás képzésben. Gondoljuk csak el  természetesen tisztelve az egyéni véleményeket , ha egy néhány hónapos gyermek mellől az édesanya napi 8 órát képzésben tölt, akkor azért én azt gondolom, hogy ez a családi harmónia kárára mehet mindenképpen. Majd fél évet követően természetesen erre lesz lehetőség.

A miniszterrövidítés kapcsán is több kérdés, észrevétel hangzott el. Tájékoztatom azokat, akik ezt fölvetették, hogy itt jogtechnikai módosításról van szó, hiszen a foglalkoztatási törvény 7. § (2) bekezdésében bevezeti a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter kifejezés rövidítését, így nyilvánvaló, hogy ennek a törvényjavaslatnak a rendjében itt a foglalkoztatáspolitikai miniszterről rendelkezik a későbbiekben.

A bértámogatás kapcsán jelzem, hogy a támogatott munkavállaló, ha maga helyett valakit igénybe vesz, akkor az ezzel kapcsolatos költségeket tudja igényelni.

A következő kérdéscsomag részben arra vonatkozott, hogy a jövő évi szakszervezeti reprezentativitásszámítás hogyan és miképpen értelmezhető a módosítás kapcsán. Az állami intézményfenntartó központ átalakulására, illetve a tankerületi központok kialakítására vonatkozik ez a módosítás. Ennek következtében nem maradnak ki a reprezentativitásszámításból a tankerületi központok, ugyanakkor a korábbi szabályoknak megfelelően a tankerületi központok hatáskörében marad a járási szintű reprezentativitás megállapításának szabályozása, illetve végrehajtása, ezt külön is hangsúlyozni kívánom.

A kormányrendelet az országos és az ágazati reprezentativitás szabályait részletezi, a tankerületi központokon belüli mérés egyedi hatáskörben marad, tehát ez, azt gondolom, hogy ebben a helyzetben mindenképpen megnyugtató.

A szakszervezeti reprezentativitás fogalmát, van bennem egy olyan megérzés, hogy egy picit nem egyformán értelmezzük, hiszen hogy egy szakszervezet kollektív szerződést köthessen, az már nem függ a reprezentativitás meglététől. A kollektív szerződés kötésére a Kjt. hatálya alatt is a munka törvénykönyve szabályai vonatkoznak.

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek az egyesületi jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek, a munkavállalók tehát jogosultak a munkáltatónál szakszervezet létrehozására. Ennek a megalakításában, szervezésében tehát a kormányzatnak, sem más állami szervezetnek nincs feladata.

A munkaügyi ellenőrzések kapcsán konkrét adatok is értelmezhetőek már, hiszen a 2018. évi harmadik negyedévi adatok már részben rendelkezésre állnak, és a bejelentés nélküli foglalkoztatás aránya sajnos változatlanul meghatározó, ugyanakkor itt minimális csökkenés azért mutatkozik. Tavaly szeptember végéig 9500 főt érintően tártak fel a vizsgálatok bejelentés nélküli foglalkoztatást, míg ez a szám az idén  ahogy említettem, ez még nem végleges adat  körülbelül 7500 fő. Az állam a munkaügyi hatóság ellenőrzési eszközrendszerén keresztül kiemelten kezeli e jogsértés visszaszorítását, különös tekintettel arra, hogy visszatérően alkalmazzák ezt a munkaügyi ellenőrzési irányelvek is, tehát ez egy folyamatosan jelen lévő ellenőrzési metodika.

(16.00)

A bejelentés nélküli foglalkoztatás visszaszorítását célzó bírságkiszabás a szabálytalanság feltárása esetén kötelező. Itt figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye a legsúlyosabb jogsértések esetében.

A megváltozott munkaképességű személy fogalmával kapcsolatban is arra vonatkozik egyébként a módosítás, hogy ez pontosan kibővül. Tehát az egyes törvények által használt fogalmak egységesítése, valamint a jogalkalmazás egységesítése ennek a háttere.

Ezzel kapcsolatosan azért egy fontos álláspont, amit mindenkinek érdemes most végiggondolni: itt nem a munka törvénykönyve módosításáról van szó, hanem a jogszabályok koherenciájának a biztosításáról, illetve a megváltozott jogszabályi környezethez való igazodás érdekében születtek ezek a javaslatok.

Akkor néhány véleményre még szeretnék tisztelettel reagálni. Bányai képviselő úrnak köszönöm szépen a foglalkoztatás legfrissebb adatairól elmondott véleményét. Valóban fontos része egyébként természetesen a jogalkotásnak, hogy hogyan és miképpen is teljesít a gazdaság, hiszen alkalmanként egyértelműen ezeket a módosításokat meg kell hoznunk, és itt a munkaerőpiac változása kapcsán ez a folyamatos nyomon követés egyébként alapvető feladatunk.

Ennek a javaslatnak, illetve javaslatcsomagnak részben valóban, sőt egészében ez a feladata, de részben azért látnunk kell, hogy azok a gazdasági partnerek, kamarák, munkaadók, munkavállalók képviselői, akikkel folyamatos kapcsolatban vagyunk, ők is igazából ezeket az igényeket tolmácsolták felénk.

A jelenlegi munkaerőpiaci kihívásokhoz a jogszabályok alakításával is alkalmazkodnunk kell, és amint már talán korábban mondtam, egy szemléletváltozás mindenképpen indokolt, hiszen azokban az esetekben, ahol nem nyomban, azonnal és veszélyt elhárító intézkedésekről van szó, azért azt a metodikát mindenképpen érdemes követni, hogy legyen egy megfigyelés, egy tapasztalás, egy figyelmeztetés, egy javaslattétel, és majd azt követően jelenjen meg, ha szükséges, a büntetés.

Ander Balázs képviselő úr a salátatörvény kapcsán mondta el a véleményét, amit én tiszteletben tartok, de az életből hozott javaslatok alapján születtek ezek, és ezeket nyilvánvalóan érdemes volt, meg logikus is így egy csomagban megtárgyalni. Egyáltalán nincs szó ezekben a törvényekben arról, hogy a munkavállalók milyen kiszolgáltatottak. Igazából azt éreztem, hogy politikai üzeneteket tolmácsol, amihez egyébként nyilvánvalóan természetesen joga van, de mivel szakmai kritikákat, szakmai véleményeket nem igazán fogalmazott meg a törvények kapcsán, sőt elismerő szavakat, én azt gondolom, hogy a mostani elgondolásunk, javaslatunk elérte a célját. Hiszen ezek a foglalkoztatási mutatók, illetve adatok, amelyek itt rendelkezésre állnak, egyébként európai uniós szinten is helytállóak, tehát én nem érzékelem, hogy ebből a szempontból a törvényhozás szintjén valamiféle elmaradásunk lenne.

Az új típusú foglalkoztatási formákat ön is és több képviselőtársunk is felvetette. Nos, valóban így van, az már nem megy, ami ezelőtt néhány évvel még működött, hogy a munkát keresők bekopogtak a járási foglalkoztatási osztályokra, ott történt, ami történt, jó esetben kifelé menet a kezükbe nyomtak egy szórólapot, és mondták, hogy reméljük, hogy sikerrel fog járni, keressen munkahelyeket, és akkor majd ott próbálja magát igazából eladni  sajnos csúnya szóval, ezt is hallottuk néhány helyről. Mostanság már egy egészen új módszertant vesznek fel, illetve sajátítanak el ezek a foglalkoztatási osztályok, illetve az ott dolgozó kollégák, és ennek az a lényege, hogy legyen egy olyan előszűrés, amikor megvizsgáljuk, hogy azok a munkát keresők egyáltalán milyen munkakörre képesek, mire alkalmasak. Azt hiszem egyébként, hogy részben ön is erre kérdezett rá, hiszen az mindenkinek egy káros időveszteség, ha mondjuk, egy-két kiközvetítendő munkahelyre odaküldünk 30 embert  odaküldenek a kollégák , és mondjuk, abból a 30-ból jó esetben egy-kettő felel csak meg az alapvető kritériumoknak. Hiszen sokkal értelmesebb, hogyha már van egy olyan előszűrés, ami alapján nem is küldjük oda azt a másik 28-at, mert így nyilván mindenkinek tudunk gazdálkodni az idejével.

A másik, ami a járási foglalkoztatási osztályok életében új dolog, az egyértelműen arra vonatkozik, hogy a munkaadók felé sokkal nyitottabbaknak kell lennünk. Korábban erre nem volt példa, mert más volt a munkaerőpiac helyzete. Tehát a munkaadók nem voltak eddig túlságosan partnerek, hiszen nem kerestek igazából munkaerőt. Szerencsére ez a helyzet mostanság megváltozott, és ezt a harmonikusnak, a későbbiekben reményeim szerint harmonikusnak tűnő együttműködést most el kell sajátítani, ki kell alakítani, a kollégáknak el kell menni a munkaadók felé, és én hiszem, hogy ez mindenképpen előreviszi majd a foglalkoztatási adatokat, és minél több embernek, minél több családnak segít.

A képzés erősítésére vonatkozó felhívását önnek is és a többi képviselő-kollégámnak is köszönöm. Teljesen egyértelmű, hogy ebben a helyzetben a képzés kapcsán sokkal megfontoltabban kell eljárnunk, és a képzés kapcsán itt egy picit talán tévúton is járt az, aki azt fogalmazta meg, hogy több képzésben, sőt folyamatos képzésekben vesz részt, és igazából ennek sosem lesz vége. Nos, ez nem így van, egészen konkrétan három képzést lehet teljesíteni vagy három képzést lehet vállalni, és azt követően ezeknek az ismeretében már mindenképpen a munkavállalás a feladat.

Aradszki András képviselő úrnak is köszönöm szépen az elismerő szavakat. Valóban kedvezőek a munkaerőpiac mutatószámai, de természetesen ez azért nem tölthet el bennünket túlságosan nagy elégedettséggel, hiszen még tennivaló is van bőven. A nemzetközi összehasonlítás mindig egy helytálló forma lehet, hiszen minimum a V4-ek esetében érdemes látnunk, hogy hogyan és miképpen haladunk.

A munkaerőpiac új kihívásairól itt már az előzőek kapcsán részben szóltam. Tehát ezeket mindenképpen alkalmaznunk kell. Nevezetesen az egyik a részmunkaidő, a másik a távmunka, amelynek kapcsán azért én érzem, hogy vannak még elmaradásaink, de nagyon jó példákról is számot tudok adni, és én hiszem, hogy ez az új terület előre fog vinni bennünket. Itt különösen a fiatalok, illetve a kisgyermekes anyukák esetében tapasztalunk óriási érdeklődést. Én hiszem, hogy ez a munkamódszer is egyre inkább el fog terjedni, és pontosan annak érdekében, hogy ez ne érjen váratlanul bennünket, akik a jogszabályokat ennek a munkatevékenységnek a kapcsán is megfogalmazzuk, ezzel már most foglalkoznunk kell.

Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony: a munkaerőpiacra való visszatérést valóban segíteni kell a kisgyermekes anyukák esetében is, ebben köszönöm szépen a támogatását. Itt az előbb elmondtam egyébként, hogy a gyermek féléves koráig azért a fenntartásaim továbbra is megvannak.

Annak kapcsán nem lehet kérdésünk, hogy a kisgyermekes anyukák egyébként nagyon komoly munkaerő-tartalékot jelentenek. Természetesen ez fontos az ország, a gazdaság teljesítőképessége szempontjából is, de azt gondolom, abban sincs közöttünk vita egyébként itt a Házban, hogy ezeknek a hölgyeknek, anyukáknak egyébként a személyes ambíciójuk, a munkaerőpiacon megszerzett ismeretük megtartása szempontjából is, bizony, ha ők azt az utat választják, hogy részmunkaidőben, távmunkában vagy valamilyen más formában, megfelelő bölcsődei ellátás esetén visszatérnek a munkaerőpiacra, nekünk ezt az önkéntes  hangsúlyozom: önkéntes  döntést mindenképpen támogatnunk kell.

Technikai jellegű módosításról van szó, ezt itt is hangsúlyozni szeretném, tehát amit a miniszter meghatározása kapcsán ön kérdezett, azt gondolom, hogy az előzőekben erre már tudtam válaszolni.

Székely Sándor képviselő úr: nem hangzott el, hogy fantasztikus a munkaerőpiac helyzete, ezt én legalábbis így nem hallottam, az viszont tény, amiről korábban is szóltam már, hogy új kihívások vannak, megváltozott ez a piac. Én azt érzem, hogy egy kicsit az ön véleménye talán fáziskésésben van, ma már nemcsak arról van szó, sőt nem az a jellemző, hogy a vezetők valamiféle terror alatt tartják a dolgozókat, hanem nagyon sok munkaadó arról  idézőjelben  „panaszkodik” számunkra, hogy nagyon félve és majdhogynem nagyon érzékenyen kell bánni a munkavállalókkal, mert ők azt mondják, hogy hamarosan továbbállnak, elmennek és keresnek más helyet. Tehát én el tudom képzelni, nyilvánvalóan ahány ház, annyi szokás, hogy különböző vélemények vannak, de ahogy említettem, ez egy olyan világ, ahol a vezetői szigor, illetve a munkavállalói továbbállok egyaránt belefér ezekbe a beszélgetésekbe. Azt hiszem, hogy ezeket központi jogszabályokkal semmiképpen nem érdemes és nem is lehet szabályozni.

(16.10)

A nyugdíjas munkavállalók kapcsán, illetve a nyugdíjas-foglalkoztatás kapcsán érzékeltem olyat, talán több képviselőtársunknál is, nyilván az ellenzéki oldalról, hogy ez valamiféle bűnös dolog lenne. Nem erről van szó egyáltalán, hiszen itt hangsúlyozni kell, hogy egy önkéntes lehetőség van biztosítva a megfelelő adókedvezménnyel, és ezt majd az illető eldönti, hogy akár egyéni munkavállalóként vagy egy nyugdíjas-szövetkezet tagjaként őneki belefér-e az életébe az, hogy további gazdasági tevékenységet folytasson.

A nyugdíjas-szövetkezetek kapcsán, sőt a nyugdíjas-munkavállalás kapcsán egyébként a nyugdíjasszervezetek véleménye kiemelkedően pozitív, és ők azt mondják, hogy bizony egy nyugdíjas-szövetkezet esetében ők szívesen vállalnak tagságot, természetesen bekalkulálva azt, hogy mondjuk, a nyári időszakban két hónapra nem vállalnak munkát, mert vigyázni kell az unokákra, vagy nagypapák esetében azt mondják, hogy ősszel, tavasszal kertészkedek, ilyenkor nem vállalok ilyen tevékenységet, tehát természetesen  ahogy említettem  itt is az egyén elképzeléseit, szempontjait mindenképpen tiszteletben kell tartani.

Tordai Bence képviselő úr, ön is szemléletbeli hibákról szólt. Én azt gondolom, hogy egy ilyen jogi, technikai módosítás kapcsán ezt ne kérje számon ezeken a törvényjavaslatokon, ez nem erről szól. Nyilván ez az ön véleménye, amit  ahogy említettem korábban is  én tiszteletben tartok, de azért mindenképpen javaslom az ön figyelmébe is azokat az átfogó társadalmi intézkedéseket, amelyek egyébként számtalan példával is igazolhatóak, de engedje meg, hogy csak a bérmegállapodásoktól az életpályamodelleken át az adókedvezményig ezeket a dolgokat a figyelmébe ajánljam.

Z. Kárpát Dániel képviselőtársam a statisztikai adatok többféleségét tette szóvá. Nos, valóban, azt el kell ismerjem, hogy többféle metodika, többféle számítási módszer is létezik, én azért azt javaslom talán mindannyiunk számára, hogy fogadjuk el hivatalosként a KSH adatait, ezek, én hiszem, hogy mértéktartóak. Egyébként ön is tudja, hogy a munkaerőpiac azért egy nagyon színes világ, és tulajdonképpen amelyik számadat még mondjuk, ma reggel létezett, az holnap reggelre már valószínűleg meg fog változni. Nyilván vannak időszakos, évszakoknak megfelelő tendenciák például ágazatokhoz köthetően, de mondjuk, például a szeptember-október pedig a fiatal munkavállalók esetében egy olyan időszak, amikor viszonylag több a munkát keresők száma.

Egyébként itt a fiatal munkavállalók kapcsán azt fontos látni, és azt gondolom, hogy talán ez okozta az egyik legtöbb dilemmát az adatok értelmezésében, hogy Magyarországon ez 10,5 százalék, ami így első hallásra nyilvánvalóan soknak tűnik, és sok is, de például az európai uniós átlag 15 százalék. Tehát ezek a fiatalok, ha végeztek a nyár eleji időszakban a tanulmányaikkal, akkor nyilván egy kicsit még esetleg kikapcsolódtak, majd pedig most, talán most kezdenek el munkát keresni, lehet, hogy az első elgondolás nem is volt tökéletes. Itt tehát azért olyan, viszonylag gyorsan változó élethelyzetek vannak, amelyeket a statisztikának is meglehetősen nehéz követnie.

Hajdu László képviselő úrnak pedig, azt hiszem, az összevont válaszban, amikor a több képviselő által is megfogalmazott kérdéseket megválaszoltam, akkor reményeim szerint megfelelő feleletet adtam.

Én nagyon szépen köszönöm még egyszer önöknek, hogy ebben a fontos témában ilyen aktívak voltak, köszönöm a támogató és a kritikai javaslatokat egyaránt, és én hiszem, hogy a magyar parlament minél nagyobb létszámban fogja majd tudni támogatni ezeket a törvényjavaslatokat annak érdekében, hogy a következő időszakban a munkakörülmények, illetve mindaz a terület, amit szabályozni kívántunk, még eredményesebb lehessen. Köszönöm szépen.

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A képviselő úr kérdése, illetve az elmondott hozzászólás tartalma nagyon ellentmondásos, de arra azért alkalmas, hogy a tényadatok kapcsán elmondjam, hogy mi is a valós helyzet. A Házban szerintem mindannyian tudjuk, hogy a piacgazdaságban a bérek emelése a gazdaság lehetőségeitől függ, és ennek az eredménye alapvetően a munkaadók, munkavállalók alkuja. A kormány nyilvánvalóan a minimálbér, illetve a garantált bérminimum megállapítása kapcsán, valamint az adók csökkentése kapcsán tud ebben aktívan közreműködni, és ezt is teszi most is, és tette az előző években.

(11.20)

De hogy konkrétan cáfoljam a képviselő úr kérdését, hogy béremelkedés helyett bércsökkenés: engedje meg, hogy konkrét adatként tájékoztassam önt arról, hogy a kormány céljaival összhangban a minimálbér összege 2018. januártól 138 ezer forintra emelkedett, ami a 2010. évi 73 500 forintos szintnél mintegy 88 százalékkal nagyobb. Ez a matematika szabályai szerint mindenképpen növekedés és nem csökkenés. A garantált bérminimum összege ugyanezen idő alatt 89 500 forintról 180 500 forintra, azaz 102 százalékkal emelkedett. Ismét csak azt tudom mondani, hogy ez nem csökkenés, hanem egyértelműen növekedés. A minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó bérek is folyamatosan emelkedtek, emiatt a nemzetgazdasági szinten megállapítható átlagos 36,3 százalék 2010-hez képest szintén növekedést jelent.

