Felszólalás adatai

ELNÖK: Perlaki Jenő képviselő úr jelentkezett. Megadom a szót.

PERLAKI JENŐ (Fidesz): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az első szakaszban tárgyalandó módosító indítványokról szeretnék most szólni. Az első részben azokat a módosító indítványokat gyűjtöttük össze, amelyek a megbízatás keletkezésére és megszűnésére vonatkoznak az önkormányzati képviselő esetében.

A 7. számon szereplő módosító indítvány azt javasolja, hogy a választást követő rendes ülésen tegyen esküt az önkormányzati képviselő, és azzal kerüljön jogaiba. Azt gondolom, a módosító indítványt nem érdemes támogatni azért, mert az alakuló ülés abból a szempontból nem rendes ülés, hogy nem az előző önkormányzat tervei szerint valósul meg, tehát nem a munkaterv szerinti ülés; másrészt külön erre az alkalomra hívják össze.

A 8. indítvány egy év távollét után javasol felmentést adni a képviselő-testületnek. Azt javasolja, hogy a képviselő-testület, ha egy évet távol van a képviselő-testületi munkától a képviselő, a megbízatás megszűnése alól felmentést adhasson. Az a véleményem, hogy az előterjesztésben az a szabály, amely szerint egy év távollét után szűnjön meg az önkormányzati képviselő megbízatása, azt a szándékot takarja, hogy folyamatosan legyen az adott területnek képviselője az önkormányzatban, vagyis ha akármilyen okból nem látja el a feladatát, akkor pótolni kell a személyt, új megbízatásnak kell keletkeznie.

Éppen ezért azt gondolom, hogy azok a típusú módosító indítványok, amelyek különböző kiegészítő feltételeket szabnak, hogy önhibájából vagy önhibáján kívül van távol, vagy megszakítja-e vagy nem, tulajdonképpen ennek a szabálynak a lényegét támadnák, miszerint folyamatosan legyen megbízható képviselete a választópolgároknak. Éppen ezért azt gondolom, hogy ezeket az indítványokat nem szabad támogatni.

A 9. módosító indítvány arra irányul, hogy az általános vagy az időközi választás nyomán záruljon le a képviselők megbízatása. Pontosítani igyekszik azt, hogy a választókörzetben lévő választásról van szó - ez teljesen egyértelmű, nem lehet másról szó. Ha végigolvassuk az előterjesztést, akkor a szövegből következik, hogy nem valamely más választókörzetben kiírt időközi választás során szűnik meg az önkormányzati képviselő megbízatása.

Van olyan módosító indítvány, amelyik az egyéves távollét kapcsán előírt megbízatás megszűnését javasolja teljesen elhagyni. Azt gondolom, ez ellenkezik az előterjesztés szellemével. Fenyvessy Zoltán javaslata a megbízatás megszűnését az igazoltság vagy igazolatlanság feltételéhez köti.

(18.10)

Egy év olyan hosszú idő, hogy akár igazoltan, akár igazolatlanul van távol a képviselő, nem támogatható az, hogy a megbízatása fennmaradjon.

A 16. számon jelzett módosító indítvány azt javasolja, hogy akkor is jegyzőkönyvben kelljen rögzíteni a lemondás tényét, ha írásban tette meg a lemondó nyilatkozatot a képviselő. Ez azonban triviális, hiszen ha ezt ismertetni kell a képviselő-testület ülésén, arról jegyzőkönyv készül, tehát külön nem kell előírni azt, hogy jegyzőkönyvbe kerüljön.

A 23. módosító indítvány arra irányul, hogy a választási bizottság helyett a választási bizottság elnökének kelljen kézbesíteni a képviselő-testület összeférhetetlenséget kimondó határozatát, a valóságban azonban a választási bizottság titkára az a személy, aki átveszi a választási bizottság számára a küldeményeket. Így tehát az eredeti előterjesztés szövege helyes.

A képviselő megbízatásának megszűnésére, illetve az új képviselő megbízatásának keletkezésére ugyancsak a rendes ülést javasolja Tóth Imre képviselőtársam a 89. szám alatt; mint azt a 7. számú módosító indítványnál elmondtam, az alakuló ülés és a rendes ülés értelmezése körül csak nehézségek merülhetnek fel.

A 123. módosító indítványban Tóth Imre képviselőtársam azt javasolja, hogy az összeférhetetlenségről szóló határozat minősített többséget igényeljen, és egy nap helyett nyolc nap alatt kerüljön kézbesítésre a határozat. A minősített többség személyi kérdésekben jó néhány önkormányzatban a szervezeti és működési szabályzat által van előírva - helyesen. Ha azonban ez nincs előírva, akkor következetesen alkalmazzák, és ezúttal a minősített többség előírása beemelne egy új elemet, amelyet egyébként akár helyes is lehet az önkormányzati törvényben valamennyi személyi döntésre előírni, de ezt egyedileg nem lehet támogatni. Ami a kézbesítést illeti: a következő munkanapon a kézbesítést a rendes szabályok szerint el lehet végezni.

Kérem tehát, hogy a 7-23., a 89., valamint a 123. pontok alatt tárgyalt módosító indítványokat szíveskedjenek elvetni.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Pozsgai Balázs képviselő úrnak, MSZP.

POZSGAI BALÁZS (MSZP): Tisztelettel köszönöm, elnök úr, bár nem kétpercesre nyomtam meg a gombot, de két percben is minden további nélkül el tudom mondani.

ELNÖK: A kétpercesnél is megjelent a neve, ezért vettem előre, de nyugodtan tessék elmondani, mert normál felszólalásra is jelentkezett. Normál felszólalásnál nincs időkorlát. Tessék!

POZSGAI BALÁZS (MSZP): Az első vitaszakasz módosító indítványaival kapcsolatban - röviden, mert az idő is sürget bennünket, sok elrendezendő dolgunk van még a hátralévő időszakban -, tehát a 7-13. pontok a képviselői megbízás megszűnésének lehetőségeit taglalják. Azon túl, hogy a törvény lehetőséget adna arra, hogy egy éven túl automatikusan kizárásra kerülne a képviselő, többen - köztük magam is - megpróbálkoztunk ennek a körbeírásával, megfogalmazásával. Meggyőződésem, hogy az eredeti, beterjesztett törvényszöveg megfelelő, és ennek kapcsán jelezni kívánom, hogy az általam benyújtott 8. számú módosító indítványt visszavonom.

Úgy ítélem meg az e szakaszba tartozó többi módosító indítványt is, hogy bár szándékaik szerint pozitívak, a különböző megfogalmazásokkal azonban nem tudunk közelebb jutni ahhoz, hogy a képviselői megbízatások pontos idejét hogyan határozzuk meg. Maradok a törvényi alapfogalom elfogadása mellett, mégpedig amellett, hogy mind a polgármesterek, de a képviselők esetében is a megválasztásával kezdődnek a megbízatások, ezért személy szerint nem támogatom azokat a módosító indítványokat, amelyek adott esetben az ezt igazoló okirat átadásához-átvételéhez kötik, tehát a megbízólevél átadásához-átvételéhez kötik.

A 123. módosító indítvánnyal kapcsolatban én is azt erősíteném, hogy a Tóth képviselőtársunk által benyújtott módosító indítvány egy határozott megfogalmazást tesz lehetővé. Megfontolásra ajánlom a kormánynak, hogy egy másik körben gondolja át, hogy esetleg támogatható-e számára e módosító indítvány.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Göndör István képviselő úrnak MSZP.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az első vitaszakaszban több ajánlási ponthoz szeretnék szólni. A legelső a 12. pontban megfogalmazott indítvány, amit Vancsik Zoltán képviselőtársammal nyújtottunk be, hogy mikor szűnik meg az önkormányzati képviselő megbízatása.

Itt azt a pontosítást akarjuk vagy szeretnénk elérni, hogy a kormány és a kormánypárti többség támogassa az indítványunkat, amely kimondaná konkrétan azt, hogy az önkormányzati képviselő, ha önhibájából nem vesz részt a testület munkájában, és ez ne csak a jelenlétre vonatkozzon, hanem ha részt vesz az ülésen, de a határozathozatalokban nem vesz részt tartósan, ebben az esetben is legyen lehetőség arra, hogy megszűnjön a képviselő megbízatása.

Nem akarom hosszasan elmondani - az indoklásunkban ezt leírtuk -, hogy a kis számú testületeknél különösen gond az, ha valaki vagy valakik tartósan nem vesznek részt a testület munkájában. Úgy érezzük, hogy ezt mindenképpen célszerű lenne pontosítani.

Most egy nagy ugrás a 118-119. módosító javaslatokra, amelyek az összeférhetetlenség kérdésével foglalkoznak. Talán nem kell újra szót kérnem, mert érdekes módon az ehhez kapcsolódó indítványok két vitaszakaszban is megjelennek. Arra szeretném kérni a kormány képviselőit, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meg van fogalmazva, hogy kik minősülnek vezető tisztségviselőnek, célszerű lenne ebben a törvényben csak hivatkozni, és átemelni azokat a paragrafusokat, amelyek körülírják, hogy ki minősül vezető tisztségviselőnek, és akkor nem kell hosszú sorokban felsorolni, hogy igazgatóság, igazgatótanács, felügyelőbizottság és a többi.

Köszönöm szépen. Még egyszer szeretném kérni az államtitkár urat, hogy ezeket vizsgálják meg. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Wiener György képviselő úrnak adom meg a szót, MSZP.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magam részéről azokhoz a módosító indítványokhoz szólnék hozzá, amelyek egy speciális megszűnési esettel függnek össze, mégpedig azzal, hogy a törvényjavaslat szerint az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik akkor, ha több mint egy éven keresztül nem vesz részt a képviselő-testület munkájában.

Ezzel kapcsolatosan több módosító indítványt is benyújtottak országgyűlési képviselők. Ezek egy része azt próbálja a törvényjavaslattal összefüggésben elvégezni, hogy ne objektív, hanem szubjektív felelősségen alapuljon a megszűnés, tehát azt indítványozzák ezek a képviselők, hogy igazolatlan távollét esetén szűnjön meg a megbízatás, vagy akkor szűnjön meg, ha önhibájából nem vesz részt a képviselő-testület ülésén, illetőleg abban az esetben szűnjön meg, ha összefüggően, megszakítás nélkül, önhibájából eredően és arra visszavezethetően egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület munkájában.

(18.20)

Mindezek a módosító indítványok - megítélésem szerint - valamit javítanak a beterjesztett törvényjavaslaton, az alapvető problémát azonban nem oldják meg. Az alapvető probléma az, van-e arra alkotmányos lehetőség, hogy az önkormányzati testület megszüntesse egy képviselő megbízatását, a másik probléma pedig az, hogy a mi mai politikai viszonyaink között célszerű-e ilyen szabályt beépítenünk a törvénybe. Véleményem szerint alkotmányosan erőteljesen aggályos az előterjesztett törvényjavaslatnak ez a szakasza, ezért nyújtottam be Ábrahám János képviselőtársammal együtt a 10. szám alatt található módosító indítványt, amely ezt a megszűnési okot megpróbálja kiiktatni a törvényjavaslatból. Megjegyzem, hogy tőlünk függetlenül, Bauer Tamás szabad demokrata képviselőtársam szintén ugyanilyen tartalmú módosító indítványt terjesztett elő. Ennek következtében - úgy tűnik - többen is aggályosnak látják a törvényjavaslatban szereplő megszüntetési okot.

Nagyon röviden utalnék arra, hogy két érv hangzott el a kormány képviselője részéről e megszűnési ok mellett. Az egyik érv az, hogy előfordulhat - különösen alacsony létszámú testületekben -, hogy egy képviselő huzamos távolléte a munkát megbénítja. Tehát ez egy praktikus érvelés, amely a működés hatékonyságát kívánja javítani, és ezt a szempontot állítja előtérbe. A másik érv az, hogy vannak nyugat-európai példák, amelyek nyomán egy ilyen szabályozásra lehetőség nyílik, hiszen a megoldás nem áll szemben az európai uniós tagállamokban kialakított jogi szabályozással.

Egy tudományos cikk Portugáliát, valamint két német tagállamot hoz fel példának. Portugáliában - írja ez a cikk - a 87/1989-es törvény a mandátum elvesztéséről a következőképpen rendelkezik, idézem: "Elvesztik a mandátumukat az önkormányzati szervek azon tagjai, akik a választás után olyan helyzetbe kerülnek, amely meg nem választhatóvá teszi őket, vagy olyan elemek válnak ismertté a meg nem választhatóság tekintetében, amelyek már a választás előtt megvoltak, de nem fedezték fel őket." Ez egy egészen más témakör, mint amiről itt szó van. Azonban megtalálható második megszüntetési okként a következő, ezt megint szó szerint idézem: "Jogos indok nélkül elmulasztja a megjelenést 3 egymást követő ülésszakon vagy 6 ülésen, vagy 6 nem folyamatos ülésszakon, vagy 12 ülésen."

A portugál megoldás tehát látszólag megadja a lehetőséget arra, hogy a magyar jogrendszerben is alkalmazzuk ezt a megszűnési okot, hiszen egy európai uniós tagállam jogi szabályozásában találkozhatunk ezzel a megoldással. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy a portugál esetben az alkotmány teszi lehetővé a képviselői megbízatásnak ilyen címen történő megszüntetését, mégpedig az országgyűlési képviselők esetében, és ez az alkotmányos szabályozás teremt aztán jogalapot arra, hogy analóg módon e megszűnési okot kiterjesszük a helyi önkormányzati képviselőkre is. A portugál alkotmány 163. cikkelyének 1/b pontja a következőt mondja, idézem: "Elvesztik a mandátumukat azok a képviselők, akik nem foglalják el helyüket a nemzetgyűlésben, vagy akik az ügyrendben megengedett hiányzások számát túllépik." Tehát olyan országban nyílik lehetőség a helyi önkormányzati képviselők távollét címén történő mandátummegszüntetésére, ahol ez a szabály érvényesül az országgyűlési képviselők esetében is.

Meg kell jegyeznem, hogy a portugál szabályozás jóval szigorúbb a magyarnál, és olyan megszüntetési okot is ismer, amelyet - gondolom - Magyarországon senki nem kívánna alkalmazni, mégpedig azt, hogy megszűnik annak a képviselőnek a megbízatása, aki egy másik párt tagjainak sorába lép, mint amely párt soraiban indult a választásokon. Ha ezt a megoldást mi valaha alkalmaztuk volna, akkor például 1990-94 között 28 képviselőnek szűnt volna meg a megbízatása. Tehát amikor külföldi példákat veszünk figyelembe, akkor mindig alaposan meg kell vizsgálnunk, hogy az az adott jogrendszerbe, alkotmányos berendezkedésbe miként illeszkedik be, s nem lehet ezeket a példákat kiragadva vizsgálni, s ezzel a példával legitimálni egy hazai, pragmatikus alapokon nyugvó törekvést.

