Készült: 2024.05.21.01:53:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

160. ülésnap (2000.09.27.), 46. felszólalás
Felszólaló Gyimóthy Géza (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 20:36


Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYIMÓTHY GÉZA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Honfitársaim! Tisztelt Ház! (Dr. Kis Zoltán közbeszólása.) Tíz évvel ezelőtt csendes forradalom zajlott Magyarországon, lehetett volna véres forradalom is, de a nép bölcs volt, és úgy döntött, Isten kegyelméből csendes forradalom lesz. Ez a két törvényjavaslat a rendszerváltozás befejezésének egyik mozzanata. Erkölcsi, gazdasági és társadalmi szempontból szeretném indokolni szükségességét a T/3010. és a T/3011. számú törvényjavaslatunknak, és köszönetet mondani a kormánynak és az FVM-nek, hogy beterjesztette ezt. Csendes forradalom zajlott le a kilencvenes évek elején, és ha ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül, annak az egyik befejező mozzanata záródik le.

Több százezer kisemmizett ember volt. Az ellenzéki képviselők a mostani állapotból indulnak ki, de elfelejtik a '45 előtti barna és a '45 utáni vörös fasizmus rémtetteit, a kuláklistákat és a többi társadalmi nyomort, amely százezreket tett kisemmizetté. Nem a Független Kisgazdapárt és nem a kormánypárti képviselők találják ki ezeket a törvényjavaslatokat, tisztelt ellenzéki képviselők, és amikor önök atombombával, mészárszékkel és nem tudom, mikkel fenyegetőznek, jó lenne, ha elolvasnák azokat a leveleket, azt a több száz, több ezer levelet, amelyet mi, kormánypárti képviselők kapunk. (Közbeszólás az FKGP soraiból: Úgy van! - Szórványos taps az FKGP soraiból. - Francz Rezső: Tízezret fogtok kapni ezután!) Lehet, hogy önök is kapnak.

Mi történt valójában? Amikor eldöntötte a nép, hogy rendszerváltozás kell, és nem Moszkva felé, hanem arra, ahova mindig is tartoztunk, Európa fejlettebb részeihez akar tartozni, és nem löknek bennünket a balkáni helyi háborúk szintjére, akkor eldöntötte ez az ország, hogy új hazát akar; nem a vörös fasizmus utódszervezetét, hanem egy új hazát, új házat akar építeni. Sokan építettünk házat a képviselők közül. Hogyan lehet egy új házat építeni, képviselőtársaim? Csak úgy, ha lebontjuk a régit, mert ha egy adott telken nem bontom le a régit, akkor hogy építsek rá (Francz Rezső: Pénz is kell hozzá!), ha mondjuk, olyan alapokon áll, mint az a szervezeti rendszer, amely életképtelen.

A földművelésügyi tárca pontosan az Európai Uniónak megfelelő új szövetkezeti rendszer megteremtésére tesz lépéseket, és ehhez kérjük az önök segítségét. Önök, akik olyan konstruktivitásról tettek eddig tanúbizonyságot, hogy két évvel ezelőtt azt ígérték, mindenben támogatják, akkor támogassák azt az erőfeszítést, hogy az Európai Uniónak megfelelő szövetkezeti rendszer tudjon kialakulni.

 

 

(10.50)

 

A két törvényjavaslat szorosan összefügg egymással. Az üzletrésztörvény átmeneti jogi eszközként rendezni képes egy évtizeden át nyitva maradt - erre minden képviselő és a bizottsági előadók is kitértek - jogsértő helyzetet, azt meg akarja szüntetni, hisz az 1992. évi I. és II. törvény különbséget tett a tulajdonosok között. Ez olyan dolog, mondjuk, önök belső tulajdonosok, és használhatják a jogosítványukat az egész országban. A külső üzletrész-tulajdonosnak is van jogosítványa, de ő csak a saját udvarán használhatta eddig a jogosítványát, tehát az nem ért semmit. Pont ezt az alkotmánysértő, jogsértő állapotot szünteti meg a T/3010. számú törvényjavaslat azáltal, hogy megszünteti a két tulajdonosi réteg között a különbséget, és végre helyreállítja a tulajdon rendelkezési jogát, a magántulajdon szentségét.

Minél később teszi ezt, annál nagyobb a baj. Bár 1992-ben is jó törvény születhetett volna! A Független Kisgazdapárt többek között a rossz kárpótlási törvény és a rossz 1992. évi I. és II. törvény miatt lépett ki a kormánykoalícióból. A Független Kisgazdapárt megtette ezt az erkölcsi lépést, és merte vállalni a véleményét abban a helyzetben is. 1994-től 1998-ig, tisztelt ellenzéki képviselők, akik most mészárszéket, atombombát meg nem tudom, miket emlegetnek, a 72 százalékos többségükkel alkotmányt tudtak volna módosítani meg bármit! Miért nem tették meg ezt önök, tisztelt képviselők? Ha önök valóban az egyszerű szövetkezeti tag érdekét védték, akkor miért nem tettek lépéseket az adott szövetkezeti tag védelme érdekében? Csak egy nagyon szűk kedvezményezett kör élvezte azokat az előnyöket, amiket önök védenek. Önök most azt mondják, az egész tsz-tagság nevében szólalnak fel. Nem! Önök egy szűk, kedvezményezett kör nevében szólalnak fel. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Eladjátok a hollandoknak!)

Kik adják el a hollandoknak? Azok a volt kommunista vezetőkből és tsz-elnökökből lett részvénytársasági elnökök és igazgatók, nem pedig az egyszerű parasztemberek! Az egyszerű szövetkezeti tagoknak, annak a 70-80 ezer embernek, akik még féltik a munkahelyüket, kilábolást mutatunk azáltal, hogy előre menekülhetnek. Új házat úgy lehet építeni, ha lebontjuk a régit, a rossz alapokon álló vályogtégla-épületet, és arra a területre lehet építeni. Erre tesznek kísérletet a mostani törvényjavaslatok.

A Független Kisgazdapárt csak azt tudja támogatni, ami megfelel az európai uniós követelményeknek és a magyar nemzeti hagyományoknak is. Mi felel meg a magyar nemzeti hagyományoknak? Az erőszakos kolhozosítás? Nem! Ahogy a miniszter úr elmondta, a 102 évvel ezelőtt alakult, Károlyi Sándor gróf által kezdeményezett hangyaszövetkezeti módszer. Többen utaltak a fogyasztási szövetkezetekre és az egyéb, a valóban a tagok együttműködésére építő és nemcsak a profitorientált, hanem a munkahelyet, a vidéki lakosság megtartó erejét célul tűző szerveződésekre. Hát nem az a célunk, hogy végre ilyen szervezetek alakuljanak? Nem az a cél, hogy ne 250-300 hangyaszövetkezet, termékpálya-szövetkezés legyen, hanem - s ez már a T/3011. számú törvényjavaslatot érinti - legyen olyan is, amely valóban modern, európai típusú, új szövetkezeti modellt állít elénk, amely azt a célt szolgálja, hogy lehetőséget biztosítsunk az egyszerű tsz-tagoknak is azáltal, hogy ők a kívülálló üzletrész-tulajdonosokkal összefogva a jelenleg üresen álló istállókat, rozsdásodó és évek óta nem működő traktorokat a nemzetgazdaság számára újra működésbe hozzák.

Önök attól féltik a 70 ezer szövetkezeti tagot, hogy munkanélküliek lesznek. Tisztelt Képviselő Urak! Az önök négyéves 72 százalékos többségi uralkodása alatt miért csökkent le 200 ezerről 70 ezerre a szövetkezeti tagság? Miért? A Kisgazdapárt volt ennek az oka vagy az MDF, vagy a MIÉP? Önök voltak az okai! Miért nem segítették meg a szövetkezeteket akkor, amikor lehetett volna? Mert önök is csak egy szűk kedvezményezett kört segítettek! (Taps az FKGP soraiban.)

A több százezer külső üzletrész-tulajdonosnak nincs érdekvédelmi szervezete. Sajnos nem tudott kialakulni pár év alatt, nem volt anyagi eszköze, infrastruktúrája. Az előbb elhangzott valaki részéről, hogy önöknek, a szűk kedvezményezett körnek, a MOSZ-nak a véleménye nem hangzik el. Kérem, önök a MOSZ véleményét mondják el! Önök a MOSZ különböző vezetői különböző szinteken! Ne mondjanak már nekem ilyent, hogy a MOSZ véleménye nem hangzik el! Mindig csak a MOSZ hangos véleménye hangzik a magyar társadalomban, és nem a kisemmizett embereké! Végre most fejeződik be a rendszerváltozás, és Isten adja, hogy befejeződjék.

Lukács evangéliumában olvassuk, hogy aki az eke szarváról leveszi a kezét és hátratekint, az nem alkalmas az Isten országára. Önök örökké hátratekintgetnek, de csak egy szűk, öt-hat éves időtartamra. Ha mi most hátratekintünk arra az időszakra, amikor Barkóczy Gellért édesapját börtönbe vetették, vagy amikor őt munkaszolgálatra vitték és nem tanulhatott egyetemen, mert kuláklistára tették, akkor kérdezhetjük, hogy ennek a több száz ezer embernek a sorsával ki foglalkozik? Önök egy szűk körnek, pár ezer kedvezményezett embernek az érdekeit védik - nem a tsz-tagok érdekeit védik!

Mi olyan lehetőséget kívánunk biztosítani a szövetkezeti tagságnak is, s ezért olyan módosítást adunk be a Független Kisgazdapárt nevében - ezt tegnap már meg is tettem -, ami a beterjesztett T/3010. számú törvényjavaslat 4. §-ában a következő módosítást javasolja, amit a minisztérium is támogat: "A kívülálló legkésőbb a közgyűlés időpontjában írásban nyilatkozik, hogy 1. az üzletrész névértékét egy összegben - mint ahogy a törvényjavaslatban is van - készpénzben 90 napon belül kikéri; vagy 2. üzletrésze névértékének megfelelő értékben egyénileg vagy csoportosan vagyontárgy kiadását kéri; vagy 3. azt kéri a szövetkezettől, hogy üzletrésze névértékének megfelelő értékben szolgáltatást nyújtson részére; vagy 4. a szövetkezet tagjává kíván válni": Tehát amikor önök azt mondják, hogy mi a szövetkezeteket likvidálni akarjuk, nem mondanak igazat, mert mi pontosan lehetőséget kívánunk adni arra, hogy előbb-utóbb meg kell oldani az üzletrész-tulajdonosok közötti különbséget, és ezáltal a legjobb megoldást próbáljuk biztosítani.

Mi a helyzet most, tisztelt képviselőtársaim? Jelenleg a szövetkezetek nagy része olyan - s ezt hosszú évek óta hirdetem, járva a vidéket, az országot -, ahol nem folyik semmilyen mezőgazdasági termelés. Önök nagyon jól tudják, hogy a szövetkezeteknek legalább a 20-30 százaléka olyan, ahol semmilyen mezőgazdasági termelés nem folyik. Önök az elmúlt négy évben, amíg kormányoztak, elmulasztották azt a lehetőséget, hogy az üresen álló vagyontárgyak - a beszakadt tetejű istállók, a rozsdásodó traktorok - a nemzetgazdaság számára újra működőképessé váljanak. Elmulasztotta sajnos ezt az elmúlt két év is. Bár már 1998-ban sikerült volna a kormánykoalíciónak beterjesztenie ezt! De nem tudta, mert olyan nagymérvű volt az ellenállás. Az előbb már céloztam a hangos MOSZ-ra, míg sajnos a kisemmizetteknek kicsi a hangja.

Most jön végre elő az az igazság, amit - még egyszer mondom - erkölcsileg mindenképpen meg kell tennie ennek a polgári kormánynak. Az önök szocialista kormánya erre nyilván nem volt képes. A polgári kormánynak erkölcsi kötelessége, hogy a kisemmizettekkel szemben ezt végrehajtsa, hogy a jogosítványok közötti különbséget végre helyrehozza.

A másik a gazdasági szempont. Az előbb már céloztam arra, hogy önök gazdasági szempontokra hivatkoznak az Európai Unióba való bemenetelnél. Kérem, ha lecsökkent, alacsony értékű termelési értékkel megyünk be, akkor a kvóták kevesek lesznek, és a magyar mezőgazdaság tönkremegy. Ezt mondom én is évek óta! 1992 óta küzdünk ez ellen. 1992-ben nem szavaztuk meg a szövetkezeti és átmeneti törvényt, mert tudtuk, hogy rossz. S ezt bebizonyította az elmúlt nyolc év. Ha már működésbe tudtuk volna hozni a rozsdásodó traktorokat, az üresen álló istállókat, ha ott állatok lennének, és az állattenyésztés nem csökkent volna 40-50 százalékkal, akkor a kvóták az Európai Unióba való bemenetelre lehetőséget nyújtanának.

Nincs idő ezt tovább húzni. Köszönet a kormánynak, hogy ezt - bár a legutolsó pillanatban - benyújtotta és megadja a lehetőséget arra, hogy a termelés nőjön. Nézzük a lehetőségeket! Ha a parlament elfogadja ezt a Független Kisgazdapárt és a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot, akkor a külső üzletrész-tulajdonosok közül nagyon sokan jól járnak. Mert nem igaz az a vélemény, amit az ellenzék soraiban hallottam, hogy az üzletrész-tulajdonosok többsége Budapesten, illetve nagyvárosokban lakik. Én nagyon sok olyan külső üzletrész-tulajdonossal ismerkedtem meg, akik 10-20 hektáron gazdálkodnak, és ha valaki ki tudja venni azt az istállót, amely már évek óta teljesen üresen áll és a társaival összefog, akkor szövetkezetet is alapíthat. Jelenleg hiába megy a szövetkezeti elnökhöz, mert vagy nagyon magas áron, vagy egyáltalán nem adják neki oda a szárítót, a magtárt, kénytelen kombájn nélkül learatni a terményét.

 

 

(11.00)

 

De az üresen álló istállóban azt a vagyontárgyat ő működésbe tudja hozni, ott összefog a társaival - erre irányul a módosítás is -, a vagyontárgyat is kiveszi, és ott azt valóban működésbe hozza. Ezáltal nyilván nőni fog a termelés, nagyobb lesz a kvótamennyiség, amikor belépünk az Európai Unióba, és a nemzetgazdaság számára is jobb lesz.

Összefoglalva én annyit tudok mondani, hogy gazdasági szempontból is sokkalta nagyobb előnye lesz, ha e szövetkezeti törvényt és az üzletrészről szóló törvényjavaslatot elfogadják, és azok az új típusú szövetkezések, amelyek bizonyítottak... Önök közül nyilván többen voltak az OMÉK-en, láthatták a hangyaszövetkezésnek, a termékpálya-szövetkezéseknek az eredményeit, amelyek szinte a semmiből indultak, nem úgy, mint önök, akik hatalmas állami támogatásokkal indultak 40 évvel ezelőtt, az istállókkal, a különböző ültetvénytelepítésekkel, amit a szövetkezetek kaptak.

Még egy példát meg kell említenem. Az előbb önök céloztak az állami gazdaságból átalakult mezőgazdasági részvénytársaságra. Visszautasítom Karakas képviselő úrnak azt az állítását, amit a Torgyán miniszter úrnak címzett, hogy gyakorlatilag az... (Karakas János közbeszól.) Tudja, nagyon jól, képviselő úr, az ÁPV Rt. felügyeli ezt a 27 tartós tulajdonú állami gazdaságból átalakult mezőgazdasági rt.-t (Közbeszólás az MSZP soraiból: És kitől kaptak pénzt?!), nem pedig az FVM és a Független Kisgazdapárt (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szerencse!), sajnos nekünk semmilyen beleszólásunk nincs. Egyezzünk meg abban, tisztelt képviselő úr, hogy ön árnyékra vetődött, mert ez nyilván az ÁPV Rt. felügyelete alá tartozik. De ez most más kérdés, most ne az állami gazdaságokról beszéljünk!

Mi azt szerettük volna - tanú rá talán Kis úr és a többiek is -, amikor együtt küzdöttünk a mezőgazdasági bizottságban, én azt szerettem volna, ha minél több volt állami gazdaság, mezőgazdasági rt. megmaradt volna, mert nyilván szükség van és a jövőben is szükség lesz arra a genetikai értékre és arra a bázisra. De most a téma a szövetkezetek és a szövetkezeti üzletrész.

Gazdasági szempontból a jelenleg csak egy szűk kedvezményezett körnek megfelelő életmódot - nem termelést, többnyire életmódot, megfelelő életmódot - biztosító lehetőséget fogja elvenni ez az üzletrészről szóló törvényjavaslat. Ne huzakodjunk ezen, természetesen elfogadjuk, hogy ez egy bizonyos szűk kedvezményezetti kört negatívan érint, de nekik is, annak az agrármérnöki karnak is ott van a lehetőség: a szakismeretükkel álljanak a fejlett Európában is megalakult hangyaszövetkezések, termékpálya-szövetkezések élére, és ne a bomlasztás, hanem az építés legyen az elsődleges szempont. Mi, független kisgazdapárti képviselők is abban vagyunk érdekeltek, hogy az építésben vegyenek részt azok a jó szakemberek, akik már bizonyítottak.

Új házat csak úgy lehet építeni, ha a leromlott, rossz állapotban lévő házat lebontjuk. Ez a lebontásnak az első fázisa (Közbeszólások az MSZP soraiból.), enélkül nem tudunk az Európai Unióba menni. Mindazokat az érvek pedig, amelyek itt elhangzottak, és atombombával és egyébbel, mészárszékkel meg mindennel fenyegettek, visszautasítjuk, erről szó sincs. Az a több százezer külső üzletrész-tulajdonos, azzal a közel 70 ezer működő, tehát még dolgozó szövetkezeti taggal együtt, közösen meg tudja oldani a dolgát. A kormányzat biztosítja a keretet, de - még egyszer mondom - a megoldást az adott helyi szinten kell megtalálni, úgy, mint ahogy megtalálták az országban 250-300 helyen a termékpálya-szövetkezésekben. Lehet, hogy ha annyi támogatást kaptak volna, mint amennyit az önök által, a MOSZ által képviselt korábbi termelőszövetkezeti lobbi, akkor mára már utolérhetnénk Ausztriát, Dániát és a többi fejlett országot, mert a magyar paraszt, a magyar gazda semmivel sem lustább, semmivel sem rosszabb ember, mint az osztrákok. Az osztrákok pár év alatt leköröztek bennünket.

Önök arra hivatkoznak, hogy csökken a magyar mezőgazdasági termelés. Kérem, az önök négy éve alatt nem csökkent a mezőgazdasági termelés? (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból.) De bizony, az állatállomány jelentősen csökkent! (Közbeszólások az MSZP soraiból: Nem igaz! - Dr. Kis Zoltán közbeszól.) Első lépésük, Kis képviselő úr, az volt, hogy megszüntették a kedvezményezett géptámogatási rendszert, amely lehetőséget biztosított volna a családi gazdaságoknak. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Nem igaz!)

A Független Kisgazdapárt politikája, gazdaságpolitikája a szövetkezetekkel, az új típusú szövetkezésekkel: mi a családi gazdaságokra épülő termékpálya-szövetkezéseket támogatjuk. Azt szeretnénk elérni, hogy a megmaradt 1300 szövetkezet, amely az én véleményem szerint körülbelül a fele, amely valóban nagyon nehéz helyzetben van, és ha levonják a jelzálogot, a tartozásokat, sajnos nagyon kevés lesz az az összeg, amiből a külső üzletrész-tulajdonosokat - vagy akár a belsőket - kifizethetik. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Kérem, ezért akarunk lehetőséget biztosítani a módosító indítvánnyal arra, hogy azok az emberek kivihessék a vagyontárgyaikat. Mert egyetértek azzal az ellenzéki kritikával, hogy egy adott eldugott vidéken, Borsodban vagy egyéb megyében Észak-Magyarországon, vagy bárhol, ahol nagyon alacsony a piaci forgalmi értéke, mondjuk, egy már leromlott állapotú, üresen álló istállónak vagy egy rozsdásodó gépnek, ott vehessék ki a vagyontárgyakat. És nagyon sok olyan külső üzletrész-tulajdonos is van, akik szívesen működtetnének a 20 hektárjuk mellett még másik 30-40 hektárt, gyakorlatilag azt is el tudnák látni, de erre nincs lehetőségük, mert jelenleg ott áll üresen, és évek óta a szövetkezet használja az ő vagyontárgyukat.

Mi a piacgazdaság fő szabálya, tisztelt ellenzéki képviselők? Mi a piacgazdaság fő szabálya? Önök, amióta a kedvezményezett körbe kerültek, azóta a magántulajdon szentségét és a piacgazdaság fő szabályát hirdetik. A piacgazdaság fő szabálya - befejezésül - az, hogy mindenkinek ki kell fizetnie az adósságot. Akitől elvettek valamit, annak az adósságot ki kell fizetni. A külső üzletrész-tulajdonosoknak - még a nevétől is borsódzik a hátam - nincs tulajdona? Dehogynem, van tulajdona! Tehet ő arról, hogy a korábbi négy évtizedben, amikor a kemény vagy puha diktatúra volt, őt vagy a szüleit elüldözték? Neki van egy tulajdona, amivel nem rendelkezhet, amit egy szűk kedvezményezett kör, tisztelt képviselőtársak, évtizedekig, illetve most nyolc éve, '92 óta ingyen használt. Ingyen használta! Erre teszünk gyakorlatilag megoldási javaslatot.

Még egyszer elmondom befejezésül: azokra a kritikákra, amelyeket az ellenzéki képviselők megfogalmaztak, hogy itt vagyonszéthordás lesz s a többi, annyit tudok önöknek mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem vagyonszéthordás van, hanem pont most kezdődik el a vagyon jó működtetése, annak az Európának a normái szerint, ahova törekszünk. Ha önök is megszavazták az NATO-t, az Európai Uniót és mindent, akkor tudják, hogy a gazdasági szerkezetben is oda kell jutnunk.

Befejezésül kérem önöket, hogy ne a szűk kedvezményezetti kört nézzék, hanem nézzenek magukba, az össztársadalmi érdeket nézzék, az össznemzeti érdek pedig az, hogy itt is elfogadják ezt a két törvényjavaslatot. A Független Kisgazdapárt mindent megtesz, hogy e két törvényjavaslat törvénnyé váljon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és természetesen ha önök kárpótlással meg mindenféle egyébbel fenyegetnek... (Az elnök ismét megkocogtatja a csengőt.) Mi is gyűjtöttünk 400 ezer aláírást, a mostani kormánypártokkal közösen, amikor önök a jogi személyeknek adtak lehetőséget, hogy földtulajdont szerezzenek, ugyanezt meg fogjuk akkor tenni természetesen mi is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások az MSZP soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai