Felszólalás adatai

PERLAKI JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnöknő. Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban a médiákban több alkalommal találkozhattunk a Magyar Honvédség gazdálkodását, hadrafoghatóságát elemző, nagy többségében bíráló kritikai észrevételekkel. Az észrevételek, illetőleg a bírálatok egy részével az objektivitás talaján állva szükségszerűen egyet kell értenünk. Azonban a kialakult helyzet reális értékelése feltétlenül szükségessé teszi az elmúlt időszak elemzését, a jelenlegi állapot kialakulását bemutató tények vizsgálatát is.

A helyzetértékeléshez kitűnő alapot adhat az 1998. évi zárszámadás értékelésénél a Honvédelmi Minisztérium fejezet gazdálkodásának elemzése. Az adatokból világosan kitűnik, hogy a tárca vezetése, ha nagy nehézségek árán is, de biztosította a katonai szervezetek folyamatos működtetését, garanciát adott az ország védelmi képességének megőrzésére. A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló CXLVI. törvényben foglaltak szerint, amely 1997-ben született, a HM-fejezet részére 122,5 milliárd forint kiadási és 14,5 milliárd forint bevételi előirányzat került jóváhagyásra.

(18.40)

Az évközi előirányzat-módosítások eredményeként a módosított kiadási előirányzat összege 136,9 milliárd forintban, a saját bevételi előirányzat összege 19,8 milliárd forintban került meghatározásra. A fejezet eredeti kiadási előirányzati összege a '97. évi orosz haditechnikai szállítások nélkül, amely 101 milliárd forintot tett ki, az így számított teljesítési adataihoz viszonyítva 21,4 milliárd forintos növekedést mutat. A növekedés volumenében ugyan jelentős, de a személyi juttatások determinációját figyelembe véve a működési kiadásokon belül a dologi kiadásokra fordítható 33,5 milliárd forintos eredeti előirányzat az 1997. évi 35,6 milliárd forintos teljesítési mértéket sem éri el. A dologi kiadások módosított előirányzata 1,2 milliárd forinttal marad el az 1997. évi infláció mértékével korrigált teljesítési adatoktól.

Az 1998. évi gazdálkodás értékelésénél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a Honvédelmi Minisztérium alapfeladatai az év során jelentkező nemzetközi kötelezettségek, a várható NATO-csatlakozás, valamint a haderő-fejlesztési célkitűzések következtében jelentősen megnövekedtek. A megnövekedett feladatok jelentős többletterheket róttak a meglévő állományra. Talán többekben megütközést keltett a "meglévő állomány" fogalmazás. Az 1998. évre engedélyezett költségvetési létszám 63 461 fő volt, az 1998-as évben a tényleges átlagos statisztikai létszám a '97. évi 63 129 főről 56 622 főre, vagyis 10,3 százalékkal csökkent, jelentősebb mértékben, mint ahogy azt terveztük. A létszámfeltöltöttség éves szinten mintegy 90 százalékos volt.

A létszám-feltöltetlenséghez nagyban hozzájárult a versenyszféra elszívó hatása, illetőleg az illetmények viszonylag alacsony szintje is. Annak ellenére, hogy a tárcánál a hivatásos és szerződéses állomány viszonylatában mintegy 23,5 százalékos illetményfejlesztés valósult meg, az egyes állománycsoportok illetményének elmaradása a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi LXIII. törvényben meghatározott szinthez képest igen eltérő volt. Az illetményfejlesztési keretek terhére került biztosításra a rendfokozati illetmények emelése, a honvéd szolgálati törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. számú kormányrendelet előírásainak megfelelően az illetménykiegészítés, valamint az illetménypótlékok emelése is.

Az év második felében az érdekvédelmi szervezetekkel történt megállapodás alapján az illetménypótlékok mértékét további 20 százalékponttal közelítették a teljes beállási szinthez. Az illetményrendezés keretében a szolgálati törvény előírásaihoz képest az év végére a tiszti állománynál 80 százalékos, a tiszthelyettesi állománynál 90 százalékos beállási szintet értek el. A nagymérvű létszámhiány okozta többletterhek részbeni elismeréseként a tárca vezetése - a személyi állomány élet- és munkakörülményeinek javítását célzó intézkedések keretében, a bérmegtakarítás terhére - az év során csaknem egyhavi illetménynek megfelelő összeget biztosított az állomány részére.

A költségvetés végrehajtásában a legnagyobb problémát a dologi kiadások biztosítása okozta. A tárca dologi kiadásain belül a költségvetési törvényben meghatározott 33,5 milliárd forint eredeti előirányzat a növekvő feladatok ellenére már eleve 2 milliárd forinttal elmaradt a '97. évi teljesítéstől. A tárca azon törekvése, miszerint javítani kell az ellátandó feladatok és a költségvetési lehetőségek összhangján, a feladatok növekedése, az inflációs hatások és ezek következtében a nagyfokú reálértékvesztés, illetőleg a pénzügyi források hiánya miatt nem valósulhatott meg.

Az ellátás minden szintjén elmaradások voltak tapasztalhatóak, sok helyen szembesültek a működőképesség színvonalának csökkenésével, a tartalékkészletek kimerülése és a megszorító intézkedések következtében nehézségekbe ütközött az eszközök, az ingatlanok működtetése, csökkentek a kiképzésre fordítható források. Mindezen feszültségek elkerülhetetlenné tették az előirányzatok évközi átcsoportosítását, mely intézkedések eredményeként a módosított előirányzat 5,8 milliárd forinttal növekedett, 39,4 milliárdra változott.