A magyar alkotmányos berendezkedés a parlamenti képviselők esetében a mandátummegszűnésnek ezt a formáját nem ismeri, mégpedig azért nem ismeri, mert például a portugál alkotmánynál sokkal határozottabban támaszkodik a szabad mandátum elvére. Mivel országgyűlési képviselők esetében ilyen megoldásra lehetőség nem nyílik, ezért nem tűnik alkotmányosnak az, ha ilyen megszűnési okot a helyi önkormányzati képviselők esetében elismerünk. Ennek következtében azt indítványozom, hogy hagyjuk el ezt a bekezdését a törvényjavaslatnak, és ezáltal akadályozzuk meg, hogy egy alkotmányosan aggályos rendelkezés kerüljön a törvényjavaslatba, illetőleg az elfogadott törvénybe.

Azt is meg kell jegyeznem, és erre már utaltam felszólalásom kezdetén, hogy politikailag sem tűnik szerencsésnek a javasolt megoldás. A mi viszonyaink között - a kiélezett politikai küzdelmek közepette - a mandátum megszüntetésének lehetősége fennállhat kiélezett politikai helyi konfliktusok esetében olyankor is, amikor a törvényi feltételek nem igazán megalapozottak. Meg kell jegyeznem, hogy az előterjesztő számításba vette ezeket a politikai problémákat. Pontosan ez az oka annak, hogy nem szubjektív, hanem objektív felelősséget kívánt megállapítani. Abban az esetben ugyanis, ha a szubjektív felelősség talajára helyezkedne a jogalkotó, még nagyobb lenne a lehetősége a konfliktusoknak, hiszen felmerülhet az a kérdés, hogy például mikor minősíthető egy távollét olyannak, hogy az önhibából történt vagy nem önhibából történt. Más a helyzet az igazolásnál, de még ott is lehet vitatkozni, hogy az igazolás megfelel-e a tartalmi és az alaki követelményeknek, avagy sem.

Jelzem tehát, hogy mindezeket a problémákat valójában a törvényjavaslat előkészítője érzékelte, ezért helyezkedett - mint az előbb már említettem - az objektív felelősség talajára. Azonban ez sem tűnik igazán megnyugtató megoldásnak. Ezért jelzem, a magam részéről a törvényjavaslatot csak abban az esetben tudom támogatni, ha ezt a megszüntetési okot végül is nem szavazza meg a parlamenti többség, ez az ok kikerül a megszüntetés feltételrendszeréből, és ezáltal alkotmányosan megnyugtatóvá válik ez a paragrafusa a törvényjavaslatnak, illetőleg nem keletkeznek azok a politikai konfliktusok, amelyek egy ilyen rendelkezés elfogadása esetén előre várhatóan fellépnek.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Csak egyet szeretnék kérni minden képviselőtársamtól: a részletes vita szabályainak megfelelően az ajánlási pontokhoz (Bauer Tamás: Ahhoz szólt!) és amennyire lehet, az idővel takarékoskodva próbáljanak hozzászólni.

Két percre megadom a szót Lévai Tibor képviselő úrnak, Fidesz.

LÉVAI TIBOR (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vita első szakaszában elhangzott hozzászólásokkal kapcsolatosan egy témát szeretnék kiemelni, a 2. § e) pontját: "ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén". Javaslatom szerint ez így, ahogy van, maradjon benne.

Miről is van szó? Eddig az önkormányzatok saját szervezeti-működési szabályzatukban szabályozták, akarom mondani, igyekeztek szabályozni ezt a rendszert, kisebb-nagyobb sikerrel, ugyanis előfordultak olyan esetek valóban a kis önkormányzatoknál és főleg bizottsági üléseken, amikor folyamatosan, sorozatosan határozatképtelen a bizottság.

Mindenféleképpen javaslom benne hagyni ezt a pontot, hiszen még nem beszéltünk róla, nem tudjuk kötelezni a külsős bizottsági tagokat, akik szakértőként vesznek részt egy adott bizottság munkájában. Tehát nekünk mindenféleképpen törvényesen kell biztosítani az önkormányzat működőképességét.

(18.30)

A másik, amit szeretnék kiemelni az összeférhetetlenséggel kapcsolatosan: az érkezett módosító indítványok nem a realitás talaján gondolkodnak. Ugyanis úgy gondolom, a gyakorlatban ez úgy fog működni, hogy amikor egy adott önkormányzati képviselő a kopogtatócéduláját vagy éppen az aláíróívét kívánja leadni a települési jegyzőnek, akkor nyilatkozni kell az összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelően. A jegyző csak abban az esetben veszi el már a jelölést is, ha vállalja a jelölt, hogy megválasztása esetén 30 napon belül el fogja dönteni, hogy vagy önkormányzati képviselő marad, vagy az összeférhetetlenségi felsorolásban benne lévő területén kíván tovább tevékenykedni. Tehát azt gondolom, a gyakorlatban így működik a dolog, és ez ebben a törvényben jól szabályozott módon van jelen.

Summa summarum, azt gondolom, hogy az eredeti szöveg maradjon benne, tehát az önkormányzatok működőképességét szabályozzuk törvényesen, ne hagyjunk az önkormányzatoknak SZMSZ-ben szabályozatlan dolgot. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szintén két percre megadom a szót Fenyvessy Zoltán képviselő úrnak, MIÉP.

DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Wiener György képviselőtársam felszólalása ingerelt arra, hogy hozzászóljak ehhez a témához. Tekintettel arra, hogy ebben a témakörben három egymástól független módosító indítvány is van, amelyek némileg ugyan eltérnek egymástól, de ugyanezt az önhibát hozzák elő, és Wiener György azt mondta, nehezen megfogalmazható, hogy mi is lesz az önhiba. Én nem így látom, és nem látom azt az alkotmányos aggályt sem, amit Wiener György felvetett, ugyanis más jogszabályokban is jelen van az önhiba, függetlenül attól, hogyan fogalmazzák meg. Van, ahol úgy fogalmazzák meg, hogy neki felróható módon nem tesz eleget valaminek, vagy ennek a szinonimája, ha önhibájából nem tesz eleget valaminek egy képviselő. Úgy gondolom, könnyen megfogalmazható, hogy mi is az önhiba; egyszerűen át kell venni más jogszabályokból a definíciót, ha valaki éppen bizonytalan ebben.

Viszont nem értek egyet avval, hogy miért kell feltétlen megszüntetni az önkormányzati képviselő képviselői tisztségét, ha egy tartós betegség, egy egyéves külföldi kiküldetés jön közbe. Mondjuk, épp az önkormányzat küldi el külföldre, hogy tanulmányozza a külföldi önkormányzat működését, egy év egy napig tart ez a kiküldetés, és akkor megszűnik a képviselői tisztsége - akkor minek is volt kinn tulajdonképpen? Csak abban az esetben látom indokoltnak a megszüntetést, ha ő hanyag, elhanyagolja a munkáját. Ha nem így történik, hanem a további három évig közmegelégedésre látja el a tevékenységét a képviselő, akkor teljesen indokolatlan, hogy egy év önhibán kívüli ilyen működése is megszüntesse ezt a tevékenységét.

Ezért hangsúlyoztuk - és látom, hogy párttól függetlenül, MSZP-s, kisgazda képviselő is hasonlóan látja a dolgot -, hogy az önhiba ennek a dolognak a kulcskérdése, hogy csak akkor szűnjön meg a mandátum, ha egy évig önhibájából nem tesz eleget.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szintén két percre megadom a szót Wiener György képviselő úrnak.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Fenyvessy Zoltán, illetőleg Lévai képviselőtársam rövid hozzászólására reflektálnék. Úgy érzem, hogy Fenyvessy Zoltán képviselőtársam félreértett, mert én nem az önhibával kapcsolatosan, hanem a beterjesztett törvényjavaslat e pontjával összefüggésben vetettem fel alkotmányos aggályokat, az önhiba értelmezésénél elsősorban politikai problémákra hívtam fel a figyelmet.

Ami Lévai képviselőtársam felszólalását illeti, ő konkrét példát hozott, mégpedig azt, hogy nagyon komoly problémákat jelent a képviselők bizottsági ülésekről való távolmaradása. Egyben azt is jelezte, hogy a törvényjavaslat ezt a kérdést jól szabályozza. Fel szeretném hívni képviselőtársam figyelmét arra, hogy a beterjesztett törvényjavaslat semmit sem szól a bizottsági üléseken való részvételről, hanem azt mondja, hogy az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik, ha egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésein, és szó sincs a bizottsági üléseken való részvételről. Tehát képviselőtársam számára az általa felvetett probléma szemszögéből nézve a törvényjavaslat csak akkor lenne kielégítő, ha egy kapcsolódó módosító indítvánnyal a távollétet a bizottsági ülésekre is kiterjesztené.

Lenne még egy elvi felvetésem, amelyre előző hozzászólásomban nem utaltam, bár annak a logikájából, lényegéből következett. Mindenképpen el kell kerülni azt, hogy a képviselő-testület akár objektív, akár szubjektív alapon felelősségre vonja egy képviselőjét. Azt kell realizálni, hogy a felelősség a képviselő részéről a választók irányában áll fenn. Tehát egy olyan képviselő, aki nem vesz részt a munkában akár egy éven keresztül, akár ennél huzamosabb időn át, a politikai felelősséget a választók előtt viseli, s egy ilyen képviselőt nem fognak újra megválasztani.

Köszönöm a figyelmet. (Bauer Tamás tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm. Szintén két percre megadom a szót Füle István képviselő úrnak, Fidesz. (Közbeszólás: MSZP!)

DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előző vitához szeretnék hozzászólni, tehát ez érinti a 10., 11., 12., 13. pontokat is. Úgy gondolom, mindenképpen akkor követnénk el a legnagyobb hibát, ha az "igazolatlanul" vagy "önhiba", vagy a "megszakítás nélkül, önhibájából eredő" módosító javaslatokat fogadnánk el, ugyanis ezek mindenképpen eléggé szubjektív értelmezésre adhatnak lehetőséget. Itt van Wiener Györgynek igaza: annak meghatározása, hogy mit tekintünk igazolatlannak, mit jelent az, hogy önhiba, politikai értelmezés kérdése is lehet, és ezt a jogot semmiképpen nem lehet megadni egy önkormányzatnak.

Én is azzal értek egyet egyébként, hogy legcélszerűbb lenne, ha ezt az e) pontot egyáltalán kihagynánk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, és elnézést kérek a képviselő úrtól, hogy más párt nevét említettem - természetesen MSZP.

Megadom a szót normál felszólalásra Tóth Imre képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

TÓTH IMRE (FKGP): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Magam is a 13. ponthoz és még egy ponthoz, a 123-ashoz szeretnék hozzászólni, amit ezen a fejezeten belül tárgyalunk. A 13-ashoz néhányan előttem hozzászóltak. Tulajdonképpen a kormányzati előterjesztést - és ezért adtam be ide módosító indítványt - egy kicsit keménynek érzem, ugyanakkor Wiener képviselő úr egy másik végletet mond, hogy ne is szabályozzunk.

Én a kormány-előterjesztéssel értek egyet a tekintetben, hogy ha az elmúlt tíz évi gyakorlatunk példasora arra hívja föl a figyelmet, hogy bizony pártállástól, településnagyságtól függetlenül ezek a problémák előfordulnak, akkor meg kell kísérelnünk, ha nem is a teljesség lehetőségével, de az igényét nem elvetve, hogy szabályozzunk. Tehát egyetértek azzal, hogy az előterjesztő szabályozni akar, de ugyanakkor merevnek érzem a szabályzást, amely azt mondja ki, hogy ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a testület ülésén, és azt mondja, mindegy, hogy miért nem vesz részt, ezt a szempontot én félresöpröm, lehet ez egy jó szándékú, objektív ok; a MIÉP képviselője utalt két ilyen eklatáns példára, például az egyik egy egészségügyi példa volt. Én is erre utalok, hogy egy egészségügyi probléma az egyénnek nem felróható, rajta kívülálló, és ugyanakkor meg is szűnhet vagy megszüntethető, vagyis meggyógyulhat az illető, és ebben az esetben mi kategorikusan miért is akarjuk őt kizárni. Pláne akkor, ha Wiener képviselőtársam véleményét is idemetszem gondolatban, amely azt mondja, hogy elsősorban a választóinak tartozik felelősséggel, persze egy másik példára gondolva.

Ezzel egyetértek, de szeretnék egy ellenpéldát is állítani. Tulajdonképpen mégiscsak kell szabályoznunk, és ha neki felróható, akkor alkalmazni kell a kormány elképzelései szerint, de hangsúlyozom, akkor, hogyha ez önhibájából eredő - a módosító indítványomhoz pillanatnyilag ragaszkodva. Viszont Wiener képviselő úr azt mondja, hogy nem szabad kvázi bíróságot játszani a testületnek a vele egyenrangú társai fölött. Ezt alaptételként el is fogadom, azonban gondoljunk bele, hány olyan eset volt az elmúlt esztendőkben, hogy egy képviselő, mondjuk, méltatlan magatartást tanúsított képviselő-testületi ülésen. Ebben az esetben az ő jelenlététől gyakorlatilag az ő választói a testület normál tagjait nem tudták megfosztani, hanem a választók a képviselő-testületen, a polgármesternek adott hatás- és jogkörökön keresztül vagy az SZMSZ szabályozása szerint juttatták kifejezésre azt, hogy ez nem méltó dolog. Tehát van egy közvetett üzenete, működési lehetősége a választóknak.

(18.40)

Én tehát a kormány képviselőjét megfontolásra kérném, hogy a két véglettel szemben esetleg a módosító indítványom mentén való, igaz, hogy szubjektív módosítást legyen olyan kedves figyelembe venni.

Az utolsó gondolatom a 123-ashoz szól, amely a polgármester esetére vonatkozik, aki nem tesz eleget tulajdonképpen az összeférhetetlenség bejelentésének, megszüntetésének. Gyakorlatilag itt a különbség a megközelítésben a módosító indítványom és a kormányzati előterjesztés között egy ponton van. Azon a ponton, hogy magam ezt minősített többséghez szeretném kötni, és pillanatnyilag ezt szeretném is fönntartani. Miért? Azért, mert bizony ez egy nagyon súlyos kérdés. Akár időközi választást is indukálhat, és tudjuk, hogy ez milyen átrendezést gerjeszt a település egészében, akár egy képviselő-testületben is.

