Felszólalás adatai

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem Lamperth Mónika belügyminiszter asszonyt, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Lamperth Mónika jelzi, hogy nem kíván szólni.)

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel részletes vitára bocsátásra és magára a részletes vitára jövő heti ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés, az Állami Számvevőszék ehhez kapcsolódó jelentése, továbbá a beszámoló elfogadását kezdeményező országgyűlési határozati javaslat általános vitája és a határozathozatal. Az előterjesztéseket J/15697., J/15697/1. és H/17376. számokon kapták kézhez.

Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság tulajdonosi tanácsadó testülete megjelent képviselőit, akik figyelemmel kísérik az előterjesztés tárgyalását.

Megadom a szót Vince Mátyásnak, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnökének, húszperces időkeretben.

VINCE MÁTYÁS, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tavaly ősszel, amikor a Magyar Távirati Iroda megelőző két évének tevékenységéről számoltam be itt a parlament plénuma előtt, 2004 egyik legjelentősebb eseményének azt neveztem, hogy elkészült az MTI 2004-2007. évre szóló négyéves stratégiai terve. Ez a terv komplex módon kijelölte elnöki megbízatásom hátralévő idejére azokat a főbb cselekvési irányokat, amelyeket ha megtartunk - és a cég menedzsmentje eltökélt e tekintetben, hogy megtartja -, akkor bekövetkezik az a fordulat az MTI életében, amit pályázatomban ígértem. Most örömmel számolhatok be arról, hogy nemcsak hogy elkészült 2004-ben ez a stratégiai terv, hanem annak alapján átfogó reformok indultak be az MTI-nél, és azt mondhatom, hogy a fordulat a vártnál nehezebb körülmények dacára megtörtént.

A stratégiai tervünk három részből áll. Az első dokumentum a fő célokat határozza meg. Erre építve dolgoztuk ki külön dokumentumként a nagyobb szervezeti egységekre vonatkozó stratégiai intézkedési tervünket, és erre alapozva készült el a 2004-es, majd a 2005-ös részletes intézkedési terv konkrét felelősökkel, határidőkkel. Ebből minden szervezeti egységünk tudhatja, hogy a terv milyen feladatokat ró rájuk.

(20.10)

Ezt azért tartottam érdemesnek részletezni, mert az Állami Számvevőszékkel elvi vitában voltunk és vagyunk annak megítélésében, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyek feltétlenül szükségesek egy középtávú stratégiai terv megalapozásához, illetve végrehajtásához.

Az említett és tavaly elfogadott stratégiai terv kettős kulcsfeladatot szab a nemzeti hírügynökség számára: egyfelől ellátni a törvényben megszabott közszolgálati feladatokat, másfelől folyamatos megújulás révén erősíteni piaci helyzetünket. A stratégia kidolgozásakor tisztában voltunk vele, hogy az MTI-nél az utóbbi években tapasztalt piacvesztés nem elszigetelt magyar jelenség: szinte kivétel nélkül a világ minden nemzeti hírügynöksége számára komoly gondot okoz.

Tavaly már szóltam arról, hogy a hagyományos hírügynökségi modell válságát milyen tényezők idézték elő, de a három legfőbb alapvető okot idén is szeretném megismételni. Az egyik ok az internet globális térhódítása, és ennek nyomán a közvetlenül és ingyenesen elérhető hírek számának drasztikus növekedése. A másik a médiumok bulvárosodása, az a folyamat, amelyben a komoly, ellenőrzött információ sajnos leértékelődik, teret nyer az ellenőrizetlen, felületes, témaválasztásában a korábbiakhoz képest más fókuszú hírválaszték. A harmadik ok, hogy drasztikusan változik a hírügynökségi termékek hagyományos nagy vásárlóinak, a médiumoknak a piaci magatartása. Egyrészt maguk is keresik a kitörést a számukra is új, nehéz helyzetből, és ennek gyakran az az eredménye, hogy a hírügynökségek konkurenseként a médiumok maguk is megjelennek a hírpiacon, továbbá hogy nem vagy csak korlátozott mértékben igénylik a hírügynökségek hagyományos híreit. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy ezek a számunkra negatív folyamatok tartósnak bizonyultak.

Mit tehet az MTI ebben a helyzetben? Nos, szakmai munkánk hatékonyságának elsődleges fokmérőjévé partnereink megtartását kívánjuk tenni, partnereink számának növelését, azt, hogy az MTI folyamatosan megújuló szolgáltatáskínálatára új, eddig még kiaknázatlan piacokat hódítsunk meg. Ennek érdekében szemléletet is kell váltanunk, amelynek eredményeként nemcsak a kereskedők, hanem minden MTI-munkatárs tevékenységét áthatja a stratégiák fókuszává tett piacközpontúság. A hírgyártásban dolgozóknak, a szolgáltatások értékesítésével foglalkozóknak szorossá kell tenniük együttműködésüket, mert csak így tudjuk hagyományos és új vevőink folyamatosan változó igényeit egyfajta pincérmentalitással kiszolgálni, a szó jó értelmében értve.

Rátérve az önöknek benyújtott beszámolónk gazdasági részére, azzal kezdeném, hogy 2004-ben takarékossági tervet dolgoztunk ki és hajtottunk végre az MTI pénzügyi egyensúlyának helyreállítására. Ennek keretében a múlt év legnagyobb hatású intézkedése egy kétlépcsős csoportos létszámcsökkentés volt, amelynek következtében az MTI munkavállalói létszáma a 2004. január 1-jei 458-ról 2004. december 31-re 334-re csökkent, a felmentés alatt lévőket nem számítva. Ez 27 százalékos csökkenés. Ez a tekintélyes létszámcsökkenés, úgy tapasztaltuk, nem okozott komoly fennakadást az MTI működésében, már csak azért sem, mert a leépítéssel párhuzamosan a munkafolyamatokat is racionalizáltuk, a munka hatékonyságát növeltük.

A sima átmenet érzékeltetésére említeném, hogy 2004-ben egyszer sem kényszerültünk helyreigazítást közölni, és az ORTT panaszbizottsága elé is csupán egyszer idézték az MTI-t, de az eljáró tanács végül nem marasztalta el hírügynökségünket. A dolgozók érdek-képviseleti szervezeteinek vezetőivel történt folyamatos egyeztetés nemcsak az említett fájdalmas lépések megtételét segítette, de a folyamatos konzultáció eredményeként el tudtuk azt is fogadtatni, hogy a megváltozott körülmények mindenkitől hatékonyabb, magasabb színvonalú munkát követelnek meg.

Ugyanakkor a szakszervezettel és az üzemi tanáccsal folytatott egyeztető megbeszéléseinken visszatérő vitatéma volt a létszám- és bérgazdálkodás több rendezetlen kérdése. Egy dologban van egyetértés: a humán erőforrásokkal való gazdálkodásunk tervezhetőségét, annak teljesítményelvű alapokra helyezését nagyban gátolja a színlelt munkaszerződésekkel kapcsolatos törvényi szabályozás életbe lépésének többszöri módosítása, illetve a törvények körüli tisztázatlanságok. A sajtó egészéhez hasonlóan ugyanis bennünket is érint az úgynevezett osztott szerződések problémája, és ehhez kapcsolódóan a bevezetésre tervezett egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás, az ekho ügye. Amíg ez a kérdés nem tisztázódik minden elemében, addig nem vagyunk képesek bevezetni egy értelmes és hosszabb távra is irányt mutató, megalapozott, teljesítményelvű szabályozást, humánerőforrás-gazdálkodási tervet, amelyet egyébként az Állami Számvevőszék joggal hiányol.

Mindent összevetve tehát 2004-ben, noha a pályázatunkban tervezettnél lassabban, de beindultak a kívánatos folyamatok. Ezekről, illetve a tavaly elvégzett tevékenységet jellemző főbb számokról a benyújtott írásos anyag jórészt beszámol, de néhány tényt azért felsorolásszerűen szívesen elmondanék. Két fontos szám munkánk jellemzésére: tavaly az MTI összes szerkesztősége több mint 300 ezer hírt, pontosan 309 177 hírt adott ki, ez egy napra átszámítva 847 hír. A fotóbankunk 2004-ben 79 ezer belföldi és 32 ezer külföldi képpel gazdagodott; ez összesen 111 831 fotó, és ezzel nem kevesebbnél, mint közel 13 milliónál járunk már, ami az MTI archívumaiban lévő fotók számát illeti. Egyébként ez Közép-Európa egyik legnagyobb fotóarchívuma.

Nézzünk talán néhány fontos tavalyi döntést, természetesen csak mutatóba néhányat. 2004-ben megszüntettük a párizsi állandó tudósítói posztot. A munkát azóta - egy költségtakarékos megoldás keretében - egy helyben élő, és az MTI-vel szerződéses és nem munkaviszonyban álló tudósító végzi. Ugyancsak a külföldi tudósítói posztoknál egy újdonság, hogy új pályázati rendet vezettünk be, amelynek egyik lényegi változása a korábbiakhoz képest az volt, hogy nyitottunk a külső pályázók felé: MTI-n kívüli dolgozó is benyújthatja a pályázatát, és akár sikerre is számíthat, ha megfelel a szigorú feltételeknek.

Nagyon fontos momentum volt 2004-ben az, hogy a hírlopás megfékezésére, az MTI hírei jogtalan használatának megállítására létrehoztuk a médiafigyelő osztályt. Munkatársaink előre meghatározott terv szerint figyelik a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és az internetes portálok hírfelhasználását. Ahol dokumentálható az MTI híreinek jogszerűtlen használata, írásban felhívják erre az érintettek figyelmét, és felszólítjuk őket a gyakorlat felfüggesztésére. Gyakran egy levél is elég, és az a tapasztalatunk, hogy e viszonylag rövid idő alatt jó néhány illegális felhasználóból tudtunk új előfizetőt szerezni, de ahol nem boldogulunk, persze perre is sor kerülhet.

Életbe léptettük az új OTS-OS-szabályzatot és díjszabást, amelynek értelmében a parlamenti pártoknak, a frakcióknak és a kormánynak közvetlenül, azonnal közleménybeadási lehetőséget kínálunk az OS-rendszeren át az MTI összes előfizetője felé. A megyei tudósítói hálózatban jelentősen korszerűsítettük a munka műszaki hátterét. Ma már minden vidéki MTI-tudósító laptopon dolgozik, és a gépekről mobiltelefonon adhatja be tudósítását a naphegyi központba.

Ennek kapcsán reflektálnék arra, hogy a kulturális és sajtóbizottság múlt heti ülésén mind kormányzati, mind ellenzéki oldalról felvetődött annak igénye, hogy az MTI erősítse meg a vidék életéről tudósító gárdáját, növelje a tudósítók számát. Ott is elmondtam, itt is elmondom: a korábbi évek szükségintézkedései nyomán a jelenlegi megyei tudósítói létszám kétségtelenül jelentősen zsugorodott, mondhatni, minimálisra csökkent, de az MTI jelenlegi pénzügyi helyzetében sajnos nem látok lehetőséget e létszám növelésére.

(20.20)

A 2004-ben elért eredmények nem tölthetnek el bennünket felhőtlen örömmel. Mondhatnám: a váltók átállítása megtörtént, de a viták - egy ilyen nagy horderejű átalakításkor természetesnek tekinthető módon - továbbra is folynak a cégnél, már csak azért is, mert sokszor örökletes, rossz hagyományok fékezik az előirányzott változásokat. Másfelől menet közben kell lefolytatnunk a munka egészét és az MTI jövőképét érintő elvi, szakmai vitákat - amelyek persze a napi munka gyakorlati kérdéseit is érintik -, olyan vitákban, amelyekben nem mindig tudunk egyetértésre jutni a cég vezetésében.

Visszatérve az MTI pénzügyi helyzetére: a vázolt takarékossági lépések eredményeként csupán csökkenteni sikerült mérleg szerinti veszteségünket 2004-ben, de a tendenciát tavaly még nem sikerült megfordítanunk, noha rendkívüli bevételekhez is jutottunk: egyszeri és jelentős létszám-leépítési támogatást kaptunk a kormányzattól 2004-ben, illetve a törvényben előírt módon, a felügyelőbizottság hozzájárulásával nyílt árverésen, jó áron értékesítettük a hajdani MTI-fotólabor évek óta használaton kívül álló épületét. Csak emlékeztetném önöket arra, hogy amikor az MTI ingatlanvagyona kialakult, a hírügynökség összlétszáma másfél ezer körül járt; mára a munkaviszonyban lévők száma a 350-et sem éri el, a gyakorlatilag változatlan nagyságú ingatlanegyüttes mellett.

Tekintettel arra, hogy nekünk a ránk bízott ingatlanvagyonnal is felelősen kell gazdálkodnunk, emiatt is döntöttünk a folyamatosan pénzt felemésztő, használaton kívüli épület értékesítése mellett. Elnökségem alatt sem korábban, sem azóta egyébként nem adtunk el más ingatlant, és azt is hozzátenném, mert fontosnak tartom, hogy az MTI Rt. saját tőkéje tavaly év végén közel 60 százalékkal volt nagyobb, mint a jegyzett tőkénk, én tehát azt gondolom, hogy vagyonvesztésről egy ilyen helyzetben nem méltányos beszélni.