Engedelmével itt azért még mindenképpen fölhívnám a figyelmet arra is, hogy a bevezetett adókedvezmények mellett vagy azok következtében nyilvánvalóan ez a pénztárca vonatkozásában még kedvezőbb képet mutat. Nemzetgazdasági szinten a reálkeresetek 2018. január-augusztus viszonylatában 9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ebből egyértelműen látszik és megállapítható, hogy 2013 eleje óta, tehát immár 68 hónapja töretlen a reálkeresetek növekedése, tehát semmiképpen nem csökkenésről, hanem növekedésről van szó.

A bérek növekedésének, a versenyszektorban alapvetően a minimálbér 2018-tól történő 8 százalékos és a garantált bérminimum 12 százalékos növelésének közvetlen és továbbgyűrűző hatásai is vannak, és ez tapasztalható nyilván a versenyszférában, de az állami tulajdonú közszolgáltatóknál is. Mindez úgy következett be, hogy a dolgozók számára többéves összevetésben is nőttek a javadalmak, és itt azért látni kell, hogy a legalább ötfős vállalkozásoknál dolgozók létszáma 2018 augusztusában az előző évi kiemelkedő növekedést követően 2,4 százalékkal, azaz 97 ezer fővel bővült az előző év augusztusához képest. Az adatok tehát meggyőzően mutatják, hogy a magyar bérek vásárlóerő-paritáson már eddig is jobban emelkedtek a fejlett uniós országokéhoz képest.

Fontos dolog hangsúlyozni, hogy a szociális partnerekkel kötött hatéves bérmegállapodás, illetve adócsökkentési program szintén ezt a tendenciát erősíti, és egyértelműen látszik, hogy a gazdaság lehetőségeivel összhangban ezek eredményre is vezettek. A kormány a saját felelősségi körében a közszférában tud közvetlen bérintézkedéseket hozni, és ezt meg is tette. A végrehajtott béremelések következtében 2013 óta folyamatosan emelkedik a közszférában dolgozók átlagos reálkeresete is. A kormány a közszférában nem egy általános, hanem egy-egy területre koncentrált, elsősorban életpályaprogramokhoz köthető fejlesztést hajtott végre.

Itt mindenképpen fontos hangsúlyoznom a közszféra egyes területeit nem részleteiben, de fő tendenciáiban mégiscsak bemutatva a pedagóguséletpálya-modellt, a rendvédelmi dolgozók számára biztosított életpályamodellt, a felsőoktatásban dolgozók, kutatók esetében bevezetett intézkedéseket, az igazságügy területén, az állami tisztviselői életpálya kapcsán, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a kulturális ágazatban bevezetett életpályamodelleket. Ezek mind-mind egyértelműen emelkedést, növekedést tartalmaznak.

A képviselő úr kérését, kérdését tehát ebben a helyzetben abszolút nem lehet értelmezni; Magyarországon a bérek növekednek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Köszönöm szépen ismételt kérdését ezzel a témával kapcsolatosan. Tájékoztatom, hogy nem az volt a konkrét válasz, hogy átlag fölött nőnek, hanem arányaiban jobban nőnek, mint az országos átlag. És azt nyilvánvalóan látom a kérdéséből, hogy felkészült ebben a témában, így bizonyára tudja, hogy a bérek kialakulásában a piaci szereplők alkuja a meghatározó (Jakab Péter: Meg az ukránok!), és a kormányzatnak pedig nyilvánvalóan ott van beavatkozási lehetősége, mint például a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegének a megállapítása, illetve az adók mértékének a szabályozása kapcsán.

Én örülök neki, hogy az ön által felsorolt személyek ezeket az összegeket kapják, de arra kérem, kérdezze meg őket arról is (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból, többek között Pintér Tamás: Ők nem örülnek!), hogy vajon mennyit kerestek, mondjuk, 10 évvel ezelőtt, 8 évvel ezelőtt, hiszen azért látnunk kell azt a konkrét számadatot, ami megtörtént az elmúlt években, hiszen 138 ezer forintra emelkedett a minimálbér, illetve a garantált bérminimum pedig 180 500 forintra.

(12.50)

Természetesen abban nincs közöttünk vita, bármennyire is azt próbálja bemutatni, hogy az országban komoly területi különbségek vannak. Kelet-Magyarországon, a fővárosban, illetve Nyugat-Magyarországon valóban nem egyformák a javadalmazások, de a kormányzati intézkedések abba az irányba mutatnak, hogy ez a különbség csökkenjen. Akár a foglalkoztatási osztályok támogatott foglalkoztatási segítségei, akár a fejlesztések abba az irányba mutatnak, hogy ezekben a térségekben is növekedjen a gazdaság teljesítménye, és ennek függvényében fog majd emelkedni a bér is természetesen.

Ahogy már említettem, ez nem csak magyarországi probléma. Nincs olyan ország, higgye el, képviselő úr, ahol egységesen egyformák lennének a bérek. Természetesen minket, kelet-magyarországiakat ez egyáltalán nem vigasztal, ezért továbbra is támogatnunk kell, s arra kérem önt is, hogy támogassa azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek ezeknek a régióknak a fejlesztését szolgálják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csakhogy ne legyen félreértés az előző mondatom kapcsán: az örömöm annak szól, hogy nem a közfoglalkoztatásban, hanem a munkaerőpiacon tudnak már javadalomra szert tenni ezek a dolgozók. (Varju László: Korlátozzák őket!) Köszönöm szépen, de a korlátozás nem az ön jogköre, képviselő úr. (Derültség a kormánypárti oldalon.) A munkaügyi bíráskodás Magyarországon soha nem rendelkezett teljes szervezett önállósággal. Jelenleg első fokon a járásbíróságokkal egy szinten ellátó megyei illetékességű közigazgatási és munkaügyi bíróságok, másodfokon pedig a törvényszékek járnak el a munkajogi vitákban.

A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat értelmében a közigazgatási és a munkaügyi bíróságok megszűnnek ugyan, de a rendes bíróságok törvényszékei mint munkaügyi bíróságok fognak eljárni első fokon. Ez a megoldás biztosítja a munkaügyi bíróság presztízsének emelését, és kifejezi a munkaügyi bírák magasabb megbecsülését is. A felhalmozott munkaügyi bírói tapasztalatok megtartását a tervezet a munkaügyi regionális kollégiumokban biztosítja. A munkaügyi bíráskodás részletes eljárási szabályait a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséhez szükséges jogrendszeri felülvizsgálat során fogja a kormány kidolgozni. Európa több országában is elkülönül a rendes és a közigazgatási bíróságok igazgatása, erre tehát több országban is van példa, ahogy említettem.

A munkavállalók munkajogvédelmét a munka törvénykönyve széleskörűen biztosítja, mivel a kormány annak megalkotásakor kiemelt figyelmet fordított a munkavállalók érdekeire. Ez nyilvánvalóan egy biztosíték. Természetesen a munkavállalói jogsértés esetén a munkaügyi hatóságokhoz fordulhat az érintett. A munkavállalónak a munkaviszonyból származó igényét a továbbiakban is a bíróság előtt lesz lehetősége érvényesíteni. Az elmondottakból is kitűnik tehát, hogy a kormány mindig is szem előtt tartja a munkavállalók érdekeit, illetve annak a képviseletét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr felvetésére azért mindenképpen egy reális helyzetértékelést szeretnék adni itt a tisztelt Ház nyilvánossága előtt. Tudni kell, hogy ma Magyarországon több mint 4,4 millió ember dolgozik, és ez jócskán meghaladja azt a 3,9 milliót, aki a 2010-es évek előtt tette a dolgát. Ez olyan jelentős gazdaságipotenciál-növekedés, ami mellett semmiképpen nem szabad elmenni szó nélkül.

A munkanélküliségi ráta 3,8 százalék, és ez is egyértelműen azoknak az intézkedéseknek köszönhető, amelyek akár az ágazati életpályamodellek, akár a bérmegállapodások, akár az adókedvezmények kapcsán létrejöhettek. Mindenképpen látni kell, hogy a gazdaság egy felívelő pályán van, és az is látható, hogy mára már egyre több üres álláshely is van, vagyis a magyar munkaerőpiacon megváltoztak a körülmények. Ennek a változásnak mindenképpen van egy olyan üzenete, hogy erre reagálnunk kell. Reagálnunk kell, hiszen amennyiben úgy teszünk, mint ha mi sem történt volna, akkor el fognak mellettünk menni a versenytársak, a gazdasági szereplők meggyengülnek, és nagyobb baj is keletkezhet.

Fontos hangsúlyozni, hogy a munka törvénykönyve módosítását célzó tervezet nem a munkavégzés mennyiségét kívánja emelni, hanem azt az időszakot célozza kibővíteni, amelyen belül a munkáltató a munkaidőt beoszthatja. A bevezetésre kerülő szabály a jelenlegi 12 hónapos lehetőséget meghosszabbítva, 3 éves időszakban teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó hosszabb munkaidőkeret kialakítását. Annak érdekében pedig, hogy a munkavállalót a hosszabb munkaidőkeret kialakításával összefüggésben ne érhesse aránytalan teher, sem hátrány, a javasolt munkajogi eszköz nem önmagában a törvény szabálya által válik lehetővé, hanem az csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben az ilyen munkarendben a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek megállapodnak.

(13 .10)

Az ilyen megállapodást kollektív szerződésben rögzítik tehát. A szakszervezetek így  a helyben érvényesülő munkaerőpiaci környezetre, az adott munkahelyen foglalkoztatott munkavállalók igényeire is figyelemmel  közvetlenül tudják érvényre juttatni igényeiket és elvárásaikat a munkaidő-szervezés tekintetében. Úgy véljük, hogy ez a megállapodási kényszer megfelelő garanciát nyújt ahhoz, hogy a munkáltató ne alakíthassa ki egyoldalúan a munkakörülményeket, hogy a munkavállalókat magukat is érdekeltté lehessen tenni a vállalkozás gazdaságos működésében.

A törvényjavaslat fő eleme a munkaidő szabályozásával a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele, úgy, hogy amennyiben ezt a kollektív szerződés rögzíti, hangsúlyozom, a munkaidőkeret legfeljebb 36 hónapos időszakban kerülhessen megállapításra a jelenlegi 12 hónap helyett. A munkaidőkeret alapja a jelenlegi szabályt megtartva a heti 40 munkaóra marad. A heti átlagos munkaidő a 48 órát ebben a rendszerben sem haladhatja meg tehát. Amennyiben a munkáltató nem rendeli el az összes munkaórát, a fel nem használt idő a munkaidőkereten belül egy későbbi időpontra osztható be.

A törvényjavaslat alapján a munkavállaló a kollektív szerződésben meghatározott teljes időszakban az általános munkarend alapulvételével folyamatosan a munkaszerződésben meghatározott munkabért kapja akkor is, amikor nem dolgozza le valamennyi munkaóráját, és akkor is, amikor a meghatározott munkaóráknál többet rendel el számára munkáltatója. Természetesen a törvény nem változtat azon, hogy a munkavállaló számára a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék az egyéb pótlékokkal, például műszakpótlékkal, éjszakai pótlékkal együtt az adott hónapban kerül kifizetésre.

Kérdésének vagy fölvetésének második részére: azt látni kell, hogy az európai uniós irányelv keretében 416 túlóra rendelhető el, és ebben az esetben a hazai rendelkezés ez alatt az irányelv alatt marad. Nem egy ország Nyugat-Európában is  például Ausztria és Németország  nem határoz meg konkrét útmutatót ebben a vonatkozásban, illetve alkalmazza azt a 600 óra időkeretet, ami, azt gondolom, jócskán meghaladja a magyar javaslatot.

A dolgozók ebben a viszonylatban legálisan a saját munkahelyükön kereshetnek többet, azért ez egy fontos dolog, garantáltan megkapják a pénzüket a munkahelyükön, a gazdasági pozíciók erősödnek úgy a munkaadó, mint a munkavállaló vonatkozásában, vagyis ezek az elgondolások, ezek a javaslatok azt támasztják alá, hogy a kihívásoknak megfelelően rugalmasabb válaszra legyen képes a magyar munkaerőpiac. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni a tisztelt képviselőtársaimnak a napirend tárgyát képező törvényjavaslattal kapcsolatos korábbi hozzászólásait, javaslatait, úgy a támogató szavazatokat, mint a kritikát megfogalmazókat.A hozzászólásokból nyilvánvaló számomra, hogy a törvényjavaslat által tartalmazott módosítások olyan kérdéseket érintenek, amelyeket pártállástól függetlenül valamennyien fontosnak tartunk. Tekintettel azonban a megvalósítás terén tapasztalható nézetkülönbségekre, engedjék meg, hogy néhány felvetésre az általános vitában elhangzottakon túl reagáljak.

A jövő év során kerül sor a szakszervezeti reprezentativitás ismételt megállapítására. Az előttünk fekvő módosítás az állami intézményfenntartó központ megszűnését, illetve a tankerületi központok kialakítását alapul véve tartalmaz javaslatokat. Ennek alapján nem maradnak ki a reprezentativitásszámításból a tankerületi központok, a korábbi szabályoknak megfelelően a tankerületi központok hatáskörében marad a járási szintű reprezentativitás megállapításának a szabályozása, illetve végrehajtása.

Az általános vita során is jeleztem, hogy a közalkalmazotti területen a szakszervezeti reprezentativitás fogalma és a szakszervezetek kollektív szerződéskötési képessége különvált. Ma már nem függ a reprezentativitás meglététől az, hogy egy szakszervezet kollektív szerződést kössön. A kollektív szerződés kötésére a Kjt. hatálya alatt is a munka törvénykönyve szabályai vonatkoznak. Ezzel a szakszervezetek tisztában vannak. Konkrét példaként említhetem az oktatás területét, ahol a tankerületi központok megalakításával megkezdődtek a kollektív szerződéses tárgyalások, amelyek eredményeként a tankerületi központok közel negyedénél már kollektív szerződés került aláírásra.

A közalkalmazotti törvénynek a kollektív szerződéssel kapcsolatos, a munka törvénykönyvétől eltérést engedő módosításával kapcsolatban szeretném tájékoztatni önöket, hogy e tekintetben a hatályos rendelkezések nem egyértelműek, ezért a törvényjavaslat rendezi, hogy a munka törvénykönyvének a közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabályaitól hogyan térhet el a kollektív szerződés.

Ezen túl szeretném kiemelni, hogy Magyarországon a jogszabályi környezet megfelelően biztosítja a szervezkedési jog védelmét. Az Alaptörvényben és az egyesülési jogról szóló törvényben rögzített elvek szerint a szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

Az általános vita során többen foglalkoztak az egészségkárosodási kockázatokkal kapcsolatos kérdésekkel. Ennek vonatkozásában 2015 óta folyamatosan zajlanak az egyeztetések, de a munkaadók és a munkavállalók még nem jutottak közös megállapodásra ebben a kérdésben.

A munkabalesetek számával kapcsolatban felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy az elmúlt években a megtett intézkedések hatására sikerült megállítani a romló munkabaleseti tendenciákat.

(19.00)

A halálos munkabalesetek száma 2016 óta csökkent, és ezt a javuló tendenciát a legfrissebb adataink is alátámasztják: a 2018 harmadik negyedévi adataink szerint a halálos munkabalesetek száma 10 százalékkal csökkent a tavalyi hasonló időszakhoz képest.

A nem halálos munkabalesetek számának emelkedése is megállt. A munkavédelmi helyzet javulását mutatják az ellenőrzési eredmények is, amelyek alapján mind a szabálytalan munkáltatók, mind a szabálytalansággal érintett munkavállalók aránya alacsonyabb az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

A munkabalesetek szempontjából legérzékenyebbnek számító két ágazatban, a mezőgazdaságban és az építőipar területén arányaiban sok munkabaleset történik, ezért a jelzett két ágazatot az idei és a következő években is célirányosan, fokozottan ellenőrzi a munkavédelmi hatóság. A bértámogatással kapcsolatos módosító szabály kapcsán jelzem, hogy a jelen módosítás lényege, hogy bértámogatás esetén a gyermek felügyeletével és a hozzátartozó gondozásával kapcsolatban felmerült indokolt költségek a munkavállaló kérelmére megtéríthetőek legyenek. Ebben az esetben nem a munkáltató számára, hanem a hozzátartozóját gondozó, a gyermekét nevelő munkavállaló számára nyújtunk támogatást arra az esetre, ha valakit ezen otthoni feladatok ellátására maga helyett vesz igénybe. A cél az, hogy a kisgyermekes nők és a hozzátartozójukat gondozók munkába állása még könnyebbé váljon.

A gyermekgondozási díjban részesülő személy képzésével kapcsolatban felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a gyermek féléves kora előtti képzést e személyi kör tekintetében a hatályos törvény szerint sem lehet támogatni.

A keresetkiegészítés meghatározásával kapcsolatban megjegyzem, hogy az új munka törvénykönyve nem tartalmazza az átlagkereset fogalmát, ezért nem értelmezhetőek a keresetkiegészítésre vonatkozó hatályos rendelkezések. A havi átlagjövedelem mint új fogalom bevezetésével kiszámíthatóvá és kifizethetővé válik a képzési támogatásnak a keresetkiegészítésre vonatkozó része.

A képzések tekintetében több képviselőtársam tett kritikai észrevételt. A képzések minden évben meghatározott, a munkaerő-kereslethez igazodó szakirányok mentén indíthatóak a képzési jegyzékre felkerült, felnőttképzési törvény kritériumainak megfelelő képzőkkel. Alapvetően két, lehetőség szerint egymásra épülő tanfolyam támogatható, a harmadik vagy további képzés támogatására csak a munkahelyi háttérrel rendelkező képzésekre történő jelentkezés esetén van lehetőség.

Összességében sikeresnek mondhatóak a képzések, mivel a 2015 óta uniós forrásokból folyó képzésekben 60 százalékos a sikeres elhelyezkedési arány, és a megszerzett tudás közvetlenül hasznosul az elsődleges munkaerőpiacon.

Az általános vita során felmerült az a javaslat, hogy a munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenységére vonatkozó irányelvek jogszabályként kerüljenek közzétételre. A munkavédelmi törvény hatályos szabályozása szerint közzétett irányelvek alapján végzi a hatóság az ellenőrzést. A jelenlegi módosítás annyiban változtat a korábbi helyzeten, hogy eddig a minisztérium hivatalos lapjában kellett közzétenni az ellenőrzési irányelveket, a továbbiakban ez mindenki számára még könnyebben elérhető, elektronikus úton a minisztérium tematikus honlapján kell végrehajtani.

A törvényjavaslatban foglalt módosítások a gyakorlati tapasztalatok alapján születtek. Tekintettel arra, hogy a tárgyában mindegyik javaslat kapcsolódik a foglalkoztatáspolitikához, szükséges és logikus volt ezeket a módosításokat egy csomagban megtárgyalni. A törvényjavaslatban foglaltak feladata elsősorban a koherencia megteremtése mellett a jogalkalmazás egységesítése és a felmerült gyakorlati problémák megoldása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Őszintén remélem, hogy az előzőekben elmondottakkal sikerült meggyőznöm önöket a kormány álláspontjának támogathatóságáról. Ebben az eseten is kérem önöket, hogy a törvényjavaslat elfogadásával szavazatukkal segítsék ezt a munkát. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A képviselő úr felvetését hallgatva azt kell hogy mondjam, hogy a munkaerőpiac egy folyamatosan változó színes, gazdag világ, és itt a gyors reagálás a rugalmasság, a hatékonyság érdekében elengedhetetlen. A munkaidő szervezésével és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezet a munkaidő beosztásának jelenlegi szabályait, a munkaidőkeret jobb alkalmazásának feltételeit célozza módosítani. A tervezet célja, hogy számos gazdasági területen az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállaló, valamint az őket alkalmazó munkáltató számára korunk gazdasági környezetéhez igazodó munkakörülmények kialakítását tegye lehetővé.

A munkaidő-szervezésről szóló törvénytervezet nem célozza a munkabérek jelenlegi szabályainak módosítását, bár a munkaidőkerettel összefüggésben egyes bérkérdések is felmerülnek, így az alábbi kedvező adatokra kívánom tisztelt képviselőtársam figyelmét felhívni.

A kormány az elmúlt időszakban határozott lépéseket tett a munkabérek színvonalának jelentős emeléséért. A kormány tehát nemhogy lerontaná a béreket, hanem radikális lépéseket tett azok pozitív irányú elmozdításáért.

2010-17 között a reálbérek a családi kedvezmény hatását is figyelembe véve nemzetgazdasági szinten átlagosan 36,3 százalékkal emelkedtek, ami kétszeresen meghaladta a GDP ezen időszak alatt bekövetkezett 17 százalékos növekedését. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben gyarapodott a többgyermekes munkavállalók bérének vásárlóereje, így a kétgyermekeseké 45,8 százalékkal, a három- vagy többgyermekeseké pedig 64,8 százalékkal. A reálkeresetek dinamikus növekedése a 2018. január-augusztus közötti időszakban is folytatódott. A mérsékelt infláció mellett az első félévben nemzetgazdasági szinten a reálkeresetek a családi kedvezménnyel együtt 9,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Ha ez a tendencia folytatódik  márpedig folytatódik , akkor 2016-17 után az idei év lehet a harmadik, amikor nagyjából egyhavi bértöbblethez juthat egy átlag magyar munkavállaló. A legfrissebb adatok szerint családi kedvezmény nélkül 2018 első nyolc hónapjában 9 százalékkal növekedtek a reálkeresetek az előző év azonos időszakához képest. A keresetnövekedés a versenyszférában továbbra is jelentős mértékű. A jelentős növekedésben fontos szerepet játszik a 2016. november hónapban a szociális partnerekkel megkötött többéves bérmegállapodás.

A magyar minimálbér összege 2010-ről 2018-ra forintban kifejezve 87,8 százalékkal emelkedett, nemzeti valutában számítva az uniós országok közül a harmadik legnagyobb mértékben.

(9.20)

Felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló irányelv nem rendelkezik a túlmunka maximumáról, annak maximális mértéke a napi és heti pihenőidő, a heti munkaidő és az éves szabadság rendelkezéseinek a fényében alakítható ki. A tagállami szabályok ezért egymástól jelentősen eltérően rendezik a kérdést. Az irányelv csupán annyit mond, hogy a túlmunkát korlátozni kell. Az irányelv szerint hétnapos időtartamokban az átlagos munkaidő  a túlórát is beleértve  nem haladhatja meg a 48 órát, tehát a javaslat szerinti módosítás megfelel a munkaidő-irányelv rendelkezéseinek.

Az Európai Unió munkaidőre vonatkozó irányelve a túlóra hosszára vonatkozóan nem tartalmaz közvetlen szabályt, annak maximális mértéke a napi és a heti pihenőidő, a heti munkaidő és az éves szabadság rendelkezéseinek a fényében alakítható ki. A tagállami szabályok ezért egymástól jelentősen eltérően rendezik a kérdést. Engedjen meg néhány konkrét példát! Ausztria és Németország a munkajogi szabályok zömét kollektív szerződés útján rögzíti. A törvényi minimumszabályoktól a munkáltatók és a szakszervezetek az egymással kötött megállapodás szerint eltérhetnek. Mindkét országban a heti munkaidő maximális mértéke 60 óra lehet megállapodás esetén. Engedjen meg egy közelebbi példát is: a visegrádi országokban, hasonlóan Magyarországhoz, nincs olyan komoly történelmi alapja a kollektív tárgyalásos szabályozásnak, mint a nyugat-európai országokban, ezért itt a törvény részletesebb követelményeket rögzít. Lengyelországban és Szlovákiában a munkavállaló beleegyezésével bármely ágazatban 400 óra lehet a túlmunka ideje.

Tisztelt Képviselő Úr! A most javasoltak szerint a munkavállalóknak három év során folyamatosan minden hónapban meg kell majd kapniuk az alapbérüket, még akkor is, amikor a beosztásukból eredően az átlagosnál kevesebb munkát végeznek. A jövőben is ki kell majd fizetni a bérpótlékokat a beosztástól eltérő túlmunkáért is. A gazdasági felzárkózás pedig ezzel együtt kell hogy járjon, így ezt követi a bérek felzárkóztatása is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Valóban, Magyarország Kormánya célként határozta meg, hogy a foglalkoztatottak népességen belüli aránya számottevően növekedjen, a magyar munkaerőpiac a legrugalmasabbak közé tartozzon Európában, a vállalkozások pedig minél nagyobb számban foglalkoztassanak munkavállalókat és teremtsenek új munkahelyeket. Azt gondolom, hogy ezzel a céllal mindenképpen egyetérthetünk.Ezen célokat kívánta megvalósítani a 2012. július 1-jén hatályba lépett új munka törvénykönyve. A törvénykönyv szabályainak hatékony működésére, gyakorlati alkalmazására vonatkozó tapasztalatokat nyilván a kormány is folyamatosan vizsgálja. Jelen törvényjavaslat is a gyakorlati életben felmerülő problémákat, illetve azok megoldását célozza meg.

A munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltatónak lehetősége van a munkaidőnek egy meghatározott időszakon belüli egyenlőtlen beosztására és ezzel párhuzamosan a pihenőidők részleges összevonására.

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazását részletszabályok rendezik, amelyeket a munkáltatóknak a munkaidőkeret alkalmazásakor kötelezően be kell tartaniuk. A hatályos szabályok alapján a munkaidőkeret tartalma legfeljebb négy, bizonyos munkarendek esetén hat hónap lehet, de kollektív szerződéssel is maximum egy évre alakítható ki.

Az utóbbi évek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy ez az időkorlát nem igazodik a hosszabb termelési ciklusokhoz, amelyek például a modern termékgyártást jellemzik. A változó intenzitású üzemműködés során jelenleg előfordulhat, hogy a felfutó termelési szakaszban egy feladat ellátására nem állnak megfelelő óraszámban rendelkezésre a munkavállalók, a lefelé futó időszakban pedig megtörténhet az a sajnálatos esemény, hogy a munkáltatók nem tudnak számukra elegendő munkát biztosítani.

Az ingadozó termelési ciklussal működő vállalkozások a helyzethez jelenleg úgy alkalmazkodnak, hogy adott esetben az átmenetileg feleslegessé váló munkavállalóiknak felmondanak. Az így működő vállalkozásoknál a munkavállalók is bizonytalan helyzetben vannak, mivel az alacsony munkaintenzitású időszakokban elveszíthetik munkájukat. A javaslat tehát mindkét fél számára hosszú távú, kiegyensúlyozott munkafeltételek kialakítására ad lehetőséget.

A munka törvénykönyve módosítása a munkarendnek az eddiginél hosszabb időszakra vonatkozó, a termeléshez rugalmasan igazodó megszervezését szolgálja. A bevezetésre javasolt jogszabály a nemzetközi gyakorlatban már kipróbált, 36 havi munkaidőkeretben teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó időkeret kialakítását.

(19.20)

A javaslatnak tehát nem célja a munkavégzés mennyiségének emelése. (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.)

A hosszabb munkaidőkeretben a munkavállalók védelme érdekében garanciális munkáltatói kötelezettségek kerültek a javaslatba beépítésre. A módosítással rögzítésre kerül az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapjául szolgáló heti munkaidő tartama, valamint az, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a 48 órát.

Az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében a javaslat a hosszabb munkaidőkeret kapcsán is megerősíti a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket. A javaslat a hosszabb keret alkalmazása esetén arról is rendelkezik, hogy a munkavállaló havonta egyenletes bérezésben részesüljön, így a teljes időszak alatt folyamatosan a szerződésében meghatározott munkabérét kapja, abban az esetben is, amikor nem dolgozza le valamennyi munkaóráját, és akkor is, amikor a meghatározott munkaóráknál többet rendel el számára a munkáltatója. A túlmunkáért bérpótlék a beosztástól eltérő, rendkívüli munkaidőre jár, amely egyéb pótlékokkal, például műszakpótlékkal, éjszakai pótlékkal együtt az adott hónapban kerül kifizetésre.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslatnak a munkaidőkeret szabályozásával összefüggő legfontosabb eleme mindazonáltal az, hogy a fent vázolt lehetőségek csak akkor válnak szabállyá, ha erre vonatkozóan a munkaadók és a munkavállalók erről egymással megállapodnak. A hosszabb munkaidőkeret kizárólag az erre vonatkozó kollektív szerződés esetén biztosít eltérést a munkaidő-szervezés általános szabályaitól. Ebből következően a törvény csak azon vállalkozások számára teszi lehetővé a hosszabb munkaidőkeret eszközét, ahol a szociális partnerek kollektív szerződéssel szabályozzák a munkakörülményeket.

A rugalmas foglalkoztatás szabályozásában a kormányzat feladata a munkavégzés kereteinek rögzítése és a munkavállalók garanciális érdekeinek a biztosítása. A szabályozás további alakításában azonban teret kell engedni a felek megállapodásainak, bővíteni kell az egyéni és a kollektív autonómia lehetőségeit.

A javaslattal összefüggésben elmondható, hogy a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás területén a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerőpiaci igényekre tekintettel az eddiginél rugalmasabb megoldásra van szükség, amely ugyanakkor figyelembe veszi a munkavállalói érdekeket is. A benyújtott törvényjavaslat a hatályos munkajogi szabályozást e cél érdekében fejleszti tovább.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat további módosítása, hogy az elrendelhető rendkívüli munkaidő maximumát megemeli. Az elrendelhető rendkívüli munkaidő, azaz a túlmunka tartamát a hatályos törvény részben közvetve, részben közvetlenül is korlátozza, így az nem válhat parttalanná. A javaslat a közvetlen korlátozás mértékét emeli most fel. A közvetett korlátozás, amely a napi és a heti munkaidő felső korlátját rögzíti, nem változik, a módosítás arra ad lehetőséget, hogy a már eddig megállapított kereten belül éves szinten több alkalommal lehessen a túlmunka lehetőségével élni.

A rendkívüli munkavégzés nem kizárólag a munkáltató érdeke. A munkavállalók a szokásos munkahelyen magasabb díjazással vagy esetleg plusz szabadidővel ellentételezett túlmunkáért cserébe dolgoznak alkalmanként hosszabb ideig. A munkaidő-nyilvántartás szabályai szerint a munkáltató köteles rögzíteni a túlórákat, amelyeket a törvény enged, nem fogja eltitkolni, ezáltal növekszik a munkavállalók védelme is. Mindez a nemzetközi munkajogban bevált gyakorlat szerint kerül szabályozásra.

Felhívom a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló irányelv nem rendelkezik a túlmunka maximumáról. Az irányelv csupán annyit mond, hogy a túlmunkát korlátozni kell. Az irányelv szerint hétnapos időtartamokban az átlagos munkaidő a túlórát is beleértve nem haladhatja meg a 48 órát. Mind a hatályos munka törvénykönyve, mind a javaslat szerinti módosítás tehát megfelel a munkaidő-irányelv rendelkezéseinek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat további jelentős módosítása, hogy felhatalmazást ad a kormánynak a munkaerő-kölcsönzésért fizetendő minimális kölcsönzési díj rendeletben történő meghatározására. A kormány teljes mértékben egyetértett a törvényjavaslat céljával, mivel a munkaerő-kölcsönzésért fizetendő minimális kölcsönzési díj bevezetése valóban hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkabér utáni közterhek befizetésre kerüljenek, kiszorítva ezáltal az ezen a piacon sajnálatos módon jelen lévő adóelkerülést.

A fentieken kívül a törvényjavaslat célja annak megteremtése, hogy a kölcsönzési díj meghatározásán keresztül biztosításra kerüljön, hogy a kölcsönzött munkavállalók hozzájussanak a garantált bérminimumhoz, minimálbérhez. A munkaerő-kölcsönzés a munkaviszony általános szabályaihoz képest úgynevezett atipikus foglalkoztatási formának minősül. Erre a munkaviszonyra is vonatkozik az az általános szabály, hogy alapbérként a minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál kevesebbet nem lehet fizetni a munkavállalók számára. Minden munkavállalónak elemi érdeke, hogy az elvégzett munka ellenértékéhez a bérfizetési napon maradéktalanul hozzájusson.

A minimális kölcsönzési díj megállapítása kiküszöböli a jövőben azt a kockázatot, hogy a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő piaci alku keretében a bérek fedezetéül szolgáló mértéknél alacsonyabb díjban állapodjanak meg, biztosítva ezáltal a bérek biztonságos kifizetését. A minimális kölcsönzési díj a minimálbér, a garantált bérminimum és az ezekhez kapcsolódó közteher együttes biztosítását szolgálja, ezáltal a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő nem lesz érdekelt az adóelkerülésben. Szükséges továbbá a minimális kölcsönzési díj bevezetése azért is, mert a munkaerő-kölcsönző cégek azonos piacon versenyeznek az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek között, amelyek vonatkozásában már szabályozásra került a minimális szolgáltatási díj.

A törvényjavaslat egyidejűleg fellép a munkabér védelmében és az adóelkerülés megakadályozása érdekében is, így teljes mértékben összhangban áll a kormányzati törekvésekkel. A módosítás kapcsán, hangsúlyozom, szorgalmazzuk a kollektív megállapodásokat, erre külföldi példák is vannak.

Kérem, hogy tegyék meg észrevételeiket, javaslataikat, hogy a magyar gazdaság céljait szolgáló, mindenki által elfogadható törvényjavaslat szülessen. Köszönöm szépen.

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Hölgyek és Urak! Azzal, hogy egy politikai közösség hogyan és miképpen jellemzi önmagát, azt gondolom, nekem nem kell vitába szállnom annak elmondójával. Azzal viszont mindenképpen vitatkoznom kell, tisztelt képviselő asszony, hogy ön olyan tendenciákat vázol a magyar munkaerőpiacról, ami köszönőviszonyban sincs a valósággal. Engedelmével fölhívnám a figyelmet arra a nagyon pozitív elmozdulásra, ami az utóbbi időszakban történt, és ennek az egyik legfrissebb eredménye, hogy ma Magyarországon több mint négy és fél millióan dolgoznak. Ezek makacs tények, ezekkel azért nehéz vitatkozni, remélem, ön sem teszi.

(11.30)

A munkanélküliségi ráta 3,7 százalék, ami valóban egy olyan mutatószám, amit nagyon sokan megirigyelnének Európában. Azt meglehetősen furcsán vélem kihallani az ön szavaiból, hogy a BMW-beruházás kapcsán ön Kelet-Magyarország ellen beszél. Kelet-Magyarország ellen beszél, néhány alkalommal korábban pedig talán pont azt reklamálta, hogy miért nem születnek olyan gazdasági befektetések, olyan kormányzati döntések, ami ennek a régiónak is lehetőséget biztosít. Érdemes lenne ezt végiggondolni, hogy melyik a valós a gondolatai közül.

A munkaidő-szervezés és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjának tárgyában benyújtott törvénytervezet egyrészt a munkaidő beosztásának jelenlegi szabályait, illetve a munkaidőkeret jobb alkalmazásának feltételeit célozza módosítani, másrészt a kölcsönzési díj meghatározásán keresztül a kölcsönzött munkavállalók bérének garanciáját célozza. A tervezett cél tehát semmiképpen nem a vállalkozások adóelkerülésének ösztönzése vagy a munkavállalók jogainak csorbítása. Épp ellenkezőleg: a tárgyalás alatt álló javaslat olyan szabályokat fektet le, olyan jogokat és kötelezettségeket rögzít, amellyel a munka világának jobb működését kívánja elősegíteni, s ezzel valamennyi szereplőnek, a munkáltatók és munkavállalók érdekeit is szolgálja.

A munkaidő megszervezésének korszerűsítése számos gazdasági területen elsősorban az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalók, valamint az őket alkalmazó munkáltatók számára szükséges, mert ezzel a jelen gazdasági környezethez igazodó munkakörülmények kialakítása válik lehetővé. A munkaerő-kölcsönzés jelenlegi szabályaira vonatkozó módosítás pedig egy másik, szintén a jelenkorban egyre nagyobb számban megjelenő munkavállalói kör jogszerű foglalkoztatásának körülményeit szándékozza elősegíteni.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ugyanis felhatalmazást ad a kormánynak, hogy a munkaerő-kölcsönzésért fizetendő minimális kölcsönzési díj rendeletben történő meghatározása megvalósuljon. A rendeletben rögzített, munka-kölcsönözéséért kötelezően alkalmazandó minimális kölcsönzési díj bevezetése ugyanis egyrészt azt garantálja, hogy a kölcsönzött munkavállalók hozzájussanak a garantált bérminimumhoz, minimálbérhez, másrészt pedig, tisztelt képviselő asszony, az ilyen rögzített díj ahhoz is hozzájárul, hogy a munkabér utáni közterheket a vállalkozások befizessék.

A javaslat tehát nemhogy a munkabéreket elcsaló, adóelkerülő munkáltatókat támogatná, hanem pont az ilyen jellegű, jogellenesen működő vállalkozásokat lehet ezzel az eszközzel kiszorítani a gazdasági életből. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a gazdaság működése az elmúlt években megváltozott.

A felgyorsult termelés rövid határidőkkel dolgozik, ahol gyors válaszokra van szükség, hogy a felmerülő problémák megoldása megszülethessen. A termelési ciklusok, a gyártási folyamatok mind a korábbiaktól eltérő szabályok mentén működnek, és ehhez a jogszabályoknak is alkalmazkodni kell.

