Felszólalás adatai

SIMICSKÓ ISTVÁN, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár azzal is kezdhetném, hogy a jövő elkezdődött, mint ahogy azt a Fidesz vitairata is jellemzi és mutatja (Bauer Tamás: 1990-ben kezdődött el!), és vélhetőleg e késő éjjeli, illetve most már kora hajnali órákban nem ülnek otthon a rádiójuk előtt felfokozott érdeklődéssel a kedves polgártársaink, azonban egy fontos történelmi mulasztást kell pótolnunk, hiszen a Történeti Hivatalról szóló törvény eredetileg nem rendezte az információs önrendelkezési jog gyakorlását.

Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló '94. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló T/3713. számú törvényjavaslathoz 33 képviselői módosító indítványt nyújtottak be. Hogy a jó hírrel kezdjem, először azokat a szempontokat említeném, amelyekben egyetértés mutatkozik.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy valamennyi parlamenti párt döntően egyetért a kormány által beterjesztett törvényjavaslat azon szabályaival, amelyek alapján a jövőben a megfigyeltek és a megfigyelők jogai differenciáltan kerülnek szabályozásra, és a törvény a jövőben a megfigyeltek jogait helyezi előtérbe, őket juttatja többletjogosítványokhoz.

Egyetértés mutatkozik továbbá a javaslat által érintett másik nagyobb kérdéskörben is, amely a megfigyelt személyek személyes adatainak kutatását kívánja új alapokra helyezni. A parlament mindkét oldalán ülők elfogadták, hogy az adatok közötti különbséget a jelenleg hatályos szabályozással ellentétben nem az jelenti, hogy azokat milyen módon szerezték, hanem az, hogy azok a legbelső magánéletre vonatkozhatnak.

(0.20)

Tehát az elhatárolás szempontjai során az adatvédelmi törvényben lefektetett személyes adatok és különleges adatok kategóriákból kell kiindulnunk. A kutatási szabályokat ezen kategorizáláshoz kell igazítanunk.

Három alapvető kérdésben maradt fenn jelentősebb vita. Az első: a módosító javaslatok közül több a Történeti Hivatalban tárolt, valamint a jövőben ott elhelyezendő iratokban szereplő, az állambiztonsági szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozó, illetve ezen szervekkel együttműködő személyek személyes adatainak kutatására és nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályok módosítását célozza.

A 3713/6. és a 3713/8. számon dr. Hack Péter, Mécs Imre és dr. Pető Iván SZDSZ-es képviselő urak által benyújtott javaslat az ezen személyi körre vonatkozó speciális kutatási szabályok elhagyását célozza. Javaslatuk az 1990 előtt keletkezett valamennyi állambiztonsági irat kutatásának szabaddá tételére irányul.

A 3713/11. számon dr. Horváth Balázs és Lezsák Sándor képviselő urak által benyújtott javaslat az eredeti javaslatban szereplő 150 éves kutatási moratóriumnak a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állományára történő korlátozását célozza.

A 3713/12. számú javaslat, dr. Mátrai Márta fideszes és dr. Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda képviselőtársaink javaslata szerint a jelenleg már a Történeti Hivatalban lévő iratokban - így a III/III-as csoportfőnökség irataiban, valamint a III-as főcsoportfőnökség többi csoportfőnökségének azon irataiban, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatok jogállami feladataihoz nem kapcsolódnak - szereplő szt-tisztek és hálózati személyek adatainak kutatására és nyilvánosságra hozatalára a jelenleg hatályos szabályok vonatkoznának.

A javaslatot a kormány támogatja, mivel ez a konstrukció mindenben megfelel az Alkotmánybíróság 23/1999. számú határozatában foglalt, ezen személyi kör adatainak kutatásával kapcsolatos döntésnek.

A jövőben a Történeti Hivatalba kerülő iratokban szereplő személyes adatokra pedig a levéltári törvény általános kutatási és nyilvánosságra hozatali szabályai vonatkoznának, így teremtve meg az összhangot a kutatás szabadsága és a nemzetbiztonsági érdekek között. Ez biztosítja e két sokszor konkuráló érdek, tehát a kutatási és a nemzetbiztonsági érdek megfelelő egyensúlyát. Tartalmát tekintve egyébként közel áll ezen megoldáshoz dr. Kiss Gábor MSZP-s képviselő úrnak a javaslata, amely szintén a 150 év elhagyására és a levéltári törvény általános szabályainak alkalmazására irányul.

A 2. pont, amelyben komoly vita van: a módosító javaslatok egy másik csoportja a Történeti Hivatalnak megadni javasolt szaklevéltári jogállást kifogásolja, annak elhagyását célozza, illetve ehhez kapcsolódóan a feladatait, jogkörét szűkíteni célozza.

A Történeti Hivatal 1996-ban az Alkotmánybíróság 60/1994. számú határozata alapján a polgárok alkotmányban garantált információs önrendelkezési jogának biztosítására jött létre. A feladatait tekintve ez idáig is speciális levéltári feladatokat látott el, bár a jogállását tekintve nem volt levéltár.

A benyújtott törvényjavaslat egyértelműen rendezi a hivatal jogi helyzetét, figyelemmel arra, hogy hosszabb távon valamennyi maradandó értékű állambiztonsági és nemzetbiztonsági irat egységes kezelése indokolt, ezért a kormány a szaklevéltári jogállást továbbra is szükségesnek tartja. Az ezzel szemben felhozott indokokat - nevezetesen, hogy az 1990 előtti és az ezt követően keletkezett iratok között határvonalat kell húzni, illetve a Történeti Hivatal és a levéltárak feladatai összekeverednek - nem tartjuk megalapozottnak. Az ugyanis, hogy a történelmi múlt különböző korainak történeti értékkel bíró iratai egy helyen nyernek elhelyezést, nem jelenti ezen iratok újraértékelését, a különböző korok közötti egyenlőségtételt.

Végezetül a 3. pontban a megfigyelt személy, illetve a hálózati személy fogalmának módosítását két jó szándékú javaslat célozza, azonban mindkét javaslat leszűkíti a volt állambiztonsági szolgálatokkal szorosan együttműködő, azokat kiszolgáló személyek körét, és így az ezen körbe tartozó bizonyos személyek számára a megfigyelt személyekkel azonos jogokat adna. Így például kikerülne a hálózati személy fogalmából - amelyről már Mátrai Márta képviselő asszony is beszélt - az úgynevezett társadalmi kapcsolat kérdésköre, és az "ügynökké válásnak" azon formai eleme, amely például a beszervezési nyilatkozat aláírását jelentené. Ezért ezeket a módosító javaslatokat a kormány sajnos nem tudja támogatni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)