Felszólalás adatai

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Egy kicsit nagyobb figyelmet kérnék! Kérem, hogy a zajt mérsékeljék, mert az államtitkár úr szerintem a saját hangját nem fogja hallani. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés, a bűnmegelőzés állami feladat, amelynek megvalósítása során a büntetőeljárás alá vont állampolgároknak, a sértetteknek, az eljárást folytató hatóságoknak egyaránt érdeke, hogy a hatósági döntés alapjául szolgáló tények minél rövidebb idő alatt, ugyanakkor minél nagyobb biztonsággal megállapíthatók legyenek.

Az igazságszolgáltatási és bűnüldözési feladatokat a nemzetközi egyezmények által is megkövetelt ésszerű időn belül, egyben az ártatlanság vélelmét is érvényesítő módon kell teljesíteni. Ehhez elengedhetetlen az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítását, illetve az adott személy kétséget kizáró azonosítását lehetővé tevő információk ismerete. Különösen fontos adat az, hogy az adott személlyel szemben alkalmaztak-e már büntető törvénykönyvben meghatározott büntetést, illetve intézkedést, folyik-e ellene büntetőeljárás, s annak során elrendelték-e előzetes letartóztatását vagy más, meghatározott helyen tartózkodással járó kényszerintézkedést. A bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható körözött személyek felkutatásában, azonosításában, illetve a bizonyításban kiemelt szerepet kap a fénykép, az ujj- és tenyérnyomat, valamint minden olyan, a bűncselekmény helyszínén rögzített nyom, anyagmaradvány, amelynek egy meghatározott személytől való származása megállapítható. Ez utóbbi körbe tartozik a tudomány újabb vívmányaként a kriminalisztika szolgálatába állított DNS-vizsgálat. A nemzeti DNS-adatbázisok létrehozását, eredményeinek államok közötti bűnüldözési, bűnmegelőzési célú átadását szorgalmazza az Európai Unió Tanácsa is.

Tisztelt Országgyűlés! Az eddig említett adatokkal szemben elemi követelmény, hogy azok naprakészek és pontosak, egyben az igazságszolgáltatási és bűnüldözési feladatokat ellátó szervek részére hozzáférhetők legyenek. E kívánalmaknak a kérdéses adatcsoportok központi nyilvántartásával lehet megfelelni. Az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés mellett számos olyan terület létezik, ahol az állami, közigazgatási feladatok ellátása, az ehhez szükséges szakemberállomány biztosítása megköveteli az alkalmazni szándékozott személyek előéletének ismeretét, illetve büntetlen mivoltát. Ugyanez az érdek jelentkezik a magánszféra bizonyos működési területén is.

Ezekben az esetekben a foglalkoztatáshoz vagy más jogosultság gyakorlásához a büntetlen előéletet és annak közhitelű igazolását a jogszabályok feltételként határozzák meg. Más esetekben nem bármely, hanem csak bizonyos bűncselekmények miatti büntetettség jelent kizáró okot, illetve az, ha ilyen bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban az érintett ellen, például az 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről, az 1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról. Ezekben a viszonyokban az előélet tanúsítására a hatósági erkölcsi bizonyítvány szolgál, amelyet a bűntettesek nyilvántartásának adatai alapján a kezelő szerv állít ki. Az eddigiekből következően a bűnügyi nyilvántartás tárgykörébe bele kell tartozzanak mindazok a nyilvántartások, amelyek az állam igazságszolgáltatási, bűnüldözési feladatainak ellátását, valamint a büntetett, illetve a büntetlen előélet közhitelű igazolását, továbbá az ehhez fűződő jogosultságok gyakorolhatóságát, kötelezettségek teljesítését szolgáló adatokat tartalmazzák.

Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk rögzíti, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog. A jogalkotásról szóló törvény értelmében az Országgyűlés törvényben állapítja meg az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait. Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei körében törvényben kell szabályozni a személyi nyilvántartást. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény a különleges adatok közé sorolja a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatokat és meghatározza azok kezelhetőségének feltételeit. Eszerint a személyes, illetőleg a különleges adat akkor kezelhető, ha azt törvény elrendeli. A bűnügyi nyilvántartás személyes, sőt különleges adatok kezelését is jelenti tehát, azokról törvénynek kell rendelkezni. Az előéletet igazoló okirat kiállítása is különleges, a bűntettesek nyilvántartásában levő személyes adatok kezelésével jár. A bűnügyi nyilvántartásról szóló törvénynek ezért magába kell foglalnia a hatósági erkölcsi bizonyítványra vonatkozó szabályozást is.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bűnügyi nyilvántartás szabályait jelenleg két, húszéves jogszabály tartalmazza, a büntető törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. számú törvényerejű rendelet, Btké IV. fejezete és az annak felhatalmazása alapján kiadott 5/1979. (X.14.) BM-rendelet. A hatósági erkölcsi bizonyítványra vonatkozó rendelkezéseket a 12/1983. (XII.29.) BM számú rendelet foglalja magában. Az említett jogszabályok szerint a bűnügyi nyilvántartás a bűntettesek, a letartóztatottak, a körözés alatt állók, valamint a vám- és deviza-szabálysértés miatt megbüntetettek nyilvántartását öleli fel.

A bűnügyi nyilvántartások javaslat szerinti körébe nem tartozik bele a körözött, továbbá a vám- és a deviza-szabálysértés miatt megbüntetett személyek nyilvántartása. A körözés alatt álló személyek adatait ugyanis a rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrség kezeli, így e tekintetben már megvan a személyes adatok kezelésének törvényi alapja. A vám-, illetve deviza-szabálysértést elkövetők nyilvántartása az utóbbi tíz évben végbement gazdasági, társadalmi átalakulás következtében indokolatlanná vált, ezért e javaslat szerint ez az adatcsoport sem képezi a bűnügyi nyilvántartás részét. Az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés során a bizonyítás mindennapos, nélkülözhetetlen eszközét jelentő ujj- és tenyérnyomat-nyilvántartás, illetőleg fénykép-nyilvántartás évtizedek óta létezik és működik. Hiányzik azonban a személyes adatok kezelésére felhatalmazást megadó törvény.

(14.10)

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat szerint a bűnügyi nyilvántartás a bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a gyanúsítottként büntetőeljárás alá vontak, továbbá a daktiloszkópiai és fényképnyilvántartást, valamint a DNS-profil nyilvántartását foglalja magába. A javaslat minden egyes nyilvántartás esetén meghatározza a nyilvántartható adatok körét, az adatkezelés célját és ennek alapján az adatok nyilvántartási idejét.

Mindezekre tekintettel kérem az előterjesztett törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP padsoraiban.)