A munkaerő-kölcsönözés a munkaviszony általános szabályaihoz képest atipikus foglalkoztatási formának minősül; bizony, ma már ezekre is szükség van annak érdekében, hogy a megfelelő munkaerőpiaci reagálás megtörténjen. A hatályos munkajogi szabályok értelmében a magyar munkáltatóknak, amennyiben felszámolási eljárás alá kerülnek, a felszámolás körébe tartozó vagyonából elsődlegesen a munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat kell kifizetnie. Ha erre a felszámolás alá került munkáltatónak nincs fedezete, a bérgarancia-törvény értelmében a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezeteknek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlítetlen bértartozásából a törvény által meghatározott összeg előlegezhető meg. A támogatás iránti kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának kell benyújtani az állami foglalkoztatási szerv felé.

A kormány tehát az elmúlt időszakban határozott lépéseket tett a munkabérek színvonalának jelentős emeléséért és a gazdaság kifehérítéséért. A javaslat ennek a folyamatnak a része. A kormánypárt nemhogy lerontaná a munka világának szabályait, hanem támogatja működését.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Magyarország Kormányának kiemelt célja a magyar emberek gazdasági biztonsága, a foglalkoztatás lehető legszélesebb körű biztosítása. Ehhez azonban versenyképes, modern gazdaságra van szükség, ahol a napi feladatokra reagálni tudó termelés folyik. Ahhoz, hogy a vállalkozások minél nagyobb számban foglalkoztassanak munkavállalókat, és számukra minél versenyképesebb bért tudjanak fizetni, elengedhetetlen az akadályok lebontása. A 2012-ben hatályba lépett új munka törvénykönyvünk az előző évtizedek tapasztalatait egybegyűjtve igyekezett naprakész választ adni a munka világának kihívásaira. A törvénykönyv szerzői nem láthatták előre a nemzetközivé váló gazdasági működés trendjeit. Tíz évvel ezelőtt még nem volt gyakorlat az, hogy egy üzemben a termelési ciklusok miatt nagy eltérések jelentkeznek a munkaintenzitás területén. A gondok, tisztelt képviselő úr, tehát nem a munkavállalók számával állnak összefüggésben.

A feladat ma Magyarországon az, hogy a munkavállalók számára a munkát a modern kor igényei szerint lehessen megszervezni. A hosszabb munkaidőkeret vagy a túlórák számának emelése mindazonáltal nem jelenti azt, hogy a munkavállalót korlátlanul lehetne foglalkoztatni. A törvény a munkaidő beosztását korlátok közé fogja, a keret hónapjainak száma, az elrendelhető túlórák száma valóban magasabb lett, mint volt, de ez nem a heti munkaidőt növeli meg, mert az nem változik. A javaslat nyomán a beosztás szabályai változnak csak meg.

Két fontos garanciára hívom fel a figyelmét, az egyik az EU-irányelv, a másik pedig a kollektív szerződés. A kormány mindig szem előtt tartja a munkavállalók érdekeit, azokat semmilyen körülmények között nem engedi csorbulni. A javaslat elfogadása esetén a szabályozás továbbra is szigorú feltételeket támaszt majd a túlmunka és a hosszabb munkaidőkeret alkalmazására. Mindezzel pedig nem a múltba térünk vissza, hanem a jelenhez igazodunk, és a jövőre tervezünk. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő Úr! Az ünnepektől nem kell félni, a kormány politikájában pedig sem korábban nem szerepeltek, sem a jövőben nem szerepelnek megszorító intézkedések. Magyarország Kormánya a magyar emberek jóléte érdekében olyan gazdaságpolitikát és ehhez kapcsolódóan olyan foglalkoztatáspolitikát folytat, amelynek eredményeit mára már megtapasztalhattuk. A munkából élők száma jelentősen növekedett, ezzel párhuzamosan az álláskeresők aránya jelentősen csökkent, a munkabérek, így a minimálbér és az átlagbér is jóval magasabb, mint valaha volt.

A kormány nem tervez megszorításokat, sőt a kormányzati ciklust meghatározó gazdaságpolitika célja a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés fenntartása. A pénzügyi stabilitás fenntartása mellett a kormány továbbra is elkötelezett a családok támogatásának kiterjesztése, a munkaalapú gazdaság erősítése mellett.

A képviselő úr kérdéseinek második körére térve felhívom a figyelmét arra, hogy a munkaidő-szervezésre vonatkozó javaslat kétirányú módosításokat tartalmaz. A munkaidőszabályok bonyolult rendszert alkotnak, a törvényjavaslat épp ezért külön foglalkozik a túlóra és külön a munkaidőkeret kérdésével. A munkaidő-szervezés kérdését a munka törvénykönyve külön cím alatt kezeli, mint ahogy külön uniós irányelv is foglalkozik ezzel. A jogszabályok és a munkavállalók védelme érdekében szigorú kereteket alakítottak ki erre vonatkozóan.

Jelen javaslat nem a védelmi korlátokat akarja lazítani, hanem a szabályokat szándékozik a gazdasági élet kihívásaihoz, a kor munkamódszereihez igazítani. A javaslat szerint a 36 hónapos munkaidőkeret folyamán a munkaidő egyenetlenül lett beosztva. A műszakpótlékok, az éjszakai pótlékok minden hónapban kifizetésre kerülnek majd. Előfordulhat ebben a rendszerben, hogy a munkavállaló a három év átlagában nem dolgozza le a számára elrendelhető összes rendes munkaidőt, de az nem fordulhat elő, hangsúlyozom, hogy a keret lezárásakor nem kerülnek számára kifizetésre a túlórái. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Nem tudnak szabadulni ettől a kérdéstől, hogy vajon Magyarország Kormánya kinek a pártján áll, és el sem tudják képzelni azt a gazdasági szituációt, hogy valamennyi szereplőnek jót akar, márpedig ebben az esetben egész konkrétan ez a helyzet: a munka világában érdekelt valamennyi szereplő érdekeit szolgálja ez a módosítás, és engedelmével néhány részletet is szeretnék önnek tájékoztatásul elmondani, hogy leginkább értelmezhesse ezeket a gondolatokat. Első helyen említsük meg, hogy a kikölcsönzött munkavállalókat mindenképpen támogatni kívánjuk többek között, akik munkabérének megfizetését garantálja a módosító javaslat. Amennyiben a kormány rendeletben rögzíti a minimális kölcsönzési díj mértékét, nem fordulhat az elő, hogy a kölcsönző cég olyan alacsony szolgáltatási díjban állapodjon meg, amelyet később nem tud kifizetni, illetve nem tudja fizetni az ez után esedékes járulékokat. A munkaidő beosztásának szabályait módosító javaslat lehetővé teszi, hogy a gazdasági élet termelési ciklusaihoz igazodjon az üzemműködés, és ez megint magában foglalja a munkavállalók munkarendjét is.

Magyarország gazdaságának az utóbbi években tapasztalható fejlődése tényekkel igazolható, tehát helyes úton járunk, és ezt következetesen végig is kell vinni, hiszen ez a kormányzati politikának köszönhető. Ezek között a politikai intézkedések között jelentős szerepe van a foglalkoztatáspolitikának, ahogy mondtam, hiszen a munkaalapú társadalom a gazdaság működésének a motorja. A munkahelyek száma az elmúlt időszakban jelentősen növekedett, a munkabérek radikálisan megemelkedtek, a munkakörülmények korszerűsítését célzó javaslat pedig mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak érdeke.

Kérdésére válaszolva: látnunk kell, hogy a javaslatban szereplő módosításokból a munka világának valamennyi szereplője profitálhat, a kormánynak ezzel összefüggésben nem kell választania. Meggyőződésünk, hogy a javaslat egyszerre eredményezi a munkavállalók munkakörülményeinek javítását és a vállalkozások sikerének biztosítását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő úr, azt a mondást, hogy nem tudunk számolni, egész kerek perec visszautasítom, és felhívom a képviselő úr figyelmét, hogy az EU-s irányelv 416. Innentől fogva azok a számadatok, amelyeket önök itt egymás mellé rak, nehezen értelmezhetőek, de engedelmével mégis arra hívnám fel leginkább a figyelmet, hogy az intézkedések sorában egy nagyon jelentős tényező az, hogy mindez kollektív megállapodás alapján születhet, vagyis innentől fogva valamennyi szereplő kifejtheti azokat a tényeket, érveket, amelyek egy ilyen megállapodás aláírásánál nélkülözhetetlenek. Én kérem, legyen kedves ezeket a szempontokat is figyelembe venni, és támogassa a javaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.20)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A munkaidő-szervezéssel összefüggő törvénymódosítás (Derültség az ellenzéki padsorokban.) a munkaidő beosztásának jelenlegi szabályait, a munkaidőkeret jobb alkalmazásának feltételeit célozza megváltoztatni, mert számos gazdasági területen problémaként jelentkezett, hogy az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalók beosztására a jelenlegi szabályozás nem megfelelő. Olyan jogszabályi keretre van szükség, amely alkalmas arra, hogy a jelenkor gazdasági környezetéhez igazodó munkakörülményeket alakítsanak ki a piac szereplői. A tisztelt képviselő úr a nép elárulásával riogat, a tényeket nézve azonban, be kell látni, ez teljesen alaptalan. A kormányzat lassan egy évtizedes foglalkoztatáspolitikája és az annak érdekében kialakított jogszabályi keret megkérdőjelezhetetlenül sikeres. Számtalanszor elhangzott már az a tény, hogy a munkanélküliek száma évek óta negatív rekordokat dönt, a minimálbér összege radikálisan megnövekedett, a gazdaság működésének eredményeként az átlagbérek jelentősen és folyamatosan növekednek. Tisztelt Képviselőtársak! A vádaskodás helyett legyenek szívesek a válaszainkat meghallgatni és a bennük levő tényeket elfogadni, mérlegelni. A kormány mindig is a munkahelyteremtés kormánya volt, mindig figyelemmel voltunk és most is figyelemmel vagyunk a munkavállalókra, akik nélkül a gazdaság fejlődése természetesen elképzelhetetlen.

A munkaidő-szervezés szabályainak módosításával nem az eddigi jogszabályok radikális megváltoztatására törekszünk, hanem a megfelelő körülményekhez való igazítására. Felismertük, hogy a vállalkozásoknak olyan eszközök kellenek, amelyekkel megfelelően tudnak működni. A kormány ezért támogatja, hogy a dolgozók önként vállalt munkavégzésre kapjanak lehetőséget és így többet is kereshessenek. A javaslat szerint a korábbi szabályokhoz képest nem kerül újabb kötelezettség a munka törvénykönyvébe, a magasabb óraszámú túlmunka és a hosszabb munkaidőkeret lehetőségként (Közbeszólások az MSZP, a DK soraiból.)  hangsúlyozom: lehetőségként  kerül be a jogszabályba, ennek alkalmazásához a dolgozó beleegyezésére, valamint kollektív szerződés rendelkezésére lesz szükség.

Felhívom továbbá tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a túlóra nem építhető be a munkaidő-beosztásba, pontosan annak rendkívüliségére tekintettel. Az Országgyűlés valamennyi képviselőjének közös felelőssége a józan gondolkodás, a körülmények és a lehetőségek mérlegelése, így olyan jogszabály megalkotása is, amely a munkavállalók és a munkáltatók érdekeit egyaránt szolgálja. Aki igennel szavaz, tisztelt képviselő úr, az a lehetőségeket teremti meg a gazdaság és azon belül a munka világának megfelelő működésére. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr, Országgyűlés! Képviselőtársaim! Hát, így azért nehéz lesz érdemi vitát folytatnunk. (Folyamatos moraj az ellenzéki oldalon.) Képviselő asszony figyelmét fölhívom arra az egészen konkrét valóságra, hogy egyedülálló édesanyát eddig sem lehetett és ezután sem lehet túlórára kötelezni. (Szabó Timea: Jaj, hol élnek maguk?) Legyen kedves és ezeket a történeteit pontosítsa, amikor ezeket a szövegeket írják.

A munkaidő-szabályozással összefüggésben a Párbeszéd szervezettől hallhattuk, és az elmúlt időszakban a sajtón keresztül is értesülhettünk arról, hogy saját javaslatot fognak kidolgozni, és a hatnapos munkahét bevezetése ellen kívánnak felhívni. Nos, képviselő asszony, szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a szombati munkavégzésre vonatkozóan sem tilalmi szabály, sem kötelezettséget előíró rendelkezés nincs a munka törvénykönyvében. A jelen javaslat nem célozza megváltoztatni a munka törvénykönyvének az általános munkarendre kialakított szabályait, amely alapján a munkaidőt öt napra, hétfőtől péntekig kell a munkáltatónak beosztania.

Azzal bizonyára ön is tisztában van, hogy számos foglalkozást az általánostól eltérő rendben kell folytatni. Talán járt már képviselő asszony is hétvégén bevásárlóközpontban, színházban, ahol találkozhatott azokkal a pénztárosokkal, buszvezetőkkel, vetítőgép-kezelőkkel, akiknek a munkavégzése nélkül leállna az élet egy szombati vagy egy vasárnapi napon. S talán felkapcsolta már a villanyt odahaza hétvégén is, amikor eszébe juthatott volna, hogy az áramtermeléshez folyamatos üzem kell, amelyhez folyamatos munkavégzés kapcsolódik. Akik a munka világát ismerik, tudják, hogy ezekre a foglalkozásokra speciális szabályok vonatkoznak, a hétvégi munkavégzést ezért sem törvényalkotással, sem népszavazással nem lehet megszüntetni.

Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány soha nem akarta a munkavállalók szabadidejét csökkenteni, soha nem szándékozott kibővíteni azt a munkavállalói kört, amelynek hétvégén is dolgoznia kell. Sőt, talán emlékszik azokra a hónapokra 2015-ből és 2016-ból, amikor a boltok zárva tartottak vasárnap. A kormány pont arra törekedett, hogy egy széles munkavállalói körnek, a kereskedelemben dolgozóknak biztosítson több pihenőidőt a jogszabályok által. Képviselő asszony, a vasárnapi zárva tartás ellen az ellenzék egyhangúlag lépett föl, önök egyhangúlag követelték a vasárnapi zárva tartás rendszerének módosítását.

Az előttünk fekvő javaslat, ahogy azt már mondtuk, nem jelent pluszkötelezettséget egyetlen munkavállalónak sem. Bár az ellenzék szeretné úgy feltüntetni, mintha a törvény elfogadását követően hat napot kellene majd kötelezően dolgozni mindenkinek, ez az állításuk azonban nem igaz. Az általános munkarendben foglalkoztatottak ezek után is hétfőtől péntekig lesznek beosztva, és amennyiben vállalják, a korábbi elrendelhető túlórák fölött még plusz túlórákat dolgozhatnak.

A további rendkívüli munkavégzést tehát csak a munkavállalók önkéntes hozzájárulásával lehet beosztani. Felhívom tisztelt képviselő asszony figyelmét arra is, hogy rendkívüli munkavégzés csak rendkívüli esetekben rendelhető el. Nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató előre rendszeresen túlórát építsen be a munkaidőbe.

Tisztelt Képviselő Asszony! A munkavállalók érdekében is kérem, hogy figyelmesen olvassa a javaslat jelenlegi módosított szövegét. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, most már sokadjára hallhatjuk így napirend előtt ezeket a riogató mondatokat, és azt gondolom, pont öntől, képviselő asszony, ennek a hitelessége erősen megkérdőjelezhető. Olyan leírást vázol, vizionál itt a magyar gazdaságról, amiről egyáltalán nincs szó, sőt, egész pontosan az ellenkezője a valóság.Engedje meg, hogy néhány konkrét adatról mégis tájékoztassam! A 2018-as módszertani változás hatását kiszűrő január-szeptemberi nemzetgazdasági adatokat ajánlom figyelmébe. Nevezetesen: 39 ezerrel, a versenyszférában 56 ezer fővel gyarapodott az a létszám, akik dolgoznak. Tehát az, amit ön mondott, hogy elvándorlás van és mindenféle riogatás minden alapot nélkülöz.

A közfoglalkoztatottak nélküli közszféra létszáma 10 ezerrel nőtt. A közfoglalkoztatottak száma 39 ezer fővel csökkent az első kilenc hónapban. Ebből egyértelműen látszik, hogy a vállalatok bizakodóak, létszámnövekedésben gondolkodnak, és partneri kapcsolatot alakítanak ki a munkavállalókkal.

Ennek természetesen van hatása a bérekre is. Látható, hogy január-szeptemberben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 324 ezer forint volt, a versenyszférában pedig elérte a 335 ezer forintot. A nettó keresetek a bruttó bérekkel megegyező ütemben nőnek, míg a nettó reálkeresetek 69 hónapja növekednek. Nem tudom, hogy ön miről beszél, képviselő asszony, de ez a valóság a mai munkaerőpiacon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.  Dr. Vadai Ágnes közbeszól.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A munka törvénykönyvével összefüggő javaslat a munkaidő beosztásának jelenlegi szabályait kívánja módosítani, értelemszerűen, olyan szabályokat, amelyek egyébként már évtizedek óta léteznek. A rendkívüli munkavégzés vagy a munkaidőkeretben végzett munka nem a magyar kormány találmánya, ezeket az eszközöket a munka megszervezésére nemcsak Magyarországon, hanem a világon nagyon sok helyen alkalmazzák, ahol szervezett munkavégzés folyik.

A munkaidő kiemelt helyen szerepel a munkakörülmények között, ez teljesen egyértelmű. A jelenleg hatályos törvény szerint a munkaadó és a munkavállaló a munkaszerződés megkötésekor megállapodnak egymással abban, hogy a munkaviszony teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, vagy attól eltérő tartamban folyik majd a munkavégzés. A munkáltatónak ezt követően 15 napon belül írásban kell tájékoztatni a munkavállalót többek között a munkaidejéről, és a későbbiekben is, ha a munkaidőre vonatkozóan rendelkezni akar, arról is írásbeli tájékoztatást kell adnia. Rendkívüli munkavégzés pedig, ahogy ezt a neve is mutatja, csak rendkívüli helyzetekben rendelhető el.

Tisztelt Képviselő Úr! Sokszor hangzott már el a javaslat vitája során, hogy parttalan munkabeosztásra nyílik lehetőség a törvény módosításával. Nos, a túlórák a javaslat elfogadását követően sem építhetők majd bele a munkaidő-beosztásba, pontosan annak a rendkívülisége miatt. Nem lesz tehát arra továbbra sem lehetőség, hogy a munkáltató jogszerűen, akár rendszeresen előre, a munkaidőbe beépítve, minden napra túlórát rendeljen el.

Azt is sokat ismételtük már, hogy a magyar munkajogi szabályok szerint a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeit mindig köteles biztosítani. A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára nem jár hátrányos következményekkel. A munkáltató köteles továbbá a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel a munkabeosztást is megfelelően módosítani.

Magyarországon a munkáltató a munkába lépést megelőzően épp a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát is. A törvénytervezet mindezeket a szabályokat nem érinti, továbbra is fennáll valamennyi kötelezettség és garancia, ami a munkaidő-beosztásra vonatkozik. A javaslat elfogadása esetén azonban megváltozik majd a munkaadó és a munkavállaló közti megállapodás tekintetében az a lehetőség, hogy több túlóra elvégzésében állapodjanak meg. Ezt sem korlátlanul tehetik, az eddigi lehetőségek felett éves szinten további 150 óráról, illetve kollektív szerződés esetén további 100 óráról beszélhetünk.

