Felszólalás adatai

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítás zárszámadásakor közel 1600 milliárd forinttal kell elszámolni a járulékfizetőknek, a várományosoknak, az adófizetőknek és mindazoknak, akik a társadalombiztosítás alapjainak bevételi oldalához, de akár a kiadási oldalához is bármilyen szállal kötődnek. Ezért tehát én magam azt gondolom, hogy a napi társalgásban vagy a napi beszédben minden élc és tréfa megengedett, de ahogy a humorban nem ismerünk tréfát, úgy ebben a dologban is azt gondolom, hogy fontos és lényeges adatokat bonmot-kkal elütni nem lenne szerencsés.

Én magam, miközben a zárszámadás vitájára készültem, elővettem az 1998 végén a '99-es társadalombiztosítási vitában a Magyar Szocialista Párt véleményét tolmácsoló szónoklatomat, és megpróbáltam megnézni, ha úgy tetszik kormánypárti képviselőtársaimnak, önkritikusan is, hogy a felvetett problémák jogosak voltak-e vagy jogtalanok, a kételyeink megalapozottak voltak-e vagy megalapozatlanok, a kormány prognózisa megfelelt-e a saját várakozásának, és hogy még egyszer felhozzam, sikerült-e ezen az alrendszeren keresztül legalábbis megvalósítani azokat a célokat, amelyeket önök maguk elé tűztek. Ehhez engedelmükkel a zárszámadást, a zárszámadáshoz fűzött állami számvevőszéki jelentést, a '99. évi társadalombiztosítási költségvetést és a magam akkori hozzászólását használtam.

Önök azt ígérték, amikor a társadalombiztosításról a maguk javaslatát megtették, hogy átláthatóvá és világossá teszik a társadalombiztosítás költségvetését, megtartják a mindenkire kiterjedő, szolidaritás alapú egészségbiztosítás elvét.

(19.50)

A Számvevőszék jelentése és az azóta az önök kormányzása alatt történt események ismeretében elmondhatjuk, hogy nem sikerült átláthatóbbá és világosabbá tenni a társadalombiztosítás költségvetését, a készülő Áht.-módosítás alapján pedig azt gondolom, hogy önök a szolidaritási alapú egészségbiztosításnak nemhogy az elvét, hanem a gyakorlatát is igyekeznek felszámolni.

Önök elhatározták, hogy 1999-re 6 százalékkal csökkentik a társadalombiztosítási járulékot. Ez a járulékcsökkentés akkor az önök prognózisa szerint is 150 milliárd forintnyi bevételkiesést eredményezett, amit csak részben pótolt a tételes egészségügyi hozzájárulás növelése. Az önök előterjesztése szerint mintegy 60 milliárd forintos többletbevétel keletkezett ebből, illetve a százalékos egészségügyi hozzájárulás 20,1 milliárdos bevétele. Önök úgy gondolták a mintegy 70 milliárd forintnyi bevételkiesésről, hogy azt részben fedezni fogja a társadalombiztosítás vagyoneladásából származó bevétel.

Már a tervezés során is jól látszott, hogy a társadalombiztosítás bevételi oldala nem teszi megalapozottá a kiadási oldal tervezeteit, ezért az önök sajátos elgondolása szerint már helyben hozzáláttak a tervezett kasszák megnyirbálásához. Ezért 1999-ben már a költségvetés készítésekor az E-alapok tartaléka a gyógyító-megelőző ellátásokra vetült ki, ennek eredményeképpen a leírt 350,165 milliárd forint helyett a 6,95 százalékkal csökkentett összeggel lehetett számolni, ami akkor 343 milliárd forintnál valamivel több volt. Ha képviselőtársaim megvizsgálják a zárszámadást, akkor láthatják, hogy a zárszámadás szerint 338 milliárd forint, a Kincstár kimutatása szerint pedig 319,5 milliárd forint jutott a gyógyító-megelőző ellátásokra.

Azonban ha lehet, ennyire ne szaladjunk előre. Csak valamelyest szerettem volna érzékeltetni, hogy az önök elgondolása, hogy 6 százalék járulékmérték csökkentése mellett maradéktalanul biztosítható az ellátások színvonalának megőrzése, nem volt nagyobb kívánság, mint hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon.

Vegyük sorra a zárszámadás megalapozottságát! Az Állami Számvevőszék leírja, ismételten az történt, hogy a független könyvvizsgáló záradékkal látta el a zárszámadást. Egy egészen különös indoklást olvashatunk itt; azok számára, akik ezt a jelentést nem ismerik pontosan: az APEH, amelyik a járulékok kezelésére és a vele való gazdálkodásra van felhatalmazva addig, ameddig át nem adja az alapoknak, az adótitok megsértése címén nem tette lehetővé a folyószámla-nyilvántartási rendszer működésének, a folyószámlákra elszámolt tételek helyességének ellenőrzését, a folyószámlákon kimutatott adósságállomány, az elszámolt járulékbevételek nem teljesek és nem pontosak, az eltérések értéke nem számszerűsíthető, az APEH-elszámolás alapján a Nyugdíj-biztosítási Alap tényleges bevételét képező 20,778 milliárd forintot az Egészségbiztosítási Alapnál számolták el bevételként.

