Felszólalás adatai

ATYÁNSZKY GYÖRGY, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés gazdasági bizottsága megtárgyalta a kormány által T/3010. számon a mezőgazdasági üzletrészről benyújtott törvényjavaslatát.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek átalakulása az 1992. évi II. számú törvénnyel vette kezdetét. A törvény rendelkezései szerint az akkor 1410 mezőgazdasági szövetkezetben a szövetkezeti vagyon 260 milliárd forint volt. A vagyonnevesítés során 1,1 millió fő részére üzletrészekben kifejezve felosztották. A vagyonnevesítés során a szövetkezetek aktív tagjai - 270 ezer fő - 107,9 milliárd forint értékben, 380 ezer fő nyugdíjas szövetkezeti tag 100,6 milliárd forint értékben vagyonban kifejezve üzleti részesedést kapott.

Üzleti részesedést kaptak továbbá az átmeneti törvény rendelkezései szerint a szövetkezet valamikor volt tagjai és a volt tagok örökösei is, 470 ezer fő, 51,9 milliárd forint értékben.

A vagyon megoszlása során külön érdekcsoportok alakultak a szövetkezeteken belül. Kezdettől fogva az átalakult termelőszövetkezetek vezetői, tagjai fenntartással fogadták a kívülálló üzletrészeseket. Nem ismerték el vagyoni jogukat. A kívülálló üzletrészesek ezt a helyzetet nem fogadták el, de véleményüket nem tudták megfelelő súllyal kifejezni, mivel a szövetkezeti közgyűlésen csak javaslattételi és tanácskozási joggal rendelkeztek, annak ellenére, hogy tulajdonjogukat a szövetkezet használta.

A jogaik gyakorlásának elmaradásán túl hátrányba kerültek a szövetkezet adózott eredményének - ha ilyen volt - felosztásakor is. Az illetékes minisztérium felé 1992 óta folyamatosan panaszlevelek áradata indult meg a kívülálló nyugdíjas üzletrészesektől, kifogásolva a szövetkezetek osztalékfizetésének elmaradását; kifogásolva, hogy annak ellenére, hogy az a szövetkezeti vagyon vagyoni eszközeinek elvételéből és annak hozadékaiból keletkezett... - háttérbe szorítják őket, kisemmizve végleg a vagyonukból és a gazdaság eredményének felosztásából.

A mezőgazdasági szövetkezet statisztikai adatai azt mutatják, hogy a szövetkezetek eredménytermelő képessége, a termőföld használata, a szövetkezetekben foglalkoztatott személyek száma 1992 óta folyamatosan csökken. A termelőszövetkezeti vagyont terhelő kötelezettségek emelkednek.

Az érdekképviseletek javaslatára egyre gyakoribb a szövetkezetek részvénytársasággá, kft.-vé való átalakulása. Az átalakulások, a vagyonfelélések, a csőd-, felszámolási eljárások az üzletrészek vagyoni helyzetét ellehetetlenítette, rendelkezési joguk, valamint a vagyonuk tényleges elvesztésével járt.

A kívülálló üzletrészesek jogai, jogi helyzete 1992 óta sérelmet szenved, azzal, hogy a tulajdon leglényegesebb jogosultságát, a tulajdonnal való rendelkezési jogot a kívülálló üzletrész-tulajdonosok nem tudják érvényesíteni.

A jelen törvényjavaslat e jogsérelem feloldásával függ össze, megadva a kívülálló üzletrészeseknek üzletrészeik ellenértékének kézhezvételét és hasznosítását.

A kérdés megoldásával az ellenzéki parlamenti pártok egyetértenek, de annak gyakorlati megvalósítása érdekében egyetlenegy javaslatot sem tettek a parlamenti bizottság ülése során.

Úgy vélem, hogy az FVM miniszterének előterjesztése kifejezi a kormány és az agrártárca programjában foglaltakat azzal, hogy a szövetkezetekből kikerülő kívülálló üzletrészek egy új tulajdonosi szervezetben hasznosulva növelni fogják az agrárgazdálkodás hatékonyságát, és egyben feloldják a meglévő társadalmi feszültséget.

Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház előtt fekvő T/3010. számú törvényjavaslatot a gazdasági bizottság 18 igen szavazattal, 12 nem ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak találja.

Köszönöm szépen. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)