A magyar gazdaság fejlődése a világgazdaság működésével nyilvánvalóan szorosan össze van fonódva. A globális termelési trendek, ha akarjuk, ha nem, hatással vannak a hazai vállalkozásokra is. Ezekre tekintettel előfordul, hogy a korábbitól eltérő módon kell megszervezni a munkát, ezt azonban az adott munkahelyen az adott munkavállalóval egyetértésben teheti csak meg a munkáltató.

A munkaidőkeret hosszának kialakítására is ugyanez vonatkozik. A világgazdaság működéséből eredő termelési ciklusokat a hazai vállalkozásoknak is követniük kell. A munkavállalók oldalán ez pozitívumot is hoz, hiszen kimondatlanul is hosszabb időtartamú, garantált munkahelyeket eredményezhet egy ilyen termelési folyamat. A kollektív szerződés is csak a felek egybehangzó akarata alapján rögzíthet ilyen hosszabb munkaidőkeretet, így itt is elmondható, hogy a munkavállalók döntése és egyetértése nélkül a korábbi szabályokhoz képest itt sem történhet változás. Hadd ismételjem meg, hogy a javaslat szerint a korábbi szabályokhoz képest nem kerül újabb kötelezettség a munka törvénykönyvébe. A magasabb óraszámú túlmunka és a hosszabb munkaidőkeret lehetőségként  hangsúlyozom: lehetőségként  kerül a jogszabályba, ennek alkalmazásához mindig a dolgozó beleegyezése szükséges.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A képviselő úr a munkaidő-szervezés, illetve a munkaerő-kölcsönzés jelenlegi szabályait módosító tervezet visszavonását kéri (Közbeszólások az ellenzék soraiból.), és ebben a helyzetben azzal vádol bennünket, hogy a törvénymódosítás kapcsán a magyar munkavállalók kizsákmányolói vagyunk. (Tordai Bence: Ezt a tényt rögzítik!)Tisztelt Képviselő Úr! Javaslom azért, hogy az előző évek kormányzati intézkedéseit tekintse át, akár a minimálbérek vonatkozásában is, illetve ajánlom figyelmébe, hogy hogyan és miképpen alakultak a foglalkoztatási adatok Magyarországon.

Nyilvánvalóan ön előtt is ismert, hiszen önök voltak kormányon, amikor látható volt, hogy milyen létszámú foglalkoztatási lehetőség volt, hányan dolgoztak akkor és hányan dolgoznak most. Kérem, ne feledje, hogy több mint 800 ezerrel több munkavállaló van ma Magyarországon (Kunhalmi Ágnes: Londonban!), ezért ez ennyi családnak ad biztonságot, és ma már 4 millió 500 ezernél is többen dolgoznak aktívan. (Korózs Lajos: Ez se igaz, ugye, tudja?!) Folyamatosan csökken azoknak a száma, akik a közfoglalkoztatásban tevékenykednek, egyre többen tudnak visszatérni a versenyszférába, tehát ez mindenképpen egy stabilitást ad a magyar gazdaságnak.

Mindenképpen ajánlom figyelmébe azt is, hogy hogyan és miképpen alakultak az átlagbérek, de akár a minimálbér és a garantált bérminimum is az elmúlt időszakban. Ha ön azt mondja, hogy ez a kormányzat a dolgozók kizsákmányolásával foglalkozik, teljesen rossz irányba viszi a munkaerőpiacot (Kunhalmi Ágnes közbeszól.), akkor kérem, hogy ezeket az adatokat mindenképpen tekintse át még egyszer, mert valószínűleg vagy nem tette ezt meg, vagy helytelen következtetéseket vont le.

De természetesen ezek után sem dőlhetünk hátra (Kunhalmi Ágnes közbeszól.), hiszen a munkaerőpiac egy színes világ, és folyamatosan változnak a kihívások. Abban maximálisan egyetértünk szerintem a teremben mindannyian, hogy a munkakörülmények mindig javíthatóak, és ezeket nyilvánvalóan a munkáltatóknak, a munkavállalóknak egy egyezségben kell megtenniük.

(8.10)

A munkaidő szabályozására vonatkozó javaslatot a kormány azért támogatja, mert azt a célt szolgálja, hogy aki többet akar dolgozni  hangsúlyozom: aki önként többet akar dolgozni , többet akar keresni, az elől bontsuk le a bürokratikus akadályokat. (Kunhalmi Ágnes: Három év múlva fizetik ki!) Ezzel a szabályozási eszközzel a munkáltatók és a munkavállalók megállapodhatnak  hangsúlyozom: megállapodhatnak  egy nagyobb mértékű rendkívüli munkaidőben, így a dolgozók a saját munkahelyükön kereshetnek több pénzt, és innentől fogva nyilvánvalóan a családnak is nagyobb a bevétele. (Szabó Timea: Miért akarnának többet dolgozni? Miért nem az alapbért emelitek? Normális munkabért kell fizetni!)

Felhívom képviselőtársaim figyelmét arra is, hogy a túlóra nem építhető be a munkaidő-beosztásba, pontosan annak a rendkívüliségére tekintettel. Nyilván elkerülte tisztelt képviselőtársam figyelmét az, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlásból következik, hogy a túlmunka valóban csak rendkívüli esetben rendelhető el, a munkáltatónak nincs lehetősége arra, hogy rendszeresen előre a munkaidőbe beépítse minden napra a túlórát, mint ahogy önök vizionálják. (Szabó Timea: Majd mindig rendkívüli eset lesz valahogy éppen.)

A kormány foglalkoztatáspolitikáját vizsgálva tehát arra kérem a képviselő urat, hogy mindenképpen tekintse át az elmúlt évek eredményeit, és figyelmesen olvassa el a javaslatot. Szó sincs benne kizsákmányolásról, és nincs benne szó a munkavállalói jogok lerontásáról. A lehetőségeket tartalmazza, a lehetőségek szintjén hoz új elemeket, és hangsúlyozom, hogy ennek a felek egyetértésén kell alapulnia. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslat célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításához kapcsolódó szabályok olyan irányú kiegészítése, amely előmozdítja az építési engedély iránti kérelmek minél előbbi benyújtásának lehetőségét, az építési engedélyek megszerzését, hozzájárulva nyilvánvalóan a beruházás gyorsabb megvalósításához. A beruházásokhoz tartozó földrészletek számos esetben nem rendezettek, nincsenek kialakítva, az ingatlan-nyilvántartásban átvezetve. A földrészletek tulajdonjogának megszerzése, a telekalakítás ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetése sok esetben egy hosszadalmasabb folyamat. Ezzel párhuzamosan folyik nyilván az épületek, építmények terveztetése, az engedélyezéshez szükséges építészeti, műszaki dokumentáció készítése, mely sok esetben a telekalakítás ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetése előtt már el is készülhet.

Az építésügyi hatóság csak rendezett telekre adhat ki építési engedélyt, teljesen egyértelműen. Rendezettnek akkor minősül a telek, ha azt a vonatkozó szabályok szerint kialakították, és az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyezték. A törvénymódosítási javaslat lehetőséget ad arra, hogy a végleges telekalakítási engedéllyel rendelkező, de az ingatlan-nyilvántartásba e minőségében már át nem vezetett telekre is kiadható legyen az építési engedély azzal, hogy annak legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásáig meg is kell történnie.

Az építési engedély megszerzésének elhúzódása jelentős ügyekben rendkívül nagy károkat tud okozni, ezért a törvényjavaslat szerint indokolt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi törvény rendelkezésének kiegészítése. A kormány tehát egyetért a törvényjavaslatban foglaltakkal, és javasolja, hogy a tisztelt Ház is támogassa azt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban a napirend tárgyát képező munkajogi törvénnyel összefüggésben az Országházban is és azon kívül is elhangzott nagyszámú felszólalás egyértelműen azt bizonyítja, hogy a javaslatban szereplő módosítások kiemelkedően fontosak valamennyi képviselőtársam számára, pártállástól függetlenül is. A munka világának szabályai valóban igen eltérőek, igen színesek, s ezek közvetlenül érintik az állampolgárok széles körét, és közvetve pedig mindenkire hatással vannak. A hozzászólások jórészt kritikát tartalmaztak, amelyek alapvetően a törvénytervezet félreértéséből eredhetnek.

A felszólalásokból az is kitűnik, hogy a jogszabálytervezet egyik része, a munkaerő-kölcsönzés szabályozása kevésbé vonta magára a figyelmet, pedig a javaslat erre nézve igen fontos, és a munkavállalók érdekeit támogató garanciális szabályokat vezet be egyébként. Számomra a képviselőtársak erre vonatkozó hallgatása beleegyezést jelenthet, amelyet a munkavállalók nevében csak üdvözölni lehet.

A munkaerő-kölcsönzés az általános munkaviszonyokhoz képest egy atipikus foglalkoztatási forma. Korunk termelési trendjei mellett egyre nagyobb igény van rá a munkaerőpiacon, ezt látjuk, mivel a munkáltatók számára hirtelen felmerülő feladatok ellátásához lehetővé teszi a gyors munkavállalói létszámbővítést. Fel kell hívnunk a figyelmet azonban arra is, hogy a kölcsönzők esetenként visszaélhetnek a munkavállalók helyzetével. Számos esetben előfordult ugyanis, hogy a kölcsönbe adó cég beszedte a szolgáltatásért a díjat, a vele szerződött munkavállalók mégsem jutottak hozzá a megfelelő munkabérhez. Ezt a helyzetet nem fogadhatjuk tehát el, és a kialakult gyakorlatot vissza is kell szorítani, ehhez a hatályos jogi szabályozás módosítása szükséges.

A javaslat ezért a munkaerő-kölcsönzők működésének a jogszerűségét célozza tehát javítani. A munkavállalók bérének garantálása érdekében arra ad felhatalmazást a kormánynak, hogy rendeletben írja elő a munkaerő-kölcsönzésért fizetendő legalacsonyabb összeget. Mindezek mellett, tisztelt Országgyűlés, a kormány tehát támogatja a munkaerő-kölcsönzés szabályaira vonatkozó törvénymódosítást, amely úgy a dolgozók, mint az állam érdekeit is egyértelműen szolgálja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslattal összefüggő viták középpontjában egyértelműen a munkaidőre vonatkozó szabályok állnak. Egyetértünk abban, hogy a munkaidő az egyik legfontosabb a munkakörülmények közül. Mindenki, aki nem a saját vállalkozásában, saját gazdaságában dolgozik, az életének napjaiból ad át meghatározott számú órát az őt foglalkoztató vállalkozásnak, hivatalnak, szervezetnek. Minden munkavállalónak fontos tehát, hogy mennyi időt tölt a munkahelyén. A munkaidő megszervezésére ezért törvényt alkot minden ország, és a nemzetközi szervezetek is szabályozzák ezt a kérdést. Ezek a szabályok nem a munkáltatók érdekében, hanem pontosan a munkavállalók védelmében kerülnek rögzítésre szerte a világon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban a rabszolgaságra emlékeztető jelzőkkel illették a javaslatot, amit önöktől hallottunk, de saját felszólalásaik mellett nem akarták meghallgatni a kérdésekre elhangzott válaszokat. Engedjék meg, hogy a törvénytervezet kapcsán ismételten reagáljak néhány konkrét felvetésre!

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat felemeli az elrendelhető túlórák számát és a kollektív szerződéssel kialakítható munkaidőkeret hosszát; még egyszer aláhúznám: kollektív szerződéssel kialakítható munkaidőkeret hosszát.

(13.20)

A javaslat két lehetőségről rendelkezik a törvénykönyv szabályai szerint; bárhogy is forgatják a törvénytervezet szövegét, ez semmilyen kötelezettséget nem ír elő. A munka törvénykönyvének a rendes munkaidőre vonatkozó alapvető szabályai nem változnak meg, főszabály szerint a munkaidőt heti 40 órában, hétfőtől péntekig öt napra kell beosztani. A javaslat egyik eleme a rendkívüli munkaidő hossza. Ennek kapcsán megállapíthattuk, hogy a rendes munkaidőn túl a munkáltatónak eddig is lehetősége volt rendkívüli munkaidőt elrendelni, de azt csak bizonyos feltételek megléte esetén teheti meg, például a heti beosztás szerinti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát. Ez eddig is így volt, és ezután sem fog megváltozni.

Mi változik tehát? Jogos a kérdés. A lehetőség arra, hogy a munkavállaló számára több alkalommal rendeljenek el túlmunkát, ezt azonban nem korlátlanul, hanem a meglévő heti maximum betartásával lehet megtenni. Meghallgatva a viták során elhangzott javaslatokat, az előterjesztő az eredeti tervezetet a munkavállalókat védő garanciákkal egészítette ki.

A módosító javaslat, amely beadásra került, azt tartalmazza, hogy a törvényben már eddig szabályozott túlmunka felett a munkáltató csak a munkavállaló írásos beleegyezésével rendelhet el rendkívüli munkavégzést. Az önként vállalt túlórák eszközével a munkavállalók számára plusz kereseti forrás nyílik. Akinek több pénzre van szüksége, az biztosan szívesebben marad a saját munkahelyén, mint hogy esetleg a főállása után (Közbeszólás az MSZP soraiból.) egy második munkahelyen álljon sorba. Ha a javaslatnak az említett módosított szövegét elfogadja a tisztelt Országgyűlés, akkor egy ilyen lehetőséget ad minden munkavállaló kezébe. A módosítással kiegészített javaslat szerint a munkavállaló, ha már nincs szüksége a többletkeresetre, akkor az erre vonatkozó megállapodást felmondhatja, amiért őt hátrány nem érheti. Egy ilyen rendszerben a munkáltató, ha jogszerűen foglalkoztatja tovább a munkavállalókat, ezt nem fogja eltitkolni, nyilvántartást vezet majd róla, és pótlékokkal együtt kifizeti a túlórát.

A módosított javaslat tehát tiszta helyzetet teremt, lehetőséget ad mindkét fél kezébe. Kérem, gondolják át ezt az egész rendszert, mielőtt még szavaznak erről.

Hadd térjek most rá a munkaidőszabályok másik csoportjára, amelyek a törvénytervezet módosítását tartalmazzák! A javaslatban felvázolt hosszabb munkaidőkeret szintén csak a munkavállalók és a munkáltatók megállapodása alapján alakítható ki. Az általánostól eltérő beosztás szerinti munkaidőrendszereket a nagyobb üzemek működéséhez igazítják, ezért itt az egyéni megegyezés helyett kollektív szerződések útján kötnek megállapodást a munkáltatóval a munkavállalók. Nem igaz tehát az az állítás, hogy a hosszú termelési időszakokra alkalmazható rendszer kialakítására korlátlan eszközt ad a munkaadók kezébe ez a törvény, vagyis kollektív szerződés szükséges.

Nem igaz az sem, hogy a javaslat elfogadását követően a munkaidőkeret 36 hónapra emelkedik, hiszen az az adott munkahelyen a szakszervezettel közösen kialakításra került kollektív szerződés szerint lesz rögzítve. A törvény itt is lehetőséget biztosít a felek megállapodására, de a munkavállalók védelme érdekében határidőkkel korlátozza annak lehetséges időtartamát. A javaslat alapján a legfeljebb 36 hónapos munkaidőkeret ideje alatt sem lehet korlátlanul túlórát elrendelni.

A pihenőidőkre vonatkozó szabályokat be kell tartani, és a hatályos törvény szerinti rendkívüli munkavégzés feletti túlórák elrendeléséhez minden esetben szükség lesz a munkavállaló hozzájárulására. Ráadásul bármilyen hosszú keretet is állapít meg a kollektív szerződés, 12 havonta mindenképp át kell tekinteni a munkaidő-beosztás rendszerét, és erre a referencia-időszakra érvényesülnie kell annak a főszabálynak, hogy a heti munkaidő átlagban nem haladhatja meg a 48 órát.

Végezetül, hadd cáfoljam meg azt az állításukat is, hogy a munkavállalók a 36 hónapos rendszerben nem kapják meg a nekik járó pótlékokat. A műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot, valamint a munkaidő-beosztáson felül elrendelt rendkívüli munkaidőre járó díjat az adott hónap végén el kell számolni. A keret teljes hossza során esetleg felhalmozódó túlmunka díjazását pedig a keret lezárásakor kell a munkáltatónak kifizetnie. Itt újra felhívom a figyelmet a 12 hónapos referencia-időszak szabályára, amit a munkáltató köteles betartani. Látható, hogy a harmadik év végén is csak az adott évre vonatkozó maximum rendelhető el, és a ki nem egyenlített túlórák elszámolásáról lesz a teljes keret végén szó.

A kormány részéről változatlanul az az álláspontunk, hogy a munkaerő-kölcsönzésre és a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályozás hozzájárul azon kormányzati törekvéshez, hogy a termelésben felmerülő munkaerő-szükséglet minél rugalmasabban legyen kielégíthető. A törvényjavaslat továbbá hozzájárul ahhoz is, hogy a munkavállalók saját igényeik szerint, de jogszerűen végezhessenek saját munkahelyükön több munkát, amiért a törvény szerint magasabb díjazásban is részesülnek.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem tehát a kormány által támogatott törvényjavaslat önök általi támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Gelencsér Attilát a jegyzői székben dr. Vinnai Győző váltja fel.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Hát, valóban egyértelműnek tűnik, hogy a szakmai hozzászólás apró kis jeleit felfedezve itt bizony egy komoly kampánytémával találkozhatunk. Önök tegnap elutaztak Esztergomba, hallottunk erről. (Szabó Timea: Ez hallatlan! Ez hallatlan a parlamentben!) Tehát önök elutaztak Esztergomba. Hát, nem Suzukival mentek. Lehet, hogy a helyiek örültek volna, ha a flottába egy olyan kocsit is beválasztanak, de ez nem történt meg. (Szabó Timea: Önnek Suzukija van, államtitkár úr?) Ott szembesültek a valósággal, hogy a munkahely bizony egy komoly dolog, és oda nem engedték be önöket, hogy az adott gyárban eljátsszák azt, amit korábban tettek itt Budapesten. Itt szembesülhettek azzal, hogy egy munkahelynek megvan a rendje, ott dolgozni kell (Szabó Timea: Hol vannak a fideszes parlamenti képviselők?), megvan mindenkinek a felelőssége, s innentől fogva azt gondolom, hogy csalódottan távozhattak. A foglalkoztatási mutatók, amiket ön a Suzuki kapcsán meglehetősen kritizál, az meg egyenesen öngólnak minősíthető, hiszen soha annyian nem dolgoztak még, mint amennyien most dolgoznak Magyarországon. Közel 4,5 millióan dolgoznak. (Szabó Timea: Közmunkán!) Most önök nagy lelkesen bekiabálnak, hogy közmunka, közmunka, de hát nézzék meg a folyamatos adatokat, amik arról szólnak, hogy a közfoglalkoztatásban egyre kevesebben dolgoznak, a versenyszférában pedig egyre többen. Javaslom tehát önöknek, hogy ez a meglehetősen begyakorolt „közmunka, közmunka” bekiabálást a jövőben esetleg gondolják át.