Miért akarjuk előterjesztői oldalról - kérdezem -, hogy minél kevesebbek tudják ezt a meghatározó döntést meghozni, kvázi a polgármester kiszolgáltatottabbá válik? Én logikailag teljes mértékben úgy érzem, hogy ez azonos a képviselők azonos esetére, amelyre vonatkozóan szintén egy módosító indítványt adtam be, csak egy másik fejezetben tárgyaljuk. Ott is a minősített többséghez bátorkodnám kötni ezt a nagyon fontos döntést, hiszen sokkal kisebb, lényegtelenebb kérdésben az önkormányzati törvény minősített többséghez köt bizonyos testületi döntéseket, amelyek személyi jellegűek.

Tehát én fönntartom, és szeretném kérni a kormány képviselőjét, hogy kerüljön megfontolásra az, hogy minősített többséghez kössük a polgármester ügyét, azért, mert súlyát tekintve a többség bölcsessége valószínűsíthetőbb inkább, mint a kisebbségé. Köszönöm. (Szórványos taps a Kisgazdapárt soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Pozsgai Balázs képviselő úrnak.

POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Úgy gondolom, annak a pontnak, hogy ha egy képviselő egy év után nem vesz részt a testület ülésein, sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítunk, mint ami valójában ezt a pontot ilyen értelemben érintené.

Szeretném elmondani, hogy nagy testületeknél ez nem lehet gond, mert ott általában a frakciók rendezik a maguk belső szabályzatával, hogy milyen képviselő milyen módon nem vehet részt az üléseken.

A másik - és ezt jó volna, ha eszünkbe juttatnánk -, ez a törvényi hely azért született és azért kapott ilyen megfogalmazást, mert valós probléma. Minél kisebb a település, minél kisebb a települési önkormányzatnak a képviselő-testülete, annál nagyobb probléma, ha egy képviselő huzamosabb ideig nem vesz részt a testület munkájában. Döntéseket akadályozhat meg gyakorlatilag egy, netán két embernek a hiányzása.

Tehát alapvetően a törvényi módosítás ezért született, és éppen a vita is, ami itt zajlik, abban erősít meg, hogy az eredetileg beterjesztett szöveg a megfelelő, mert az megfelelőképpen rendelkezik - még az alkotmányossági aggályok ellenére is - a hiányzás utáni kötelező visszahívásról.

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Perlaki Jenő képviselő úrnak adom meg a szót két percre.

PERLAKI JENŐ (Fidesz): Elnézést, elnök úr, tévedés. Én a következő szakaszra gondoltam, azt hittem, hogy gyorsabban haladunk.

ELNÖK: Jó, köszönöm, képviselő úr. Normál felszólalásra szót kért Hankó Faragó Miklós képviselő úr, SZDSZ.

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Akárcsak itt, a plenáris ülésen, az alkotmányügyi bizottságban is e módosító javaslat, illetve a törvénynek e helye képezte a legnagyobb vita tárgyát.

Én a mostani fölszólalásokat alapvetően két csoportba tudnám sorolni. Az első csoportot egyetlenegy képviselő, Wiener György képviselő úr alkotja; mindenki más egy másik csoportot alkot meggyőződésem szerint. Azért gondolom ezt, mert itt elvi és gyakorlati szempontokat kell tisztázni. Ő volt egyedül - és ez történt nagyjából az alkotmányügyi bizottság ülésén is -, aki elvi, alkotmányos szempontból közelítette meg ezt a kérdést.

Úgy gondolom, hogy nekünk is kötelességünk ezt tenni, és ha ebből a szempontból fordulunk ehhez a törvényhelyhez, akkor azt kell mondani, hogy nagy valószínűséggel, nyilvánvalóan ex cathedra vagy tényként kijelenteni ezt egyikünk sem teheti meg, de az nyilvánvalónak látszik, hogy nagy valószínűséggel nem állná ki az alkotmányossági próbát ez a törvényhely.

Én megértem a kormány képviselőinek és az itt egyébként megszólaló képviselőknek a gyakorlati szempontjait is, de úgy gondolom, hogy abban a pillanatban, ahogy az elvi kérdéskörrel kapcsolatban arra az álláspontra kell helyezkednünk - és nagy valószínűséggel szerintem ezt kell tennünk -, hogy ez a törvényhely a szabad mandátum elvével és a magyar alkotmányos szabályozással, illetve az önkormányzati törvényben foglaltakkal nem egyeztethető össze, éppen ezért az az indítvány, amely ennek a pontnak a teljes elhagyására irányul, meggyőződésem szerint nagyon helyes, és ez az egyedüli jó megoldás.

Azért gondolom ezt, mert a vitában senki más nem tudott fölhozni igazából elvi, alkotmányos érveket amellett, hogy ezt a törvényhelyet így meg lehetne hagyni. Mert a Wiener képviselő úr által elmondottak egy világos és koherens egészet alkotnak, külföldi példákat is figyelembe véve. A gyakorlati szempontok, úgy gondolom, igazából nem is állják meg a helyüket, még ha figyelmen kívül hagyjuk azt, hogy elviekben sem helyes ez a törvényhely.

Többször elhangzott, mindannyian pontosan tudjuk, hogy ez alapvetően a kistelepüléseket érinti. A kistelepüléseken bizony igaz az, hogy előfordul többször is, hogy emiatt esetleg működésképtelenné válik az önkormányzat. Én egyetértek azzal, ha a kormány azt mondja, hogy sok tekintetben érdemes lenne szigorítani a szabályozáson. Ez az a terület, ahol nem szabad semmiképpen sem - egyébként máshol sem, de itt sem - az elveken engedni, és csak a praktikus szempontok alapján olyan szigorításokat eszközölni, amelyek komoly problémákhoz vezetnek.

Ha már valamilyen módon ezt a kérdéskört szeretné szabályozni a kormány, akkor még mindig inkább a kormány javaslatával tudnék egyetérteni, mint az összes többi módosító javaslattal, mely ehhez kapcsolódik, ha nem az elhagyásról van szó, hanem valamilyen kiegészítéséről, mert azok még további óriási veszélyeket rejtenek magukban. Leginkább azt, hogy belép egy olyan szubjektív megítélési lehetőség, amely - ezt elmondták többen is - az önkormányzati képviselőket arra hatalmazza fel, hogy másik képviselőtársukkal szemben, nyilvánvalóan politikai indokoktól sem mentesen, valamilyen értékelést végezzenek. Ez rendkívül veszélyes, és olyan feloldhatatlan bonyodalmakhoz vezetne, amelyeket mindenképpen el kell kerülni. Ha tehát már valami maradna, akkor leginkább a kormány javaslata az, amely véleményem szerint elfogadható lenne, bár azzal sem értek egyet.

Van azonban praktikusan is megoldása a problémának, csak ezt nem tudom, miért nem mondja el senki, hiszen gondolom, mindenkinek kézenfekvő a megoldás: az önkormányzati képviselő-testület föloszlatja önmagát, vagy föl kell oszlatni más úton a képviselő-testületet. Nyilvánvaló, hogy ha valaki teljesen működésképtelenné teszi az önkormányzatot, az nem tud funkcionálni - nem marad más megoldás, mint a föloszlatás.

Tehát az, hogy most semmilyen módon nem működik az önkormányzat hónapokon vagy esetleg éveken keresztül, meggyőződésem szerint áthidalható törvényesen is. És nyilvánvalóan ennek az igazi szankciója a következő választásokon kell megjelenjen, azon a következő választáson... - az államtitkár úr mutatja, hogy ez anyagi kérdés is. Egyetértek, ebben önnek igaza van. Sajnos a demokrácia - mint oly sokszor oly sok mindenki elmondta - bizony időnként pénzbe kerül. A praktikus, anyagi szempontok nem eshetnek a mérleg másik serpenyőjébe azonos súllyal az alkotmányos szempontok mellett. Tehát én úgy gondolom, hogy kizárólag e bekezdés elhagyása lehet a jó megoldás, és erre kérnék mindenkit.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Lévai Tibor képviselő úrnak, Fidesz.

LÉVAI TIBOR (Fidesz): Elnök úr! Tisztelt Ház! Én jómagam tovább folytatnám, de csak nagyon röviden, és kérném az előterjesztőt, hogy alkotmányossági szempontból járja körbe. Viszont én kibővíteném a bizottságok, bizottsági tagságok, bizottsági elnökök működésére is.

Ugyanis az előttünk lévő tervezet alapján, ha valaki egy bizottság tagjává vagy egy bizottság elnökévé válik, onnan vissza nem hívható többet. Az egy más kérdés - és erről beszéltem már az előbb is -, hogy saját SZMSZ-ükben az önkormányzatok igyekeznek rendezni ezt, de ez nem működőképes.

Azt gondolom, hogy mindenféleképpen fontos lenne ennek a dolognak a rendezése is e törvény kapcsán, hiszen ugyanúgy, mint ahogy a kis testületek miatt nyitottuk meg ezt a törvényt - hiszen valóban előfordulhat az, hogy hosszú időn keresztül is működésképtelenné válik -, ugyanez vonatkozik - ahogy említettem, most nem akarom ismételni magam - a bizottságokra is.

(18.50)

A gondolat kapcsán még egyetlenegy témát említenék. Az utóbbi időben a települési önkormányzatok megalkották az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és egyéb finanszírozásáról, javadalmazásáról szóló saját kis rendeleteiket. Általában nem voltak garasosak, hanem szépen odaadták ezeket a kis javadalmazásokat. Az egészen más kérdés, hogy a legközelebbi választáson, úgy érzem, ilyen megfontolásokból is tucatszámra lesznek majd jelöltek az egyéni körzetekben, mert egy ilyen érdekes szituáció alakult ki. Tehát azt gondolom, hogy ha ebben a törvényben sarkosan leszabályozzuk és a minőségi munkáért meg fogja kapni a minőségi javadalmazást, akkor kutya kötelessége ott lenni a bizottságban is, a testület munkájában is. Nincs mese, amikor elvállalta a jelölést, a jegyzőnél leadta az ívet, ezt a nyilatkozatot, amelynek pontjai összeférhetetlenséget tartalmaznak, aláírta, elfogadta, onnantól kezdve kész, vége, kutya kötelessége teljesíteni azt, amit vállalt. Ha nem, akkor mondjon le, a lemondás pedig, illetve a visszahívás visszavonhatatlan. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szintén két percre megadom a szót Sibak András képviselő úrnak, MSZP.

SIBAK ANDRÁS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Én azok csoportjába tartozom, akik Wiener György képviselőtársam elképzelését támogatják. Ugyanis gyakorló önkormányzati vezetőként is nagyon mondvacsináltnak érzem ezt a problémát.

Úgy gondolom, hogy ha az elmúlt években valamelyik kis létszámú képviselő-testület mozgásképtelenné, döntésképtelenné vált, annak okai elsősorban személyi ellentétek voltak, nem pedig az, hogy valaki olyan hosszú időn, hónapokon keresztül távol lett volna a testülettől. Annyira bízzunk azokban az emberekben, akik ilyen közéleti szerepet vállalnak, hogy amikor ezt elvállalják, ezt komolyan gondolják, és felelősséget éreznek a településük iránt! Tehát nem azzal a szándékkal vállalják fel, hogy majd nem kívánnak eljárni ezekre a testületi ülésekre.

Az egy más dolog, hogy ha ilyen helyzetbe jut egy testület, annak bármilyen oka lehet, lehet személyes ok, mint ahogy gyakrabban inkább ez fordul elő, de lehet más jellegű is. Azt egy más törvényi helyen kellene szabályozni, nem ebben, hanem az önkormányzatok működéséről szóló egyéb törvényben, hogy egy meghatározott idő után automatikusan szűnjön meg az önkormányzat mandátuma, és legyen új választás.

Nem tudom, mi különbség van aközött, hogy valaki betegség miatt van távol, vagy valami más ok miatt, és hogy akkor azt ne kezeljük szigorúan, illetve ne vegyük számításba a képviselői lemondatáskor, holott ebben az esetben sem képes működni az önkormányzat. Tehát semmit sem javítottunk az önkormányzat működési helyzetén, csupán csak megkülönböztettünk embereket aszerint, hogy miért nem vettek részt a munkában.

Másrészt úgy gondolom, az Országgyűlésnek a saját maga elé állított követelmények szerint kellene követelményeket állítania az önkormányzatoknak is, és úgy kellene a részvételről ítélkezni, mint ahogyan az országgyűlési képviselők is részt vesznek itt a munkában.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Normál felszólalásra megadom a szót Halász János képviselő úrnak, Fidesz.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 102. pontja kapcsán szeretnék szólni, ez a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos ajánlási pont. (Közbeszólások: Nem erről van szó! - Dr. Hankó Faragó Miklós: Az más vitaszakasz!)

ELNÖK: Képviselő úr, ez a következő vitaszakaszban lesz!

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Bocsánatot kérek! Nagyon jó, hogy ezzel kezdtem - a következőben fogok hozzászólni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló ehhez a vitaszakaszhoz nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom.

Áttérünk a második vitaszakaszra az ajánlás 24-94. pontjai alapján és a 109., 113., 114., 115., 120., 121., 122., 123. és a 127. pontok alapján. Már jelentkeztek többen is. Megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, MSZP.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A 28-as ajánlási ponthoz szeretném kérni a támogatásukat - és elnézést kérek, hogy lapoznom kell, de olyan a tagolás, ami miatt lapoznunk kell az ajánlást. Tehát a 28-as ajánlási ponthoz szeretném kérni a támogatásukat. Különösen a kistelepülésekre való tekintettel kérném annak a lehetőségnek a megfontolását, hogy tegyük be az 5. § c) pontjába, hogy ugyanannál az önkormányzatnál ne lehessen valaki jegyző, aljegyző vagy a hivatalnak valamilyen köztisztviselője.

Úgy gondolom - és hiszem, hogy a kormány tagjainak is van tapasztalata erről -, a kistelepüléseken bizony jellemző, hogy átjárnak a másik településre, nem a szomszédba, hanem három-négy településsel távolabbra. Azt gondolom, nem kellene őket kizárni abból, hogy azon a településen, ahol élnek, élhessenek ezzel a jogukkal, ezzel a lehetőségükkel.

