Készült: 2024.09.19.22:34:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

67. ülésnap (2019.05.27.), 136. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga-Damm Andrea (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:26


Felszólalások:  Előző  136  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A rendszerváltás óta mit hallanak vezető politikusoktól az emberek? Azt, hogy a kapitalizmus, a demokrácia és a piacgazdaság célja az emberek jóléte. Harminc éve ígérgetik, hogy a nyugat-európai életszínvonalhoz kívánják a polgárokat juttatni. Körülbelül 500 ezer embert sikerült is, nagyrészt a kormányközeli oligarcha- és lakájcsaládokat. De él itt még 9 millió ember, aki ebben a kegyben nem részesülhetett eddig, még akkor sem, ha éjt nappallá téve dolgozik.

(17.00)

A kormány folyamatosan zengedezi, hogy nőnek az átlagbérek, nő az életszínvonal, csak az a probléma, hogy háromnegyed éves késéssel az árak is úgy nőnek, hogy elveszítik a bérek reálérték-növekedésüket. Magyarországon a fogyasztói kosárból még csak 23-at tud a magyar ember venni, Csehországban már 29-et, Ausztriában 34-et, Nagy-Britanniában 44-et, és Németországban pedig 58-at. (Sic!) Ez azt jelenti, hogy az osztrákoknak 50 százalékkal többet ér a bérük, mint a magyaroknak, a briteknek több mint kétszeresét, a németeknek pedig két és félszeresét. Persze halljuk 30 éve, hogy a piaci folyamatokba nem lehet beleszólni, a kereslet és a kínálat határozza meg az árakat és a béreket.

Pontosan tudjuk, hogy állami beavatkozással rendre befolyásolják mindenhol a világban a piaci és keresleti viszonyokat. Csak nézzük meg, hogy a bevezetendő USA-beli védővámok eredményeként már le is állt a kormány által nagy hanggal kísért kecskeméti Mercedes-gyár második ütemének építése. Erről ugye nem tetszenek beszélni.

Míg 1990-ben 1 dollárból 1,53 liter üzemanyagot tudott venni a magyar ember, mára odáig jutottunk, hogy már 1 dollárból csak 0,7 liter üzemanyagot. Ha ugyanezeket a számokat összevetjük azzal, hogy az átlagbérek és a létminimumértékek miként aránylanak egymáshoz, akkor az az eredmény, hogy míg ’90-ben 164 dollár volt az átlagbér és 115 dollár a létminimum, és 2004-ben pedig 334 dollár volt az átlagbér és 254 dollár a létminimum, azaz a két időszak között az emberek tartalékolni tudtak.

Mára azonban már a kormányzat a létminimumértéket sem engedi kimutatni, egyszerűen azért, hogy ne találkozhasson azzal egyetlen felelős politikus sem, hogy mennyi pénzből tudnának a magyar emberek megélni. 2010 óta az élelmiszerárak Magyarországon 34 százalékkal emelkedtek, de a nettó jövedelmek ezt nem követték. Az átlagbérszámításba nem veszik bele a közmunkások bérét, ami mindenképpen rontaná a jelenlegi átlagbérszámítást, és mindez odavezet, hogy ma már a polgárok, bármennyire is a kormány azt zengedezi, hogy mennyire jól élnek, 3 millió ember még mindig a mélyszegénységben él. Az üzemanyag ára 320 forint volt 2010-ben, ma 407, ehhez képest az olaj ára 2010-ben 75 dollár volt, ma pedig 70 dollár. Hogy is van ennek a kettőnek az összefüggése?

Azt szeretném kérdezni miniszterelnök úr helyett államtitkár úrtól, hogy 30 évvel a rendszerváltás után mit tud mondani az embereknek, mikor lesznek a nyugati árak mellé nyugati bérek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  136  Következő    Ülésnap adatai