A bértárgyalások kapcsán szembesítenem kell önöket azzal, ami az elmúlt év végén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum megállapodásával történt, ugyanis mind a reprezentatív szakszervezetek, mint pedig a munkaadók érdekképviselete, igaz, hogy többfordulós tárgyalás után, de aláírta azt a bérmegállapodást, ami, azt gondolom, hogy mindennek az alapja. (Gyöngyösi Márton: Olyan nincs!) Ebben a helyzetben 8 százalékos béremelés fogalmazódott meg úgy a minimálbér, mint a garantált bérminimum kapcsán, és amire korábban nem igazán volt példa, egy 8 százalékos bérajánlás is elhangzott, ami, azt gondolom, hogy egy olyan komoly iránymutatás, amit minden munkahelyen érdemes figyelembe venni. (Szabó Timea: Ezért rúgták ki a szakszervezeti vezetőt?)

Lehet persze kiabálni, hogy miért nem több, meg mindenki tud eggyel nagyobb számot mondani, de higgyék el, hogy ebben a helyzetben a folyamatosan egyre jobban teljesítő gazdaságnak az is feltétele, hogy kiszámítható legyen, és legyen meg az a stabilitása, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek a bérnövekedések folytatódni tudjanak. (Szabó Timea: Saját maguknak 30 százalékos bérnövekedést szavaztak meg!) Teljes tévedés tehát a túlóratörvény kapcsán megfogalmazott gondolataik. De igazából nem is tévedésnek mondanám én ezt, hanem szándékos félrevezetésnek, hiszen ha olyan lenne a magyar valóság, mint amit önök mondtak, akkor valószínűleg most, amikor megkapták az első fizetéseket február elején, hosszú sorok tüntetnének. De hát erről szó sincs. A tüntetéseken leginkább önök vesznek részt. (Szabó Timea: Ott lesznek majd velünk a munkavállalók is!) Ebben a helyzetben azt gondolom, egyáltalán nem mondhatják azt, hogy a munkavállalók hosszú sorokban ott lennének önök mellett.

A Suzuki kapcsán pedig el kell mondjam, valóban igaz, hogy a Magyar Suzukival egy stratégiai partnerségi megállapodást kötött a kormány. Ebben a helyzetben a megjelent információk helytállók, a munkavállalók már valóban többször kezdeményezték szakszervezet alapítását. Ez a korábbiakban sem volt sikeres, és az elnökök a következő reagálásukképpen munkaügyi perben megnyerték a követelésüket. Ez is azt bizonyítja, hogy Magyarországon jogbiztonság van. A jelenlegi konfliktus kialakulása kapcsán a munkavállalók valóban döntöttek arról, hogy egy szakszervezeti szövetséget alapítanak. Teljességgel el tudom fogadni az érzéseiket, amikor azt mondták, hogy ennek nem egy parkolóban van a helye. Arról pedig, hogy hogyan és miképpen alakul az egyeztetés a gyárban, magam is azt gondolom, hogy az üzemi tanácsot és a szakszervezetet ebben az értelemben összemosni, összekeverni nem célszerű. (Szabó Timea: Nem az a megoldás, hogy kirúgják a szakszervezeti vezetőt! Ez a ti világotok!)

Azt látni kell, hogy a munka világában a kollektív autonómia érvényre juttatása érdekében jogszabályi környezet rögzíti és biztosítja a szervezkedési jog védelmét, és ezt az Alaptörvény és a munka törvénykönyve egyértelműen szabályozza. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kicsit időutazás részesének érezhetjük magunkat, hiszen ezeket a gondolatokat képviselő úr előző év végén is több alkalommal elmondta. Mondja, mondja, és hiába próbáljuk szembesíteni a valósággal, ez nem igazán hat a véleményére. (Zaj az ellenzéki pártok padsoraiból.) Természetesen mindenkinek szíve joga, hogy milyen begyakorolt mondókát mond el. Önök egyfolytában a munka törvénykönyve módosításának borzalmas ártalmairól szólnak, és ennek a lényegi tartalmával egyszerűen nincs szándékukban megismerkedni. Már-már feladni látom azt, hogy szembesítsem önöket ezzel, de azért mégsem tehetem. (Gréczy Zsolt: Nyugodtan! Semmi probléma.)

És ha belegondolnak abba, amit az előbb is említettem, hogy Magyarországon hogyan és miképp alakulnak a foglalkoztatási mutatószámok, szemben az önök kormányzásának idejével (Dr. Vadai Ágnes: Londonban jobban teljesítenek. Berlinben is.), hogyan alakulnak a bérek, szemben az önök kormányzásának idejével, mennyi munkahely teremtődik (Gréczy Zsolt: Nézzük meg az első Orbán-kormányhoz képest!), milyen a munkanélküliségi ráta, én azt gondolom, hogy ezekkel nincs mit vitatkozni. Önök mégis megpróbálják valószínűleg kampánycélból felhasználni ezt a fontos területet. Én nagyon sajnálom.

A munkaerőpiacon a gazdaság teljesítménye egyre jobb, egyre többen dolgoznak. Természetesen mindig van további tennivaló, tesszük is, akár a foglalkoztatási osztályok átalakításával (Dr. Vadai Ágnes: Inkább ne!), aminek célja, hogy a munkavállalókat és a munkaadókat még közelebb hozzuk egymáshoz (Szabó Timea közbeszól.), annak érdekében, hogy a gazdaság teljesítménye javuljon. Ez a konkrét válasz. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.  Dr. Vadai Ágnes: Ennyi?)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Jelezni szeretném, hogy a munkavédelmi hatóság tavalyi ellenőrzési adataiból ön téves következtetést von le. Amennyiben ugyanis a hatóság által tapasztalt szabálytalanságok aránya csökkent, akkor vélhetően a munkakörülmények javulásáról beszélhetünk; és ezt bizonyítja a konkrét tényadat is, a 2018. évre vonatkozó adatok szerint a szabálytalan munkáltatók aránya tovább csökkent 72,8 százalékra, ahogy egyébként ön is mondta ezt. A munkakörülmények javulását támasztják alá a legfrissebb munkabaleseti adatok is, hiszen a munkabalesetek számának növekedését tartósan megállítottuk. Ez a tény a foglalkoztatottság növekedését figyelembe véve szintén javulást jelent, hiszen soha ennyien még nem dolgoztak Magyarországon, mint az előző évben. A kormány tehát elkötelezett a munkakörülmények javulása érdekében, sem a munkavédelmi, sem a munkaügyi szabályok nem lazulnak, sőt, éppen ellenkezőleg. Az elmúlt években többek között kiterjesztettük a munkavédelmiképviselő-választásra kötelezettek körét, és minden munkabaleset kivizsgálásához kötelezővé tettük szakember igénybevételét, bővítettük a szankcionálási lehetőségeket is, a tavalyi évtől pedig a munkavállaló bejelentését elmulasztó munkáltatót már az első alkalommal történt jogsértés esetén is bírsággal sújtja a munkaügyi hatóság.

A munkavédelmi hatóság kiemelten ellenőrzi a fokozottan veszélyes ágazatokat, így például a mezőgazdaságot és az építőipart is, és éppen a csonkolásos munkabalesetek megelőzése érdekében vizsgálja a hatóság idén célzottan is például a sütő- és cukrászipari munkahelyeket. A munkaügyi hatóságnak szintén változatlanul kiemelt feladata a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása és visszaszorítása.

Mindezek alapján a kormányzat nagyon komolyan veszi a dolgozók védelmét, és mindent megtesz annak érdekében, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő. Köszönöm szépen a figyelmüket.

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A munka törvénykönyve egyértelműen kimondja, hogy a szakszervezethez való tartozás vagy szakszervezeti tevékenység miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni. Mind a munkáltatói felmondás, mind az azonnali hatályú munkáltatói felmondás esetén a törvény megköveteli a munkáltató indoklási kötelezettségét. Az indoklásnak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie.A törvény biztosítja a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelmét. A munkabéke fenntartása érdekében a törvény szabályozza a szakszervezet és a munkáltató kapcsolatrendszerét és az erre vonatkozó munkajogi garanciákat is. E kapcsolatrendszerbe a kormány egyedi intézkedésekkel nem avatkozhat és nem is avatkozik be. A kormány a jogszabályi garanciákat biztosítja a szakszervezet megalakításához, illetve a szakszervezetbe való belépéshez. A jogok bárminemű sérelme esetén a jogszabályok tartalmazzák az érintett felek által alkalmazandó jogorvoslati lehetőségeket.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány kiemelt fontosságú célkitűzése a magyar dolgozók bérének emelése is. Kimagasló mértékben, több mint 70 százalékkal emelkedtek a nettó bérek 2010-18 között, a családi adókedvezményeket is figyelembe véve. A béreket alapvetően a piaci szereplők, a munkaadók és a munkavállalók alkuja határozza meg. Ebben a kormány közvetlenül a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításával, áttételesen pedig az adók csökkentésével tud részt venni. Ennek bizonyítéka, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum kilenc év alatt több mint kétszeresére emelkedett, a szociális hozzájárulási adó jelentősen csökkent. Ez a csökkenés pedig ebben az évben is folytatódik. A legfrissebb statisztikai adatok szerint az is tény, hogy a fizikai dolgozók bére az átlagost meghaladó mértékben növekedett az elmúlt három hónapban. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A munka törvénykönyvének tavaly decemberi módosítása egyrészt a modern kor termelési mechanizmusainak igényére reagált, másrészt ezzel összefüggésben a munkakörülmények javítását célozta meg. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy az egyéni megállapodások kapcsán a decemberi törvénymódosítás eszközt ad mindkét félnek, hogy közösen alakíthassák ki a munkaidő-beosztás rendjét. A kormány 2012-ben az új munka törvénykönyve megalkotásakor a munkavállalókat erősítő célból a törvénykönyv középpontjába helyezte a kollektív szerződést. Sem a törvénykönyv, sem az azóta két nagy uniós támogatásból lefolytatott projekt nem ért el akkora sikert a munkavállalók szervezkedése terén, mint ez a legutóbbi módosítás. Idén a szakszervezetek a törvény adta lehetőségekkel élve országszerte kollektív megállapodásokat kötnek a munkavállalók érdekeinek képviseletében. A kormány tehát nem fogja elvenni ezt a lehetőséget ezután sem.

Fontos megjegyezni, hogy a külföldiek magyarországi munkavállalásával kapcsolatban a magyar munkaerőpiacot egy bizonyos szabályozás, egy kvóta védi, amit a hazai vállalkozások messze nem használnak ki. Harmadik országbeli állampolgárok ugyanis csak akkor foglalkoztathatók Magyarországon, ha az adott pozícióra a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat sem magyar, sem pedig uniós polgárt nem tud kiközvetíteni.

Végezetül pedig jelzem, hogy kimagasló mértékben, több mint 70 százalékkal emelkedtek a bérek a magyar munkaerőpiacon 2010 és ’18 között. A reálbérek tavaly 8,3 százalékkal növekedtek. Ezzel tehát hat éve töretlenül nőnek hazánkban a fizetések. Ebben a helyzetben, azt gondolom, hogy a jelenlegi szabályozás megfelelő. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Mi nem az illúziók világát kergetjük, ahogyan ezt itt említette, mi a valóságról beszélünk, a valóságos munkaerőpiaci helyzetről. Amikor a bértárgyalások előző év végén lezajlottak, úgy a munkaadók képviselői, mint a munkavállalók képviselői jelen voltak, és aláírtuk azt a megállapodást, amely biztosítja a minimálbér, a garantált bérminimum kapcsán azt, amit már a korábbiakban is ismertettem.

És ekkor, a megállapodáskor volt egy nagyon lényeges elem, amiről mostanság kevés szó esik már: egy 8 százalékos bérajánlást is elfogadtak a tárgyalóasztalnál ülők. A jelenlegi hírekből pedig látjuk, hogy bizony nagyon sok munkahelyen ezt meghaladó bérnövekedés tapasztalható.

Tehát semmiféle illúzióról nincs itt szó, ez a magyar gazdaság tényleges teljesítménye. Mindenképpen elismerés jár azoknak, akik ezért tesznek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kezelőszemélyzet nélkül működő automata berendezések állami adóhatósághoz való bekötésének első lépéseként valóban az élelmiszer-értékesítést végző készülékek online adatszolgáltatási kötelezettségének előírása valósult meg a korábbiakban. E kötelezettség bevezetése óta közel 25 ezer darab készülék értékesítési adatait fogadja az állami adóhatóság. A kormány a múlt év végén döntött arról, hogy az étel- és az italautomaták mintájára más automatákat is be kell kötni az adóhivatalhoz. Így többek között a parkolóautomaták vagy az autómosóknál működő automata készülékek adatait is látni fog az adóhivatal.Az intézkedés célja a tisztességes adófizetők és az államkassza bevételeinek a védelme mellett az, hogy ezen ágazatok bevételei is teljeskörűen láthatóvá váljanak. Ugyanakkor szükséges mindenképpen felhívni a figyelmet az alábbiakra. Az áfatörvény 167. § c) pontja mentesíti az adóalanyt a nyugtaadási kötelezettség alól. Ez a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezések útján nyújtott termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkozik.

(14.20)

Több mint 15 éves ez a szabály, amely alapján ha egy parkolóautomata kezelőszemélyzet nélkül működik, a parkolási szolgáltatásról nem kell nyugtát kibocsátania. A parkolóautomaták által kibocsátott bizonylat éppen a fenti szabály miatt nem tekinthető nyugtának. S mint ahogy szankcionálni sem lehet a nyugtaadás elmulasztása miatt, úgy semmilyen hatályos jogkövetkezményt sem lehet megállapítani, ha hiányos a parkolóautomata által kiadott bizonylat.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmét. Ebből a válaszból a részletkérdésekre a következtetés levonható. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ezekre a kérdésekre csak a választ tudom megismételni, amit korábban elmondtam. Az intézkedés célja a tisztességes adófizetők és az államkassza bevételének a védelme mellett az, hogy ezen ágazatok bevételei is teljeskörűen láthatóvá váljanak. Amennyiben ezek az értékek az ön számára is fontosak, akkor kérem, azonosuljon ezzel, és támogassa ezeket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A gazdasági teljesítmény alapja a munka, és teljesen egyértelmű, hogy a munkában részt vevők  akár munkaadók, akár munkavállalók  érdekeit, együttműködését szabályoznunk kell.Ebben a helyzetben a munkakörülmények megállapítása, a javadalmazás, nyilván a munkaadó részéről a hatékonyság elvárása mind-mind gazdasági kérdés. Természetesen a munka törvénykönyvének célja, hogy az egy szabályozott kapcsolatrendszer legyen, de nyilván minden egyes konkrét elvárást nem érdemes törvényi szinten szabályozni. Inkább a tendenciát kellene mindenképpen figyelembe vennünk és ez a tendencia pedig egyértelműen az, hogy egyre nagyobb teret engedjünk a felek megállapodásának. Ez nyilván egy önszabályozó szerep, amely a szociális partnerek számára is elfogadható és egyébként működik is.

Ebben a helyzetben nyilvánvalóan egészen más a szakszervezeti vezető feladata egy állami nagyvállalatnál, ahol esetleg több ezren dolgoznak, más egy kisvállalkozásnál, ahol családtagok, esetleg szinte baráti közösség tagjai azok, akik a tevékenységben részt vesznek, más egy multinacionális cégnél. De szerencsére az látszik, hogy a szervezési technika működik. Egyáltalán nem értek egyet önnel abban, hogy katasztrofálisnak nevezi a magyar szakszervezeti helyzetet. A szakszervezetek minden időszakban megtalálták a változó elvárásokra a megfelelő választ, és így történik ez most napjainkban is. Láthatja, hogy az érdekképviseletek jelen vannak szinte minden munkahelyen, a legtöbb ágazatban, és a munkaügyi kapcsolatok rendszere, ez az egyeztetési rendszer működik. Itt említhetjük a kollektív szerződéseket, az egyébként sikert hozó bértárgyalásokat, a munkaügyi konfliktusok feloldásának békés eszközeit vagy éppen az ön által is említett sztrájkot, amiben nyilván a szakszervezeteknek szerepük van.

A munkavállalóknak Alaptörvényben biztosított joguk van tehát a sztrájkhoz, a jog gyakorlásának szabályairól pedig külön törvény is rendelkezik. Ahogy ön is mondta, a munkavállalók pedig adott esetben élnek is ezzel. Azt tudatosítanunk kell, hogy a kormányzatnak nincs közvetlen ráhatása arra, hogy a szociális párbeszéd szereplői hogyan és miképpen egyeznek meg. A munka törvénykönyve a szakszervezetek és a munkáltatók kapcsolatrendszerét tulajdonképpen ezen a szinten nem tudja szabályozni, egyedi intézkedésekkel semmiképpen, és nem is célja, hogy ebbe beavatkozzon. Megvannak azok a jogszabályok, amelyek biztosítják a jogorvoslat lehetőségét, amely esetben valamelyik fél sérelmet szenved.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem szabad elfelejtenünk, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként köteles az EU-ban hatályos legális migrációs irányelveknek megfelelni, és bizony a magyar kormányzat határozott célja, kezdetektől fogva is ez volt egyébként, hogy a magyarországi munkaerőhiányt elsősorban magyar vagy európai uniós állampolgárokkal kell betölteni. Ennek érdekében a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi munkavállalásának engedélyezése során töretlen elv, hogy az EU-n kívülről érkező munkavállalók csak akkor jogosultak Magyarország területén munkát végezni, ha ezt az üres álláshelyet magyar vagy európai uniós állampolgárral nem lehet betölteni. Hangsúlyozandó, hogy a külföldiek magyarországi munkavállalása sem korlátlan, sem térben, sem időben, sem egyéb feltételeket tekintve.

Az elmondottakból adódóan csupán tehát csak átmeneti megoldásként biztosítható, hogy harmadik országból érkezett szakképzett munkaerő vegyen részt a piacon olyan szakmákban, hangsúlyozom, amelyben nincs elegendő számú, megfelelően képzett magyar vagy európai uniós állampolgár. Köszönöm szépen a figyelmét. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő Úr! A magyar munkaerőpiac helyzetéről megpróbálok reális képet vázolni önnek. Nevezetesen, közel négy és fél millió ember dolgozik most Magyarországon, ami 700 ezerrel több, mint ami a 2010 előtti adat volt. A bérek emelkedésével kapcsolatosan tájékoztathatom, hogy a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán év végén megállapodás született az ez évi, illetve a jövő évi bérekről is, minimálbár, illetve garantált bérminimum vonatkozásában, sőt 8 százalékos bérajánlás fogalmazódott meg. A területi bérkülönbségek valóban létező probléma. Ennek gazdaságszerkezeti okai vannak, de tájékoztatnom kell, hogy az említett három megyében például az utóbbi tíz évben a nettó átlagkeresetek 60 százalék körüli mértékben emelkedtek.