A következő a 35-ös ajánlási pont - és folyamatosan a 37. pontig az indítványokban erről esik szó -, amely ugyancsak azon kistelepülésekre vonatkozik, ahol 3-5 ezer lélekszámnál kevesebben vannak, és ezekre egyfajta pozitív diszkriminációt alkalmazna. Arra kérem a kormányt, hogy akár a 35-öst, akár a 37-est támogassa. (Egy pillantást vet hátra.) Azért néztem hátra, mert imént Tóth Imre képviselőtársamat nem láttam; hiszem, hogy ő tovább fog érvelni a 37-es indítvány mellett, amely még ennél is komplexebb. Tisztelettel kérem a kormányt, hogy gondolják meg. Én tudom, hogy a jogalkotás szempontjából rendkívül nehéz, de a kistelepülések szempontjából mégis meg kellene fontolnunk azt, hogy valamilyen pozitív megkülönböztetést tegyünk, és ehhez talán kapcsolódó módosító indítvánnyal megteremthető a feltétel.

A harmadik, amit ebben a vitaszakaszban szeretnék kiemelni, az 57-es számú indítvány. Tisztelettel kérem a képviselőtársakat, hogy fontoljuk meg az elfogadását. Itt is egy egész csokor ehhez hasonló indítvány van, amikor az összeférhetetlenségben az önkormányzati tulajdoni arányról esik szó. A képviselőtársammal arra tettünk javaslatot, hogy csak az önkormányzati többségi tulajdonnal működő vállalkozásokra terjesszük ki a korlátozást. Hadd mondjam el érvként azt - és ebben a Házban ismert, hogy a belterületi földek körül milyen huzavona volt -, hogy ha most ennek a másik oldalát vesszük figyelembe, és egy nagyvállalatban akár 1-2 százalék tulajdoni része van az önkormányzatnak csak azért, mert a belterületi földek alapján tulajdonhoz jutott, akkor nem lenne célszerű korlátozásokat alkalmaznunk az önkormányzati képviselőkkel szemben. Tisztelettel kérem, hogy ezt fontoljuk meg. Ahogy látom, kormánypárti képviselők is adtak be számos indítványt, amely 10, illetve 25 százalékig terjedne. Talán ebből lehetne egy olyan kapcsolódó módosítót csinálni, ha itt a vita során kialakulna valamilyen konszenzus.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, MSZP.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én a vitaszakaszban a 34., 50., 58. és 65. pontok kapcsán szeretnék szólni, elsősorban az összeférhetetlenségi javaslatokkal kapcsolatban.

Felmerül az, hogy az e) pontban a törvényjavaslat ki kívánja zárni az önkormányzati alapítású költségvetési szervek vezetőit, gazdasági vezetőit. Nyilván itt a megfontolás az volt, hogy ha ezek az intézményvezetők bekerülnek a képviselő-testületbe, akkor valamiféle elvtelen lobbizás történik, úgymond, az intézmény javára, és ezt a többi költségvetési intézmény szenvedi meg. Csak megkérdezném, hogy mi történik akkor, ha ugyanezt az intézményvezető-helyettes teszi. Az nem ugyanezt eredményezi-e? Vagy ha netán egy intézményi alkalmazott, egy beosztott, aki nyilvánvalóan úgy jár el egy ilyen önkormányzati testületben, hogy előzetesen az intézményvezetővel megvitatja azokat a javaslatokat, melyeket aztán a képviselő-testületben majd képviselni fog az intézmény javára.

Én tehát értem a szándékot, csak úgy gondolom, a gyakorlati eredmény nem valósul meg ezáltal.

(19.00)

Azt ajánlom a figyelmükbe, és javaslom a képviselőtársaimnak, hogy a 34. pontot támogassák szavazataikkal.

A másik, amit szintén megfontolásra ajánlanék: az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi képviselet a későbbiekben hogyan valósul meg. Nemigen láttam még olyan tulajdonost - legyen az magántulajdonos is -, akinek van valamiféle tulajdona, odaadja minden feltétel nélkül valakinek, és azt mondja, hogy "tessék, ezentúl gazdálkodjatok vele". Abban az esetben, ha ezeket a szabályokat, amelyek a törvényjavaslatban fogalmazódtak meg, elfogadjuk, az önkormányzatnak semmilyen rálátása nem lesz a későbbiekben ezen gazdasági társaságokra. Úgy gondolom, hogy a magyar gazdasági jog szerint a felügyelőbizottságnak nincs olyan hatásköre, hogy minden tekintetben belelásson a gazdálkodó szervezet gazdálkodásába.

Nekem van egy olyan aggályom - hogy ezen gazdasági társaságoknak egy részét valamilyen projekt megvalósítására hozták létre az önkormányzatok, és a fenntartásukhoz, hosszú távú működésükhöz mindenképpen szükségeltetik az önkormányzat támogatása -, amennyiben az önkormányzat, úgymond, nem lát bele ezen gazdasági társaságok gazdálkodási ügyeibe, az a veszély fenyeget, hogy azonnali hatállyal megszüntetik ezen gazdasági társaságok támogatását, és ezáltal gyakorlatilag ezek működése ellehetetlenül. Úgy gondolom, semmi nem indokolja, hogy egy bizonyos önkormányzati tulajdoni nagyság alatt - ezt a javaslatomban 25 százalékban határoztam meg - ne lehessen önkormányzati képviselő olyan gazdasági társaságban, ahol az önkormányzat tulajdoni hányada igen jelentéktelennek, 25 százalék alattinak mondható.

Itt szeretnék emlékeztetni arra, amit Göndör képviselő úr is elmondott. A jogszabályokkal nemcsak élni lehet, hanem vissza is lehet élni. Ha ezeket a szabályokat fogadjuk el, amelyek itt a törvényjavaslatban megfogalmazódnak, akkor politikai indíttatásból politikai ellenfeleket lehet ily módon kizárni egy képviselő-testületből azáltal például - amit a képviselő úr is emlegetett -, hogy az önkormányzat önkormányzati többségi határozattal vásárol néhány részvényt egy olyan gazdasági társaságból, amelynek a vezető tisztségviselője esetleg a másik oldalon ott ül a képviselő-testületben, és ezáltal gyakorlatilag összeférhetetlenné tesszük, és vagy az állásáról, vagy a képviselői mandátumáról kell lemondania. Úgy gondolom, hogy ezen a szabályon mindenképpen változtatni kell, valamilyen határt nyilvánvalóan szabni kell. Ha az önkormányzati tulajdon ilyen értelemben meghatározó tulajdon, akkor ez a szabály érthető, amennyiben nem, teljesen indokolatlannak tartom a magam részéről.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Halász János képviselő úrnak, Fidesz.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kovács Tibor képviselő úr legutolsó gondolatával kapcsolatban szeretném elmondani azt, hogy egyetértek vele, valóban, ez az életszerű példa mindenképpen azt mutatja, hogy ezt érdemes átgondolni, és adott esetben közös kapcsolódó módosító javaslattal ezt a kérdést rendezni.

Ugyanakkor az intézményvezetők és a helyi képviselők összeférhetetlensége ügyében értem, hogy mit mond, de nem osztom a nézetét. A képviselő úr azt mondja, hogy mi van akkor, ha egy pedagógus... - ha például iskoláról van szó, és nem az iskolaigazgató képviselő, ugyanúgy képviselheti az intézmény érdekeit az önkormányzatban. Ez valóban igaz, de azt ne feledjük el, hogy amikor egy intézményvezetőről van szó, őt a képviselő-testület bízza meg az önkormányzat intézményének vezetésével. Amikor ugyanez az ember képviselő lesz, akkor ő a képviselő-testületben bizonyos ellenőrzési funkciókkal is rendelkezik, például mint önkormányzati képviselő az intézményeket is ellenőrizheti is, és olyan elvi összeférhetetlen helyzetbe kerül, ami véleményünk szerint nem helyes. Felvetődik az a kérdés is, hogy ő kvázi munkáltatója is saját magának. Tudom, hogy amikor szavaznia kell az iskolaigazgatói pályázat esetén, bejelenti a személyes érintettséget, és nem vesz részt a szavazásban, ez most is kezelt a törvényben, de azt hiszem, más a helyzet, amikor iskolaigazgatóról van szó, és más a helyzet akkor, amikor egy pedagógusról.

Helyénvalónak tartom, hogy ez az összeférhetetlenség majdan, a következő választásoktól hatályba lépjen. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szintén két percre megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, MSZP.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Abból a szempontból vizsgálnám ezt az egész kérdéskört, hogy milyen problémát akarunk ezzel a javaslattal megoldani. Úgy gondolom - ami itt le van írva -, hogy azt feltételezzük az intézmény vezetőjéről, hogy valami olyat cselekszik, ami a saját intézményének úgymond javára szolgál, és az összes többi intézmény emiatt hátrányt szenved. Ezt feltételezzük, úgy gondolom, ezt akarjuk ezzel a javaslattal kiküszöbölni. Ha nem így van, kérem mondják el, ha nem ezt gondolják.

Azt már nem is feltételezem, hogy saját személyes hasznára lobbizna ez az intézményvezető, úgy gondolom, erről nincs szó. Ha az előző problémát akarjuk ezzel a megoldással kiküszöbölni, akkor nem érjük el a célt, mert ugyanezt a feladatot ellátja egy intézményvezető-helyettes vagy akármelyik intézményi beosztott. Úgy gondolom, hogy erre a szabályozásra nincs szükség, mert azt a problémát, amit itt meghatározni véltünk, ezzel a megoldással nem lehet elérni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót két percre Kovács Zoltán képviselő úrnak, Fidesz.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Kovács Tibor az imént csak részben mondta el, hogy mi ennek a szabályozásnak a vélhető indoka. Úgy gondolom, ennek a valósabb indoka az, hogy valaki saját magának nem lehet a munkáltatója. Abban az esetben, ha egy intézményvezető bent ül a képviselő-testületben, saját magának a munkáltatójává válik, még akkor is, ha az a látszat, szavazásból való kimaradás van, amikor saját ügyében nem szavaz. Valójában ennél ez a fő indok, és úgy gondolom, hogy nem az, amire talán a képviselőtársam célozni próbált.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, SZDSZ.

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előző felszólalásomat azzal kezdtem, hogy elvi és gyakorlati szempontokat kell figyelembe venni ennél az első témakörnél. Most a második témakörnél úgy gondolom, hogy alapvetően gyakorlati szempontokat kell és lehet figyelembe vennünk. Ezt azért is merem mondani, mert annak idején, amikor az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényt módosítottuk, és ott is nagy számban összeférhetetlenségi szabályokat alkottunk, nagyon hamar az Alkotmánybíróság elé került az a javaslat, és Alkotmánybíróság nagyon egyértelműen és világosan kimondta, hogy az összeférhetetlenség terén az Országgyűlés nagy szabadsággal rendelkezik a szabályok megalkotásában. Még azt is hozzátette, hogy viszonylag gyorsan változó szabályokat is alkothat az Országgyűlés. Nem szeretném semmiképpen összekeverni az országgyűlési képviselők mandátumát és státusát az önkormányzati képviselőkével, szerintem nagyon távol állnak egymástól, de mégis most itt is összeférhetetlenségi szabályokat kell alkotnunk.

Ebben a fejezetben két fő területről van szó: az egyik az úgynevezett összeférhetetlenség, a másik pedig az átláthatóság. Bauer Tamás képviselőtársammal mind a két területhez több módosító javaslatot is előterjesztettünk, kétségkívül a legnagyobb vitát - mint ahogy most is - az alkotmányügyi bizottságban is a felügyelőbizottsági tagságra vonatkozó rendelkezések jelentették. Úgy gondolom, hogy akkor járunk helyes úton - ez talán egy globális megfogalmazásnak is tekinthető -, ha el tudnánk érni azt, hogy az önkormányzati képviselők az önkormányzati képviselői tiszteletdíjon felül más juttatásban - persze a költségtérítésen kívül - az önkormányzat útján vagy annak bármely intézménye, vállalata, cége útján ne részesüljenek. Ez az, ami tiszta viszonyokat teremtene.

Azt hiszem, nem lenne szentségtörés, ha ezt megtennénk, de félek, hogy a többség nem ebbe az irányba fogja majd vinni a törvényjavaslatot. Azért sem lenne szentségtörés, mert egyrészt régebben, évekkel ezelőtt ezt ígértük.

(19.10)

Emlékszem, annak idején még az önkormányzati törvény vitája kapcsán is felmerült ez a probléma, de az előző ciklus végén, amikor az előző belügyminiszter úr, Kuncze Gábor előterjesztette az akkori törvényjavaslatot, ez akkor is felmerült. Tehát azt sem lehet mondani, hogy abszolút váratlanul éri az önkormányzati képviselőket vagy a választópolgárokat, hogy ilyen szabályokat alkotnánk. Ez az egyetlen olyan szabályozási mód, amely véleményem szerint következetes lehet.

Mi az 51., 59., 66., 113-115. pontokra terjesztettünk elő módosító javaslatokat Bauer Tamással. Ha megnézzük a felügyelőbizottsági tagságra vonatkozó szabályokat, akkor például, ha azt veszem figyelembe, amit Kovács Tibor képviselő úr mondott, hogy igazából nincs jelentősége a cégen belüli tevékenységnek, ha ott önkormányzati képviselő működik, és ez az a mód, amivel az önkormányzat érdekeit szem előtt lehet tartani, ezzel én nem értek egyet. Állítom, hogy ha nagy számban vennénk elő konkrét felügyelőbizottsági elnökre és tagságra vonatkozó ügyeket ma Magyarországon, akkor az lenne megállapítható, hogy ezek a felügyelőbizottsági elnöki és tagsági pozíciók nem másra alkalmasak, mint arra, hogy egy pótlólagos, burkolt kiegészítő anyagi támogatásban részesítsék az adott önkormányzati képviselőt. Semmilyen más célt alapvetően nem szolgál.

Nézzük meg, mi a felügyelőbizottságok szerepe egy cégnél! Való igaz, nem operatív tevékenységet végeznek. De a felügyelőbizottságoknak alapvetően az a feladata, hogy bizonyos ciklikusságot figyelembe véve megvizsgálják, hogy törvényesen működik-e az adott cég. Kik tudják megvizsgálni azt, hogy törvényesen működik az adott cég? Azok, akik rendelkeznek ilyen irányú, nagyon konkrét szakmai ismeretekkel: könyvvizsgáló, könyvelő, az, aki mondjuk, az adott cég profiljához igazodó tevékenységgel, szakképesítéssel rendelkezik, valamilyen módon ért a gazdálkodáshoz valamilyen más úton, és mondjuk, jogász. Ezek azok a tipikus területek, amelyek mindegyikével találkozhatunk, ha önmagát komolyan vevő felügyelőbizottság működését figyelembe vesszük.

