Felszólalás adatai

ELNÖK: Megkérdezem Répássy Róbert képviselő urat, kíván-e szólni. (Jelzésre:) A képviselő úr jelzi, hogy nem kíván szólni.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. Emlékeztetem önöket, hogy a bizottság úgy foglalt állást, hogy a képviselő úr mentelmi jogát az Országgyűlés ne függessze fel.

Felhívom figyelmüket, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy felfüggeszti-e Répássy Róbert országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 176 igen szavazattal, 118 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett Répássy Róbert mentelmi jogát nem függeszti fel.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Munkánk folytatása előtt most két perc szünetet rendelek el. (Rövid szünet.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik Érd város megyei jogú várossá nyilvánításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája a lezárásig.

Az előterjesztést H/17245. számon kapták kézhez a képviselők.

Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem Érd város polgármesterét és a képviselő-testület itt megjelent tagjait, akik figyelemmel kísérik az előterjesztés tárgyalását. (Taps.)

Megadom a szót Lamperth Mónika belügyminiszter asszonynak, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben.

DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Döcsakovszky Polgármester Úr! Képviselő Asszonyok! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében az Országgyűlés az 50 ezernél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. A lakosságszámon túlmenően e városokkal szemben támasztott törvényi feltétel az is, hogy területükön képesek legyenek a megyei önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátására, amelyről együttműködés, társulás útján is gondoskodhatnak. A megyeszékhelyek pedig a törvény erejénél fogva megyei jogú városok.

Érd város önkormányzatának képviselő-testülete először a 2001. évben kezdeményezte a város megyei jogú várossá nyilvánítását. Ez a kezdeményezés ekkor nem kapta meg a kormány és az illetékes parlamenti bizottság támogatását. Érd város önkormányzatának képviselő-testülete azonban nem tett le erről a szándékáról, és megismételte a kezdeményezést, de közben egyéb erőfeszítéseket is tett, amelyről majd a későbbiek során fogok részletesebben szólni.

Érd város lakóinak száma 2005. január 1-jei adatok szerint 60 125 fő, tehát jelentősen meghaladja a törvényben előírt lakosságszámot, amely a megyei jogú várossá nyilvánítás egyik szigorú törvényi feltétele. Érd város önkormányzatának képviselő-testülete önállóan vállalja azon feladatok többségének ellátását, amelyeket a törvény kötelezően előír a megyei jogú városok számára. Más feladatok ellátására együttműködést kezdeményezett a Pest megyei önkormányzattal. Pest megye önkormányzatának közgyűlése az érdiek kezdeményezését megtárgyalta, és egyes megyei, térségi feladatok társulásban történő ellátásával előzetesen egyetértett.

A törvényi feltételek megléte mellett a megalapozott kezdeményezés érdekében indokolt volt, hogy az önkormányzat egyéb dokumentumokkal is alátámassza a megyei jogú városi cím elnyerését. Ebből a célból Érd város önkormányzatának képviselő-testülete városstratégiát bemutató közép- és hosszú távú települési koncepciót dolgozott ki és nyújtott be 2005 májusában. Volt ennek természetesen előzménye, hiszen szakértőkkel is folyt szakértői konzultáció annak érdekében, hogy hogyan tudna minél jobban megfelelni Érd városa azoknak a követelményeknek, amelyeket a jogszabály előírt, illetve ellátás szempontjából, a közszolgáltatások szempontjából, amelyeket az ott élő lakosság elvár, egy magasabb kategóriájú, önkormányzati törvény szerint is egy más és erősebb jogosítványokkal, felhatalmazásokkal rendelkező várossal és önkormányzattal szemben megkívánnak.

Az ismételt kezdeményezés benyújtása óta Érd városban jelentős fejlesztések történtek. A kormány, amikor Érd megyei jogú várossá nyilvánítását javasolja az Országgyűlésnek, egyrészt a megvalósított fejlesztéseket ismeri el, másrészt a városstratégiát megvizsgálva úgy ítéli meg, hogy a hosszabb távon megvalósuló fejlesztések, beruházások eredményeként a város felzárkózhat a megyei jogú városok átlagához.

(19.30)

Érd megyei jogú várossá nyilvánítását a fővároshoz való viszonylagos közelsége ellenére térségszerveződési szempontból számos tényező támasztja alá. A város egy közel százezer fős településcsoport természetes központja. Pest megyén kívül valamennyi megyében találunk megyei jogú várost. Pest megye esetében Érd város alkalmas arra, hogy ezt a szerepet betöltse. A várost földrajzi, történelmi, gazdasági adottságai egyaránt predesztinálják a térségközponti szerepre. A megyei jogú városi cím elnyerése révén a város megindult dinamikus fejlődése felgyorsulhat.