Ki kell térnem érintőlegesen idei dolgokra is. Eredetileg azzal számoltunk, hogy a költségvetéstől közszolgálati feladataink finanszírozására 2,2 milliárd forintot kapunk. Ez végül 150 millió forinttal kevesebb lett 2005-re, a költségvetési törvény végszavazásakor pedig még ez az összeg sem kárpótolta volna a nemzeti hírügynökséget a korábbi években folyósított költségvetési összegek értékvesztéséért. Az 1997 óta rt. formában működő MTI állami támogatásának reálértéke ugyanis sem ’98-ban, sem ’99-ben, sem 2000-ben nem tartott lépést az inflációval. 2000-ben és 2002-ben pedig egyáltalán nem változott, magyarul szinten maradt. Sőt 2002-ben - és ez fájó pont - minden előzetes ígéret és egy mindmáig el nem készült törvény hiánya miatt több mint 100 millió forintnyi fedezetet nem kaptunk meg a legutóbbi országgyűlési és önkormányzati választásokkal összefüggő többletfeladatok finanszírozására. És bár az Állami Számvevőszéknek tökéletesen igaza van akkor, amikor rögzíti, hogy az elmúlt két évben a céltámogatásokat is beleértve jelentősen nőtt az MTI állami támogatása, hadd emlékeztessek arra, hogy az áfatörvény módosítása viszont tavalyi és idei mérlegünkben egyaránt mintegy 180 millió forintos romlást eredményezett, illetve eredményez.

Az MTI menedzsmentje a nyár folyamán kérelemmel fordult a Pénzügyminisztériumhoz pótlólagos céltámogatásért, pont az előbbiekben elmondottak alapján. Kérésünk elvi alapja az volt, hogy lényegében már megkezdődött a jövő évi választásokat felvezető kampány, ami megnövekedett feladatokat, többletmunkát jelent az MTI számára; és persze nemcsak többletmunkát, hanem többletköltséget is. Ezt a kormányhoz intézett kérésünket nagy örömünkre a most júliusban újjáalakult tulajdonosi tanácsadó testület egyhangúlag, pártállásra való tekintet nélkül támogatta a kormány felé, és támogató határozatukat a kormányfőnek is megküldték. Várjuk tehát a kormány pozitív döntését.

Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy idén júliusban az önök, a parlament döntésének eredményeként átalakult, részben személyileg is megújult a tulajdonosi tanácsadó testületünk, amely testülettel jól indultunk az együttműködésben. Erre nemcsak az említett egyhangú támogató határozat utal, hanem az is, hogy beindult a folyamat egyik régi adósságunk letudása érdekében: a TTT első olvasatban már meg is vitatta a testület és az MTI menedzsmentjének kapcsolatát mederbe terelő szabályzat tervezetét.

Még egy dolgot szeretnék a tisztelt Országgyűlés szíves tájékoztatására itt ma megemlíteni, és ez a közszolgálatiság ügye. Az MTI közszolgálati alaptevékenységének legfőbb pontjait a hírügynökségi törvény határozza meg. Évek óta szembesülünk azonban a ténnyel, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálataiban folyamatosan hiányolja a közszolgálatiság fogalmának egzakt, az MTI költségvetési finanszírozásának átláthatóbbá tételét szolgáló megfogalmazását. Kicsit erre reagálva azt reméljük, és ebben talán már végre előrelépést tudunk elérni, hogy még az idén ősszel le tudunk tenni egy anyagot közszolgálati bevételeink és kiadásaink szétválasztásáról, és e dokumentumra alapozva akár egy új típusú közszolgálati szerződés alapján áttekinthetőbbé és megalapozottabbá válhat az MTI Rt. költségvetési céltámogatása.

A magunk munkája az anyag elkészítésére értelemszerűen kapcsolódik egy másik munkához, amit Szili Katalin házelnök asszony tavalyi kérése indított el. A tisztelt Ház elnöke tudniillik mint a tulajdonos képviselője konkrét javaslatokat kért mind a TTT-től, mind az FB-től, mind az MTI menedzsmentjétől arra, hogy hogyan lehetne korszerűsíteni a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt, illetve az MTI alapító okiratát; hogyan lehetne ezeket a jogi kereteket EU-konformmá tenni. Ezek a javaslatok akkor elkészültek, Szili Katalin a hozzá beérkezett javaslatokat tudomásom szerint továbbította a kulturális és sajtóbizottságnak, és e javaslatokat a bizottság megbízásából már jogi szakértő is vizsgálta, és ennek alapján hamarosan elindul egy egyeztetési folyamat. Ez ügyben nagy örömmel veszem tudomásul azt is, hogy az MTI 2004. évi tevékenységéről szóló beszámolóhoz készített, a kulturális és sajtóbizottság által támogatott határozati javaslat indoklása nemcsak az egyeztetés lefolytatására lát lehetőséget, hanem a nemzeti hírügynökségről szóló törvény országgyűlési módosításának tárgyalására is. A magunk részéről ennek állunk elébe.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék elnökének, tízperces időkeretben.

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság gazdálkodását a nemzeti hírügynökségről szóló törvény felhatalmazása alapján évente ellenőrizzük.

(20.30)

Az MTI Rt. 2004. évi gazdálkodásának ellenőrzésével a törvény előírásainak, annak hatálybalépése óta 2005-ben nyolcadik alkalommal tettünk eleget. Fő célunk a korábbi évekhez hasonlóan ez évben is az volt, hogy megállapításainkkal hozzájáruljunk a tisztelt Országgyűlés távirati irodával kapcsolatos közgyűlési jogai körében meghozott döntései megalapozásához. Ugyanis a nemzeti hírügynökségről szóló törvény értelmében az MTI Rt. tulajdonosi-közgyűlési jogait az Országgyűlés gyakorolja.

Az MTI Rt. alapító okirata szerint az rt. elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek a társaság tevékenységéről, amelynek keretében sor kerül a mérleg- és az eredménykimutatás jóváhagyására, valamint a nyereség felosztására. Az elnök beszámolóját az rt. felügyelőbizottságának véleményével együtt terjeszti az Országgyűlés elé, amelyhez mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését. Éveken keresztül - ez már történelem - szorgalmaztuk, hogy az Országgyűlés éljen tulajdonosi-közgyűlési jogaival. Ellenőrzési munkánk eredményének tekintjük, hogy a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság éves beszámolóiról, a nyereség felosztásáról is, ha késéssel is, az Országgyűlés döntött.

Az Országgyűlés a számvevőszék kezdeményezésére a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2001. évi beszámolóját azzal fogadta el, hogy át kell tekinteni a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt és az MTI Rt. alapító okiratát a teljeskörűen összehangolt szabályozás kialakítása, a közszolgálati feladatok és az azok ellátásához szükséges állami támogatás egyértelműbb és pontosabb meghatározása érdekében. Sajnálatos, hogy az országgyűlési határozat végrehajtása még nem történt meg, de biztató jel számunkra az, hogy az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére elkezdődött a jogszabály-felülvizsgálati munka.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy többéves ellenőrzési tapasztalataink alapján röviden, de ismételten felhívjam a figyelmet a vizsgálatok során feltárt szabályozási hiányosságokra.

A korábbi és a jelenlegi ellenőrzés megállapításai azt igazolták, hogy a távirati iroda működtetésére kialakított tulajdonosi megoldás - hangsúlyozom, pénzügyi-gazdálkodási szempontokra gondolva - célszerűtlen. Az Országgyűlés, a tulajdonosi tanácsadó testület, a felügyelőbizottság és az MTI Rt. elnöke között megosztott tulajdonosi irányítás és ellenőrzés törvényi szabályozása, e szervezetek feladat- és hatásköri szabályozása pontosításra szorul, együttműködésükben zavarok, hatásköröket érintő, ismétlődő nézetkülönbségek voltak, ami szükségtelen feszültségeket és felesleges többletkiadásokat is okozott az rt.-nek.

Az állami támogatás odaítélése és felhasználása átláthatóságának biztosítását is évek óta szorgalmazzuk. A közszolgálati feladatok pontos meghatározása, a támogatások odaítélésének és felhasználásának átláthatósága, a hatékony ellenőrzés uniós követelmény is, amelynek a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság a törvényi szabályozás felülvizsgálata, változtatásának elmaradása miatt eddig nem felelhetett meg. Jelzem, az állami támogatás, működési céltámogatás társasági igénylésének, felhasználásának szabályozása nem készült el. Nincs összhangban a hírügynökségi törvény és az európai uniós normáknak megfelelő, állami támogatásokkal kapcsolatos eljárást szabályozó kormányrendelet. A struktúraváltással kapcsolatos állami támogatást szerződés és konkrét feladatok, illetve feltételek meghatározása nélkül folyósították a részvénytársaságnak, amely meggyőződésünk szerint ellentétes a hatályos jogszabályi előírásokkal, és tág teret biztosított a támogatás felhasználására. Változatlanul aktuális feladat a hírügynökségi törvényben jelzett, a választási időszakban végzendő feladatokról szóló törvény megalkotása.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság gazdálkodásával kapcsolatban néhány fontosabb tendenciára szeretném felhívni az önök figyelmét. Részletes megállapításainkat az ÁSZ jelentése tartalmazza.

A társaság főbb gazdálkodási mutatói az elmúlt három évben romlottak, az üzleti tervekben megfogalmazott mérleg szerinti eredményt az rt. nem tudta teljesíteni. A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2002 és 2003 után 2004-ben is veszteséges volt, gazdálkodását 92 millió forint veszteséggel zárta. A belföldi értékesítés nettó árbevétele csökkent, de működési, valamint céltámogatások formájában az állami költségvetésből 546 millió forinttal több támogatásban részesült. A részvénytársaság működési költségei és ráfordításai csökkenésében a 2004-ben elért eredmények nem voltak elégségesek, a csökkenő saját bevételeket nem tudták ellensúlyozni, a társaság folyamatosan növekvő összegű támogatásra tart igényt.

A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnöke 2004 nyarán életbe léptette a társaság 2004-2007. évekre szóló stratégiai tervét, ezt előrelépésnek tekintjük. A stratégiai terv nem határozta meg azonban azokat a konkrét célokat és eszközöket, amelyek a közszolgálati feladatok ellátásának, javításának az érdekeit szolgálják, határidőkhöz kötött feladatokat nem tartalmazott, és emiatt nem volt alkalmas a feladatokhoz rendelt döntéshozói felelősség és számonkérhetőség összevezetésére. Elnök úr beszámolója alapján úgy vélem, hogy mindezekben a kérdésekben remélhetőleg változás következik majd be.

A stratégiai terv tulajdonosi véleményezése, jóváhagyása jogszabályi hivatkozás hiányában elmaradt, így a középtávon megfogalmazott célok teljesülésének elmaradása, az esetlegesen rosszul megválasztott stratégia felelőssége elsődlegesen az MTI-t terheli, de az esetlegesen bekövetkező gazdasági hatása - a támogatás növekedése és az esetleges vagyonvesztés nagyon reméljük, hogy elkerülhető - már a költségvetést terheli.

A társaság a személyi jellegű költségek csökkentése érdekében csoportos létszámleépítést hajtott végre - mint erről elnök úr beszámolt -, amelyhez a 2004. évi költségvetésből likvidálási helyzetének javítása céljából kapott céltámogatást. A létszámleépítéssel egy időben a társaság nem vezette be a komplex, a létszámgazdálkodás egészét középtávon meghatározó, teljesítményelvű szabályozást, nem készült el a társaság humánerőforrás-gazdálkodási terve; erről is szó esett. A társaság 2004-ben elkészítette az új szervezeti és működési szabályzatot, amelyet a tulajdonosi tanácsadó testület határozata nélkül - ennek alapján utaltam a belső vitákra - 2005-ben léptettek életbe.

Az Állami Számvevőszék előző évi jelentésében megfogalmazott megállapításai, javaslatai és ajánlásai a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságnál, ami a társaság hatáskörébe tartozott, többségükben 2004-ben hasznosultak. A társaság intézkedési terve néhány feladat esetében 2004-ben sem lehetett eredményes. A társasági működésben a szabályozás néhány hiányossága megmaradt. Ellenőrzési tapasztalataink alapján javaslatokat fogalmaztunk meg az Országgyűlésnek - mint az rt. közgyűlése jogai gyakorlójának -, a kormánynak, a tulajdonosi tanácsadó testület elnökének és az MTI Rt. elnökének. Javaslataink lényegében a visszatérően szorgalmazott és elmaradt intézkedések megtételére irányultak.

Ezúton szeretném megköszönni a tisztelt országgyűlési bizottságoknak, hogy a 2005. évi javaslatainkat a határozat tervezetében támogatóan szerepeltetik. Bízom benne, hogy mindazok, amelyekről szó esett és elnök úr utalt rá, meg fognak valósulni, és a következő évben ezekről a kérdésekről már nem kell szót ejteni.

Tisztelt Országgyűlés! A magunk részéről javaslom a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2004. évi beszámolójának elfogadását, mérleg- és eredménykimutatásának jóváhagyását.

Köszönöm a tisztelt Országgyűlés megtisztelő figyelmét. (Taps.)

ELNÖK: Megadom a szót Pető Ivánnak, a kulturális bizottság előadójának, 10 perces időkeretben.

DR. PETŐ IVÁN, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! MTI tisztelt Vezetői, Képviselői! Számvevőszék tisztelt Elnöke! A leglényegesebb elem, amit kiemelnék a kulturális bizottság által Országgyűlés elé terjesztett javaslatból, az az, hogy a kulturális bizottság a határozati javaslatot egyhangúlag támogatja. Elnök úr, mármint az MTI elnöke, illetve a Számvevőszék elnöke egybehangzóan jelezték, hogy a kulturális bizottság javaslatát, illetve indoklását a maguk részéről elfogadhatónak tartják. Nem kívánom megismételni az indoklásban, illetve a javaslatban foglaltakat, pusztán kiemelem, hogy - persze nem először - a Számvevőszék javaslatait ebben az ajánlásban, illetve indoklásban figyelembe vettük.