Ha megnézzük az önkormányzati képviselőket, akkor rájövünk arra, hogy az esetek döntő többségében nem ilyen végzettségű önkormányzati képviselők végzik ezt a tevékenységet, ami persze nem jelenti azt, hogy ők kevesebb értékkel bírnának mint emberek természetesen, hiszen más területen kiváló szakemberek lehetnek, de az esetek nagy részében ehhez általában nem értenek, és nem is ilyen szempontok alapján kerülnek be ezekbe a felügyelőbizottságokba.

Én úgy gondolom, hogy az az érv sem állja meg a helyét, hogy az önkormányzat így tudja biztosítani azt, hogy ellenőrizze a cég tevékenységét. Számtalan más módon lehet legalább ilyen hatékonyan biztosítani ezt a tevékenység-ellenőrzést. Egyrészt valakit, egy külső szakembert megbíz azzal, hogy üljön be a felügyelőbizottságba és vegyen részt a felügyelőbizottság munkájában, és az adott szakmai bizottság előtt megfelelő rendszerességgel - nagyon sokféle jó módszerrel lehet szabályozni ezt -, megfelelő módon beszámol arról, hogy milyen tevékenységet végez a cég. Ez sokkal nagyobb biztosítékot ad arra, hogy az önkormányzat érdekei megfelelő módon megjelenjenek.

A felügyelőbizottsági tagságra és az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozóan sok más módosító javaslat is megjelent. Úgy gondolom, hogy a kormányzat abban az esetben, amikor a hatpárti egyeztetésen és a bizottsági üléseken ezeket alapvetően nem támogatta - ez egyébként az összes módosító javaslatra igaz -, ezt én helytelen megfontolásnak tartom. Ezen a területen véleményem szerint egy fokkal nagyobb szigort lehetne elérnünk, és sajnálom, hogy a kormányzat képviselője erre kevésbé mutatkozott nyitottnak.

Az összeférhetetlenségi szabályok mellett szerintem még egy nagyon fontos terület az átláthatóság kérdése. Mi erre vonatkozóan szintén beterjesztettünk néhány javaslatot, és nem is igazán értem - nem hallottam olyan érveket, amelyekről úgy gondolom, hogy erőteljes érvek lettek volna a mi indítványunkkal szemben -, hogy miért ne lehetne erre szükség. Egyrészt fontos az, hogy a választópolgárok, a többi önkormányzati képviselő és mindazok előtt, akinek joga és lehetősége van, hogy betekintsen ezekbe az úgynevezett átláthatósági szabályokba - gondolom, ezekről mindenki pontosan tudja, hogy azt a célt szolgálja -, az összeférhetetlenség alá nem eső, de egyébként valamilyen érdekeltséget megjelenítő tevékenységet, érdekeltséget, vagyoni viszonyt nyilvánossá tegyük.

A nyilvánosság a demokrácia egyik nagyon fontos eszköze, és meggyőződésem szerint a legerőteljesebb eszközök egyike. Ezt korlátozni az ésszerűség határain belül véleményem szerint nem helyes. Mi olyan átláthatósági szabályokat szerettünk volna beépíteni, amelyek például az országgyűlési képviselők tekintetében nagyjából működőképesek. Sok kritika érheti ezt a törvényt, mármint a hatályos képviselői jogállásról szóló törvényt, de azért valahol mégis van egy visszatartó ereje, van egy ellenőrzési lehetőség arra vonatkozóan, hogy ki milyen érdekeltségekkel rendelkezik. Minél kisebb településről van szó, de nagyokra is egyaránt igaz, nyilvánvalóan lehetnek nagyon komoly anyagi érdekei egy-egy képviselőnek, amelyek soha nem fognak összeférhetetlenségi szabály alá esni. Egyáltalán nem biztos, hogy ebben ludas az adott képviselő. De annak érdekében, hogy tiszta viszonyokat teremtsünk, szerintem szükségesek az átláthatósági szabályok.

Géczi József képviselő úr az MSZP részéről - ugyan most nincs itt a vitában - előterjesztett ebben a vonatkozásban két módosító javaslatot, amely szerintem megint csak bevált a gyakorlatban, ha olyan nagyon nem is tökéletes, de jó, ha van kimutatás az ajándékokról, és az összeférhetetlenség alá nem eső tevékenység is jövedelembejelentési kötelezettséges.

Nem látom azt a szempontot, hogy ez mitől lehetne káros, mitől lehetne problémás, ha az önkormányzati képviselőket erre kérnénk. Normális eljárás keretében, normális viszonyok mellett ez meggyőződésem szerint igenis erősíti a demokratikus elveket minden szinten, minden önkormányzati szinten. Nagyon sajnálnám, ha az Országgyűlés egyetlen ilyen javaslatot sem fogadna el.

A vita további részében is szeretnék majd felszólalni. Köszönöm. (Taps az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Nagyon sok felszólaló jelentkezett még. Ügyrendi kérdésben megadom a szót Perlaki Jenő képviselő úrnak, Fidesz.

PERLAKI JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném javasolni, hogy a harmadik, negyedik és ötödik szakaszt egyben tárgyalja tovább az Országgyűlés a plenáris ülésen.

Azzal indoklom a javaslatomat, hogy a hatpárti egyeztetést követően gyakorlatilag tét nélküli a mostani vitánk, mert a törvény fő vonalai kialakultak. Ennélfogva még elmondhatjuk a hatpárti eredőtől az eltéréseinket, de a kétharmados volta miatt a törvény a megegyezés szerint fog haladni.

Úgyhogy én azt kérem, hogy támogassák a jelenlévők a javaslatomat. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Én támogatom, de természetesen megkérdezem a frakciókat, hogy támogatják-e Perlaki képviselő úr javaslatát, vagy legalábbis formáljanak véleményt. (Kovács Tibor és Bauer Tamás jelentkezik.) Kovács Tibor következik az MSZP-ből, utána pedig Bauer képviselő úr.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én nem tudok arról, hogy hatpárti egyetértés lenne e tekintetben, legalábbis a mi frakciónk ezekről az indítványokról még nem szavazott. Tehát ilyen tekintetben ez a javaslat nem tekinthető hatpárti indítványnak.

Reagálva arra, amit Kovács képviselő úr elmondott, valóban igaza van: a képviselő-testület a munkáltatója az intézményvezetőnek, de a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Részben és abban az esetben, amikor például fegyelmi ügyet kell tárgyalni, a képviselő-testület nyilván hozhat olyan döntést, hogy ebből a döntési folyamatból kizárja az érintett önkormányzati képviselőt. Ezzel azt akarom mondani, hogy ez a dolog sem indokolja alapvetően ennek a javaslatnak a szükségességét.

Amit Hankó Faragó képviselő úr elmondott, én még nem láttam, képviselő úr, olyan tulajdonost...

ELNÖK: Képviselő úr, ne haragudjon, de minden frakciónak most az ügyrendi javaslathoz kellene hozzászólnia. Az a kérdésem, hogy támogatja-e, hogy a harmadik, negyedik és ötödik vitaszakaszt együtt tárgyaljuk. Ez teljesen logikus lenne, hiszen az eddigi felszólalások eléggé túlterjeszkedtek és összefüggnek egymással, és a jelen lévő képviselőknek joguk van ahhoz, hogy összevonják a vitaszakaszokat.

Az a kérdésem tehát, hogy támogatja-e azt, hogy a harmadik, negyedik, ötödik vitaszakaszt egy vitaszakaszban tárgyaljuk.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Elnök Úr! Úgy gondolom, hogy a vitaszakaszok összevonását támogatjuk, de nem azzal az indoklással, amit Perlaki képviselő úr elmondott. Tehát nincs hatpárti egyetértés a javaslattal kapcsolatban.

ELNÖK: Jó, most a tartalmi kérdésbe ne menjünk bele. Tehát támogatja.

Bauer képviselő úr, SZDSZ, véleményére lennék kíváncsi. Tessék!

(19.20)

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Mi a magunk részéről nem támogatjuk ezt a javaslatot, meg is mondom, hogy miért.

A napirendi pont kezdetén az Országgyűlés az elnök előterjesztésére szavazott a vitaszakaszokról. Azok a képviselők, akik eddig felszólaltak, a maguk felszólalását ehhez igazították. Egy képviselő egy vitaszakaszban általában egyszer szokott normális hozzászólást tenni, ezenkívül kétpercezik. Aki ebben a vitaszakaszban már normál hozzászólásra jelentkezett, az ehhez szólt hozzá, és a mondanivalóját a későbbi vitaszakaszokban lévő módosító javaslatokhoz későbbre tette át.

Tehát vita közben szerintem nem helyes ilyen javaslatot tenni, emellett egyetértek abban a Szocialista Párt részéről felszólalóval, hogy az az indoklás, amivel Perlaki képviselő úr a javaslatot indokolta, szerintem sem állja meg a helyét. Egy kérdés az, hogy volt egyeztetés, nem tudok arról, hogy lett volna megállapodás, de ha volt is, kisebbségi álláspontot, akár a saját frakcióján belül kisebbségi álláspontot bárki kifejthet, és a módosító javaslatai mellett érvelhet. Láttuk egy korábbi vitaszakaszban, hogy a szocialista frakción belül megoszlottak az álláspontjuk.

Ne vonjuk meg képviselőtársainktól azt a jogot, hogy komoly munkával kidolgozott módosító javaslataik mellett az Országgyűlés részletes vitájában érveljenek! Ezért a magunk részéről nem támogatjuk azt, hogy menet közben alakuljon át a vitának a szerkezete.

Köszönjük szépen.

ELNÖK: Még két ügyrendi jelentkező van, de a Házszabály szerint frakciónként egy, ezt Pozsgai képviselő úrnak mondom. Perlaki képviselő úr nyilván, mint aki kezdeményezte... Konszenzus nem alakult ki, ezért most nem tudom újra visszaadni a szót ügyrendi kérdésben, mert ezzel csak az időt húznánk, inkább akkor arra kérném, hogy valóban a tartalmi kérdésekre menjünk.

Újra megjelent Pozsgai képviselő neve. Egy másik ügyrendi kérdés? (Pozsgai Balázs jelzi, hogy nem.) Tehát akkor lezárjuk ezt az ügyrendi kérdést, és folytatjuk tovább a második vitaszakaszt. Egyet kérnék: amennyire lehetne, időtakarékosan, mert még három-négy törvényjavaslat részletes vitája vár ránk a mai nap folyamán.

Megadom a szót Perlaki Jenő képviselő úrnak, normál felszólalásra.

PERLAKI JENŐ (Fidesz): Köszönöm. Igyekszem a második szakasznak megfelelően szólni. Most nem szólok a 3., 4. és 5. szakasszal kapcsolatban, amit szándékosan javasoltam az előbb így, merthogy az oktatás, a hatálybalépés és a preambulum kérdéséről szól, amelyik viszonylag szűkebb kérdéskör, ezért gondoltam, hogy a három együtt volna tárgyalható, így Bauer képviselőtársam félreértett.

A 35. és a 36. módosító indítvánnyal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy mindkét oldalról elhangzott az indítványokban, hogy az összeférhetetlenségi szabályozásban kivételt kellene tenni a háromezres lélekszám alatti településeken, mivel olyan kis számú a falvakban az értelmiség, hogy az eredményesebb munkavégzést csak állásduplázással lehetne megoldani.

Itt a vitában elhangzott néhány vélemény az intézményi összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Én a munkáltatói szempontból való összeférhetetlenség - tehát hogy a munkáltató testület tagja egyben a munkavállaló, aki a megbízatását a képviselő-testülettől nyeri -, ez is elegendő ok lenne, azt gondolom, hogy ténylegesen van elfogultság az ilyen esetekben. De ha valamely intézmény vagy intézménytípus ilyen értelemben képviseletre kerül a testületen belül, akkor felmerül a kérdés, hogy arányosan kellene minden feladatnak a képviseletét biztosítani; vagyis ha van városgazdálkodási vállalat, akkor persze annak is kellene képviselet. Itt ezzel, azt hiszem, nyilvánvalóvá vált a lehetetlensége annak, hogy arányosan legyenek a különböző feladatok képviselve.

Én tartom magam ahhoz az elgondoláshoz, amit az általános vitában mondtam el, hogy igazából az a helyes, ha az önkormányzat képviselő-testülete a polgárság, a képviselő-testületet megválasztók átlagérdekeit képviseli egészében, tehát mintegy leképezi valamennyi polgárnak az igényeit a közszolgáltatásokkal kapcsolatban. A véleményünk az, hogy nem megengedhető kivételeket tenni, és a jogalkotó szándéka a nemkívánatos befolyásoktól való mentesség kell legyen.

A gazdasági társaságokkal kapcsolatos összeférhetetlenséggel kapcsolatban hadd mondjam el azt, hogy valóban jövedelemforrásként funkcionálnak a különböző felügyelőbizottsági és igazgatótanácsi tagságok, kicsi és nagy képviseletnél egyaránt.

Valóban, Hankó Faragó Miklós képviselőtársam nagyon tisztán és világosan mondta el az előbb azt, hogy az átláthatóság, a tiszta érdekviszonyok kell hogy érvényesüljenek. Én ennek folyományaként hadd mondjam el azt, hogy a német típusú önkormányzati tulajdonviszonyokat tartom irányadónak, amelynél az önkormányzat kizárólag olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben kizárólagos tulajdonos, és az csak a kötelező feladatait láthatja el. Ebben az esetben sem az a cél, hogy a képviselők számára teremtsenek különböző jövedelemforrásokat.

Újra elmondom azt a fontos adalékot, hogy sajnos a lakásfenntartásban például Budapesten azért rugaszkodnak el a piaci áraktól az önkormányzati bérlakások fenntartási kiadásai, mert túlköltekezőek ezek a fajta gazdasági társaságok, és valóban, a számadatok azt mutatják, hogy olcsóbb, ha a társasházak maguk tartják fenn önmagukat, mintha igénybe veszik. Az önkormányzati, illetve nem önkormányzati típusú lakások fenntartásának költségei így eltérnek - én azt hiszem, hogy bizonyító erejű példa.