Nem szépíthető ugyanakkor, hogy Érd infrastruktúrája több vonatkozásban is hiányos. Ezt tudják a város vezetői is, de úgy gondolom, az úgy korrekt, ha erre itt is rámutatunk az országgyűlési előterjesztés kapcsán. A közművek fejlesztésére csak a közeljövőben, a dél-budai regionális szennyvíztisztító létesítésére irányuló nagy projekt keretében, azzal összhangban nyílik majd lehetőség. Ezt követheti, ezzel együtt történhet az egyéb közművek és az úthálózat fejlesztése is.

Tisztelt Országgyűlés! Nekem belügyminiszterként, mint a kormány elé terjesztett javaslat felelős beterjesztőjeként, illetve a kormány nevében az Országgyűlés előtt az indítványt megindokoló kormánytagként kötelezettségem volt minden törvényi feltételre pontosan kitérni, ugyanakkor politikusként még valamit mindenképpen szeretnék hozzátenni az elhangzottakhoz. Érd városnak ezzel az igényével természetesen többször találkoztam, hiszen nemcsak a polgármester úr és a képviselő-testület igyekezett bemutatni minden egyes elemét ennek a szándéknak és törekvésnek, hanem a város országgyűlési képviselője, Jánosi György képviselő úr is közreműködött abban, hogy a kormány ennek a kérdéskörnek minden aspektusát pontosan megismerhesse. S én azt gondolom, hogy az a szándék, az a törekvés és az az akarat, ami az Érd városi emberek részéről megvan, az a kívánság, hogy megyei jogú várossá szeretnének válni, nagyon erősen megjelent az elmúlt időszakban. Én személyesen is jártam ott, volt módom meggyőződni arról, hogy ez egy olyan elkötelezettség ezen a településen, amiért az ott élő emberek, az érdi emberek hajlandók erőfeszítéseket tenni. Ezt eddig is mutatták, és biztos vagyok benne, hogy ezután is fogják mutatni. És azt is megtapasztaltam, hogy a város vezetői - polgármester úr és a képviselő-testület - pontosan tudják, hogy ez nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is, hiszen egy megyei jogú várostól magasabb színvonalú szolgáltatásokat, közszolgáltatásokat várnak az emberek, és ők azt mondják, szeretnék ezt, állnak elébe.

Tisztelt Országgyűlés! Én a kormány nevében ismertettem a jogszabályi, törvényi feltételeket, jó szívvel tudom ajánlani az Országgyűlésnek a döntés meghozatalát. Kérem, támogassák Érd város kezdeményezését.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Megadom a szót Gulyás Józsefnek, az önkormányzati bizottság előadójának, ötperces időkeretben.

GULYÁS JÓZSEF, az önkormányzati bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Polgármester Úr! Alpolgármester Úr! A mai nap folyamán az önkormányzati bizottság megtárgyalta az Érd város megyei jogú várossá nyilvánításáról szóló előterjesztést, és az előterjesztés tartalmának figyelembevételével többségi szavazással támogatásra érdemesnek tartotta azt.

A bizottsági ülésen azonban megfogalmazódott kisebbségi vélemény is. A kisebbségi álláspontot a bizottsági ülésen a legmarkánsabban Gémesi György képviselőtársunk, Gödöllő város polgármestere képviselte. Ő úgy fogalmazott, hogy a város még nem érett meg a megyei jogú várossá nyilvánításra. Érvei között megjelent az, hogy azok a paraméterek, amelyekre egyébként az előbb belügyminiszter asszony is őszintén utalt, olyan problémaként jelennek meg, amelyek nem teszik alkalmassá erre ezt a várost.

Ezzel együtt a bizottság - megvizsgálva, hogy milyen fontos szerepet tölt be Érd a térségben, illetve megvizsgálva azt, hogy milyen fontos célkitűzések és törekvések jellemzik a várost, valamint azt, hogy milyen megállapodás köthető a megyei önkormányzat és Érd városa között - többséggel úgy határozott, hogy támogatja az előterjesztést. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Most a képviselői felszólalások következnek, öt-öt perces időkeretben.

Elsőként az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, először Jánosi György képviselő úrnak, MSZP.

DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A megyei jogú városi cím nem adomány, nem valamiféle másoknál többre jogosító, kitüntető rang. A megyei jogú városi címet nem adják, azt kérnie kell az illető város vezetésének, önkormányzatának. 2004-2005 fordulóján negyedszer tette meg ezt a kezdeményezést a város önkormányzati képviselő-testülete. Úgy tűnik, most érett meg a helyzet arra, hogy a kormány a törvényjavaslatot támogatólag a parlament elé terjessze.

