Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A rendszerváltozás, az ezzel összefüggő gazdasági, társadalmi átalakulás - privatizáció, határok megnyitása - a bűnözés tekintetében is erőteljes negatív változásokat hoztak magukkal, nemcsak számszerűségében, hanem szerkezetében és jellegében is jelentős átalakulások történtek. A bűnözés napjainkban már nemcsak egyénekhez köthető, hanem szervezetekhez is, amelyek beférkőznek a civil társadalmak változatos struktúráiba, a társadalmat mint egészet fenyegetik.

A szervezett bűnözés megjelenése és különféle formáinak ugrásszerű terjedése fokozott aggodalmat keltett a társadalom tagjaiban. Eljutottunk oda, hogy a bűnözés egyre nagyobb mértékben lépi át az országok határait, kihasználva az áruk, a tőke, a szolgáltatások szabad áramlását, a magánszemélyek szabad utazási lehetőségeit. A technika területén bekövetkezett fejlődés vívmányai eszközei lettek egyrészt a bűncselekmények elkövetésének, másrészt a különböző bűncselekmények elkövetéséből származó profit legalizálásának is.

Hazánk földrajzi fekvése miatt stratégiai fontosságú helyzetben van a szervezett bűnözés elleni harcban. Rajtunk vezetnek keresztül az ismert kábítószer-, fegyver- és embercsempész-útvonalak a Balkánról és a volt Szovjetunió államaiból Nyugat-Európa irányába. Az újonnan megjelent szervezett bűnöző csoportok számára hazánk ugródeszkává vált, nemcsak Nyugat-Európa, hanem még az Egyesült Államok irányába is. A vízumkényszer megszűntével kívánatos lett a magyar állampolgárság, a magyar útlevél, a magyar bűnöző mint társtettes. A privatizáció kiszélesedésével megjelentek a bűnöző vállalkozások és befektetések. A nálunk korábban ismeretlen pénzügyi manipulációk és bűncselekmények széles skálája jelent meg.

Tisztelt Országgyűlés! A hazánk alkotmányos és gazdasági rendjét súlyosan veszélyeztető bűncselekmények felderítése az állami feladatok rangsorában kiemelkedő jelentőséggel bír. A kormányprogram ezért is kezeli kiemelt területként a bűnözés elleni küzdelmet. Az elmúlt időszakban a kormány és a parlament módosította, illetve megalkotta azokat a legfontosabb jogszabályokat, amelyek megfelelő jogi eszközöket biztosítanak ehhez a küzdelemhez. Mára időszerűvé vált a jogszabályok mellett a szervezeti keretek megreformálása is. Ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő törvényjavaslat is.

Felvetődhet a kérdés, hogy miért van szükség egy elkülönült újabb szervezet létrehozására, hiszen a hatályos jogszabályok ma is kötelezik a bűnüldöző szerveket az egymással történő együttműködésre, illetve ha hatásköri és illetékességi szabályokat betartják, akkor minden információ előbb vagy utóbb ahhoz a szervezethez érkezik, amely azt jogosult és köteles is felhasználni.

Ismeretes hogy a bűnüldözés, a szervezett bűnözés elleni harc döntően a konkrét ügyekben nem az elrendelt nyomozásokkal kezdődik. Legtöbb esetben már egy hosszú munkafolyamat, nemritkán titkos felderítés eredménye. Ahhoz, hogy valakivel szemben megnyugtató módon kijelenthető legyen, hogy valamilyen bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható, rengeteg munkára, információk tömegének megszerzésére van szükség. A felderítési szakban azonban az információk képlékenyek, egymással kiegészülve más és más összefüggésekre világíthatnak rá. Jelentőségük megnövekedhet vagy akár el is veszhet.

A konkrét bűnesetek, a jellemző bűnelkövetési módszerek feltárása, valamint a belső biztonságot fenyegető cselekmények megakadályozása a bűnözésben érintett szervektől - erről már volt szó - még hatékonyabb együttműködést igényel. Elméletileg megtehetné a felderítést végző szervezet, hogy minden egyes felmerült információval kapcsolatban megkeresi a többi szervezetet, hogy nem rendelkezik-e véletlenül hasonló vagy kiegészítő információval, de úgy gondolom, az ilyen formában történő együttműködés semmiképpen nem lehet hatékony. Az ügyek nem kis hányadában a bűnüldöző többnyire lokális ismeretei folytán nem képes felismerni a bűneset szervezett bűnözéshez kapcsolódását, vagy a bűncselekmények lényegének, jellegének felismerésében éppen a szervezett bűnözésnek az eljárás hatékonyságát semlegesíteni törekvő önvédelmi mechanizmusa akadályozza meg, és kényszeríti az ilyen ügyeket a kurdarccal végződő bizonyíthatatlan ügyek sorába.