És a kérdésének az a része, amely a MOL Petrolkémia Zrt. tiszaújvárosi fejlesztésével kapcsolatos, nos, erre konkrétan az a válasz, hogy nem konténervárosról van szó, valóban vannak ott konténerek, hogy azoknak a munkásoknak pihenőhelyül szolgáljanak, illetve ideiglenes lakhelyül szolgáljanak, akik ott az építkezésen dolgoznak. Alapvető szabály, amit, azt gondolom, ön is tisztán tud  ha a kérdéséből ez nem is világlott ki , hogy harmadik országok állampolgárai ugyanakkor csak abban az esetben foglalkoztathatóak Magyarországon, ha az adott munkakörre sem magyar, sem uniós munkavállaló nem áll rendelkezésre a hazai munkaerőpiacon.

Borsod-Abaúj megyében az elmúlt év végén 64, harmadik országból származó külföldi állampolgár rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel, akik között egyébként öt fő volt a török. Az ország egészében pedig mindössze 238 török vendégmunkás dolgozott a múlt év adatai alapján. A kormány tehát elkötelezett abban, hogy a munkaerőpiac kihívásaira a hazai munkaerő felkutatásával, felkeresésével válaszoljon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(12.40)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! A munkavédelmi hatóság által közzétett adatokból egyértelműen látható, hogy a súlyos munkabalesetek száma évek óta 170 körül alakul Magyarországon, mindez a foglalkoztatás folyamatos bővülése ellenére van így. A tavalyi évre vonatkozó adatok szerint a szabálytalan munkáltatók aránya csökkent, ami a munkakörülmények javulására utal. Képviselő úr nem tett említést arról a tényről, hogy tavaly 15 százalékkal, azaz 40 ezerrel több munkavállaló munkakörülményeit vizsgálták kollégáink. A munkavédelmi hatósághoz érkező panaszok és közérdekű bejelentések száma szintén csökkent 14 százalékkal. Az ellenőrzések akadályozása csak eseti jelleggel fordult elő, és a hatóság minden ilyen esetben is lefolytatta a vizsgálatot. Tavaly több mint 18 ezer döntést hozott a hatóság az ellenőrzései során, amellyel csaknem 74 ezer szabálytalanság felszámolására tett intézkedést. 550 esetben bírság kiszabására is sor került, és az ellenőrzés mellett nagyon fontosnak vélem, hogy tanácsadással is segített, több mint 7 ezer kérdést válaszolt meg.

(13.40)

A munkakörülmények javításáért a kormány számos intézkedést tett, amelyek közül az egyik legfontosabb a munkavédelmi stratégia, amelyet először a Fidesz-kormányzat alkotott 2001-ben, azonban a munkavédelem országos programját az MSZP-s kormányzat nem valósította meg. 2016-ban ismét stratégiába foglaltuk a munkavédelem fejlesztését érintő célkitűzéseket, amit a kormány 2016-ban ki is hirdetett. A munkavédelem nemzeti politikájában 2022-ig meghatározott feladatok célja tehát, hogy ezek az eredmények hozzájáruljanak a munkakörülmények javításához.

Természetesen az államnak fontos szerepe van abban, hogy elősegítse a munkavédelmi előírások végrehajtását, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a munkavédelmi törvény és a vonatkozó uniós irányelv értelmében a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megvalósításáért. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Hát, néhány konkrét adattal, illetve folyamattal szeretném képviselő úr ismereteit bővíteni. Magyarországon a vendégmunkás kifejezés alatt általában a munkavállalási engedéllyel alkalmazható, harmadik országbeli külföldi munkavállalót értjük, vagyis azokat, akik tartózkodási engedély birtokában és munkavállalási engedély birtokában maximum kettő évig tartózkodhatnak az országban. Emellett uniós tagságunkból eredően szabad mozgás- és tartózkodás joga illeti meg az európai uniós állampolgárokat is, vagyis ők is itt élhetnek és dolgozhatnak közöttünk. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai alapján 2018-ban a munkáltatók több mint 30 ezer külföldit jelentettek be a kormányhivatalok foglalkoztatási szerveinél, a szakhatóságok pedig 11 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki. Ha megnézzük részletesen azokat a megyéket, illetve településeket, amelyeket ön is említett, láthatjuk, hogy ön jelentősen túlzó számokat használt. Pest megye kivételével a kiadott engedélyek és a bejelentések száma együttesen sem éri el az 1500-at egyik megyében sem, de Békés megyében például ezernél is kevesebb volt.

A magyar munkaerőpiacot emellett a miniszter úr által aláírt kvóta védi, amit a hazai vállalkozások messze nem használnak ki. Ennek alapján szeretném tájékoztatni, hogy 2018-ban 55 ezer főben maximalizálta a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámát, és ahogy említettem, a kiadott engedélyek száma 11 ezer volt. A harmadik országbeli állampolgárok, és ez egy nagyon fontos szabály, ugyanis csak akkor foglalkoztathatóak Magyarországon, ha az adott pozícióra a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat sem magyar, sem uniós állampolgárt nem tud kiközvetíteni. Hangsúlyozom tehát, hogy a külföldiek magyarországi munkavállalása nem korlátlan, sem időben, sem munkakörben, sem egyéb feltételeket tekintve. A külföldi állampolgárok foglalkoztatásának célja az esetleges munkaerőhiány enyhítése, nem pedig a bérek alacsonyan tartása.

A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb foglalkoztatási adatok sem azt jelzik, hogy a külföldi munkavállalók kiszorítanák a magyar állampolgárokat. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 497 ezer fő volt, ami 56 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája közel 70 százalékra emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt.

Az ön javaslata az úgynevezett magyarkvóta bevezetésére nemcsak hogy alkotmányellenes, de szembemegy minden, a szabad mozgás és tartózkodás jogát biztosító európai uniós jogszabállyal is. Az Alaptörvény kimondja, hogy Magyarország gazdasága az értéktermelő munkán és a vállalkozás szabadságán alapul. A munkáltató, a vállalkozás szabadságának elve alapján, maga döntheti el, hogy az általa végzendő tevékenységet milyen nemzetiségű munkavállalóval fogja elvégeztetni. A törvénymódosítás értelmében a munkáltató Alaptörvényben lefektetett vállalkozási szabadságát korlátozná ezzel a javaslattal, ha előírná, hogy milyen nemzetiségű munkavállalót lehet foglalkoztatni.

Emellett Magyarország az Európai Unió tagjaként köteles az EU-ban hatályos munkajogi és migrációs irányelveknek is megfelelni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban megtiszteltetés, hogy elnök úrtól kaphattam meg a szót. (Derültség.) Erre a stílusra, azt gondolom, semmiféle oka és indoka nincs képviselő úrnak, amit használt. Arra meg pláne nem, hogy a korábbi időszakban adott válaszomat teljesen kicsavarja. Egyáltalán nem mondtam olyat, hogy nem épül ott ilyen jellegű fejlesztés. (Jakab Péter: A jegyzőkönyvet vissza lehet nézni!  Dr. Brenner Koloman: Még szerencse, hogy a jegyzőkönyvben visszaolvasható!) Bocsánatot kérek, ha meghallgatnának! Tehát arról tájékoztattam önt, hogy valóban épül ott az ottani munkaerő elszállásolására, illetve pihenésre. Ez egyébként valóban benne van a jegyzőkönyvben, ön is látta, én is láttam.Afelől ne legyen kétsége, hogy Magyarország Kormánya elkötelezett abban, hogy magyar munkaerővel pótolja, illetve magyar munkaerővel valósítsa meg azokat a fejlesztéseket, amelyek Magyarországon történnek. Nyilván látható ez abból is, hogy a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, egyre többen térnek át a versenyszférába. De azt is látni kell, hogy abban az esetben, ahol nincs megfelelő hazai vagy európai uniós munkaerő, ott előfordulhat, hogy harmadik országbeli munkaerő kerül a magyar munkaerőpiacra. Ez teljes mértékben szabályozott. Ezt a pénzügyminiszter úr által kiadott kvóta védi, amikor is nevesítik, hogy milyen munkakörben milyen létszámú munkavállaló foglalkoztatására van lehetőség.

Tájékoztatni kívánom arról is, hogy közel 55 ezer az a létszám, amely harmadik országbeli munkavállaló esetében foglalkoztatható lenne, és 11 ezer fő van betöltve.

A tiszaújvárosi beruházással összefüggésben pedig a legfrissebb adatról tudom tájékoztatni: ma 14 óra 10 percig semmiféle külföldi munkavállalókra vonatkozó munkaerőigény-bejelentés nem történt. (Jakab Péter: Mondom, nyáron jön az első hullám!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Továbbra is csak megerősíteni tudom, hogy Magyarország Kormánya elkötelezett abban, hogy a hazai munkaerő lehetőség szerint hazai munkavállalókkal legyen betölthető. Ebben az esetben még egyszer  de nem tudom, mennyire lehet ez eredményes az ön esetében  tájékoztatni szeretném arról (Derültség a kormánypárti padsorokból.), hogy külföldi munkavállalót csak abban az esetben vehet fel hazai munkáltató, ha a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint sem magyar, sem pedig uniós állampolgárt nem tudnak erre az álláshelyre kiközvetíteni. (Dr. Brenner Koloman: Mert Londonban vannak a magyar munkások!  Jakab Péter: 800 ezer magyar munkás kivándorolt!) Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Tájékoztatom önt, hogy Magyarországon semmiféle lakosságcsere nem történik, sőt ezt a szót, ezt a kifejezést használva nekem egy nagyon rossz történelmi emlék jut eszembe. Talán érdemes lenne meggondolni, hogy egyáltalán ez a fogalom megjelenjen-e. (Z. Kárpát Dániel: Ti használtátok ezt a kifejezést…)És azzal kapcsolatosan, ami a magyar munkavállalói rendszert illeti, én azt gondolom, hogy lényegi tévedések vannak abban, amit ön megfogalmazott. A magyar gazdaság egyre jobban teljesít, az látszik: 5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés van, közel 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliségi ráta folyamatosan csökken. Vagyis olyan mutatószámok ezek, amelyekre, én azt gondolom, Európa nagyon sok országa szeretne szert tenni.

Természetesen ez nem magától van, ezért nagyon komoly dolgokat kell tenni Magyarország Kormányának. Az egyik ilyen legfontosabb a munkaerő-tartalékok aktivizálása. Hangsúlyozni és nyomatékosítani kívánom, hogy a hiányzó munkaköröket elsősorban magyar munkavállalókkal szeretnénk betölteni, és ennek érdekében olyan munkaerőpiaci reformprogramokat indítottunk azokban a megyékben, ahol magasabb a munkanélküliségi ráta, mint az országos átlag  nevezetesen Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod, Heves, Nógrád és Szolnok megyékben , tehát olyan munkaerőpiaci reformprogramot indítottunk, amelynek a működtetésével felkutatjuk mindazokat, akik még szeretnének, tudnak dolgozni.

Emellé társul egy olyan képzési program, ami alkalmassá teszi őket, és ezt követően a munkaadókkal egy közvetlenebb kapcsolat kialakítása során szeretnénk őket az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatni. Ennek bizonyítéka az is, amivel remélem, ön sem vitatkozik, hogy a közfoglalkoztatás folyamatosan csökken Magyarországon, egyre többen az elsődleges munkaerőpiacon találnak munkahelyet.

Ez mindenképpen egy kedvező tendencia, és azt is látnunk kell, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv keretében az adókedvezmények, amelyeket a vállalkozások igénybe vehetnek, illetve az elhelyezkedési támogatások mind-mind azt segítik, hogy egyre több ember tudjon a versenyszférában elhelyezkedni. Nagyon fontos része ennek a programnak a szak- és felnőttképzési rendszer modernizációja. Erre is megvannak az elképzelések. És akár az iskolarendszeren belül, akár az iskolarendszeren kívül, bizony itt is fontos teendők vannak, és látható eredményekre van szükség minél hamarabb.

Az európai uniós munkavállalási rend szerint azokban a munkakörökben, ahol a munkaadó nem talál munkavállalót, elsődlegesen a hazai piacon néz körül, majd azt követően az európai uniós munkavállalók közül vár jelentkezőket. Talán nem nagy meglepetés, amit elárulok, hogy Magyarországon valóban dolgoznak külföldi állampolgárok, de jogszerűen.

Az ön interpellációjában elhangzott mondatok arra utalnak, hogy ez ötletszerűen, követhetetlenül, valakinek a kénye-kedve szerint történik, nos, egyáltalán nem erről van szó. Nevezetesen, a helyzet az, hogy azoknak a külföldi munkavállalóknak, akik olyan munkakörre jelentkeznek, amit hazai vagy európai uniós munkaerővel nem sikerül betölteni, számukra van egy nagyon komoly előszűrés, nevezetesen, hogy rendelkezneke megfelelő szakképzettséggel, megfelelő egészségi állapotban vannak-e, a nemzetbiztonsági kockázatról nem is beszélve. Ezeket az illetékes hivatalok megvizsgálják, és ha ezek a feltételek rendben vannak, és nincsenek hazai vagy uniós munkavállalók, akkor lehetséges az, hogy ők Magyarországon munkát vállaljanak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom a képviselő urat, hogy semmiféle népességcseréről nincs szó. (Z. Kárpát Dániel: A számok mást mutatnak!) Nincs semmiféle népességcseréről szó. Az tény, hogy a munkavállalók világa egy színes, de ugyanakkor nagyon szabályozott világ is. Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy nyilván vannak a hazai munkavállalók, akiknek az elsődleges foglalkoztatása számunkra rendkívül fontos, de ugyanezen jogok illetnek meg minden európai uniós munkavállalót. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Bocsánat!

A következő kategória a két szomszédos ország, amelyek nem európai uniós tagállamok, ott is van egy szabályozási rend, és amiről igazán ön beszél, azok vélhetően azok a harmadik országok, amelyek nyilván nem tartoznak az előzőek közé. Az ő esetükben mindig van egy nagyon fontos szabály a munkavállalás kapcsán, ez pedig nevezetesen a tartózkodási engedély kiadása. A tartózkodási engedély kiadására jogosult szervezet minden olyan szempontot mérlegel, ami alapján (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) ezek az emberek Magyarországon munkát vállalhatnak  egészségügyi szempontok, szakképzettség, illetve egy nagyon fontos szabály, hogy nincs hazai vagy európai uniós munkavállaló, aki az adott munkakört betöltené. Ebben az esetben, ha ezek a vizsgálatok megtörténnek (Z. Kárpát Dániel: Ez nem igaz!), akkor kerülhet arra sor, hogy ezek az emberek Magyarországon munkát vállaljanak és a gazdaság erősödéséhez hozzájáruljanak. Ennek megvannak a szabályai, adott munkavállaló rögzíti ezt, és az maximum két évre szólhat.

A munkásszálló-építés kapcsán pedig egyáltalán nincs arról szó, amiről ön beszél, hogy valakinek a megrendelésére történne. Eddig az önkormányzatok voltak azok, amelyek az adott településen jelentkező munkaerőhiány segítése érdekében ilyen létesítményeket hoztak létre, és most  nyilván a gazdaság szereplőinek és egyáltalán nem a multik kérésének eleget téve  ezt a lehetőséget megvizsgáljuk, hogy a későbbiekben esetleg cégek is létesíthessenek munkásszállásokat, annak érdekében, hogy legyen megfelelő számú szakképzett munkaerő. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Alelnök Úr, Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a benyújtott költségvetéssel kapcsolatos hozzászólását. Valóban így van, a legfontosabb tartalmi elemek a gazdaság növekedésével, illetve a magyar családok segítésével kapcsolatosak. Ebben a helyzetben egyre kedvezőbbek a mutatószámok. Mielőtt ennek a részleteire is rátérnék, mindenképpen fontosnak vélem megjegyezni e Ház falai között is, hogy a költségvetés várható elfogadása  ami néhány héten belül megtörténik  jó alkalmat nyújt a gazdaság szereplőinek, a vállalkozásoknak, a családoknak, a magánszemélyeknek, hogy a következő évi terveiket, fejlesztési elképzeléseiket ennek mentén tudják megfogalmazni.

Ahogy említettem, a legfontosabb mutatószám az elmúlt időszak gazdasági növekedése, ami szerencsére nem árva gyermek, hiszen több kedvező mutatószám környezetében az egyik legfontosabb. A költségvetés idei vonatkozásához szorosan kapcsolódhat, hogy az első negyedévben 5,3 százalékkal növekedett a magyar gazdaság éves teljesítménye, ami, nyugodtan mondhatjuk, hogy rekordmértékű, de ebben a helyzetben fontos összehasonlítási alap, hogy az Európai Unió átlagában is egy igen kedvező mutatószám.

A kormány tehát elkötelezett ennek a gazdasági teljesítménynek a megvédésében, illetve ezeknek az eredményeknek a megvédésében, és meg is hozza a költségvetésben is azokat az intézkedéseket, amelyek ezt biztosítják a jövőben.

Ennek persze vannak előzményei, hiszen 2016 novemberében a kormány kezdeményezésére megkötött bérmegállapodás egy ilyen nagyon strukturális alap, hiszen ennek keretében több lépcsőben emelkedtek a bérek Magyarországon, minimálbérek, garantált bérminimum, illetve bérajánlások is több alkalommal fogalmazódtak meg. A megállapodás eredményeként az Európai Unióban a legalacsonyabb, 9 százalékos mértékű társasági adó került megállapításra a vállalkozásokra vonatkozóan.

Szintén nagyon kedvező számadat, hogy Magyarországon csökkentek leginkább az adók, a GDP-arányos adóterhelés mértéke a 2016. évi 39,3 százalékról 2017-ben 38,4 százalékra mérséklődött. Ezek tehát azok a korábbi alapok, amikre most is van lehetőség építkezni.

Teljesen egyértelmű, hogy a magyar gazdaság alappillérei a magyar vállalkozások, így aztán, amikor az ország sikeréről, a gazdaság sikeréről tudunk szót váltani, mindenképpen látnunk kell, hogy hogyan teljesítenek a magyar vállalkozások, illetve hogyan tudjuk őket segíteni a következő időszakban.

Ennek egy nagyon fontos eleme a gazdaságvédelmi akcióterv 13+1 intézkedése. Ebből akár minden egyes pontról is hosszasan lehetne értekezni, de néhányat azért mégiscsak szeretnék kiemelni. A gazdaságvédelmi akcióterv részeként csökken a kisvállalkozások adója 13-ról 12 százalékra, ami 40 ezer hazai vállalkozást érinthet. A munkát terhelő adók is tovább csökkennek, a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. július 1-jével 19,5 százalékról 17,5 százalékra mérséklődik. Utóbbinak köszönhetően 2019-ben 144 milliárd forint, 2020-ban pedig további 156 milliárd forint marad a hazai vállalatoknál.

Emellett az adóösszevonásoknak köszönhetően érdemben csökkennek a vállalatok adminisztrációs költségei, ezzel több erőforrást biztosítva termelőtevékenységükre, továbbá a vállalkozások kötelező adófeltöltésének megszűnésével megközelítőleg 150-170 milliárd forintot hagy a gazdaságban a kormány, ami nyilván időlegesen megint a vállalkozásokat tudja segíteni.