Azt hiszem, nem véletlenül. Ugyanis Érd az elmúlt három évben dinamikus fejlődésnek indult. Mondhatnám úgy is, az elmúlt időszakban több fejlesztés, beruházás indult meg a városban, mint a rendszerváltás óta eltelt időben együttvéve. Az M6-os autópálya megépítésének híre komoly tőkemozgást indított el. Így napirenden van egy új ipari központ, egy ipari centrum megépítése, amelynek tervezéséhez komoly támogatást nyert el az önkormányzat. Az elmúlt évben adtunk át egy új európai színvonalú tűzoltóállomást. Napirenden van, jövőre meg fog épülni az új rendőrkapitányság épülete. De a napokban adtuk át az új, a város méreteihez igazodó buszpályaudvart. A napokban adtuk át a felújított, kibővített Kőrösi Iskolát, amely komoly iskolafejlesztést is jelent. A napokban adtunk át egy óriási üzletközpontot, üzleti parkot, amely az ott élők komfortérzetét növeli. És számtalan további fejlesztés áll még előttünk. Jövőre megindul az új vasútállomás építése, a tervek elkészültek, egy új vasúti átjáróval együtt, amely a város belső közlekedését javíthatja majd.

S amiről belügyminiszter asszony is szólt: igen, ott tartunk, hogy a közép-magyarországi régió már kiemelt programként kezeli az Európai Unió felé továbbítva majd a dél-budai szennyvíztisztító és csatornázási projektet. Ez lesz az, ami igazán komoly fejlődést hoz majd a legelmaradottabb kérdésekben a város életében, mert ez adja meg a csatornázás lehetőségét és ezzel párhuzamosan a belső úthálózat javításának esélyét.

Igen, igaz az, hogy nem minden tekintetben felel meg a jelenlegi állapotában a város a megyei jogú városi cím elnyerésének. De azt gondolom, a kormány támogató nyilatkozatában egy nagyon fontos kormányzati logika érvényesül. Egy kormányzati logika, amely erősödött az elmúlt időszakban. Nevezetesen az, hogy a kormány is ott tud segíteni, ahol az önkormányzat és a város vezetése komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy javítsa saját helyzetét, javítsa a városban élők helyzetét. Úgy ítélem meg, ez az az erőfeszítés, amit támogatásra méltónak talált a kormány. És ez az az erőfeszítés, amely rövid időn belül minden kétkedőben szétoszlathatja majd a kételyt: Érd valóban megyei jogú várossá válik.

A város vezetői tudják, lehet, hogy ez öröm az Érden élőknek, lehet, hogy elismerésként, büszkén fogják mindezt megélni, de a város vezetésére, az önkormányzati testületre ez komoly kötelezettségeket hárít. Ennek tudatában van a városvezetés. Így tervezi a jövőt, újabb és újabb beruházások indulnak majd meg, mindez az ott élők érdekében, azért, hogy az Érden élők ne csak lakóhelyre, hanem otthonra is találjanak a városban, szeressenek ott élni, és szeressék azt a közeget, amely komfortosabb, biztonságosabb és megtartóbb erőt tud majd számukra is adni.

Köszönöm, hogy mindezt elmondhattam. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(19.40)

ELNÖK: Megadom a szót Soltész Miklós képviselő úrnak, Fidesz.

SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Érdiek! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség támogatja Érd megyei jogú városi igényét, kérését. Itt azért szeretnék jelezni néhány olyan gondolatot, amely Érd fejlődéséhez remélhetőleg a későbbiekben hozzá fog járulni, illetve azért az előzményekről is kell beszélnünk.

Az egyik nagy gond, amely ezzel a lépéssel meg fog történni, hogy Pest megyén belül két lyuk alakul ki, Budapest mellett most már Érd és térsége is lyukként fog szerepelni, és ez bizony megkérdőjelezheti vagy pedig felvetheti a gondolatot, mi lesz Pest megye feladata, szerepe és egyáltalán a munkája. Ez a terület - itt nemcsak Érdről beszélünk, hanem Érd vonzáskörzetéről, a dél-budai régióról, Diósd, Tárnok, Százhalombatta és Sóskút így együtt - hatalmas nagy gazdasági erő, hatalmas nagy gazdasági térség, és ha ez a térség kiesik Pest megyéből, akkor bizony mind gazdaságilag, mind más területen gondot fog okozni a Pest Megyei Önkormányzat számára.

