Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban nemcsak a foci-vb okozott mindannyiunknak nagy izgalmakat, hanem a forint árfolyama is, amely pénteken 330 forintra emelkedett az euróval szemben, és ez egy történelmi mélypontot jelent. Ilyen gyenge a forint még sohasem volt. De hogy a dolog ne legyen véletlen, ma reggel újból beállt ez a 330-as negatív csúcs. Kormányközeli szakértők és a kormány szóvivője is azzal magyarázta ezt a forintgyengülést, hogy bizonyosan valamilyen spekuláció van a dolgok mögött, és ezután, gondolom, nagyon sokakban gyorsan beugrott az is, hogy biztosan Soros és az ő ügynökei vannak a dolog mögött, ők próbálják elveszejteni a forintot, hiszen volt már erre történelmi példa, hogy annak idején az angol fonttal szemben is spekuláltak Sorosék.

Nos, még mielőtt önök, kedves kormánypárti képviselők, gyűlöletfélórákat indítanának el, hadd ajánljak önöknek két megfontolandó tényt. Az egyik tény az, hogy az elmúlt időszakban az amerikai jegybank elindított egy kamatemelési fordulót, amelynek következtében a külföldi tőke Közép- és Kelet-Európából elindult a tengerentúlra visszafelé, ami azt jelenti egyébként, hogy az egész régió pénzei ezt megérezték, tehát a lengyel złoty, a cseh korona, a török líra és így a magyar forint is jelentősen gyengült.

De emellett van egy másik elem, ami ennél sokkal fontosabb, ez pedig a következő. Az elmúlt két esztendőben igen makacsul és igen erőteljesen emelkedett az infláció. Az infláció jelenleg 3 százalék körüli szinten van, és az idén is ennyi, és az MNB előrejelzései szerint a jövő esztendőben is 3 százalék lesz legalább vagy 3 százalék fölött lesz.

Ezzel szemben áll viszont a 0,9 százalékos jegybanki alapkamat. És ezt a 0,9 százalékos jegybanki alapkamatot az MNB nem is óhajtja változtatni, legalábbis a legutolsó monetáris tanácsi ülésen ezt mondták, és a későbbiekben is azt mondták, hogy nincs napirenden a kamatláb megemelése. Ez viszont azt jelenti, hogy a 3 százalékos inflációból és a 0,9 százalékos jegybanki alapkamatból következően a reálkamatláb negatív. Ha a reálkamatláb negatív, ez nyilvánvalóan a megtakarításokat nem ösztönzi, és nem ösztönzi azt, hogy forintban tartsák a vagyonukat a gazdasági szereplők. Ami azt jelenti, hogy a forint elindult a gyengülés útján, és a gyengülés következtében ez mindenképpen invitet adott a spekulánsoknak is arra, hogy shortoljanak, vagyis hogy arra spekuláljanak, hogy a forint a következő időszakban is gyengülni fog. És ez a shortolás nyilvánvalóan továbbgyengítette a forintot. De ez nem szükségszerű, hogy ennek így kellett volna alakulni, ugyanis a jegybank ezt meg tudta volna mindenképpen akadályozni, csak azt kellett volna neki mondania egy-két héttel ezelőtt, hogy vége van az alacsony kamat időszakának, és elindul a kamatemelés időszaka, és akkor ez az egész forintgyengülés elő sem állt volna. Hogy ezt miért nem tette, azt nem nagyon lehet tudni. Talán azért, mert követi a korábbi miniszterelnöknek az intelmét, aki ugye, ócsítani akarta a forintot  talán van, aki még emlékszik rá -, hogy ez az exportot valamilyen módon ösztönözze, természetesen ezt csak rövid távon lehet megtenni; vagy pedig valamilyen más oka van a dolognak.

De bármi is áll a dolgok mögött, egyvalami biztos: hosszú távon nem maradhat fenn ez a helyzet, nem lehet negatív a reálkamatláb, a jegybanknak előbb-utóbb emelnie kell az alapkamatot. A kérdés természetesen az, hogy mikor fogja ezt megtenni. Az, aki tudja vagy sejti azt, hogy mikor történik meg Magyarországon a kamatforduló, tehát mikor fog a jegybank kamatot emelni, az nagyon jól tud spekulálni, és nagyon nagy haszonra tud szert tenni mindaddig az ideig, ameddig ez a kamatemelés meg nem valósul. Nekem valami azt súgja egyébként, hogy itt és most nem Soros György az, aki a legautentikusabb információkkal rendelkezik a tekintetben, hogy az MNB mikor is szándékozik kamatlábat emelni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Párbeszéd soraiból.)