Nem érthető az ellenzéken belüli egyet nem értés, mert hol kiterjesztenék a kizáró tényezőket és posztokat, hol pedig lazítanák azokat. Meglepő, hogy nincs ebben konszenzus, hiszen van olyan képviselő, akinek az egyik módosító indítványa szigorítana, a másik indítványa pedig lazítana.

Viszont a felügyelőbizottsági tagságra vonatkozóan nagyon-nagyon pontos volt, amit Hankó Faragó Miklós mondott: a szakszerűség igénye fontosabb. A felügyelőbizottsági tagokkal és az igazgatósági tagokkal szemben, akik nem lesznek a jövőben képviselők, pontos elvárásokat kell megfogalmazni, és a cégeknek a lehető leghatékonyabban kell működniük. Üdvözöljük tehát a felügyelőbizottsági tagságokra vonatkozó összeférhetetlenség kezdeményezését.

Szeretném még szóba hozni azt, hogy a jelenlegi szabályozás a háziorvosokat kizárja a helyi önkormányzati képviselő-testületekből. Ugyanakkor egy kapcsolódó módosító indítvánnyal tisztázni célszerű azokat az eseteket, amikor betéti társaság keretében látják el az önkormányzati szolgáltatást a háziorvosok, hiszen akkor megkülönböztetés lenne az egyéni háziorvosok és a bt.-ben dolgozó háziorvosok között.

A további gondolataimat a 3., 4. és 5. szakaszok külön tárgyalása során fogom elmondani. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én azt hiszem, hogy a részletes vitával és az előttünk fekvő 2064/111. számú ajánlással eljött az igazság pillanata.

Ugyanis ezekből a módosító javaslatokból és a módosító javaslatokra vonatkozó szavazási, tehát bizottsági szavazási eredményből valami világossá vált, amit eddig legfeljebb csak sejteni lehetett. Nevezetesen az a kérdés, hogy akar-e a Fidesz tiszta közéletet, akar-e a Fidesz összeférhetetlenségi szabályokat az önkormányzati szektorban. (Perlaki Jenő: Akar!)

Mert eddig arról volt szó az előző ciklusban, amikor az országgyűlési képviselői összeférhetetlenségről volt szó, hogy a Fidesz mondhatta azt, hogy ő persze sokkal szigorúbb szabályozást szeretne, mint amit a szocialista-szabad demokrata koalíció elfogadott, és ezért arra hivatkozva nem szavazta meg azt a törvényjavaslatot, hogy az neki nem elég szigorú. Talán emlékeznek rá, az általános vitában idéztem is Kósa Lajosnak az erre vonatkozó kitételeit.

(19.30)

Most azonban a Fidesz egy kormánytöbbséget vezet, és módja lenne olyan összeférhetetlenségi szabályok kezdeményezésére, amelyek valóban szigorúak, valóban példamutatóak.

Az általános vitában a Fidesz vezérszónoka - ha jól emlékszem, Buza képviselő úr volt a Fidesz vezérszónoka - és a fideszes hozzászólók végig azzal érveltek, hogy ők ugyan szigorúbb szabályokat szeretnének, de itt vannak a szocialisták, akik nélkül egy kétharmados módosítást nem lehet elfogadni, velük előre egyeztettek, és ezért csak ennyit nyújt be a kormány; ők a szívük mélyén persze szeretnének sokkal szigorúbbat.

Már az általános vitában is világossá vált, és a módosító javaslatok áttekintése során is világossá vált, hogy a szocialista frakció ugyanúgy, mint az országgyűlési összeférhetetlenségnél, ebben az esetben sem egységes. Hiszen vannak olyan szocialista javaslatok benyújtva, és voltak olyan szocialista felszólalások az általános vitában, amelyekből világossá vált, hogy a szigorúbb szabályok annyi szavazatra a szocialistáktól valószínűleg számíthatnának, hogy a kétharmad meglegyen, feltéve, hogy a kormánykoalíció meg a szabad demokraták - akik mindig is, kormányon is, meg ellenzékben is a szigorú összeférhetetlenség hívei voltunk, mármint az SZDSZ - együttvéve kiadják a kétharmadot. De addig is, amíg a kétharmados végszavazásra sor kerül, ott voltak a bizottsági szavazások, ahol megvolt a lehetőség arra, tisztelt fideszes képviselőtársaim, hogy önök támogassák a szigorító jellegű módosító indítványokat, sőt arra is meglett volna a lehetőség, hogy maguk nyújtsanak be ilyeneket, amiket egyébként az általános vitában a Fidesz-frakció részéről többen meg is ígértek.

Ezért vettem kezembe szokatlan és ritka érdeklődéssel ezeket a módosító javaslatokat, és meg kellett állapítanom, hogy a Fidesz nem akar szigorúbb összeférhetetlenséget. Ebben az ajánlásban összesen hat darab olyan módosító javaslat van, amit a kormány, az előterjesztő támogatott, és a kormánypárti képviselők is támogattak. Ebből a hatból három technikai módosítás - ebből két bizottsági javaslat, és egy Salamon képviselő úr javaslata -, és összesen két olyan javaslat van - mind a kettőt a Magyar Demokrata Fórumtól nyújtották be 111. és 112. számon -, amely valóban érdemi szigorítást tartalmaz, nevezetesen: a polgármesterek tekintetében mondják ki a felügyelőbizottsági tagság tilalmát. Hozzáteszem - hogy mondjam - ezzel lukat rúgnak, mert hiszen a polgármesterek nem is szoktak felügyelőbizottsági tagok lenni, ezt meghagyják a testületek tagjainak.

A valódi kérdésben, amiről itt vita folyt az általános vitában, nevezetesen, hogy a felügyelőbizottsági tagságot összeférhetetlennek tekintsük-e a képviselő-testületi tagsággal, ebben egy darab fideszes módosító javaslat sem érkezett, és azoknál a kisgazda, szocialista és szabad demokrata módosító javaslatoknál, amelyek benyújtásra kerültek, kivétel nélkül azt a szöveget találjuk az ajánlásban, hogy egyharmadot sem kapott. Tehát nemcsak a szocialisták nem támogatták, akikre fideszes képviselőtársaink annyira szeretnek hivatkozni ebben a kérdésben, hogy csak a szocialisták miatt nincs itt szigorú összeférhetetlenség, hanem a Fidesz sem támogatta ezeket a javaslatokat.

Tehát világos, hogy a Fidesz nem akar szigorúbb összeférhetetlenséget (Dr. Kontrát Károly: Nem igaz!), mint amit a kormány-előterjesztés tartalmaz, sőt még annyit sem akar, amennyit a szocialista-szabad demokrata kormánykoalíció az előző ciklusban az országgyűlési képviselőkre elfogadott. Nem akar a Fidesz ilyet!

Hasonlóképpen elmondhatjuk azt, hogy a hatálybalépést illetően, amire nézve szintén azt ígérték a fideszesek az általános vitában, illetve azt állították, hogy csak a szocialisták miatt halasztják el az egész hatálybalépést a következő ciklusra, ezt mondták a fideszesek az általános vitában... (Pozsgai Balázs: Ez másik vitaszakasz!) Bocsánat, akkor arra majd később térek ki.

Tehát szeretném hangsúlyozni, enyhítő módosító javaslatot sokan benyújtottak, elsősorban szocialisták, és egy ponton valóban mi is benyújtottunk egyet, én is benyújtottam egyet, mert a bizonyos kistelepülési intézményvezetők, illetve szakemberek tagságára ebben a tekintetben - elmondtam az általános vitában is - mi is úgy látjuk, hogy egy rugalmas megoldást kell alkalmazni. Erre nézve valóban érkezett egy sor szocialista módosító javaslat, és más technikával egy hasonló célú javaslatot mi is benyújtottunk; és más enyhítő javaslatok is vannak. Szigorító javaslat a Fidesztől nem jött, és szigorító javaslatot a Fidesz nem támogatott.

Szeretném még egyszer elmondani, nem ismételve azt, amit közös javaslatainkról Hankó Faragó Miklós elmondott, hogy ilyen javaslatok vannak. Mi azt gondoljuk, hogy a tiszta közélet, az, hogy az önkormányzati képviselők - hogy mondjam - gazdasági megkörnyékezésére, gazdasági befolyásolására ne kerülhessen sor, ez elengedhetetlenné tenné azt, hogy ezeket a javaslatainkat elfogadják. Hasonlóképpen Hankó Faragó Miklós beszélt ezekről az átláthatóságot szolgáló módosító javaslatainkról, a mieinkről is és Géczi József Alajoséról is. Ezek a javaslatok - legalábbis a mieink - nem mechanikusan veszik át az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi törvényében szereplő javaslatot, ott vagyonnyilatkozat is van.

A mi javaslatunk abból indul ki, hogy a vagyonnyilatkozat olyan súlyos korlátozása a személyiségi jogoknak, amit országgyűlési képviselőkkel szemben indokolt alkalmazni. Önkormányzati képviselőkkel szemben ez kérdéses, mi ezt nem tettük, de egy érdekeltségi nyilatkozatot, amely annak a rögzítése, hogy milyen gazdasági érdekeltségei vannak az illető önkormányzati képviselőnek, ezt fontosnak tartjuk, hasonlóképpen Géczi József Alajoshoz.

A fideszes képviselők a bizottságokban nem támogatták ezt a javaslatot sem, úgy látszik, a Fidesz nem akarja, hogy az önkormányzati képviselők átláthatóvá váljanak a helyi közösség számára. (Dr. Kontrát Károly: Nem igaz!) Azt kell tehát mondanom, hogy a fideszes képviselőknek ez a magatartása - ami teljesen ellentétes azzal, amit évek óta hirdetnek, és azzal is ellentétes, amit itt az általános vitában elmondtak - bizony azt jelenti - hogy mondjam -, hogy a szövegeknek vége, most itt a valódi szándék. És ebben a valódi szándékban a Fidesz vezette koalíció elmarad attól, amit a szocialista-szabad demokrata koalíció az országgyűlési képviselők vonatkozásában kemény belső küzdelmek árán elért. Önök megállnak - hogy Kósa Lajost idézzem - a látszat-összeférhetetlenségi törvénynél. Majd a választók levonják belőle a megfelelő következtetést.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Halász János képviselő úrnak, Fidesz.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz mind ellenzékben, mind kormányon a szigorú összeférhetetlenség híve a helyi önkormányzati képviselők tekintetében is. Nagyon csodálkozom azon, hogy itt zajlik egy tartalmi, érdemi vita, és az egyik vitaszakaszban olyan kitételeket hallunk Bauer Tamástól, hogy a Fidesznek egyáltalán nincsenek még csak szigorító javaslatai sem. Ha megnézi, hogy az itt tárgyalt öt vitaszakaszban milyen módosító javaslatok vannak, és azokat kik nyújtották be, akkor rájöhet, hogy nem igaz, amit mondott.

Egyébként pedig, kedves képviselő úr, ez a törvény már az előző ciklusban is bizonyos értelemben terítéken volt; volt normaszöveg. Ez a törvény akkor is, meg most is kétharmadot igénylő törvény volt. Akkor a parlamentben önöknek, az akkori kormánypártoknak volt kétharmados többségük. Önök akkor ezt még csak nem is tárgyalták. Azt gondolom, ez mindent elárul a dologgal való viszonyunkról.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Szintén két percre megadom a szót Kovács Zoltán képviselő úrnak, Fidesz.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ígérem, hogy én nem említem annyiszor a Szabad Demokraták Szövetségének a nevét, mint ahányszor Bauer Tamás megemlítette a Fideszt az iménti felszólalásában. Inkább a lényegre koncentrálnék.

Milyen módon történt ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása? Úgy, hogy a kormány, illetve a Belügyminisztérium elkészítette, majd azt követően még a benyújtást megelőzően volt egy hatpárti tárgyalás, amelyre a Szabad Demokraták Szövetsége el sem jött. Ebben az eredeti javaslatban szerepelt egyébként a teljes gazdasági összeférhetetlenség, csak az első megbeszélésen jutottunk el oda, hogy az önkormányzati rálátás, a gazdasági szervezetekre történő rálátás jobb lehetőségét biztosítandó, a felügyelőbizottságok maradjanak meg.

Azt pedig egyértelműen cáfolnám, hogy, mondjuk, polgármesterek nem kerültek be felügyelőbizottságokba, erre is lehet példát találni.

(19.40)

Amikor ezt követően véglegesen benyújtásra került a törvényjavaslat, újabb hatpárti egyeztetés volt; a gazdasági összeférhetetlenséget illetően pedig arról szólt a vita a hatpárti megállapodásnál, hogy mikor lépjen hatályba. Ott már szó nem volt arról, hogy a felügyelőbizottság kikerüljön avagy sem, mert ez már újabb lépcsőfok volt.

Tehát úgy gondolom, hogy ilyen módon Bauer Tamás nem teljesen ismeri ezen törvényjavaslat benyújtásának az előtörténetét, hiszen pont a Fidesz kezdeményezte a legszigorúbb gazdasági összeférhetetlenséget. Sőt, Révész Máriusz és Halász János, aki az imént szólt, tudomásom szerint benyújtotta a hatálybalépést illetően a törvénynél jóval szigorúbb hatálybalépési javaslatát. És mivel a cél az, hogy megszülessen a kétharmados törvény, ez mindannyiunkat kompromisszumra kell hogy sarkalljon. Ezeknek az eredménye az, ami most előttünk fekszik.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Lévai Tibor képviselő úrnak, Fidesz.

LÉVAI TIBOR (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magam is nagyon kérdően hallgatom a szavakat, hiszen azt mondja Bauer Tamás képviselőtársam, hogy az itt lévő törvényjavaslat és a Fidesz által megfogalmazott program egymással ellentétes, és nem az történik, mint ami korábban megfogalmazódott.

Pontosan azt látom, hogy a szabad választásokat követően végre - és ez az önkormányzati választásokra is vonatkozik -, tíz-tizenegy esztendő elteltével, megfogalmazásra kerül ez a törvény, amelyik itt van előttünk. Ez nem ellentétes a programmal, a Fidesz mindig ezt mondta. Érdekes módon most, amikor a Fidesz a kormánykoalíció legnagyobb pártja, akkor kerül ide az asztalra; ekkor kerül megfogalmazásra és egyértelműsítésre ez a téma, mert ez valóban nagyon fontos. Ebben pontosan következetes a Fidesz, és abban is, hogy ezeket a szigorításokat és ezeket az összeférhetetlenségeket rendezni kell.