Ezen a soron érdemes végigmenni. Arról, hogy végül is mi a könyvvizsgálat eredménye, valószínűleg még hallunk majd tájékoztatást. Amellett, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap tényleges bevétele durván 20,8 milliárd forinttal kevesebb lett, nem kellene szó nélkül elmenni, hiszen ez a pénz megillette volna a nyugdíjalapot, és akkor most, 2000 végén el kellene gondolkodni legalább azon, hogy nem kellene-e valamilyen módon a nyugdíjasoknak és a nyugdíjvárományosoknak erről elszámolni. Megismétlem a kisebbségi véleményben elmondottakat, ennek a 20,8 milliárdnak azért is van jelentősége, mert ez nem illette meg az Egészségbiztosítási Alapot. Ha nem illette meg az Egészségbiztosítási Alapot, akkor ezt a valóságban úgy kell kezelni, hogy ha a helyére került volna ez a 20,8 milliárd, akkor az Egészségbiztosítási Alap hiánya ezzel a 20,8 milliárd forinttal biztosan nagyobb lenne, képviselőtársaim.

Szeretném elmondani, hogy Kökény képviselő úr a nyugdíjalappal való gazdálkodást, a nyugdíjemelés mértékét, az önök által hozott törvénymódosításokat már érintette és nyilván még érinteni is fogja. Csak azt szeretném mondani, hogy önök kormányhatározatban kötelezték magukat a nyugdíjrendszer továbbfejlesztésére. Ha mással nem, ezzel a továbbfejlesztéssel biztosan adósak.

Mi teljesült a bevételekből? A munkáltatói és biztosítotti járulékok gyakorlatilag maradéktalanul, sőt felülteljesültek a tervezetthez képest. Nem teljesült az egészségügyi hozzájárulás tervezete. Nem tartanám jelentéktelennek, hogy ez a teljesülés csak 91,3 százalék. Ezek a bevételek azonban automatikusan teljesültek, ezt nem lehet különösebben nagy érdemnek tekinteni, hiszen a munkáltatók és a biztosítottak önkéntesen fizették meg ezeket a járulékokat.

A járuléktevékenységgel összefüggő feladatokat az adóhatóságra bíztuk. Az adóhatóság nem volt felkészülve ennek a feladatnak a teljesítésére. Úgy gondolom, hogy mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket az automatikusan teljesülő bevételeken túl jogosan rájuk ruháztunk volna - a járulék-folyószámlák vezetését, a kintlevőségek behajtását, a bírságok behajtását, a tartozás fejében náluk található vagyonelemekről való kimutatást és az azokkal való elszámolást -, viszont csak részben teljesítették. Ennek is következménye, hogy az alapok valóságos kezelőinek nem volt érdemi rálátásuk az alapok befolyt pénzeire. Az Állami Számvevőszék erről világosan nyilatkozik, hogy megszűnt az Országos Nyugdíj-főigazgatóság és az OEP közvetlen kapcsolata a bevételekkel, gazdálkodási önállóságuk e tekintetben formálissá válik.

Mondhatnám még tovább, képviselőtársaim, de a hátralévő időben már csak egy dologgal szeretnék foglalkozni, és ez az egészségbiztosítási alapoknak azok a kiadási tételei, amelyek megalapozottságát eredendően is vitattuk. Ez a gyógyító-megelőző kassza fedezettsége, illetve a gyógyszerkassza fedezettsége. Azt gondolom, ebben az esetben el kellene ismerni, hogy a hiány valóságos, hogy a tervezés megalapozatlan volt, hogy a társadalombiztosításnak, az Egészségbiztosítási Alapnak a gyógyító-megelőző ellátásokhoz nyújtott fedezete nem volt elegendő a szinten tartásra, nem volt elegendő ahhoz, hogy a gyógyító-megelőző ellátások színvonala növekedjék, és különösen arra nem, amire önök eredetileg ígéretet tettek, hogy benne lesz a méltó bér, a tizenharmadik havi fizetés, a fejlesztések fedezete, az amortizáció ígéretét pedig már felejtsük is el.

(20.00)

A zárolást gyakorlatilag államtitkár úr is elismerte, hogy csak részben kapta vissza a gyógyító-megelőző ellátások kasszája, ezért ez kedvezőtlen lett az egész rendszerre. Csak egy példát mondanék, Bartha képviselő úr. Ennek volt köszönhető, hogy a hbcs-t renormálni kellett, hogy ugyanazért a teljesítményért kevesebbet kaptak az intézmények; csak ezt az egyet mondanám ebből.

Azt gondolom, hogy nem kell úgy csinálni, mintha valamelyikünk fejében is megfordult volna, hogy az a tervezett gyógyszerkassza elég lesz. Nem lett elég, ki is kellett pótolni, a kormány erre rendeletet alkotott - de az mégsem tűrhető, hogy a gyógyítókasszával fizettették meg ezt a túllépést! A zárt kasszákon belül járt a kormány az önök felhatalmazásával, és azt gondolom, hogy amire az egyik oldalon, mondjuk, a gyógyítóellátásoknak nem volt befolyása, hogy mennyi legyen a gyógyszerkiadás, mégis vele fizettették meg ezeket a kiadásokat.

Azt gondolom, képviselőtársaim, nem azért kell ezen elgondolkodni, hogy állíthassuk egymásról, hogy jó volt a tervezés vagy jó volt a végrehajtás, hanem azért is, hogy ne maradjon az önök fejében az a véleményem szerint megalapozatlan hit, hogy a 6 százalékos járulékcsökkentés mellett mégis maradt fedezet az ellátásokra. Annyival maradt kevesebb, annyival jutott az embereknek kevesebb, ennyivel nőttek meg a terheik, és azt gondolom, hogy ez az elszámolás arra is elég, hogy rávilágítson, miért lesz a 2000. év költségvetése bizonyítottan és visszamenőlegesen megalapozatlan.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)