(20.40)

Az előző évekhez képest a módosulás annyi, ahogy imént az elnök úr említette, hogy magának a határozati javaslatnak az indoklása azt az optimista feltételezést fogalmazza meg, ha nem is tételesen így, de mégiscsak megengedve azt, amit mindjárt mondok, hogy talán utoljára került sor arra, hogy a Számvevőszék törvénymódosítást vagy törvény-újrafogalmazást volt kénytelen az Országgyűlés figyelmébe ajánlani, mert legalábbis esély nyílik arra, hogy négypárti tárgyalások következményeként az elkövetkezendő egy éven belül módosítani lehet az MTI működését meghatározó törvényt. Erre nyilván majd a későbbiekben, a vita kapcsán vissza lehet térni.

A bizottság határozati javaslatát tehát nem indokolnám, illetve ismertetném részletesebben. Pusztán tájékoztatásként említem meg, hogy a bizottság, bár egyhangúlag támogatta a határozati javaslatot, természetesen nem minden bizottsági tag, vagy nem minden parlamenti frakció egybehangzó álláspontot képviselt. Szóba került a bizottsági ülésen az MTI veszteséges működése, ezt ki-ki másként ítélte meg. Ahogy az MTI elnöke említette, ellenzéki és kormánypárti oldalon megfogalmazódott az az igény, hogy a vidéki tudósítói hálózat legyen teljesebb. Itt véleménykülönbség a történések, illetve a vidéki tudósítói hálózat működését illetően nem volt, de az igény mindenesetre megjelent, elnök úr itt beszédében is reagált erre.

Eltérő vélemény fogalmazódott meg a bizottsági vita során az ingatlanvagyon értékesítésével kapcsolatban, mármint a konkrét értékesítési aktussal kapcsolatban. Szóba került természetesen az, ami a határozati javaslat indoklásában a Számvevőszék mondandójából idézetként szerepel, az irányítási és vezetési rendszer problémája, és szóba került az MTI közszolgálati feladatainak problematikája, amiről a számvevőszéki jelentés és elnök úr is, a Számvevőszék elnöke is és az MTI elnöke is érdemben beszéltek itt.

Minden véleménykülönbség ellenére és az MTI működését meghatározó problémák ellenére is azt gondolom, ismerve a mai magyar politikai viszonyokat, ismerve a közszolgálati médiumok körüli jelentős nézetkülönbségeket, az MTI működését mégiscsak dicséri, mégiscsak elismerésként lehet talán értékelni azt, hogy a kulturális és sajtóbizottság a maga határozati javaslatát, Országgyűlés elé terjesztett határozati javaslatát egybehangzóan tudta támogatni. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Kérdezem, a kormány nevében kíván-e felszólalni valaki. Megadom a szót Vass Lajos államtitkár úrnak.

VASS LAJOS, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: A kormány támogatja a kulturális és sajtóbizottság határozatát.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a költségvetési bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, az ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben. Megadom a szót Keller Lászlónak, a költségvetési bizottság előadójának.

KELLER LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A költségvetési bizottság ma délelőtt tárgyalta mind az MTI Rt. beszámolóját, mind pedig a kulturális és sajtóbizottság országgyűlési határozati javaslatát. El kell hogy mondjam, hogy az az egységes támogatás, ami a kulturális bizottságban megnyilvánult, a költségvetési bizottságban már nem volt tetten érhető, hiszen a költségvetési bizottságban 15 igen, 9 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett támogattuk mind a két anyagot.

A vita elég hosszú volt a bizottsági ülésen, és az alapprobléma felvázolásában tulajdonképpen a kormánypártok és az ellenzék egyetértett. Azaz, ami itt is előkerült a vitában, egy olyan részvénytársaság beszámolójáról van szó, amely közszolgálati feladatot lát el, tehát egy speciális részvénytársaság működését kellett megítélni. Attól is speciális a részvénytársaság, hogy egy Országgyűlés a tulajdonosa, ráadásul létrejött egy tulajdonosi tanácsadó testület, az Állami Számvevőszék elnöke részletesen ecsetelte azt, hogy milyen problémákat vet fel a működésben ez a struktúra.

Tehát világosan megfogalmazódott a költségvetési bizottsági ülésen, hogy mind a nemzeti hírügynökségről szóló törvény, mind az alapító okirat megváltoztatása alapvetően szükséges ahhoz, hogy a feltételeken változtassunk, hiszen abban is egyetértettünk, hogy évente rendszeresen visszatérő gond az, hogy a tulajdonosi szerkezet nem megfelelő a részvénytársaságban, és nincs szinkronban a közszolgálati feladatok meghatározása a támogatási rendszer odaítélésével, annak átláthatóságával, nyilvánosságával. És szinte ebbe a rendszerbe bele van kódolva az, hogy veszteséges gazdálkodásra van ítélve az MTI Rt., ha meg akar felelni a közszolgálati feladatoknak, és egy átláthatatlan vagy nehezen meghatározható támogatási rendszer segíti a részvénytársaság működését, amelynek egyébként a Gt. szerint kellene működni. Ez persze, hogy szinte természetes eredmény, hogy veszteséges gazdálkodás következik az Országgyűlésnek egy korábbi döntéséből. Ez persze senkit nem menthet fel a gazdálkodási felelősség alól.

Egyetértés volt a bizottsági vitában abban is, hogy a tulajdonosi tanácsadó testületnek igazából nem az a szerepe, hogy az ő költségvetése, előirányzata hol szerepel, hol jelenik meg a költségvetésben, hanem azt tartjuk nagyon fontos szerepének, hogy a lehető leggyorsabban olyan alapító okiratot, olyan törvénymódosítási javaslatot tegyen le az Országgyűlés asztalára, ami a fennálló problémákat képes megoldani. Mert az bebizonyosodott az elmúlt évek során, hogy az Országgyűlés nagyon nehezen tud úgymond kívülről megfogalmazni olyan javaslatokat, amelyek segítik a jó irányú változást.

Aztán a bizottsági vita közepén, egy fordulattal ez az értelmes, konszenzuskereső vita átalakult egy elég sajátságos vitává, amelynek során gyakorlatilag az ellenzéki képviselők a hozzászólásaikban már elfelejtették azt, hogy mi a probléma gyökere.

Kialakult egy olyan vélekedés, amiről majd nyilván Lenártek képviselő úr fog szólni, hogy itt le kell váltani azokat, akik felelősek a veszteséges gazdálkodás kialakulásáért, az elnököt el kell távolítani, és felelősségre vonást kell alkalmazni. A többségnek az volt a véleménye, hogy az Állami Számvevőszék világosan meghatározta az Országgyűlés feladatát ebben a kérdésben azért, hogy összehangolt szabályozás alakuljon ki, a törvénymódosítás és az alapító okirat megváltoztatása elengedhetetlen feltétele a helyzet megváltoztatásának.

A többség nem fogadta el az ellenzéknek azt a magatartását, hogy mind a két beszámolót elutasította, mert ez nem jelent a kialakult helyzetre megoldást.

Értelmes együttműködésre van szükség, és mi azt kezdeményeztük, hogy mindarról, amiről elnök úr is szólt az expozéja végén, a költségvetési bizottság rövid időn belül folytasson egy olyan vitát, amelyben már az ütemezést is fogjuk látni, és erre kértük fel a kulturális bizottságot, hogy ezt a vitát segítse elő és tegye lehetővé a bizottság számára.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Most megadom a szót Lenártek Andrásnak, aki a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti.

LENÁRTEK ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy Keller képviselőtársam is említette, bizottságunk megosztott volt a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés kapcsán. Abban viszont már vitatkoznék önnel, hogy mi hangzott el ezen a bizottsági ülésen, és ha jól emlékszem, talán ön volt a legelején, aki úgymond egy kicsit keményebb kritikával illette a társaságot.

(20.50)

De egy biztos, hogy hosszas vita alakult ki a tevékenység kapcsán azért is, mert nemcsak ellenzéki, de kormánypárti képviselők is több területen véltek felvetni olyan problémákat, akár a működést, akár a finanszírozást, akár a jogi helyzetet illetően, amelyek, úgy gondolom, fontosak, és nem biztos, hogy jó irányba mutatnak.

A részünkre és a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból szembeötlően kitűnik például az, hogy tartós konfliktusok vannak a tulajdonosi testület és az ügyvezetés között, vagy hogy bizonyos, évek óta jelentkező problémákat nem tud a vállalatvezetés megoldani, illetve évek óta vannak olyan javaslatok, akár az ÁSZ, akár a tulajdonosi testület részéről, amelyek nem lettek végrehajtva, illetve amelyekben előrelépés nem történt.

Számba venném ezeket talán egy összegzés erejéig. Az első, ami talán a legfontosabb, az évek óta tartó veszteséges gazdálkodás, amelynek a szerkezete is egyre romlik, némely esetben indokolatlan többletköltségek jelentkezése; korszerűtlen és átgondolandó tulajdonosi szerkezet, konkrétabb feladatmeghatározás hiánya a közfeladatok és a vállalkozási tevékenység vonatkozásában, vezetési és informatikai rendszerhiányok; nincsenek meg a közpénzek felhasználásának teljes körű, átlátható, uniós normáknak megfelelő szabályai, és középtávú és egyéb tervezési hiátusok.

Ha valaki az eredménykimutatást a kezébe veszi, abból szembeötlőek a számok. Az előző évi nettó árbevétel 2 milliárd 150 millió forint, a tárgyévi, vagyis a 2004-es 150 millió forinttal kevesebb. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy mennyi működési támogatást vett fel a cég a költségvetéstől, akkor azt tapasztaljuk, hogy míg az előző évben 1 milliárd 500 ezer, akkor ebben az évben pedig 1 milliárd 800 ezer, magyarul, 300 millió forinttal több működési támogatást vettek fel.

Ebből is leszögezhető, hogy a cég a megalakulása óta először 2002-ben, majd 2003-ban is 142 millió forint, illetve 138 millió forinttal veszteséges volt, ebben az évben pedig 92 millió forinttal. Az rt. működési költségei és ráfordításai ezekben az években nem igazodtak a csökkenő saját bevételekhez, miközben a társaság folyamatosan növekvő összegű támogatást kapott. 2004-ben a társasági működés vonatkozásában, bár 11 elnöki utasítás született, szmsz-re, elnöki és alelnöki utasításokra, munkaköri leírásokra vonatkozóan, de az ÁSZ által feltárt hiányosságok csak részben lettek teljesítve. Nem vezették be az évek óta szorgalmazott teljesítményértékelési rendszert. A közfeladatok ellátásához kapcsolódó társasági szabályok, az állami támogatás társasági igénylésének szabályozása nem készült el. Az előző évinél alacsonyabb, de a tervezettnél nagyobb veszteség annak ellenére következett be, hogy a társaság 2004-ben 27 százalékkal magasabb költségvetési támogatásban részesült.

Folytathatnám és valószínűleg folytatni is fogom ezeknek a hiányoknak a felsorolását. Azt gondolom, hogy a költségvetési bizottság azon ellenzéki tagjai, akik tartózkodtak, illetve nemmel szavaztak a szavazáskor (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), helyesen tették ezt.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: A számvevőszéki bizottság előadója Pető Iván. Öné a szó.

DR. PETŐ IVÁN, a számvevőszéki bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Bizottsági előadóként akkor nem teszek megjegyzéseket az elhangzottakhoz, a bizottsági ülésről számolok be, ahol kormánypárti és ellenzéki képviselők mint a számvevőszéki bizottság tagjai, egyhangúlag támogatták a kulturális bizottság határozati javaslatát, és alkalmasnak tartották az MTI beszámolóját, illetve az ahhoz csatolt számvevőszéki jelentést a parlamenti tárgyalásra, tehát itt más képet mutatott a parlamenti politikai mezőny, mint a költségvetési bizottságban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen a tömör beszámolót, bár a képviselő úrnak lesz még alkalma ma szólni ebben a napirendi pontban, hiszen most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 15-15 perces időkeretben, közben természetesen kétperces felszólalásra nincs lehetőség.

Először az MSZP-képviselőcsoport nevében felszólaló Balogh Miklós képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. BALOGH MIKLÓS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Urak! Kedves meghívott Vendégek! Államtitkár Úr! A bizottsági ülésen és itt a plenáris ülésen is évről évre lehetőségünk van arra, hogy az MTI Rt. tevékenységét figyelemmel kísérjük, megismerjük a körülményeket, a gondokat.

A beszámolók kapcsán megállapíthatjuk, hogy a nemzeti hírügynökség új és újabb kihívásoknak kénytelen megfelelni. A médiapiac változásai, a piacvesztési folyamat felerősödése hátrányosan érinti a szervezetet. Hallottuk itt az elnök úr beszámolójából is, hogy ez világjelenség, és nyilván a világjelenségek, amelyek, mondjuk, pozitívak az emberek részére, mondjuk, mert az, hogy az internet globálissá válik, és az ingyenesen elérhető hírek száma megnövekszik, nagyon jó és nagyon tudjuk üdvözölni, de ez az MTI-nél nagyon komoly gondokat és problémát jelent, mert piacvesztésről van szó, és a gazdálkodását ilyen szempontból befolyásolja. Éppen ezért nagyra értékeljük azt a takarékossági tervet, amelyet kidolgoztak. Ez egy fontos tett volt és egy fő cselekvés. Sikeresek voltak ezek a lépések, meg merték tenni, ehhez gratulálunk, és úgy gondoljuk, hogy ezekkel a lépésekkel sikerül majd tartós növekedési pályára állítani az intézményt. Tehát a gazdálkodás ilyen szempontból, úgy gondoljuk, hogy jó irányba halad.

Mi is szeretnénk felhívni a figyelmet arra - elnök úr is kitért a beszámolójában, egy pozitív és egy negatív példát is mondott -, hogy a területi munka fő eleme a megyei tudósítói hálózat. Hallottuk, hogy komoly korszerűsítés történt technikai oldalról, ami nagyon örvendetes és üdvözlendő, ugyanakkor nagyon hiányoljuk, hogy a személyi kérdésekben nyilván nem sikerült előrelépni. Azt gondoljuk, hogy vigyázni kell a vidéki tudósítói hálózatra, óvni kell, mert a vidéki Magyarország híreit ők közvetítik nekünk, és ez külön figyelmet érdemel, és én is mint megyei képviselő, erre felhívom a figyelmet, és ezt szorgalmazom. Azt szeretném, ha a személyi ügyekben is előrelépés történne a vidéki tudósítói hálózat megerősítése terén. Nyilvánvalóan tisztában vagyok azzal, hogy az anyagi körülmények nem tesznek lehetővé nagyobb bővítést, de azokkal a módszerekkel, amelyeket igyekeznek alkalmazni, remélem, sikerül majd előrelépni, mert a közmédiumok együttműködése talán segíthetne ezen a téren.

Említette az elnök úr is, hogy nagy adóssága van az Országgyűlésnek, mert a közszolgálatiság definiálása szükséges, és a nemzeti hírügynökségi törvény módosítása is időszerűvé vált. Azt gondolom, hogy ezt nem lehet tovább halogatni. A bizottsági beszámoló kapcsán is kiderült, hogy a kulturális bizottságban egyhangúlag támogattuk a törekvést, és úgy tűnik, hogy van lehetőség arra, hogy megszületik ez a módosítás. Mi azon leszünk, hogy közösen elkészüljön legalább ebben az évben a módosítás is és az MTI alapító okiratának a módosítása is.

A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében szeretném megköszönni az MTI Rt. minden dolgozójának és vezetőjének a lelkiismeretes munkáját, a hiteles tájékoztatást. Ezt kérjük a jövőben is. A határozati javaslatokkal egyetértünk, és azokat támogatjuk.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Halász Jánosé a szó, aki a Fidesz-képviselőcsoport vezérszónoka.

(21.00)

HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a nemzeti hírügynökség egy előző évi beszámolójáról tárgyalunk, akkor mindig fölvetődik az a kérdés, hogy mit is várunk a nemzeti hírügynökségtől, mit várhatunk egy nemzeti hírügynökségtől. Röviden összefoglalva talán mondhatjuk azt, a nemzeti hírügynökségtől azt várjuk, hogy összegyűjti, dokumentálja, mi történt Magyarország és a magyarság életében egy adott évben, és hogy ezt a dokumentációt, azokat a híreket, képeket, amiket összegyűjt, tárja a hazai és a nemzetközi közvélemény elé. Ezt a Magyar Távirati Iroda, ahogy az előző években is, tavaly is megtette; a kérdés az, hogy milyen módon, milyen szervezeti struktúrában, milyen hangsúlyokkal teszi ezt.

Amikor már erről beszélünk, bizonyára felmerülhetnek kérdések is. Fel is merültek, és fel is merülnek, ahogy a kulturális bizottságban, bizonyára itt a plenáris ülésen is. Az éves beszámoló mint alkalom jó hely arra, hogy ezekről a kérdésekről beszéljünk. Nyilván ezért is készül el abban a struktúrában az anyag, amiben elkészül, meg hát persze azért, mert a törvények úgy szólnak, ahogy, és ezt előírják.

Egy különleges, mondhatni, egyedi szervezeti formában működik a Magyar Távirati Iroda, egy olyan gazdasági társaságként, amelyet a Magyar Országgyűlés alapított. Nyilván nem véletlen, hogy ezt a szervezeti formát választotta a törvényhozó, és nem azt, mint a Magyar Televízió, a Duna Televízió vagy a Magyar Rádió esetében, mert ott egy közalapítványi forma tulajdonolja a részvénytársaságot, itt pedig egyfajta közvetlen részvénytársasági alapítás és egy tulajdonosi tanácsadó testületen, felügyeleti meg ellenőrző testületen keresztül történő felügyelet zajlik. Tehát más itt a struktúra. Ugyanakkor azt látom, ahogy telnek az évek - tavaly is, de az idén még inkább -, hogy sok hasonló probléma megjelenik ennél az intézménynél is, mint a többi közszolgálati médiumnál.

Ha megengedik, idézek ennek a jelentésnek egy részéből, mert úgy hiszem, hogy az Állami Számvevőszék által leírt anyagban foglaltak bizonyos értelemben messzire vezetnek, s ahogy a kulturális bizottságban is kérdéseket vetettek fel, itt is kérdéseket vetnek fel. Mit ír ez az anyag? “A vizsgálat részére átadott üzleti terv első változata 2004. február 2-án készült, amelyet többszöri átdolgozás után 2004 májusában véglegesítettek. Az üzleti terv elsődleges célja, hogy vázat adjon az évi gazdálkodáshoz, felmérve a rendelkezésre álló erőforrásokat és reálisan összegezve a gazdasági környezet változásait, a kedvező és kedvezőtlen hatásokat, előre jelezve a bevételek és kiadások várható alakulását. Elkészítésére nincs törvényi kötelezettség, elsősorban a tulajdonos elvárásai alapján a menedzsment vagyongyarapítási szándékainak eléréséhez szükséges ésszerű és racionális gazdasági folyamatok meghatározása az üzleti tervek készítésének célja. Az MTI Részvénytársaság tulajdonosának, az Országgyűlésnek és a társaságnak nem elsődleges célja a vagyon gyarapítása, hanem a közszolgálati feladatok ellátása. A tulajdonos által meghatározott társasági forma a részvénytársaság, célja viszont az, hogy a közszolgálati feladatok ellátása a rendelkezésre álló eszközök célszerű és hatékony működtetésével, a legkisebb ráfordítással valósuljon meg. Az intézmény működése azonban nem attól válik hatékonnyá, hogy piacorientált szervezet kereteiben működik, hanem hogy ez az irányítási forma alkalmas keretet nyújt a hatékony gazdálkodás és a döntéshozatali felelősség együttes érvényesítésére. A döntéshozatali felelősség az MTI Rt. testületeinél - beleértve az igazgatósági hatáskört gyakorló elnöki funkciót is - nem kidolgozott, nincs arányban a döntéshozói hatáskörrel, érvényesítésének a jogi szabályozás hiánya szab határt. A felelősség megteremtése érdekében az elsődleges szempont az átlátható, egyértelmű szervezet kialakítása és a jogszabályi háttér megváltoztatása a testületi tagok felelősségének a kiterjesztésével, kötelességeikkel, illetve a gondos gazdálkodás szabályainak megszegése esetén a döntéshozói jogosultságokkal és feladatokkal arányban. A testületeket maga a nemzeti hírügynökségről szóló törvény pontatlan megfogalmazása is akadályozza abban, hogy a legfontosabb felügyeleti feladataikat ellássák. Nincs egyértelműen meghatározva a TTT, a tulajdonosi tanácsadó testület feladata, hatásköre és jogosultsága. Az elnöki tevékenység gyakorlása körében végrehajtott intézkedések TTT általi kifogásolása nem von maga után következményeket…ö s a többi - írja ez az anyag.

Tudva az eddigi problémákat, látva itt is, egyetértve az ebben foglaltakkal, üdvözöltük a kulturális bizottság ülésén, hogy olyan határozati javaslat született, amelynek az indoklásában külön kitérünk arra - szintén az Állami Számvevőszék egy olyan megállapítása, amely a korábbi évek megállapítása után újra szerepel itt, és örültünk, hogy szerepelt ebben ez a mondat -, hogy “a közszolgálati feladatok pontos meghatározása nélkül nem teljesíthetők az uniós elvárások, a támogatások odaítélésének, felhasználásának átláthatósága és ellenőrizhetőségeö. Üdvözöltük ezt a gondolatot. Tudni kell, hogy a kulturális bizottság ellenőrzési albizottságában ezzel kapcsolatosan korábban tárgyaltunk, fogalmaztunk meg véleményeket, kaptunk segítséget a Magyar Távirati Iroda vezetésétől is. Házelnök asszony is foglalkozott ezzel a kérdéssel, fordult a frakciókhoz, és bizottsági ülésen elhangzott - mint ahogy itt is elmondtuk és elmondom én is a Fidesz részéről -, nyitottak vagyunk arra, hogy a törvényt a megfelelő pontokon az itt elhangzott szellemben módosítsuk, mert ez nagyon fontos. Lesz négypárti egyeztetés, Pető elnök úr ez ügyben eljárt előzetesen is és most formálisan is, és a közeljövőben hozzákezdünk ehhez a munkához. Reméljük, ez jó hír lesz a Magyar Távirati Irodának is és a következő években az ellenőrzés során majd az Állami Számvevőszéknek is. Nem lesz könnyű munka, de azt hiszem, hogy elkötelezetten dolgozunk majd rajta mindnyájan. Magyarul: sokat várok, sokat várunk ettől a munkától.

Ugyanakkor meg kell mondanom, hogy én többet vártam a Magyar Távirati Irodától ebben az évben. Többet vártam, mert - ha az anyagot tovább olvassuk - látunk olyan problémákat, amelyek nem biztos, hogy az idén már fel kellett volna merüljenek. Nézzük meg, mi is szerepel itt! “A 2004-2007. évekre vonatkozó stratégiai terv piaci szemléletű, a nemzeti hírügynökségről szóló törvény által meghatározott közszolgálati feladatok ellátását, a közszolgálati jelleg elsődleges szempontjait csak részben érinti. A benne szereplő megállapítások általános jellegűek és nagyvonalúak, egyes esetekben pontatlanok, megalapozatlanok.ö Szóval a stratégiai terv.

A stratégiai tervvel kapcsolatosan szerepel még itt egy-két gondolat. “A Magyar Távirati Iroda Rt. elnöke - Vince elnök úr - a korábbi elnök hivatali ideje alatt készített és a TTT által elfogadott, 2000-2004 közötti időszakra vonatkozó stratégiai tervet hatályon kívül helyezte. Az új, 2004-ben készített stratégiai terv átfogó helyzetképet ad az MTI Rt. piaci környezetéről és gazdasági helyzetéről, valamint a 2004-2007 közötti időszakra vázolja az MTI Rt. által követendő irányvonalat. A középtávra tervezett stratégia nem határozza meg azokat a konkrét célokat és eszközöket, amelyek a közszolgálati feladatok ellátásának, javításának az érdekeit szolgálják. A stratégiai terv konkrét és határidőhöz kötött feladatokat nem tartalmaz, és nem alkalmas a feladatokhoz rendelt döntéshozói felelősség és számonkérhetőség összevezetésére. A stratégiai tervhez nem készült középtávú üzleti terv, az informatikai fejlesztés lehetséges irányait meghatározó középtávú informatikai fejlesztési terv, pénzügyi terv, és nem része az átfogó ingatlangazdálkodási terv sem.ö Tisztelt elnök úr, mikor pótolják ezeket a hiányosságokat?

Az előző évi parlamenti vitában Vince elnök úr azt mondta, hogy a 2003-as évről beszéltünk, az az ő első hivatali ideje volt, és - ahogy mondta - “a 2003. év elnöki megbízatásom idejének egyötödeö. Tisztelt elnök úr, most már 2004 végéig is tárgyaljuk az anyagot, az most már nem az egyötöde, hanem kétötöde, azaz 40 százaléka az ön elnöki megbízatásának, nem beszélve arról, hogy ez a 2004. december 31-ig szóló beszámoló, most pedig 2005. szeptember 12. van, szóval ön már kifelé megy megbízatásának az idejéből.

(21.10)

Ebben a helyzetben, azt hiszem, joggal vetettük föl a kulturális bizottságban is azokat a kérdéseket, amelyeket már tavaly is megkérdeztünk. Nagyon nagy önmérséklettel vártuk a válaszokat, és úgy döntöttünk, hogy természetesen hadd jöjjön ide általános vitára ez az anyag, de a kérdéseinket, felvetéseinket itt, a parlamentben újra megismételjük, és azt várjuk, az itt a lehetőség, hogy az elnök úr válaszol a kérdéseinkre, felvetéseinkre, és nyilvánvalóan az ebben a válaszban foglaltak alapján fogjuk kialakítani szavazási magatartásunkat. De ezek a problémák, amelyek itt az Állami Számvevőszék anyagában is felmerülnek, nem kerülhetőek meg, és véleményem szerint nem kielégítő a dolgokra csak annyit válaszolni, mint ami a kulturális bizottságban elhangzott. Itt, a parlament széles nyilvánossága előtt is várjuk, hogy magyarázatot kapjunk a kérdéseinkre.

És mit várunk az MTI-től? Amit itt hallottunk. Azt várjuk, hogy például a vidéki tudósítói hálózat, amely unikum, egy különlegessége a nemzeti hírügynökségnek, az erősödjön. Tavaly is felvetettem, hogy véleményem szerint nem megkerülhető ez a kérdés. Tavaly is előkerült ez az ügy, és beszéltünk arról, hogy milyen különleges szerepe van az MTI-nek, hiszen más hírügynökségek nem rendelkeznek ilyen átfogó, vidéki tájékoztatással rendelkező hálózattal, és hogy ez a munka jól elvégződjön, tavaly is azt mondtuk, ezt a hálózatot erősíteni kell. Véleményem szerint az előző év óta ezen a területen nem történt olyan erősítés, mint amilyenre szükség lehetett volna, ugyanis egy laptop meg egy mobiltelefon megvásárlása még nem feltétlenül pótolja azokat az erőket, amelyekre itt még szükség lenne; s ne csak a tudósítókról ne feledkezzünk el, hanem például a fotós tudósítókról sem.