Nagyon fontos, hogy hogyan és mennyien dolgoznak Magyarországon, és mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy ez a mutatószám javuljon. A foglalkoztatási ráta 70 százalékos, ami szintén jelentős növekedés. A másik véglet pedig, hogy a munkanélküliségi ráta országosan 3,5 százalék lett. Ennek érdekében nyilvánvalóan nagyon sokat kell tenni; a mobilitás megteremtése egy nagyon fontos eleme a foglalkoztatás növelésének, de természetesen a képzésekről, a foglalkoztatási osztályok reformjáról sem feledkezhetünk meg.

Jelentős fejlődés lehet abból következően is, hogy a képzésekre is többet fordítson a kormány. Örömmel jelenthetem, hogy a beterjesztett költségvetésben 32 milliárd forinttal több áll majd rendelkezésre. Hiszem, hogy csak megfelelően felkészült szakemberekkel tud a gazdaság a továbbiakban is jól teljesíteni.

A magyar kormány továbbra is elkötelezett tehát a munkavállalók erőfeszítései eredményeként elért gazdasági sikerek, az eredmények megóvásában, növelésében, illetve a magyar családok védelmében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Képviselő Úr! A munkaerőpiac aktuális helyzetéről tudok önnek tájékoztatást adni, és ez érinti nyilvánvalóan az ön által kérdezett térséget is.

(17.30)

Aktualitása van a szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt, ami néhány nap múlva bekövetkezik, egy olyan lehetőségnek, ami az északkelet-magyarországi vállalkozások számára is lehetőséget biztosít arra, hogy fizetéseket emeljenek, illetve fejleszszenek.

Tájékoztatnom kell arról is, hogy a TOP-program keretében olyan jellegű fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek akár ipari park létesítésével, akár egy járási vagy megyei szinten megszervezett foglalkoztatási paktum keretében szintén foglalkoztatási lehetőséget, illetve infrastrukturális fejlesztést is biztosítanak.

De hogy konkrétan az adott régióra, illetve az ott élők problémájára is tudjunk választ adni, egy olyan munkaerőpiaci reformot indítottunk el az OFA-val, illetve a kormányhivatalok illetékes munkatársaival, amely konkrétan Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Borsod, Heves, Nógrád, tehát azokat a megyéket érinti, ahol az országos átlagnál magasabb a munkanélküliségi ráta. Ennek a lényege abban áll, hogy a munka nélkül lévőket egy szűrés keretében tulajdonképpen monitorozzuk, és ennek alapján látjuk azt, hogy ők milyen eséllyel és hogyan tudnak elhelyezkedni a későbbiekben: ki az, aki csak segítséggel, ki az, aki képzéssel, ki az, aki nagyobb segítséggel tud, illetve a munkaadói oldalon is elvégezzük ezt a munkát, nevezetesen, olyan vállalati kapcsolattartókat állítunk munkába, illetve olyan új muníciókat adunk azoknak a munkatársaknak, akik korábban ezen a területen dolgoztak, hogy sikeresebbek legyenek ezek a kiközvetítések.

Természetesen sok még a teendő, valóban az országon belül vannak egyenlőtlenségek, de remélem, hogy ezek a programok hamarosan hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a térségek is eredményesebben tudjanak haladni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Képviselő úr a felszólalásában ismét párhuzamot vont a munka törvénykönyve 2018-as módosítása és a Suzuki esztergomi gyárában történt tavaszi események között. Ezzel kapcsolatosan azt tudom önnek mondani, hogy a Suzuki volt… (Zaj az MSZP és az LMP soraiban.)  érdekli a válasz, képviselő úr? A Suzuki volt az első cég, amely a rendkívüli munkaidő megemelésének a lehetőségével nem kívánt élni, és ezt elsőként ki is jelentette. Tehát az a hangulatkeltés, amit ön korábban ebben a témában megkezdett, most is fokozódik. Arra a konkrét mondására pedig, hogy egyébként a víz sem jó ízű, nehéz mit mondani itt a parlamenti kapcsolatrendszerben. (Németh Szilárd István: Meg a szőlő is savanyú!) A szakszervezetek alakulása és megszűnése egyébként egy folyamatosan zajló dinamikus esemény, ezt nyilván ön is tudja. Adott pillanatban a cég dolgozói késztetést éreznek arra, hogy szakszervezetet alakítsanak (Derültség az LMP és az MSZP soraiban.), és esetenként, ha mondjuk, megvalósul az a cél, amiért küzdöttek, ha pedig ez megszűnik vagy okafogyottá válik, abban esetleg a szakszervezeti tagok passzivitása is jelen lehet.

(9.30)

Tehát a szakszervezetek alakulása, illetve működése nyilvánvalóan egy cég belső ügye, illetve az azon belül dolgozók belső ügye. Hazánkban nyilván jogszabályok alakítják azt a környezetet, ami ennek a működését biztosítja. Magyarországon tehát a szabályok abszolút lehetőséget adnak arra, hogy a munkavállalók szakszervezetet alakíthassanak természetes módon, ennek megvan az eljárás szerinti rendje, és maga az Alaptörvény is a szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek működéséről nyilatkozik.

A munka törvénykönyve ezzel összhangban a munkajogon belül szabályozza a szervezkedési jogra vonatkozó garanciákat. A munkavállalók tehát jogosultak a munkáltatónál szakszervezetek alakítására, a munkavállalóknak, a munkáltatóknak joga tehát, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek. A munka törvénykönyve egyértelműen kimondja, hogy a szakszervezethez való tartozás vagy abban valamiféle tisztségviselés miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni. Amennyiben ez mégis esetleg megtörténhet, megvan az a jogi garancia, amivel a sérelmet vagy vélt sérelmet elszenvedő élhet, és ebben az esetben nyilván ezt az utat kell járnia.

Tisztelt Képviselő Úr! A munkabéke fenntartása érdekében a törvény tehát  ahogy említettem  szabályozza a szakszervezet működését, üzemi tanács működését, a kapcsolattartás rendszerét. A kormány egyedi intézkedésekkel nyilván nem avatkozhat és nem is avatkozik ezeknek a folyamatoknak a rendszerébe. A kormány  ahogy feladata is  biztosítja azokat a jogszabályi garanciákat, amelyek értelmében a munkavállóknak joguk van az érdekeik előmozdítása érdekében szakszervezetet alakítani és az általuk választott szakszervezetbe szabadon belépni. A jogok bárminemű sérelme esetén pedig a jogszabályok szintén tartalmazzák azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyekkel lehet élni.

A stratégiai partnerségről még néhány gondolat, amit említett. A stratégiai partnerség lényege, hogy a megállapodások tulajdonképpen szándéknyilatkozatok, amelyek egyik fél részéről sem jelentenek konkrét kötelezettségvállalást, a megállapodások tehát nem tartalmaznak olyan kitételt, amely bármiféle gazdasági vagy más előnyhöz juttatná a megállapodást aláíró nagyvállalatot. Ezekre a vállalatokra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak  munkajogi szabályok is , mint az összes többi cégre. Ebbe a stratégiai partnerségbe, kétségtelen tény, hogy a Magyar Suzuki is beletartozik. A társaság működésével hozzájárul egyébként a foglalkoztatás növeléséhez, a gazdaság növekedéséhez, ez szintén ténykérdés.

A hőségriadóval kapcsolatosan pedig: valóban így van, az elmúlt napok időjárása azért okoz kellemetlen perceket, órákat, napokat mindegyik munkahelyen. Nyilván a zárt térben dolgozóknak ez fokozott erőpróba. A szélsőséges időjárási körülmények évről évre jelentkeznek, erre nyilván az illetékes szervek felhívják a munkaadók és a munkavállalók figyelmét is. A Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztályára június 14-én érkezett bejelentés a Magyar Suzukitól nyilván ezeket a panaszokat tartalmazza, ezeket intézkedések végett továbbítottuk a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz, és a vizsgálat még jelenleg is folyamatban van. Remélem, megnyugtató eredménnyel zárul, és ami még fontosabb, a munkavédelmi szabályok teljes betartásáról fog majd tájékoztatást adni. Amennyiben nem, akkor pedig a szükséges intézkedéseket tartalmazza. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Amikor a képviselő úr hozzászólásra jelentkezett, egy olyan vélekedésem volt, hogy a múlt héten elkezdett, Varga László képviselő úr által indítványozott „Mi újság a Suzukiban? Hőségriadó” témában fogja folytatni, de aztán rájöttem, hogy nem erről van szó. Nem volt nehéz kitalálni, hogy miért, hiszen érkezett egy bejelentés június 14-én a munkavédelmi főosztályra, nevezetesen hogy a munkaidővel, munkaközi szünetek kiadásával, illetve a hőségriadóval kapcsolatosan milyen áldatlan állapotok vannak, és mindenképpen ellenőrzés indokolt. Nemcsak ezért, de ezért is természetesen a folyamatos és soron kívüli ellenőrzések azt a célt szolgálják, hogy vajon ténylegesen mi a helyzet ezekben a gyárakban.

A válasz, ami az ellenőrzés során megszületett, tulajdonképpen már indokolja, hogy önök ezt a témát ejtették. Ejtették, hiszen a kollégáink ellenőrzési tapasztalata szerint nem találtak szabálytalanságot, sőt a törvényi előírásokon túlmenően a munkáltatónál olyan intézkedéseket is tapasztaltak, amelyek könnyítették és segítették a dolgozók munkatevékenységét. A jegyzőkönyvből idézek: a gyár területén körülbelül 200 darab ivókutat, hűtött vizes szódaautomatát, ballonos vízadagolót telepítettek, illetve a munkavállalók számára olyan speciális hűsítő kendőt osztottak ki, amely egész nap segít.

Aztán nyilvánvalóan váltani kellett, és az volt a következő felvetése, hogy igen, de a munkaszervezés kapcsán még sincs minden rendben. Nos, emlékeztetem a képviselő urat, hogy a Suzuki volt az első olyan gyár talán az országban, amelyik a munka törvénykönyve tárgyalása során, illetve azt követően bejelentette, hogy ő a korábbi, eddigi gyakorlatán nem kíván változtatni, és a korábban is működő, eredményes munkarend szerint kíván foglalkoztatni.

Innentől fogva nyilván következett az, hogy akkor a szakszervezeti vezetőkkel is lehet valami probléma, illetve a velük való kapcsolattartással. Engedelmükkel, a tárgyalás menetét biztosan nem segíti az a figyelemfelhívó propagandaakció, amelynek során az MSZP alelnöke odaláncolja magát a kerítéshez. Ez nem a párbeszéd formája semmiképpen  hangulatkeltésre kiváló.

Hogy a szakszervezeti vezetőkkel hogyan és miképpen tárgyalnak, illetve milyen lehetőségek vannak, ezzel kapcsolatosan továbbra is csak azt tudom mondani a képviselő úrnak, hogy a munka törvénykönyve szabályozza azokat a viszonyokat, amelyeket a szakszervezeti vezetők, szakszervezeti tagok, munkáltatók között értelmezni kell. Amennyiben valakinek valamilyen sérelme van, akkor bírósághoz fordulhat. Illetve föl lehet hívni a figyelmet nyugodtan, és tudják is az érintettek, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál szintén kezdeményezhető olyan eljárás, amely nyilván a nevéből adódóan az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény vonatkozásában értelmezhető.

Egyértelmű tehát, hogy a kormánynak ilyen értelemben nem az ellenőrzés, a konkrét ellenőrzés a feladata, hanem annak a jogszabályi környezetnek a kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy zavartalanul folytatódjon a munka. A kormánynak biztosítani kell tehát a jogszabályi garanciákat, és ahogy eddig tette, ezután is teszi. A jogok bármilyen sérelme esetén tehát bírósághoz lehet fordulni, illetve az előbb említett szervezetekhez.

A stratégiai partnerség kérdése sem először jön elő. Nyilvánvalóan a stratégiai partnerségi megállapodás fontos, a kiszámítható gazdaságpolitika része. Magyarország Kormánya már több mint nyolcvan stratégiai megállapodást kötött, ezek egyértelműen szándéknyilatkozatok, amelyek a foglalkoztatotti létszám növekedését tartalmazzák hangsúlyosan, a jelentős hazai beszállítói körre való törekvést, vagyis mindenképpen egy együttműködés elmélyítéséről szóló szándékot.

Magyarországon jelenleg körülbelül 160 japán cég működik, amelyek több mint 33 ezer magyar munkavállalónak biztosítanak munkalehetőséget, de természetesen a folyamatos kapcsolattartásnak, az ellenőrzésnek helye van a rendszerben.

Én azt gondolom, hogy mindenképpen elismeréssel kell szólnunk azokról a munkavállalókról, akik ilyen hőségben is tényleg megfelelő körülmények biztosítása mellett eredményesen dolgoznak, és ezzel segítik nyilvánvalóan a magyar gazdaságot, a magyar gazdaság teljesítményét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban így van, a 2010-es kormányváltást követően számtalan olyan intézkedés történt az országban, ami láthatóan pozitív irányba indította el a gazdasági folyamatokat, és ebben a sorban igen előkelő helyet foglal el az az intézkedéscsomag, amely a munkaerőpiacot szabályozta. Ennek hatásait látjuk, láthatjuk a mindennapok során is, de valóban van talán kettő-három olyan legfontosabb statisztikai adat, amelyet mindenki ismer.

(16.00)

Az egyik nyilvánvalóan arról szól, hogy több mint négy és fél millióan dolgoznak most Magyarországon, és ez egyértelműen stabilitást ad az országnak. Természetesen stabilitást ad a munkaerőnek is, annak a magánszemélynek, aki el tudott helyezkedni, meg tudta tartani a munkahelyét, az ő családjának. Nyilván segíti a vállalkozást, ahol ő tevékenykedik, de ahogy említettem, az országnak is egy stabilitást ad.

Ebben a helyzetben azt is látni kell, hogy 3,4 valóban a munkanélküliségi ráta, ami európai uniós viszonylatban is igen jó számadatnak tűnik.

De természetesen ez nem jogosít fel bennünket arra, hogy hátradőljünk, és azt mondjuk, hogy nincs tovább feladatunk.

Látnunk kell azt is, hogy hogyan, miképpen alakulnak bizonyos nem túl ismert, de háttérstatisztikai adatok, és ebből egyet engedelmével elmondanék, nevezetesen azt, hogy a 20-64 év közötti állampolgárok, munkavállalók, vagyis a legaktívabb korosztály foglalkoztatási rátája eléri a 75 százalékot.

Ez mindenképpen egy nagyon komoly, nagyon jelentőségteljes számadat. Látnunk kell, hogy ezeknek a háttéradatoknak az ismeretében tudunk továbbhaladni.

Kérdezte, hogy hogyan és miképpen is haladhatunk tovább, hol vannak még tartalékok. Amit korábban politikai ellenfeleinktől nagyon gyakran hallottunk, hogy azért nő a foglalkoztatási mutatószám, merthogy a közfoglalkoztatás, ez kategorikusan nem így van. Kategorikusan nem így van, hiszen a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, három és fél év alatt több mint 125 ezer fővel csökkent, és egyértelmű, hogy ezek a munkavállalók a versenyszférában helyezkedtek el.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy a versenyszférában hogyan és miképpen alakul az ágazatok közötti foglalkoztatás. Azt mondhatom, és ez megint csak a stabilitásra utal, hogy szinte valamennyi ágazatban nőtt a foglalkoztatás, és ebben a helyzetben az építőipar, az élelmiszer-feldolgozó ipar, de nyugodtan mondhatom az adminisztratív ágazatokat is, informatikai ágazat, illetve maga az ipari teljesítmény is jelentősen növekedett.

Ez is hozzájárul a stabilitáshoz. Európai uniós viszonylatban is helytálló tehát ez a növekedés, és meghaladja az európai uniós átlagot, valahol a foglalkoztatási ráta, illetve a munkanélküliségi ráta az európai uniós élmezőnyben szerepel.

Természetesen vannak még további feladataink, hogyne lennének, hiszen akár egy munkavállaló van, addig is van teendőnk, pontosabban: olyan, aki még nem tudott elhelyezkedni. Itt különösen föl kell kutatnunk azokat a csoportokat, ahol még tartalék lehet, és bizony ilyenek a kismamák, mindazok, akik esetleg még elvégezték a főiskolát, akár más iskolai végzettséggel bírnak, de még nem helyezkedtek el a munkaerőpiacon.

Gondolnunk kell azokra az aktív, fiatal nyugdíjasokra, akik még szívesen vállalnának tevékenységet, ha nem is teljes munkaidőben, de a kedvező foglalkoztatási forma mellett. Tehát bőven van még teendő.

Az is kétségtelen tény, hogy az országos egyenlőtlenség létezik, csakúgy, mint akár Németországban, akár Olaszországban, és ennek érdekében a Pénzügyminisztérium egy munkaerőpiaci reformprogramot indított el, aminek az a lényege, hogy egy kicsit hatékonyabban, intenzívebben kutassa fel a munkaerő-tartalékot, és majd még hatékonyabban tudjon kiközvetíteni munkavállalókat a munkaadók felé.

Köszönöm kérdését. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Képviselő Asszony! Valóban egy munkahely sikeréhez, egy cég sikeréhez, egy vállalkozás sikeréhez egyértelműen hozzátartozik, hogy milyen az adott helyen a munkahelyi légkör. Fontosak a tárgyi feltételek, de legalább ilyen fontos az, hogy milyen körülmények között tudnak a dolgozók munkát végezni. Itt nyilván a piacnak is van egy szabályozó szerepe, de nagyon lényeges törvényi szabályozás is van: a munkavédelemről szóló törvény, az egyenlő bánásmódról szóló törvény, illetve a zaklatás büntetőjogi tényállása is egy olyan kategória, ami mindenképpen segítség lehet. Ebben a helyzetben a munkavédelemről szóló törvény kapcsán inkább a megelőzés érdekében végzett munkáról tudunk tájékoztatást adni, akár a Pénzügyminisztérium honlapján is. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény már nyilván tilalmi szabályokat is tartalmaz, és ezek megsértése esetén valóban per indítható.

Egy jócskán súlyosabb eset a zaklatás törvényi tényállása, ezzel már a büntető törvénykönyv is foglalkozik. Ezzel kapcsolatosan kérdés, hogy mit is tesz a kormányzat. Hát, tudom tájékoztatni arról, hogy a nemzeti ILO folyamatosan foglalkozik ezzel a kérdéssel; eddig is és ezután is napirendjén tartja. Reményeim szerint az őszi jubileumi konferencián, ami nemcsak jubileumi lesz, hanem munkakonferencia is, tudunk még ezzel a történettel foglalkozni.

Illetve arról is tájékoztatni tudom, hogy Magyarország Kormánya támogatta a nemzetközi norma megalkotását, és 2019. június 21-én megszavazta az egyezmény és az ajánlás elfogadását. Ez az, amit pillanatnyilag tehetünk.

Ez egy olyan terület, ahol sohasem dőlhetünk hátra, folyamatos figyelmünk, illetve a történetek folyamatos nyomon követése mindenképpen indokolt. Köszönöm felvetését. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)