De most Érdről beszélünk, Érdnek kell megadni a segítséget, ezért ennek ellenére hadd mondjak el még egy gondolatot. Az, hogy Érd ily módon tudott fejlődni, hogy évente több mint ezerkétszáz ember vándorol ki Budapestről, s nemcsak Érdre, hanem az agglomerációba, azt kell mondanunk, hogy ez bizony az elmúlt tizenöt év elrontott Budapest-politikájának a következménye. Több mint 300 ezer ember szavazott a lábával, és hagyta el a fővárost. Ennek az az eredménye vagy következménye, hogy sokszor kialakultak ezek a nagy városok, nagy területek, nagy falvak, ahol az ott élők viszont nem mindannyian találtak munkahelyet, tehát naponta visszavándorolnak a városba. Erről pár gondolatot még mondanék.

Mindenesetre mi az, amivel az érdieknek, illetve az érdi vezetőségnek élniük kell? Túl azon, hogy a megyei jogú státus adott esetben évente valószínűleg 300-400 millió forinttal több bevételhez juttatja a várost, és nyilván a helyi, illetve a körzeti, regionális szerepben a tűzoltóság, az oktatás, a rendőrség, az egészségügyi ellátás, az ügyészség és egyéb más feladatokon túl hatalmas nagy követelményeket is támaszt a város elé, pontosan azért, mert ha valaki arra gondol, hogy na, megyei jogú városról van szó, akkor bizony ezt a megjelenésében is tapasztalniuk kell az embereknek. Így túl azon, hogy ez a 300-400 millió forint esetleg pluszként bejön, és az előbb felsorolt kötelező feladatokat meg kell valósítaniuk, végre kell hajtaniuk, az érdiek nagy vágyát, illetve nemcsak a nagy vágyát, hanem a nagy kérését is teljesíteni kell, egyrészt a csatornázottság hiánya kapcsán, amelyre a belügyminiszter asszony ugyan utalt, de nem biztos, hogy az kielégíti őket, ha majd a távoli jövőben a dél-pesti szennyvíztisztító és Budapest szennyvíztisztítása megoldódik, nem biztos, hogy ez elég az érdi lakosoknak, ők már korábban szeretnék a csatornázottságot. Ugyanígy a vízellátás és a vízelvezetés gondjainak a megoldása is hatalmas feladatot fog róni a városra. Sajnos az idei nyár megmutatta, micsoda feladatokat, micsoda károkat okoz országszerte a lezúduló csapadék, így sajnos Érd is elszenvedte ennek a következményeit, emiatt Érd is hatalmas nagy károkat szenvedett el.

Ezen belül még egy dologra ki kell térni, a poros és kátyús utak helyett a portalanított utak megvalósítására, aszfaltozására. A polgármester úr nálam nyilván jobban tudja, hány kilométer, hány tíz kilométer aszfaltozatlan út van, ez hatalmas nagy feladatot fog róni az elkövetkezendő városvezetésre, illetve a már megyei jogú város vezetésére.

Befejezésül még egy gondolat: az Érdiek nagy többsége, majd’ 30 ezer ember jár be Budapestre, itt termeli meg az iparűzési adó nagy részét. Az érdiek nagy része jár be iskolába, és szellemi potenciáljával támogatja a főváros fejlesztését. Éppen ezért megérdemlik, hogy olyan kulturált körülmények között utazzanak, amelyek jelenleg nem mindig vannak meg, így nagyon fontos lesz az elővárosi vasút oly mértékű fejlesztése, hogy nemcsak a járműállomány, hanem az ütemezett menetrend is megvalósuljon számukra, ugyanígy a Volán-buszok fejlesztése. Az a lepusztuló Volán-buszállomány, amely jelenleg Budapestre behozza az érdieket, nem méltó ezekhez az emberekhez. Ezek mind-mind olyan követelményt támasztanak nemcsak Érd megyei jogú város vezetése elé, hanem az egész kormányzat elé, hogy ezt a várost támogassuk, ezt az egész régiót támogassuk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, MDF.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a kérdés nem először szerepel a napirenden, hiszen emlékszünk, hogy az előző kormányzati ciklusban is felvetődött a megyei jogú városok kérdésköre több település esetében is. Úgy gondolom, ez így helyes, hiszen az európai uniós csatlakozást követően az egész közigazgatási rendszerünk fejlődését érdemes lenne áttekinteni. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű Pest megye helyzete, hiszen a Budapestet körülölelő, igen nagy területen fekvő 186 település - ahogyan itt az expozéban és képviselőtársaim hozzászólásában is elhangzott - nem rendelkezik megyei jogú várossal, és eléggé sajátságos a budapesti központ és a periféria viszonya.