Tehát azt hiszem, nem lehet látni azt a folyamatot, elnök úr, hogy például ezen a területen, amelyet itt nyugodt hanggal felvetettünk - és tavaly azzal itt nagyon sokan egyetértettünk -, elindult volna valami. Persze sok embert elküldtek az MTI-től, de ebben az átszervezésben például a parlament - megjegyzem: a tulajdonos - által elhangzott érveket véleményem szerint nem megfelelően vették figyelembe az előző, vagyis az elmúlt évben. 2003-ban beszéltünk erről, jött 2004, most beszélünk a 2004-es beszámolóról, és én nem látom, hogy ezt kellőképpen súlyozták volna. Ez egy hiányosság, és nagy tisztelettel várom a választ arra, hogy mi a helyzet, mi lesz ez ügyben.

Azt is várjuk az MTI-től, hogy végre már álljon meg az a folyamat, amely itt van előttünk: veszteséges volt a társaság, most mínusz 92 millió forint a szám, amelyet mutat, mínusz 51 milliót terveztek, ha minden igaz. Azt hiszem, abban az esetben, amikor ráadásul ez évben jelentős ingatlaneladás is történt, amely az éves eredményben sok millió forinttal jelentkezik, nem feltétlenül indokolt ez a tervekhez képest is negatív eredmény. Tehát azt is várjuk, hogy ez is forduljon meg. Nagy örömmel fogom hallani vagy majd olvasni a jegyzőkönyvben, hogy az elnök úr mit válaszol ezekre a kérdésekre, és természetesen az itt elhangzott válaszok alapján is kialakítjuk a szavazási magatartásunkat.

Még itt bizonyára elhangzanak kérdéseink, és nagy tisztelettel várjuk a válaszukat. Várjuk, hogy a magyar nemzeti hírügynökség fejlődjön, erősödjön, úgy, ahogyan azt az elnöki pályázatában ön is írta - de azt hiszem, ahhoz többre van szükség, mint ami eddig történt.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

ELNÖK: Pető Iván képviselő úrnak, az SZDSZ-képviselőcsoport vezérszónokának adom meg a szót.

DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Vendégek! Tisztelt Képviselőtársak! A lényeget röviden az elején összefoglalva: az SZDSZ-frakció a beszámolót elfogadja, és a határozati javaslatot támogatja.

Természetesen az MTI beszámolója és a Számvevőszék jelentése kapcsán nagyon sok mindent el lehet mondani. Az imént elhangzottakhoz csak egyetlen megjegyzést tennék. Az előttem szóló képviselő úr véleménye sok tekintetben konzekvens, nagyjából ugyanazt képviseli, mint a Fidesz egyéb ügyekben: több kiadást, kevesebb bevétellel vagy legalábbis bevételnövelés nélkül. Hiszen azt nem fogalmazta meg a képviselő úr, hogy azokat a többletfeladatokat, amelyeket itt természetesen társadalmi igényként jogosan fogalmaz meg - ezt más pártok képviselői is megfogalmazták -, milyen forrásokból kellene az MTI-nek biztosítani, hol vannak azok a belső tartalékok, amelyekből a tudósítói hálózatot lehet bővíteni, és természetesen nemcsak a vidékit. Én igénylem azt, hogy a szomszéd országokból a tudósítások kitérjenek az ottani magyarság életére, az ottani országok tevékenységére, hiszen sokszor megfogalmazódik nyilvánosan is, hogy a magyar társadalom talán legkevesebbet a hasonló sorsú országok belső életéről tud, az úgynevezett volt szocialista országok életéről. Én azt is hiányolom, hogy a magyar társadalom nem ismeri igazán, mi van Lengyelországban, mi van Csehországban, és a határokon túli magyarság problémáit nem számítva mi van Szlovákiában, mi van Romániában. Tehát azt gondolom, feladat, jogos kívánság jócskán van.

Az MTI egy sajátos intézmény, azt is mondhatnám, egy abszurd helyzetben lévő intézmény, hiszen amikor a magyar parlament megalkotta a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt, akkor Magyarországon gyakorlatilag egyetlen hírügynökség létezett, egyetlen magyar hírügynökség létezett, és ahogyan itt az elnök úr, mármint az MTI elnökének a beszámolójában elhangzott, a világ információs rendszere alapvetően más volt, mint ma. A világ változása alapvetően érinti az MTI működését, és én legalábbis úgy érzem - és nem hiszem, hogy ezzel egyedül állok -, számomra a Számvevőszék jelentése és évente megfogalmazott igénye ezt csak erősíti: a magyar parlament nem volt képes arra, hogy a döntéseivel alkalmassá tegye az MTI-t arra, hogy lépést tartson mindezekkel a változásokkal.

Persze a magyar parlament egy olyan törvényt alkotott a nemzeti hírügynökségi törvény létrehozásakor, amely önmagában is abszurd. Már itt is elhangzott, hogy ebben a pillanatban gyakorlatilag közgyűlésként ülésezünk. Szerintem a magyar parlament nem alkalmas a közgyűlési feladatok ellátására, még akkor sem, ha természetesen formálisan az MTI éves beszámolójának elfogadásával, az itt tárgyalt határozati javaslattal formális értelemben majd teljesítjük a feladatunkat, de a parlament jellege miatt, az esetleg itt lévő személyek kvalitásai miatt nem vagyunk képesek arra, hogy egy részvénytársaság közgyűlésének a funkcióját betöltsük. Ha ehhez még hozzátesszük, ahogyan a számvevőszéki jelentésből kitetszik, és ahogyan Halász alelnök úr, a Fidesz vezérszónoka itt hosszasan idézte is, hogy az MTI belső döntési rendszere is alkalmatlan gyakorlatilag egy részvénytársaság hatékony működtetésére a szónak abban az értelmében, hogy az elnök és a tulajdonosi tanácsadó testület hatásköre, feladatköre meglehetősen lazán van megállapítva, a tulajdonosi tanácsadó testület neve és tényleges tevékenysége nem egészen vág egybe, akkor nagyon sok olyan elem van együtt, ami az MTI működési problémáit talán a külső szemlélő számára is világossá teszi.

Ha mindehhez még hozzátesszük azt, hogy az elmúlt években a tulajdonosi tanácsadó testület is megosztott volt, és amiről Vince elnök úr itt örömmel beszámolt, hogy az új tulajdonosi tanácsadó testületben politikai alapállástól függetlenül alapkérdésben egyetértésre tudtak jutni - bár igaz, hogy pénzt kértek, és ebben viszonylag könnyű egyetértésre jutni, de amennyire tudom, egyéb kérdésekben is nagyobb a harmónia, mint korábban volt -, ezzel szemben a korábban említett, mondjuk, az MTI működését meghatározó javaslatokban is, ha jól emlékszem, három különböző vélemény fogalmazódott meg a tulajdonosi tanácsadó testületben, akkor még színesebbé tesszük azt a képet, amely objektíven körülírja azt, hogy az MTI működését mi nehezíti. Ehhez tegyük hozzá azt, amit már említettem, meg amit Vince elnök úr is említett, hogy a mai viszonyok az MTI piaci lehetőségeit a korábbiakhoz képest alapvetően megváltoztatták.

(21.20)

A Számvevőszék évről évre ismételten jogosan vetette föl az MTI működésének problémáit, és ha tetszik, szólította föl az illetékeseket, hogy a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt módosítsák. De örök kérdés maradt, hogy ki is az igazán felelős ezért a törvénymódosításért.

Az általános gyakorlat az, hogy a magyar parlamentet a kormány látja el törvényjavaslatokkal, például ilyen típusú ügyekben, mint a nemzeti hírügynökség működését meghatározó jogi feltételek. De miután egy speciális intézményről van szó, amelyik a magyar parlament tulajdonában álló kereskedelmi részvénytársaság, ez ügyben a kormány, legalábbis formálisan, nem illetékes. Azt sem lehet várni természetesen, hogy maga az MTI terjesszen be a parlament elé törvényjavaslatot, az MTI-nek ilyen jogosítványa nincs is. Ha még ehhez hozzáteszem, hogy ha a magyar parlament házilagosan próbál törvényjavaslatot kidolgozni, egy olyan törvényjavaslatot, amelyik kétharmados támogatást igényel, akkor nagyon vázlatosan, de fölrajzoltam azt a képet, hogy miért nem valósult meg eddig a Számvevőszék követelménye.

Most az előző évek - hogy is mondjam - előcsatározásai nyomán eljutottunk odáig, hogy a kezünkben van az MTI elnökének a véleménye, az MTI ellenőrző testülete korábban megfogalmazott véleménye, az MTI korábbi tulajdonosi tanácsadó testülete véleménye, hogy milyen módon kellene az MTI működését szabályozni. Ismerjük a Számvevőszék álláspontját; a magyar parlament elnökénél eljárva sikerült támogatást kapni az ügyben, hogy talán ennek költségvetési fedezetét is biztosítva jogi szakértő készítse elő az esetleges törvénymódosítást. És ahogy Halász képviselő úrtól az imént hallottuk, és ahogy én csak meg tudom erősíteni, mind a négy parlamenti párt elvben hozzájárult ahhoz, hogy a változtatási lehetőségeket négypárti tárgyaláson tisztázzuk, és próbáljunk esetleg törvénymódosítást elérni.

Ha mindezek a feltételek valóban - hogy is mondjam - szerencsésen állnak össze, és a parlament ebben az évben vagy ebben a ciklusban módosítani tudná a hírügynökségi törvényt, akkor tisztább képet alkotnánk arról, hogy az MTI működésében mi a pillanatnyi vezető, mi az esetleges tulajdonosi tanácsadó testület vagy ha a törvénymódosítás nyomán máshogy hívják, akkor a vezetés mögött álló testület felelőssége, és egyértelműbb képet kapnánk arról, hogy mit is kell tenni.

Természetesen nagyon sok mindent tudunk, de azért érdemes itt ebben a vitában egyértelművé tenni, hogy nem természeti törvény, hogy egy ekkora országnak nemzeti hírügynökségre van szüksége. Ez döntés kérdése. Ha úgy dönt a magyar parlament, hogy kell nemzeti hírügynökség, akkor ennek működési feltételeit biztosítani kell. Ráadásul az elmúlt év óta, de a már korábban ismert szabályok alapján úgy kell biztosítani a működési feltételeket, hogy az Európai Unió szabályaival ezek a működési feltételek egybevágjanak.

Nevezetesen - a Számvevőszék ezt jogosan követeli, igényli és ebben nincs is vita -: a nemzeti hírügynökségnek a kereskedelmi tevékenységét és a közszolgálati tevékenységét egyértelműen elkülöníthetővé kell tenni. Hiszen - csak csöndben mondom - az eddigi gyakorlat az Európai Unió normáinak nem felel meg, aminek a hátránya természetesen az, hogy ütközik az Európai Unió normáival, de hátránya az is, hogy az MTI soha nem tudhatja, hogy mi a kötelessége, mire kapja pontosan a támogatást, mikor vét hibát akkor, amikor ilyen-olyan-amolyan fejlesztéseket nem pusztán a közszolgálati feladatok szem előtt tartásával, állami forrásból intézi, illetve finanszírozza.

Tehát abban nincs véleménykülönbség, hogy ha a tulajdonosi rendszert, a működési formát egyértelművé tesszük, erre jogszabálytervezetet tud a négy parlamenti párt elfogadni, akkor ennek a változtatásnak a részeként egyértelművé kell tenni azt, hogy a közszolgálati és kereskedelmi feladatok hogyan különíthetők el, és valóban pontosan meg kell határozni azt, hogy az állami költségvetésből adott támogatás milyen közszolgálati feladatokra szól.

Az MTI reményei szerint és a törvény betűjét számon kérő itteni megszólalások szerint is ez azt is jelenti, hogy ha olyan különleges feladatot rónak a politikai körülmények az MTI-re, mint, mondjuk, országgyűlési vagy önkormányzati választások, akkor ennek természetesen költségvetési többletkiadásai vannak. De ehhez egyértelmű jogszabályt, a magyar nemzeti hírügynökségről szóló törvény módosítását kell létrehoznunk, és ez a parlament felelőssége, még ha a parlament - még egyszer mondom - nem is olyan intézmény, amelyik házilagosan ilyen típusú jogszabályokat könnyen létre tud hozni. Reméljük azonban, hogy ezúttal kivételesen meg tudjuk tenni azt, amit a haza és az MTI, mármint a nemzeti hírügynökség ez ügyben megkövetel tőlünk.

Én tehát a frakcióm nevében azt tudom mondani, hogy a jelen ismeretek alapján az MTI beszámolóját az Állami Számvevőszék ehhez kapcsolódó észrevételeinek ismeretében és figyelembevételével frakciónk tudomásul veszi, és a határozati javaslatot elfogadjuk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Csapody Miklósnak, az MDF-képviselőcsoport nevében felszólaló képviselőnek.

DR. CSAPODY MIKLÓS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Lévén az MTI Rt. az egyetlen részvénytársaság, sajnos, amelyiknek képviselői mivoltomban tagja vagyok, ígérem, hogy illő tisztelettel fogok róla nyilatkozni.

Az MTI most tárgyalt beszámolóját a többszörösen elhangzott jelentés szerint a kulturális bizottság tudomásul vette, a benne foglalt közel százmilliós veszteség elszámolását jóváhagyta, és határozati javaslatában ezt kéri az Országgyűléstől is. A 2004. évi tevékenységről szóló saját beszámolót, illetve az ÁSZ gazdasági jelentését mindnyájan jól ismerjük, ezért nem az általános jogi környezettel, a marketinggel és az értékesítéssel vagy a vezetés lehangoló szakmai munkájával kívánok foglalkozni.

A Magyar Demokrata Fórum egyetért a bizottsági javaslattal, képviselőink tehát a beszámoló elfogadását támogatni fogják. Miért? Ennek két oka van. Az egyik az, hogy nem tehetünk másként. Nem tehetünk másként, de nem technikai értelemben, hiszen természetesen szavazhatnánk nemmel vagy a beszámolót tartózkodással is elutasíthatnánk. Ettől azonban az MTI közel százmilliós hiánya még hiány maradna, szolgáltatásainak a minőségén semmivel sem javítanánk, egyre fokozódó piaci versenyképtelenségén nem segítenénk, és nem tűnnének el az ÁSZ által föltárt súlyos visszásságok sem.

Elmarasztaló véleményünket tehát az elutasítással is kifejezhetnénk, ez azonban nem volna tisztességes. És ez a másik ok, amiért a beszámoló elfogadását támogatnunk kell. Az elutasítás ugyanis az MDF szerint nem volna tisztességes sem erkölcsi, sem politikai értelemben - legfeljebb jogi és parlamentáris szempontból volna csak szabályos - arra, hogy mind nagyobb bajok vannak a nemzeti hírügynökséggel, főként ellenzékből egy jól megindokolt nemmel is fölhívhatnánk a figyelmet. Az MDF azonban úgy látja, hogy az elutasítás - mint mondtam - erkölcsileg semmivel sem indokolható. Miért? Mert az MTI Rt. tulajdonosa nem más, mint az Országgyűlés. Az MTI részvénytársasági közgyűlési jogait az Országgyűlés gyakorolja.

És ha az Állami Számvevőszék már többször is rámutatott arra, hogy először is a parlamentnek, másodszor a tulajdonosi tanácsadó testületnek, harmadszor a felügyelőbizottságnak, negyedszer pedig az MTI elnökének nem Bermuda-háromszögében, hanem tragikus négyszögében eltűnik a felelősség, ha évek során többszörösen bebizonyosodott, hogy ez a megoldás egyszerűen működésképtelen, mert konstrukcióhibás, ahogy az ÁSZ mondja, a speciális tulajdonosi megoldás célszerűtlen, ha nő a veszteség, fogyatkozik a vagyon és csökken a szolgáltatás színvonala, akkor már évekkel ezelőtt módosítanunk kellett volna a hírügynökségi törvényt, mégpedig az első szóra. Mi azonban nem tettük meg. Ha pedig az Országgyűlés nem tette meg, nincs erkölcsi alapja az elutasításnak sem. Nincs alapunk sem arra, hogy ezt a mulasztást az MTI-re hárítsuk át, de arra sincs okunk, hogy minden egyes föltárt, a rossz törvénnyel takarózó gazdálkodási és vezetési visszásságot szó nélkül tudomásul vegyünk.

Tisztelt Ház! Ahogyan a '96. évi LXXVII. törvény és az alapító okirat az akkori politikai érdekek és játszmák függvényében nyerte el törvényi formáját, ugyanúgy az elmúlt évek során az időhiány és a nagy munkateher miatt, de nyilván nem minden politikai megfontolás nélkül nem jutott el a parlament odáig, hogy ez ügyben a maga nem botrányoktól hangos, mégis lassan végzetessé váló mulasztását orvosolja.

(21.30)

Most sem fogjuk orvosolni. Nem, mert a folyamatos politikai kampányok állóháborúja közepette egyik kampányból esünk a másikba. Az tehát bizonyos, hogy ebben a ciklusban érdemben már nem látunk hozzá; vagy ha hozzálátunk, mert az indoklás azt is kimondja - mármint a bizottságé -, hogy megkezdődött a jogi szabályozás és a kívánatos módosítás szakértői áttekintése - olyannyira meg, hogy a jövő héten elkezdődnek már az érdemi négypárti egyeztetések is -, nos, úgy látjuk, hogy a törvényt már csak az új parlament fogja módosítani. Pedig már rég nem arról van szó, amit az MTI-vel kapcsolatban, de az országgyűlési biztosok beszámolóinak tárgyalásakor is néha olyan bensőséges melegséggel szoktunk emlegetni, hogy tudniillik ők a Magyar Országgyűlés saját intézményei, ezért különös, ha tetszik, alapítói, tulajdonosi gonddal kell kezelnünk őket. Hogy a Magyar Országgyűlés a nemzeti hírügynökség ügyében milyen alapítói gonddal volt képes kezelni az MTI problémáit, azt az előttünk álló helyzet mutatja.

Bár ez a gond - mármint a gondosság - elvileg ma is áll, most mégis inkább arról van szó, hogy a nemzeti hírügynökség mindegy, hogy milyen okokból fakadó leromlása következtében, de a köztájékoztatás információs perspektívája nem tágul, hanem szűkül. Arról van szó, hogy például az országban az Axel Springer-lapok csak csökkentett MTI-kiadásra fizetnek elő. Hogy a magas ár vagy más miatt, az nekünk most mindegy, mert ennek a vidéki újságírás további provincializálódása, a köztájékoztatás beszűkülése és elszürkülése lesz a következménye, ma, Magyarország uniós történetének kezdetén, az állandóan hangoztatott információs és tudásalapú társadalomban, a friss információk, a hiteles tájékoztatás és a megalapozott tudás egyre kiélezettebb versenyében. Arról van szó, hogy összességében erősen romlott az MTI színvonala, az elmúlt években csökkent a szövegek tartalmi és nyelvi minősége, exkluzivitása, használhatósága, hogy ne mondjam, elemi helyesírása. Arról van szó, hogy a vidéki - ami nem minőségi minősítést jelent, csupán helyhez kötöttséget - újságírás színvonala is sajnos provincializálódik, néhány év múlva már nem lesz a vidéki lapoknál ember, aki az országos újságíró-utánpótlásba is be tudna kapcsolódni, mert nem tud lépést tartani az információkkal. Ők a vidéki olvasókat sem képesek mindig jól tájékoztatni, és bár igaz, hogy az internet igen jó dolog, a sajtót, az újságot és benne a friss hírt éppúgy nem képes semmi sem pótolni, mint a kinyomtatott könyvet.

Külön probléma a már többek által említett határon túli magyar tájékoztatás kérdésköre. Csak emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy amikor a nemzeti hírügynökségről szóló törvény megszületett, akkor az Országgyűlés tulajdonosi mivolta éppen azért került bele, mert az MTI-t kiemelt nemzeti intézménynek tekintettük, különös fontosságú szervnek, olyan, mással nem pótolható intézménynek, amelynek vagyona, archív anyagai a nemzeti vagyonnak, a nemzeti kulturális örökségnek nem csupán a részét képezik, de olyan arany alapot is, amelyen a modern magyar nemzeti hírszolgálat monopóliuma felépíthető és jól is működtethető. Sajnos ma nem ez a helyzet, sőt, éppen ezért teljes reformra van szükség.

Tisztelt Országgyűlés! Nemrégiben az egyik nagyiparos vállalkozó úgy nyilatkozott, hogy “Az alkotmányos berendezkedésünk kereteit megteremtő Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásait, úgymond, senki sem vette komolyan, később azonban a rájuk épülő törvények elkezdtek működni, és ez lett a baj.ö Tény, hogy a rendszerváltoztatás kezdete óta eltelt másfél évtizedben megérett a helyzet a rendszer átépítésére. Az MDF ezért is szorgalmazza nemcsak a négyéves ciklusokon átívelő, nemzeti érdekek szerinti stratégiai tervezést, hanem az alkotmány, az államrendszer és a parlament reformját is. Tény azonban az is, hogy még ha, úgymond, komolyan is vettük az általunk meghozott törvényeket, nem mindig láttuk be a szükséges változtatások kényszerét. Ha pedig beláttuk, mint a teljes joggal agyonszidalmazott médiatörvényét, akkor a rutin és a lassúság, a kényelem, leginkább pedig az ellentétes politikai érdekek elkeseredett szembenállása tette és teszi ma is lehetetlenné a változtatást. Már a 2001-es beszámolót is azzal fogadtuk el - az ÁSZ kezdeményezésére -, hogy át kell tekinteni a törvényt és az MTI alapító okiratát, mégpedig a teljeskörűen összehangolt szabályozás kialakítása, a közszolgálati feladatok és az ellátásukhoz szükséges állami támogatás egyértelmű és pontosabb meghatározása érdekében. Az MDF úgy ítéli meg, hogy a nemzeti hírügynökség esetében a helyzet politikailag nem kiélezett, ezért van rá esély, hogy a róla szóló törvény szakszerű és szakmai módosítására a következő időben mégis valahogy sor kerülhessen.

Melyek azok a problémák, amelyek javarészt a ma hatályos szabályozásból erednek?

1. “A korábbi szabályozási és társasági gazdálkodási hiányosságok tavaly megismétlődtek, az együttműködésben meglévő korábbi zavarok mellett újak keletkeztek, szükségtelen feszültséget és felesleges többletkiadásokat okozva.ö

2. “A közszolgálati feladatok pontos meghatározása, a támogatások odaítélésének és felhasználásának átláthatósága, hatékony ellenőrzése uniós követelmény. Az állami támogatás, működési céltámogatás, a társaság igénylése felhasználásának szabályozása tavaly sem készült el. Mindezen követelményeknek való megfelelés is feltételezi a nemzeti hírügynökségi törvény felülvizsgálatát. Emellett változatlanul aktuális feladat a hírügynökségi törvényben jelzett, a változtatási időszakban végzendő feladatokról szóló törvény megalkotása.ö Természetesen az ÁSZ-tól idézek.

3. “A társaság 2004 nyarán életbe léptette a 2004-2007 közti évekre vonatkozó stratégiai tervét, a stratégiai terv azonban nem határozza meg azokat a konkrét célokat és eszközöket, amelyek a közszolgálati feladatok ellátásának, javításának érdekét szolgálják, határidőhöz kötött feladatokat nem tartalmaz, és nem alkalmas a feladatokhoz rendelt döntéshozói felelősség meghatározására. A stratégiai terv a középtávra kidolgozott üzleti terv hiányában nem alkalmas az éves üzleti tervek kialakításához szükség irány meghatározásához, valamint nem érzékelhető a stratégiában vállalt gazdasági célkitűzések megvalósulása sem. A stratégiai terv véleményezése jogszabályi hivatkozás hiányában elmaradt, így a középtávon megfogalmazott célok teljesülésének elmaradása, az esetlegesen rosszul választottö - ilyen az ÁSZ nyelve, finom és tapintatos: az esetlegesen rosszul választott - “stratégia felelőssége egyedül a tulajdonosi jogokat gyakorló Országgyűlést, kedvezőtlen következménye viszont egyedül a költségvetést terheli.ö

S végül 4. “A társaság a személyi jellegű költségek csökkentése érdekében csoportos létszámleépítést hajtott végre tavaly, amelyhez a 2004. évi költségvetésből likviditási helyzetének javítása céljából kapott céltámogatást. A támogatás által kitűzött cél nem érvényesült maradéktalanul, és a létszámleépítéshez nem társítottak komplex, a létszámgazdálkodás egészét középtávon meghatározó, teljesítményelvű szabályozást, annak ellenére, hogy a veszteséges gazdálkodás fő oka a bevételek csökkenése mellett a személyi jellegű ráfordítások inflációt meghaladó, túlzott mértékű növekedése, konkrét feladatok meghatározása, teljesítmény- és hatékonyságjavulás nélkül.ö Ez utóbbit más szavakkal úgy is el lehetne mondani, és csupán annyit teszek hozzá költői kérdésként, hogy vajon van-e képviselőtársaim között olyan valaki, aki mindezt el tudná képzelni a magánszektorban; el tudnák-e képzelni, hogy egy menedzsment egy kft.-nél egy hétnél tovább dolgozhatna úgy, hogy utána munkát ne kelljen keresnie?

Tisztelt Országgyűlés! Az MDF úgy ítéli meg, hogy nemzeti hírügynökségünknek, a nagy múltú Távirati Irodának nemcsak hogy meg kell maradnia, hanem a talpra állítása rajtunk, a parlamenten múlik. Ma az MTI nem versenyképes gazdálkodásáról az ÁSZ megtette a maga jelentését. Azt is tudjuk, hogy a mulasztásos alkotmánysértés nem olyan nagy dolog, benne vagyunk már jó néhányban, hogy csak a kisebbségek parlamenti képviseletét említsem. Az MTI-ről szóló törvény nem módosítása nem is jelentene alkotmánysértést; nem - csakhogy az információ korában a korrekt köztájékoztatás katasztrófájához vezethet. A helyzet és a világos helyzetkép négy év után legyen végre minden parlamenti párt végső figyelmeztetése arra, hogy a nemzeti hírügynökség kérdésében egyetértésre kell jutnunk. Erre van szükség a teljes átalakításhoz.

Tisztelt Országgyűlés! A kulturális bizottság H/17376. számú országgyűlési határozatát a Magyar Demokrata Fórum támogatja.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Most a képviselői felszólalások következnek. Homa János képviselő úr írásban jelezte felszólalási szándékát. Öné a szó.

(21.40)

HOMA JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Meghívottak! Talán sokan hallották már annak a parasztbácsinak a történetét, aki a zsiráfot meglátva így szólt: ilyen állat márpedig nincs. Csoda-e, hogy ez a vicces történet most jut eszembe, amikor az MTI-ről beszélünk? Mert ahogy itt is elhangzott, egy nem mindennapi gazdasági társaságról, egy nem mindennapi költségvetésből támogatott intézményről, egy rendkívüli piaci szereplőről van szó.

Furcsán érzem magam ebben a vitában, hiszen nem tartozom azok közé, akik papagáj módjára ismétlik évről évre azokat a megállapításokat, amelyek a nemzeti hírügynökségről szóló törvény hiányosságai miatt elhangzanak, mégis elkerülhetetlen, hogy itt és most én is elmondjam: a nemzeti hírügynökségről szóló törvény nem a demokrácia, hanem a demokratikus centralizmus jegyeit viseli magán. Ennek tulajdonítható, de az Állami Számvevőszék is többször megállapította - az imént éppen dr. Kovács Árpád elnök úr mondta el, aztán dr. Csapody Miklós is kitért erre -, hogy az MTI Rt. működésére kialakított tulajdonosi megoldások célszerűtlenek, a több szerv között megosztott tulajdonosi irányítás és ellenőrzés az együttműködésben zavarokat okoz.

Különösen nehéz helyzetet teremt az a tény, amit már sokszor és sokan elmondtunk, hogy az rt. elnöke túlhatalommal rendelkezik, és az elmúlt évek során megtapasztalhattuk, hogy a tulajdonosi tanácsadó testület hiába rendelkezik erős jogosítványokkal, nincsenek arra eszközei, hogy döntésének érvényt szerezzen. A testületek és a társaság együttműködésének hiánya a 2004. évben is zavarokat okozott; testületeket mondok, hiszen a felügyelőbizottság és az rt. elnökének kapcsolata sem volt minden részletében törvény által kidolgozott és rendezett.

A parasztbácsi kételkedését folytatva, egy piaci alapokon álló társadalomban mindenképpen fura helyzetben van az a részvénytársaság, amely közpénzekből és a piacról is él; persze, nagyrészt közpénzekből gazdálkodik. Bár az rt. menedzsmentje előszeretettel hangsúlyozza, hogy bevételeinek 40 százaléka származik a költségvetésből, de ha ehhez hozzávesszük, hogy a közszolgálati médiától kapott pénzeket, a párt- és a kormánymegrendeléseket, valamint a megkapott vagyon hasznosításából származó, százmilliós nagyságrendű nettó bevételt, akkor elmondhatjuk, hogy az MTI hosszú évekig akár kétharmadában is közpénzekből élt, kevéssé függött a piactól, s mivel hiányzik a megfelelő tulajdonosi kontroll, az MTI Rt. nem tudott megújulni. Ennek tulajdonítható, hogy immáron harmadik éve veszteséges a részvénytársaság, és fura mód éppen azokban az években történt mindez, amikor Vince Mátyás töltötte be az elnöki tisztséget, aki egyébként 2002. december 1-jétől lett az MTI elnöke.

Én ebből persze nem kívánok messzemenő következtetéseket levonni, azt viszont a 2004. évi beszámolót nézve is elmondhatom: furcsállom, hogy miközben egy 111 fős létszámleépítés történt, s miközben egy nagyon komoly állami segítséget, 410 millió forintot használtak fel erre a célra, mégsem sikerült megóvni a veszteségtől a részvénytársaságot. Vajon miért? Vajon miért nem sikerült a megtakarítást a megbillent költségvetési egyensúly helyreállítására fordítani? Kíváncsi lennék arra is, hogy mennyire volt szabályos a pénz felhasználása. Ugye, mindannyian érzik az Állami Számvevőszék jelentésének súlyát, amely problémákat fogalmazott meg?

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy a jelenlegi jogszabályok nem kényszerítik arra az MTI vezetését, hogy a lehető legkíméletesebben használják fel a közpénzeket. Ugyanakkor ez a felemás helyzet, ez a költségvetési támogatás nagyságától függő gazdálkodás kiszolgáltatott helyzetbe hozza a részvénytársaságot, és bizony megingathatja az MTI helyzetét, ha olyan kapkodás, kusza kormánypárti ötletelés folyik, mint legutóbb, amikor is - ahogy ez már itt az elnök úrtól is elhangzott - 150 millió forintos veszteség érte az MTI-t. Ez az eset viszont azt jelzi, hogy az MTI támogatásával nem szabad szórakozni. A költségvetési vita után feltétlenül a szükséges és elengedhetetlen támogatást nem szabad megnyirbálni, mert így nem képes működni egy részvénytársaság.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2004. évi beszámolót vizsgálva érdemes kitérni arra is, hogy miközben veszteséges volt a cég, miközben 111 embert elbocsátottak, a bérszínvonal jóval az infláció növekedését meghaladva emelkedett, pedig a jogszabály ezzel kapcsolatban is világosan kimondja, hogy milyen mértékű lehet a béremelés. Ahogy a TTT két tagja annak idején, 2004 végén jelezte, a veszteséges gazdálkodás fő oka a személyi ráfordítások infláció mértékét meghaladó, túlzott mértékű növekedése, konkrét feladatok meghatározása teljesítmény- és hatékonyságjavulás nélkül. Engedjék meg, hogy itt tegyek még egy észrevételt. Az elmúlt nyolc év során gyakran cserélődtek az rt. elnökei. Az elnöki túlhatalom is magával hozta, hogy ezzel egy időben komoly személycserékre került sor, a menedzsment cseréje pedig felesleges, megmagyarázhatatlan kiadásokba kergette a részvénytársaságot, és emiatt a költségvetést is. Talán ezen is segíthetne a törvény módosítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék az MTI Részvénytársaság árbevételét vizsgálva megállapítja: a belföldi értékesítés árbevételének tervezett 21 százalékos visszaesése a hagyományosan nagy médiumok szolgáltatásigényléseinek a visszaesésére vezethető vissza. A húsz legnagyobb partnertől származó árbevétel 1 milliárd 400 millió forintról 1 milliárd 160 millióra csökkent. E számokat nézve megfogalmazódik a kérdés: vajon a visszaesés mögött nincs-e ott a létszámleépítés felemássága? Nincs-e összefüggés a belföldi árbevétel visszaesése és aközött - ezt az ÁSZ-jelentés írja -, hogy “a dolgozók teljesítménye nem volt elsődleges szempont a két ütemben végrehajtott csoportos létszámleépítésnélö - eddig az idézet. Nos, ha önök nem voltak tekintettel a dolgozók teljesítményére, merész feltételezés-e arra gondolni, hogy az elbocsátások miatti teljesítményelmaradások szerepet játszottak a belföldi árbevétel csökkenésében?

Tisztelt Képviselőtársaim! Az MTI Rt. jelentős ingatlanvagyont kapott megalakulásakor, s mint ismert, 1997. július 15-én egy országgyűlési határozat rendelkezett az MTI Rt. létrehozásáról. Hangsúlyoznám: országgyűlési határozati javaslat született. Ennek alapító okiratában felsorolják azokat az ingatlanokat, amelyekkel együtt hozta létre ezt a gazdasági társaságot. Az okiratban székhelyként szerepel a Naphegy tér 8. szám alatti ingatlan, telephelyként a Fém utcai, Lisznyai utcai, Krisztina körúti, Károly körúti és Naphegy téri épületek, valamint az rt. fióktelepe Gödöllőn. Aztán a 2004. évi üzleti jelentésből kiderült, hogy a Lisznyai utcai épületet nyilvános árverésen értékesítették. Úgy érzem, aggályos az ilyen jellegű tranzakció, még akkor is, ha mindez az MTI Rt. felügyelőbizottságának tudtával történt.

Az MTI Rt. 2004-2007 közötti ingatlanhasznosítási és vagyongyarapítási tervében szinte valamennyi ingatlanuk, így a Naphegy téri ingatlanegyüttes eladását is felvetik. Ezzel kapcsolatban jó volna tudni, hogy jó gazda módjára kezelik-e ezeket; ha ilyen jellegű elképzeléseik vannak az ingatlanvagyon hasznosításával kapcsolatban, bevonják-e a tulajdonost a tervek kialakításába, vagy esetleg vagyonfelélésre készülnek? Miért lenne jó a teljes kiárusítás, hiszen ilyen jellegű tervekkel is találkozni? S bár az is igaz, hogy az értékesítéshez az fb jóváhagyása szükséges, de az ügy ennél jóval komolyabb. Ha az ingatlanokat eladják, az MTI Rt. már nem az a szervezet, amelyet az Országgyűlés határozatával létrehozott. Ha ilyen ingatlankiárusításra készülnek, ráadásul olyan időben, amikor nincs értéke az ingatlannak, akkor azt csak az Országgyűlés jóváhagyásával lehessen végrehajtani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a kulturális bizottság legutóbbi ülésén is jeleztem, a most tárgyalt MTI-s beszámoló ugyan szőr mentén foglalkozik az MTI szakmai munkájával, és most nem ismételem meg, amit akkor mondtam, hogy a beszámoló lényegében csak arra tér ki, hogy a belpolitikai szerkesztőségen belpolitikával, a külpolitikai szerkesztőségen pedig külpolitikával foglalkoznak, nos, aki ennél többet szeretne tudni, nehéz helyzetbe kerül. Szívesen olvastam volna ennél többet is, részletesebben is ezekről a kérdésekről. Többek között például az is érdekelne, hogy a hazai sajtó az MTI napi hírtermelésének hány százalékára tart igényt. Tudom, a Metro című újság az egyik nagy fogyasztójuk. Rajtuk kívül akad-e más is, aki átveszi az MTI-s cikkek zömét? Mivel a hírfogyasztás a könnyebb témák felé ment el, gondoltak-e arra, hogy részben feladják bizonyos értelemben arisztokratikusnak nevezhető hírgyártásukat, és a piac elébe mennek?

(21.50)

Itt megjegyezném, hogy azért akadnak a világon olyan nemzeti hírügynökségek is - ismereteim szerint ilyen például a cseh is -, amelyek teljesen maguknak termelik ki a költségeiket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kulturális bizottság ülésén ugyan általános vitára alkalmasnak tartottam én magam is a beszámolót, ugyanakkor az előttünk lévő határozati javaslatot és a beszámolót csak akkor tartom elfogadhatónak, ha a vita végén megnyugtató válaszokat kapok az általam felvetett kérdésekre.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Mivel több felszólaló nevét nem látom a monitoron, megkérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e válaszolni az elhangzottakra.

Vince Mátyás elnök úré a szó. (Vince Mátyás a szónoki emelvényre lép.)

VINCE MÁTYÁS, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnöke: Köszönöm szépen a szót. Nem vagyok könnyű helyzetben, különösen a legutolsó hozzászólás kapcsán, amelyben csak záporoztak a kérdések tucatszámra, úgyhogy azt gondolom, hogy este 10 óra előtt 5 perccel a többi képviselő úr türelmével való visszaélés lenne, ha erre a tucat kérdésre… (Halász János: Megvárjuk!) Igen? Jó, azt gondolom, hogy akkor fogalmazhatok másképpen is… - de nem fogalmazok inkább, hanem megyek a saját fejem szerint.

Először is köszönöm a pozitív megjegyzéseket, köszönöm a gratulációt ahhoz a bátorsághoz; mert én is így gondolom, hogy ehhez egyfajta vezetői bátorság és eltökéltség kellett, egy ekkora létszámleépítést meglépni, mint amit megléptünk a tavalyi évben az MTI-nél. Természetesen köszönöm ez ügyben a szakszervezet és az üzemi tanács együttműködő készségét.

Elhangzott egy gratuláció a magas színvonalú MTI-munkáról; ezt is köszönöm.

Köszönöm a megértő megjegyzéseket, mindazoknak, akik az előterjesztett éves beszámoló, illetve az általam elmondott expozé alapján megértéssel vannak az MTI helyzete iránt, egyfajta empátiával. Olyan empátiával, ami valahogy úgy írható le, hogy megértem, fölfogom, hogy ez egy olyan nehéz piaci helyzetben lévő vállalat, a Magyar Távirati Iroda, amelynek nagyon súlyos külső piaci nyomás alatt kell helytállnia oly módon, hogy ez a folyamat - és itt megint nem tudok mást mondani, mint az internet térhódítására és annak összes következményére utalok -, úgy tűnik, a teljes médiavilágot fölfordítja, újságokat, folyóiratokat, rádiókat kerget adott esetben csődbe, és még egyszer ismétlem: hírügynökségek helyzetét alapvetően és alapjaiban változtatja meg.

Részben köszönöm az elmarasztaló megjegyzéseket is, mert vannak olyan megjegyzések, amelyek érdemiek, és amelyekből lehet tanulni, és ezek mindig egyfajta tükröt is tartanak az ember elé, jelen esetben elém mint az MTI elnöke, az MTI menedzsmentjének vezetője elé, és ezekben is és a negatív megjegyzésekben is viszontláthatjuk néha a munkánk jogos bírálatát, néha viszont vannak olyan kritikák, amelyeket nem tudunk jogosnak elismerni.

Például eléggé fajsúlyos volt a mai ülésen az Állami Számvevőszék szerepe, az Állami Számvevőszék évek óta visszaismétlődő megállapításai, az Állami Számvevőszék írásbeli jelentése. De két dologra nem mindenkinek volt füle itt a teremben, amikor erre reflektált. Egyrészt arra, amit én mondtam a bevezetőmben, másrészt - és ezt az ÁSZ ne vegye sértésnek - az ÁSZ sem orákulum, és bizonyos szakmai kérdésekben bizony lehet az ÁSZ-szal vitatkozni, mint ahogy mi vitatkoztunk is az ÁSZ-szal néhány nagyon fontos kérdés megítélésében.

Jeleztem az expozémban, hogy abszolút szakmai vita alakult ki az MTI és az ÁSZ között a tekintetben, hogy mire jó és mire nem jó egy stratégiai terv, mi kell, hogy egy stratégiai tervben benne legyen, és mi nem kell, hogy egy stratégiai tervben benne legyen. Ha ráérünk, akkor hosszasan tudok idézni az Állami Számvevőszék által a Magyar Távirati Iroda Rt. 2004. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről készített jelentéséhez általam írásban fűzött kiegészítésből. Ezt egyébként ez az ÁSZ-jelentés tartalmazza, és ebben elég hosszasan reflektáltam az Állami Számvevőszék összegző megállapításai közül a stratégiai tervvel kapcsolatban, úgyhogy fölolvasnám, hogy mit írtam. Egyébként benne van a jelentésben, de fontosnak tartom, mert ebben az ügyben az ÁSZ alapján annyi kritikát kapott az MTI, hogy ezt nem kerülhetem meg, hogy ha másért nem, a jegyzőkönyv kedvéért rögzítsem.

“Álláspontom az, hogy mivel az MTI Rt. 2004-2007. év közötti időszakra vonatkozó stratégiai terve úgynevezett felső szintű stratégia, és mivel az ilyen jellegű stratégiai terv általában a piaci környezetre, az intézmény belső helyzetére és a főbb irányvonalakra koncentrál, ezen stratégiának nem kell hogy része legyen a középtávú üzleti és/vagy pénzügyi terv, az ingatlangazdálkodási, az informatikai fejlesztési és több más terület, például az emberierőforrás-gazdálkodást felölelő terv. Megítélésem szerint a felső szintű stratégia tervnek a felvázolt irányokkal kapcsolatos célok, feladatok részletezése, a felelősök felsorolása, valamint a stratégiai időszakon belüli határidők részletezése ugyancsak nem feladata. Ezekre a kérdésekre az MTI Rt. 2004-2007. évi stratégiájának intézkedési terve ad választ. Az intézkedési terv, amelyet egyébként az ÁSZ rendelkezésére bocsátottunk, 79 pontban listázva sorolja fel a stratégiai akciókat, a felelősöket és a határidőket.

A dokumentum első oldalán megjegyzésként egyébként olvasható, hogy az intézkedési terv lebontott határidőket 2005 végéig tartalmaz, az azt követő időszakra a gördülő tervezés vonatkozik. Továbbá a felső szintű stratégiának véleményem szerint nem célja és nem feladata a következő évek támogatási igényeinek előrejelzése sem.ö

Vagy - ezt is idézték többen -: “Az ÁSZ-jelentés 10. oldalán szereplő megállapítás szerint a középtávra tervezett stratégia nem határozza meg azokat a konkrét célokat, amelyek a közszolgálati feladatok ellátása javításának érdekeit szolgálják. Meggyőződésem szerint stratégiánk igenis meghatározza a hiányolt célokat.ö Állításom alátámasztására idézném stratégiai tervünk összefoglaló részéből az erre utaló részt. “Az MTI Rt. közszolgálati szakmai alapfeladata a széles körű hírszolgáltatás - a törvényi feladatoknak megfelelve - a hazai és külföldi politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos, kulturális és sportélet történéseiről, ezek dokumentálása az archívumok bővítésével, versenyképes hír-, információ- és multimédiás szolgáltatások a cég hírnevének és a piaci elvárásoknak megfelelően magas minőségű, költséghatékony előállítása.ö Ezt ugyancsak a stratégia tartalmazza, hogy emelni kell a közszolgálati szakmai tevékenység színvonalát, elsősorban a hírkiadás javításával.

Nem mennék hosszasan bele ennek a kérdésnek a taglalásába. Azt gondolom, hogy ez egy szakmai vita az ÁSZ és közöttünk. Azt gondolom, hogy ebben persze ki-ki vérmérséklete és véleménye szerint tud állást foglalni és dönteni. Elmondtam azt, hogy az MTI menedzsmentjének és személyesen nekem ebben az ügyben mi a véleményem.

(22.00)

Visszatérve még az elhangzott kérdésekre, tulajdonképpen azt tudom mondani, hogy csodákra nem vagyunk képesek, mint ahogy egyetlen vállalat menedzsmentje sem, és valószínűleg nem olyan rossz az önképünk a saját munkánkról és elvégzett teljesítményünkről, mint ahogy Csapody úr ezt itt felszólalásában megjegyezte. Én azt gondolom, hogy az MTI színvonala, ellentétben az ő fölszólalásában foglaltakkal, nem csökkent. Én azt gondolom, hogy az MTI továbbra is színvonalasan végzi a munkáját, és sajnálom, hogy konkrétan nem fejtette ki Csapody úr, hogy mire gondol. Azt gondolom, Csapody úrnak azt az állítását is vissza kell utasítanom, miszerint az ÁSZ jelentése súlyos visszásságokat tárt volna föl az MTI tevékenységében. Elnézést kérek, súlyos visszásságot - ami egyébként, a súlyos visszásság egy igen elmarasztaló jelző -, azt gondolom, hogy az ÁSZ a 2004-es jelentésében egyetlenegyet sem tárt föl az MTI működésében. Amúgy az én értelmezésemben az a súlyos visszásság, amelyik rendőri feljelentéssel vagy ügyészségi vizsgálattal, vagy valami hasonlóval zárul, azt én is valóban súlyosnak vélném. De hála istennek ilyet az ÁSZ nem kezdeményezett, és ilyet az ÁSZ 2004-ben nem állapított meg az MTI-nél.

A humánerőforrás-problémák is terítékre kerültek a felszólalásokban. Megpróbáltam felszólalásomban elébe menni ennek a kérdéskörnek annyiban, hogy jeleztem - de talán egy kicsit más oldalról érdemes megvilágítanom, hogy mire is gondoltam -, miért is nem csinálta meg a Magyar Távirati Iroda azt a humánerőforrás-gazdálkodási tervet, illetve azokat a teljesítményalapú munkaerő-gazdálkodási szabályokat, amiket egyébként - mondtam és most is mondom - joggal hiányol az Állami Számvevőszék. Azért, mert évek óta egyfajta átmeneti helyzetben van nemcsak a Magyar Távirati Iroda, hanem a teljes magyar sajtó. A teljes magyar sajtóra jellemző az úgynevezett színlelt foglalkoztatás. A teljes magyar sajtóra jellemző az osztott munkaszerződések igen széles körű elterjedtsége, tehát egy olyan helyzet, hogy ne jogi oldalról közelítsem, amelyben a sajtó munkatársai, noha mondjuk, vegyünk három újságírót, adott esetben ugyanannál az újságnál, hogy ne az MTI-vel példálózzam, de mégis az MTI-re is vonatkozik ez a példa, mind a hárman férfiak, mind a hárman 35 évesek, mind a hárman egyetemet végeztek, mind a hárman ugyanúgy újságírói múlttal rendelkeznek: az egyik státusban van, és teljes fizetést kap; a másik megkapja az alapfizetését, és mellette van még egy vállalkozói szerződése; a harmadik számlát ad, de nem evás - és mondhattam volna egy negyediket -, a negyedik számlát ad, de evás. Lényegében hasonló munkát végeznek - és most nem mennék ebbe bele, hogy ez történetileg hogyan alakult így, de ténykérdés, hogy így alakult -, de igen eltérő módon kapják a javadalmazásukat, ebből sajnos eltérő nettó jövedelmük származik, és a négy közül kettő munkaviszonyban van, a másik kettő nincs munkaviszonyban. Egy ilyen helyzetben teljesítményértékelési rendszert, átfogó, teljesítményre alapozó humánerőforrás-gazdálkodási rendszert felépíteni nem lehet. Azért is vár az MTI évek óta arra, hogy ez a helyzet rendeződjön. Mi úgy látjuk egyébként, hogy a jövő év június 30-áig talán rendeződni fog részben az ekho bevezetésének, részben a moratórium felfüggesztésének a hatására, hogy egy olyan újságírói gárda - térnék vissza az MTI-re egy pillanatra - készíti majd a hírügynökségi híreket, amely ugyanazon a pályán fut. Tehát nem különböző pályákon futó emberekre kell szabályokat kitalálni. Nem biztos, hogy elég frappánsan tudtam elmagyarázni, de ebben az ügyben ezt tudom a felvetett kérdésre kapásból reflektálni.

Homa képviselő úr azt kérdezte többek között, hogy miért nem billent helyre 2004-ben az MTI egyensúlya, mikor leépítés volt. Erre tudok a legegyszerűbben válaszolni: mert a leépítés két részletben lett végrehajtva, az egyik nyáron, a másik ősszel. Tehát a nyári leépítésnél kvázi megtakarított összeg a munkavállalók esetében egy félévnyi megtakarítás, akiket pedig októberben bocsátottunk el, azoknak az elbocsátása megtakarítás szinten összesen két hónap megtakarítást jelentett 2004-re vonatkozóan. Tehát ezeknek a megtakarításoknak 2005-ben kell jelentkeznie.

Homa úr rossz néven vette a béremelést is. Egyébként meg azért hoz engem nehéz helyzetbe, mert vezetőként nekem egyszerre kell a cég vagyonával gazdálkodni, másrészt valamilyen módon azt a jogos igényt is ki kell elégítenem, amelyet a munkatársaink támasztanak a tekintetben, hogy az inflációval azért a javadalmazásuk tartson lépést. A Magyar Távirati Irodában 2003-ban nem volt béremelés. Tehát tulajdonképpen a 2004. évi béremelés - pillanat, lehet, hogy rosszul mondom… A lényeg az, hogy inkább általánosítva fogalmaznék és általánosítva próbálnék meg néhány felvetésre úgy reagálni, amit úgy fogalmazhatnék meg, hogy egyik oldalról többletteljesítmény az elvárás az MTI részéről, ide sorolnám azokat a felvetéseket, amelyek arra vonatkoznak, hogy az MTI a saját tudósítói hálózatát növelje, foglalkoztasson több vidéki tudósítót, vidéki fotóst. Egyik oldalról ki vagyunk téve egy ilyen nyomásnak, a másik oldalról pedig a mérleg szerinti nyereségünk nem kielégítő alakulását és a veszteségességünket hányják a szemünkre. Ha finoman fogalmazok, ez nem egy koherens álláspont, egyszerre egy cégtől bizonyos területeken többletteljesítmények sorát elvárni, ugyanakkor egy adott piacvesztő helyzetben számon kérni, hogy miért nem csökken kellő mértékben a vesztesége - mondom, finoman szólva azt tudom erre mondani, hogy nem koherens.

Egyébként egy dologra büszke vagyok, ehhez senki nem gratulált, de akkor én majd gratulálok magamnak. (Derültség.) Lehet, hogy nem tudtuk az egyensúlyt átbillenteni, de a vezetésem alatt eddig elmúlt három évben, 2002-re, 2003-ra és 2004-re gondolok, az MTI mérleg szerinti veszteségét minden évben sikerült csökkenteni. (Halász János: Gratulálok.) Azt gondolom, hogy abban a helyzetben, amiben mi vagyunk, ez egy teljesítmény, és akkor arról senki nem beszélt, hogy az előttem lévő, az előző elnök alatti utolsó évben elért mérleg szerinti veszteséghez képest is csökkentettem folyamatosan, de az ember ne várjon mindig minden tettéért dicséretet, néha akkor elkél az öndicséret is.

Lehet, hogy jó néhány pontban nem válaszoltam föltett kérdésre, azért igyekeztem a legfajsúlyosabbakra válaszolni, és természetesen azt tudom vállalni, hogy az MTI eszközeivel továbbra is igyekszünk a jó gazda módjára sáfárkodni.

(22.10)

Ami pedig a szakmai munkát illeti: én azt gondolom, hogy igyekszünk azt a csökkenő létszám mellett is magas szinten végrehajtani.

De nem állom meg, hogy még egyszer vissza ne térjek az elejére: én Homa urat szeretettel meghívnám az MTI-hez, mert ő annyi kérdést vetett föl, és oly mértékben szerteágazó kérdésköröket érintett. Én azt gondolom, hogy egyrészt nehéz is egy előkészített és megírt beszédre rögtönözve válaszolni, másrészt oly mértékben szerteágazó és oly sok ügyet érintő volt, hogy én nagyon szívesen - még egyszer mondom, nem visszaélve a képviselő urak és a vendégek türelmével - hajlandó vagyok válaszolni. Én most inkább csak a leglényegesebbre koncentráltam, de én magam sem gondolom úgy, hogy például Homa úrnak az összes felvetett problémáját itt és most a plénumon megválaszoltam volna.

Egy záró megjegyzést engedjenek még meg, ez pedig Pető úr kicsit költői kérdésével kapcsolatos, miszerint kell-e nemzeti hírügynökség, és hogy erről is lehet vitatkozni. Én azt gondolom, hogy erről szerencsére nem lehet, és nem is szabad vitatkozni, mert a Magyar Köztársaság alkotmánya nevesíti a közszolgálati hírügynökséget mint a köztájékoztatást ellátó szervezetet. Egyébként pont Sólyom László, aki az Alkotmánybíróságnak akkor elnöke volt, a '92-es alkotmánybírósági határozatban nagyon részletesen fejtegette - és lehet, hogy Pető úr erre gondolt -, hogy nem nemzeti hírügynökség az alkotmányos előírás, amit szükséges fönntartani, hanem a közszolgálati hírügynökség, amit szükséges fenntartani, azt viszont alkotmányos kötelezettség, mint ahogy erre ez az alkotmánybírósági állásfoglalás annak idején rá is mutatott. Úgyhogy ilyen szempontból nekem különösebb félelmeim természetesen azért nincsenek, hogy a Magyar Távirati Irodát bárki is a képviselő urak közül nemzeti hírügynökségként megszüntetésre szánná.

Még egyszer mondom, amivel az expozémat is befejeztem, és akkor a második felszólalásomat is ezzel fejezném be: az MTI menedzsmentje nagyon örül annak, hogy úgy tűnik, a politikai pártok között kifejezetten konszenzus lett a tekintetben, hogy szükség van a hírügynökségi törvény és az alapító okirat megváltoztatására. Természetesen az MTI menedzsmentje ehhez a munkához a maximális segítőkészséget meg fogja adni, amit itt, a parlament plénuma előtt is ezennel megígérek.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és elnézést, ha egy kicsit hosszúra sikerült a hozzászólásom. (Taps.)

ELNÖK: Köszönjük elnök úrnak, hogy gondosan és részletesen választ adott a vitában elhangzottakra.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor. Az országgyűlési határozati javaslat elfogadásáról következő ülésünkön határozunk.

A mai napirendi pontok tárgyalásának a végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Garai István képviselő úrnak, az MSZP-frakcióból, “Várható-e pozitív fejlemény a kunszállási autópálya-lehajtó ügyében?ö címmel. Öné a szó.