Felszólalás adatai

DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A termőföld mással nem pótolható természeti erőforrásunk. Az Országgyűlés 1994-ben azért alkotta meg a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt, hogy az átalakuló tulajdoni és használati viszonyok alapján a versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok jöjjenek létre, továbbá a termőföld területének csökkentése ésszerű határok között történjen. A törvény hatálya kiterjed az ország területén lévő valamennyi termőföldre.

A földvagyon ésszerűbb megőrzése mint legnagyobb természeti kincsünk megóvása, a vele történő takarékos gazdálkodás és felhasználás elsőrendű nemzetgazdasági érdek. Földvédelmi szempontból indokolt, hogy a településfejlesztési célok elsősorban a meglévő belterületi határokon belül valósuljanak meg, a települések területének felhasználását a településrendezési tervek határozzák meg. A települési önkormányzatnak törvényben rögzített és el nem idegeníthető joga, hogy a település területének felhasználásáról döntsön. Törvényeink a helyi közügy kategóriájába sorolják a településrendezést, vagyis az egyes telkek felhasználásának és beépítésének feltételeiről szóló rendezési tervek elkészítését és jóváhagyását. A beépítésre szánt területek átminősítése beépítésre szánt területté gyakori jelenség napjainkban.

A képviselő úr kérdése valós problémára mutat rá. A termőföld takarékos felhasználása érdekében termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen, elsősorban a gyengébb minőségű termőföldek igénybevételével lehet felhasználni, amit a területileg illetékes földhivatalok engedélyeznek. A belterület indokolatlan, idő előtti növelését hivatott akadályozni a termőföldről szóló törvény 44. §-a, amelynek értelmében a település rendezési terve szerint belterületi felhasználásra kerülő külterületi termőföldek a terv megvalósításától függően vonhatók belterületbe.

A hatóságiengedély-beszerzési kötelezettség mellett a földvédelmi járulék is a termőföld védelmét szolgálja. A törvény értelmében a jó minőségű földek más célú igénybevételekor jelenleg is lényegesen magasabb összegű földvédelmi járulékot kell fizetni, valamint a folyamatban lévő, a törvény módosítására irányuló kezdeményezés a jó minőségű földek vonatkozásában a járulék további megemelését célozza. A fent elmondottak értelmében a földvédelmijárulék-fizetési kötelezettség, annak differenciált mértéke egyrészt a föld minőségét szem előtt tartó területtakarékos felhasználásra ösztönöz, másrészt forrásul szolgál a külön jogszabály szerinti, földvédelmi szempontból indokolt tevékenységek támogatására. A termőföld védelméhez kapcsolódó nemzetgazdasági érdeket szolgálja az is, hogy a más célú használatra vonatkozó előírások be nem tartása szankcionálásra kerüljön.

Mindannyiunk kötelessége a még be nem telepített külterületi földek megóvása. Az FVM a rendelkezésére álló eszközökkel, így például a terület- és településrendezési tervek készítésére és tartalmi követelményeire vonatkozó előírásokkal, az említett terveknek a minisztériumi tervtanácsokon való tárgyalása során megfogalmazott szakvéleménnyel vagy a hivatalos egyeztetési folyamat keretében kiadott állásfoglalással következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy külterületi föld beépítésre szánt területté történő nyilvánítása csak a legszükségesebb mértékben történjen meg.

(15.00)

Az elmondottak értelmében megállapítható, hogy a termőföldek mezőgazdasági termelésből történő végleges elvonását engedélyező határozat kiadását széles körű, szakmailag megalapozott hatósági eljárások előzik meg.

Köszönöm a szót. (Taps az FKGP és a Fidesz soraiból.)