Ezért úgy gondolom, mi sem várhatunk tovább a szervezeti rendszer megreformálásával. A jelenlegi tíz szervezet - amely a miniszteri expozéban elhangzott, és talán még ideérthető a Legfőbb Ügyészség Ügyészségi Nyomozó Hivatala is - közötti együttműködés mindenképpen tovább javítandó, de a már említettek miatt szükséges egy olyan kormányzati szerv létrehozása is, amely összehangolja a munkát a meglévő szervezetek között, de tőlük független és megfelelő számítástechnikai felszereltséggel is rendelkezik.

A bűnmegelőzés és felderítés hatékonyságának meghatározó összetevői a gyors és célirányos információcsere, a reagálóképesség fokozása, az indokolatlan párhuzamosságok kiküszöbölése. A már előbb említett feladatok végrehajtására a bűnüldözésben feladatot ellátó állami szervektől elkülönült, önálló hatósági jogkörrel nem rendelkező, lényegét tekintve egy új, speciális adatkezelő szerv létrehozására tesz javaslatot a törvénytervezet. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a kormány irányítása alatt álló önálló központi hivatal, melynek rendeltetése a szervezett bűnözés elleni fellépésre feljogosított szervek felderítő tevékenységének elősegítése, azok hatékonyabb együttműködésének biztosítása. A központ az együttműködő szervektől érkezett, a szervezett bűnözéssel kapcsolatos részadatokat fogadja, összesíti, elemzi és értékeli, és a feldolgozott információkat az érintett szervnek továbbítva, felderítő tevékenység vagy büntetőeljárás kezdeményezésére tesz javaslatot.

A központ segít a kormányzat szervezett bűnözés elleni stratégiai döntéseinek a kialakításában is. A központ minden, a szervezett bűnözéssel kapcsolatos információval rendelkezni fog, mind a tíz szervezet szervezett bűnözést érintő felderítéséről tudomással bír, így azonnal reagálni tud a beérkezett információs igényekre, illetve még az ilyen kérés beérkezése előtt is célba juttathatja az információt, figyelmeztethet, ha egy vagy több szervezet ugyanazon ügyben vagy személy vonatkozásában végez felderítést.

A központ törvényben történő létrehozását a részére biztosított adatkezelési jogosultság indokolja, ez a miniszteri expozéban már el is hangzott. A törvényjavaslat elfogadásához a képviselők szavazatának egyszerű többsége álláspontunk szerint elegendő, ugyanis az Alkotmánybíróság e tárgyra vonatkozó határozatában kimondja: "Ahol az alkotmány valamely alapjogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatát írja elő, a minősített többség követelménye nem az illető alapjog bármely törvényi szabályozására vonatkozik, hanem csakis az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megalkotott törvényre. Valamely alapjogról szóló törvényhez minősített többség előírása nem zárja ki, hogy az illető alapjog érvényesítéséhez szükséges részletszabályokat egyszerű többségű törvény határozza meg." Ilyen például - volt róla szó az imént - az úgynevezett átvilágítási törvény, amely feles törvény, és mind a nemzetbiztonsági szolgálat, mind a Belügyminisztérium részére adatátadási kötelezettséget ír elő az átvilágító bírák és a Történeti Hivatal felé. Jelen esetben az alapjogra vonatkozó alkotmányos rendelkezések közvetlen végrehajtásaként megalkotott törvény a személyes adatok védelméről, a jelen törvényjavaslat pedig ennek keretei között határoz meg részletszabályokat.

A központ létrehozása nem egyedülálló. A bizottsági vélemény ismertetése során erről már szóltam, hiszen ehhez hasonló az angol ENSIS nevű szervezet, amely igaz, hogy egy az egyben nem adaptálható az eltérő jogi sajátosságok miatt, de a főbb elemeket illetően azonos a rendszer, így elmondható, hogy a javaslat, mai közkeletű szóval, eurokonform. Még egy európai uniós példa a törvényjavaslatot alátámasztandó, ez pedig az Europol, amely hasonló elven működik, csak államok között, és amellyel kapcsolatosan a szabályozást a parlamentünk törvényerőre is emelte a közelmúltban. De ilyen például a schengeni információs rendszer, az úgynevezett SIS, a személyek és ügyek közös számítógépes körözési nyilvántartása szintén központi adatbázison alapul.

(13.10)

Az Európai Unió Tanácsa tehát, felismerve a nemzetközi és a szervezett bűnözés különböző formáinak a növekedését, kifejlesztette a speciális illetékesség, speciális képességek és szakértelem nyilvántartásának adatbázisként való létrehozását, hogy még összehangoltabb és hatékonyabb legyen a szervezett bűnözés elleni harc a tagállamokban. A fenti példákkal szerettem volna ezeket bizonyítani.

