Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak egy apró megjegyzést tennék az iménti vitához. Én nem úgy emlékszem, Kósa képviselő úr, hogy ebben az ellenzék részéről nagy lobbizás történt volna, és ennek eredményeképpen került volna megszavazásra az, ami megszavazásra került a múlt évben a zárszámadás elfogadásakor, hanem az az elvszerűtlen döntés, ami akkor született. Egyébként ahhoz gratulálok, hogy ebben Kósa képviselő úr kormánypárti képviselőként nem vett részt, mert valóban nem vállalható. Az alapvetően a kormánypárti frakciók belső megállapodása alapján született meg, úgy is fogalmazhatnék, hogy az ellenzéket ebből a történetből kihagyták a szónak abban az értelmében, hogy meg nem konzultáltuk, csak sejtettük, hogy valami készül.

Sejtettük azért, mert látható volt a bizottsági üléseken, hogy nem egészen ugyanaz az elvszerűség uralkodott a hangulaton, mint ami '98 végén, pontosabban a '98. évi beszámolót követően, amikor a számvevőszéki bizottság még külön munkacsoportot is hozott létre azért, hogy megpróbálja a kérdéseket kezelni, és ma sem magyarázható meg azoknak az önkormányzatoknak - amelyekkel szemben akkor elvszerűen jártunk el, akkor még valamennyien egységesen gondolkodva - az, hogy később, egy év múlva valakikkel szemben pedig másként is el lehetett járni.

Egyébként szerintem az a példa, ami itt elhangzott Szolnok esetében, az azért nem abba a kategóriába tartozik, ahogyan a jelző elhangzott, mert az nem formai kérdés, ami itt konkrétan szóba lett hozva, de ezen most nem akarok különösebben vitatkozni.

A zárszámadás kapcsán három dologról szeretnék szólni. Az első az, hogy a zárszámadás számunkra elfogadhatatlan mértékben, módon, célok alapján módosítja az ÁPV Rt. 2000. évi költségvetését. Azt hiszem, hogy nem kell tételesen végigmenni a költségvetési előirányzat számain az ÁPV Rt. esetében, elég, ha csak arra utalok, hogy miközben az eredeti költségvetés - amely a kormánypártok többségével kerülhetett csak elfogadásra a parlamentben - még közel 18 milliárd forint költségvetési befizetést írt elő és ír elő mind a mai napig, hiszen ez van érvényben az ÁPV Rt. számára, ez a módosítás, ami a zárszámadásban szerepel, nullára változtatja meg ezt a költségvetési befizetési kötelezettséget, azaz olyan mozgásteret nyit meg az ÁPV Rt. számára, amely mozgástérrel tulajdonképpen parlamenti ellenőrzés nélkül gazdálkodik a későbbiekben az ÁPV Rt.

Ráadásul azt a lehetőséget is megadja az ÁPV Rt.-nek - itt a Göndör képviselőtársam által már említett autópálya-építés kapcsán -, hogy olyan sajátságos pénzügyi technikákat alkalmazzanak egyrészt a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítésével, másrészt a Nemzeti Autópálya Rt.-be átadott pénzzel, aminek eredményeképpen, a költségvetési bizottság ülésén már két alkalommal volt módom megtapasztalni, azért nem válaszolnak a közpénzek felhasználására vonatkozó kérdéseinkre, mert úgymond banktitokra hivatkoznak.

Ez nem banktitok, ez átverés, ez a pénzek elbújtatása, a tényleges döntések nyilvánosság előtti takargatása, mert nyilván van mit takargatni. Azt hiszem, hogy ezzel szakítani kell, és teljesen nyilvánvaló dolog, hogy nem lehet elfogadni azt a logikát, azt a technikát és azt az elvet, aminek alapján most is a költségvetési beszámolóban kerül sorra az ÁPV Rt. 2000. évi költségvetésének módosítása. Mondom: a tartalmával is rengeteg gond van, azt hiszem, hogy ezt semmiképpen nem lenne szabad ilyen módon megszavazni, ilyen módon elfogadni.

