Felszólalás adatai

DR. JUHAROS RÓBERT, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy ismertessem az Országgyűlés alkotmányügy- és igazságügyi bizottságának a többségi véleményét a törvényjavaslattal kapcsolatban.

A kormánypártok képviselői fontosnak ítélték, hogy a jelenleg működő nyomozószervek közötti együttműködés, információáramlás javítása, a szervezett bűnözés elleni küzdelem további sikeressége érdekében feltétlenül szükséges. Mivel a bűnüldöző szervek adatállományáról jelenleg nincs olyan központi nyilvántartás, amely miatt a megszerzett információk a jelen pillanatban nem találkoznak olyan formában, mint ahogy az kívánatos lenne, ezért a szervezett bűnözés elleni küzdelem eredményessége forog kockán. A központosított információk hiánya miatt a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságát jelentősen rontják ezért a párhuzamosan folyó nyomozások.

Egyetértettünk abban is, hogy az állami bűnüldöző tevékenységnek új intézmények létrehozásával kell reagálnia a szervezett bűnözés fejlődésére. Mi nem egy új nyomozó hatóságot kívánunk ezáltal létrehozni, hanem egy olyan speciális adatkezelő szervet, amely információt gyűjt, kezel, nyilvántart, és információkat szolgáltat a szervezetek irányába. Napjainkban ugyanis az egységes bűnmegelőzés és felderítés hatékonyságának meghatározó tényezője a gyors és célirányos információcsere, a reagálóképesség fokozása, az indokolatlan párhuzamok és átfedések megszüntetése.

A bizottsági ülésen is előkerültek a javaslatban kapcsolatban felmerült, adatkezelésre vonatkozó aggályok. Az egyik ilyen felvetésem ezzel kapcsolatban, hogy pontosan ezért kell törvényben létrehozni ezt az intézményt, hiszen egyébként kormányrendelettel is adott esetben felállítható lenne, de pontosan az adatvédelmi aggályokat szerettük volna eloszlatni.

Ezzel kapcsolatban én is szeretném kiemelni, hogy a maffiaellenes központ által kezelt adatkör a szervezett bűnözői csoportok tevékenységi oldaláról került meghatározásra, tehát az adatvédelmi biztos ajánlásának megfelelően kizárólag a javaslatban említett bűncselekményekre, azok elkövetésével gyanúsítható személyekre, illetve kapcsolataikra vonatkozó adatokat kezeli.

Az előterjesztés értelmében a központi adatkezelésre vonatkozó rendelkezések betartását az adatvédelmi biztos az adatvédelmi törvényben előírtak szerint ellenőrizheti.

Ugyanakkor az ellenzéki felvetések kapcsán szeretném azt is megjegyezni, úgy tűnhet - itt majd a vitában ez nyilvánvalóan ki fog derülni -, hogy a hihetetlen társadalmi veszteséget okozó szervezett bűnözés résztvevőinek adatvédelme bizonyos ellenzéki képviselők felvetése alapján elsőbbséget élvezne a közbiztonság és a köznyugalom megerősítésével szemben. Mi szeretnénk ezt az álláspontot elutasítani, ugyanis úgy gondoljuk, hogy a moguljevicsek, kisbandik, seresek és borosok személyes adatvédelme jelen pillanatban és jelen helyzetben nem lehet fontosabb mindennapi életünk biztonságánál.

Az 1998 előtti közbiztonsági állapotok felszámolásának kezdeti intézkedése volt a szervezett bűnözés elleni törvényjavaslat, s ennek 1999 júniusában történő elfogadása, de ebbe a sorba illeszkedik bele egyébként a Btk. átfogó módosítása, a Be. átfogó módosítása, az új szabálysértési kódex elfogadása. Tehát tulajdonképpen egy folyamatról beszélhetünk, s ennek a folyamatnak a folytatása ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása, amely - még egyszer hangsúlyozom - nem egy új KBI felállítását célozza meg. Annak a sikertelensége egyébként nyilvánvalóvá vált, s nem válhat alkotmányos rendet veszélyeztető szervezetté sem, mint ahogy ezt egy-két ellenzéki képviselőtársunk az alkotmányügyi bizottságban felvette. Az ilyen aggályoknak véleményünk szerint nincs alapja.

(12.50)

A bizottsági ülésen vita alakult ki arról, hogy a törvény elfogadásához feles vagy kétharmados többség szükséges. A kormányoldal határozott álláspontja az volt, hogy ez egy feles törvény. De azért itt szeretném kifejezni azon álláspontunkat, hogy amennyiben önök úgy gondolják, hogy a törvény szigorítása szükséges, a központ hatáskörének a bővítése a jövőben szükségessé válik, akkor az olyan értelmű módosító indítványokat, amelyek ezt célozzák, és ezzel összefüggésben akár a nemzetbiztonsági szakszolgálatról, a rendőrségről vagy a határőrségről szóló javaslat módosítását igényelné ezáltal, az ilyen indítványok előtt természetesen mi nyitottak vagyunk, s készek vagyunk akár megszavazására is megfelelő egyeztetés után.

A bizottsági ülésen vita alakult ki a felelősségi viszonyokról. Azt gondolom, hogy e vonatkozásban a törvény teljesen egyértelműen fogalmaz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A 11. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a központ a kormány irányítása alatt áll, a belügyminiszter útján irányítja... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

ELNÖK: Képviselő úr, letelt az ötperces időkeret.

DR. JUHAROS RÓBERT, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Befejezem akkor a bizottság többségi álláspontjának ismertetését. A kormányprogramnak megfelelően járt el a kormány, amikor ezt beterjesztette, tehát ennek a kötelezettségének tett eleget, hiszen a kormányprogramot idézve: a kormány minden ésszerű támogatást megad a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)