Az uniós csatlakozást követően a regionalizmusba nemcsak a nagyvárosok, hanem esetlegesen a kisebb települések, gazdasági innovációs központok, kultúrközpontok is bekapcsolódhatnának, és az az önkormányzati törvény, amely lényegében egyetlenegy taxatív feltételt támaszt a lakosságszámot illetően, lehet, hogy meggondolásra szorulna, főleg Pest megyét illetően, hiszen, mint ahogyan már elhangzott, hihetetlenül tagolt a megye, a Duna két partján a két pólus távolsága eléggé nagy. Tehát indokolt lenne végiggondolni azt, nem lenne-e érdemes több regionális központot kialakítani, a megyében több településnek megadni azt a megyei jogú státust, amelyet most Érd kér és Érd megérdemel, és ahogyan itt a hozzászólások elhangzottak, ezt meg fogja kapni.

A Magyar Demokrata Fórum azt kéri a képviselőktől, azt kéri a kormánytól, hogy gondoljuk át, amennyiben a négy nagyobb régió kialakításával, Vác, Gödöllő, Cegléd, esetlegesen azok az önkormányzatok, azok a képviselő-testületek ilyen igénnyel fellépnek, szintén kaphassanak ilyen státust, és ne legyen korlátozó erő a 60 ezer fő, hiszen elhangzott, hogy tulajdonképpen a migráció következtében alakult ki közvetlenül Budapest mellett egy ilyen nagy település. Az említett három önkormányzatnak a kultúrában betöltött szerepe, az oktatásban, az egészségügyben betöltött szerepe - gondoljunk csak Vácra, Ceglédre, amelyeknek nagy, régiót ellátó egészségügyi intézményei vannak, vagy a gödöllői egyetemre - indokolttá tenné, hogy ugyanezeket a lehetőségeket megkapják.

Tehát mi módosító javaslatot nyújtottunk be, támogatva azt, hogy Érd megkapja a megyei jogú városi rangot, de egyben kérve a parlamentet, hogy az általam említett három másik település részére is tegye lehetővé - ne adja meg, csak tegye lehetővé - abban az esetben, hogy ha azok az önkormányzatok és azok az egyeztetések, amelyek nyilvánvalóan egy ilyen folyamat kapcsán lefolynak, eredményre vezetnek, szintén részesülhessenek ebben a lehetőségben.

Most, amikor ennek a vitája kezdődött, a miniszter asszony expozéja előtt végigfutottam: nagyon furcsa Pest megye ügye, a 90 fős Tésa mellett van a 60 ezret meghaladó Érd, és ezeknek a településeknek a területi nagysága is hihetetlenül nagy szórást mutat, tehát mindenféleképpen indokolt, hogy ezek a régiók kialakuljanak.

(19.50)

Lényegében ki is alakultak már, hisz az említett települések az adott régiók központjai, és főleg most, akkor, amikor a kistérségi régióknak az összefogását preferálja a kormányzat - és azért ez a rendszerváltoztatás óta organikusan is nagyon sokat haladt előre -, nagyot lendítene azoknak a régióknak a helyzetén, és Budapesthez képest, sőt több egyéb megyéhez képest ezeknek a régióknak a gazdasági fejlődését ugyanúgy segítené, az ott élő embereknek a komfortérzetét ugyanúgy segítené. És ahogy Jánosi György is mondta, habár nekem szent meggyőződésem, hogy az érdi lakosok most is otthonuknak, nem csak lakóhelyüknek tekintik, de ezeket az érzéseket egy ilyen lehetőség mindenféleképpen erősíti.

Tehát összefoglalva: a Magyar Demokrata Fórum támogatja az előterjesztést, de kérjük, hogy módosító javaslatunkat fogadják be. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Keller László képviselő úrnak, MSZP.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Polgármester Úr! Érddel szomszédos településeknek az országgyűlési képviselőjeként szeretném támogatásomról biztosítani az előterjesztőt, hiszen az elmúlt években magam is mindig azon voltam, hogy a városnak, Érd városának ez a kezdeményezése végre célba érjen, hiszen én magam is figyelemmel kísértem az elmúlt évek során Érdnek a fejlődését, és úgy érzem, hogy elérkezett a város egy olyan ponthoz, amikor egy minőségi változásnak kell bekövetkezni.

Az látható, nem itt a Házon belül, bár a bizottsági ülésen szóba került egyfajta fenntartás vagy fanyalgás amiatt, hogy itt ez a döntés valószínűleg pozitívan megszületik, újságcikkekben is lehetett arról olvasni, hogy nehezen megközelíthető a megye többi települése számára Érd városa, hiányoznak az alapvető intézmények vagy fejletlen az infrastruktúra. De én úgy érzem - a belügyminiszter asszony választ adott sok ilyen fanyalgó felvetésre -, hogy vannak valódi válaszok.

Pest megye speciális helyzetben van: Pest megyében Budapesten kívül, ami persze nem része Pest megyének, nincsen olyan település, amely a megyéből, a megye más területeiről nagyon könnyen megközelíthető lenne. Ez a sajátossága Pest megyének. És hogyha abból indulunk ki, hogy nehezen megközelíthető a település, akkor egy meglehetősen igazságtalan helyzet lenne, mert akkor szóba sem kerülhetne, hogy egyetlenegy Pest megyei település is adott esetben megyei jogú város legyen. Tehát úgy érzem, hogy ez nem lehet indok egy nemleges döntéssel kapcsolatban.

Az előterjesztésből világosan kiderül az, hogy Érd város önkormányzata igyekezett megtalálni azokat a feladatokat, amelyek elvégzésével a jövőben mentesíthetik a megyei önkormányzatot. Ami a fejletlen infrastruktúrát illeti, azt meg világosan látni kell, hogy tizenkét évnek a mulasztását nem lehet három év alatt bepótolni. Én úgy látom a szomszéd településekről, hogy 2002-től látványos fejlődés indult el, ahogy erre Jánosi György képviselőtársam utalt, és rendelkezik a város azzal az ütemtervvel, amely alátámasztja a megyei jogú várossá nyilvánításra irányuló kezdeményezést.

Röviden beszélnünk kell a többcélú kistérségi társulási együttműködésről is. Érd sok szempontból a szomszédos települések lakosainak természetes szolgáltatási színtere, Pusztazámornak, Sóskútnak, Tárnoknak, Százhalombattának. De a jelenlegi helyzet az, hogy a kistérségi lehatárolásban, ahol Érd is szerepel, egy 150 ezer fős kistérségről van szó, budaörsi székhellyel létrejött kilenc településnek a társulása, és sajnálatos módon beszélni kell erről, Érd ebből kimaradt. És bár február 24-én döntött a társuláshoz történő csatlakozásról Érd önkormányzata, de ez a csatlakozás ténylegesen még nem történt meg.

Most én ebben az ünnepi hangulatban szeretném kérni Érd önkormányzatának vezetőit, a testületet, és persze el is várom azt, hogy mindaddig, amíg a megyei jogú várossá nyilvánítás vagy a konkrét működés nem kezdődik el, addig csatlakozzanak a kistérségi társuláshoz, mert ezzel a társulás többi településének a lehetőségeit bővítik. És aztán nyilván amikor megyei jogú várossá válik Érd, akkor új lehetőségek kínálkoznak az együttműködésre: amikor megkapja a megfelelő státust Érd városa, én úgy gondolom, hogy még érdekeltebb lesz abban, hogy megfelelő szolgáltatásokat kínáljon a szomszédos települések számára is, tehát egy más típusú, mélyebb kapcsolat kiépítésére kínálkozik lehetőség.

Én úgy látom, hogy Érden 2002-től megmozdult valami, és úgy ítélem meg, hogy az emberek bizakodhatnak abban, hogy Érd képes lesz olyan változásokra, amelyek révén magasabb színvonalú szolgáltatást, élhetőbb környezetet fog az emberek számára nyújtani, és nemcsak az érdi emberek számára, hanem azt remélem, hogy a környéken lakók számára is.

Az Országgyűlésnek a döntése tulajdonképpen segítséget jelent a városnak, hogy mindezt a célkitűzést elérje, és nyilvánvalóan ezért is van az, hogy a parlamenti pártok, úgy hallom, egyöntetűen támogatják ezt a kezdeményezését Érd város önkormányzatának.

Köszönöm, elnök úr, a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Gulyás József képviselő úrnak, SZDSZ.

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy látszik valóban, 2001-hez képest változott a világ jelentősen. 2001-ben az önkormányzati bizottság, az illetékes bizottság, a szakbizottság még nem támogatta Érd város megyei jogú városi törekvéseit, akkor elutasította mind a bizottság, mind az Országgyűlés ezt a kezdeményezést. Azóta történt egy fordulat, volt egy változás. Egy nagyon komoly változást indított el Érd város új vezetése: a testülettel összefogva egy olyan ciklusprogramot fogadott el, és olyan fejlesztéseket indított el, amelyek következményeként azzal számolhatunk valamennyien, hogy ez a városvezetés dinamizálni képes a település fejlődését.

A város megyei jogú várossá nyilvánítási programjában megjelölte azokat a célokat és azokat a feladatokat, amiket a megyei önkormányzattal megállapodás alapján kíván ellátni. Ebben kiemelt szerepet kap és kiemelten jelentkezik a levéltári szolgáltatás és a történeti iratok gyűjtése, őrzése, tudományos feldolgozása, az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás, kórház, rendelőintézet működtetése, illetve ehhez kapcsolódóan az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatása.

Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársam, hogy ezek olyan kérdések, amelyeket a város a programjában megfogalmazott, amelyeket még a megyei jogú várossá nyilvánítás előtt, a megyei önkormányzattal egyeztetve, az önkormányzati törvénnyel összhangban, annak a vonatkozó jogszabályi paragrafusainak betartásával, egyeztetve programmá érdemes formálni, és a két önkormányzatnak e tekintetben megállapodásra kell jutnia.

Van egy kérdés, amelyet Csáky képviselőtársam felvetett - és ez a bizottsági ülésen is elhangzott -, hogy ha már egyszer bővül a megyei jogú városok köre, akkor ne pont Érddel kezdjük ezt a bővítést, hanem kezdjük más városokkal. Gémesi György képviselőtársam több várost is felsorolt, Baját, Balassagyarmatot, Ceglédet, Gödöllőt, Gyulát, Pápát, Sátoraljaújhelyt, Szentest és Vácot is megemlítette a sorban, és most úgy hallom, hogy végül is egy önálló módosító indítvánnyal ezt tulajdonképpen benyújtani tervezi a Magyar Demokrata Fórum.

Én inkább azt javasolnám, tisztelt képviselőtársaim, hogy ne újabb és újabb kezdeményezésekkel álljunk elő, hanem térjünk vissza ahhoz az alapgondolathoz, hogy nézzük meg, milyen feladatokat látnak el ma az önkormányzati rendszer szereplői, milyen feladatokat bízunk ma az önkormányzatokra, a kistelepülésekre, a városokra, a megyei jogú városokra és a megyei önkormányzatokra. Tekintsük át, hogy ezek a feladatok és a finanszírozás összhangja hogyan valósul meg, és akkor el fogunk jutni oda, amit egyébként ez a kormány a programjában is megfogalmazott, hogy igenis, az önkormányzati rendszer alapjaiban reformra szorul. Felül kell vizsgálni a különböző szinteket, el kell jutnunk végre oda, hogy ne csak beszéljünk a régiók kérdéséről, hanem kidolgozzuk a régiók megvalósításának a programját.

Én inkább ez irányba biztatnám a képviselőtársaimat, és arra kérem a Magyar Demokrata Fórumot, hogy ne újabb igényeket támasszunk az Országgyűlés elé, ne újabb ügyeket hozzunk be, hanem inkább az önkormányzati rendszer alapkérdéseivel foglalkozzunk.

Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, MDF.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Gulyás képviselő úr mondandója alapján Érd kérésével sem kellene foglalkozni, hiszen nem a korábban napirenden lévő kibővített településszámról van szó, hanem Pest megyének a speciális helyzetéről van szó.

(20.00)

Itt tulajdonképpen Keller képviselő úr mintegy alátámasztotta azt a megfogalmazott kérésünket, hogy talán regionálisan egy-egy település szintén kaphasson ilyen jogosítványokat; és abban teljesen egyetértünk, hogy le kell ülni, és a megye és ezeknek a településeknek a munkamegosztását újra kell gondolni.

Annak alapján, amit Gulyás képviselő úr mondott, Érddel sem lenne szabad foglalkozni. Mi azt bátorkodunk felhozni, ha már hozzányúlunk Pest megyét illetően a rendszerhez, akkor tekintsük át az egész megye működését, adjunk lehetőséget. Ez nem azt jelentené, hogy a módosító javaslatunk alapján automatikusan az általam említett három település megkapná ezt a jogosítványt, de ne zárjuk ki a lehetőségét, mert jelenleg az a klauzula, ami benne van az önkormányzati törvényben, ami 50 ezer főben határoz, egyszerűen lehetetlenné teszi ezt az egészet, jóllehet az említett települések az összes egyéb mutatót illetően - de lehet, hogy ez lakóhelyi sovinizmusnak tűnik - sokkal jobb paraméterekkel rendelkeznek, mint Érd, sokkal jobban el tudják azokat a feladatokat látni, arról nem is beszélve, hogy Budapesttől jóval messzebb vannak, tehát sokkal jobban szükség lenne arra, hogy ezt a központi szerepet a régióban betöltsék. Ha már hozzányúlunk ehhez a rendszerhez Pest megye speciális helyzetét illetően, akkor talán van arra lehetőség, hogy ez a kérés is meghallgatásra talál. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ugyancsak kétperces hozzászólásra következik Gulyás József képviselő úr, SZDSZ.

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Képviselőtársam! Hadd hívjam fel a figyelmét arra, hogy két fontos szempont van, amit érdemes figyelembe venni. Ön úgy fogalmazott, hogy ez egy kérés, egy kezdeményezés, hogy más városokat is emeljünk be ebbe a körbe.