Tisztelt Országgyűlés! A központ a kormány irányítása alatt, önálló költségvetéssel működne, az irányító miniszter a belügyminiszter, a helyettese a BM közigazgatási államtitkára, amely megoldás megfelel az uniós normáknak. Az irányító miniszter munkáját, vezetői tanácsadó bizottság néven, az együttműködő szervek országos parancsnokaiból és vezetőiből álló szakmai tanácsadó testület segíti. A miniszter a döntései meghozatalakor köteles a bizottság minősített többséggel elfogadott javaslatait, állásfoglalásait vizsgálni. A központ élén helyettes államtitkári jogállású főigazgató áll. A miniszter úr elmondta, hogy a határozott időre szóló kinevezése azt a célt szolgálja, hogy a szervezet működése folyamatos legyen.

A javaslattal kapcsolatban talán a legtöbb vitát eddig az adatkezelési fejezetben foglaltak váltották ki. A központ által kezelt adatkör a szervezett bűnözői csoportok tevékenységi oldaláról került meghatározásra. Kizárólag a javaslatban felsorolt bűncselekményekre, az azok elkövetésével gyanúsítható személyekre, illetve a kapcsolataikra vonatkozó adatokat kezelheti. A központnál az adatkezelésére vonatkozó rendelkezések betartását egyébként az adatvédelmi biztos az adatvédelmi törvényben előírtak szerint ellenőrizheti.

A javaslat tartalmazza azokat az alkotmányos garanciákat, amelyek az 59. § (1) bekezdésében foglalt jog korlátozásához szükségesek, erről is szólt már a miniszter úr, azaz meghatározza az adatkezeléssel kapcsolatban a személyi kört, a kezelt adatokat, az adatkezeléssel kapcsolatos határidőket, az adatvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően tartalmazza a garanciális rendelkezéseket. A javaslatban meghatározottakon felül további garanciák beépítése talán már az elérni kívánt célt, a központ működőképességét veszélyeztetné.

Előzetesen az adatvédelmi biztos is vizsgálta a javaslatot. Azon felvetése, mely szerint a 2. § (1) bekezdés e) pontjának szövege azt feltételezi, hogy a küldő szerv felderítési hatáskörén kívül eső adatgyűjtést végez, véleményem szerint félreértésen alapul, hiszen nem jogosulatlan adatgyűjtésről van szó, hanem a küldő szerv feladat- és hatáskörében eljárva, adott esetben olyan adatok birtokába is juthat, amelyek más szerv hatáskörébe, illetve illetékességébe tartoznak. A küldő szerv ezeket az adatokat nem kezeli, hanem továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez.

Az adatvédelmi biztos ajánlása szerint a központ létrehozásához szükség van az adatszolgáltató rendszerekről szóló törvények adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek módosítására. Úgy véljük, nem megalapozott az adatvédelmi biztos felvetése, mivel a kiegészíteni javasolt jogszabályok csak az adott szervtől történő adatigénylést szabályozzák. A központ esetében az ezt létrehozó törvény ír elő, pontosan meghatározott adatok vonatkozásában, automatikus adattovábbítási kötelezettséget. Megjegyzem, hogy a hivatkozott jogszabályokban szereplő felsorolás nem taxatív jellegű, azaz más törvényben is lehetőség van ilyen jogosultság megteremtésére.

Fontosnak tartom a magam részéről, hogy a központ működésével kapcsolatosan a parlamenti ellenőrzés garanciája biztosítva legyen. Úgy gondolom, ez kétfelől is biztosított, egyrészt az együttműködő szervek egyenként és önállóan az ügyészség, illetve valamely parlamenti bizottság ellenőrzési körébe tartoznak, másrészt a központ feletti kormányzati irányítást a belügyminiszter gyakorolja, őt a munkájáról az önkormányzati és rendészeti bizottság rendszeresen beszámoltatja, s a törvény hatálybalépését követően nyilvánvalóan a központ tekintetében is érvényesíteni fogja az ellenőrzési jogkörét, mint ahogy a legutóbb is tette.

Összességében elmondható, hogy a javaslat elfogadása esetén létrehozunk egy olyan szervezetet, amely a bűnügyi és egyéb kapcsolódó tudományok eredményeinek a felhasználásával kialakított elemzésekkel, értékelésekkel, hatósági és közhatalmi jogosítványok nélkül, alkotmányos garanciákkal, hatékonyabb információáramlással és szervezettséggel javítja a jelenlegi rendszer hatékonyságát. Szükségszerű és időszerű a felállítása, hiszen a szervezett bűnözés és a technika vívmányai újabb és újabb kihívásokat jelentenek a napi bűnüldöző munkában, ezért a javaslat elfogadásával vehetjük fel még jobban a küzdelmet a társadalmat fenyegető szervezett bűnözéssel szemben.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)