Felszólalás adatai

BODZÁS FERENC ÁRPÁD, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalásánál a területfejlesztési bizottságban kisebbségi vélemény fogalmazódott meg a törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága ellen.

Nem azt kifogásoltuk, hogy a kormány szeretné megoldani ezt a lehetetlen állapotot, amit az 1992-es törvénykezés időszakában kreáltak, hanem azt, hogy alkotmányellenes megfogalmazásokat tartalmaz a javaslat, hiszen különbséget tesz szövetkezet és szövetkezet, valamint tulajdonos és tulajdonos között. Eljárási probléma, hogy nem szerepelt a kormány előzetes napirendjén, nem tárgyalták a közigazgatási államtitkári értekezleten.

Az MSZP képviselői szerint a törvényjavaslat célt tévesztett, mert akiken segíteni akar, az a 400-600 ezer fő üzletrész-tulajdonos, nagy részük mínusz előjelű eredménnyel fog találkozni a hitelezők követeléseinek levonása után. A szövetkezetek fizetésképtelenné válnak és tönkremennek. A szövetkezeteket természetesen fel lehet számolni, de ez nem a tsz-elnökök ügye, ez a külső és belső üzletrész-tulajdonosok ügye lesz, meg a földtulajdonosok ügye, akik nem tudják majd földjeiket megműveltetni, és a fogyasztók ügye, akik drágábban jutnak majd az élelmiszerekhez.

(9.50)

Ezek után nem lesz probléma, hogy kevés a termelési kvóta az EU kapujában, sőt jöhet az élelmiszerimport és jöhetnek a telepesek, mintagazdaság címén. Még a kormányoldali képviselők részéről is elhangzottak olyan aggályok, hogy a külföldi és magyar kalózok fillérekért fogják felvásárolni a leértékelődött üzletrészeket és a mögöttük lévő eszközöket. A végrehajtási határidők pedig betarthatatlanok.

Az Agrárszövetség képviselői szerint a törvényjavaslat tudatosan hibás, mert nem kezeli a szövetkezet működőképességének lényegét, a fel nem osztható alapot. Ha ilyen alap nincs, akkor pénzügyi biztonság sincs, a szövetkezet működésképtelen. (Közbeszólások: Így van!) A bankok, hitelezők, szállítók képtelenek lesznek szóba állni a szövetkezetekkel. (Közbeszólás: Nem ám, hogy könnyen kapnak! Nem kapnak!) Ha a javaslat beterjesztőjének nem lennének reváns szándékai, akkor azon fáradozna, hogy a működő tőke ne szóródjon szét, hanem társasággá alakulva alakuljon, és rendeződjön a tulajdonosok helyzete. Az SZDSZ képviselője kifejtette, hogy a minisztériumban készült háttéranyag szerint is a hitelezők a tartozások azonnali kiegyenlítését fogják kérni. Az anyag 51,5 milliárd forint külső tulajdonú üzletrészről beszél, aminek kivonása után egyes térségekben megnő a munkanélküliség, különböző mértékű feszültségek keletkeznek, amelyek hátrányosan érintik a kibontakozási és gazdahitel-konstrukció igénybe vevőinek tartós kötelezettségvállalását is.

A kisebbségi vélemény kialakítói szerint a politikai motiváltságot háttérbe kell szorítani, a káosz elkerülése érdekében az államnak be kell szállni úgy, hogy segíti a kívülállók üzletrészeinek kivásárlását és fel nem osztható alapba történő visszahelyezését, hogy ez a probléma ne termelődjön újra. A tagok üzletrészeinek részjeggyé alakítása is lehetetlen állapotot idéz elő. Ennyi hercehurca után, ami a szövetkezetek sorsát kíséri, nem várható el, hogy a tagok kitartsanak akkor, amikor a kormány ellenszenvét kell napról napra elviselniük. Sajnos, a mezőgazdasági kormányzat nem hajlandó teljes értékű gazdaként kezelni a tagokat, közben álszent módon új szövetkezeti formáról beszél.

Mindenáron törvénnyel akarja meghatározni, hogy a kisember mire szövetkezzen, holott ezt nem törvény, hanem az élet határozza meg. Nyugaton mindenre van példa. Kanadában például van gabonatermelő szövetkezet is. A magyar viszonyok között igenis van létjogosultsága minden szövetkezeti formának.

Jobban tenné az állam, ha anyagilag támogatná a szövetkezeteket és nem törvényeket gyártana ellene. Ezért nem alkalmas a törvénytervezet általános vitára.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)