Azt mondja, mechanikusan átveszi az országgyűlési képviselőkről szóló összeférhetetlenséget. (Bauer Tamás: Ezt nem mondtam!) Én azt gondolom, ebben az eddigi tapasztalatok vannak benne. Az eddigi tíz év tapasztalatai vannak benne, és pontosan az, amit Hankó Faragó képviselőtársam mondott, hogy eddig, '94-98 között még fokozottabban és szigorúan ment az a dolog, hogy kit, milyen felügyelőbizottságba és hová, vezérigazgató-helyettesnek, igazgatónak, tisztségviselőnek ültetnek be azért a kis apanázsért, ami onnan még jön, és akkor így minden szépen meg is lesz. Pontosan ezeket célozza a h), i), j) pont, és ennek a további szigorítására tett indítványok ugyanúgy a Fidesz oldaláról érkeznek.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Nagyon sok kétperces van. Ha kérhetem mindkét oldalról a képviselő uraktól, nem egymás hibáit kellene most felhánytorgatni, mert abból újabb kétpercesek tömege fog keletkezni, hanem az adott ajánlási ponthoz szólni röviden, hogy miért támogatja vagy miért nem támogatja, ezt kellene kifejteni! Mert még sok törvényjavaslat van, nem fogunk hajnali 5-ig végezni, ha így haladunk.

Megadom a szót két percre Perlaki Jenő képviselő úrnak, Fidesz.

PERLAKI JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor egy labdarúgó mérkőzésen a bíró tévesen ítéli meg a helyzetet, akkor a lelátóról azt szokták bekiabálni, hogy "melyik meccset nézi, sporttárs?" (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Nekem ez jutott az eszembe az imént, Bauer képviselőtársam; van, amikor durvább dolgokat mondanak, én a szebbik felét nézem.

Azt hiszem, tévedésben van Bauer képviselőtársam, és bizonyára elkalandozott, amikor vissza-visszatérően dicsérte Hankó Faragó Miklós szigorító gondolatait. És bizonyára akkor is éppen elmerült valamelyik újságban, amikor az első felszólalásomban meg az általános vitában is a szigorúság mellett szóltam.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Szintén két percre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Amit Perlaki képviselő úr elmondott, azzal én nem vitatkoztam, mert az általános érvényű fejtegetésével a szigorításról egyetértek.

De azokat a módosító javaslatokat a Fidesz részéről, amelyek a h), i), j) s a többi pontokra vonatkoznak, nem találom ebben az ajánlásban. Nem tudom, ki melyik meccset nézi - én az előttünk fekvő ajánlásból indulok ki. Ebben a Fidesz részéről csak egy hatályba léptetési módosító javaslatot találtam, amelyik rosszul van megfogalmazva, mert olyan nincs, hogy egy törvény később és egyes pontjai előbb lépnek hatályba, csak a fordítottját ismeri a magyar jogalkotás - de ez egy technikai hiba. Én elfogadnám ezt a javaslatot, jól megfogalmazva ez megtalálható szocialista és szabad demokrata változatban; technikailag jó, tartalmilag ugyanaz. De nincsenek olyan fideszes módosító javaslatok, amelyekről önök beszélnek!

Emellett azt ma végképp nem indokolták meg, hogy az átláthatóságra irányuló módosító javaslatainkkal mi a baj. Azok beleférnek a hatpárti keretbe, ha éppen ez a szempont! Mégse kapott se fideszes, se más támogatást a bizottsági szavazásoknál, igaz? Miért?

Tehát igenis fenntartom azt a véleményemet, hogy ezen a "meccsen" - Perlaki képviselő úr kifejezésével -, ezekből a módosító javaslatokból az derül ki, hogy önök, a szocialistákra való hivatkozással takarózva, maguk sem törekszenek szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokra. Lehet, hogy fél évvel ezelőtt még erről gondolkoztak, de most, amikor a törvény alkotása folyik, erre nem törekszenek - pedig meglenne rá a lehetőségük!

És ha a szocialisták leszavazzák, akkor leszavazzák, és akkor marad az enyhébb változat - ha tényleg leszavazzák. De önök is leszavazták a bizottságokban, s önök is le fogják szavazni három hét múlva a módosító javaslatoknál történő szavazásnál! S akkor kénytelenek leszünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) azt mondani, hogy nem akarnak szigorúbb szabályozást.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Szintén két percre Hankó Faragó Miklós úrnak adom meg a szót, SZDSZ.

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Elfogadom azt a kritikát, hogy illett volna, szükséges lett volna korábban megalkotni az erre vonatkozó törvényt. Ez így van.

Tíz év óta működnek az önkormányzatok, jóval korábban, nagy valószínűséggel az első ciklusban, annak is az eleje környékén, nem sokkal az önkormányzati törvény megalkotását követően kellett volna ilyen törvényt alkotni. Ezt a mulasztást igazából nem lehet igazolni, csak magyarázni, hogy például miért történt meg az, hogy az előző ciklusban nem sikerült megalkotni. Többek között azért, mert ahogy önök se értenek minden tekintetben egyet egymással a frakción belül, ugyanez igaz a szocialista frakcióra is, s ez alól nem kivétel az SZDSZ-frakció sem. Azaz nagyon sok érdek, nagyon sok álláspont mentén térnek el a vélemények, ezért valóban nagyon nehéz egy jó szabályozást találni.

Az azonban tény - és egymással ezen kevésbé vitatkoztunk a mai este során, sőt talán a bizottsági ülésen sem -, hogy az önök szavazatai a bizottságokban nem azt mutatják, amiket most érvként, nem is egyszer, nem is egy képviselőtársam a szemben lévő oldalról elmondott, s amelyekkel egyet is értettem. Önök másképpen szavaztak!

A hatpárti egyeztetéssel kapcsolatban ha szabad még egy megjegyzést tennem. Az első megbeszélésre valóban nem mentünk el, technikai hibát követtünk el, semmilyen elvi megfontolás nem vezérelt bennünket. Utána azonban magam voltam jelen az SZDSZ képviseletében, és én magam voltam az, aki a felügyelőbizottságra vonatkozó témát felvetettem, hogy vitatkozzunk róla. Többen is vannak itt, akik jelen voltak, az államtitkár úrral az élen, kell hogy emlékezzen az államtitkár úr is arra, hogy ez így volt. (Dr. Kontrát Károly bólint.) Arra is kell emlékezzen, arról is beszéltünk, hogy kezd kialakulni esetleg egy konszenzus erre vonatkozóan, egy esetleges kapcsolódó módosító javaslat elfogadására vagy egyebekre vonatkozóan.

Ha önök valóban a szigorítással értenek egyet, elfogadom, lehetnek hibásak a javaslataink. Senkitől nem hallottam, hogy igen, én előterjesztenék majd egy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) másikat, mert elviekben egyetértek vele, csak a megfogalmazással nem. Tisztelettel várom az ilyen javaslatokat!

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Szintén két percre Pozsgai Balázs képviselő úrnak adom meg a szót, MSZP.

POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Bizonyára nem mindenkinek egyformák az emlékei, nekem sem. Én úgy emlékszem, hogy az SZDSZ csak legelőször jött el az egyeztetésünkre, majd később - amíg a törvénytervezet benyújtásra nem került a parlamenthez - nem jött el az egyeztető tárgyalásokra; majd mikor már a törvény belső vitája volt, akkor elfogadom, hogy találkoztunk.

Arra szeretnék reagálni, amit Bauer képviselőtársam kérdez, hogy miért nem reagálnak képviselőtársaink az átláthatóság kérdésére. Mert megint abba a hibába esik a parlament, hogy azt képzeli, csak Budapesten van önkormányzat. Vannak falvak kis önkormányzatai, amelyeknél minden képviselő egyéni gondolatát, sóhaját talán jobban ismerik, mint az ottani képviselő.

Tehát nem tudok olyan törvényt hozni, amely mindenkire egyformán vonatkozna. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Pozsgai Balázs képviselő úrnak adom meg tovább a szót, normál felszólalásra.

(19.50)

POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm, hasonlóképpen rövid leszek. Elnök Úr! A 33-34. számú módosító javaslatok támogatását kérem. A 33. azért meglepetés számomra - de pozitív -, mert ugyanilyen irányú kapcsolódó módosítót nyújtottunk be a 32. módosító javaslathoz, amelyet a kormány nem támogatott. Örülök annak, hogy ez a kérdéskör ilyen módon rendeződik.

Amire hosszabb időt szánnék, ez a 34. módosító javaslat, amelyben valóban gondot és problémát látok frakción belül is - nem vita -, mivel a frakcióban a módosítókról ilyen döntés még nem született. Ez azok közé a módosítók közé tartozik, amely nagyon sok képviselő azon véleményét tükrözi, hogy az intézményvezetők tekintetében ne a szigorítás, hanem éppen a puhítás felé mozduljon el a törvényjavaslat.

A későbbi területen lévő módosító javaslatokhoz, a 61-eshez szólnék és azokhoz, amelyek mind azt fogalmazzák meg, hogy iksz százalék mértékig lehessen tagja képviselő felügyelőbizottságnak. Ennél a módosító indítványnál nem arról van szó, hogy az volt az alapvető szándéka a benyújtónak, hogy minél több képviselőt lehessen egy bizonyos mértékű önkormányzati tulajdonnal rendelkező vállalat felügyelőbizottságába bejuttatni, hanem kivédését annak a lehetőségnek, hogy akár egy részvény megvásárlásával is lehessen egy képviselővel szemben összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni.

Ez a pont tehát az, amelyre felhívom a tisztelt kormány és az államtitkár úr figyelmét, hogy bizottsági módosító indítvánnyal kell azt kiküszöbölnünk, hogy bármiféle rosszindulatú megközelítéssel egy képviselőt - akit jogosan választottak meg, és nem volt összeférhetetlensége - olyan módon, egy részvényvásárlással arra lehessen kényszeríteni, hogy ott összeférhetetlenség esete forogjon fenn. Úgy érzem, hogy ennek a kiküszöbölő törvényszövegét - mivel annyian hívjuk fel erre a figyelmet - ilyen módon meg kell fogalmaznunk.

A felügyelőbizottsági tagságok kérdéskörében valóban többpárti egyeztetés történt. Döntően az önkormányzati szövetségek véleményére alapozva, az önkormányzatokban dolgozó polgármesterek, képviselők véleményére alapozva bátorkodtunk megtartani azt a törvényben, hogy a felügyelőbizottsági szereplés, tagság nem olyan mérvű összeférhetetlenségi eset, amivel kapcsolatban nekünk törvényi rendelkezést kéne csinálni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Tóth Imre képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

TÓTH IMRE (FKGP): Köszönöm szépen. A 36. ponthoz szeretnék szólni. Mindannyian említettük azt, hogy ez a jogszabály megcélozza azt, hogy tisztább közéletet akarunk. Nézetem szerint úgy kell akarnunk a tisztább közéletet, hogy közben megőrizzük az önkormányzás minőségét. Magam a kistelepüléseken tartom ezt aggályosnak, hiszen a minőség megőrzésénél két dologra is tekintettel kell lennünk. A minőséget jelentheti egyrészt a tisztaság - erről többen szóltak -, de ugyanakkor az önkormányzásra való képesség megőrzése is minőséget tükröz. Azaz a 3000 lélek alatti településeken, ahol a szellemi infrastruktúra, a gazdaság, az ahhoz kötődő értelmiség lehetőségei nem adatnak meg, szinte kizárólag marad az önkormányzati intézményi körhöz tapadó értelmiség vagy az a kör, akik az önkormányzásra képesek.

Többen fölvetették a futballhasonlatot. Mi mindannyian azt gondoljuk, hogy egy-egy önkormányzat futballpálya, csakhogy elképzelhető, hogy ott nem lesznek focisták, következésképpen nem futball fog zajlani, csak annak tulajdonítjuk. Ennek érdekében többen adtunk be módosító indítványt, tehát a nagyon szerény, 3000 lakosságszámot meg nem haladó települések esetében legalább a település értelmiségét, szellemiségét a bizottsági szakmai munkába engedjük be, mert ugyan bizonyos testületi kompetenciákhoz így mint testületi tag nem jut, de nem nélkülözzük és nem söpörjük ki teljességgel a nélkülözhetetlen szellemiségét ezeknek a helyi értelmiségieknek a települési önkormányzatok munkájából. Azt gondolom tehát, hogy a szakértelemre szükség van, és tudjuk, hogy a magyar önkormányzatok több mint kétharmada nagyságrendjében ilyen.

A 70. pontnál szeretném jelezni, hogy az előterjesztő azt mondja, hogy önkormányzati képviselő közalapítványban és közhasznú társaságban végzett tevékenységéért nem vehet fel tiszteletdíjat. Azt gondolom, hogy ehhez képest lényegesen pontosabb az a megközelítés, hogy nem részesülhet belőle, és ergo ezért nem vehet fel; és nem azért nem részesülhet, mert nem vehet fel.

Ez nemcsak szójáték, hanem arra való utalás, hogy a kifizetői felelősséget is meg akarjuk fogalmazni, függetlenül attól, hogy valaki föl akar-e venni valamit vagy sem. A helyes megközelítés tehát szerintem ez lenne. Szeretném kérni az előterjesztő részéről annak a támogatását, hogy nem részesülhet - ergo nem vehet fel.

A bizalmas információkra vonatkozóan tételesen a 75. ponttal összefüggésben szeretném megemlíteni, hogy látnunk kell, hogy például a helyi bizottságok tagjai is lehetnek olyan fontosak például, mint a helyi közbeszerzési bizottság tagjai, és e tekintetben nincs differenciálás arra nézvést, hogy a bizottság testületi vagy a bizottság nem testületi tagjáról van szó. Ha a lehetőségei azonosan fennállnak, ahhoz, hogy bizalmas információkat kezeljen, gyakorlatilag a tilalomnak is egyformán kell vonatkoznia mind a két kategóriára.

Az utolsó gondolatom e fejezeten belül a 84. ponthoz kötődik. Ugyanúgy, ahogy a polgármester esetében, itt ugyanazt ismétlem röviden: a minősített többség lenne indokoltabb, összeférhetetlenség esetén a képviselőre vonatkozóan, szintén azon érvelések mellett, melyekre mások is, magam is utaltam.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Fenyvessy Zoltán képviselő úrnak, MIÉP.

DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Két módosító indítványra szeretném a figyelmet fölhívni. Az egyik a 73. számú módosító indítvány, amely szerintem kifejezetten diszkriminatív szabályzatot tartalmaz. Ha valaki előtt nincs, azért elmondom, hogy arról szól, hogy önkormányzati képviselő és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet - törvényes képviselet kivételével - nem láthat el az önkormányzattal, annak intézményeivel, illetve a képviselő-testület hivatalával szemben.

Megmondom azt is, hogy miért tartom diszkriminatívnak ezt a szabályozást, és miért javaslom ennek az elhagyását. Jó néhány önkormányzatban helyet foglalnak jogi végzettségű önkormányzati képviselők. Magam is így voltam nyolc évig önkormányzati képviselő. Nagyon sok esetben előfordulhat, hogy az önkormányzat képviselő-testülete vagy hivatala - legtöbbször a hivatala - olyan döntést hoz, amely jogszabályellenes lehet. Gondoljunk csak egy építési hatósági döntésre, rendezési tervekre vagy bármely más hatósági ügyintézésre, de ugyanúgy a képviselő-testület is hozhat jogszabályellenes döntést, amelyet később esetleg kifogásol a közigazgatási hivatal.

Ilyen esetben, ha jogszabályellenes döntés van, és, mondjuk, az adott önkormányzati képviselő nem is ért egyet vele, a testületben ellene szavaz, utána megkeresi őt a választópolgár, hogy "ugyan, képviselő úr, kérem, legyen szíves engem képviselni ebben a kérdésben, tekintettel arra, hogy szerintünk jogszabálysértés történt", a képviselő egyszerűen nem járhat el, mert ez a szakasz kizárná, hogy jogi képviseletet láthasson el az önkormányzattal szemben. Miért ne láthatna el jogi képviseletet olyan kérdésben, amely jogellenes, amellyel ő maga sem értett egyet esetleg, ha az testületi döntés volt. Ez azt jelenti, hogy a képviselő-testület bizonyos tagjait foglalkozásuk miatt kizárjuk a későbbi eljárás lehetősége alól.

A másik ilyen módosító indítvány, amire szeretném a tisztelt képviselőtársaim figyelmét fölhívni, a 85. számú módosító javaslat. Ez egyszerű technikai kérdés, tehát semmiféle politikai vetülete nincs a dolognak.

(20.00)

Technikai kérdés, amely bizonyos nagyon fontos kérdésben az előterjesztés szerint 8 napos határidőt ad a fellebbezésre, illetve a határozat megtámadására, az én módosító indítványom erre 15 napot adna.

Érdekes, hogy a három kijelölt bizottságból két bizottság támogatta is a kormány előterjesztésével és álláspontjával szemben ezt az indítványt. Az alkotmányügyi és a mentelmi bizottság támogatta, ott jelen voltam, elő tudtam adni az indokaimat; az önkormányzati bizottság nem támogatta, lehet, hogy azért nem, mert ott más elfoglaltságom miatt nem tudtam megjelenni és nem tudtam előadni.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy ennél sokkal egyszerűbb ügyben, mondjuk, egy fizetési meghagyásos ügyben - ez a jogászoknak talán mond valamit - 15 napos határidő áll rendelkezésre az ellentmondás megtételére, pedig ott csak annyit kell egy mondatban leírni, hogy a fizetési meghagyással nem értek egyet, mert nem tartozom az összeggel, kész. Itt viszont, amikor az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségét vagy megbízásának megszűnését állapítják meg, tehát nagyon összetett jogi probléma van, ennél rövidebb határidőt állapít meg a tervezet, 8 napban. Jelzem, hogy 8 nap alatt tanulmányozni sem lehet megfelelően a határozatot, nem lehet megfelelő jogi képviselőt találni, és a jogi képviselőnek nem lehet megfelelően felkészülni arra, hogy majd eredményesen lássa el a jogi képviseletet.

Emiatt tehát technikailag a 8 napot mindenképpen rövidnek tartom, és ajánlom a tisztelt képviselőtársaim figyelmébe, hogy az alkotmányügyi bizottság is rövidnek tartotta ezt a 8 napos határidőt. Kérem, hogy a szavazáskor majd ezeket legyenek szívesek figyelembe venni.

Köszönöm.

ELNÖK: Jó estét kívánok, kedves képviselőtársaim! Kétperces hozzászólásra jelentkezett Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót.

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Fenyvessy Zoltán Képviselő Úr! A 85. pont alatt előterjesztett javaslatával teljes egészében egyetértek, ennek megfelelően szavaztam én magam is az alkotmányügyi bizottságban, és szeretném kérni a kormány tisztelt képviselőit, hogy fontolják meg azokat a jogos érveket, amelyeket Fenyvessy képviselő úr elmondott. A polgári perrendtartásunk ilyen jellegű határideje általában 15 nap, teljesen indokolt, hogy ebben a tekintetben is ezt a szabályt alkalmazzuk.

Azonban egyáltalán nem értek egyet a másik, a 73. pontban megfogalmazott javaslattal, amely szerint az önkormányzati képviselő jogi képviselőként nem járhat el és perbeli képviseletet nem láthat el az önkormányzattal, illetve annak intézményével vagy a képviselő-testület hivatalával szemben. Úgy gondolom, nemhogy ezt a szabályt kellene beépíteni és meghagyni - tehát ennyiben egyetértek az eredeti javaslattal és nem értek egyet az elhagyással -, hanem én is azt is megtiltanám, hogy az érdekében eljárhasson önkormányzati képviselő ügyvéd.

Ugyanez a helyzet az országgyűlési képviselők tekintetében is. Helytelen, ha az ügyvéd azzal az óhatatlanul megjelenő előnnyel, hogy önmaga önkormányzati képviselő, visszaélve ügyfeleket ilyen módon szerezzen. Másrészt pedig nyilvánvalóan önkormányzati képviselőként az adott ügyvéd rendelkezhet olyan bennfentes információkkal, amelyekkel kívülálló nem feltétlenül rendelkezhet; a korrektség azt kívánja, hogy ilyenben ne vegyen részt az az ügyvéd, aki egyben önkormányzati képviselő is.

Tehát én se pro, se kontra a jogi képviseletet ügyvéd tekintetében, amennyiben önkormányzati képviselő, ebben a témakörben semmiképpen nem engedném meg és nem tartom etikusnak.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az SZDSZ és a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Sibak András úrnak, az MSZP képviselőjének.

SIBAK ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én három módosító javaslatról szeretnék egypár szót mondani, de mielőtt elkezdeném, azzal egészíteném ki az előbb elhangzottakat, hogy úgy gondolom, hogy ha egy ügyvéd az önkormányzattal szemben lép fel, miközben önkormányzati képviselő, és ráadásul nem értett egyet az önkormányzat határozatával, a politikai nézeteit viszi be egy peres ügybe, ami szerintem teljességgel megengedhetetlen lenne.

A 90. számú módosító javaslatban próbáltam - Tóth Imre képviselőtársamhoz hasonlóan - oldani azon az elég nagy vitát kiváltó helyzeten, hogy az intézményvezetők vagy az önkormányzat által kinevezett intézményvezetők mégis a szakértelmükkel miképpen vegyenek részt az önkormányzat munkájában, elsősorban nyilván a döntés-előkészítésben. Ez a javaslat, úgy gondolom, Tóth Imre képviselő úr javaslatához képest valamivel pontosabb, és azon a helyen, ahol a bizottsági tagokra vonatkozó törvényi szakaszok vannak, fogalmazza meg azt, hogy a képviselő-testület állandó bizottságaiban vagy bizottságaiban részt vehetnének ezek az intézményvezetők.

Nem értek egyet azzal, hogy az értelmiséget akár a kistelepüléseken is kizárja maga a törvényjavaslat alapvetése, hogy a testületnek ne legyenek tagjai, hiszen ahol egy iskolaigazgató van, ott van több pedagógus is, és degradáló lenne azt mondani, hogy ők nem az értelmiséghez tartoznak; vagy vannak más egyéb, akár műszaki értelmiségi, akár más területen diplomával vagy megfelelő ismerettel rendelkező emberek, és attól még labdarúgócsapat alakulhat ki ezen a pályán, ha egy iskolaigazgató éppen nem fér be a csapatba.

Tehát én alapvetően ezt a nézetet nem hiszem el, de azzal egyetértek, hogy ha valakit intézményvezetőnek választottak, akkor nyilván olyan ismerettel, olyan plusszal rendelkezik akár a közélet területén, akár a szakmája területén, amit célszerű kihasználni. A bizottságban való részvétele semmiféle munkáltatói, önmunkáltatói problémát nem vet fel, viszont igénybe vehető a tudása a döntés-előkészítésben, amely az egyik legfontosabb része a munkának.

Amennyiben mégis - az eddigi eredményektől eltérően - akár a kormány, akár a képviselőtársaim felülvizsgálják, felülbírálják a döntésüket és ezt támogatnák, úgy gondolom, ezzel jelentősen csökkenteni lehetne azt a feszültséget, amely akár a frakciókon belül, akár a frakciók között az intézményvezetők képviselő-testületi tagságával összefüggésben felmerült.

A másik két pont a 43-as és a 77-es, amelyek tulajdonképpen összefüggenek egymással, és egy kicsit a szigorítás felé mennek: a gazdasági összeférhetetlenséget szigorítják a képviselők körében.

A 43. pont az 5. § f) pontjának szigorítása: "Önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel kötött vállalkozási megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el" - ez tehát nyilván nem lehet önkormányzati képviselő -, kiegészítve azzal, hogy "illetve az önkormányzat részére rendszeresen szolgáltatást nyújt." Ugyanerre vonatkozik egy másik pont, a 77-es, ahol azt a javaslatot teszem, hogy az se lehessen, aki az önkormányzattal olyan szerződést köt, hogy rendszeres szolgáltatást nyújt vagy ő maga, vagy a társasága.

Miért emelem ki a rendszeres szolgáltatást ebben a kérdésben? Mert én azt nem tiltanám meg, hogy ha valaki egy közbeszerzési pályázaton akár önkormányzati képviselőként is elindul és megnyeri azt a pályázatot és elvégez egy bizonyos feladatot - nyilván a megfelelő szabályok és ellenőrzések betartásával -, úgy gondolom, ez nem zavarja az ő szakmai tevékenységét és nem zárja ki a közéletből. De akkor, amikor rendszeres szolgáltatást nyújt az önkormányzat számára, tehát egy folyamatos, hosszan tartó szerződés részeként végez feladatot, ebben az esetben azt az összeget, hogy ő milyen kondíciókkal végzi ezt, maga is meghatározza.

A másik: a gyakorlati életből, a magam tízéves önkormányzati életéből merítve a példát mondom, hogy az önkormányzati hivatal dolgozói nem képesek azt az ellenőrzést elvégezni vele kapcsolatosan, amit egyébként egy nem képviselő vállalkozóval szemben megtesznek. És nem azért, mert ők korrumpálhatók vagy egyebek, hanem azért, mert részben függenek tőle mint önkormányzati képviselőtől, és akár bevalljuk ezt, akár nem, ha ő bemegy a hivatalba az adott irodába - mondjuk, ez legyen egy településfejlesztési vagy egyéb kérdésekkel foglalkozó iroda -, annak az előadója vagy alkalmazottja, munkatársa másképpen beszél vele, mint egy olyan vállalkozóval, akivel nincs ilyen jellegű kapcsolatban.

(20.10)

Ezért tartom lényegesnek azt, hogy aki rendszeresen szolgáltatást nyújt, vagy ilyen rendszeres megbízással rendelkezik az önkormányzattól, az képviselői megbízást ne kapjon. Vagy válasszon a kettő között: vagy ezt végzi - mondjuk, a temető karbantartását folyamatosan vagy szemétszállítást, vagy ezerféle dolgot tudnék említeni a gyakorlatból, vagy a közterületek karbantartását -, vagy pedig önkormányzati képviselő. Tehát úgy gondolom, hogy ezt a két módosító javaslatot célszerű lenne akár a kormány képviselőjének, akár elsősorban nyilván a képviselőtársaim figyelmébe ajánlanom, hiszen dönteni majd a képviselőknek kell ebben, hogy ezt jó lenne átgondolni. Ez a szigorítás nem olyan szigorítás, amely ellehetetleníti akár a vállalkozással rendelkező emberek közéletben való részvételét, viszont ismerve a gyakorlati élet tapasztalatait, mégiscsak leszűkíti azt a lehetőséget, hogy a hivatal munkatársai ne a város érdekei szerint eljárva tartsák a kapcsolatot a közfeladatokat vagy közcélú feladatokat ellátó vállalkozókkal.

Kérem az előterjesztésem, illetve a módosító javaslataim támogatását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a harmadik vitaszakaszt az ajánlás 95., 96., 97. és 98. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel jelentkező nincs, a vita e szakaszát is lezárom.

Megnyitom a negyedik a vitaszakaszt az ajánlás 99-126. pontjai szerint, a korábban már tárgyalt pontok kivételével. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Jelentkező nincs, a vita e szakaszát is lezárom. (Bauer Tamás: De van!)

Megnyitom az utolsó vitaszakaszt az ajánlás 1-6-ig terjedő... (Bauer Tamás: Jelentkeztem. - Perlaki Jenő: Késő! Én is lemaradtam!) Elnézést kérek, folyamatosan néztem, a képernyőn nem jelent meg senki. Képviselő úr, most jelent meg a monitoron a név, sajnos közben lezártam a vita e szakaszát, és megnyitom az utolsó vitaszakaszt az ajánlás 1-6. pontjai alapján. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Bauer Tamás képviselő úr neve jelent meg a képernyőn.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Elnök Úr! Elnézést kérek, csak mire egymás után olvassa a két vitaszakaszt, és az ember ezt a játékot végigjátssza, addigra végigolvassa a dolgot, és az ember lekésik - ez az előzőre vonatkozott. Így működik ez a gép.

ELNÖK: Képviselő úr, legközelebb lassabban fogom olvasni, és lassabban fogom fölsorolni. A kritikát részben elfogadom, de nem tudom visszacsinálni a lezárt dolgokat. Tehát megkérdezem még egyszer, hogy az utolsó vitaszakaszhoz, az 1-6. pontok alapján kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Még egyszer megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Ismét nem jelentkezett senki, s mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e reagálni a vitában elhangzottakra. (Dr. Kontrát Károly: A határozathozatalt megelőzően.) A határozathozatal időszakában.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/2065. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/2065/69. számon kapták kézhez.

Megkérdezem a bizottságokat, kívánnak-e előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, tehát megállapítom, hogy a bizottságok nem kívánnak előadókat állítani.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat és a módosító javaslatok belső összefüggéseire figyelemmel indítványozom, hogy a részletes vita négy szakaszból álljon. Az egyes vitaszakaszok ismertetésére felkérem a jegyző urat.