Az egyik, amiről ön is szólt, hogy a törvényi feltételek ma nem adottak arra, hogy ezeket a városokat megyei jogú várossá nyilváníthassuk. A másik kérés pedig pontosan ez a fogalom, a kérés, hogy kezdeményezték-e vajon ezek a települések, amelyeket ön vagy képviselőtársa a bizottság ülésén felsorolt, a megyei jogú várossá válást, fordultak-e ilyen kéréssel az érintett megyei önkormányzathoz, fordultak-e ilyen kéréssel a kormányhoz. Ilyen kéréssel nem fordultak, és ilyen határozatokról ezen települések esetében nem tudunk.

ELNÖK: Folytatjuk a kétperces felszólalások sorát, Keller László képviselő úré a szó.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Csáky képviselő úr által elmondottakra szeretnék reagálni. Egy kicsit álságos az a magatartás, képviselő úr, hogy támogatjuk Érd város megyei jogú várossá válását, de közben oda nem tartozó feltételeket próbálunk szabni, mert az, amit ön javasolt, nyilván végiggondolást igényel, de nem kapcsolható egy konkrét országgyűlési határozati javaslathoz. Itt most azt kell eldönteni az Országgyűlésnek, hogy Érd kezdeményezését támogatja vagy nem, és nem arról kell állást foglalni, hogy Pest megyében milyen regionális rendszereket kellene kialakítani meg működtetni, az lehet egy más országgyűlési határozati javaslat témája.

De most konkrétan egy meghatározott kérdésről kell állást foglalni, és e tekintetben szerintem azért nem szerencsés módosító javaslathoz kötni a támogatást - és remélem, az MDF nem is köti a módosító javaslat elfogadásához -, mert egyszerűen az a tárgykör nem tartozik ahhoz a kezdeményezéshez, amit a kormány most ide lerakott az Országgyűlés asztalára. Világos választ kell adni, és szerintem ebben az MDF-nek is egyértelműen kell fogalmazni, hogy támogatja az Országgyűlés Érd megyei jogú várossá történő nyilvánítását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Csáky Andrásé a szó.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Én Keller képviselő úr hozzászólását nem minősítettem, hogy mi álságos vagy mi nem álságos. Engedtessék meg mint Cegléd város egyéni országgyűlési képviselője, hogy egy régóta a felszín alatt szunnyadó problémáról… - hiszen az a korábbi országgyűlési határozattervezet is, amely a bizottsági szakaszban már lényegében elvetélt, ezek miatt került napirendre. Tehát én visszautasítom, Keller képviselő úr, habár nagy meglepetést ezzel szemben nem okozott.

Úgy gondolom, hogy pont ez nyújt arra lehetőséget, hogy ezzel a módosító javaslattal ne hagyjuk a feledésbe merülni Pest megyének ezt a problémáját, mert ez probléma Pest megyében, lényegében az önkormányzatiság megalakulása óta ezek problémát okoznak, és ez csak egy olyan, a későbbiek folyamán beváltandó lehetőséget vet fel, hogy ezt a kérdéskört vizsgáljuk meg. De természetesen, ha önök ezt nem támogatják, akkor nem tudunk mit csinálni, tudomásul fogjuk venni. De abban, gondolom, egyetértünk, ha nincs ez az 50 ezres határ, amit 1990-ben meghatároztak, akkor, amikor az önkormányzati törvényt megalkották… - nyilvánvalóan az indikációja teljesen más volt, túllépett rajta az idő, pont azért mondtam, hogy az európai uniós csatlakozás teljesen új szituációt nyitott ebből a szempontból, úgy gondolom, hogy ezek a települések is megérdemlik azokat a jogosítványokat.

De hát Keller képviselő úrnak és Gulyás képviselő úrnak és minden képviselőnek szíve joga, hogy döntsön erről a módosító javaslatról, mint ahogy engedtessék meg, Keller képviselő úr, hogy egy picit Cegléd érdekében én is fellépjek itt a Ház falai között. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem Lamperth Mónika belügyminiszter asszonyt, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Lamperth Mónika jelzi, hogy nem kíván szólni.)

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel részletes vitára bocsátásra és magára a részletes vitára jövő heti ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés, az Állami Számvevőszék ehhez kapcsolódó jelentése, továbbá a beszámoló elfogadását kezdeményező országgyűlési határozati javaslat általános vitája és a határozathozatal. Az előterjesztéseket J/15697., J/15697/1. és H/17376. számokon kapták kézhez.

Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság tulajdonosi tanácsadó testülete megjelent képviselőit, akik figyelemmel kísérik az előterjesztés tárgyalását.

Megadom a szót Vince Mátyásnak, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnökének, húszperces időkeretben.