Felszólalás adatai

DR. KÖVÉR LÁSZLÓ tárca nélküli miniszter: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy az MSZP-n belüli pártharcok okán Vancsik Zoltán - tudva tudván, hogy nem mond igazat, más szóval rágalmaz (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Hazudik!) - immár a nemzetbiztonsági szolgálatokat is bevonja abba a kisstílű, botránystratégiára épülő, kétségbeesett politikai játszmába (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.), amelyet az MSZP és az SZDSZ kezdett a kormány bármi áron történő lejáratására. A recept a régi - ahogy az egy rendes bolsevik pártban egyébként szokás (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) -, a cél szentesíti az eszközt: mindegy, hogy mibe kerül ez az országnak, mindegy, hogy mibe kerül a választóknak, legyen szó külpolitikáról, NATO-kötelezettségekről, nemzetbiztonságról, mennél rosszabb, annál jobb.

Hiábavaló lenne most ideidézni azokat az elismerő szavakat, amelyeket Vancsik úr - Nikolits miniszter úr nyilvánvaló bosszantására egyébként - a Nyírfa-ügy nemzetbiztonsági bizottságbeli vizsgálata során mondott jegyzőkönyvbe Földi Lászlóról. (Vancsik Zoltán: Most is ez a véleményem!) Hiába próbálnám elhitetni egy, az elemi tisztesség normáitól még el nem szokott MSZP-s képviselővel, hogy Vancsik úr egy bizottsági szünetben velem folytatott beszélgetésében, válaszul arra a felvetésemre, amely a Nyírfa-ügy akkori kormányzati kezelésének nemzetbiztonsági káraira hívta fel az ügy akkori résztvevőinek a figyelmét, azzal a megdöbbentő mondattal válaszolt, hogy "már én is gondolkoztam azon, hogy valójában kinek dolgoznak ezek". Az "ezek" - a félreértést elkerülendő - a Nikolits-Somogyi álompárosra vonatkozó megjegyzés volt. (Derültség a kormánypárti padsorokban.)

Vancsik úr nagyon jól tudja, hogy Somogyi úr az MSZP biztonsági főnökéből lett nemzetbiztonsági kabinetfőnök. Állítólag ő tartotta Horn Gyula fejét azon ominózus '94-es baleset során, amelynek valóságos lefolyásáról máig érdekes mendemondák keringenek. Ma ilyen ember nem dolgozik a hivatalban.

Vancsik úr nagyon jól tudja, hogy az előző vezetés alatt lehetett a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgató-helyettese olyan személy, mellesleg a kommunista titkosszolgálati dinasztiaként elhírhedett Apró-família egyik leszármazottja - emlékszik rá Vancsik úr: Kádár-Apró-Dögei (Derültség a kormánypárti padsorokban.) -, akinek tulajdonrésze volt az egyik legjelentősebb információgyűjtő biztonsági cégben. Ma már sem ez az ember nem dolgozik ennél a cégnél, sem pedig más hasonló ember nem dolgozik. (Vancsik Zoltán: Szabó László dolgozott!)

Vancsik úr azt is nagyon jól tudja, hogy az előző vezetés alatt működtették teljesen törvénytelenül azt a nemzetbiztonsági fedőcéget, amely a nemzetbiztonsági tisztek, főleg a felsővezetés "háztájijaként", saját zsebre dolgozó kis melléküzemágként tevékenykedett, teljesen elmosva a hivatalos, állami nemzetbiztonsági szolgálatok és a magán-információgyűjtő vállalkozások közötti határvonalat. Vancsik úr azt is tudja, hogy ma már ez nem lehetséges, mert pótoltam az előző miniszter úr mulasztását, hogy ő a törvénnyel ellentétes módon nem alkotta meg az idevonatkozó miniszteri utasítást.

Vancsik úr nyilvánvalóan tudja, hogy a jövőben a Köztársasági Őrezred fogja őrizni a Miniszterelnöki Hivatal épületét, és ezt az őrizetet nem a Defend Kft.-től veszi át, hanem attól a Török és Társa nevű cégtől, amelynek tulajdonosa - sajtóhíradások szerint - nem más, mint Horn Gyula bizalmasának, a Miniszterelnöki Hivatal volt vezetőjének, Kiss Elemérnek a sógora.

(14.00)

Vancsik úr azt is nagyon jól tudja, a legfontosabb célom, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat kivonjam a napi politikai küzdelmekből. Nyilván azt is tudja, hogy ezért igyekeztem elkerülni, hogy mindaz a szemétdomb, amit az önök kormánya ezen a téren is maga mögött hagyott (Moraj az MSZP padsoraiban.), nyilvános politikai diskurzusok tárgyává ne váljék. Vancsik úr nyilvánvalóan most éppen ezt próbálja meg kiprovokálni, mert az MSZP árnyékkormányának nemzetbiztonsági árnyékszékére vágyik (Derültség a kormányzó pártok padsoraiban.), s e törekvésében Nikolits miniszter úr nyilvánvalóan még az útjában áll.

Tisztelt Ház! Az ügyben vitt eljárásom a legteljesebb mértékben korrekt volt. Pontosan azért került sor egyébként Földi László felkérésére, hogy ne keverjem bele a nemzetbiztonsági szolgálatokat, de ígérem önnek (Felzúdulás az MSZP padsoraiban.), Vancsik úr, valahányszor információt kapok arról, hogy egy ellenzéki képviselőt figyeltet meg valamely magáncég, ezt nem veszem - önökkel szemben - természetesnek, hanem haladéktalanul felhívom az önök figyelmét a veszélyre.

Állok egyébként bármilyen nemzetbiztonsági bizottsági vizsgálat elé. Az Állami Számvevőszék ugyan most tárta fel azokat a hiányosságokat, amelyeket önök alatt ezek a szolgálatok a gazdálkodásukban elkövettek, néhány büntetőügy már folyik is ennek érdekében, de a bizottság további vizsgálatokat is, ha szükségesnek lát, igényelhet az Állami Számvevőszéktől.

Az MSZP-t pedig kérem arra - megértve azt az elkeseredettségét a pártnak, hogy az önök által különösebben nagy bizalommal ki nem tüntetett miniszterelnök úr azért egy ígéretét mégiscsak betartotta, mert önök ellenzékben vannak (Derültség a Fidesz padsoraiból.), megértem az elkeseredettségüket -, hogy pitiáner, pláne párton belüli pozícióharcok miatt legalább az alapvető nemzeti érdekeket és az államrezont, ha lehetséges, a jövőben tartsák tiszteletben, és fogják vissza azokat a képviselőiket, akik erre képtelenek! (Nagy taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban.)