Felszólalás adatai

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A közelmúltban egy internetes újságban olvastam a Nyitott Társadalom Alapítvány vizsgálatát, amely szerint már a demokráciát is veszélyezteti az európai tévék elbutulása. A legfrissebb jelentésük szerint Magyarországon az intézményes keretek nem biztosítják a média sokszínűségét és függetlenségét. Rendkívül aggasztó, hogy ez így van, hiszen 1996-ban pont az volt a megszületendő médiatörvény célja, hogy a műsorszolgáltatói piac megnyitása mellett a pluralizmus és a sokszínűség jegyében biztosítsa a közszolgálati értékek fennmaradását, megteremtve ennek intézményi, anyagi hátterét.

Mindez azonban csak és kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a médiahatóság hatékony működését szilárd költségvetési háttérbázis segíti. Ez jelenleg nincs így. És míg tavaly a hatékonyság fenntartása volt a legnagyobb veszélyfaktor, idén már maga a működés válik egyre kétségesebbé. Az ORTT 2004. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban meghatározott főösszegek szűkösen, de biztosították az ORTT működőképességét. De ez az irányvonal nem tartható, hiszen a jelenlegi állás szerint 2007-re nem tervezhető a költségvetés.

A testület már évek óta különböző átcsoportosításokkal és a tartalékok felhasználásával próbálja teljesíteni a törvényi feladatait, és ahogy várható volt, ha minden így marad, 2007-re már nem lesz tartalék, ami átcsoportosításra kerülhet.

A helyzet annyiban súlyosbodott az előző évhez képest, hogy nem változott semmi, vagyis a 2003-ban megkongatott vészharangokat valahogy senki nem hallotta meg. A probléma ott kezdődik, hogy a fentiekben említett kiszenvedett működőképességnek súlyos ára van, hiszen az csak úgy fenntartható, hogy évről évre egyre nehezebb, sőt egyre inkább kilátástalanabb a törvény által előírt feladatok ellátása.

Abból kell kiindulni, ha a jogalkotó kötelezően elvégzendő feladatokat vagy kifizetési kötelezettségeket ír elő a közszolgálati műsorszolgáltatók, a közalapítványok, az ORTT, vagyis a Műsorszolgáltatási Alap számára, akkor gondoskodnia kell arról a pénzmennyiségről is, amely ezek teljes fedezetét is a költségvetési biztonsággal tervezhetővé teszi. Az ORTT költségvetése az üzemben tartási díj bázisára épül, amelynek összegét évenként a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg, a médiatörvény szerint a közszolgálati műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos működésének, a műsorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a közszolgálati műsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével, vagyis úgy, hogy fedezetet biztosítson valamennyi kötelező kiadási előirányzatra.

Mint ismeretes, 2002-ben a kormány átvállalta a díj fizetését egy évről évre a költségvetésben tervezett fix összeggel. Az átvállalt összeg megállapításának alapja azonban csak az utolsó üzemben tartási díj fizetésére kötelezett, 2001. évi ténylegesen beszedett, a fogyasztói árindexváltozás mértékével növelt üzemben tartási díjbevétel volt, melynek növekedése 1996-tól lényegesen elmaradt az infláció növekedési ütemétől. A fentiekre tekintettel a pótlásként meghatározott összeg nagyságát tekintve jelentősen elmaradt az Rttv. finanszírozási céljaiban megfogalmazottaktól. A költségvetési fedezet tehát nem biztosított, illetve nincs arányban a testület törvényi vállalásaival, így az ORTT évek óta kénytelen az alap céltámogatási keretének terhére egyre nagyobb tételeket működésének biztosításához átcsoportosítani, ami 2004-ben 244 millió forint volt.

Az átcsoportosítás során nyilvánvalóan hiány keletkezik, ami közvetve leginkább az értékes közszolgálati műsorok, az egyetemes nemzeti kultúra támogatását, a tájékoztatás és a tájékozódás sokszínűségét és ezáltal a rádióhallgatót, a televíziónézőt, vagyis az állampolgárt érinti, aki igenis igényt tart a kereskedelmi konzumtermékeken kívül valami másra, nevezzük kultúrának, hagyománynak vagy olyan információnak, amely mindennapjait, életvitelét szorosan érinti vagy érintheti. Ezt az igényt elvileg a törvény biztosítani hivatott. Ezért is van többek között az ORTT, a Műsorszolgáltatási Alap, hogy megfeleljen ezeknek a társadalmi elvárásoknak, hogy biztosítson egyfajta értékjelenlétet az audiovizuális szektorban, tehát értékeket közvetítsen, és ebből következően igényt is teremtsen.

Ezt azonban finanszírozni kell, hiszen a közszolgálat nem profitorientált, és a kultúra nem piaci termék, és nem is lehet az. Ezért hangsúlyozom még egyszer, hogy az említett hiánynak, illetve az azt orvosolandó átcsoportosításnak hosszú távon súlyos következményei lehetnek. A 2004-es hiány már olyan jelentős, hogy a céltámogatási keret terhére történő átcsoportosítás után is közel egymilliárd forinttal maradt el a befolyó bevétel a kiadásoktól. Ezt a fennmaradó összeget olyan kényszerintézkedések révén tudta biztosítani a testület, amelyekkel alapvetően sérült az ORTT-nek a jogalkotók által eredetileg tervezett mozgástere. Ugyanis a testületnek szükségszerűen a 2004-re tervezett szabad keretmaradványát át kellett csoportosítania. Ezáltal például a beérkezett egyedi támogatási kérelmeket forráshiány miatt kénytelen volt elutasítani. Így számos jelentős kulturális esemény, konferencia megrendezése, művészeti alkotás megtámogatása maradt el Magyarországon.

A fennmaradó hiányt a testület az Rttv. 78. § (2) bekezdése, a 84. §-ának (2) bekezdése és a 131. §-ának (3) bekezdése által meghatározott támogatási keretek terhére rendelt átcsoportosítással kezelte. Mit is jelent ez? Csökken a nem nyereségérdekelt és a közbülső szolgáltatók részére nyújtandó támogatásra, a közszolgálati műsorok, filmek, tévéjátékok támogatására, a kábelhálózatok, műsorszórók fejlesztésére szánt összeg. Az ORTT törvényi lehetőségeihez képest mindig is támogatta a magyar játék- és dokumentumfilm-gyártást, amely támogatás persze nem oldja meg ezt a közel 15 éve tartó problémát, ami a magyar film finanszírozási nehézségeit illeti, miszerint ideig-óráig orvosolni tudta azt.

De mi lesz ezután? A médiatörvény 78. § (2) bekezdése szerinti bevételt, a műsorszolgáltatási díjat, amelynek egy része, mint említésre került, a közszolgálati műsorszámok támogatására fordítandó, tovább csökkenti az a tény, hogy a műsorszolgáltatók az országok közötti műsorszolgáltatási díjeltérésekből adódó előnyöket kihasználva külföldre települnek át, és ott fizetik a díjat. A díj hazai csökkenése lehet, hogy visszacsalogatná őket, azonban így ugyanúgy hiány keletkezne a bevételi oldalon - ördögi kör. A szabad keret hiánya a többi keret terhére történő átcsoportosítással teljes egészében nem fedezhető, mert a többi keretből annyi forrást vonna el, hogy a Műsorszolgáltatási Alap alapvető tevékenységét nem tudná ellátni. Ezért szükséges a hiányt annyira, amennyire lehet, az előző évek maradványaiból pótolni.

Amíg a 2004-es évre a különböző átcsoportosításokkal tervezhető volt a költségvetés, addig a 2006-os, 2007-es évre költségvetés valószínűleg nem készíthető, ami nemcsak a Műsorszolgáltatási Alapnak, hanem a testületnek is komoly pénzügyi nehézségeket jelent, de az üzemben tartási díj 3 százalékos pótlására nem lesz pénzügyi fedezet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.