A dologi feszültségek enyhítésére, a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat terhére, mintegy 1 milliárd forint biztosítására került sor. A jelentős mértékű előirányzat-módosítást indokolta az is, hogy pótlólagos központi forrás hiányában saját erőforrások igénybevételével kellett biztosítani a magyar műszaki kontingens - SFOR-feladat - második félévi működtetését is. Annak ellenére, hogy a személyi állomány ellátására fordított összegek aránya a költségvetési lehetőségeken belül volumenében növekedett, az alapvető ellátási normák reálértékei folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. Az év második felében kerülhetett csak sor az élelmezési normák 10 százalékos mértékű emelésére, amely az éves 14,3 százalékos infláció mértékét sem érte el.

A honvédelmi tárcánál évek óta gondot jelentett a költségvetési forráshiány következtében meglévő kifizetetlen számlaállomány nagysága. A szigorító intézkedések és belső átcsoportosítások következtében, ennek során kiemelt figyelmet fordítva a csapatokra, az év végére kifizetetlen számlaállomány csak az egészségügyi intézetek, azon belül is a Központi Honvéd Kórház vonatkozásában merült fel. Annak ellenére, hogy a tárca vezetése mindent megtett az adósságállomány felszámolása érdekében, a költségvetési támogatás összegét az eredeti előirányzathoz képest 148,5 százalékban biztosította, az adósságállomány nagysága 272 millió forint maradt, s ez kincstári biztos kijelölését tette szükségessé.

A tárca egésze vonatkozásában kiemelt jelentőséggel bírt a nemzetközi feladatok végrehajtása, mely kérdéskörnek a várható NATO-csatlakozás különös hangsúlyt adott akkor. A nemzetközi feladatok keretében került megvalósításra az SFOR-tevékenység végrehajtása is. Az Országgyűlés a 18/98-as határozatában döntött a délszláv helyzet stabilizálása érdekében az SFOR-erők kötelékében működő magyar műszaki kontingens tevékenységének '98 második félévi további fenntartásáról.

A feladat végrehajtásával kapcsolatos kiadások azonban a korábbi évektől eltérően már a tárca költségvetését terhelték. A feladat volumenét mutatja, hogy a tervezett eredeti előirányzat összege 1,7 milliárd forint volt, amely az évközi módosítások során 2,7 milliárd forintra növekedett. A költségvetési forrásokból adódóan a tárca csak igen kis mértékű és behatárolt fejlesztési és felújítási lehetőségekkel rendelkezett. Az ez irányú mozgásteret elsősorban a külső források, az orosz haditechnikai szállítások címén beérkező eszközök bővítették.

A haditechnikai szállítások keretén belül harci járművek, műhelygépkocsik, MiG-29-alkatrészek és egyéb javító-karbantartó anyagok kerültek beszállításra. Az Országgyűlés 95/95-ös határozata alapján a légvédelem földközeli, kis magasságú alkalmazási képességének megőrzése érdekében beszerzett Mistral-rakéták első üteme az év folyamán teljesült, az eredeti 9 milliárd forintos előirányzattal szemben 10 milliárd forint realizálódott.

Az államháztartási törvény előírásai értelmében a költségvetési szerveknek, így a Honvédelmi Minisztérium fejezetnek is kiemelt figyelmet kellett fordítania a saját bevételi előírások teljesítésére. A bevételi források előteremtése azonban sok esetben komoly nehézségeket jelentett. Ez ideig a tárca egyik legjelentősebb bevételi forrása a használaton kívüli ingatlanok értékesítéséből származott, azonban az értékesítendő ingatlanok, illetve a használaton kívüli eszközök iránti kereslet véges volt - és véges -, ezért a tárca 1998. évi saját bevételi előirányzata a módosított 19,8 milliárd forinthoz képest 2,8 milliárd elmaradást mutatott.

Az államháztartási törvény előírásai szerint a saját bevételek nem teljesítése a kiadások csökkentését vonja maga után.

(18.50)

Az ország védelmi képességének megőrzése, a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeink teljesíthetősége feltétlenül szükségessé teszi a honvédelmi kiadások stabilitásának megőrzését, a feladatok bevételfüggő teljesíthetőségének megszüntetését.

Mindezeket felismerve a kormány ez évben határozatot hozott, mely szerint a Honvédelmi Minisztérium kiadásait a 2000. évtől kizárólag költségvetési támogatással ellentételezi, ezáltal a bevételi függőség megszűnik, és a szükséges kiadások a nemzet védelme érdekében teljeskörűen teljesíthetők lesznek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, az mindnyájunk előtt világos és nem megkérdőjelezhető, hogy egy stabil, ütőképes hadsereg garanciát jelent az ország biztonságának megőrzésében. Igaz ez akkor is, amikor a világ legerősebb szövetségének, a NATO-nak vagyunk a tagja, és a szövetségi tagságból adódóan biztonságunk kérdése nagymértékben megoldódott, megerősödött a helyzetünk.

Egy korszerű, a kor követelményeinek megfelelő hadsereg megteremtése és fenntartása mindnyájunk érdeke. E célkitűzés megvalósítása azonban nem lehetséges egyik pillanatról a másikra, ez az ország jelenlegi helyzetét tekintve csak egy hosszabb folyamat eredményeként valósulhat meg. Mindezekre tekintettel a Fidesz-Magyar Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a Kisgazdapárt alkotta kormány a jövőre vonatkoztatva kötelezettséget vállalt a Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezet kiadásainak a GDP százalékában meghatározott biztosítására, megteremtve ezzel a korszerű hadsereg kialakításának lehetőségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a Honvédelmi Minisztérium gazdálkodásáról szóló beszámolóban foglaltakkal értsenek egyet. Azt a magam részéről elfogadásra javaslom.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)