Nem szabadna azért sem elfogadni, mert ebben ráadásul még annak a Reorg-Apport Rt.-nek a további pénzei, juttatásai is szerepelnek, amellyel kapcsolatban - annak ellenére, hogy pénzügyminiszter úr, államtitkár úr személyesen megígérte a költségvetési bizottság ülésén két alkalommal - nem történt meg az elszámolás. Úgy kívánnak több tíz milliárd forintot az országgyűlési képviselőik által és nyugodtan mondhatom, hogy a közvélemény által is, a szakmai közvélemény által is áttekinthetetlen célokra fordítani, hogy ehhez nincs lehetőség megfelelő információkat szerezni, és ilyen módon nem lehet megítélni azt, hogy vajon ez jogszerű, megalapozott, indokolt, célszerű pénzfelhasználás lenne-e. Azt hiszem, hogy ezzel is szakítani kell, mert több tíz milliárdos tételekkel nem lehet a közpénzekből ilyen módon forrásokat felhasználni.

A másik téma, amivel szeretnék foglalkozni, az Áht.-módosítás, amely a beterjesztett beszámolónak az egyik vaskos kiegészítő törvénycsomagja - ha szabad így fogalmazni. Ez az Áht.-módosítás hivatott biztosítani azt, hogy a kormány kétéves költségvetést is beterjeszthessen a parlament elé. Sok vita volt erről az elmúlt hónapokban, és megszületett az a - tudomásunk szerint a kormánypárti frakciók által sem egyként és egységesen üdvözölt és támogatott - gyakorlat, ami alapján most előttünk van a következő két évre vonatkozó költségvetés, egy parlamenti beterjesztési szám alatt.

Ki adott a kormánynak felhatalmazást arra, hogy átlépje a magyar törvényeket? A mai magyar érvényes törvények szerint nincs mód, lehetőség arra, hogy ilyen előterjesztést tegyen a kormány. Ebből következően tehát a jövő évi költségvetésnek a parlament elé beterjesztett változata egy törvénytelen előterjesztés. Törvénytelen előterjesztés azért, mert a zárszámadási beszámoló minden számítás szerint - és ezt nyilatkozatával államtitkár úr is megerősítette - valamikor csak november második felében fogadható el a parlament által, akkor hirdethető ki az az államháztartásitörvény-módosítási rész, amely ezt a lehetőséget kvázi megadja majd a kormánynak.

Egyáltalán azt sem értem, hogy milyen módon, kinek a felhatalmazása alapján írták ki a Pénzügyminisztériumból a kétéves költségvetési tervezésre vonatkozó köriratot, ki hatalmazta fel azt a köztisztviselőt, minisztert, bárkit arra, hogy az érvényes törvényekkel ellentétesen indítson el Magyarországon tervezési folyamatokat. És itt most nem az a lényeg, hogy jó-e a kétéves költségvetés, stabilitást teremt-e vagy nem, mert erről még majd érdemes vitatkoznunk. Én csak azt akarom elmondani, hogy jelen pillanatban megítélésem szerint teljes mértékben törvénytelen helyzet van e tekintetben a Ház asztalán, törvénytelen előterjesztéseket kaptunk meg. Igaz, hogy még nem kezdtük el tárgyalni a 2001. évi költségvetést, de úgy tűnik, hogy a kormányzatot nem zavarja az, hogy törvénytelen helyzetbe kényszeríti be a parlamentet, az országgyűlési képviselőket, miközben leginkább e két testületnek - mármint a kormánynak és a képviselőknek, a parlamentnek - kellene arra ügyelnie, hogy törvényesen zajlódjanak le a folyamatok.

Az államháztartásitörvény-módosítás beterjesztett szövegével szakmai problémák is vannak természetesen. Sajnálatos módon az az elgondolás, ami itt meg van fogalmazva a beterjesztett változatban, olyan pontatlanságokat is tartalmaz, és olyan pontatlanságok korrigálására is szükség lesz, hogy az 53/A. §-sal gondolják elintézni az úgymond többéves költségvetés beterjesztési lehetőségét, egy olyan szövegszerű megfogalmazással, ahol a jogszabály éves költségvetési törvényről, illetve éves költségvetési törvényjavaslatról rendelkezik, az alatt a több évre vonatkozó költségvetési törvényt, illetve költségvetési törvényjavaslatot is érteni kell.

Egy eléggé laza megfogalmazást jelent ez a szövegszerű pont, bekezdés ebben a javaslatban, tekintettel arra, hogy ettől kezdve a mindenkori kormányok mindenkori kedvére van bízva az, hogy mit értenek több év alatt, mit értenek többéves költségvetési törvényjavaslat alatt, mit értenek többéves költségvetési törvény alatt. Ráadásul azt az inkoherenciát is megengedte magának a kormány ebben az előterjesztésben, hogy egyáltalán nem érinti, hogy hogyan viszonyulnak a költségvetés fejezetei majdan ehhez a kormányzati szándékhoz. Nincs leírva ebben a mostani Áht.-módosításban az, hogy vajon a települési önkormányzatoknak, az egyéb önkormányzatoknak milyen költségvetést kell ezt követően készíteniük, ha a kormány megengedi magának azt, hogy többéves költségvetési törvénynek, illetve többéves költségvetési törvényjavaslatnak nevezze azt, ami egyéves.

Itt már megint ilyen szóértelmezésekről folyhatna a vita, de megítélésem szerint teljesen rendezetlenül hagyja azt a kérdéskört, ami azért az ország lelkét jelenti, vagy az ország működésének a garanciáját is jelenti, nevezetesen az önkormányzatokat.

Ugyancsak pontosításra szorul megítélésem szerint ennek a javaslatnak az a része, ami egyrészt a Nyugdíj-biztosítási és az Egészségbiztosítási Alap beolvasztására vonatkozik, illetve a zárszámadásokra vonatkozik. A jelenlegi javaslat szerint úgy tűnik, hogy a zárszámadásokra azért évente sor fog kerülni, ami egy rendkívül üdvözlendő dolog lenne. Merem remélni, hogy a zárszámadások megfelelőképpen fogják pontosan tükrözni azokat a folyamatokat, amelyek e bizonytalanságból majd 2001. évben be fognak következni az országban, az önkormányzatoknál és a költségvetési gazdálkodás más területein.

(18.40)

Harmadik pontként "Az Állami Számvevőszék helyszíni ellenőrzésének tapasztalatai a központi költségvetés fejezeteinél" függelékéből szeretnék egy pontot idézni, és ezzel kapcsolatban néhány megállapítást tenni.

Ezen füzet 45. oldalán szerepel: "Az FVM letéti számlán ezen túlmenően további három szabálytalan pénzügyi tranzakciót bonyolítottak le." Ezek közül az egyik úgy szól, hogy "Az Agrárintervenciós Központ letéti számlájára az agrárpiaci rendtartást szolgáló szabad pénzeszközökből 1999. november 19-én 30 millió forintot utaltak a számlára, melyet 100 db vemhes üsző ingyenes segélyként Kárpátaljára történő szállítására használtak fel, összesen 26 millió forint értékben."

Ezzel kapcsolatban, miután az Állami Számvevőszék megállapította, hogy szabálytalan pénzügyi tranzakció volt, sajnálatos módon azt is meg kell állapítani, hogy nemcsak szabálytalan pénzügyi tranzakció történt, hanem a fejezetért felelős miniszter, finoman fogalmazva, a saját maga imázsépítésére használta azt az összeget, ami itt ebben a pontban szerepel.

A 2000. július 21-ei Kis Újság cikkéből a következő idézetet szeretném elmondani: "A fogadáson a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek, gazdaszövetségek és történelmi egyházak vezetői vettek részt. A földművelésügyi tárca vezetője a magyar országhatár felé vezető útját félbeszakítva megtekintette az általa adományozott teheneket és az ezek tejét feldolgozó tejüzemet, ahonnan az előállított késztermékeket ingyenesen juttatják el a környező falvak magyar iskolái és árvaházai számára."

Szeretném ugyanakkor idézni az MTI-nek ugyanerre az időszakra vonatkozó jelentését is, amelynek a lényege a következő: Torgyán József a kárpátaljai megyeszékhelyen ünnepélyesen átnyújtotta az általa irányított minisztérium ajándékát: egy famegmunkáló gépsort, ősei faluja, a Vereckei-hágó melletti ama Beregsziklás polgármesteri hivatalának, amelynek ő is díszpolgára, és humanitárius segélyadományként egy száz vemhes üszőből álló szarvasmarha-állományt, amellyel a kárpátaljai árvízkárosult iskolás gyermekek tejellátásához járul hozzá.

Azt gondolom, hogy nagyon nemes célok, amelyek megvalósulnak az iménti sajtóhírek alapján, azonban jó lenne nem összekeverni azt, amikor valaki saját maga jószántából, saját maga vagyonából, saját maga pénzéből, saját maga imázsépítésére fordít összegeket, és ilyen módon adományokat ad bárhol Európában, Magyarországon, külföldön magyaroknak vagy másoknak, illetve ha ez nem így történik, mert ennek a forrása... - még egyszer szeretném felolvasni, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium letéti számlán ezen túlmenően további szabálytalan pénzügyi tranzakciót bonyolítottak le, s ez a pénzügyi tranzakció nem más, mint az Agrárintervenciós Központ letéti számlájára az agrárpiaci rendtartást szolgáló szabad pénzeszközökből, azon szabad pénzeszközökből, amikor nem volt elég forrás az agárpiaci beavatkozásokra, az év közben számtalanszor felfüggesztett géptámogatásra utalok, azokra az elmaradt támogatásokra, amelyeket úgymond átütemeztek a következő évre mintegy 40 milliárd forint összegben 1999-ről a 2000. évre, és eközben innen utalnak novemberben 30 millió forintot a számlára, hogy ennek a bizonyos 100 darabos üszőállománynak a megfinanszírozására forrás legyen, amiből ezt követően a miniszter úr - minimum úgy fogalmaznék - homályban hagyja, hogy kinek is a pénzéből jött létre ez a bizonyos 100 darabos szállítmány Kárpátaljára. Minimum azt lehet mondani, még egyszer, hogy homályban hagyja, de a hozzá közel álló újság egyértelműen sajátjaként tünteti fel ezen állomány adományozását.

Én azt hiszem, hogy ezekkel az ügyekkel sokkal körültekintőbben kellene bánni, szakítani kellene ezzel a gyakorlattal. Szabályosan kell kezelni azokat a forrásokat, amely költségvetési forrásból valamely minisztérium rendelkezésére állnak, és nem lehet azt megengedni, hogy valaki saját maga céljaira, saját maga imázsépítésére, saját maga kampányának finanszírozására költségvetési forrást használhasson, hiszen erre annak idején megalkotta az Országgyűlés azt a törvényt, amely törvény rendkívül szigorúan szabályozza, hogy országgyűlési képviselőjelöltenként mennyi forrást lehet felhasználni, és ha ezt valamelyik párt túllépi... - mint ahogyan ez előfordult a '98-as választásoknál is: egy független képviselő esetében több százezer forintos költségvetési befizetést írt elő az Állami Számvevőszék a vizsgálatok befejezése eredményeképpen.

Úgy gondolom, az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy ez a költségvetési beszámoló nem fogadható el. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)