Felszólalás adatai

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Való igaz, hogy a balkáni válságsorozatnak az eddigi története az etnikai konfliktusok története. Tudjuk azonban, hogy az ilyen konfliktusok mögött mindig súlyos gazdasági, társadalmi, politikai feszültségek rejlettek, és ezek rejlenek most is. A konfliktusok eszkalálódása, a nacionalizmus előretörése többek között már eddig is olyan szélsőséges pusztító formát öltött, mint - jól emlékszünk - Boszniában, Horvátországban és most Koszovóban az etnikai tisztogatás vagy más szóval a genocídium.

Magyarország a kezdetektől fogva a megoldás európai modelljét támogatja az egész balkáni térségben. Rövid távon egyértelműen leszögeztük, hogy a NATO által április 12-én megfogalmazott öt feltétel alá nem vagyunk hajlandóak menni, ugyanakkor hosszú távon a határok átjárhatóságát, a nemzetiségek szülőföldjén való megmaradását és így a visszatérését is - ahogy a képviselő úr említette - elengedhetetlennek tartjuk. Nem vesztettük el azonban a józan látásunkat a tekintetben, hogy az etnikai béke megteremtéséhez nem vezet más út, mint a demokrácia térnyerésén át, a jogállamiság kiterjedésén, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásán, és végső soron ezáltal a gazdasági fellendülésen keresztül - ez nem lesz rövid távú folyamat. Így a nemzetközi közösségnek is komplex módon kell segítenie a demokratikus kibontakozást a háborút követően, olyan békés fejlődési alternatívát kell majd kínálnia a térség számára, amely képes háttérbe szorítani egyszer s mindenkorra az etnikai gyűlölködést.

Így a magyar kormány tett ez irányú kezdeményezést az elmúlt hetekben, és támogatja a friss német, illetőleg EU-kezdeményezést a bonni május végi Balkán-konferencia megrendezése vonatkozásában. Úgy látjuk, hogy ennek a megoldásnak nemcsak Koszovóra, nemcsak Jugoszláviára, hanem az egész délkelet-európai térségre ki kell terjednie. Illúzióink nem lehetnek; a Balkán kevert etnikai térképe a múltból örökölt, az egykori nagyhatalmak érdekei nyomán kialakított, és - valljuk be - az etnikai viszonyokat figyelmen kívül hagyó államhatárok, az egymással szembeni és csak egymás kárára érvényesíthető területi követelések miatt a területi status quo megváltoztatása nem jöhet szóba, nem valószínűsíthető. A washingtoni csúcsértekezlet eredményei azonban alátámasztják azt a megközelítési módot, amelyet Magyarország a magáénak tekint egyrészt a tekintetben, hogy a Vajdaság vonatkozásában egy nagyon kimért álláspontot foglal el a magyar kormány, és immáron ez a NATO-nak az álláspontja is; másrészt pedig akkor is, amikor a nemzetközi közösség a Rambouillet-i megállapodás alapjait elfogadja a rendezés modelljének, támogatja azt, hogy a térségben a kisebbségi problémákat széles körű autonómia és önkormányzat útján kell rendezni, így a kisebbségi és emberi jogok biztosításának ez mintegy az előfeltételét képezni.

Befejezésül, messzemenőkig egyetértek a képviselő úrral abban, hogy nagyon fontos, hogy Magyarország képes legyen ebben a képlékeny nemzetközi helyzetben - amikor az új típusú szuverenitásfelfogásnak nagyon fontos eseményei zajlanak - megőrizni a parlamenti konszenzust. Ennek meggyőződésem szerint mind ez idáig megvannak mind a politikai, mind pedig a pszichológiai alapjai. Ezt kérem az elkövetkezendőkben is a parlamentben helyet foglaló politikai erőktől.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)