Készült: 2024.09.18.21:14:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

265. ülésnap (2005.11.14.), 44. felszólalás
Felszólaló Dr. Baráth Etele (MSZP)
Beosztás az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:30


Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Polgármester Úr! Nyilván mindenki számára ismeretes, hogy a parlament elé beterjesztésre került az országos fejlesztéspolitikai koncepció, amely az első olyan dokumentum, ami 2007-től gyakorlatilag 2015-20-ig meghatározza Magyarország növekedését, fejlődési tendenciáit. Ennek a koncepciónak széles pólusok között kell tudni megfelelő válaszokat adni. Az egyik ilyen például az, hogy igazán fejlesztés- és beruházásorientált kormányzás jöjjön létre, másrészt pedig egy jelentős decentralizáció is teret nyerjen. Elképzelhetetlen, hogy Magyarország területi fejlődése kiegyensúlyozásra kerüljön, ha ez a decentralizáció nem jön létre. Az eddigi elhatározások alapján a Regionális Fejlesztési Alap mintegy 50 százaléka, tehát a teljes pénzügyi keret egynegyede a régiókhoz kerül átadásra.

Természetesen ugyanilyen feszültségek húzódnak az ország különböző fejlettségű térségei, települései, társadalmi és gazdasági egységei között. Annak érdekében, hogy az ország a versenyképességét fokozhassa - részben megtarthassa, részben fokozhassa -, körülbelül ugyanúgy kell eljárni, mint - egy kis naiv példával - ahogy egy jó iskolában is eljárnak, ahol ha van kitűnő diák, kiemelkedő tehetségű ember, azt segíteni kell ahhoz, hogy növelje kapacitását, képességét, másrészt mindenkit, aki akár leszakadó vagy valamilyen módon hátrányos helyzetben van, segíteni kell a hátrányok ledolgozásában. Tehát egyszerre kell felzárkóztatni, és egyszerre kell tudni támogatni azokat, akik erre érdemesek.

Különböző felmérések alapján Magyarországon öt olyan település van Budapesten kívül, amely alkalmas egy versenyképességi pólus, egy növekedési pólus kategóriájának megfelelni. De tekintettel arra, hogy eggyel több régiónk van, ezért a kormány úgy döntött, olyan javaslatot terjeszt a parlament elé, hogy Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr mellett egyfajta párosításban Székesfehérvár és Veszprém is hasonló feladatokat láthat el. A kritériumok között természetesen nemcsak a települési nagyságrend, hanem nagyon komolyan a tudás, a termelés és az infrastruktúra valamilyen tisztességes arányának jelen kell lennie, és ezen belül határozottan innovatívnak, megújuló képességűnek kell lenni.

Képviselő úrnak szeretném mondani - csak a Szegeddel való összehasonlításként -, hogy Cambridge városa, amely eléggé ismert a felsőoktatásáról, a képességeiről, összesen 16 500 hallgatót mondhat magának, miközben Szegeden mintegy 30 ezer hallgató tanul. Ugyanakkor Szegeden körülbelül egyötöde az oktatók száma Cambridge-hez képest, de ami sokkal rosszabb, mintegy egytizede az innovatív vállalkozások száma. Ez azt jelenti, hogy amire most itt beruházni kell, amibe befektetni kell, az az ott lévő tudásnak, az ott lévő képességnek minél hamarabb való kiaknázása és annak az ipari termelésbe, a szolgáltatásokba vitele. Azok a települések voltak kiválasztva, ahol ennek más feltételei biztosítva vannak. Hadd hangsúlyozzam, hogy nagyon-nagyon fontos a közlekedés, a szállítás, a logisztikai infrastruktúra.

Természetesen egyrészt ezeknek a pólusoknak kötelességük a fejlesztésüket úgy végrehajtani, hogy a környezetükre nézve mindenképpen kisugározzanak. Azt hiszem, hogy Szeged városa egyébként is olyan térbeli regionális - határon átnyúló - vonzással rendelkezik, amire ez predesztináltan elmondható. De más térségeknél nemcsak a decentralizált keretből, hanem más infrastruktúra-fejlesztésekből lehet ezeket a kapacitásokat bővíteni. A parlament meg fogja ismerni a Nyugat-Dunántúl vitáját, ami a sajtóból már ismert, a jelen lévő polgármester urak is ismerik ezt a gondot. Azt hiszem, hogy az ország más térségeiben - de ez vonatkozik Szeged térségére is - a kelet-nyugati közlekedés Pécs és Szeged, Szeged és Debrecen között, de az észak-déli közlekedés is hasonló gondokkal küzd, mint a Nyugat-Dunántúl, ahol szintén hiányoznak nagyon fontos útvonalak és infrastruktúrák.

Ennek a koncepciónak része az, hogy a következő fejlesztési terv forrásaiból ezeket a lehetőségeket biztosítsa, hogy kiegészítse ezeket a területeket ezekkel a forrásokkal.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai