Felszólalás adatai

DR. SERFŐZŐ ANDRÁS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta, az MSZP képviselőcsoportja a törvénytervezettel kapcsolatos jogos aggályait az ülésen is elmondta.

Az előterjesztő képviselője szerint az előző törvénnyel az volt a baj, hogy egy ál-szövetkezeti törvény volt, amely sem a tőketársasági céloknak, sem a szövetkezeti céloknak nem felelt meg. Ezzel összecsengett a miniszteri expozé néhány állítása is és Turi-Kovács képviselőtársam néhány mondata is. Tény, hogy elég jól álcázták magukat az áltörvény alapján az álszövetkezetek, mert évtizedeken keresztül megművelték az ország földterületének nagyobb részét, teljes foglalkoztatottságot biztosítottak a vidéki embereknek és támogatták a tagok háztáji gazdaságát is. A háztáji gazdaságok kialakulása egyébként fontos csírája volt a mai családi típusú gazdaságok létrejöttének. Az oktatás, a kultúra, a sport, az egészségügy helyi támogatásában is olyan jelentős módon vettek részt a termelőszövetkezetek, hogy annak kiesését pótolni a mai napig sem sikerült.

Tisztelt Országgyűlés! Azt is hallom a másik oldalról, hogy a téesz pártállami csökevény, ezért kell megszüntetni. A közhiedelemmel ellentétben a pártállam, bár deklarálta az állami és szövetkezeti tulajdon egyenjogúságát, nem kedvelte a termelőszövetkezeteket az alábbiak miatt:

A vezetők kiválasztásába nem tudott olyan közvetlen módon beavatkozni, mint az állami tulajdonú cégeknél.

(9.40)

A szövetkezetek több lábra állási törekvése lehetővé tette, hogy az időjárástól függően az egyes ágazatok esetleges termeléscsökkenése miatt ne szoruljon rá a párt gyámkodására és az ebből adódó feltételek elfogadására. Belső autonómiájuk miatt nem a párt, hanem a szövetkezetek választott testületi döntései alapján végezték a helyi oktatás, a kultúra, a sport, az egészségügy, de még a helyi tűzoltók támogatását is.

Sok szövetkezet kiemelkedő munkát végzett a kutatás-fejlesztés területén is, az ország adottságainak megfelelő növénytermesztési, állattenyésztési, energetikai, rendszerszervezési munkákban. Ez sem különösebben tetszett sokaknak, mert a munkák eredményeit a szövetkezetek nem hagyták másoknak kisajátítani.

A történelmi párhuzam sajnos félelmetesen ismétlődik. Az FVM sem kedveli a termelőszövetkezeteket, feltételezhetően a fenti okok miatt. Ezért végső rohamra szánta el magát a termelőszövetkezetek ellen. Az ügy lényege az előterjesztés szerint, hogy az ország gazdasági szereplői közül az egyik fontos résztvevőnek öt éven belül el kell tűnnie. Most a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről van szó, de ha az ügyben precedens születne, akkor bármikor, bármilyen gazdasági szervezetet politikai okokból meg lehetne szüntetni.

Mit mondanak erre a jogállam berendezkedését, védelmét szolgáló jogszabályok, eseti döntések? Az alkotmány 9. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

A 21/1990. (X. 4.) számú alkotmánybírósági határozat pedig kifejezetten a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdoni helyzete szempontjából értelmezi az alkotmány fenti rendelkezését.

Az alkotmánybírósági határozat indoklásának IX. és X. fejezete kimondja, hogy a szövetkezet, így a mezőgazdasági termelőszövetkezet a gazdasági társaság egyik fajtája, függetlenül attól, hogy politikai okok miatt nem tartozik a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá. Ebből adódik, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet tulajdona is alkotmányos védelem alatt áll.

A törvénytervezet 89. § (4) bekezdése szerint az a szövetkezet, amely nem hajtja végre a kötelező átalakulást, jogutód nélkül megszűnik. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonát elvonják. Kártalanításról a törvénytervezet nem rendelkezik.

Az Alkotmánybíróság szerint a szövetkezetek tulajdonának kártalanítás nélküli elvonása sérti az alkotmány 9. § (2) bekezdésében rögzített azon elvet, amely szerint a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. A kártalanítás nélküli vagyonelvonás az alkotmány 70/A. §-ba foglalt jogegyenlőség elvének sérelmét is jelenti, mivel ez az elv nemcsak a természetes, hanem a jogi személyekre is vonatkozik.

Tisztelt Ház! Alkotmánysértő és alkotmánybírósági döntést sértő rendelkezései miatt az MSZP képviselőcsoportja az előterjesztést nem tartja általános vitára sem alkalmasnak.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)