Felszólalás adatai

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Salamon László felszólalása következtében, úgy vélem, a szocialistáknak is még egyszer meg kell szólalniuk.

Mindenekelőtt azt szögezném le, hogy nem volt itt semmiféle apodiktikus elutasítás. Vitathatatlan, hogy Kósáné Kovács Magda képviselőtársam, Hankó Faragó Miklós képviselőtársam másként fogalmazott, mint ahogy például én a hozzászólásomban, azonban az eltérő szavak azonos tartalommal rendelkeztek. Ez az azonos tartalom pedig az volt, hogy meghatározott módosító indítványaink elfogadásától tesszük függővé ennek a törvényjavaslatnak a támogatását.

Azért tartjuk szükségesnek azt, hogy a kormányzati többség ezeket a módosító indítványokat elfogadja, mert a törvényjavaslatban valóban komoly megszorítások találhatóak, s ezen túlmenően - mint erre hozzászólásomban már utaltam - elég komoly alkotmányossági aggályokat is felvet az, hogy egy olyan szervezet számára kívánunk védelmet biztosítani az ombudsmani iratbetekintéssel szemben, amely szervezet az Alkotmánybíróság döntése alapján alkotmányellenesen folytat jelenleg titkos információgyűjtési tevékenységet.

Ismét bebizonyosodott az, hogy nem lehet megkerülni a kétharmados törvényekkel kapcsolatos szabályokat, nemcsak azt nem teheti meg a kormányzati többség, hogy kétharmados törvényt feles törvénnyel módosítson, hanem azt sem teheti meg, hogy kétharmados törvény rendelkezéseit más törvényekbe átemeljen, illetőleg kétharmados törvény előírásával szemben eltérő rendelkezést hozzon úgy, hogy maga az alaprendelkezés hatályban marad.

Felhívtuk a kormánypárti többség figyelmét 1998 decemberében is arra, hogy itt alkotmányellenes lépés készül, s valóban, az Alkotmánybíróság 1/1999-es határozata, majd most a 31/2001-es határozata egyértelműen rögzítette, hogy a formális szempontokat is figyelembe kell venni, a procedurális jogállamiság követelményét is ki kell elégíteni.

Tehát elemi feltétele annak, hogy mi ezt a törvényjavaslatot támogassuk, az, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága esetében az iratbetekintési jogot ne korlátozza a kormány álláspontja szerint a törvényjavaslat, vagyis az elfogadandó törvényből ez a szakasz mindenféleképpen kikerüljön, mind a 3. §-ból, mind pedig a mellékletből.

A következő megjegyzésem azzal kapcsolatos, hogy Kósáné Kovács Magda is, Hankó Faragó Miklós is és részben én is a hozzászólásainkban érintettük azt az alapvető problémát, hogy itt a közjegyzők vagy például a bírósági végrehajtók esetében szükséges-e a kizárás, szükséges-e az, hogy ezeket az intézményeket felvegyük a negatív taxáció körébe. Most nem gondolok természetesen az ügyészség nyomozati tevékenységére, mert az kivétel ez alól az általános szabály alól.

(18.10)

Ezen is érdemes lenne elgondolkodni, sőt célszerűnek tartanám azt, ha felülvizsgálná a kormányzati többség, illetőleg a kormány is a saját álláspontját, és ne csak az ellenzéktől igényeljen kompromisszumkészséget, hanem saját maga is a konszenzusra, a megegyezésre törekedjen.

Salamon László képviselőtársam utalt arra, hogy ennek a törvénynek az elmaradása esetén komoly joghátrány érheti az állampolgárokat. Több példát is felhozott erre. Én úgy ítélem meg, hogy röviden reagálnék felvetéseire. Megjegyzem, hogy néhány ilyen gondolatot ő már megfogalmazott az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának az ülésén is. Ott erre azért nem reagáltak az ellenzéki képviselők, mert már eléggé előrehaladott volt az idő, és még több tárgykörben, témakörben kellett a bizottságnak állást foglalnia.

Salamon László felvetette azt, hogy jelen pillanatban az értelmezés alapján megkövetelik egyes államigazgatási szervek az összes jogorvoslati lehetőségnek a kimerítését, és ezt a problémakört megoldja az előterjesztés. Az előterjesztés valóban egyértelműbben fogalmaz, de a hatályos törvény 16. §-ának (1) bekezdése is azt a megfogalmazást tartalmazza, hogy a közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket kell kimeríteni, márpedig nagyon jól tudjuk, hogy a közigazgatási vagy államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata nem a közigazgatási jogorvoslati lehetőség körébe tartozik, hanem egy újabb szakasza az államigazgatási ügy elintézésének; egy olyan szakasza, amely már kilépést jelent a közigazgatási, államigazgatási szervezetrendszerből.

Felvetette Salamon László képviselőtársam azt is, hogy a törvényjavaslat elutasítása esetén gondok jelentkeznének az APEH Bűnügyi Igazgatóságával, illetőleg a vám- és pénzügyőrséggel kapcsolatosan abból a szempontból, hogy az ő nyomozati tevékenységüket nem lehetne az ombudsmani ellenőrzés, kontroll hatálya alá vonni. Úgy ítélem meg, hogy a ma hatályos törvény minden lehetőséget megad erre, tudniillik kimondja a hatályban maradt 29. § (1) bekezdésének a) pontja teljes egyértelműséggel, hogy hatóságnak minősülnek az államigazgatási jogkörben eljáró szervek, és ha netán bármiféle kétség felmerülne, akkor még mindig ott van a b) pont, hogy az államigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervek. Ez a megkülönböztetés azért szükséges, mert valóban lehet vitatkozni arról, hogy a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek a szűkebben értelmezett államigazgatásnak részesei avagy sem. Ha abból indulunk ki, hogy nem részesei, mert egy külön fejezet foglalkozik ezen szervtípusokkal az alkotmányban, akkor áll rendelkezésre a 29. § (1) bekezdés b) pontja, amely államigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervet említ - mint erre előbb már hivatkoztam -, és ezen jogi megfogalmazás alapján csak jogellenesen lehetne az ombudsmani vizsgálódást ezen szerveknek elutasítaniuk.

Mindez tehát azt mutatja, hogy az állampolgárok jogai csak egyetlenegy ponton szenvednének sérelmet - ez sem jelentéktelen természetesen -, mégpedig az ügyészség kiterjesztett nyomozati jogosítványaival és általában az ügyészség nyomozati tevékenységével kapcsolatosan. Tudniillik valóban igaz az, hogy a megsemmisített pont, amelyik azt mondja ki, hogy az igazságügyi szerv - kivéve a bíróságot - olyan értelmezésre ad lehetőséget, hogy az ügyészség teljes mértékben kikerül az ombudsmani felülvizsgálat alól, más szervezetek esetében azonban ilyen problémák nem jelentkeznének.

Mi az ellenzék célja? Semmiképpen nem az, hogy a sértettségének adjon hangot. Meg kell hogy jegyezzem, mert egy igen kellemes tevékenység a hatpárti tárgyalás, a nézetek, a gondolatok, az eszmék cseréje, ütköztetése, de az ebből való kimaradás önmagában még nem ad alapot arra, hogy bármely politikai erő - legyen az akár a Magyar Szocialista Párt vagy netán a Szabad Demokraták Szövetsége - emiatt kérdőjelezzen meg egy törvényjavaslatot. Ennek ellenére azért én is felhívtam a figyelmet arra első hozzászólásomban, hogy semmiképpen nem tekintjük "barátságos lépésnek" azt, hogy a kormány egy kétharmados, alapvető alkotmányos intézményre vonatkozó törvényjavaslat esetében mellőzi ezt az előzetes eljárást. Ez egy olyan eljárás, amely nem jogi kötelezettség, de része a politikai konszenzus folyamatának.

Felhívnám a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság is úgy fogalmazott, hogy az alkotmány erejű törvény esetében alkotmányjogi súly volt az, amely az ottani, abszolút kétharmaddal történő elfogadást előírta, viszont a kétharmados törvények esetében ezen alkotmányjogi súly helyébe a széles körű konszenzus lépett. Tehát jó lenne, ha a kormánypárti képviselőtársaim és maga a kormány is nemcsak akkor igényelné ezt a széles körű konszenzust, amikor már a törvényjavaslat a Ház előtt fekszik, és tárgyaljuk, hanem arra törekedne, hogy az egyetértés, a megegyezés már korábban megszülessen, ami persze nem zárja ki a vitát egyes részkérdésekben, és azt sem, hogy az egyes pártok, politikai erők módosító indítványokat nyújtsanak be.

Semmiféle ajtó nem záródott be, semmiféle egyértelmű elzárkózás nem tapasztalható, a kormánypárti térfélen pattog a labda - hogy ezt a közhelyet mondjam. Ha nyitottak módosító indítványainkra, illetőleg saját maguk is úgy ítélik meg, hogy egyes pontjait ennek a törvényjavaslatnak felül kell vizsgálni, akkor minden esély megvan a megegyezésre. Ennek ellenkezője esetén azonban erre nem látok lehetőséget. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)